1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyirád Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8454 Nyirád, Szabadság utca 3.

(3) Az önkormányzat működési területe: Nyirád község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal és a jegyző.

(6) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatal (8454 Nyirád, Szabadság utca 3. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.nyirad.hu, az önkormányzati helyi újság megnevezése: Nyirlevél.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) A címert a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatának rendjét a 7/2000. (VI.30.) önkormányzati rendeletében szabályozza.

(4) A pecsét leírása: a körbélyegző közepén a magyar címer, körben Nyirád Község Önkormányzata felirat

(5) A használatban lévő bélyegzők lenyomatairól, a használatukra feljogosított személyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

3. § (1) A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az Önkormányzat jelenleg ellátott önként vállalt feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra és a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. A Képviselő- testület a polgármesterre az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ezen időszakban csak az azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, ünnepi és rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület – a Mötv 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. A képviselő-testület soros ülését adott hónap utolsó csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, a testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják. A Képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg: az önkormányzat költségvetését, minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – kell elérhetővé tenni.

(3) A soros ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikusan megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb elektronikusan ki kell kézbesíteni. Rendkívüli képviselő-testületi ülés személyesen vagy telefonon történő összehívása esetén nem szükséges elektronikus meghívót küldeni.

6. § (1) A képviselő-testület soros üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján, hirdetőtábláin.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

7. § (1) A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

(2) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan, döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében önkormányzati képviselő, bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszt elő.

(3) Az indítványt írásban, a sürgősség indokolásával, legkésőbb az ülés kezdetéig kiosztja az indítványozó.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően, külön dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a sürgős tárgyalás nyomós okát nem ismeri el, azt a soron következő Képviselő-testületi ülésen tárgyalja meg.

(5) A döntést igénylő előterjesztések a meghívóban és az ülésvezetés során is elkülönülnek a tájékoztatásra szolgálóktól. A tájékoztató jellegű előterjesztések megtárgyalására a nyilvános ülés első részében kerül sor.

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évente hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

9. § (1) A Képviselő-testület ülésére a polgármester, a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága és a Hivatal vezetője írásban, vagy szóban nyújt be előterjesztést. Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés.

(2) A minősített többséget igénylő döntésekhez az előterjesztés írásban készül.

(3) A jegyző nyújtja be:

(4) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb szerv vezetője az előadója annak az előterjesztésnek, amely kizárólag az adott szervre, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik.

10. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő, döntést igénylő előterjesztés két részből áll:

(2) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmaz.

11. § Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint felelős a határozati javaslatok megalapozottságáért.

12. § Az előterjesztés előkészítésére a munkatervben kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

13. § (1) Az alakuló ülést a Mötv 43. § (2) bekezdése alapján a polgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a korelnök látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

(7) A polgármester havonta tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(8) A polgármester havonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(9) A Képviselő- testület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólások időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend kertében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent választópolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet. Az ülésen megjelent választópolgároknak tanácskozási joguk nincs

(5) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(6) Bármikor szót kérhet:

16. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

17. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyző szükség szerint törvényességi észrevételt köteles tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható a Mötv 49. § (1) bekezdése alapján az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő-testület - bármely tagja javaslatára – 3 havi időtartamra 25 %-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. alapján zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén az újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

19. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor igen- nel, nem- mel vagy tartózkodom- mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

20. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal látja el, zárójelben feltűntetve az ülés napját. Megjelölése: Nyirád Község Önkormányzata Képviselő- testületének sorszám/év. (hónap.nap.) határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

21. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után a

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban, illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 15 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni.

(5) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei, előterjesztései, jelenléti ívei, illetve egyéb mellékletei az önkormányzat honlapján állnak a választópolgárok rendelkezésére.

(6) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.

(7) A jegyzőkönyv hitelesítéséhez a polgármester minden ülés kezdetén egy jegyzőkönyv hitelesítőt választ.

(8) Az elkészült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítő részére az ülés napját követő 10. napon meg kell küldeni. A jegyzőkönyv hitelesítő a jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés napját követő 14. napon köteles a javasolt pontosításokkal, javításra, vagy ha javításra nincs szükség, aláírásával ellátva visszaküldeni. Amennyiben a jegyzőkönyv hitelesítő javítást kérnek, azt azonnal el kell végezni, hogy a jegyzőkönyv hitelesítő a 15. napon aláírásával el tudja a jegyzőkönyvet látni.

(9) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

23. § (1) A képviselő-testület – az Mötv 42. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A rendelettervezetet indokolással, hatásvizsgálattal együtt kell a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(5) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

24. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(4) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

25. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái:

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében tájékoztatást nyújt Nyirád Község honlapján, illetve a közösségi felületeken.

26. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (IX.15.) önkormányzati rendeletében szabályozza.

27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 10 nappal az ülés előtt az önkormányzat honlapján és a községben található 6 db hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni. A hirdetőtáblák a következő helyeken találhatók: Szabadság utca 3., Széchenyi utca 34., Arany János utca 2., Dózsa György utca 2., Park utca 1/A. és Május 1. utca 1.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

(6) A közmeghallgatáson a választópolgároknak lehetőségük van a polgármesterhez, illetve Képviselő-testülethez kérdést, felvetést, javaslatot intézni, a község, a község lakóit érintő problémákat, gondokat felvetni. Ezekre - lehetőség szerint - a válaszadást a helyszínen meg kell tenni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a kérdésfelvetőnek a választ a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül adja meg a polgármester úgy, hogy amennyiben több személyt is érint a felvetés, akkor erről minden érintett értesüljön.

(7) A közmeghallgatás lefolytatására a Képviselő-testületi ülés eljárási szabályai vonatkoznak.

28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről hirdetőtáblán kell tájékoztatni a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.

30. § (1) A képviselő Nyirád Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(5) A képviselő főbb jogai:

(6) A képviselő főbb kötelezettségei:

(7) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek összegét – az Mötv. 35. §-ban rögzített előírásokra figyelemmel – a Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XII.22.) önkormányzati rendelete határozza meg.

31. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.

(3) A képviselő-testület a Mötv 57. § (2) bekezdése alapján az Ügyrendi Bizottságot bízza meg a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával.

(4) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ideiglenes bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

(5) A bizottsági üléseken bármely képviselő, felkért szakértő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag – elektronikusan hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.

32. § (1) A bizottságok munkájukba szakértőket, valamint a bizottság által tárgyalt ügyben érdekelteket, érintetteket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyv elkészítéséről a közös hivatal adminisztratív közreműködésével a bizottság elnöke gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv kormányhivatalnak történő megküldéséről a jegyző gondoskodik a Mötv 60. §-ában meghatározott határidőn belül.

33. § (1) Nyirád Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Nyirád Község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester feladatai különösen:

(6) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(7) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy az Mötv. 42. § 12. pontjában foglalt át nem ruházható hatáskörök kivételével a jegyzőre ruházza át a szabadság kiadásával kapcsolatos feladatok ellátását.

(8) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(9) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(10) A polgármester a lakossággal való kapcsolattartás elősegítése érdekében Csütörtökön 13:00-15:00 óráig fogadóórát tart.

(11) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

34. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban, költségtérítésben részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a korelnök látja el.

(5) Az alpolgármester fogadóórájának ideje: Kedd 13:00-15:00 óráig

35. § (1) Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testülete igazgatási feladataik ellátására a közöttük létrejött megállapodással közös önkormányzati hivatalt alakítottak ki és tartanak fenn az 1. § (6) bekezdésében foglalt elnevezéssel és székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a székhelytelepülés polgármestere hagyja jóvá.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:

36. § (1) A jegyző:

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát az Mötv. 81 §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(3) A jegyzőt távolléte esetén a Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatal Halimbai Kirendeltségénél dolgozó adóigazgatási ügyintéző helyettesíti. A jegyzői és az adóigazgatási ügyintézői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzőt a székhelyhivatalnál dolgozó anyakönyvvezető helyettesíti.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Nyirád Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.

(5) A jegyző fogadóórájának az ideje: Kedd 09:00-15:00 óráig, Csütörtök 09:00-15:00 óráig

37. § (1) A Képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül a költségvetési gazdálkodás, a községfejlesztés és a közszolgáltatások középtávú stratégiai céljait 5 évre meghatározó gazdasági programot fogad el a polgármester előterjesztése alapján.

(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében a teljesítésről időközi jelentést is kérhet.

38. § (1) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.

(2) Az első forduló során a rendelet-tervezet előterjesztésének elemei:

(3) A végleges költségvetési rendelet-tervezetet a második fordulóban, az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendéről szóló Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve terjeszti a Képviselő-testület elé a polgármester.

39. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

40. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. 119. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

41. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelete.

42. § Ez a rendelet 2024. október 13-án lép hatályba.