Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
Tompa Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 09. 02Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
Tompa Város Helyi Építési Szabályzatáról
Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) kormányrendelet 65. §-ában foglaltak szerint a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel egyeztetve, és a 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész Iroda, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Nemzeti Földügyi Központ, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Tompa város igazgatási területével határos települések önkormányzatai és a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat, valamint Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével, a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § Tompa Város közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni és telket alakítani a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az Étv., az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, mindenkor hatályos kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), előírásai, továbbá a településkép védelméről szóló helyi rendelet (továbbiakban: TKR) szerint, valamint e rendeletben és ennek
a) 1. mellékletét képező szabályozási tervben (továbbiakban: szabályozási terv),
b) 2. mellékletét képező, az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait tartalmazó táblázatban,
c) 3. mellékletét képező, az építési övezetekben és az övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket tartalmazó táblázatban,
d) 4. mellékletét képező, a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek adatait tartalmazó táblázatokban,
e) 5. mellékletét képező, az alkalmazott sajátos jogintézményeket tartalmazó táblázatban,
f) 6. mellékletét képező, az állattartó építmények védőtávolságait tartalmazó táblázatban,
g) 7. mellékletében szereplő tervezett útmintakeresztszelvényekben foglaltak szerint szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Állatkifutó: a telek más részétől állattartás céljára bármilyen, az állatok átjutását megakadályozó megoldással leválasztott terület.
2. Főépület: épületnek minősülő főépítmény.
3. Háztartási méretű kiserőmű: a villamos energiáról szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott méretű kiserőmű.
4. Kialakult állapot: a telekhatároknak és beépítésnek az az állapota, amely a szabályozási tervi alaptérképen fel van tüntetve.
5. Melléképület: épületnek minősülő melléképítmény.
6. Nagytestű állat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, strucc.
7. Szélkerék-magasság: a szélkerék lapátjának forgása során súrolt terület legfelső pontja és a terepszint közötti távolság.
8. Telken belüli csapadékvíz-tárolás: közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása hiányában a beépített telekterület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 hasznos térfogatú zárt csapadékvíz-tároló (ciszterna, záportó, vagy mobil tároló), vagy szikkasztó tározó (kulé kaviccsal kitöltött, gyeppel takart, vagy építőelemes, burkolat alá beépített tározó mező) létesítése, biztosítása; a hasznos térfogat kialakítása 5,0 m3-ig kötelezően előírt, 5,0 m3 számított érték felett ajánlott.
(2) A szabályozási terv alábbi területi elemeinek színkitöltéssel ábrázolt határa, amely nem minősül közterület és nem közterület közötti kialakult határvonalnak, továbbá nincs szabályozási vonallal megjelölve, övezethatárnak tekintendő:
1. Köu-1, Köu-2, Köu-3 jelű Közúti közlekedési terület;
2. Köu-k jelű Kiszolgáló út;
3. Zkp jelű Közpark zöldterület;
4. V jelű Vízgazdálkodási terület.
3. Közterület alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) Közterületen új épület a szabályozási terven bejegyzett építési helyen, vagy érvényes közterület-alakítási terv alapján helyezhető el. Az épületmagasság, ha szabályozási terv másként nem rendeli, nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(2) Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során
a) érvényes közterület-alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,
b) a szabályozási tervben előírt kerékpáros infrastruktúra keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) Tompa Város közigazgatási területén szélerőmű nem létesíthető, szélkerék csak akkor helyezhető el, ha háztartási méretű kiserőműnek számít.
(2) Nem helyezhető el mikrohullámú telefon adótorony lakó építési övezetben (Lk, Lke, Lf) és vegyes építési övezetben (Vt, Vi), kivéve azt az esetet, ha az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához elengedhetetlen az infrastruktúra kiépítése.
5. Környezetvédelmi előírások
5. § (1) Az egyes övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással. A különleges övezetek és különleges építési övezetek a gazdasági területtel megegyező kategóriába tartoznak.
(2) Az igazgatási területen véglegesen nem helyezhető el veszélyes hulladék.
(3) Állattartó építmények telepítési feltételeit a 6. melléklet szabályozza.
(4) Belterületen állattartó épületek szomszédos telek irányú határoló szerkezete csak tömör lehet és nyílást vagy szellőzőt nem tartalmazhat.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. § (1) A szabályozási tervben jelölt belvízjárta terület időnként belvíz alá kerülhet, mellyel az építési tevékenység során, elsősorban új lakóépület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeinek kialakításakor a károk elkerülése érdekében számolni kell. A belvízjárta területen lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségét az eddig tapasztalt legmagasabb belvízszint alatt nem lehet újonnan elhelyezni.
(2) A szabályozási tervben jelölt vízminőség-védelmi terület a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása miatt országos védelem alatt áll, ezért területén belül potenciálisan vízszennyező építmény nem helyezhető el.
(3) A „V” vízgazdálkodási övezetbe tartozó csatornák, tavak és víztározók partvonalától számított
a) 30 m-en belül a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;
b) 100 m-en belül nem helyezhető el olyan bűz kibocsátásával járó tevékenység építménye, amely környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.
(4) A védőterület, védőtávolság, védősáv jellel lehatárolt területeken belül a külön jogszabály szerinti korlátozások, előírások érvényesek.
(5) Az alábbiakban felsorolt közművek és bányaipari létesítmények korlátozásai a mindenkori vonatkozó jogszabályok, megállapító hatósági határozatok szerint veendők figyelembe:
a) Vízbázis külső védőövezet (100 m),
b) Vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet (nincs felszíni metszete),
c) Szennyvíz- és csapadékvíz-átemelő védőterület (20 m),
d) Szennyvíztisztítómű védőterület (300 m),
e) Villamosenergia transzformátor állomás védőterület,
f) Nagyközépnyomású földgáz gerincelosztó vezeték védősáv,
g) Középnyomású földgáz elosztóvezeték védősáv,
h) Kisnyomású földgáz elosztóvezeték védősáv,
i) Földgázátvevő- és nyomásszabályozó állomás védőterület,
j) Állattartó telep védőterület,
k) Vasúti pálya védőterülete.
7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
7. § (1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervben elővásárlási joggal érintett terület jellel lehatárolt, az 5. mellékletben helyrajzi számmal felsorolt, lakhatási, gazdaságfejlesztési és turisztikai fejlesztési célokhoz kapcsolódó telkeket. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.
(2) Bontás hiányában helyrehozatalra kötelezettek az épületek a következő esetekben:
a) homlokzati falazat 50 %-nál nagyobb vakolat-, vagy burkolathiánya,
b) bádogos szerkezetek 50 %-bál nagyobb rozsdásodottsága,
c) nyílászárók 50 %-nál nagyobb felületkezelési hiánya,
d) ereszcsatornák a csatornaelemek csatlakozásánál nem zárnak, így a közterületre folyatják a vizet,
e) tetőfedések, kémények anyaga 50 %-nál nagyobb mértékben károsodott.
(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel érintett terület jellel ábrázolt teleksávokra, a beültetést cserjével, vagy fásszárú növénnyel kell megvalósítani.
8. Közművek előírásai
8. § (1) Teljes közműellátottságot kell biztosítani a településközponti vegyes (Vt) építési övezetben.
(2) Részleges közműellátottságot kell biztosítani a kisvárosias lakó (Lk), kertvárosias lakó (Lke), különleges piacterület (K-P), különleges szociális intézmény (K-Sz) építési övezetben és a különleges, beépítésre nem szánt nagykiterjedésű sportolási célú övezetben (Kb-Sp).
(3) Hiányos közműellátottságot kell biztosítani a falusias lakó (Lf), az intézményi vegyes (Vi), a kereskedelmi szolgáltató (Gksz), egyéb ipari gazdasági (Gipe), általános gazdasági (Gá), különleges határátkelőhely (K-Ha), különleges szennyvíztisztító-telep (K-Se), különleges turisztikai (K-Tu) és különleges vízmű terület építési övezetekben, valamint a közpark (Zkp) és különleges temető (Kb-T) övezetekben.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem szereplő esetekben a közműellátásra az OTÉK általános, a telek beépítésének feltételeire vonatkozó előírásaiban szereplő követelmények érvényesek, de építési övezet telkén és a beépítésre nem szánt övezet lakóépületet is tartalmazó telkén telken belüli csapadékvíz-tárolás is biztosítandó.
(5) A közműellátás módját tekintve bármely építési övezetben egyaránt figyelembe vehető közüzemi ellátás, vagy - az OTÉK 47. § és a 47/A. § szerinti előírások betartása mellett - egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazása.
9. Építés, telekalakítás, telekhasználat általános szabályai
9. § (1) Üres és beépítésre nem tervezett telek több övezetbe vagy építési övezetbe is tartozhat. Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt üres telek esetén az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek vagy építési telek érintett övezeti, építési övezeti részére számítandók. A különböző övezetbe, vagy építési övezetbe tartozó üres telkek, vagy beépítésre nem tervezett telkek telekhatárrendezése és telekösszevonása nem kell, hogy lekövesse az övezethatárt.
(2) Szabályozási vonallal vagy övezethatárral metszett telek szabályozási terv szerinti kialakítása akkor is megengedett, ha a telken jogszerűen álló épület elő-, oldal- és hátsókert mérete, a telek beépítettségének mértéke, vagy a telekméretek nem felelnek meg az övezeti előírásoknak.
(3) Nyúlványos telek a vonatkozó egyéb jogszabálynak megfelelően bármely építési övezetben létesíthető, nyúlványának minimális szélességi mérete 4,0 m.
(4) Terepszint alatti építmény helyi védettségű épület telkén és a településközponti vegyes (Vt) építési övezetekben korlátozás nélkül elhelyezhető, egyéb építési telkeken – a közművek és építményeik kivételével – az építési helyen belül, annak egész területén megengedett. Beépítésre nem szánt övezet telkén a megengedett beépítettségi mérték és építési hely érvényes a terepszint alatt építményekre is.
(5) Az előírt épületmagassági határértéket meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épület épületmagassága nem növelhető, de az épület az építési helyen belül bővíthető az e rendeletben meghatározott építési szabályok betartásával.
(6) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezésre vonatkozó előírások:
a) az OTÉK előírásainak keretein belül az előírt mennyiség a felére csökkenthető vegyes (Vt, Vi) építési övezetben a nem lakáscélú rendeltetési egységekre vonatkozóan,
b) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden önálló lakás rendeltetési egység után.
(7) Telekhatároktól mért legkisebb növényültetési távolságok:
a) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor: 1,0 m;
b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb fa: 1,5 m;
c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa, valamint gyümölcs-, és egyéb bokor, élősövény: 3,0 m;
d) erdei fafaj egyedei: 5,0 m.
(8) A szabályozási terven bejegyzett javasolt telekhatár és javasolt megszüntetőjel figyelembevétele javasolt a telekalakítások során, a konkrét építtetői igények és részletesebb tervműveletek alapján el lehet térni tőlük.
(9) A telekhatáron létesíthető kerítés legnagyobb megengedett magassága külterületen 3,5 m, belterületen, a terület határvonalát is beleértve, 2,5 m.
(10) A korábbi jogszabályok alapján megvalósított, vagy be nem fejezett épület, épületrész által elfoglalt terület építési helynek tekintendő akkor is, ha a hatályos szabályozás szerint az építési helyen kívül esik, feltéve, hogy közvetlen területi kapcsolata van az általános építési hellyel.
10. Zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó követelmények
10. § (1) Fasorok rekonstrukciója és telepítése, növénypótlás végzendő el a következő közterületeket érintő építési munka kapcsán:
1. Attila utca (Bem utcától délre);
2. Bem utca (Deák Ferenc utca és Attila utca között);
3. Deák Ferenc utca;
4. Dózsa György utca;
5. Rákóczi utca (Széchenyi utcától északra);
6. Széchenyi utca (Dózsa György utca és Rákóczi utca között);
7. Táncsics utca;
(2) Közút telkét érintő építési munkák során biztosítandó, hogy a felületek minősége alapján a vonatkozó országos jogszabály szerint számított biológiai aktivitásérték megmaradjon.
(3) A közterületen létesülő gyalogos burkolt felületeknek legalább a 80%-a vízáteresztő módon alakítandó ki.
11. Katasztrófavédelmi veszélyeztető hatásokkal szembeni használati korlátozások
11. § (1) A területek felhasználásának alakítása és az építési tevékenység során a vízvisszatartás feltételei nem romolhatnak, a csapadék beszivárgásának növelése és a lefolyás csökkentése biztosítandó.
(2) A szabályozási terven ábrázolt belvízjárta területen belül fokozott belvízveszély áll fenn, ezért a területen belül fekvő építési telken, amelyre a 2. § (1) bekezdés 8. pontjában szereplő telken belüli csapadékvíz-tárolás elő van írva, csak zárt csapadékvíz tároló alkalmazható, szikkasztás nem megengedett.
Részletes övezeti előírások
12. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § (1) Az építési övezetet a szabályozási terv állapítja meg az építési övezet jelének bejegyzésével, annak jelmagyarázatban kifejtett tartalmával. Az építési övezeti jelekhez tartozó előírások a 2. mellékletben szerepelnek. Az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekről a 3. melléklet rendelkezik.
(2) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, ha a TKR nem korlátozza.
(3) A kisvárosias lakó (Lk) és a településközponti vegyes (Vt) építési övezetekben a beépítési módja kialakult. Az építmények oldalhatáron álló építési helyen belül helyezendők el, azonban az adott építési övezetben kialakult ikres, vagy zártsorú beépítési mód is alkalmazható, ha a telepítésre vonatkozó egyéb előírások ezt nem zárják ki.
(4) Az elő-, oldal- és hátsókert méretére a következő szabályok érvényesek:
a) lakó és településközpont vegyes építési övezetekben az előkert a szabályozási terv jelölésének hiányában a telkek 50 %-át meghaladó mértékben beépített telektömb esetén az adott utca mentén kialakult méret, egyéb esetben legalább 5,0 m; a telken elsőként elhelyezett főépületnek legalább 3 m hosszú határolófalával, az utcavonalra nem merőleges oldalhatár esetén legalább egy sarokpontjával az előkert vonalon kell állnia;
b) intézményi vegyes, gazdasági és különleges építési övezetekben az előkert legalább 1,5 m;
c) az oldalkert a szabályozási terv jelölésének hiányában az összes építési övezetben az OTÉK szerinti minimális méret, de az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett épület kialakult állapota szerinti oldalkertméret is megengedett, ha a telepítésre vonatkozó egyéb előírások ezt nem zárják ki;
d) a hátsókert az összes építési övezetben legalább 6 méter, de a 35 méternél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kötelező tartani;
e) az összes beépítésre nem szánt övezetben a telekhatártól legalább 1,5 m-re lévő telekrész építési helynek minősül, amely kibővíthető az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett épület által elfoglalt telekrésszel, ha a telepítésre vonatkozó egyéb előírások ezt nem zárják ki.
(5) Az építési telken két vagy több lakásegység elhelyezése csak a legalább 500 m2 teleknagyság esetén megengedett.
13. Kisvárosias lakó építési övezet (Lk) részletes előírásai
13. § (1) Gazdasági, raktár, tárolás, településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
(2) Állatól, állatkifutó, trágyatároló a nagytestű állatok számára nem helyezhetők el az övezetben.
(3) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop közül csak azok helyezhetők el, amelyek létesítése építési engedélyhez nem kötött.
14. Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke-1, Lke-2) részletes előírásai
14. § (1) Kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a helyi lakosság ellátását szolgálják.
(2) Gazdasági, raktár, tárolás, településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
(3) Állatól, állatkifutó, trágyatároló a nagytestű állatok számára nem helyezhetők el az övezetekben.
(4) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop közül csak azok helyezhetők el, amelyek létesítése építési engedélyhez nem kötött.
15. Falusias lakó építési övezet (Lf) részletes előírásai
15. § (1) Gazdasági, raktár, tárolás, mező- és erdőgazdasági üzemi, állattartási és állttenyésztési, mezőgazdasági termék feldolgozási, településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
(2) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop közül csak azok helyezhetők el, amelyek létesítése építési engedélyhez nem kötött.
16. Településközponti vegyes építési övezet (Vt) részletes előírásai
16. § (1) A raktár, tárolás rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a település működését biztosítják, és a lakórendeltetést nem zavarják.
(2) Állatól, állatkifutó, trágyatároló a nagytestű állatok számára nem helyezhetők el az övezetben.
17. Intézményi vegyes építési övezet (Vi) részletes előírásai
17. § (1) Lakás a telken nem helyezhető el, szolgálati és tulajdonosi lakás 1-1 db létesíthető a telken álló épületek összes szintterületének legfeljebb 10 %-a erejéig.
(2) A raktár, tárolás rendeltetésű építmények azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a telken lévő intézmény működését biztosítják, és rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
18. Kereskedelmi szolgáltató építési övezet (Gksz) részletes előírásai
18. § (1) 1db szolgálati lakás, vagy 1 db tulajdonosi lakás a gazdasági tevékenységi célú épületen belül alakítható ki, hasznos alapterülete nem haladhatja meg az épület összes hasznos alapterületének 50 %-át.
(2) Egészségügyi rendeltetés, óvoda, bölcsőde azzal a feltétellel helyezhetők el az övezetben, ha a területen dolgozók ellátását szolgálják.
(3) Oktatási célú építmény azzal a feltétellel helyezhető el az övezetben, ha a gazdasági területhez kapcsolódóan közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosít.
(4) Diákszállás, munkásszállás azzal a feltétellel helyezhetők el az övezetben, ha a gazdasági területen működő üzemhez kapcsolódnak.
(5) Gazdasági, hulladékkezelési építmények csak azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint a tevékenység
a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez sem kötött;
b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy nincs jelentős környezeti hatása.
19. Egyéb ipari építési övezet (Gipe) részletes előírásai
19. § (1) Szolgálati lakás csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül helyezhető el 1 darabszámmal, a telken lévő épületek összes szintterületének legfeljebb 30 %-a erejéig.
(2) Munkászállás azzal a feltétellel helyezhető el az építési övezetben, ha a gazdasági területhez kapcsolódik.
(3) Hulladékkezelési építmények akkor helyezhetők el, ha a tevékenység
a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint nem környezeti hatásvizsgálat köteles és nem egységes környezethasználati engedély köteles;
b) nem tartozik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti veszélyes üzemek közé.
20. Általános gazdasági építési övezet (Gá) részletes előírásai
20. § (1) Gá jelű általános gazdasági építési övezetben a 18. § (2)–(4) bekezdések előírások érvényesek.
(2) Gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, hasznos alapterülete nem haladhatja meg az épület összes hasznos alapterületének 50 %-át.
(3) Hulladékkezelési építmények csak azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat köteles.
21. Beépítésre szánt különleges építési övezetek (K-Hull, K-Mü, K-Ha, K-P, K-Se, K-Sz, K-Tu, K-Vm) részletes előírásai
21. § (1) A K-Hull jelű hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben elsősorban a hulladékudvar rendeltetésének betöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(2) A K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi különleges építési övezet elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására, a mezőgazdasági gépek tárolására és javítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetre a 18. § (5) bekezdés előírásai érvényesek. Oktatási célú építmény azzal a feltétellel helyezhető el az övezetben, ha az üzemi tevékenységhez kapcsolódóan szakmai képzést biztosít.
(3) A K-Ha jelű határátkelőhely különleges építési övezetben elsősorban a rendeltetésének betöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(4) A K-P jelű piac terület különleges építési övezetben elsősorban a városi piac és közösségi tér rendeltetésének betöltéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(5) A K-Se jelű szennyvíztisztító telep különleges építési övezetben a rendeltetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(6) A K-Sz jelű szociális intézmény különleges építési övezetben a rendeltetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(7) A K-Tu jelű turisztikai különleges építési övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el az idegenforgalomhoz, természetközeli turizmushoz, pihenéshez, sportoláshoz, kulturális, oktatási tevékenységhez, sátorozáshoz kapcsolódóan.
(8) A K-Vm jelű vízmű különleges építési övezetben a vízmű és a rendeltetésének betöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
22. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
22. § (1) A beépítésre nem szánt övezetek kötelező paramétereit a 2. mellékletben szereplő táblázat adja meg.
(2) A beépítésre nem szánt övezetekben
a) az oldalkert mérete legalább 1,0 m;
b) a hátsókert mérete legalább 1,0 m.
23. Közúti közlekedési övezetek (Köu-1, Köu-2, Köu-3) és kiszolgáló utak övezete (Köu-k)
23. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító 53-es számú Solt-Tompa másodrendű főút területe Köu-1 jelű közúti közlekedési övezetnek minősül.
(2) Az átmenő forgalmat bonyolító alábbi országos utak területe Köu-2 jelű közúti közlekedési övezetnek minősül:
a) 5501 jelű Kelebia-Baja országos összekötő út,
b) 5502 jelű Mélykút-Csikéria országos összekötő út,
c) 55301 jelű Tompa állomáshoz vezető út.
(3) A településrészek közötti átmenő forgalmat bonyolító alábbi önkormányzati gyűjtőutak területe Köu-3 jelű közúti közlekedési övezetnek minősül:
a) Attila utca,
b) Árpád utca,
c) Deák Ferenc utca,
d) Dózsa György utca (Kinizsi utcától D-re lévő szakasz),
e) Hunyadi utca,
f) Jósika utca,
g) Kinizsi utca,
h) Kossuth utca (Deák Ferenc utca és Árpád utca közötti szakasz)
i) Táncsics utca.
(4) A kiszolgáló utak Köu-k jelű közúti közlekedési övezete átmenő forgalomra nem szolgál.
(5) Az ingatlan-nyilvántartásban útként, közútként, vagy kivett közterületként bejegyzett telek használati módja és közterületi státusza nem változtatható meg, kivéve, ha az általa megközelített telkek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.
(6) Közút kialakítása céljából szabályozással érintett építési telken építési munka akkor végezhető, ha az út céljára leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve kivett közterület/közút megjelöléssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(7) Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét, továbbá a 7. mellékletben előírt keresztmetszeti elemek ütemezett megvalósítását biztosítani kell.
(8) A kerékpárút szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán és mindkét oldalán is vezethető a szabályozási szélességen belül.
(9) A 3. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetések akkor megengedettek, ha a közlekedési terület fenntartását, vagy a területet igénybe vevők ellátását szolgálják.
(10) Magánút bármelyik övezetben, építési övezetben kialakítható, telkének szélessége az elhelyezendő közművekre és védőtávolságaikra méretezendő, de legfeljebb három ingatlan megközelítésére belterületen 6,0 méternél, külterületen 4,5 méternél nem lehet kevesebb; háromnál több ingatlant feltáró magánút minimális telekszélessége belterületen 9,0 méter, külterületen 6,0 méter.
24. Zöldterület (Zkp)
24. § Zöldterületnek minősülnek a Zkp jelű közparkok. Raktár, tárolás, településgazdálkodási, településüzemeltetési és közösségi közlekedést kiszolgáló rendeltetésű építmények, valamint állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló azzal a feltétellel helyezhetők el, ha a zöldterületet szolgálják, vagy annak rendeltetésszerű használatát nem zavarják.
25. Erdőterület (Ev, Er, Ee)
25. § (1) Szabályozási terven jelölt erdőterületek Ev jelű védelmi erdőövezetbe, Er jelű rekreációs erdőövezetbe, vagy Ee jelű egyéb erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és az e rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.
(2) Az övezetekben raktár, tárolás, mező- és erdőgazdasági üzemi, állattartási és állattenyésztési, valamint településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények, valamint állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló azzal a feltétellel helyezhetők el, ha az erdőterületet szolgálják.
26. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mt)
26. § (1) Az Mk jelű övezet a kertes, az Má jelű övezet az általános, az Mt jelű övezet a tájgazdálkodási mezőgazdasági övezeti kategóriába tartozik.
(2) Az Má jelű övezeten belül megengedett a szállás jellegű és a vendéglátó rendeltetésű építmények elhelyezése az országos jogszabályokban rögzített feltételekkel.
27. Vízgazdálkodási terület (V)
27. § (1) A vízgazdálkodási terület V jelű övezete a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, az állóvizek medrét és parti sávját, valamint a záportavakat foglalja magában.
(2) Vízügyi érdekből a vízügyi igazgatósági kezelésben lévő csatornák mentén 6-6 m, önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3-3 m széles parti sáv szabadon hagyandó, melyen épület nem helyezhető el, a terület gyepműveléssel, vagy útként hasznosítandó.
28. Természetközeli terület (Tk)
28. § A Tk jelű természetközeli övezetbe a nádas és mocsár terület tartozik.
29. Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Sp-1, Kb-Sp-2, Kb-En, Kb-T)
29. § (1) A Kb-Sp-1 és Kb-Sp-2 jelű nagy kiterjedésű sportolási célú különleges építési övezetek elsősorban közhasználatú, vagy közhasználat elől elzárt sportpályák, ifjúsági tábor, turistaszállás és kapcsolódó építményeik elhelyezésére szolgálnak. Raktár, tárolás rendeltetés építményei csak azzal a feltétellel helyezhetők el az övezetben, ha a sportolási, ifjúsági tábor vagy turistaszállás funkcióhoz kapcsolódnak, vagy idegenforgalmi célt szolgálnak.
(2) A Kb-En jelű, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezet a rendeltetésnek megfelelő építmények elhelyezését szolgálja. Az övezet határvonalán a telekhatár mentén 1,0 m szélességben örökzöld sövény telepítendő.
(3) A Kb-T jelű temető különleges építési övezetben a rendeltetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
Záró rendelkezések
30. § E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok a kérelmező számára kedvezőbbek.
31. §1
32. § Ez a rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.