1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tarnabod Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3369 Tarnabod, Kossuth tér 7.

(3) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(4) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése: Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltsége, címe: 3369 Tarnabod, Kossuth tér 7.

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet a 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(3) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(4) Az ülések típusai:

4. § (1) Az alakuló ülést, a Polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

5. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó szerdáján (december hónapban a második szerdáján) 15:30 órai kezdettel tartja. A Képviselő-testület az ülés kezdetén zárt ülésen tárgyalja, illetve hoz határozatot a beérkezett szociális segélyekkel és kérelmekkel kapcsolatos ügyekben.

(2) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők minimum egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Kötelező napirendi pontok:

(4) Az összehívásra, illetve az ülés vezetésére vonatkozó szabályok tekintetében a 8. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók.

6. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az ilyen okból szükségessé váló ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával lehet összehívni.

(2) Rendkívüli ülés összehívását a polgármester, valamint legalább a képviselők egynegyedének együttes indítványára a képviselők hivatalos email címére küldött emailben (ezzel párhuzamosan papír alapú kézbesítéssel) történő meghívás útján lehet összehívni, azonban legkorábban az utolsó képviselő nyomon követhető értesítésétől számított 72 óra elteltével. A meghívó tartalmára 8. § rendelkezései az irányadók a 8. § (4) bekezdés kivételével, amely ebben az esetben az előbb említetteknek megfelelően 72 óra.

(3) Az összehívásra, illetve az ülés vezetésére vonatkozó szabályok tekintetében a 8. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók. Rendkívüli ülés összehívásakor az előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülésen terjeszthetik elő a képviselők.

7. § (1) Az Önkormányzat tervszerű működésének érdekében a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg azzal, hogy a Polgármester által javasolt munkatervet a Képviselő-testület módosíthatja (akár év közben is). A következő évi munkatervet jóváhagyásra, legkésőbb az adott év decemberi ülésére kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervhez javaslatot kell kérni a képviselőktől a Jegyzőtől.

(3) A munkatervnek minimum tartalmaznia kell:

(4) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a Polgármester vagy a képviselők javaslatot kértek a munkaterv összeállításához, valamint aki a napirendi ponttal érintett. Az elfogadott munkatervet a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének hirdetőtábláján és a település honlapján is közzé kell tenni.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására Szavazatszámláló Bizottságot választhat, amelynek megbízatása az alakuló ülés bezárásáig tart. A szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jegyző látja el.

(2) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az Alpolgármester, több alpolgármester esetén a Polgármester által kijelölt Alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb, ennek akadályoztatása esetén a sorban őt követő legidősebb képviselő (és így tovább) hívja össze és vezeti mindaddig, amíg az előtte lévő akadályoztatása meg nem szűnik.

(3) A Képviselő-testület rendes ülését írásbeli - papíralapú és elektronikus levél (szerkeszthető formában) formájú - meghívóval kell összehívni.

(4) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 8 nappal, rendkívüli ülés esetében 72 órával megkapják, egyéb esetekben az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(5) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

(6) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a Polgármester, illetve az ülés levezetésére a 8. § (2) bekezdésében megjelölt módon jogosultságot szerzett személy tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a Polgármester az ülés előtt legalább 72 órával korábban, a 6. § (2)-ben foglaltak betartásával, az összehívás okának megjelölésével, meghívó megküldésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja közvetlen veszélyhelyzetben és egyik képviselő sem emel kifogást ez ellen. Az ülés összehívása történhet igazolható elektronikus levelezés formájában.

9. § A Képviselő-testület üléseire a Képviselőkön kívül tanácskozási joggal, meg kell hívni:

10. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület, az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján - minősített többséggel - a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

11. § (1) A Polgármester az ülés megnyitásakor, illetve a határozatképesség látható megváltozása esetén megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a Polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a Polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a Polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. § A napirend tervezetét a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, megváltoztatását, a javasolt sorrend megváltoztatását vagy új napirendi pont felvételét.

13. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a Polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

(2) Amennyiben a Polgármester az ülést nem a rendelet szabályainak megfelelően vezeti, a Képviselő-testület bármely tagja jelzéssel élhet a Polgármester felé. Ismételt jelzés esetén a Képviselő felkérheti a Képviselő-testületet soron kívüli határozathozatalra, amelyben a Polgármestert kötelezheti a szabályoknak megfelelő ülésvezetésre. A Polgármester köteles a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos határozatát haladék nélkül végrehajtani, azonban a Képviselő-testület ezen határozata nem sértheti a hatályos jogszabályokat.

(3) A rendes Képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely Képviselő maximum 10 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a település életét, a Képviselő-testület munkáját, vagy a Képviselőket, illetve a települést érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet.

(4) A Polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező Képviselőknek.

(5) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett Képviselő 5 perc időtartamban válaszra jogosult.

(6) A napirendi pont tárgyalásakor annak előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez. A 10 perces időkorlát nem vonatkozik a napirendi pont egyes elemeinek tárgyalására vonatkozóan.

(7) Az ülésen megjelent meghívottaknak és más személyeknek a Polgármester és/vagy a Képviselő-testület a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat.

(8) A rendeletben írt időkorlátok alól a Képviselő-testület - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.

(9) Bármikor szót kérhet:

(10) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a Képviselő a Képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben erre vonatkozó kérés esetén Képviselő-testületi határozatot kell hozni az ügyrendi határozat meghozatalához. Az ügyrendi javaslatokat a Polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(11) A vita során a Képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A módosítás vagy kiegészítés tárgyában a javaslat vagy kiegészítés beterjesztését követően a Képviselő-testület soron kívül dönt.

(12) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a Polgármester kérésére utólagosan írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a Polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti és maximum 30 perc időtartamra szünetet rendelhet el, azonban a szünetet követően köteles az ülést folytatni.

(13) A Polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a Polgármester kimondja.

(14) Bármely Képviselő javaslatára, a Képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő-testület külön-külön szavaz.

(15) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely - a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző - szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot Képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja, így – amennyiben nincs más hozzászóló, vagy módosító javaslat – a vita automatikusan lezárásra kerül.

(16) A Képviselő-testület képviselői indítvány alapján határozhat arról, hogy célszerűségi okok miatt egy korábban lezárt vitát újra nyisson.

(17) Bármely Képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes Képviselő-testületi ülésre elnapolhatja. A Képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(18) Ugyanazt a napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

(19) A Képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(20) A személyesen érintett Képviselő érintettségének jelzése után a Képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az érintett Képviselő részt vehet-e a napirendi ponthoz kapcsolódó döntésben, szavazásban.

14. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tart a Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(4) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára névszerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(6) Név szerinti szavazás esetén a Jegyző abc rendben felolvassa a Képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a Jegyző összesíti és ennek dokumentumait a Polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült Jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jegyző látja el.

(9) A javaslat elfogadásához – a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel - a jelenlévő Képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(10) A megválasztott Képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6„ 7. és 16. pontjában foglaltak esetén, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, ezen meghatározottakon túl:

(11) A szavazatok összeszámlálása után a Polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő Képviselők számát és kihirdeti a döntést.

(12) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely Képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

15. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. Az eredeti példányt a Tarnazsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Tarnabodi Kirendeltségén kell őrizni. Az ülésről hangfelvétel is készül, melyet szintén meg kell őrizni.

(2) Bármely felszólaló kezdeményezheti, hogy felszólalása szó szerint vagy az általa írásban rendelkezésre bocsátott dokumentum fénymásolatban mellékletként kerüljön bele az írásos jegyzőkönyvbe, amelyet biztosítani kell a kérelmező számára.

(3) Az írásos jegyzőkönyv minimum az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell, hogy tartalmazza.

(4) A Jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A zárt ülés hangfelvétele külön jegyzőkönyvben kerül rögzítésre 1 példányban, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző - a Hivatal, vagy az Önkormányzat munkavállalója útján - gondoskodik.

(7) Az érdeklődők számára a Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a Jegyzőkönyv egy példányának - a zárt ülés kivételével - a megtekintését (a képviselőre vonatkozóan nincs korlátoztás), az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Térítés ellenében a jegyzőkönyvről másolat készíthető. Képviselők részére a másolat ingyenes. Az ülés hanganyagáról készült vágatlan másolatot a képviselők az erre vonatkozó igény bejelentésétől számított maximum 3 munkanapon belül ingyenesen megkaphatják. Adathordozóként használható a biztonsági okokból a hivatal által térítésmentesen biztosított pendrive vagy elektronikusan továbbított melléklet is (pl. toldacuccot.hu, mammutmail.com, stb.).

(8) A Képviselők vagy más felszólalók a Polgármesternél írásban kérhetik a Jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a Polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a kérelmezővel közösen meghallgatják 3 munkanapon belül a hanganyagot és annak alapján a Polgármester haladéktalanul intézkedik a jegyzőkönyv kijavításáról.

(9) Amennyiben bármelyik képviselő kezdeményezi, hogy a nyílt ülésről videofelvétel is készülhessen, úgy a Képviselő-testület a kezdeményezésről soron kívüli szavazással dönt. Amennyiben a kezdeményezés elfogadásra kerül, úgy a Képviselő-testületi ülésről bárki készíthet videofelvételt saját eszközével. A Hivatalt videofelvétel-készítési kötelezettség nem terheli.

16. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, legalább 15 nappal korábban plakátokon és a honlapon előre meghirdetett időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek, vállalkozások és egyéb intézmények képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek. Ezekre a Polgármester lehetőleg a helyszínen, amennyiben a válaszadás alaposabb kutatómunkát igényel, úgy 15 napon belül írásban köteles érdemben válaszolni a honlapon erre a célra létrehozott, a közmeghallgatással foglalkozó felületen keresztül.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján legalább 15 nappal a rendezvény ideje előtt tájékoztatni kell a község lakosságát, egyben felhívva a figyelmüket a kérdésfeltevés lehetőségére és a válaszadási kötelezettségre. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel a polgármesteri hivatal emailcímére küldve el azokat. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A közmeghallgatást a Polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező tisztségviselőnek ki lehet adni kivizsgálás céljából, azonban a válaszadásért a felelősség a Polgármestert terheli.

17. § (1) A Képviselő-testület a Tarnabodi Roma Nemzetiség Önkormányzattal a nemzetiségek jogainak biztosítása érdekében együttműködik. Az együttműködés részletes feltételeiről megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

(3) Az együttműködési megállapodás megkötésére az önkormányzat Polgármestere és a nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult. A Polgármester a Képviselő-testületi felhatalmazást követően, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzati Képviselő-testület felhatalmazását követen élhet e jogkörével.

18. § (1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet a

(2) Az előterjesztés lehet írásbeli és szóbeli is.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét javaslatát. Erre vonatkozóan a Jegyző segítségét kérheti, aki köteles tájékoztatást adni, valamint személyes egyeztetési lehetőséget biztosítani a hivatalban hivatali időben legkésőbb a megkeresést követő 3 munkanapon belül.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia keli:

(5) Szóbeli előterjesztést legkésőbb a napirend tárgyalása során kell szóban előterjeszteni. Ennek formai és tartalmi megkötése nincs, törekedni kell azonban az írásbeli előterjesztésre vonatkozó szabályoknak való megfelelésre. Szóbeli előterjesztés formájában nem lehet a költségvetéssel, az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztést benyújtani rendkívüli ülés keretében, ezekkel kapcsolatban kizárólag rendes ülésen lehet döntést hozni.

(6) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(7) Végrehajtásért felelősként a Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző, a Hivatal ügyintézője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, vagy képviselő jelölhető meg.

(8) A polgármester által összehívott rendes ülésre vonatkozó írásbeli előterjesztést az ülést megelőző 8 nappal a jegyzőnek meg kell küldeni, egyéb esetben pedig 15 nappal. E nélkül az előterjesztés az ülésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a rendkívüli testületi ülés napirendi és egyéb előterjesztései, amelyet 72 órával megelőzően kell benyújtani.

(9) A képviselők számára az ülésre szóló meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket a (8) bekezdés rendelkezései szerint.

(10) Az előterjesztő, a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a Képviselő-testület tagja, valamint a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke az előterjesztéshez - írásban, illetve szóban - módosító indítványt nyújthat be a képviselőtestülethez.

(11) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőzően írásban kell benyújtani a Polgármesternél, a Jegyző egyidejű értesítésével, a szóbeli módosító indítványt pedig a napirend tárgyalása során kell szóban előterjeszteni.

19. § (1) A Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelet-tervezetet alapesetben a Jegyző készíti elő, de a 18. § (1) szerinti előterjesztőnek is van erre lehetősége. A gazdasági, pénzügyi tárgyú rendelettervezetek mellékleteit alapesetben a gazdálkodási ügyintéző készíti elő, de a 18. § (1) szerinti előterjesztőnek is van erre lehetősége. A gazdálkodási ügyintéző által előkészített rendelet tervezet szakmaiságáért, valós információtartalmáért a felelősség a Jegyzőt terheli.

(3) A rendelet-tervezet tárgyában szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a 18. § (1) szerinti előterjesztő lehetőség szerint a Jegyzővel együtt, illetve annak bevonásával folytatja le. A Jegyző köteles az ehhez szükséges közreműködést biztosítani a lehető legrövidebb időn belül.

(4) A rendeleteket, a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Hivatal székhelyének hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és a honlapra történő feltöltéssel valósul meg (helyben szokásos mód).

(6) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7) A rendeletet a törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg.

20. § (1) A határozatokat az IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, és a Hivatal tárgy szerint érintett közszolgálati tisztviselőjének.

21. § (1) A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A Polgármester polgármesteri esküjének megfelelően a hatályos jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései szerint képviseli a Képviselő-testületet.

(3) A Polgármester a törvényben kötelezően és kizárólagosan előírt tevékenységeket, valamint az SZMSZ-ban rá átruházott tevékenységeket végzi.

(4) A Polgármester szabadságát a Képviselő-testület engedélyezi a Polgármesterrel történt egyeztetés alapján.

(5) A Polgármester feladatai a Mötv. Polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

(6) A Polgármester köteles a Képviselő-testület megalakulását követő 1 hónapon belül külön önkormányzati rendeletben meghatározott összegű pénzügyi keret felhasználását biztosítani a képviselők részére, amelyből számla ellenében, az Önkormányzat tulajdonát képező, kizárólagos személyi használatra is engedélyezett 1-1 db laptop, 1-1 db pendrive, valamint irodai szoftverek kerülnek egyénileg megvásárlásra.

(7) A Polgármester térítésmentesen biztosít a Képviselők részére számítógép használati tanfolyamot, amellyel a képviselők megtanulják használni a laptopot, a szövegszerkesztést és az emailes nagyméretű üzenetküldéseket a mindennapi munkájukhoz,

(8) A polgármester fegyelmi és kártérítési felelőssége:

(9) Az Mötv. 68. § (2) bekezdésében rögzített szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó rendeletalkotási lehetőség alapján amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozna döntést, úgy a polgármester döntést hozhat kizárólag az alábbi ügyben: a közterületen található állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos ügy, amennyiben annak költségvetési vonzata nem éri el az 5000 Ft-ot.

(10) A képviselő testület kérésére a polgármester köteles előterjeszteni azokat az előterjesztéseket, amelyeket csak ő terjeszthet elő.

22. § (1) Az Mötv. által kötelezően létrehozandó bizottság a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a Polgármester tehet javaslatot.

(3) A bizottság elnökét és tagjait - a Polgármester előterjesztése alapján - a Képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülésén, vagy az azt követő első ülésén.

(4) A bizottság tagjainak száma 3 fő, amelyből minimum 3 fő Képviselő.

(5) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal indok nélkül távol marad.

(6) A Képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet a hatályos jogszabályok az illetékességi körébe sorolnak.

(7) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(8) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(9) A vagyonnyilatkozatot a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános.

(10) Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Vagyonnyilatkozat-Vizsgáló Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(13) A bizottságot feladat- illetve hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnöke képviseli.

(14) A bizottság dönt:

(15) A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - a rendelet keretei között - maga állapítja meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a Jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(16) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban, vagy telefonon hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(17) A Jegyző, - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(18) A bizottság határozatot hoz az ülés Jegyzőkönyvének elkészítésére a 15. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy a bizottság üléséről készült Jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és 1 tagja írja alá.

(19) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Jegyző biztosítja.

(20) A bizottság elnöke:

(21) A bizottság tagja:

(22) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

23. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely Képviselő javaslatára, a Polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. § (1) A Képviselő-testület Tarnazsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen, Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Tarnazsadányi székhellyel, Tarnabodi Kirendeltséggel.

(2) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott 2012. december 19-én kelt Megállapodás alapján működik.

(3) A Hivatal biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében előírtakat.

25. § (1) A Jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A Jegyző a Polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A Jegyző biztosítja a Képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit, melyek keretében biztosítja a Képviselők részére az alábbiakat:

(3) A Jegyzőt az Aljegyző, vagy Aljegyző hiányában a Jegyző által kijelölt köztisztviselő helyettesíti és ellátja a Jegyző által meghatározott feladatokat. Ebben az esetben a kijelölt helyettesnek megfelelő iskolai végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie. Ennek elmulasztásából eredő mindennemű felelősség a Jegyzőt terheli.

(4) A Jegyzői és az Aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén annak kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a Jegyzői feladatok ellátására a Polgármester a Hivatal olyan tisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

26. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a Polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester(eke)t választ.

(2) Az Alpolgármester(ek) feladatköreit a Polgármester határozza meg. Az Alpolgármester(ek) feladataikat társadalmi megbízatásban látják el.

27. § (1) A Képviselő:

(2) A Képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A Képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában, a Hivatal, a Polgármester, az Alpolgármester és Jegyző folyamatosan segíti.

(4) A képviselők indokolt esetben igénybe vehetnek külső szakértőt, tanácsadót a képviselői munkájuk ellátásához kapcsolódóan, erről Képviselő-testületi határozat is hozható.

(5) A Képviselőt, a Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző, és a Hivatal közszolgálati tisztviselője, köteles soron kívül fogadni.

(6) A képviselőket megilleti a munkavégzésükhöz szükséges irodai kapacitás és tárgyalóhelyiség, amelyre vonatkozóan a Képviselő-testület kijelöli az Önkormányzat tulajdonát képező és a Polgármesteri Hivatalban lévő tárgyalót. A Hivatal biztosít 1 db nagyméretű zárható szekrényt a képviselők számára. A tárgyalót a képviselők saját időbeosztásuk alapján használhatják, ahhoz a Hivatal saját költségén munkaidőn kívül is hozzáférést köteles biztosítani kulcs vagy (akár egyéni) kódos beléptető rendszer telepítésével.

(7) Minden hónapban kötelező térítésmentesen lehetővé tenni a képviselők számára az önkormányzat, illetve a Hivatal dokumentumaiba, számláiba, könyvelésébe és egyéb irataiba való betekintés lehetőségét, vagy azokról kivonat, másolat készítését.

28. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását Képviselő-testület a 2. számú mellékletben meghatározottak kivételével kizárólagosan magának tartja fenn.

(2) A Képviselő-testület hatásköreit a Polgármesterre, bizottságára, jegyzőre nem ruházza át.

(3) A jelen SZMSZ hatályba lépésével minden korábbi hatáskör-átruházási jogosultságot megalapozó önkormányzati döntés hatályát veszíti, a korábban átruházott hatáskörben történő eljárás keretében történő döntések érvénytelenek.

29. § (1) A Képviselőt a külön önálló rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg az Mötv. 35. §-ában megállapított szabályok szerint, kifizetése minden tárgyhó 5. napjáig esedékes.

(2) Az Mötv. 35. § (2) bekezdésében meghatározott „az önkormányzati feladatellátást veszélyeztető helyzet fennállásának megállapítása” a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

(3) Az alpolgármesterré választott képviselő a megválasztását követően kizárólag az alpolgármesteri tiszteletdíjra jogosult, őt képviselői tiszteletdíj a megválasztását követően nem illeti meg.

(4) A Képviselő-testület tagjának a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett külön önálló rendeletben meghatározott tevékenységével összefüggő, általa előlegezett és számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A Képviselői költségek kifizetését a Polgármester engedélyezi.

(5) Az Mötv. 35. § (3) bekezdésében rögzített kifizetésre vonatkozó előírásokat és eljárásrendet a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

30. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályai, az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása a következők alapján történik: a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, a Képviselő- testület kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatainak alapos elemzése szükséges, ennek érdekében:

31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait, a Hivatal látja el. E körben különösen:

(2) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a polgármester felelős, azt a Képviselő-testület hagyja jóvá, szükség esetén módosíthatja.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(5) A gazdasági program, fejlesztési terv – a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(6) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(7) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrizheti, valamint a Képviselő-testület minden év decemberében fogadja el a belső ellenőrzésről szóló tárgyévet követő év ellenőrzési tervét.

(2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerint folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) A belső ellenőrzést a Hivatal által megbízotti jogviszonyban álló - jogszabályban foglalt képzettséggel rendelkező - külső személy látja el.

(4) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést a Hivatal Jegyzője - előzetes értesítés nélkül - végzi el.

(5) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(6) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a Képviselő-testület előzőekkel nem ellentétes kiegészítő iránymutatásainak figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(7) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá, melyet szükség szerint módosíthat.

(8) A belső ellenőrt a Képviselő-testület minden év februárjában kötelező napirendi pont keretében meghallgatja a Képviselő-testületi ülésen. A Képviselők kérdéseket intézhetnek a belső ellenőr felé, aki írásos részletes jelentését úgy köteles megküldeni a testületi ülés előtt, hogy a Képviselők legalább 15 nappal előtte megismerhessék.

(9) Amennyiben a belső ellenőr szabálytalanságot tár fel, úgy legkésőbb 8 napon belül írásban jeleznie kell a Jegyzőn keresztül a Képviselő-testületnek.

(10) A Jegyző szabálytalanság esetén haladéktalanul köteles intézkedni a szabálysértés, jogsértés megszüntetésére vonatkozóan a Képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett, illetve teljes felelőssége tudatában megalapozott indokok esetén köteles büntetőfeljelentést kezdeményezni.

(11) A Képviselő-testület megalakulását követő 15 napon belül a Hivatal elmúlt 5 éves tevékenységével és működésével kapcsolatban belső ellenőri vizsgálat lefolytatása szükséges.

(12) A belső ellenőr önállóan, a Hivatallal egyeztetve végzi munkáját, az ellenőrzési terv tartalmának megállapításához azonban a Képviselő-testület vizsgálandó kérdéseket határozhat meg. A belső ellenőri jelentést az arra vonatkozó megbízás aláírásától számított 45 napon belül kell elkészíteni.

(13) Az elkészült ellenőri jelentést kötelező a soron következő Képviselő-testületi ülésre a képviselők elé terjeszteni, akik annak megismerése és megtárgyalása során indítványozhatják az ellenőri jelentés kiegészítését, a megválaszolatlanul maradt kérdések további kidolgozását.

33. § (1) A közfoglalkoztatottak munkatervét a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása után lehet alkalmazni. A munkatervben hozott esetleges változásokat minden esetben a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A közfoglalkoztatottak kiválasztását, alkalmazását és a jogviszony megszűnését kizárólag a Képviselő-testület ebben a tárgyban hozott határozatai alapján lehet végrehajtani.

34. § (1) Amennyiben az SZMSZ bármely pontja jogszabályba ütközik, úgy annak a pontnak a hatálytalansága nem érinti az SZMSZ többi pontjának, rendelkezésének hatályosságát.

(2) Hatályát veszti Tarnabod Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 6/2023. (V.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

35. § Ez a rendelet 2024. október 15-én lép hatályba.