Orfű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019(X.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 05. 27Orfű Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019(X.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Orfű Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek mint Baranya Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi és Járványügyi Osztály, Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság , Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Műszaki engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Baranya megyei Önkormányzat Közgyűlése, Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály valamint a település partnerségi rendeletében szereplők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
|
I. FEJEZET |
|---|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § Az önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete a „KSz” jelű szabályozási terv, amely a külterületre, valamint 2. sz melléklete a „BSz-1 – BSz-9” jelű szabályozási tervlapok, melyek a belterületre terjednek ki.
2. Közterület alakításra vonatkozó előírások
2. § (1) A település közterületein felszín felett elhelyezhető:
a) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
b) közmű műtárgyak,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélő fülke,
f) növényzet,
g) közparkolók.
(2) A település közterületein felszín alatt nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.
3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) a) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
b) A terepszint alatti építmény feletti zöldfelület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületbe.
c) A település beépítésre nem szánt övezeteiben a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10%-át.
(2) Házi szélkerék vagy háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű lakóterületen nem helyezhető el.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A tájképvédelmi terület övezete területén történő építés esetén a tájképet jelentősen megváltoztató építmények engedélyezési tervéhez látványtervet kell csatolni. látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történelmileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.
(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.
(3) Az országos vízminőség védelmi terület övezete területén sem kezeletlen szennyvizet, sem tisztított szennyvizet talajba szikkasztani nem lehet.
5. A környezet védelmének általános előírásai
5. § (1) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról a külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
(4) Telken szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.
(5) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.
(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és természetvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.
(7) Új légszennyező környezeti emisszióval járó szagos-bűzös létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.
(8) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, ill. üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterületek felszíni vízelvezetési rendszerét új közterület esetében annak kialakításakor létre kell hozni.
(2) A belvízzel veszélyeztetett területeken – a vízkár-elhárítási terv alapján - a földszinti padlószint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,6 méter magasra kerüljön.
7. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
7. § (1) Közlekedési létesítmények védőtávolságai:
a) az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 méter védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.
b) egyéb külterületi utak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 10,0 – 10,0 méter. Kerítés a védőtávolságon belül nem létesíthető. Épület a védőtávolság határától 5 méternél közelebb nem építhető.
8. Közművekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) Beépítésre nem szánt övezeten belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági övezetek mezőgazdasági üzemeiben hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, korszerű és szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.
(2) A beépítésre szánt területek övezeteinek építési telkei teljesen közművesítettek kell legyenek.
9. Telekalakítás általános szabályai
9. § (1) Új kiszolgáló közutak és közhasználat elől el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 6,0 méter legyen. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elől el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára végforduló létesítendő.
(2) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 méternél, a telekosztás után kialakult telek legkisebb szélessége minimálisan 12,0 méter lehet.
(3) Az új saroktelek – legalább az egyik utca felőli - szélességi méretének legalább 3,0 méterrel nagyobbnak kell lennie az övezetben, ill. építési övezetben a kialakítható telek előírt legkisebb szélességénél.
(4) A meglévő építési telek az övezeti előírások betartásával akkor is beépíthető, ha a méretei a hatályos előírásoknak nem felelnek meg.
10. Építés általános szabályai
10. § (1) A telken, ill. építési telken csak az egyes rá vonatkozó övezetben, ill. építési övezetben megállapított rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épületet az oldalhatártól legfeljebb 2,0 méterre lehet elhelyezni.
(3) Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 métert meghaladó telekszélességnél az új épületet az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni.
(4) Építési tevékenység az építési övezetben megállapított rendeltetésűtől eltérő építmény esetében akkor is végezhető, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
11. § (1) Építési övezetben épületet építeni csak építési helyen belül lehet. Ha az építési telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.
(2) A védett természeti területen lévő építési telek esetében az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen természetvédelmi, bemutatási, kezelési, ill. erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.
(3) Építési övezetben az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, ill. az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:
a) az előkert mérete:
11/A. §2 Orfű Község Önkormányzata helyi építészeti tervtanácsot állít fel.
11. Geotechnikai követelmények
12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10,0 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás-, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
12. Zöldfelületek kialakításának általános szabályai
13. § Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.
13. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján
meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
14. § Orfű a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményeit külön jogszabály szerint kell biztosítani.
|
II. FEJEZET |
|---|
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
14. „Lke” jelű Kertvárosias lakó övezetek
15. §3 (1) A területen a lakóépület legfeljebb két lakást tartalmazhat.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A területen nem helyezhetők el a következő építmények:
a) a terület rendeltetésszerű használatát zavaró hatású kézműipari épület,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) a terület rendeltetésszerű használatát zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) Az építési telken az építményeket az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni.
(5) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
a) Lke-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
ac) A beépítési mód SZ
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 * m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
* A lejtő felőli oldalon max 9,0 m lehet a homlokzatmagasság.
b) Lke-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
bc) A beépítési mód SZ
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
c) Lke-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
cc) A beépítési mód SZ
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
d) Lke-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 750 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
dc) A beépítési mód O / SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
e) Lke-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
ec) A beépítési mód Z
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
15. „Lf” jelű Falusias lakó övezetek
16. §4 (1) A területen elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b)5 a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi épület,
c) mező- és erdőgazdálkodási építmény az állattartási rendelet szerint,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) melléképítmények:
fa) közműcsatlakozási műtárgy,
fb) kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
fc) kerti épített tűzrakóhely,
fd) kerti lugas,
fe) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(2) A területen nem helyezhetők sportlétesítmény és az üzemanyagtöltő állomás.
(3) Egy lakóegység minimálisan egy lakószobát és a hozzá tartozó konyhát, vizesblokkot jelenti.
(4) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, ill. csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
(5) A szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.
(6) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3.1 jelű övezetekben az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők:
a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új beépítésre szánt területen minimum 5,0 méteres előkert,
b) az oldalkert szélessége nem lehet kisebb
ba) az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolságnál, azaz a legnagyobb épületmagasság mértékénél,
bb) az előírásoknak nem megfelelően kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető
c) a hátsókert mélysége nem lehet kisebb
ca) sem 6,0 méternél,
cb) sem az építmény hátsókertre néző tényleges épületmagasságának mértékénél,
cc) kialakult esetben a hátsókert mérete megtartható.
(7) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
a) Lf-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
ac) A beépítési mód O / Z
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
b) Lf-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 720 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
bc) A beépítési mód O
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
c) Lf-3.1. jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
cc) A beépítési mód O
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
d) Lf-3.2. jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2000 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
dc) A beépítési mód SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
e) Lf-4 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 720 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
ec) A beépítési mód O
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
f) Lf-5 jelű építési övezet
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
fc) A beépítési mód SZ
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(8) Az Lf-3.2, Lf-4, jelű építési övezetekre vonatkozó előírások:
a) Előkert mélysége minimum 5,0 méter, az oldalkert szélessége minimum 5,0 méter, a hátsókert mélysége minimum 10,0 méter lehet.
b)6
c) Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.
d) Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzők esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40,0 méter lehet.
16. „Vt” jelű településközponti építési övezetek
17. §7 (1) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
a) Vt jelű építési övezet
b) A kialakítható legkisebb telekterület méret 360 m2
c) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
d) A beépítési mód O / Z
e) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 %
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 10 %
17. „Vi” jelű Intézményi építési övezet
18. §8 (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Szállás rendeltetési egység földszinti épületrészben nem alakítható ki.
(3) (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki.
(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
a) Vi-1 jelű építési övezet*
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 100 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 10 m
ac) A beépítési mód** O / SZ / Z
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 10 %
* Az övezetben az OTÉK 4. sz. melléklete szerinti parkolóhely-létesítési kötelezettség az ingatlan 100 méteres sugarú környezetén belül elhelyezkedő közterületen teljesíthető.
* Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb mérete: 0 m.
b) Vi-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
bc) A beépítési mód SZ
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
c) Vi-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
cc) A beépítési mód O / SZ / Z
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
d) Vi-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
dc) A beépítési mód O
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
e)9 Vi-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 5000 m2, azonban a kialakult telek telekhatár-rendezése az előírástól függetlenül megvalósítható, amennyiben a telek mérete nem csökken tovább.
eb) A beépítési mód szabadonálló, a kialakult állapot megtartható.
ec) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
ed) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %.
ee) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %.
18. „Üü” jelű Üdülőházas övezet
19. §10 (1) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
(3) Elő-, oldal- és hátsó kert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. Saroktelek esetében az egyik előkert mérete 0 méter is lehet, amennyiben az illeszkedés szabályai teljesülnek.
(3a)11 Garázs épületet az övezetben csak üdülő épülettel egybeépítve szabad létesíteni.
(4) Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Üü-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
ac) A beépítési mód SZ
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 * m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
* A lejtő felőli oldalon max 10,5m lehet a homlokzatmagasság.
b) Üü-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 750 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
bc) A beépítési mód SZ
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
c) Üü-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 5000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
cc) A beépítési mód SZ
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
d) Üü-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 14000 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 100 m
dc) A beépítési mód SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
19. „Üh” jelű Hétvégi házas övezet
20. §12 (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb egy üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(3)13 Az üdülőegységek száma kialakult esetben az övezetben telkenként legfeljebb 1 lehet.
(4) Újonnan (a terv jóváhagyását követően) létesítendő, bővítendő üdülőépületek esetében a szükséges kiegészítő funkciókat is egy épülettömegben kell megvalósítani.
(5) Építési engedélyezési szempontból egy üdülőegységnek, kialakult esetben egy lakásegységnek minősül az a külön bejárattal rendelkező helyiségcsoport, melynek egy szobája, tisztálkodó helyisége van.
(6) Elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.Az építési telek építési helyét a szabályzat övezeti előírásai és a szabályozási terv együttesen határozza meg. Ahol a szabályozási terv azt külön jelöli, ott az építési helyet az ábrázoltak szerint kell érteni.
(6a)14 Garázs épületet az Üh-1 és Üh-2 övezetekben tilos létesíteni.
(6b)15 A hétvégi házas övezetben konténer, készház, mobilház, lakókocsi telepítése tilos.
(6c)16 A hétvégi házas övezetben az építményeket a telken csak az építési helyen belül szabad elhelyezni.
(7) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
a) Üh-1 jelű építési övezet (horgászfalu)
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 150 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
ac) A beépítési mód O / SZ
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
ag) Egyéb megjegyzések:
aga) A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
agb) Az övezetben új telek nem alakítható ki
agc) Az üdülőépület beépített alapterülete a 40 m2-t nem haladhatja meg
agd) Amennyiben a terasz padlószintje a környezeténél 1,0 méterrel magasabban helyezkedik el, a beépített területbe beszámítandó
b) Üh-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 360 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
bc) A beépítési mód O
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
bg) Egyéb megjegyzések: A lejtő̋ felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
c) Üh-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
cc) A beépítési mód O
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
d) Üh-4 jelű építési övezet*
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1200 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
dc) A beépítési mód SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 3,5 ** m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15*** %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 80 %
* Az övezetben a teljes közművesítettség szennyvízelvezetésre vonatkozó feltételének teljesítése egyedi szennyvízkezelő berendezés elhelyezésével biztosítható. ** A lejtő felőli oldalon max 5,0 m lehet a homlokzatmagasság. *** Teljes közművesítettség teljesüléséig az övezetben legfeljebb nettó 30,0 m2-es alapterületű gazdasági épület építhető.
e)17 Üh-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
ec) A beépítési mód O
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %
eg) Zártkerti művelés alatt álló telkeken zártkerti műveléssel kapcsolatos gazdasági funkciójú épület is elhelyezhető.
eh) Garázs épületet csak üdülő épülettel egybe építve szabad létesíteni
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.”
20. „Gksz” jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet
21. §18 (1) Az építési övezetben elsősorban elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység célú épület
b) gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 db lakás létesíthető, de az összes bruttó alapterülete legfeljebb 200,0 m2
c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei
d) igazgatási, egyéb irodaépület
e) közösségi, egyéb szórakoztató épületek
f) üzemanyagtöltő állomás
(2) Az építési övezet paraméterei:
a) Gksz jelű építési övezet
b) A kialakítható legkisebb telekterület méret 800 m2
c) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
d) A beépítési mód SZ
e) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
g) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
21. „K” jelű Különleges építési övezetek
22. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.
(2) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(3) Zöldfelület jellegű különleges területek építési övezetei:
a) Az építési övezet a község jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területeit foglalja magában.
b) Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló, ill. az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett.
(4)19 A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák. A termálvíz felhasználására alapozott üdülési és szabadidős rendeltetésű építmények: a-b-c pontok. A sportolási és szabadidős építmények: d-e pontok.
a) K-term-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 10000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
ac) A beépítési mód SZ
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 * m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* A lejtő felőli oldalon max 10,5 m lehet a homlokzatmagasság.
b) K-term-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 6000 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
bc) A beépítési mód SZ
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 * m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* A lejtő felőli oldalon max 9,0 m lehet a homlokzatmagasság.
c) K-term-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 40 m
cc) A beépítési mód SZ
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
d) K-st jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
dc) A beépítési mód SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
e) K-sp jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
ec) A beépítési mód SZ
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 8,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
f)20 K-sw jelű építési övezet:
fa) Az övezetben kizárólag a strandoláshoz, fitness-wellness szolgáltatásokhoz vendéglátáshoz, gyógyászathoz kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el. Szálláshely nem helyezhető el
fb) A kialakítható legkisebb telekterület méret 20 000 m2
fc) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
fd) A beépítési mód SZ
fe) A megengedett legnagyobb párkánymagasság 8,0 m
ff) Az épület legmagasabb pontja 12,0 m
fg) Csúszdatorony legmagasabb pontja 15,0 m
fh) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
fi) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
fj) Az övezetben a parkolóigény 100 %-a kialakítható telken kívül, a telekhatároktól mért 500 m-en belül.
fk) Az övezetben az előkert minimális mérete 3,0 m.
g)21 K-sz jelű építési övezet
ga) Az övezetben kizárólag szálláshely szolgáltatás épületei (szálloda, apartmanház) és az azt kiszolgáló funkciók helyezhetők el.
gb) A kialakítható legkisebb telekterület méret 20 000 m2
gc) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
gd) A beépítési mód SZ
ge) A megengedett legnagyobb párkánymagasság 15,0, m
gf) Az épület legmagasabb pontja 18,0 m
gg) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %
gh) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
gi) Az övezetben a parkolóigény 50%-a kialakítható telken kívül, a telekhatároktól mért 500m-en belül.gj) Az övezetben az előkert minimális mérete 5,0 m.
II/B BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK
22. „KÖu” jelű Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési övezetek
23. § (1)22 A területfelhasználási egységbe a közutak (KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4) és közúti parkoló területek (KÖu-p) tartoznak. A mintakeresztszelvényeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak, utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkent. borda beépítése, ill. sáv-elhúzás).
(3) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 méter.
(4)23 A KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4, kizárólag a közlekedést kiszolgáló épület, valamint közműellátás céljára szolgáló épület helyezhető el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel.
(5)24 A KÖu-p övezetben kizárólag a közlekedést kiszolgáló épület, a közműellátás céljára szolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épület helyezhető el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel.
23. „Z” jelű Zöldterület övezet
24. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Zkp) és közkertek (Zkk) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 méter épületmagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(4) A legnagyobb beépíthetőség közkertben és közparkban 3%, a legkisebb zöldfelület közkert esetében 60%, közpark esetében 70%.
24. „E” jelű Erdő övezetek
25. § (1) Az erdőterület a település bel-, ill. külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) vagy közjóléti (Ek) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
(3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:
a) Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet,
b) Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek,
c) Ek - egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs rendeltetésű erdőterületek.
(5) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi és turisztikai rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
(6) Az Eg – jelű területeken 100.000 m2-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb épületmagassága
7,5 méter lehet.
b) A legnagyobb épületmagasság értékét meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága, amely maximum 15,0 méter lehet.
(7)25 Az Ek – jelű területeken 5%-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület műveléséhez szükséges építmények helyezhetők el.
a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhető.
b) Az épületek legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságúak lehetnek.
c) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, - szabadon álló beépítési mód szerint helyezhetők el.
(8) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(9) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti vizsgálat benyújtásával kezdeményezett engedélyezési eljárások során beszerzett engedély(ek) alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
a) az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
b) a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
c) a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
(10) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.
(11) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők.
(12) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.
(13) A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.
25. „M” jelű Mezőgazdasági övezetek
26. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, ill. a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.
(3) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.
(4) Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29. § (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki.
b) Birtoktest kialakítása az Má-1-es övezetben lehetséges. Az övezetben 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
(5) Az általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:
a) „Má- 0 ” jelű övezet,
b) „Má- 1 ” jelű övezet,
c) „Má- 2 ” jelű övezet,
(6) Az „Má- 0 ” jelű övezetbe a nem beépíthető mezőgazdasági területek tartoznak, mely természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, az Országos Ökológiai Hálózat Övezetébe tartozik. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
(7) Az „Má- 1 ” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.
b) Az övezetben betartandó építési előírások:
ba) 60.000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
bb) 60.000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3,0 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény.
c) Építményekre vonatkozó előírások:
ca) Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.
cb) A telken létesítendő épületek legnagyobb épületmagassága 4,5 méter lehet. A legnagyobb épületmagasság értékét meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló stb.) ebben az esetén a legnagyobb épületmagasság értéke 15,0 méter.
cc) Lakóépület
I) legfeljebb 300 m 2 bruttó alapterülettel,
26. „V” jelű Vízgazdálkodási övezetek
27. § (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(2) A község vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) V-1 jelű övezet: tó
b) V-2 jelű övezet: árok, patak
c) V-3 jelű övezet: vízműterület.
(3) Az övezetben be kell tartani a vízgazdálkodás szakmai követelményeit.
(4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel.
(5)27 A V-1 jelű övezetben, a K-sw jelű övezettel érintkező partszakaszon a partvonaltól mért 30,0 méteren belül az élményfürdőhöz, wellnesshez kapcsolódó napozó, fürdőstégek, és a vízfelületre élményfürdő elemek telepíthetők a terület tulajdonosa, kezelője és a helyi természetvédelmi terület elvárásaival összhangban
27. „Kz” jelű Különleges beépítésre nem szánt övezet
28. §28 (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A területen betartandó telekalakítási és építési előírások:
a) Kz-piszt jelű övezet (pisztrángos tó)
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
ac) A beépítési mód SZ
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 8 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %
b) Kz-rek-1 jelű övezet (szanatórium, egészségügy)
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 5000 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
bc) A beépítési mód SZ
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 * m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 8 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* A lejtő felőli oldalon max 9,0 m lehet a homlokzatmagasság.
c) Kz-rek-2 jelű övezet (idegenforgalom)
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
cc) A beépítési mód SZ
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 * m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 80 %
* A lejtő felőli oldalon max 8,0 m lehet a homlokzatmagasság.
d) Kz-tem jelű övezet (temető)
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
dc) A beépítési mód SZ
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,0 * m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
e) Kz-szv jelű övezet (szennyvíztelep)
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
ec) A beépítési mód SZ
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 8 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
f) Kz-sziget jelű övezet (szolgáltatás)
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
fc) A beépítési mód SZ
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
g) Kz-hu jelű övezet (hulladékelhelyezés)
ga) A kialakítható legkisebb telekterület méret nem osztható m2
gb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nem osztható m
gc) A beépítési mód SZ
gd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 * m
ge) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 8 %
gf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
* A lejtő felőli oldalon max 6,0 m lehet a homlokzatmagasság.
III. FEJEZET: ÖRÖKSÉGVÉDELEM29
28. Kulturális örökségek védelme
29. § (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások:
a)30 A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások:
a)31 A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 4. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a)32 A település helyi védelem alatt álló értékeit a 5. számú melléklet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A település a helyi értékek védeleméről a helyi településképi rendelet gondoskodik.
c) A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévőépületek helyére, - a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.
29. A természeti értékek védelme
30. § (1) A település területén természet- és tájvédelmi szempontból - a külterületi szabályozási tervben jelölt - alábbi védett értékek találhatók:
a) Ökológiai folyosó
b) Tájképvédelmi terület övezete
(2) Az ökológiai folyosó területén csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el, külön jogszabályok alapján.
(3) A tájképvédelmi terület övezetén levő általános mezőgazdasági területen a művelési ág megváltoztatása, vonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Ezekben az övezetekben a gyep művelési ág erdősítés céljára sem változtatható meg.
(4) Általános tájvédelem érdekében:
a) A település kül-, és belterületén a meglévő út menti fasorok védelméről és a hiányzó részeken pótlásáról - a közút kezelőjének kötelezettségeként - gondoskodni kell. Az újonnan épülő közutak mentén - az útépítés részeként – beültetési kötelezettségként kétoldali fasor telepítése kötelező.
b) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
c) A közigazgatási területen 10 méternél magasabb állandó jellegű, sajátos építményeket és műtárgyakat (víztorony, távközlési létesítmények, szélkerék, geodéziai jel, siló, kémény, szárító, stb.) a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez illeszkedően kell elhelyezni.
(5) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló hatályos jogszabály előírásainak betartása mellett lehet.
(6) Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, a kapcsolódó építési tevékenységek nem keletkeztethetnek a külön jogszabályokban és nemzeti szabványokban meghatározott tájhasználati konfliktust és tájképi, ökológiai tájpotenciál csökkenést.
(7)33 Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, ld. 6. számú melléklet
(8) Országos védelmet előirányzó rendeletek:
a) Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 4/2009 (IV. 10.) KvVM rendelet.
b) Barlang és barlangfelszíni védőövezet kijelöléséről szóló 16/2009 (X. 8.) KvVM rendelet
c) Natura 2000 területek
d) 1996. évi LIII. Tv. – nemzeti ökológiai hálózat
30. Környezetvédelem
31. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
d) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, ill. a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
f) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
g) A vizek és közcélú vízi-létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
i) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
j) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.
(2) Környezetterhelési határértékek:
a) Az egyes területhasználatok, a járulékos telek beépítések, építési tevékenységek, az építmények és a rendeltetésüknek megfelelő használatuk, üzemeltetésük, továbbá az építménybe, a telekre telepített technológia, a telekhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységek nem okozhatnak a határos, szomszédos telkeken, azok építményeiben, valamint a környező övezetekben, azok telkein anyag-energia kibocsátásban megnyilvánuló zavaró, káros zaj-, levegő-, vízszennyező hatást.
b) A zaj-, levegőterhelés, felszín alatti, felszíni vízterhelés, mint kibocsátások, terület igénybevételek nem haladhatják meg a környezetvédelmi jogszabályok szerinti környezetterhelési határértékeket – amely határértékek betarthatóságát szabályozási elemekkel, ill. konkrét építészeti-műszaki, technológiai tervezési megoldásokkal kell biztosítani.
(3) Speciális eljárási szabályok:
|
IV. FEJEZET |
|---|
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. Hatályba léptető rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
32. Értelmező rendelkezések
33. §34 (1) E rendelet előírásai és az 1. és 2. sz. mellékletet képező szabályozási tervlapok szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
(2) Az 1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:
a) megszüntető jel
b) helyi művi értékek
(3) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:
a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, ill. építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:
ba) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.
bb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
bc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.
c)35 Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt telek szabályozási terv szerinti telekalakítása akkor is engedélyezhető, és az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg.
(4) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
(5) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
(6) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
(7) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
(8) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bővítés nem engedélyezhető, bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
(9) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú épület átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti épületmagassággal történhet.
(10) A szabályozási terven jelölt felül-, vagy alul építési hely területén belül a sétány két oldalán lévő telek, épület az előkertek és a sétány felett vagy alatt összeköthető. Felette való összekötés esetén legalább 4,0m magasságú űrszelvény biztosítása mellett a híd magassága legfeljebb 10,0,m lehet.
(11) Fogalom meghatározások:
Kialakult állapot: a helyi építési szabályzat elfogadásának időpontjában az építési övezet előírásaitól eltérő épületmagasság, beépítettség, építési hely, mely a korábbi építési szabályoknak, környezetnek megfelelően alakult ki.
Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.
Épületmagasság (Ém): az épület valamennyi külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülte összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak ‐ kupola, saroktorony ‐ valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, ahol „F” a külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felület mérete, „L” az adott felület vízszintesen mért hossza.
A számítás során figyelmen kívül kell hagyni
a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a vizsgált homlokzatfelülettől 12,0 m‐nél távolabbi (hátrább álló) épület részeket,
a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 méter magasságú,
tetőfelépítmény, épületrész, attika, álló tetőablak,
a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá
a magastető és oromfalainak 6,0 m‐t meg nem haladó magasságú részét.
A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,0 méter magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,0 méter magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,0 m‐rel csökkentett értékében kell meghatározni.
Főépítmény: az övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a telületfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény (OTÉK 2016).
Főépület: az építési telken, építési területen, ill. földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (OÉSZ 1992).
Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő, műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik (KRESZ).
A 11. § (5) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 11/A. §-t az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 15. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés b) pontja az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (8) bekezdés b) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.
A 17. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdés e) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 19. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3a) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 20. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (6a) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (6b) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (6c) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (7) bekezdés e) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdése az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdés f) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 22. § (4) bekezdés g) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 23. § (1) bekezdése az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 23. § (1) bekezdése az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (5) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.
Hatályba léptette: 1/2021.(II.22.) ök. rend. 2021.03.20. hatállyal.
A 26. § (9) bekezdés c) pont cg) alpontja az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdését az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 28. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A „III. FEJEZET: ÖRÖKSÉGVÉDELEM” alcím címe az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés a) pontja az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdés a) pontja az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdés a) pontja az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (7) bekezdése az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdés c) pontját az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet az Orfű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. § (6) bekezdése iktatta be.