„(1) A területfelhasználási egységbe a közutak (KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4) és közúti parkoló területek (KÖu-p) tartoznak. A mintakeresztszelvényeket a 7. számú melléklet tartalmazza.”

„(5) A V-1 jelű övezetben, a K-sw jelű övezettel érintkező partszakaszon a partvonaltól mért 30,0 méteren belül az élményfürdőhöz, wellnesshez kapcsolódó napozó, fürdőstégek, és a vízfelületre élményfürdő elemek telepíthetők a terület tulajdonosa, kezelője és a helyi természetvédelmi terület elvárásaival összhangban”

„(7) Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, ld. 6. számú melléklet”

„33. § (1) E rendelet előírásai és az 1. és 2. sz. mellékletet képező szabályozási tervlapok szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

(2) Az 1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:

(3) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:

(4) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

(5) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

(6) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

(7) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

(8) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bővítés nem engedélyezhető, bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

(9) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú épület átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti épületmagassággal történhet.

(10) A szabályozási terven jelölt felül-, vagy alul építési hely területén belül a sétány két oldalán lévő telek, épület az előkertek és a sétány felett vagy alatt összeköthető. Felette való összekötés esetén legalább 4,0m magasságú űrszelvény biztosítása mellett a híd magassága legfeljebb 10,0,m lehet.

(11) Fogalom meghatározások:

Kialakult állapot: a helyi építési szabályzat elfogadásának időpontjában az építési övezet előírásaitól eltérő épületmagasság, beépítettség, építési hely, mely a korábbi építési szabályoknak, környezetnek megfelelően alakult ki.

Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

Épületmagasság (Ém): az épület valamennyi külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülte összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak ‐ kupola, saroktorony ‐ valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.

Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, ahol „F” a külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felület mérete, „L” az adott felület vízszintesen mért hossza.

A számítás során figyelmen kívül kell hagyni

a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a vizsgált homlokzatfelülettől 12,0 m‐nél távolabbi (hátrább álló) épület részeket,

a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 méter magasságú,

tetőfelépítmény, épületrész, attika, álló tetőablak,

a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

a magastető és oromfalainak 6,0 m‐t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,0 méter magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,0 méter magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,0 m‐rel csökkentett értékében kell meghatározni.

Főépítmény: az övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a telületfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény (OTÉK 2016).

Főépület: az építési telken, építési területen, ill. földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (OÉSZ 1992).

Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő, műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik (KRESZ).”