Újcsanálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete

Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 10. 03

Újcsanálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete

Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.10.03.

Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újcsanálos Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3716 Újcsanálos, Hősök tere 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület hivatala: Hernádkaki Közös Önkormányzat Hivatal

a) Székhelye: 3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

b) Újcsanálosi Kirendeltsége:3716 Újcsanálos, Hősök tere 1.

A Képviselő-testület működése, a Képviselő-testület ülései

2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.

(3) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések várható időpontját.

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.

(5) A képviselő-testület szervei:

a) polgármester

b) Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkezelési és Falufejlesztési Bizottság

c) Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal

d) jegyző

e) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás,

f) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkezelési és Falufejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó elektronikus formában történő kézbesítésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) képviselőknek,

b) jegyzőnek,

c) nem állandó meghívottaknak:

ca) előterjesztőknek,

cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,

cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,

cd) szakértőnek.

5. § (1) A rendkívüli ülés összehívását amennyiben települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.

6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) előterjesztőt,

c) szakértőt,

d) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) településen működő valamennyi bíróság által bejegyzett szervezetet vagy önszerveződő közösséget.

7. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint az önkormányzat honlapján.

A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8. § (1) A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tárgyalt napirendként:

ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) vita összefoglalása,

ec) indítványok szavazásra való feltevése,

ed) határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.

f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,

d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról, a határozatképesség megállapítása

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

A Képviselő-testület döntései

11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik, borítékba helyezett szavazólap használatával.

(6) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) helyi népszavazás kiírásához,

b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,

c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,

d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

(7) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

(8) A képviselő a polgármesternél írásban benyújtott kezdeményezéssel kezdeményezhet rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A polgármester a jegyző bevonásával a kezdeményezést majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

Önkormányzati határozat

12. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.

(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12/A. §1 (1) Képviselői határozat alkotási kezdeményezés esetén a kezdeményezést a polgármesternél kell jelezni írásban, a képviselő-testületi ülésen szóban előterjeszteni vagy írásban átadni. A polgármester az írásbeli kezdeményezést közvetlenül a jegyzőnek adja át, a szóbeli kezdeményezés esetén a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítettek alapján kell előkészíteni a határozat tervezetet

(2) A határozat-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A határozat tervezetet a soron következő képviselő-testületi ülésre elő kell terjeszteni.

13. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik: Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.

(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

Önkormányzati rendelet

14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző.

(2) Képviselői vagy bizottsági rendeletalkotási kezdeményezés esetén a kezdeményezést a polgármesternél kell jelezni írásban vagy szóban a képviselő-testületi ülésen. A polgármester az írásbeli kezdeményezést közvetlenül a jegyzőnek adja át a szóbeli kezdeményezés esetén a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítettek alapján kell előkészíteni a rendelettervezetet

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(5) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése: Újcsanálos község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A jegyzőkönyv

16. §2 (1) A jegyzőkönyvet egy a Képviselő-testületi ülésen jelenlévő Képviselő hitelesíti, akit a Képviselő- testület az ülés napirendi pontjának elfogadása után választ meg egyszerű szótöbbséggel.

(2) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.

(3) A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei az Mötv 51.(1) bekezdésében rögzítetteken túl

a) távol maradt képviselők nevét és a távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a 18. §(4) és (5) bekezdése alapján

b) a képviselő kérésére véleményének (szó szerinti) rögzítését (Mötv. 32. § (2) bek. c) pont)

c) - aláírásokat, dátumot, pecsétet

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) előterjesztéseket,

d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(5) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(7) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(8) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A helyi önkormányzati képviselő

17. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat-és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A képviselő főbb jogai a jogszabályokban foglaltakon túl, hogy

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében,

b) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Közös Önkormányzati Hivatal munkájába,

c) a képviselő tiszteletdíjra jogosult.

(3) A képviselőt a polgármester, a jegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

(4) A képviselő főbb kötelessége:

a) képviselje választóinak érdekeit,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) legjobb tudása szerint részt venni a képviselő-testület munkájában,

d) távolmaradását vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatását előzetesen bejelentse a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, ha az ülésen nem tud részt venni,

e) esküjéhez híven a tudomására jutott állami és szolgálati titkokat megőrizze,

f) titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárata után is fennáll,

g) bejelentse - a döntéshozatal előtt - a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

A képviselők tiszteletdíja

18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.

(2) A települési képviselők tiszteletdíja havonta 20.000, -Ft.

(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.

(5) Indokolt a távolmaradás:

a) betegség miatt,

b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,

c) halaszthatatlan családi esemény miatt.

(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.

(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.

(9) A (7)–(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.

(10) A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig. (Eddig is így volt, de mindig havonta számfejtettünk.)

(11) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(12) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,

b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

A Képviselő-testület bizottságai, a bizottságok létrehozása

19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

A bizottságok működése

20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.

(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

a) jegyző,

b) nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) képviselők,

b) bizottság által meghívott személyek.

(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(7) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

A Képviselő-testület állandó bizottságai

21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre, melynek megnevezése: Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkezelési és Falufejlesztési Bizottság, mely 3 fő képviselőből áll.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:

a) a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja,

b) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja és javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására,

c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,

d) a képviselő-testület tagjaival szemben méltatlansági eljárás lefolytatására tesz javaslatot,

e) Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.

f) Javaslatot tesz a falufejlesztésének irányára.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a) meghatározott időre, vagy

b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

a) dönt a bizottság elnevezéséről,

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A polgármester

23. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesterre átruházott feladatkörök:

a) az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 2/2023 (II.13) 8. § (2) bekezdés 12. § (1) bekezdés a) pontja 13.§ a) pontja illetve 14. § a) pontja szerint.

b) A szociális ellátásról szóló 8/2021 (IX.29) 3. § szerint.

24. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,

b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,

c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.

Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

26. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak közszolgálati dolgozója végzi.

(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

(3) A jegyző hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a fogadónapja megjelölését a Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti -és Működési Szabályzata tartalmazza:

A Képviselő-testület hivatala

27. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

Közmeghallgatás

28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján és honlapján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.

(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Nemzetiségi Önkormányzat

29. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Újcsanálos, Hősök tere 1. alatt.

(3) A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.

(5) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.

(6) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.

(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.

(8) Az együttműködési megállapodást a 2. melléklet tartalmazza.

Társulás

30. § (1) Hernádkak község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

a) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás,

b) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén az Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozatkezelő és Falufejlesztési Bizottság kijelölt tagja látja el.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:

a) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,

b) megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,

c) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,

d) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,

e) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,

f) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,

g) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,

h) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.

Együttműködés a civil szervezetekkel

31. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

32. §3

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 12/A. §-t az Újcsanálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 16. § az Újcsanálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

Az 1. melléklet az Újcsanálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.