„(5a) A 2 ha telekterület felett és 10000 m² beépítettség (burkolat) felett a telken belüli csapadékvízgazdálkodási rendszert műszaki, tájépítészeti, ökológiai és közművesítési tervek alapján kell megépíteni.

(5b) A csapadékvíz telken belüli elszivárogtatása, elpárologtatása többszintes zöldfelületek, zöldtetők létesítésével, esőkertek, tókák, vízáteresztő burkolatok, szikkasztó berendezések építésével biztosítandó.”

„(6a) Nyílt vízelvezető árkok építése, felújítása során a szikkasztóképesség megtartását és növelését biztosító megoldásokat kell alkalmazni.”

„(3) Felszín alatti építési tevékenység, földmunka elsőrendű árvízvédelmi töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett 110 méteres sávban, a nagyvízi meder oldalán 60 méteres sávban csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető, másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával végezhető.”

„(6) Új térszín alatti építmények (pince stb.) padlószintje a közepesen belvízzel veszélyeztetett (Pálfai féle III. kategóriájú) területeken az eredeti terepfelszín alatt mínusz 1 méternél mélyebben, Csongrád egyéb területein mínusz 2 méternél mélyebben nem helyezhetők el”

„(3) Közterület irányába gépjármű behajtásra alkalmasan kialakított bejáratú, a főépítménnyel nem egybeépített épületet 5 méternél kisebb előkert esetén is utcai telekhatártól legalább 6 méter távolságra kell elhelyezni, kivéve a sorgarázst, melyet legalább 12 méterre kell elhelyezni az utcavonaltól. A sorgarázs elhelyezéstől eltérni csak tervtanácsi vagy főépítészi döntés alapján lehet.”

„(3) Az övezetekben megengedett állattartó építmények összes bruttó alapterülete, a falusias lakóterület kivételével, legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet, de kertvárosias lakóterületen legfeljebb bruttó 10 m², valamint kisvárosias és mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterületen legfeljebb bruttó 3 m² lehet.”

„(6) A területen új úszótelek nem létesíthető, új lakóépület nem helyezhető el, meglévő lakóépület úszótelke és a lakóépület által elfoglalt terület nem növelhető. A meglévő bruttó 100 m²-nél kisebb alapterületű kereskedelmi, szolgáltató épület bővítése egyszeri alkalommal legfeljebb 10 %-kal megengedett.”

„(1a) A Vt-b övezet területén kizárólag a buszpályaudvarhoz kapcsolódó rendeltetések és egészségügyi rendeltetés helyezhető el.”

„(10) A 9. mellékletben lehatárolt Ipari Park területén kialakult kereskedelmi, szolgáltató területek és a nem gyűjtőút, országos mellékút, főút mellett fekvő legfeljebb 1,2 hektár nagyságú Gksz-5 övezet telkei kivételével az övezetek telkeit határoló közutak és magánutak mentén minimum 10 méteres előkertet kell kialakítani az új épületek elhelyezése esetén.”

„(10a) A legalább 10 m széles előkertben a közterületi és magánúti telekhatár mentén a fasor telepítési kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően egy fasort és cserjesort kell ültetni.”

„(7) A lakó, illetve szállás, turisztikai rendeltetések a fő rendeltetések megléte vagy azzal egyidejű építése esetén helyezhetők el. Különálló lakóépület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet. Szállás jellegű és vendéglátó épület kizárólag birtokközpont telkén létesíthető.”

„(3) Általános mezőgazdasági területen — az Má-3 jelű övezetet kivéve — a gazdasági épületek épületmagassága legfeljebb 7,5 m, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Má-3 jelű övezetben a gazdasági épületek épületmagassága legfeljebb 9,0 m, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.”

„(8) Má-3 jelű övezetben gazdasági épület és a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakó rendeltetés 10 ha telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.”

„(4) Állattartó építmény önellátási céllal csak azokon a telkeken létesíthető, ahol nyilvántartott lakóépület és/vagy gazdasági épület van, és a telek területének beépítettsége nem haladja meg a 3%-ot.”

„(8a) Mk-2 jelű övezetben nagyvízi meder területén csak a 10. melléklet szerinti áramlási holttérrel érintett telekrészen helyezhető el új épület, alapozás nélküli mobilházként, a keletkező szennyvizek biztonságos kezelése mellett. Az árvízvédelmi töltés 10 méteres védősávján - töltésmenti sávon - belül nem szabad épületet elhelyezni, valamint olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.”

„(3) V jelű övezet a felszíni vízgazdálkodási terület, mely az álló- és folyóvizek, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú öntöző- és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja, a vízvisszatartás és vízkárelhárítás területei. Az övezet területén a vízgazdálkodást szolgáló építmény, mederhasználati vízilétesítmény helyezhető el, a külön jogszabályokban foglaltak rendelkezései szerint. Az Élő-Tisza és a Hármas-Körös szabályozott területén a vízi közlekedés, a vízi sportolás és a strandolás műtárgyai is elhelyezhetők.”

„(3) A Különleges beépítésre nem szánt – Agrárturisztikai terület övezetein a telek legnagyobb beépíthetősége 10%, az épületmagasság legfeljebb 4,5 m. Épületet az oldalsó telekhatároktól minimum 4,5 m távolságra, utcafronti telekhatártól minimum 6 méterre lehet elhelyezni.”

„(9) A melléképítmények közül csak kerti építmény (kivéve épített víz- és fürdőmedence), közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló építhető.”