1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jármi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.

(2) A képviselő-testület megnevezése: Jármi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Jármi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14.

2. § (1) A címer vörössel és kékkel hasított álló kerek talpú pajzs. Első mezejében lebegő ezüst templom fekete ablakokkal. Második mezejében zöld hármashalom felett lebegő, könyökben hajlított vörös vágott kar, ezüst szablyát tart. A külső dísze a pajzs felett fekete betűkkel Jármi felirat.

(2) A zászló zászlóalapja 2:1 arányú vörös fekvő téglalap, melynek mezejében a rúd felőli oldalról a zászló aljáig fehér ék nyúlik be, melynek első harmadában foglal helyet a címer a felirattal. A zászlólap felső bújtatójában fa merevítés, alsó szélén aranyrojt díszítéssel.

(3) A zászló és a címer használatát külön rendelet szabályozza.

3. § A képviselő-testület szervei:

4. § Az Önkormányzat – a tevékenységének nyilvánossága, átláthatósága és a gyorsabb, eredményesebb és szélesebb körű kapcsolattartás érdekében – www.jarmi.hu elérhetőséggel hivatalos honlapot (a továbbiakban: önkormányzati honlap) működtet. Az önkormányzati honlapon kell közzétenni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37. § (1) bekezdése alapján az Infotv. 1. melléklete szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat.

5. § (1) Az Önkormányzat, a képviselő-testület és szervei körbélyegzőjén – középpontos elhelyezéssel – Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) Magyarország hivatalos címereként meghatározott címer használható, mely címer alatt a bélyegző tartalmazza a bélyegző sorszámát is, amennyiben az adott bélyegzőből több kerül egyidejűleg használatra. Az egyes körbélyegzők körívén mindig az adott szerv hivatalos elnevezése kerül feltüntetésre.

(2) Az (1) bekezdés szerint rendszeresített hivatalos bélyegzőkről, az azok használatára jogosultakról, kiosztásukról, átadás-átvételükről, valamint a használatból történő kivonásukról, visszavételükről, továbbá megsemmisítésükről, esetleges hiányukról a jegyzőnek – a hiány esetét kivéve az adott bélyegző lenyomatát is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvennie.

(3) A hivatalos bélyegzőket az átvevő használók kötelesek kellő gondossággal, jogszerű módon felhasználni, zárható helyen biztonságosan tárolni, valamint megőrizni, úgy, hogy azokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá, s azokat jogosulatlanul ne használhassák fel. Mindezek teljesülését a jegyző köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, szúrópróbaszerűen ellenőrizni, valamint a szabályok megsértése esetén intézkedni a jogszerű állapot helyreállítása érdekében, továbbá a bélyegzők esetleges hiányakor köteles megfelelően tisztázni és dokumentálni annak körülményeit.

6. § (1) Az Önkormányzat által alapított díj: „Jármi Község Díszpolgára”

(2) Az Önkormányzat által alapított díj adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

7. § (1) Az Önkormányzat, a képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottak és más jogszabályok figyelembe vételével – ellátja a jogszabályokban rá ruházott kötelező, valamint az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokról a Mötv. rendelkezik, valamint más törvények rendelkezhetnek.

(3) Az Önkormányzat a kötelező feladatain túl – a Mötv. szabályai szerint – önként is vállalhatja helyi közügy ellátását, ha rendelkezésére állnak a közfeladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint annak ellátása nem veszélyezteti a kötelezően ellátandó feladatok teljesítését.

(4) A kötelező, valamint az önként vállalt feladatok ellátása, megvalósítása érdekében a képviselő-testület – az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében – az egyes feladatok mellé rendelt forrás biztosításával dönt.

(5) Az Önkormányzat az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, s a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(6)¹ Az Önkormányzat államháztartási szakágazatba és kormányzati funkciókba sorolt közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit, valamint önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

8. § (1) A hatáskör átruházására, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályokat a Mötv. határozza, valamint a képviselő-testület rendeletében, vagy normatív határozatában határozhatja meg.

(1a)² Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, valamint visszavonására a polgármester tesz javaslatot, amelyekhez a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges. A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, továbbá a részvételével alakult önkormányzati társulásra ruházhatja. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket – hatásköri címzettek szerinti bontásban – a 2. melléklet tartalmazza.

(3)³ Az átruházott hatáskör gyakorlásának ellenőrzésére az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester, a bizottságok elnöke, valamint a jegyző legalább évente, vagy szükség szerint beszámol a képviselő-testület felé.

(4) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, valamint visszavonására a polgármester tesz javaslatot, amelyekhez a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a feladat ellátása jogszabály hatályon kívül helyezése miatt, a költségvetésből adódóan, finanszírozás vagy fedezeti hiányában okafogyottá válik.

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, valamint rendes ülést tart, vagy rendkívüli ülést tarthat, továbbá közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület által megtartott ülések számának évente el kell érni a Mötv.-ben maghatározott legalacsonyabb ülésszámot.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(5) A polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével összesen, egybefüggően harminc munkanapot meghaladó távollét.

(7)⁴ A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyén tartja (4337 Jármi, Kölcsey Ferenc utca 14., Hivatali tárgyaló)

(7a)⁵ A polgármester indokolt esetben dönthet arról, hogy ülését a (7) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja. Ebben az esetben az ülés helyszíne:

(8) A képviselő-testületi ülés meghívóját a helyben szokásos módon ki kell függeszteni.

(9) A képviselő-testületi ülés nyilvános vagy zárt lehet.

(10) A képviselő-testületi ülés a meghívóban szereplő és az ülésen esetlegesen napirendre tűzött valamennyi napirendi pont megtárgyalásáig tart.

10. § (1) A képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait az éves munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

11. § (1) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívót a polgármester írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésre meghívót kell küldeni:

(4) A képviselő-testületi ülésre meg lehet hívni azon személyeket, akiknek a véleményalkotása, szakértelme, javaslata a polgármester szerint az érintett napirend tárgyalásánál jelentőséggel bír.

12. § A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. szerint kell összehívni és megtartani.

13. § (1) A képviselő-testület az üléseit a jogszabályokban foglalt kötelezettségek végrehajtásának, valamint a munkaterv figyelembevételével, soros ülésként tartja.

(2)⁶ A meghívót és a napirendi pontok írásos előterjesztéseit, továbbá az azok megvitatásához szükséges mellékleteit az ülés tervezett időpontja előtt legkésőbb 5 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A meghívó és mellékletei megküldése postai úton, kézbesítő útján (hivatalsegéd), vagy elektronikus levélben történik.

(2a)⁷ Postai úton, kézbesítő útján történő kézbesítés esetén a meghívó és mellékleteinek átvételét tértivevény igazolja. Elektronikus levélben történő kézbesítés esetén a kézbesítést az elektronikus kiküldés során a kézbesítési és olvasási visszajelzés igazolja.

(3) A lakosság tájékoztatása érdekében, a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 4 nappal a Hivatalban lévő hirdetőtáblán és az Önkormányzat honlapján közzéteszi.

14. § (1) Sürgős, halaszthatatlan ügyekben, vagy határidős döntések meghozatala érdekében rendkívüli ülés hívható össze.

(2) Rendkívüli ülés esetén az előterjesztést és a meghívót 24 órával az ülést megelőzően szükséges kiküldeni azzal, hogy rendkívüli esetben az előterjesztés ismertetése az ülésen kiosztással is történhet.

(3) Vis maior esetében a polgármester a képviselő-testület ülését – telefonon, lehetőség szerint – 1 órával az ülés előtt összehívhatja. Ez esetben az előterjesztés szóban is ismertethető azzal, hogy az ülést követően a döntést haladéktalanul írásba kell foglalni.

15. § (1) A képviselő-testület minden évben, legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást olyan helyszínen és időben kell megtartani, hogy az a lakosság és valamennyi érdekelt legszélesebb köre számára elérhető legyen.

(3) A közmeghallgatás pontos időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.

(4) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 munkanappal a helyben szokásos módon kihirdeti.

(5) A közmeghallgatás alkalmával a jelenlévők közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.

(6) A közmeghallgatáson egy alkalommal, legfeljebb 5 percben lehetséges felszólalni. Amennyiben a szóban feltett kérdésre nem lehet közvetlenül a közmeghallgatáson válaszolni, úgy azt 15 napon belül írásban kell teljesíteni.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A polgármester napirendi javaslatra az előterjesztéseket,önálló indítványokat és az interpellációkat köteles felvenni.

(2) A nem szabályszerűen benyújtott indítványokat a polgármester visszautasítja.

(3) A napirendet a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. A képviselő-testületi ülésen a polgármester a napirendről történő szavazás elrendeléséig a meghívóban szereplő napirendi pontokon túl további napirendi pont felvételét javasolhatja, ha azt határidő, vagy egyéb más ok indokolja.

(4) A napirendi javaslat sorrendje a következő:

(5) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – az ülés elnökének, vagy bármelyik képviselőnek, továbbá a jegyzőnek az ülés során bármikor tett és külön is indokolt ügyrendi javaslatára – el lehet térni.

(6) A polgármester a (4) bekezdés c) pontja keretében legalább negyedévente egyszer, írásban és átfogó módon – ha halasztást nem tűr, úgy szükség szerint – beszámol:

17. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan rövid határozati javaslatot megfogalmazó, rendeletalkotási alapot bemutató, megalapozó, értékelő, elemző anyag, amelyről a képviselő-testület érdemi döntést hoz.

(2) Az előterjesztés két részre tagolható.

(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet, tárgyat, előzmények ismertetését, a döntést megalapozó jogszabályokat, esetleges korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, az előkészítésben részt vevők véleményét mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek lehetővé teszik a döntést.

(4) Az előterjesztés második része tartalmazza az egyértelműen és világosan megfogalmazott határozat- vagy rendelet-tervezetet a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtás határidejét.

(5) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, továbbá akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, valamint, akit jogszabály erre felhatalmaz.

(6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést elsősorban előzetesen írásban, továbbá kivételesen a helyszínen lehet benyújtani, valamint az ülésen szóban előadni.

(7) Halaszthatatlan vagy egyéb indokolt esetben, a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, de ebben az esetben az előterjesztés, határozati javaslat terjedelméhez igazodó, meghatározott időt kell biztosítani a képviselőknek és a jegyzőnek annak megismerésére.

(8)⁸ Az előterjesztések - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottságok véleményével tűzhetők napirendre.

(9) Bizottsági vélemény nélkül is megtárgyalásra bocsátható az előterjesztés, ha az érintett bizottság az idő rövidsége miatt véleményezésre nem volt összehívható, valamint bármely esetben, ha a bizottság az előterjesztés véleményezésére nem tartott igényt, vagy ha a bizottság ülése határozatképtelen volt.

(10) Nem terjeszthető a képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.

18. § (1) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőző 5 nappal korábban. Az önálló képviselői indítvány előterjesztésnek minősül.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként rendeleti és határozati javaslatok vehetők fel.

19. § (1) A képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános, azonban az Mötv-ben meghatározott esetekben zárt ülést tart vagy tarthat.

(2) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

20. § (1) Zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(2) Amennyiben a képviselő-testület az Mötv. alapján az érintett kérésére tart zárt ülést, úgy az ülést megelőzően be kell szerezni az érintett zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozatát.

21. § (1) A Mötv. szerint értendő határozatképességet a képviselő-testület ülésének megnyitását követően az ülés elnökének minden esetben számszerűen is meg kell állapítania és annak meglétét az ülésfolyamán folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.

(2) Az ülés elnöke az ülés teljes idején figyelemmel kíséri a döntéshozatalból való kizárási ok felmerülését is, és biztosítja a képviselő-testület arról való döntését.

(3) Ha az ülésen bármely döntéshozatalnál már nincs jelen a határozatképességhez szükséges számban a képviselő-testület, akkor az ülés határozatképtelenné válik, tovább nem folytatható, és azt az ülés elnökének fel kell függesztenie.

(4) Az ülés elnökének az ülés folytatása érdekében – az ülés felfüggesztését követően haladéktalanul – meg kell kísérelnie a határozatképesség helyreállítását. Ha ez a határozatképtelenség megállapításától számított fél óra elteltével sem sikerül, úgy az ülést az elnöknek be kell rekeszteni.

(5) A határozatképesség hiánya miatt elmaradt, vagy megszakadt ülést nyolc napon belül ugyanazon napirend tárgyalására, vagy megszakadt ülés esetén a megszakadt napirend tárgyalásának folytatására – a meghívóval együtt kiküldendő mellékletek ismételt csatolása nélkül – ismét össze kell hívni.

22. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi ülésen, amennyiben azon részt venni nem tud, távolmaradását előzetesen bejelenti a polgármesternek.

(2) Ha a helyi önkormányzati képviselő, valamint a bizottság tagja, a képviselő-testület, továbbá a bizottság üléséről igazolatlanul távol marad, az adott havi, tárgyhavi tiszteletdíj nem illeti meg. A képviselő-testület, bizottság üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek, bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Különös méltánylást érdemlő helyzetben az ülés napján is bejelentheti távolmaradását.

(3) Igazolatlan távolmaradásnak minősül, amennyiben a képviselő nem jelenti be távolmaradását a polgármesternek.

(4) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülésről időközben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el. Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testület ülésvezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.

24. § A képviselő-testület ülésének mindenkori elnöke az ülést az alábbiak szerint vezeti:

25. § A képviselő-testület ülésének mindenkori elnöke

26. § (1) A képviselő-testület ülése meghívójában szereplő és a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ.) meghatározott rend szerint kiküldött napirendi pontok anyagán túl a képviselő-testület – bármely ülésén – sürgősségi indítvánnyal előterjesztett napirendi pontot, annak anyagát is megtárgyalhat.

(2) Sürgősségi indítványként:

(3) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének külön indokolásával együtt – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12,00 (tizenkettő) óráig írásban nyújthat be a polgármesternél az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint együttesen legalább kettő képviselő.

(4) A polgármester a sürgősségi indítványt a képviselő-testület érintett ülésén a napirendi javaslata során köteles ismertetni, s annak napirendre vételéről – az ügyrendi feladatokat ellátó állandó bizottság ülést megelőzően kialakított álláspontja és javaslata alapján – a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

27. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendi pontjait – fő szabályként – írásos, míg e rendeletben kivételként meghatározott esetekben szóbeli előterjesztések alapján tárgyalja.

(2) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amelynek napirendre történő felvételéről a képviselő-testület döntött, valamint megfelel az előterjesztésekkel, azok előkészítésével szemben támasztott követelményeknek.

(3) Egy-egy napirendi ponton belüli tárgyalási mozzanatok – ide nem értve az ülés elnökének vitavezetési cselekményeit – a következők:

(4) A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén az indítványozónak meg kell jelölnie a többletkiadás fedezetül szolgáló bevételi előirányzatot is.

28. § (1) Ugyanazon napirendi pont vitája során a képviselő, valamint a napirendi ponthoz meghívott legfeljebb kétszer kérhet szót eredményesen, azonban az ülés elnöke – indokolt esetben – újabb felszólalásra is engedélyt adhat.

(2) Ha az ülés elnöke az újabb felszólalásra vonatkozó engedélyt megtagadja, úgy a képviselő, vagy a meghívott a képviselő-testülettől kérheti felszólalása ismételt engedélyezését. A képviselő-testület erről vita nélkül dönt.

(3) A napirendi pont előadója, valamint az ülés elnöke és a jegyző, továbbá a Hivatal napirendi pontnál érintett köztisztviselője, vagy az Önkormányzat közalkalmazottja kettőnél több alkalommal is felszólalhat.

(4) Az ülés elnökét az ülés során bármikor felszólalási jog illeti meg.

(5) Egy-egy napirendi pontnál a felszólások időtartama:

(6) A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben – megilleti a zárszó joga is.

29. § (1) A Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a meghívott személyek.

(2) A meghívottak közül, azok, akiket csak meghatározott napirendhez hívtak meg, tanácskozási joggal csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyikre meghívták őket. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

30. § (1) Azt a felszólalót, aki eltért a napirendi pont tárgyától, az ülés elnöke felszólítja, hogy a továbbiakban térjen a tárgyra. Az ismételt eredménytelen felszólítás után az elnök a felszólalótól megvonja a szót.

(2) Az ülés elnöke attól a felszólalótól is megvonja a szót, aki a számára meghatározott felszólalási időkeretet túllépte, vagy ha az által előadottak egyáltalán nem az adott napirendi ponthoz kapcsolódik.

(3) Akitől a szót bármely okból megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újból.

31. § (1) A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, kell megtennie:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Az ülésen nem meghívottként megjelentek számára a hozzászólási jogot az ülés elnöke biztosítja. Egy napirendi pont esetében egy személy egy alkalommal maximum 2 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(6) A rendfenntartás keretében hozott intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

32. § Az ülés elnöke, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

33. § (1) Ha a napirendi pont tárgyalása során több felszólaló nincs, úgy az ülés elnöke a vitát bezárja. Ezen túl az előterjesztő, vagy bármely képviselő is javasolhatja a képviselő-testületnek a vita bezárását. Erről a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület a döntési javaslatokról a zárszó elhangzása, valamint a vita lezárása után – az ülés elnökének javaslatára – dönt.

(3) A döntési javaslatokat kiküldésük előtt, míg az ülésen benyújtottakat a döntés előtt – a jogszerűség megítélése érdekében – minden alkalommal meg kell ismertetni a jegyzővel. Ennek megtörténte nélkül döntési javaslatról a képviselő-testület nem dönthet. Amennyiben a jegyző jogszabályértést észlel, úgy azt a döntés előtt köteles jelezni a képviselő-testület felé.

(4) Az ülés elnöke az egyes napirendi pontok tárgyalásához írásban külön benyújtott, vagy a vitában csak szóban elhangzott konkrét döntési javaslatokat, valamint az előterjesztő által előterjesztett döntési javaslatot módosító, kiegészítő indítványokat – szó szerinti szövegükkel – egyenként bocsátja szavazásra. Előbb – elhangzásuk sorrendjében – a módosító, valamint kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztő döntési javaslatáról, ezt követően pedig a döntési javaslat egészéről dönt a képviselő-testület.

(5) A módosító, kiegészítő indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja, mely esetben a visszavont indítványról már nem kell szavazást tartani.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott sorrend megtartása logikailag kizárt, vagy nem indokolt, úgy az ülés elnöke attól – a legszükségesebb mértékig – eltérhet a szavazás során.

34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Az egyszerű többséget, valamint a minősített többséget igénylő szavazás során a Mötv.-ben – és az SZMSZ.-ben – foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott ügyeken túl – sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez.

(4) Szavazategyenlőség esetén az ügyben nemleges döntés születik, melyet a képviselő-testület határozatba foglal.

35. § (1) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.

(2) A képviselő-testület döntéseit – kivéve, ha titkos szavazásra kerül sor – nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal lehet.

(3) Nyílt szavazás esetén bármely képviselőnek, vagy az ülés elnökének a szavazás megkezdése előtt tett kezdeményezésére - egyszerű szótöbbséggel - név szerinti szavazás tartható.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv.-ben meghatározottakon túl a titkos szavazás elrendeléséhez.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők névsorát, s a képviselők "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a leadott szavazatot a képviselők névsorán feltünteti. Az így készült névsort az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) Nyílt szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik, és az alapján megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

36. § (1) A képviselő-testület – indokolt esetben – titkos szavazást rendelhet el a Mötv.-ben foglalt ügyekben.

(2) Titkos szavazás elrendelését bármelyik képviselő elrendelését kezdeményezhet. A titkos szavazás elrendeléséről képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.

(4)⁹ Titkos szavazásnál a képviselő-testület által, egyszerű többséggel választott, ideiglenesen felállított három tagú szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A (4) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

(7)¹⁰

(8) A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai írják alá, melyet a képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37. § (1) A képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség kérdések és interpellációk előterjesztésére.

(2) A képviselők önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz kérdést és interpellációt, bármely képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek, melyet az ülésen, vagy azt követő tizenöt napon belül kell érdemben megválaszolni.

(3) A kérdés önkormányzati szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás. A kérdés előterjesztésére kettő perc, a megválaszolására öt perc áll rendelkezésre.

(4) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület, valamint Mötv. szerinti szervei feladat- és hatáskörének ellátásával, vagy az valamely intézményének, szervezetének feladat- és hatáskörébe tartozik.

(5) Az interpelláció másolatát – amennyiben nem a polgármester a címzettje – a polgármester számára is meg kell küldeni előzetesen, vagy az ülésen át kell adni.

(6) Az interpellációt – ha azt a címzett az ülés előtt legalább öt nappal írásban megkapta – a képviselő-testület ülésén meg kell válaszolni. Az interpellációra adott válaszra öt perc áll rendelkezésre.

(7) Amennyiben nem a (6) bekezdésben meghatározott határidőben, vagy csak a képviselő-testület ülésén nyújtja be a képviselő interpellációját, úgy az interpelláció címzettje csak abban az esetben köteles az ülésen választ adni, ha a válaszadás külön előzetes vizsgálatot nem igényel és a válaszadáshoz a szükséges információk rendelkezésére állnak.

(8) Ha az interpellációra a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, vagy a válaszadáshoz a szükséges információk egyébként nem állnak rendelkezésre, akkor az interpelláció címzettjének az interpelláló képviselő részére az ülést követő tizenöt napon belül kell – írásban – választ adnia. Az interpelláló képviselőnek megküldött válasz másolatát valamennyi képviselőnek is meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésén – a (9) bekezdésben foglaltak szerint – dönt.

(9) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd azt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(10) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor:

38. § (1) A személyesen érintett képviselő érintettsége jelzése mellett bejelentheti, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ezt külön szavazás nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület.

(2)¹¹

(3) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, más képviselő is jelezheti a testületnek, hogy a képviselőtársa tekintetében személyes érintettségről van tudomása.

(4) A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását - tudomásra jutást követően - a képviselő-testület rendeli el, melyet az Ügyrendi Bizottság folytat le.

(5) Az eljárás során biztosítani kell az érintett képviselőnek a nyilatkozattétel lehetőségét.

(6) Az eljárás lefolytatásának eredményéről a bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a képviselő kötelezettségét elmulasztotta tárgyhavi tiszteletdíjának 15%-a megvonásra kerül.

(7) A képviselő-testület határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

39. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül, mely nem szó szerinti rögzítéssel történik.

(2) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(3) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel megismerésére a jegyzőkönyvbe való betekintés szabályait kell alkalmazni.

(4)¹² A nyilvános és zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek egy példányát évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Hivatal irattárába.

40. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

41. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

42. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendelet öt napig tekinthető meg a hirdetőtáblán, ezt követően a megtekintést a jegyzőtől kell kérni.

(3) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet. A rendeleteket a honlapon is megjelenteti.

(4) A jegyző folyamatosan felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, a magasabb rendű jogszabályoknak és az Európai Uniós jogforrásoknak való megfeleltetés céljából.

43. § A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos.

44. § A képviselő-testület a Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható. A tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel határozattal dönt.

45. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(3) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(4) A bizottságok – a feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik az előterjesztéseket, önálló előterjesztést tehetnek.

(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal erre kijelölt dolgozója látja el. Valamennyi bizottsági ülésre meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és az ügy előadóját.

(6) A bizottságok üléseit a napirendi javaslat meghatározásával az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnök által kijelölt bizottsági tag vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

46. § (1) Az Ügyrendi Bizottság vita esetén – a képviselő-testület döntése előtt – állást foglal a képviselő-testület működését érintő Mötv. és SZMSZ. szerinti ügyrendi kérdésről.

(2) Vita esetén – a bizottság megkeresésére és döntése előtt – állást foglal az érintett bizottság működését érintő Mötv. és SZMSZ. szerinti ügyrendi kérdésről.

(3) Ellátja a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségével és méltatlanságával, továbbá ezen személyek közül a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő – a rájuk vonatkozó jogszabályokban rögzített – nyilvántartási, kezelési és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:

(4) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

(5) A Pénzügyi, Gazdasági Bizottsággal történt előzetes egyeztetést követően javaslatot tesz a polgármester illetményén és költségtérítésén kívüli egyéb javadalmazásának megállapítására, módosítására, valamint véleményt nyilvánít a polgármesternek az alpolgármester tiszteletdíja és egyéb javadalmazása megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.

(6)¹³

(7) Kizárólag az Ügyrendi Bizottság előterjesztésében nyújtható be:

(8) Ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a központi jogszabály, vagy önkormányzati rendelet hozzá utal.

47. § (1) A Mötv.-ben meghatározott feladatain túl a Pénzügyi, Gazdasági Bizottság:

(2) Ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a központi jogszabály, vagy önkormányzati rendelet hozzá utal.

48. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozásának céljáról, időtartamáról, a bizottság feladatáról, a feladatellátás módjáról és határidejéről, felelőséről – valamint az esetleges javadalmazásról – a bizottság létrehozásáról szóló határozatában rendelkezik a képviselő-testület.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásról szóló határozatában dönthet arról is, hogy az ideiglenes bizottság feladatkörébe tartozó mely döntési javaslatok nyújthatók be kizárólag az ideiglenes bizottság előterjesztésében.

(4) Az ideiglenes bizottság részletes működési szabályait – a jogszabályok keretei között és az SZMSZ.-ben meghatározott alapvető működési szabályok mellett – megválasztását követően saját maga határozza meg.

49. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester minden hét hétfői napján 9.00 és 11.00 óra között fogadóórát tart.

(3) Feladatai:

(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, az át nem ruházható hatáskörök kivételével a polgármester az alábbi – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, halasztást nem tűző - ügyekben döntést hozhat:.

(5) A polgármester a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan esetben – a Mötv. 68. § (3) bekezdésében és az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között – dönthet:

50. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester minden hét szerdai napján 09:00 és 11:00 között fogadóórát tart

(3)¹⁵ A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint - az átruházott hatáskörök kivételével - azon hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterre ruházza át.

51. § (1) A jegyző minden hét hétfői napján 09:00 és 11:00 között fogadóórát tart.

(2) A jegyző a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá az aljegyzői tisztség betöltéséig a jegyző tartós akadályoztatása esetén, valamint, ha az aljegyzői tisztség betöltésre kerül, úgy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat – amennyiben a jegyzőt másik jegyző nem helyettesíti, legfeljebb azonban hat hónap időtartamig – a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el. A tartós távollét megítélése szempontjából – értelemszerű alkalmazással – a 9. § (6) bekezdését kell irányadónak tekinteni.

52. § (1) A Jármi Község Önkormányzata - Papos Község Önkormányzatával - Közös Önkormányzati Hivatalt működtet, Jármi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségeként működteti megállapodás alapján a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal Paposi Kirendeltségét.

(3) A jegyző a Jármi Közös Önkormányzati Hivatal Paposi Kirendeltségén hetente kettő nap tart ügyfélfogadást.

53. § A Hivatal a jegyző által elkészített szervezeti és működési szabályzat, valamint az ügyrend szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

54. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

55. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2020. (XII. 31.) önkormányzati rendelet.

56. § Ez a rendelet 2024. november 23-án lép hatályba.