1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Csongrád Város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területeken:

(3) A rendelet előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2021. július 15-én hatályos állapota szerinti előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(4) Jelen építési szabályzat mellékletei a következők:

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A Szabályozási terven (a továbbiakban: SZT) ábrázolt és a jelmagyarázatában csoportosított elemeket a következők szerint kell figyelembe venni:

(2) A Szabályozási Terveken feltüntetett védőtávolságot érintő építési tevékenység esetén a védőtávolság kezdő- és végpontját geodéziai méréssel kell pontosítani:

4. § (1) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot az 5. mellékletben és az SZT-n jelölt ingatlanokra.

(2) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

5. § (1) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telkek minimális szélessége:

(2) Közműterület, közműlétesítmény, közlekedési építmény céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható, valamint ezen területek kialakítása után visszamaradó területen is.

(3) Csongrád közigazgatási területén az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem létesíthető, kivéve, ha jelen rendelet hatálybalépése előtt meglévő zárványtelek megközelítését szolgálja. Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(4) Telekosztás, telekhatár-rendezés során az érintett telektömb struktúráját megbontó, például hegyesszöget, tompaszöget bezáró telekhatár nem alakítható ki.

(5) A főépítmény a kialakult telekméretű telkek esetén, az építési övezetben előírt minimális telekmérettől kisebb méretű, meglévő telken is elhelyezhető.

(6) Új fekvő telek legalább 20 m telekmélységgel alakítható ki.

(7) Új magánút céljára szolgáló telek legalább 6 m szélességgel alakítható ki.

6. § (1) A Szabályozási Terv rögzíti az önkormányzat városrendezési, településfejlesztési céljainak megfelelően a kisajátítással érintett területek lehatárolását.

(2) A kisajátítási eljárás kezdeményezése különösen az alábbi területekre vonatkozhat:

7. § (1) Azokon a területeken, ahol a megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik, az önkormányzat és a fejlesztő/ingatlantulajdonos településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés különös, közérdek és a jogos magánérdek kiegyenlítésével összefüggő, feltételeit.

(2) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, közművesítés, út- és járda tervezéssel, építéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve a településrendezési szerződésnek megfelelő mértékben vállalják.

8. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,

(2) Közterületen kizárólag újság- és virágárusítás, turisztikai információs céllal, valamint autóbuszmegálló számára helyezhető el új pavilon, egyéb hasznosítású meglévő pavilonok térben nem bővíthetők. Vt-2 és Vt-3 övezetek tömbjeit határoló közterületeken új pavilon nem helyezhető el.

(3) Csongrád közterületein garázs, sorgarázs abban az esetben építhető, ha azt az övezet megengedi, a közterületen álló garázssorok bővíthetők, viszont más célra nem hasznosíthatók.

(4) Közcélra átadandó terület kialakításának szabályai az alábbiak:

9. § (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása

(2) A közműhálózatok, közműépítmények helyét, azok védő- és biztonsági övezeteinek helyigényét közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművezeték nyomvonalára szolgalmi, vagy vezeték jogot be kell jegyeztetni.

(3) Funkciót vesztett közműveket fel kell számolni, azok nem maradhatnak sem föld felett, sem föld alatt.

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

10. § Új közüzemű vízellátó hálózat csak a szennyvízgyűjtő hálózattal együtt építhető.

11. § (1) A településen új szennyvízcsatorna, vagy csatorna-szakaszt csak elválasztott rendszerűként valósítható meg.

(2) A vízbázisok, a felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvizet – a tisztítatlan és a tisztított szennyvizet egyaránt – közvetlen talajba szikkasztani a város teljes területén tilos.

(3) A beépítésre szánt részleges közműellátással rendelkező, még csatornázatlan és beépítésre nem szánt vízminőség védelmi területen, vízbázis védelmi területen létesíthető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelése az alábbi esetekben és szabályok szerint megengedett:

(4) A beépítésre nem szánt területen létesíthető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelése az alábbi esetekben és szabályok szerint megengedett:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

12. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (holt-ág, tavak, árkok, vízfolyások stb.) közlekedési, vagy egyéb célú hasznosítása csak szakhatósági engedély alapján változtatható meg kizárólag abban az esetben, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Amennyiben a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak a szakhatóság hozzájárulásával rendelkező változási vázrajznak megfelelően módosítható.

(3) Vízgazdálkodási terület karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában a rendeletben előírt parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(5) Az új építéssel, bővítéssel érintett telek beépítésével, burkoltságának növelésének hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportárolót kell létesíteni.

(5a)⁷ A 2 ha telekterület felett és 10000 m² beépítettség (burkolat) felett a telken belüli csapadékvízgazdálkodási rendszert műszaki, tájépítészeti, ökológiai és közművesítési tervek alapján kell megépíteni.

(5b)⁸ A csapadékvíz telken belüli elszivárogtatása, elpárologtatása többszintes zöldfelületek, zöldtetők létesítésével, esőkertek, tókák, vízáteresztő burkolatok, szikkasztó berendezések építésével biztosítandó.

(6) Egyéb vízgazdálkodási célból- létesített víztározó, nem lehet azonos a záportározóval.

(6a)⁹ Nyílt vízelvezető árkok építése, felújítása során a szikkasztóképesség megtartását és növelését biztosító megoldásokat kell alkalmazni.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

13. § (1) Nagyvizi meder területére csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.

(2) A nagyvizi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:

(3)¹⁰ Felszín alatti építési tevékenység, földmunka elsőrendű árvízvédelmi töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett 110 méteres sávban, a nagyvízi meder oldalán 60 méteres sávban csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető, másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával végezhető.

(4) Elsőrendű árvízvédelmi töltéslábtól mért 10 méter széles sávban építmény nem helyezhető el.

(5) A beépítésre nem szánt területeken az erősen belvízzel veszélyeztetett (Pálfai féle IV. kategóriájú) területeken épület nem helyezhető el.

(6)¹¹ Új térszín alatti építmények (pince stb.) padlószintje a közepesen belvízzel veszélyeztetett (Pálfai féle III. kategóriájú) területeken az eredeti terepfelszín alatt mínusz 1 méternél mélyebben, Csongrád egyéb területein mínusz 2 méternél mélyebben nem helyezhetők el

14. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha a föld feletti hálózatépítésre erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot az erdőkarbantartást is szolgáló nyiladékban földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

15. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

16. § (1) Energiatermelő berendezések közül – amennyiben a településkép védelméről szóló helyi rendelet kifejezetten nem tiltja –

(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben, az egyéb jogszabályok előírásainak betartásával létesíthető.

17. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlés rekonstrukciója területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

18. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek védelméről a vonatkozó jogszabályok szerint gondoskodni kell. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken csak a természetvédelmi kezelési tervekkel összhangban végezhetők gazdálkodási, területhasználati vagy építési tevékenységek.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását, melynek érdekében:

(3) Ökológiai hálózat területén az építési tevékenységgel nem érintett telekrészeken a természetközeli állapot tartandó fenn.

(4) Holtágaknál új nem fedett horgász- és napozó stég kizárólag akkor létesíthető, ha a stégek közötti min. 25 m távolság biztosítható.

19. § (1) Új építmény, rendeltetés létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a tevékenység védőtávolsága nem kerül meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(2) Állattartó építmény, állatkifutó, trágyatároló ásott és fúrt kúttól legalább 25 m-re helyezhető el.

(3) Állattartó telep a város belterületén, valamint a Tisza, Hármas-Körös, a holtágak és a Bokrosi halastó part élétől számított 50 m-en belül nem létesíthető.

(4) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott Vidre-ér és belvízelvezető csatornák medrének felső rézsűélétől számított 50- 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.

(5) A város igazgatási területén dögkút, dögtemető nem létesíthető. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m védőtávolság biztosításával létesíthető.

(6) A 451-es számú főút külterületi szakasza mentén az út tengelytől számított 100 m-en belül, egyéb országos közút tengelyétől számított 50 m-es védőtávolságon belül új lakóépület nem létesíthető.

(7) Nagylétszámú állattartó telep a belterülettől, a belterülethez kapcsolódó beépítésre szánt területtől továbbá a szabadidő eltöltését, a sportolást és a turizmust szolgáló különleges területektől 300 méter védőtávolságon belül nem létesíthető.

20. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint a város a „B”, azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

21. § A rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység csak akkor folytatható, ha:

22. § (1) Az előkert mértéke:

(2) Az előkert meghatározott mérete, ha az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, egyben az utca felőli építési vonal is, amelyhez főépítményt kell illeszteni.

(3) E rendelet jóváhagyásakor már meglévő, 30 méternél nem mélyebb telek beépítése esetén az előírt előkert mérete csökkenthető, illetve 0 méter is lehet. Amennyiben e rendelet jóváhagyása után hasonló adottságú szomszédos telken új épület csökkentett előkerttel, vagy előkert nélkül került elhelyezésre, akkor az épület előkert méretének ehhez kell illeszkednie.

(4) Az építési vonalon és építési hely határán kívülre az OTÉK 35. § előírásaival összhangban az épülethez tartozó előtető, erkély, függőfolyosó is nyúlhat, amennyiben az így kialakított épületrész a telekhatáron belül marad és a szomszédos telkek építési jogait nem korlátozza.

(5) Az építési vonal a kialakított telekhatárral együtt értendő. Telekösszevonás esetén a megszűnő telekhatárhoz igazított építési vonal is megszűnik, telekmegosztás esetén az új telkeken a velük szomszédos telkeken meghatározott építési vonalakat kell figyelembe venni az új építési vonalak meghatározásánál.

(6) Amennyiben az övezeti előírások zártsorú beépítést írnak elő, akkor a közterületet előkerttel vagy előkert nélkül határoló épületet

23. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód, vagy a terven jelölt építési vonal esetén a főépítményt és melléképületet a telek egyik oldalhatárán vagy attól max. 1,0 méterre kell elhelyezni úgy, hogy az ne akadályozza meg a szomszédos telkek oldalhatáros elhelyezését.

(2) Az építési helyen belül több főépítmény is elhelyezhető, azonban legalább egy főépítménynek az utca felőli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén, ha több épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó.

(3) 35 méternél nem nagyobb mélységű telek esetén a hátsó kert mérete 1 méter is lehet az egyéb követelmények betartása mellett.

(4) A beépítési módra vonatkozó övezeti előírást nem kell alkalmazni azokra a telkekre, ahol a szabályozási terv azzal nem egyező értelmű kötelező építési vonalat és/vagy építési helyet határoz meg.

24. § (1) Előkertben és oldalkertben a terepszinttől számított 1 méternél nem magasabb előlépcső elhelyezhető.

(2) A 6,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és a 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben, ha az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

(3) A 6,0 m-nél kisebb előkertben, ha az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, csak:

(4) Két utcával határos telek beépítése esetén legalább két, különálló főépítmény elhelyezésekor mindkét utcával határos telekhatáron az övezetben vagy e paragrafusban előírt előkert méretet, illetve építési vonalat kell figyelembe venni. Egy főépítmény elhelyezése esetén a másik építési vonalhoz közelebbi telekhatáron tömör kerítést kell kialakítani.

(5) Beépített területen zártsorú beépítés esetén 5 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességű telken helyezhető el épület.

(6) Amennyiben az övezeti előírások szerinti, zártsorú beépítést a szomszédos telkek beépítése nem teszi lehetővé, az épületek között legfeljebb a megengedett legnagyobb épületmagasság értékét lehet szabadon hagyni.

25. § (1) Amennyiben a szabályozási terv alapján egy építési telek, telek, több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt, úgy az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek vonatkozó övezeti, építési övezeti részére számítandók.

(2)¹³ Ár- és belvízvédelmi okokból új pince és terepszint alatti építmény csak külterületen és a 13. § (6) bekezdésben foglaltak szerint helyezhető el.

(3) Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(4) Rendeltetéshez kötött technológiai építmény magassága — ha az övezet másképp nem rendelkezik — az építési övezetben, övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság kétszeresét nem haladhatja meg.

(5) Lakókocsi, konténer nem helyezhető el állandó jelleggel lakóterületen és vegyes területen.

26. § (1) A meglévő lapos tetős épület magas tetőssé alakítása esetén az épületmagasság a kialakult magassághoz képest legfeljebb 1,0 méterrel akkor is megnövelhető, ha ezzel az övezetben előírt épületmagasságot meghaladja.

(2) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb épületmagasságba az egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) a torony magassága nem számít bele.

(3)¹⁴ Közterület irányába gépjármű behajtásra alkalmasan kialakított bejáratú, a főépítménnyel nem egybeépített épületet 5 méternél kisebb előkert esetén is utcai telekhatártól legalább 6 méter távolságra kell elhelyezni, kivéve a sorgarázst, melyet legalább 12 méterre kell elhelyezni az utcavonaltól. A sorgarázs elhelyezéstől eltérni csak tervtanácsi vagy főépítészi döntés alapján lehet.

(4) Közterületre néző homlokzat homlokzatmagassága a homlokzat szélétől számított 4-4 méteren belül, 7,5 méternél nem szélesebb épület esetén 2-2 méteren belül, nem haladhatja meg a maximális épületmagasságot, a közterületre néző homlokzat legfeljebb a homlokzatszélesség felén haladhatja meg az övezetben előírt maximális épületmagasságot.

(5) Saroktelkek beépítése esetén a közterületre néző homlokzat saroktól számított, legfeljebb 5-5 méteres sávjának homlokzatmagassága magasabb lehet az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnál, de adott közterületen legfeljebb a homlokzatszélességük felén haladhatja meg azt.

(6) Műemlékileg védett, védelemre javasolt vagy helyi védett, illetve városképileg kiemelt jelentőségű közterületekkel határos telken gépjárműtároló és más, a fő rendeltetést kiszolgáló épület:

(7) A Vt és Lkm jelű építési övezetekben az 1000 m²-nél kisebb telkeknek legfeljebb 1 gépkocsi behajtásra alkalmas kapubejárata lehet. Ezekben az övezetekben a több utcára nyíló telkeknek minden utcára legfeljebb egy-egy gépkocsibehajtásra alkalmas kapubejárata lehet.

27. § (1) Új épület építése, épület rendeltetésmódjának megváltoztatása, vagy meglévő épület, új, önálló egységgel való bővítése esetén az előírt mennyiségű gépjármű tárolását telken belül kell megoldani.

(2) Belterületen a beépített telekhatár-szakaszok kivételével, kerítést a telek közterülethatárán kell kialakítani, kivéve ott, ahol a keskeny közterület miatt a kerítés a telekre gépjárművel történő befordulást akadályozná.

(3) Belterületen, ahol jelen rendelet övezeti előírásaival összhangban megvalósítható, ott legalább 1,40, legfeljebb 1,80 m magas utcai kerítés építhető, de a szomszédos kerítésektől legfeljebb 20 cm-rel lehet eltérni. Amennyiben a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, a két szomszédos kerítés magasságának átlagától lehet legfeljebb 20 cm-rel eltérni.

(4) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén a lakásokhoz tartozó gépkocsi beállót előkertben nem lehet kialakítani. Előkertben csak az épület körüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületeket szabad leburkolni.

(5) A lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a telken belül, kivéve Körös-torok területét.

28. § (1) Beépítésre szánt területen a telekre előírt zöldfelületnek – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – legalább kétszintűnek kell lennie, amibe a gyepráccsal fedett területek nem számolhatók bele.

(2) A műfű burkolat területe a zöldfelületi arányba nem számítható be.

(3) SZT-n jelölt kötelező fásításra kijelölt területen, fasor esetén legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa telepítendő. Kötelező védőfásítás területén 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt fákból álló fasor és egy cserjesor telepítendő, és minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni.

(4) SZT-n jelölt „be nem építhető telekrész” zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn, területén kizárólag roncsolás mentesen bontható kerti építmény és kerítés helyezhető el.

(5) Új közutak, utcák, magánutak kialakításánál

(6) A közműszolgáltatók által nem közterületen elhelyezett műtárgyak telkeinek határa mentén, legalább 1,5 méter magas sűrű cserjesort kell telepíteni.

29. § (1) Csongrád területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

(2) Ha az építési övezet paramétereiben „K” - kialakult jelölés szerepel:

30. § (1) Új lakóterületi ingatlan csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(1a)¹⁵ A 8. mellékletben lehatárolt lakóterület telkei akkor építhetők be, ha a közterületi csapadékvíz-elvezetés kivételével a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított. A közterületi csapadékvíz elvezetés kiépüléséig elsősorban a telken belül kell gyűjteni és kezelni a burkolt felületeken keletkezett csapadékvizeket.

(2) 500 m²-nél nem nagyobb vagy kettőnél több fő rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület telkén állattartó épület és kiszolgáló építményei (trágyatároló, állatkifutó) nem helyezhető el.

(3)¹⁶ Az övezetekben megengedett állattartó építmények összes bruttó alapterülete, a falusias lakóterület kivételével, legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet, de kertvárosias lakóterületen legfeljebb bruttó 10 m², valamint kisvárosias és mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterületen legfeljebb bruttó 3 m² lehet.

(4) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, lakóterületen, a Széchenyi útra és a Vasút utcára néző telkek kivételével, a telkek beépíthető területe teleknagyságtól függetlenül nem haladhatja meg az egyes övezetekben előírt minimális teleknagyság kétszeresének megfelelő beépíthető terület nagyságát.

(5) Lakóterületen telekhatár-rendezés esetén – ha egyéb övezeti előírás másképp nem szabályozza - az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekmérettől 20%-kal kevesebb is lehet a telekméret, ha a meglévő építési telek nagysága nem éri el a legkisebb kialakítható telekméret 70%-át.

(6) Kertvárosias lakóterületen saroktelek megosztható, ha a megosztás után létrejött telkek mérete legfeljebb 30 %-kal tér el az övezetben megengedett legkisebb kialakítható telekterülettől.

31. § (1) Nagyvárosias lakóterület a szabályozási tervlapon Ln jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Nagyvárosias lakóterületen csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el épület.

(4) Nagyvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

(5) Az építési övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

(6)¹⁷ A területen új úszótelek nem létesíthető, új lakóépület nem helyezhető el, meglévő lakóépület úszótelke és a lakóépület által elfoglalt terület nem növelhető. A meglévő bruttó 100 m²-nél kisebb alapterületű kereskedelmi, szolgáltató épület bővítése egyszeri alkalommal legfeljebb 10 %-kal megengedett.

(7) Az övezetben gépjárműtárolót megszűntetni nem lehet.

(8) Az övezetben többszintes tetőtér nem alakítható ki.

(9) Tetőtér-beépítés akkor lehetséges, ha az előírás szerinti többlet parkolóigény a tömbtelken kielégíthető.

(10) Az övezetben csak a játszótér és a sportpálya körül létesíthető kerítés.

32. § (1) Kisvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Az Lk-g övezetben csak gépjárműtároló épületek helyezhetők el.

(4) Kisvárosias lakóterületen csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el épület.

(5) Kisvárosias lakóterület telkei akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított. Az Lk-1, az Lk-3 és az Lk-5 övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(6) Kisvárosias lakóterületen — amennyiben előírás másként nem rendelkezik — a melléképítmények közül közműpótló műtárgy, húsfüstölő, trágyatároló, állatkifutó, siló, ömlesztett anyag- és gáztároló, valamint szélkerék nem helyezhető el.

(7) Lk-2 övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül közműpótló műtárgy, valamint szélkerék nem helyezhetők el.

(8) Lk-g övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, valamint zászlótartó oszlop helyezhető el.

(9) Az Lk-1 övezetben elő- és oldalkertben csak hulladéktartály tároló, közműbecsatlakozási műtárgy, valamint kerti építmény helyezhető el.

(10) Lk-5 övezetben a telekszélesség az utcafronton minimum 17 méter , maximum 30 méter , kivéve saroktelket, ahol a maximális telekszélesség az egyik utcafronton meghaladhatja a 30 métert.

(11) Lk-3 és Lk-5 övezetben kialakítható előkertben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy helyezhető el.

(12) Az Lk-1 övezetben 10 méteres előkertet kell kialakítani, amelynek mérete egyben a közterület felőli építési vonal, kivéve az övezetben elhelyezésre kerülő intézményt, ahol az előkert ettől eltérően is meghatározható. Az előkertben csak – közmű-becsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló, valamint kerti építmények helyezhetők el.

(13) Lk-g övezetben az egyes rendeltetési egységeket minimum tízesével egy épülettömegben kell elhelyezni.

(14) Zártsorú beépítésű területen történő építés esetén az utcai homlokzatok csatlakozási pontjainál a meglévő és az új épület homlokzatmagasságai közötti eltérés Lk-3 övezetben legfeljebb 50 cm , Lk-5 övezetben legfeljebb 1,0 méter lehet.

(15) Az Lk-2 övezet Hegyi Antal utcai területén az oldalhatáron álló beépítési mód mellett a „K” kialakult jelölés is érvényes, és vonatkozik rá az 29. § (2) bekezdés a) pontja.

33. § (1) Mezővárosias jellegű kisvárosias lakóterület telkei akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított.

(2) A beépítési módra vonatkozó övezeti előírást nem kell alkalmazni azokra a telkekre, ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat és/vagy építési helyet határoz meg.

(3) Nyeles telek csak a vele közel téglalapot kialakító szomszédos telekpárjával vonható össze.

(4) Mezővárosias jellegű kisvárosias lakóterületen az OTÉK szerinti melléképítmények közül közműpótló műtárgy, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag- és gáztároló, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, valamint szélkerék nem helyezhetők el.

(5) Kialakult előkertben csak a közműbecsatlakozás műtárgya és legfeljebb kerítéssel egybe épített hulladéktartály-tároló alakítható ki.

(6) Zártsorú beépítésű épület elbontása esetén az új épületet is zártsorúan kell kialakítani.

(7) Az övezetben többszintes tetőtér nem alakítható ki.

(8) Zártsorúan kialakult beépítés esetén az új épület utcai homlokzatmagassága a csatlakozó épület homlokzatmagasságától a csatlakozási felületen ± 50 cm-rel térhet el, két eltérő homlokzatmagasságú épület között elhelyezésre kerülő új épület esetén a csatlakozó épületek homlokzatmagassága közötti képzeletbeli felezővonaltól térhet el a csatlakozó felületen ± 50 cm-rel.

34. § (1)¹⁸ Az Lkm-1, Lkm-2 és Lkm-3 építési övezetek a Történelmi városmag hagyományos mezővárosi lakóterületén szabályozott övezetek, mely sűrű beépítettségű, és telkenként egy vagy két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület Lkm-1, Lkm-2 és Lkm-3 építési övezeteiben elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Az övezetek telkei nem vonhatók össze és nem oszthatók meg kivéve az övezetben előírt legkisebb telekterületnél legalább 40 %-kal kisebb telkeket és a nyeles telkeket, amelyek megszüntethetők.

(4) Az övezetekben a legkisebb telekterületnél legalább 40%-kal kisebb telek területe összevonható a vele szomszédos telkekkel, de a telkek ilyen esetben is csak akkor növelhetők, ha az így kialakult telek nagysága nem nagyobb, mint az övezetre előírt minimális telekméret kétszerese.

(5) Lkm-3 övezetekben 600 m²-nél nem nagyobb kialakult telken a beépítettség 40%-ra növelhető.

(6) Lkm-1 és Lkm-2 övezetekben a 300 m²-nél nem nagyobb kialakult telkek esetén a beépítettség 60%-ra növelhető.

(7) Előkert az övezetekben nem alakítható ki.

(8) Vízügyi érdek miatti tilalom által érintett telkek szabadonállóan és előkerttel is beépíthetők, amennyiben az egyéb övezeti előírások és a magasabb rendű jogszabályi előírások betarthatók.

(9) Lkm-1 területen új épület legfeljebb két építményszinttel építhető. A második építményszint csak tetőtérben (tetőtér beépítéssel) alakítható ki.

(10) A tető terepszinttől mért gerincmagassága sehol sem haladhatja meg a 8 métert.

(11) Az övezetekben a fő rendeltetést kiszolgáló épületek és építmények legfeljebb 3 méteres épületmagassággal alakíthatók ki, a tetőgerinc a legmagasabb részen sem haladhatja meg a 6,5 métert.

(12) Az övezetek közterülettel határos telekhatárain legalább 1,80 maximum 2,00 méter magas kerítés alakítható ki, max. 50 cm magas lábazattal.

35. § (1) Az Lkm-4 és Lkm-5 építési övezetek a Belváros területén szabályozott övezetek, melyekben elsődlegesen sűrű beépítésű, a telkenként egy főépítményben kialakított, legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület Lkm-4 és Lkm-5 építési övezeteiben az épületben elhelyezhető rendeltetés a lakó rendeltetésen kívül:

(3) Lkm-4 övezetben előkert az elbontott épület előkertjének megfelelően alakítható ki, annak hiányában, ha építési vonal vagy építési hely másképpen nem szabályozza, nem alakítható ki.

(4) Az Lkm-4 övezet telkei nem vonhatók össze és nem oszthatók meg, kivéve a nyeles telkeket, amelyek megszüntethetők, továbbá a 300 m²-nél nem nagyobb telkeket. Lkm-5 övezetben nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Az Lkm-5 övezet telkei akkor oszthatók meg, ha a megosztás után mindkét telek legalább 500 m² területű.

(6) Az övezetekben a 300 m²-nél nem nagyobb telek területe összevonható a vele szomszédos telekkel, vagy megosztva a szomszédos telkekkel, de a telkek ilyen esetben is csak akkor növelhetők, ha az így kialakult telek nagysága nem nagyobb 600 m²-nél.

(7) Lkm-4 övezetekben a 450 m²-nél nem nagyobb kialakult telken a beépítettség 50%-ra növelhető és a minimális zöldfelület aránya 20%-ra csökkenthető.

(8) Az övezetekben egy épülettel maximum 150 m ² telekterület építhető be és az összes beépített terület nem haladhatja meg a 200 m²-t.

(9) Gépjárműtároló a lakóépülettel egy tömegben kialakítva vagy önálló épületben, a főépítmény mögött, vele azonos oldalon helyezhető el.

(10) Az Lkm-5 övezetben a Gyík utcai, Gyökér utcai, Öregvár utcai telekhatárok mentén előkert nem alakítható ki.

(11) Az övezetekben a fő rendeltetést kiszolgáló építmények legfeljebb 3 méteres épületmagassággal alakíthatók ki, a tetőgerinc a legmagasabb részen sem haladhatja meg az 5,5 métert.

(12) Az épületek, összetett alaprajzú épület esetén az egyes épületszárnyak szélessége és a tetőgerinc terepszinttől mért magassága nem haladhatja meg a 7,50 métert.

(13) Az övezetek közterülettel határos telekhatárain legalább 1,80 maximum 2,00 méter magas kerítés alakítható ki, legfeljebb 8-10 cm magas lábazattal.

36. § (1) Kertvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb 2 rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-g övezetbe sorolt tömbben kizárólag gépjárműtároló – garázs, sorgarázs - épület helyezhető el.

(3) Kertvárosias lakóterület telkei akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított.

(4) A kertvárosias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(5) Kertvárosias lakóterületen, az Lke-g övezet kivételével, az OTÉK szerinti melléképítmények közül közműpótló műtárgy, valamint szélkerék nem helyezhetők el.

(6) Az Lke-g övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak a közmű-becsatlakozás műtárgyai és hulladéktároló, valamint zászlórúd helyezhető el.

(7) Az Lke-2 övezet telkein 6 méteres előkertet kell kialakítani.

(8) Az Lke-3 övezet telkein 3 méteres előkertet kell kialakítani, kivéve az övezetbe sorolt beépített területeken, ahol az előkertet a tömbnek a beépíteni szándékozott telekkel azonos utcára néző telkeire jellemző méret szerint kell meghatározni.

(9) A Lke-4 övezet délkeleti, a déli, a délnyugati és a nyugati tájolású telkein 3,00 m , az északi, északkeleti, keleti, északnyugati tájolású telkein 1,00 m előkert alakítandó ki.

(10) A beépített városrészekben az új épület építése a tömbben jellemző — szomszédos 2-2 teleknél nagyobb számban előforduló beépítési módnak és méretű előkertnek megfelelően helyezhető el.

(11) A zártsorú övezetekben az utcára néző csatlakozó homlokzatok homlokzatmagasságai a csatlakozási él mentén legfeljebb ±50 cm-rel térhetnek el egymástól.

(12) Zártsorú beépítésnél legalább 1,20 legfeljebb 1,60 méter magas kerítés alakítandó ki.

(13) Kertvárosias lakóterületen 700 m² -nél nagyobb telken lehet 2 lakó rendeltetést elhelyezni egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen összeépített rendeltetési egységek számítanak.

(14) A kertvárosias övezetekben a fő rendeltetést kiszolgáló épületek épületmagassága legfeljebb 3,0 méter.

(15) Az előkertet 50 %-ban aktív zöldfelületként kell kialakítani.

37. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően egy vagy két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A falusias lakóterület telkei a villamosenergia-hálózat, az ivóvízhálózat és nyílt árkos csapadékvízelvezető hálózat vagy szikkasztó árok kiépülése után építhetők be, a szennyvízcsatorna kiépüléséig telkenként a követelményeknek megfelelő közműpótló elhelyezése szükséges.

(4) A beépítési módra vonatkozó övezeti előírást nem kell alkalmazni azokra a telkekre, ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat és/vagy építési helyet határoz meg.

(5) Az építési övezetekben a melléképületek a főépítménnyel egy tömegben kialakítva vagy önálló épületben, a főépítmény mögött, vele azonos oldalon helyezhetők el.

(6) Nyeles telek csak a vele közel téglalapot kialakító szomszédos telekpárjával vonható össze.

(7) Az Lf-1 övezetben az új épület a kialakult állapothoz igazodva a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve helyezhető el.

(8) Az Lf-2 övezet telkein 6 m előkertet kell kialakítani.

(9) Az Lf-1 és Lf-2 építési övezetek területén állattartó építmény összes bruttó alapterülete a beépíthetőség mértékének 20 %-a, de max. 60m², épületmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(10) Az Lf-3 övezetben 400 m²-nél kisebb telek nem építhető be.

(11) Az Lf-3 övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló épületek legfeljebb 3 méteres épületmagassággal alakíthatók ki, a tetőgerinc a legmagasabb részen sem haladhatja meg az 5,5 métert.

(12) Az Lf-3 övezetben az épületek, összetett alaprajzú épület esetén az egyes épületszárnyak szélessége és a tetőgerinc terepszinttől mért magassága nem haladhatja meg a 7,50 métert.

(13) Az övezetekben többszintes tetőtér nem alakítható ki.

(14) Zártsorúan kialakult beépítés esetén az új épület utcai homlokzatmagassága a csatlakozó épület homlokzatmagasságától a csatlakozási felületen ± 50 cm-rel térhet el, két eltérő homlokzatmagasságú épület között elhelyezésre kerülő új épület esetén a csatlakozó épületek homlokzatmagassága közötti képzeletbeli felezővonaltól térhet a csatlakozó felületen ± 50 cm-rel.

(15) Az övezetek közterülettel határos telekhatárain legalább 1,80 maximum 2,00 méter magas kerítés építhető.

(16) Falusias lakóterületen egy telken legfeljebb két főépítmény helyezhető el.

(17) Az építési övezetekben legfeljebb 200 m² bruttó szintterület kereskedelmi rendeltetésű épület helyezhető el, kivéve Bokros területén, ahol ennél nagyobb területen is elhelyezhetők a borturizmushoz kapcsolódó kereskedelmi-vendéglátó-szállásadó rendeltetésű építményei, amennyiben kialakításuk és az ott folyó tevékenység az övezet telkeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

38. § (1) A településközpont vegyes terület a szabályozási tervlapokon Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont terület övezetében elhelyezhető épület- a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A településközpont terület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) A Vt-1 övezetben nyeles telken, valamint közterületi kapcsolattal nem rendelkező telken új épület nem helyezhető el.

(5) Vt övezet területén új tömbtelek nem alakítható ki, meglévő tömbtelken új úszótelek nem létesíthető, új épület nem helyezhető el, meglévő épület úszótelke és épület által elfoglalt terület nem növelhető.

(6) Az övezetekben állattartó építmény nem helyezhető el.

(7) Az övezetekben a melléképítmények közül közműpótló műtárgy, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló nem helyezhető el.

(8) Az övezetekben elhelyezett kereskedelmi célú épület szintterülete, a Vt-p övezet kivételével, az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 1500 m²-t.

(9) A Vt-6v övezetben a zártsorú beépítésnél legfeljebb 3,5 méteres átjáró hagyható a telek oldalhatára és az épület között, de az átjárót tömör kerítéssel kell elzárni a közterülettől, és az átjáróra néző oldalhomlokzatot tűzfalasan kell kialakítani.

(10) A Vt-6v övezetben magas tető a meglévő zártsorúan összeépült fő rendeltetés szerinti lapos tetős épületekre együttesen, egységes kialakítással, az egy telken álló, több rendeltetési egységet magában foglaló lapos tetős lakóépület esetében az épület egészére egységesen építhető.

(11) A Vt-6v építési övezet Ifjúság utca felé nyíló telkein oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható.

(12) Vt-2, Vt-2v, Vt-5, Vt-6 övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb épületeket a főépítménnyel egy tömegben kell kialakítani.

(13) A Vt- 1, a Vt- 3, a Vt- 4, a Vt- 5, a Vt- 6, a Vt-6v, a Vt-p, a Vt-7 és a Vt-9 jelű övezet telkein utcafrontra kell helyezni az épületet. A Vt-8 jelű övezetben az előkert a kialakult állapot szerinti mérték.

(14) A Vt-2 övezetben az előkert minimum 6 m, maximum 30 méter lehet. Az előkertben csak a közmű-becsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló, valamint kerti építmények helyezhetők el. A szabályozási terven Vt-2v jelű övezetben a Vt-2 jelű övezet paraméterei alkalmazandók, de a Vt-2v jelű övezetben előkert nem alakítható ki.

39. § (1) A Vt-1 építési övezet lakóövezettel határos telkein a lakóövezet felőli oldalon 5 m oldalkert szabadon hagyandó. Az így elhelyezhető épület homlokzatmagassága ezen az oldalon max. 5 m lehet. Az oldalkert elhagyható, amennyiben a lakóövezetben az épületelhelyezés már oldalkerttel biztosított.

(1a)¹⁹ A Vt-b övezet területén kizárólag a buszpályaudvarhoz kapcsolódó rendeltetések és egészségügyi rendeltetés helyezhető el.

(2) Vt-1 és a Vt-3 övezetekben az új épület elhelyezése vagy meglévő épület bővítése során a homlokzatmagasság a szomszédos telkeken álló épületek homlokzatmagasságától legfeljebb 1,0 méterrel térhet el.

(3) Amennyiben a Vt-1 övezetben a szomszédos telken álló valamelyik épület épületmagassága az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnál több, akkor az új épület a két szomszédos telekhez való csatlakozásnál legfeljebb a meglévő nagyobb épületmagasságú épülettel azonos homlokzatmagassággal építhető. Saroktelek esetén szomszédnak tekinthető a 20 méternél nem szélesebb utca (az érintett sarokteleknél mérve) túloldalán álló saroktelek is.

(4) Műemlékként vagy helyi építészeti értékként védett épülettel szomszédos új épület zártsorúan csatlakozó utcai homlokzatmagasságának legalább 3,5m széles homlokzatszakaszon, illetve az érintkező tűzfal tényleges magasságának ± 50 cm-es tűréshatárral illeszkednie kell a védelem alatt álló épület magasságához. Két különböző homlokzatmagasságú, védelem alatt álló épület között elhelyezendő épület esetén az a két meglévő épület homlokzatmagassága közötti képzeletbeli felezővonalat kell az illeszkedés szempontjából figyelembe venni.

(5) A Vt-2 övezet telkei csak max. 1,60 m magas kerítéssel határolhatók, melynek legfeljebb 0,8 m magas lábazata lehet.

(6) A Vt-4 övezet telkei csak min. 1,80 m , maximum 2,20 m magas kerítéssel határolhatók.

(7) A Vt-1 övezet lakóterülethez csatlakozó övezethatárán kialakított oldalkert kerítése kialakításánál a csatlakozó lakóterületi övezet kerítésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(8) A Vt-13, Vt-14 és Vt-15 építési övezetekben lakóépület nem helyezhető el. Az övezetek rendeltetésének megfelelő funkciójú épülettel egy tömegben telkenként maximum 1 szolgálati lakás kialakítható.

(9) A Vt-15 építési övezet területén az előkerti építési határvonal a telek közterületi homlokvonala.

(10) A Vt-15 építési övezet építményeihez szükséges gépjármű parkoló helyek a helyi parkolási rendelet előírásai szerint megválthatók és azok a közterületen megépíthetők a meglévő fák megtartásával, és az összefüggő zöldfelület/zöldsáv figyelembevételével. A parkolóhely létesítését legalább 4 db várakozó hely után egy db nagy lombkoronát növelő fa telepítésével kell megoldani, mely fásításba beszámítható a meglévő faállomány.

40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület a szabályozási tervlapokon Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű gazdasági épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A Gksz-5 jelű építési övezet 0297/1 ill. 0299/37 hrsz-ú telkeinek beépítéséhez a terület mélyfekvésére tekintettel geotechnikai szakvélemény készítendő.

(4) Az épületek magassága a 3. melléklet táblázatában megadott értékeknél akkor lehet nagyobb, ha azt az alkalmazott üzemi technológia elengedhetetlenül szükségessé teszi.

(5) Az övezetekben a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos és a használó számára egy-egy szolgálati lakás kialakítható. A lakás számára külön telek nem alakítható ki.

(6) A Gksz övezeteknek a temető határától számított 50 méteres sávjába eső területén épület nem helyezhető el.

(7) Az övezet telkein a belső gépjármű-közlekedés számára kialakított felületek mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.

(8) A Gksz-3 jelű övezet 3428/1 hrsz-ú területén, a Gksz-5, Gksz-7, és Gksz-8 jelű építési övezetekben az előírt minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell biztosítani. Háromszintű növényzetnek minősül 150 m²-enként gyep, 40 db cserje és 1 db nagy lombkoronájú fa.

(9) A Gksz-13 jelű építési övezetben kizárólag környezetét nem zavaró, élelmiszer feldolgozással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(10)²⁰ A 9. mellékletben lehatárolt Ipari Park területén kialakult kereskedelmi, szolgáltató területek és a nem gyűjtőút, országos mellékút, főút mellett fekvő legfeljebb 1,2 hektár nagyságú Gksz-5 övezet telkei kivételével az övezetek telkeit határoló közutak és magánutak mentén minimum 10 méteres előkertet kell kialakítani az új épületek elhelyezése esetén.

(10a)²¹ A legalább 10 m széles előkertben a közterületi és magánúti telekhatár mentén a fasor telepítési kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően egy fasort és cserjesort kell ültetni.

(11) A Gksz-17 építési övezet területén a telkek közterületi kapcsolatának biztosításához új magánút legalább 16,0 m széles kell legyen, egyoldali fasor kialakításával.

(12) Kereskedelmi, szolgáltató területen megújuló energiaforrás műtárgya (napelempark) terepszinten is létesíthető, kivétel az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosójának övezetein.

(13) A 20 férőhelynél nagyobb szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges.

41. § (1) Általános gazdasági területen (Gá) az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) Az előírt legkisebb zöldfelület területének felén háromszintes növényállomány fenntartása kötelező.

(3) A legnagyobb épületmagasság a 3. melléklet táblázatában megadott értéknél nagyobb is lehet, de legfeljebb 70 m, ha azt az alkalmazott üzemi technológia szükségessé teszi.

(4) A 20 férőhelynél nagyobb szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges.

42. § (1) Egyéb ipari terület a szabályozási terven Gip_e jellel szabályozott terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Egyéb ipari területen ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

(3) Az egyéb ipari területen építmények részleges közművesítés esetén helyezhetők el. Ha a szennyvizek közcsatornába nem vezethetők, akkor a kommunális szennyvíz zárt tárolóban elhelyezhető, technológiai eredetű szennyvíz tisztításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

(4) A Gip_e-2 építési övezetben a mezőgazdasági termeléssel összefüggő üzemi építmények is elhelyezhetők, ha azok védőtávolság igénye a szomszédos telkek területén az építmények elhelyezését nem korlátozzák.

(5) Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(6) Az épületeket a telekhatártól legalább 10 m távolságban lehet elhelyezni.

(7) Az építmények magassága a 3. mellékletben megadott értékeknél akkor lehet nagyobb, ha azt az alkalmazott üzemi technológia elengedhetetlenül szükségessé teszi.

(8) Az építési övezet területén a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(9) A 20 férőhelynél nagyobb szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges.

43. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb egy üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el.

(2) A hétvégi házas területek övezetében lévő telek részleges közművesítettség: víz, villany, csapadékvíz-elvezetés és a - szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig - közműpótló műtárggyal (zárt szennyvízgyűjtő) történő szennyvízelhelyezés feltételeinek biztosításával, a közüzemi közműhálózat kiépítése esetén építhető be.

(3) A hétvégi házas terület övezetében csak üdülő rendeltetés helyezhető el, sportépítmény nem helyezhető el.

(4) Az Üh-1 építési övezet telkein legfeljebb 60 m² bruttó alapterületű épület építhető, amelybe a gépjármű számára kialakított tároló vagy nyitott szín nem számítandó bele. A gépjármű számára kialakított tároló vagy fedett szín beépített alapterülete max. 20 m² lehet. A meglévő épületek bruttó alapterülete legfeljebb 60 m²-ig bővíthető. Terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(5) Az Üh-2 építési övezet telkein az üdülőegységek csoportos formában is elhelyezhetők.

(6) A szabályozási terven jelölt „telek be nem építhető részét” zöldfelületként kell kialakítani, ahol kétszintes (cserjesor, fasor) növénysáv telepítendő. A növénysáv – a vízhez való szabad kijárás érdekében – legfeljebb egyszer szakítható meg ingatlanonként, legfeljebb 2,0 méter hosszan.

(7) A telkek utcafronti és parti sétány felé eső vonalán legfeljebb 1,8 méter magas kerítés építhető, a lábazat legfeljebb 0,5 m magas lehet.

(8) A telkek oldalhatárain – az építési övezet, illetve tervezett és meglévő közterület határ kivételével – kerítésként csak élősövény alakítható ki.

(9) A melléképítmények közül csak kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, komposztáló és felszín alatti folyadék- és gáztároló építhető. A megújuló energiaforrást hasznosító műtárgyak közül csak napkollektor, valamint napelem helyezhető el az épület tetőzetén.

(10) Az építési övezetben állattartó építmény nem helyezhető el.

44. § Különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt az egyéb területfelhasználási egységekben nem létesíthető rendeltetések elhelyezésére szolgál.

45. § (1) A szabályozási terven Keü jellel szabályozott különleges terület a regionális szociális otthon és környezete, amely szociális és egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Keü jelű terület övezetében elhelyezhető épületek:

(3) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, zászlótartó oszlop helyezhető el.

46. § (1) A különleges szabadidős rendeltetésű terület a szabályozási tervlapon Ksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban rekreációs létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Ksz jelű szabadidős terület övezetében elhelyezhető épületek:

(3) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az övezetekben új állattartó építmény csak a Ksz-1 és a Ksz-3 övezetben, kizárólag szabadidős, és sportolási célból helyezhető el.

(5) A Ksz övezetek telkein felszín alatti építmény, (a közműbecsatlakozások és fürdő-, úszómedencék és azok műtárgyai kivételével), pince nem alakítható ki.

(6) A kerítések melletti 20 méteres sávban csak lombos cserje és fafajok ültethetők.

(7) Az övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, zászlótartó oszlop helyezhető el.

47. § (1) A különleges sportolási célú terület a szabályozási tervlapokon Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység, amelyen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A Ksp jelű terület övezetében elhelyezhető épületek:

(3) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az övezetben az OTÉK szerinti melléképítmények közül csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, napkollektor, zászlótartó oszlop helyezhető el.

(5) A minimális zöldfelületi arányon belül a nem sportolási célú biológiailag aktív zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a telekterület 20 %-nál.

48. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Kmü jelű építési övezet:

(2) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kialakítható a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás is.

(3) A területen épület hiányos vagy részleges közművesítettség esetén építhető.

(4) A rendelet elfogadása előtt már kialakult (K) 5000 m²-nél kisebb telkek beépíthetők, de az építési övezet területén 5000 m² -nél kisebb új telek nem létesíthető.

(5) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(6) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.

(7) Az övezetekben az előkert mérete legalább 10 m.

49. § (1) A különleges beépítésre szánt terület - Városüzemeltetési terület a Szabályozási terven Kvü jelű építési övezet, mely a közszolgáltatások körébe tartozó városüzemeltetési, településgazdálkodási tevékenységek, különösen a szennyvíz-kezelés, közműellátás, rendezvényhelyszín, fásított parkoló, gyepmesteri telep és ezen rendeltetéseket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a főépítmények mellett kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető iroda rendeltetés.

50. § Különleges – Oktatási központ Ko jelű övezete a táji és természeti értékek bemutatására szolgál, ahol az oktatást, ismeretterjesztést, a kutatást szolgáló építmények és az azokhoz kapcsolódó szállásépületek helyezhetők el.

51. § Csongrád területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

52. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak, és a jelentős szintbeli közterületi gépjárműtárolók (jele: Köu), a vasúti területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: Kök).

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló, forgalomirányító helység) és reklámépítmények helyezhetők el.

(3) A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(4) Új kiszolgáló utak létesítése, vagy felújítása esetén a szabályozási szélességén belül általában legalább 4 m széles burkolat és egyoldali járda létesítendő. Településközpont, gazdasági és különleges területekkel határos területen min. 6,5 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő.

(5) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet.

(6) Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon – gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével - bárhol kialakítható.

(7) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket, védőterületeket kell biztosítani:

(8) A vasút meglévő területe és az átjárók száma nem csökkenthető.

(9) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő épületek, építmények helyezhetőek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki.

(10) Vasúti területen az épület-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők: beépítés mértéke: 5%, legnagyobb épületmagasság: 7,5 m beépítési mód: szabadon álló.

(11) A tervezett gazdasági területek esetében a területi megosztást úgy kell kialakítani, hogy a feltáró utak, magánutak minimális területi szélessége 16 m legyen. A tervezett csomópontok helyigényét a forgalombiztonságnak és a forgalom akadálymentes lebonyolódásának megfelelően kell meghatározni.

(12) Beépített területen, amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(13) A közműhálózatok elhelyezésére szolgáló közműterületek a szabályozási terveken szabályozási vonallal vagy anélkül határolt közterületekkel azonos területek. A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a vonatkozó szabványok szerint.

(14) A külön övezettel nem rendelkező közmű műtárgyak bármely övezetben elhelyezhetők.

53. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark és Zkk jellel jelölt közkert övezet, amely állandóan növényzettel vagy vízfelülettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést és az ismeretterjesztést szolgálja.

(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület

(3) Zöldterület övezeteinek telkein a szomszédos építési telkek feltárását szolgáló útkapcsolat biztosítható.

(4) A Zkp-1 jellel szabályozott közpark övezetben legfeljebb 3%-os beépítettséggel, 5,0 m épületmagassággal helyezhető el épület, 70% zöldfelületi minimum biztosításával.

(5) A Zkp-2 jellel szabályozott közpark övezetben legfeljebb 1%-os beépítettséggel, 5,0 m épületmagassággal helyezhető el épület, 70% zöldfelületi minimum biztosításával. Az övezetben a vízvisszatartásra, árvízi kitettségre figyelemmel helyezhetők el a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó építmények.

(6) A Zkk-1 és Zkk-2 jelű közkert övezetekben legfeljebb 3%-os beépítettséggel, 4,0 m épületmagassággal helyezhető el épület, 60% zöldfelületi minimum biztosításával.

(7) A Zkk-2 jelű közkert övezet területén a vízvisszatartásra, árvízi kitettségre figyelemmel helyezhetők el a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó építmények.

54. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terven E jellel szabályozott erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az általános használat és az építmények elhelyezése szempontjából:

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(4) Ev övezetben épület nem helyezhető el. Erdei kilátó és műtárgyak az erdőterület erdészeti rendeltetésével, árvízvédelmi és természetvédelmi kezelésével összhangban helyezhetők el.

(5) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(6) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

(7) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi, turisztikai, oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(8) Ek-1 jelű övezetben 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 10 m épületmagassággal helyezhető el az erdő rendeltetésével összhangban álló épület. Az Arany-szigeten a turisztikai rendeltetéssel összhangban kilátó, szállás jellegű épület is elhelyezhető. A 012/3 hrsz.-ú telek nem megosztható.

(9) Az Ek-2 jelű övezetben épület nem helyezhető el, legfeljebb az ártéri erdő- és vadgazdálkodási, ismeretterjesztési rendeltetésekhez kapcsolódó műtárgyak és a turizmust, a pihenést szolgáló építmények.

55. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat, a tanyás tájkarakter és a borvidéki jelleg megőrzése, a termőföldvédelem, a természeti értékek, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és turizmus érdekeinek érvényesítése céljából, továbbá a belvíz általi veszélyeztetettség figyelembevételével a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló fő rendeltetésű épületek és építmények, valamint a fő rendeltetéshez kapcsolódóan a turizmus épületei és építményei helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági területen fekvő a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabály szerinti tanyára az 56. § rendelkezései vonatkoznak.

(4) Mezőgazdasági övezetekben épületet létesíteni - tanya kivételével - csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet.

(5) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(6) Mezőgazdasági területen –tanya kivételével - a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakó, illetve szállás, turisztikai rendeltetés a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.

(7)²² A lakó, illetve szállás, turisztikai rendeltetések a fő rendeltetések megléte vagy azzal egyidejű építése esetén helyezhetők el. Különálló lakóépület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet. Szállás jellegű és vendéglátó épület kizárólag birtokközpont telkén létesíthető.

(8) Mezőgazdasági övezetekben napelempark kizárólag agrofotovoltaikus rendszerben telepíthető, amennyiben a telket nem érinti országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezete.

(9) Má-1 és Má-3 általános mezőgazdasági területek övezetén és borszőlő kataszterrel érintett kertes mezőgazdasági területen birtokközpont kialakítható e rendelet szerinti tanyaként nem bejegyzett ingatlanokon is. A birtoktest mérete általános mezőgazdasági területen min. 10 ha, borszőlő kataszterrel érintett kertes mezőgazdasági területen min. 2 ha. A birtokközpont beépítettsége a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont telkének 30 %-ánál.

(10) Vízparti telken a parti telekhatártól számított 20 méteren belül új épület nem helyezhető el.

(11) Mezőgazdasági területen kiegészítő központ nem alakítható ki.

(12) Résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.

(13) Általános és kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 1,8 méter magas áttört kerítés létesíthető.

(14) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben a tanyák, tanyás telkek kivételével kizárólag az állattartó épületek és állatkifutók, karámok körül létesíthető legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítés.

56. § (1) A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabály szerinti tanyán a művelési ágtól és övezeti besorolástól függetlenül – 10%-os beépítettséggel helyezhetők el építmények.

(2) Mezőgazdasági területen újonnan tanyatelek nem alakítható ki.

(3) A beépíthető legkisebb tanya telek területe 720 m².

(4) Tanyán egy lakó rendeltetés helyezhető el.

(5) Természetközeli területen fekvő tanya birtokközponttá nem alakítható.

(6) Mezőgazdasági területen az 1500 m²feletti területű tanya birtokközponttá alakítható.

(7) Új épület a tanya közterület felőli telekhatárától legalább 10 m távolságban telepíthető.

(8) Tanya körül legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítés létesíthető.

57. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel jelölt, az árutermelő gazdálkodás, a növénytermesztés, az állattartás és -tenyésztés, legelő- és gyepgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló terület.

(2) A telekosztással kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe 3000 m ² .

(3)²³ Általános mezőgazdasági területen — az Má-3 jelű övezetet kivéve — a gazdasági épületek épületmagassága legfeljebb 7,5 m, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Má-3 jelű övezetben a gazdasági épületek épületmagassága legfeljebb 9,0 m, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Új épület a közterületi telekhatártól a gyűjtőutak/fő feltáró utak mentén legalább 15 m , egyéb utak mentén legalább 10 m távolságban telepíthető.

(5) Szőlőkataszteri területen a borturizmust, pihenést szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények is elhelyezhetők.

(6) Má-1 jelű övezetben 1500 m² alatti telken épület nem helyezhető el. Az övezetben legfeljebb 3%-os beépítettséggel:

(7) Má-2 jelű övezetben gazdasági épület és a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakó, szállás, turisztikai rendeltetés gyümölcs művelési ág esetén 2 ha, egyéb művelési ág esetén 4 ha telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(8)²⁴ Má-3 jelű övezetben gazdasági épület és a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakó rendeltetés 10 ha telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

58. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és feldolgozást, valamint a borászatot, borturizmust és pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági területen 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 3,5 m épületmagasságú épületek helyezhetők el.

(3) Kertes mezőgazdasági területen a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épületben ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiség is létesíthető.

(4)²⁵ Állattartó építmény önellátási céllal csak azokon a telkeken létesíthető, ahol nyilvántartott lakóépület és/vagy gazdasági épület van, és a telek területének beépítettsége nem haladja meg a 3%-ot.

(5) Kialakítható telek területe legalább 1500 m², átlagos szélessége min. 14 m.

(6) Szőlőkataszteri területen a borturizmust, pihenést szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények is elhelyezhetők.

(7) Mk-1 jelű övezetben lakóépület szőlő művelési ág esetén legalább 3000 m² telekterületen, egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterületen helyezhető el.

(8) Mk-2 jelű övezetben csak gazdasági épület helyezhető el, geotechnikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával.

(8a)²⁶ Mk-2 jelű övezetben nagyvízi meder területén csak a 10. melléklet szerinti áramlási holttérrel érintett telekrészen helyezhető el új épület, alapozás nélküli mobilházként, a keletkező szennyvizek biztonságos kezelése mellett. Az árvízvédelmi töltés 10 méteres védősávján - töltésmenti sávon - belül nem szabad épületet elhelyezni, valamint olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.

(9) Mk-3 jelű övezetben lakóépület kizárólag szőlő vagy gyümölcs művelési ágú ingatlanon helyezhető el, legalább 3000 m² telekterületen.

(10) Új épület a közterületi telekhatártól a gyűjtőutak/fő feltáró utak mentén legalább 8 m , egyéb közutak mentén legalább 5 m távolságban telepíthető.

59. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű, belvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2) A területen telekosztással kialakítható telek (földrészlet) területe 3000 m²-nél kisebb nem lehet.

(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen az épületek épületmagassága legfeljebb 4,0 m lehet, ettől eltérni akkor lehet, ha azt a mezőgazdasági üzemi technológia szükségessé teszi.

(4) Az Mko-0 jelű övezetek területén –tanya kivételével - új épületek nem létesíthetők, a meglevő épületek azonban felújíthatók.

(5) Az Mko-1 jelű övezetekben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegőrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá lakóépület létesíthető, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

(6) Épület létesítésének feltételei a következők:

(7) Új épület a közterületi telekhatártól a gyűjtőutak/fő feltáró utak mentén legalább 15 m , egyéb utak mentén legalább 10 m távolságban telepíthető .

60. § (1) A Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, mely természetközeli állapotokkal jellemezhető.

(2) Természetközeli terület övezetében a természet védelmével kapcsolatos ismeretterjesztési és élőhely-rehabilitációt szolgáló vízgazdálkodási műtárgyak helyezhetők el.

(3) Természetközeli terület övezetében –tanya kivételével - új épületek nem létesíthetők, a meglevő épületek azonban felújíthatók.

61. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZT-n V jellel jelölt, a vizek hasznosítását, visszatartását, hasznosítási lehetőségeinek megőrzését, ökoszisztéma szolgáltatásainak bővítését és kártételeinek elhárítását szolgáló terület.

(2) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

(3)²⁷ V jelű övezet a felszíni vízgazdálkodási terület, mely az álló- és folyóvizek, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú öntöző- és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja, a vízvisszatartás és vízkárelhárítás területei. Az övezet területén a vízgazdálkodást szolgáló építmény, mederhasználati vízilétesítmény helyezhető el, a külön jogszabályokban foglaltak rendelkezései szerint. Az Élő-Tisza és a Hármas-Körös szabályozott területén a vízi közlekedés, a vízi sportolás és a strandolás műtárgyai is elhelyezhetők.

(4) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (V-T) csak az árvíz elleni védelem és a kerekpáros közlekedés műtárgyai létesíthetők.

(5) Vízművek övezetében (Vv) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.

(6) Körös-torok területén, a nagyvízi meder övezetében, a kialakult területhasználat alapján a szabályozási terv a másodlagos rendeltetés szerint határozza meg az alábbi övezeteket:

(7) Vízgazdálkodási terület – Üdülőházas területen a meglévő üdülőházak felújítását, korszerűsítését, újjáépítését szolgáló építési tevékenység végezhető, a hullámterekre vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével és az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával.

(8) Vízgazdálkodási terület-Hétvégi házas területen a meglévő hétvégi házak felújítását, korszerűsítését, újjáépítését szolgáló építési tevékenység végezhető, továbbá a hullámterekre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint az OTÉK előírásai együttes érvényesítésével új épületek is elhelyezhetők az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával.

(9) A V-Üh* jelű vízgazdálkodási terület – hétvégi házas terület övezetében építmény elhelyezhető legfeljebb 5%-os beépíthetőséggel, a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint az országos településrendezési követelmények előírásainak együttes érvényesítésével és az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával. Az építményelhelyezés során figyelembe kell venni a (8) bekezdés b), c) és d) pontját is.

(10) Vízgazdálkodási terület-Különleges terület – kemping övezet kizárólag a meglévő kemping és napközis tábor területét foglalja magában.

(11) Vízgazdálkodási terület – Zöldterület V-Zkk jelű övezeteiben a pihenés, a játék, a sportolás épületnek nem minősülő műtárgyai; a V-Zkp jelű övezetekben mindezeken túl a strandolás műtárgyai, továbbá a szabad strand működéséhez szükséges higiénés épületek (öltöző, zuhanyzó, WC) alakíthatók ki. Az épületek kialakítása és elhelyezése az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával az árvízzel kevésbé érintett területen történhet oly módon, hogy az épületek az árvíz levonulását nem korlátozhatják.

(12) Vízgazdálkodási terület – Erdőterület V-Ev jelű övezetben épület nem létesíthető.

(13) Vízgazdálkodási terület – Különleges terület-városüzemeltetési terület V-Kvü övezetben a közszolgáltatások körébe tartozó városüzemeltetési, településgazdálkodási tevékenységek, rendezvényhelyszín, parkoló, és ezen rendeltetéseket kiszolgáló építmények, ideiglenes jellegű építmények helyezhetők el az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával.

62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető és Kegyeleti park terület a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amelyben a temetkezést kiszolgáló, az emlékezést erősítő, kegyeleti, temetőkerti és szoborparki, képzőművészeti építmények helyezhetők el.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető és Kegyeleti park terület Kb-T1 és Kb-T2 övezeteiben a beépítettség legfeljebb 10% lehet.

(3) A Kb-T-2 övezetben a telek legkisebb zöldfelülete legalább 60%, melynek legalább harmadán háromszintes növényállományt (emlékerdő) kell kialakítani.

63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - Művésztelep terület a Szabályozási terven Kb-Mt jellel jelölt övezet, amelyben a művésztelep működésével, a művészeti munka, oktatás, elszállásolás és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet beépítettsége legfeljebb 10% lehet. A telek legkisebb zöldfelülete 60%, melynek legalább harmadán háromszintes növényállományt (emlékerdő) kell kialakítani.

64. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt – Agrárturisztikai terület elsősorban a pihenést szolgáló, a mezőgazdasággal, agrárturizmussal, az ökoturizmussal, valamint az ökológiai rendszereket nem zavaró vízi sporttal, horgászattal, hagyományőrzéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Telekmegosztással kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m².

(3)²⁹ A Különleges beépítésre nem szánt – Agrárturisztikai terület övezetein a telek legnagyobb beépíthetősége 10%, az épületmagasság legfeljebb 4,5 m. Épületet az oldalsó telekhatároktól minimum 4,5 m távolságra, utcafronti telekhatártól minimum 6 méterre lehet elhelyezni.

(4) Építmény elhelyezés feltételei a következők:

(5) Ha a telek szélessége az építési helynél 12,0 m-nél keskenyebb, akkor ott épületet elhelyezni nem lehet

(6) A parti telekhatártól számított 20 méteren belül épület nem helyezhető el.

(7) A telek legkisebb zöldfelülete 80%, melyet háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.

(8) Épített kerítés csak közterülettel határosan létesíthető, legfeljebb 1,5 m magasságig, alacsony max. 15-20 cm lábazattal.

(9)³⁰ A melléképítmények közül csak kerti építmény (kivéve épített víz- és fürdőmedence), közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló építhető.

(10) A Kb-At-2 övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(11) Új épület a közterületi telekhatártól a gyűjtőutak mentén legalább 15 m , egyéb utak mentén legalább 10 m távolságban telepíthető.

65. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt – Sportolási célú területen elsősorban a testedzéshez, sportoláshoz kapcsolódó épületek és műtárgyak helyezhetők el.

(2) A legkisebb kialakítható telek mérete 5000 m².

(3) A telken építményt elhelyezni legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel lehet.

(4) A telek legkisebb zöldfelülete 80%, melynek legalább harmadán háromszintes növényállományt kell kialakítani.

66. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - Horgászturisztikai központ a szabályozási terven Kb-Ht jellel szabályozott övezet, ahol a horgászatot, halgazdálkodást, horgászturizmust kiszolgáló építmények létesíthetők.

(2) A horgászturisztikai központ övezetében elhelyezhető épületek

(3) A telek legkisebb zöldfelülete 80%, melynek legalább harmadán háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(4) A legkisebb kialakítható telek mérete 5000 m².

(5) A telken építményt elhelyezni legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel lehet. Az épületmagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

67. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - napelempark a szabályozási terv szerint Kb-Np jellel szabályozott övezet.

(2) A különleges beépítésre nem szánt terület - napelempark területén napelemek és műtárgyaik, valamint az ahhoz kapcsolódó, fenntartásukat szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet területén 1 %-os beépítettséggel a park fenntartását szolgáló épületek is létesíthetők.

(4) Napelempark lakóterülettel vagy tanyákkal határos telekhatára mentén sövénykerítést kell létesíteni és rendszeresen karbantartani.

68. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület - bánya céljára szolgáló terület a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:

(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetében csak elfogadott műszaki és tájrendezési műszaki üzemi tervvel összhangban

69. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület - Fásított sétány a Szabályozási terven Kb-S jellel jelölt övezet, mely a fásított vízparti gyalogos megközelítés biztosítására szolgál.

(2) Az övezetben a sétány rendeltetésével összhangban elhelyezhetők még a pihenéshez kapcsolódó kerti építmények, a vízpart megközelítését szolgáló műtárgyak.

(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a legkisebb zöldfelület 20%.

(4) A sétány területén – amennyiben a szabályozási szélesség, valamint a terület adottsága lehetővé teszi – egy honos fajokból álló fasort kell eltelepíteni.

70. § Ezen rendelet rendelkezéseit azon folyamatban lévő hatósági eljárásoknál is alkalmazni kell, amelyekben azt az ügyfél kérelmezte és az az eljárás kimenetelét pozitívan elősegíti.

72. §³² (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést megelőzően indult folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.