1. § (1) A rendelet célja azon szabályok meghatározása, mely elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését; a kedvtelésből tartott állatok jólétének biztosítása oly módon, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse, az állattartás szükségtelenül ne zavarja, vagy akadályozza a közösség tagjait.

(2) A rendelet hatálya Vilmány Község Önkormányzata közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a kedvtelésből tartott állatokra az alábbi kivételekkel: - fegyveres erők, fegyveres testületek és rendvédelmi szervek állattartására, - a vezető- és jelzőkutyákra, - a polgári védelem mentőkutyáira., - a cirkuszi rendezvényekre, állatversenyekre, állatkiállításokra, - a természetvédelmi oltalom, illetve nemzetközi természetvédelmi oltalom hatálya alá tartozó állatokra, - a veszélyes állatokra és veszélyes ebek tartására.

2. § (1) állat: a kedvtelésből tartott állat és a mezőgazdasági haszonállat

(2) kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állat.

(3) mezőgazdasági haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, bőr, szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat.

(4) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy állatokat ténylegesen tartja, felügyeli, gondozza.

(5) állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.

(6) közterület: a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.

3. § (1) Családi házak udvarán háztartásonként – az eb, macska korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb kettő darab eb és egyszeri szaporulata (6 hónapos korig) valamint kettő darab macska és egyszeri szaporulata (6 hónapos korig) tartható. E rendelkezés a vakvezető kutya tartására nem vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel, a Kormányhivatal szakigazgatási szervének szakvéleményének figyelembevételével tartható.

(3) Közös udvar kertjében csak az összes tulajdonos írásbeli hozzájárulásával szabad ebet tartani. Ha valamelyik lakótárs kéri, az ebet elkerített helyen kell tartani. Nem kell hozzájárulás, ha a közös tulajdonú udvar, kert használatát a tulajdonosok megosztották egymás között és a saját használatú ingatlanrészeket kerítéssel elválasztották egymástól.

(4) Az ebtartó köteles biztosítani, hogy az eb közterületre, vagy más tulajdonára, birtokára át, ki, be ne mehessen, felügyelet nélkül ott ne tartózkodhasson, más életét, testi épségét, tulajdonát ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az eb által e területeken keletkező szennyeződés eltávolításhoz megfelelő eszközt kell magánál tartani az ebtartónak, vagy az eb felügyeletével megbízott személynek.

(5) Harapós, vagy támadó természetű ebet – nappal biztonságos módon – szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó.

(6) Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell – szembetűnő módon – elhelyezni.

(7) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(8) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. Harapós, támadó természetű, nagytestű (45 cm magasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. A póráz legfeljebb 2 méter szárhosszúságú (nem kihúzható) lehet.

(9) Közterületen állat nem etethető.

(10) Játszóterekre kedvtelésből tartott eb nem vihető be.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állatok előírás szerinti tartásáról, takarmányozásáról, megfelelő életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a kártékony rovarok, az élősködők és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön. A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa – amennyiben e kötelezettségei teljesítése során eredménnyel nem jár – köteles felajánlani az állatot egy menhelynek, gyepmesteri telepnek vagy állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek.

(3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

(4) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(5) Veszélyes állatok tartása külön jogszabályban meghatározottak szerint történhet.

(6) A jegyző az állattartást megtilthatja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az állattartó engedéllyel nem rendelkezik, vagy az engedélytől eltérően tart állatot és felszólításra 30 napon belül az engedélykérelmet nem nyújtja be, illetve az állattartást nem engedélyben foglaltak szerint folytatja.

(7) Meg kell tiltani az állattartást, ha az állattartó egy éven belül két esetben az állattartás szabályait megszegi.

(8) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a jegyző határozatában megjelölt időpontra az állattartást megszüntetni. Az állattartást tiltó jogerős, végrehajtható határozat nem teljesítése esetén a jegyző az állattartó költségére elrendeli az állatállomány elszállítását.

(9) Az ellenkező bizonyításáig az állat tulajdonosának és tartásának a felelősének azt a személyt kell vélelmezni, akinek az ingatlanán az állat tartózkodik.

5. § (1) Eb csak biztonságos körülmények között, megfelelő magasságú kerítéssel bekerített ingatlanon tartható úgy, hogy onnan sem közterületre, sem a szomszédos ingatlanra ne juthasson át. A kerítésnek olyannyira kell zártnak lennie, hogy az a kitörést, a kijutást és a kerítéshézagon való átharapást is megakadályozza. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(2) A vezető- és jelzőkutyák, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati kutyái, a terápiás és segítő kutyák; valamint a polgári védelem mentőkutyáinak kivételével kizárólag az érintett intézmény vezetőjének engedélyével lehet ebet bevinni vagy beengedni:

(3) Ebet futtatni, szabadon engedni az állattartó felügyelete mellett lehet.

6. § (1) Kutyaól és kutyakennel elhelyezése esetén a szomszédos ingatlan telekhatárától legalább 4 méter távolságot kell tartani.

(2) kistestű eb (max. 20 kg) esetén a minimális férőhely (ahol a kutyát tartósan tartják) 10 m2, minimális lánchosszúság 4 méter, közepes testű eb (20 kg-40 kg) esetén a minimális férőhely (ahol a kutyát tartósan tartják) 15 m2, minimális lánchosszúság 6 méter, nagytestű eb (nagyobb, mint 40 kg)esetén a minimális férőhely (ahol a kutyát tartósan tartják) 20 m2, minimális lánchosszúság 8 méter.

(3) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Amennyiben ebet futólánccal vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél. A kikötésnél a lánc kutyához történő rögzítéséhez kizárólag nyakörv, vagy hám használható.

7. § (1) Aki e rendeletben foglalt szabályokat megszegi, ezért vele szemben

(2) Az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok, így a már említett az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben előírt állatvédelmi követelmények betartását - mint ez idáig is - a települési önkormányzatok jegyzője ellenőrzi.

8. § Ez a rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.