Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VIII. 8.) önkormányzati rendelete
Karmacs Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 08. 11Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VIII. 8.) önkormányzati rendelete
Karmacs Község Helyi Építési Szabályzatáról
Karmacs község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021 (VII.15.) Korm. rendelet 64. § (2) bekezdésében és 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet célja, hogy Karmacs község közigazgatási területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglaltakon túl az építés rendjének – ide értve a terület használata, az építmény elhelyezése, a telekalakítás, építés alapjául szolgáló terv készítése, építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, az építmény rendeltetésének megváltoztatása – helyi szabályait meghatározza.
2. § (1) A rendelet területi hatálya Karmacs község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni és alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet – és mellékleteinek együttes előírásait alkalmazva lehet.
3. § A jelen rendelet előírásainál a jogszabályokban meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:
a) Kialakult telek: e rendelet hatályba lépése előtt kialakított telek,
b) Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, vagy területsáv, ahol 100m2 területenként legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített, a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított.
c) Kétszintes növényállomány: telken belül olyan terület, vagy területsáv, ahol 150 m2 területenként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje található, míg a további nem burkolt felületen legalább gyep vagy talajtakaró növényzet van.
d) Telekszélesség: a telekterület és a telekmélység hányadosaként képzett szám méterben kifejezve. Saroktelek esetében a telek egyik irányban meghatározott mérete.
e) Magánút: legalább két, maximum 10 telek közlekedési célú megközelítését szolgáló önálló helyrajzi számmal kialakított, útként nyilvántartott telek.
f) Udvari épület: a telek közút, vagy magánút felőli homlokvonalától 15,0 m-en kívül álló épület, épületrész vagy épületszárny,
g) Pince: olyan építmény, amelynek padlószintje több, mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá, földdel fedett, és legfeljebb egy, a bejáratot tartalmazó homlokzattal rendelkezik.
4. § (1) Karmacs község közigazgatási területének külterületére vonatkozó szabályozási tervét az 1. melléklet szerinti SZT-1 jelű Szabályozási Terv M 1:6000 méretarányban (a továbbiakban: SZT-1 tervlap) állapítja meg.
(2) Karmacs község közigazgatási területének belterületére vonatkozó szabályozási tervét a 2. melléklet szerinti SZT-2 jelű Szabályozási Terv M 1:2 000 méretarányban (a továbbiakban: SZT-2 tervlap, az 1–2. melléklet a továbbiakban együttesen: szabályozási terv) állapítja meg.
(3) Az övezetek és építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paramétereit a 3. melléklet állapítja meg.
(4) Az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet állapítja meg.
(5) Az utak mintakeresztszelvényeit a 5. melléklet állapítja meg.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
5. § (1) A szabályozási terven alkalmazott szabályozási alapelem:
a) szabályozási vonal,
b) az építési övezet, övezet határa,
c) az építési övezet, övezet jele.
d) szabályozási szélesség, méretezés,
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási alapelemek csak e rendelet módosításával változtathatók meg.
(3) A szabályozási vonal, övezethatár meglévő és tervezett belterület, kötelező telekhatárt is jelöl.
(4) A szabályozási terven alkalmazott szabályozási elem
a) javasolt telekhatár,
b) megszűntető jel
c) a telek be nem építhető része,
d) árok létesítési kötelezettség
e) javasolt magánút
(5) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabályból következő szabályozási elem
a) országos művi értékvédelem
aa) műemlék
ab) műemléki környezet
ac) régészeti lelőhely
b) helyi művi értékvédelem, helyi védett egyedi érték (épület)
c) táj- és természetvédelem
ca) Balaton- felvidéki Nemzeti Park határa,
cb) országos jelentőségű természetvédelmi terület – „ex-lege” védett láp,
cc) országos jelantőségű természetvédelmi terület „ex-lege” védett forrás,
cd) ökológiai hálózat- magterülete,
ce) ökológiai hálózat- ökológiai folyosója,
cf) ökológiai hálózat – pufferterülete,
cg) tájképvédelmi terület,
ch) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
ci) egyedi tájérték
cj) védett tájelem- fa és bokorcsoport
ck) szőlőtermőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek
d) 132 kV elektromos légvezeték,
e) 120 kV elektromos légvezeték
f) 400 kV elektromos légvezeték
g) nagy-középnyomású földgáz gerinc elosztó vezeték
h) rendszeresen belvízjárta terület
i) vízeróziónak kitett terület
j) bányatelek
k) Védőterületek, védőtávolságok, védősávok elemei
ka) Vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet,
kb) egyéb védőterület, védőtávolság, védősáv
l) biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartásához igénybe vett területek
(6) A más jogszabály által elrendelet szabályozási elemeket más jogszabályok állapítják meg, vagy hivatalos adatszolgáltatás alapján a szabályozási tervek csak tájékoztató céllal kerülnek ábrázolásra. Amennyiben az adatszolgáltatást végző szerv nyilvántartása és a szabályozási terven ábrázoltak között eltérés van, vagy a rendezési tervhez történő adatszolgáltatás óta az adatok megváltoztak, az adatszolgáltató szerv nyilvántartása az irányadó.
(7) A szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmény
a) beültetési kötelezettséggel érintett telekrész
b) közterület alakítási terv készítési köztelezettség
c) építési tilalom
(8) A szabályozási terven alkalmazott egyéb elem
a) közigazgatási határ,
b) meglévő belterületi határvonal,
c) tervezett belterületi határvonal,
d) meglévő kerékpárút,
e) tervezett térségi ivóvíz vezeték
f) tervezett térségi szennyvíz vezeték
g) földrészlet határ
h) alrészlet határ
i) meglévő épület
j) megszűnt épület
k) szintvonal
(9) A javasolt szabályozási elemek javasolt megoldást ábrázolnak, továbbá a tájékoztató szabályozási elemek egy fennálló helyzetről, tényről adnak tájékoztatást, figyelembevételük nem kötelező.
Az épített környezet alakítására vonatkozó ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. Az elő-, oldal-, és hátsókertek előírásai
6. § (1) Az építési övezetekben az előkert mérete:
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos 3-3 beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel;
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák előkerti vonalához;
c) utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek esetén a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.
d) Amennyiben azelőkert mérete az a)–c) pontok alapján nem határozható meg, úgy az előkert mérete 5,0m
(2) Az építési övezetekben az oldalkert minimális értéke:
a) szabadon álló beépítési mód esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
ba) az övezetben előírt maximálisan kialakítható épületmagasság,
bb) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m.
(3) Az építési övezetekben a hátsókert minimális mérete:
a) ahol a telek mélysége nem éri el a 25 métert, a hátsókert mérete 0,0 m lehet,
b) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább az érőírt maximális épületmagasság értéke,
c) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m ,
d) 75 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások abban az esetben alkalmazandók, ha az egyes építési övezetek előírásai ettől eltérően nem rendelkeznek, illetve a szabályozási terven ábrázoltak ettől eltérő építési helyet nem jelölnek ki.
(5) Egy telken elhelyezendő főépítmények közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie.
(6) Az oldalkert és előkert minimális méretén belülre erkély nem lóghat be.
4. Az épületmagasság
7. § (1) Lakóterületbe sorolt építési övezetekben a lakóépülettől különálló udvari épület legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lehet. Különálló az udvari épület, ha az épületek határoló falai, elemei nem érnek össze. Egyéb, lakóterülettől eltérő építési övezetekben az udvari épület épületmagassága az övezetre meghatározott épületmagassági érték.
(2) A hátsó telekhatáron álló épület határoló falának homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t.
(3) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb épületmagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén – korszerűsíthető és bővíthető, az épületmagasság további növelése nélkül.
5. A zöldfelületekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) A telek közlekedésre és gépjármű-elhelyezésre szolgáló burkolt területrészei a zöldfelületi fedettségbe – gyeprács használata esetén sem – számíthatók be.
(2) Az előírt zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető.
(3) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület minden 100m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1- 1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.
(4) A kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.
(5) A szabályozási terven jelölt „beültetési kötelezettséggel érintett telekrész” jelöléssel érintett telekrészt zöldfelületként, háromszintes – gyep, cserje és lombkorona szintű –, a Kb-np jelű különleges beépítésre nem szánt napelem park övezetben kétszintes – gyep cserje szintű- növényállománnyal kell kialakítani, amelyet legkésőbb a rendeltetésszerű használat megkezdéséig meg kell valósítani.
(6) A (5) bekezdés szerinti területeken parkolót elhelyezni nem lehet.
6. Terepalakítás
9. § (1) Az épületeket a meglévő terepadottságok figyelembevételével kell megvalósítani. Az meglévő terepet az építési helyen kívül a telekhatárok 1,0 m-es környezetében átalakítani nem lehet. Építési helyen kívül, a telekhatártól mért 1,0 m és az építési hely határa közötti területen belül, legfeljebb 1,0 m-rel lehet eltérni az eredeti terepszinttől.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül terepet alakítani csak
a) az épület és a telek gyalogos és legfeljebb előírás szerinti mennyiségű gépjárművel való megközelítésének, és járműelhelyezésének biztosításához,
b) az épület vagy a telek megközelítését szolgáló, 2,0 m-nél nem szélesebb lépcső létesítés érdekében
lehet.
(3) Amennyiben a meglévő terepadottság nem állapítható meg, a tereppel csatlakozni kell a szomszédos természetes terepszintekhez.
7. Általános építészeti előírások
10. § (1) Tetőtérben kettőnél többszintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.
(2) Előkertben kerti építmény, állatól, állatkifutó nem létesíthető.
(3) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, felújíthatók és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett vertikális irányban bővíthetők.
(4) Beépítésre szánt területeken állattartó épület lakóterületeken a saját telken álló, és a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 m-re helyezendő el.
(5) Nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló építménytől 30 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény építése tilos. A már meglévő ilyen építményektől az előírt védőtávolságon belüli állattartási funkciót fokozatosan meg kell szüntetni.
(6) Az hivatalos adatszolgáltatás szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a szabályozási terven ábrázolásra kerültek. A nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett területeken az örökségvédelmi jogszabályok figyelembevételéével kell eljárni.
(7) A helyi értékvédelem alá tartozó ingatlanok a szabályozási terven tájékoztatólag szerepelnek. Érintettségük estén a településképi rendelet előírásainak figyelembevételével kell eljárni.
EGYÉB ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
8. A telekalakítás általános szabályai
11. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának javaslatai.
(2) Az övezeti előírásokban megfogalmazott, minimálisan kialakítható telekméretnél kisebb, kialakult telek beépíthető, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméreteknek megfelelően lehet.
(4) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a legalább 3m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A magánút minimális szélessége 1-3 kiszolgált telek esetében minimum 4m, 4-10 kiszolgált telek esetében 6 méter.
(5) A település közigazgatási területén nyúlványos telek a, kialakult, beépített, egymás mögé sorakozó építési telkek megközelítése céljából alakítható ki.
(6) A település építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására, illetve a kialakult, beépített, egymás mögé sorakozó építési telkek megközelítése, vagy ilyen adottság esetén építési telkek céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet 3,0 m-nél kisebb. Egyéb esetekben nyúlványos telek nem alakítható ki.
(7) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek/ telkek alakja alkalmazkodik a tömbben kialakult struktúrához és az építési övezet, övezet beépíthetőségre vonatkozó előírásait nem korlátozza. A telekalakítás során törekedni kell az egyszerű telekformák kialakítására.
(8) Közmű elhelyezés céljára bármely építési övezetben, övezetben az építési övezetre, övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű telek is kialakítható.
(9) Szabályozási vonallal kiszabályozott, szabályozási terv szerinti telekalakítás akkor is megvalósítható és az így létrejövő (fennmaradó) telek akkor is beépíthető, ha az építési övezetben, övezetben előírt paramétereknek nem felel meg.
(10) A telekalakítás abban az esetben is végrehajtható, ha a fennmaradó telkek nem érink el a legkisebb beépíthető telekszelességet, de kedvezőbb állapot alakul ki, ami elősegíti a szabályozási terven ábrázolt tervezett állapot elérést.
(11) Különböző övezetbe sorolt szomszédos telkek nem vonhatók össze, övezethatárral érintett telekhatáron telekhatárrendezés nem lehetséges.
(12) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 méterrel nagyobbnak kell lennie mindkét homlokvonal mentén az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(13) A magánút létrehozása után visszamaradó építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak.
(14) Meglévő, az övezeti előírásokban rögzített minimális szélességet el nem érő kialakult telkek szélességének megtartása mellett történő, legfeljebb két részre való felosztása abban az esetben lehetséges, ha a telek szélessége az övezetben előírt szélességnél legfeljebb 2,0 méterrel kisebb, és legalább 6,0m szélességű építési hely ki tud alakulni.
9. Az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekkel kapcsolatos előírások
12. § (1) Az övezetekben és építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározást a 4. mellékletben szereplő táblázat tartalmazza.
(2) Kertvárosias és falusias lakóterületek telkein legfeljebb két fő rendeltetési egység helyezhető el, melybe a gépjármű és egyéb tárolóépületeket nem kell beleszámítani.
(3) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől és vízfolyás part-élétől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény (pl.: istálló, trágyatároló) létesítése tilos.
10. A közművekre és közművek létesítményeire vonatkozó általános előírások
13. § (1) A meglévő és tervezett közcélú vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, villamos energia, földgáz és távhő ellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai számára elsősorban közterületen, közműterületen vagy az erre a célra kijelölt területen kell helyet biztosítani. Amennyiben ilyen alkalmas terület nem áll rendelkezésre, a közművek hálózatai és létesítményei bármely építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.
(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) a 10,0 m feletti, 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) a 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(3) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal – gyephézagos burkolat nem létesíthető - kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. A burkolt parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül, vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.
(5) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha tovább tervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés megengedett.).
(6) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földalatti vezetéssel kell létesíteni.
11. A közművesítés mértékének előírása
14. § (1) Beépítésre szánt területen belüli építési övezetek telkein a teljes közműellátás -az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a csapadékvíz-elvezetés, vagy -tárolás együttesen- biztosítandó. Amennyiben mindezek biztosítása közüzemi hálózatról még nem megvalósítható, a hálózat kiépítéséig egyedi megoldással is biztosíthatók.
(2) Szennyvíztároló csak zárt kivitelű, vízzáró határoló fallal létesíthető.
(3) A közüzemi villamos energia, ivóvíz, szennyvízelvezetés kiépülésével azokra az ingatlant minél előbb rá kell kötni.
(4) A beépítésre nem szánt terület telkei közművesítetlennek minősülnek. A rendeltetésszerű használatba vétel feltétele a villamos energia és az ivóvíz biztosítása. A közüzemi ivóvízhálózat kiépítéséig ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút figyelembevétele megengedett. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig terjedő átmeneti időszakban az OTÉK előírásai alapján kell vizsgálni, tervezni és dokumentálni a szennyvíz ártalmatlanításának megoldását.
12. Járművek elhelyezése, parkolók létesítése
15. § (1) A szükséges parkolók telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha
a) a gépkocsival a telekre be-, valamint a telekről való kihajtást forgalomtechnikai okokból az út kezelője nem engedélyezte, vagy
b) a telken értékvédelem alatt lévő épület áll és az a parkolók kialakítását nem teszi lehetővé, vagy
c) a telken meglévő értékes, országos vagy helyi védelem alatt álló növényzet miatt az épületen kívüli parkoló építése jelentős növénykárral járna, vagy
d) a telken nevelési-oktatási célú épület, vagy azt kiszolgáló igazgatási épület elhelyezése tervezett.
(2) A parkolók telken kívüli létesíthetőségét biztosító (1) bekezdés szerinti esetekben az építtető köteles a szükséges parkolók telken nem elhelyezhető részét telken kívül létesíteni.
(3) Az építtető a telken kívüli parkoló létesítési kötelezettségét az építési telek határától légvonalban mért 500 méteren belül
a) más telken parkolóban, vagy
b) a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával az adott telken meglévő kapacitás feletti új parkoló megépítésével
teljesítheti.
(4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) pontja alapján a telken kívül biztosítja, az érintett ingatlan vonatkozásában az építési munka megkezdése előtt az építésügyi hatóság részére igazolnia kell a rendelkezési jogosultságát, továbbá az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, amely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény megoldott.
13. Veszélyeztett területekre vonatkozó előírások
16. § (1) Karmacs község a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 44/2021. (XII.16.) BM rendelet alapján III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt.
(2) Karmacs közigazgatási területén katasztrófavédelmi szempontból a településen folytatható építési tevekénységek megvalósítását veszélyeztető hatások, tényezők nem kerületek azonosításra.
(3) Az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján jár el.
(4) A szabályozási terven vízeróziónak kitett területeken építési munkálatok és területhasználat a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint folytatható.
14. Védőterületek, védőtávolságok, korlátozások, tilalmak
17. § (1) Közlekedési létesítmények védőtávolságai: az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 m védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.
(2) Villamos energiaellátás létesítményeinek védőtávolságai:
a) A 400 kV-os távvezeték biztonsági övezete 28-28 m ,
b) 120 kV-os távvezeték biztonsági övezete, a szélső áramvezetőjétől 18-18 m,
c) 20-35 kV-os elektromos légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért külterületen 5 m , belterületen 2,5 m ,
d) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m ,
e) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m.
f) Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) az állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén, a szabályozási terven ábrázolt vízfolyások parti sávjában (a partvonaltól számított 3-3 m-es
sávban) építmény nem helyezhetők el.
(4) Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága épülettől az adott vezeték-keresztmetszet mellett:
a) 300 mm átmérőig 3 m (védőszerkezet esetén nincs megkötés),
b) 300-700 mm-ig 5 m,
c) 700-1200 mm-ig 7 m,
d) 200 mm felett 8,0 m.
(5) Szennyvíz és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága épülettől:
a) zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,
b) zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m,
c) nyitott szelvénynél: 7, 0 m,
d) nyitott szelvénynél védőszerkezet, illetve fokozott biztonság alkalmazásával: nincs megkötés,
e) nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,
f) nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés.
(6) Térszín alatt elhelyezett gázelosztó vezeték esetén épület homlokzatától mért védőtávolsága:
a) kisnyomás (legfeljebb: 0,1 bar) esetén: 2 (1) m
b) középnyomás (0,1- 4,0 bar) esetén: 4 (2) m
c) nagy-középnyomás (4,0- 25,0 bar) estén: 5 (2,5) m
(7) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A „nagy létszámú” állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, berendezések, területek a belterület határától mért legalább 450 m-en belül nem létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. A védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, csak környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben csökkenthető.
(8) Felszíni vizek természet-közeli állapotú külterületi szakasza menti védőtávolsága, védőövezetei:
a) A vízfolyások természet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50- 50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl.: zsilip, gát).
b) A vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a part-éltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó, kerítés és építménymentesen:
ba) a Békás tó partján az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m
bb) Gyöngyös patak mentén a partvonaltól számított 6- 6 m ,
bc) a társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján, belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.
c) Ex-lege védett források 50 m-es sugarú körében a szükséges védőépítményen kívül építmény nem helyezhető el.
d) A Vindornyai láp és a Békás tó körüli láp védett területein természetvédelmi kezelési tervvel összhangban lévő, csak a kezelést szolgáló építési tevékenység végezhető, csak a kezeléssel összhangban lévő műtárgyak létesíthetők.
(9) Karmacs község területét két, Hévíz és egy Nemesbük közigazgatási területén lévő kút hidrogeológiai ’B’ védőidoma érinti, melyeket a szabályozási terv feltüntet:
a) Hévíz K-33 termálvízkút (Hévíz 298 hrsz) hidrogeológiai ’B’ védőidoma érinti Karmacs szabályozási tervlapján lehatárolt ingatlanok. E területen kút, víztermelő létesítmény a védőövezeteken akkor létesíthető (a már engedélyezett vízhasználatokon, vízkivételeken túlmenően), ha az a jelenlegi víztermelés kiváltására irányul vagy ha környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménye alátámasztja, hogy a termálvízkútban az ugyanazon üzemi vízszinthez tartozó vízhozamcsökkenés mértéke nem haladja meg a termelés (426 m3/d) 10 %-át.
b) Hévíz B-4/a termálvízkút (Hévíz 1088/3 hrsz) hidrogeológiai ’B’ védőidoma érinti Karmacs. külterületi szabályozási tervlapján lehatárolt ingatlanait. A területen kút, víztermelő létesítmény a védőövezeteken akkor létesíthető (a már engedélyezett vízhasználatokon, vízkivételeken túlmenően), ha környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménye alátámasztja, hogy a termálvízkutakban az ugyanazon üzemi vízszinthez tartozó vízhozamcsökkenés mértéke nem haladja meg a 10 %-ot.
c) Nemesbükk K-4 és K-5 OKK kút hidrogeológiai ’B’ érinti Karmacs külterületi szabályozási tervlapján lehatárolt ingatlanait.
(10) A biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartásához igénybe vett területek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza. Ezen területek övezetének módosítása ennek figyelembevételével történhet. Határait a SZ-2 jelű belterületi szabályozási tervlap rögzíti.
15. Környezetvédelmi előírások
18. § (1) Az építési tevékenységek nem járhatnak olyan hatással, mely a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszi.
(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg a külön jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
19. § (1) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
(3) Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.
(4) A földmozgatással járó munkavégzések során:
a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.
b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).
c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.
(5) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(6) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.
20. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott területi imissziós határértékeket, illetve a tevékenyég környezetvédelmi engedélyében előírt egyedi kibocsátási (emissziós) határértéket meghaladó környezetterheléssel járó építési tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, építményben tevékenységet folytatni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem lehet.
(2) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
21. § (1) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(2) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.
(3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, vagy a mezőgazdasági területeken a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(4) A település belterületét a külterület felöl összefolyó felszíni víztől övárok-rendszerrel és méretezett átmeneti szikkasztó-tározó terek kialakításával, védeni kell. Ahol a szabályozási terv árok létesítési kötelezettséget ír elő, annak megvalósítása az érintett ingatlan tulajdonosának feladata.
(5) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig az előírásai szerint kialakított a közműpótló használata kötelező.
(6) A közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.
(7) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos, kivéve a különleges mezőgazdasági üzemi és idegenforgalmi területen a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rendszerekkel történő szennyvízkezelés esetét.
(8) A természetes vizek védelme érdekében a természet védelméről szóló jogszabályok vonatkozó előírásainak betartásával folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. A természetes vizek medrének és környezetének rendezésére a vonatkozó előírások betartásával tájrehabilitációs vízrendezési tervet kell készíteni.
(9) Mélyebb fekvésű területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.
22. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
23. § (1) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(2) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni
16. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
24. § (1) A község közigazgatási területén található természeti és táji értékek megóvását biztosítani kell.
(2) Karmacs területén a Balaton- felvidéki Nemzeti Park, az országos jelentőségű természetvédelmi terület- „ex- lege” védett láp, az az országos jelentőségű természetvédelmi terület „ex-lege” védett forrás, az ökológiai hálózat elemeit és a tájképvédelmi területet, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet (a továbbiakban együttesen: védett természeti terület) lehatárolását a szabályozási terv az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján tájékoztatólag tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket érvényesíteni kell.
(3) Védett természeti területen a területhasználat módosítása, építési tevékenység csak a területre vonatkozó természetvédelmi kezelésnek megfelelően, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását, különösen
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzését,
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartását és telepítését, a vízfolyások mentén lévő természetesen kialakul növényzet megőrzését.
(5) A belterületen meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek településképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávokat és zöldfelületeket védendő zöldfelületi elemeket érintő rendezése, változtatása csak a jegyző hozzájárulásával történhet.
(6) A meglévő növényzet védelme érdekében, belterületen és közterületen a 10 cm-es törzsátmérőt meghaladó – az üzemtervezett erdőterületeken kívüli – fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően, csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.
(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.
(8) Új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés az építési engedélyezés során látványtervvel igazolandó a következő területek vonatkozásában:
a) külterületen
b) tájképvédelmi terület övezetében
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében.
(9) Tájképvédelmi terület övezetében, illetve a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a látványterv részeként be kell mutatni
a) tájkapcsolati nézetben és
b) tömegvázlaton
a tervezett beavatkozás mértékét.
(10) A település külterületén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, csarnoképület nem helyezhető el, takarmánytároló létesítése esetén az építményt növényzettel takartan, tájba illesztve kell kialakítani. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében és ökológiai hálózat puffer területének övezetében csarnok épület nem helyezhető el.
(11) Tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
(12) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítettséggel történhet;
b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;
c) csarnok nem helyezhető el
d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK
17. A beépítésre szánt területek
25. § (1) A település közigazgatási területén a beépítésre szánt területeket a használatuk általános, valamint sajátos jellege alapján az alábbi építési övezetekbe soroltak:
a) lakókóterületen belül, falusias lakó építési övezet (Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4,)
b) településközponti vegyes területen belül, településközponti vegyes építési övezet (Vt)
c) gazdasági területen belül, kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz)
d) különleges beépítésre szánt területen belül
da) temetkezési célú különleges építési övezet (K-t)
db) mezőgazdasági üzemi terület építési övezet (K-mg)
(2) Karmacs egyes területeinek (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását a szabályozási terv állapítja meg.
18. A falusias lakóterületre vonatkozó részletes előírások
26. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Telkenként legfeljebb 4 db épület helyezhető el, melyből legfeljebb 2 lehet lakófunkció.
(3) Az építési telek és közforgalomnak megnyitott út között csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telek saroktelek, 2 közterületi kapcsolattal rendelkező átmenő telek, vagy a szélessége meghaladja az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség kétszeresét 2 járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető.
(4) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket. A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek esetében nyúlványos telek, illetve a meglévő épületek feltárását szolgáló köz is kialakítható, a magánutakra vonatkozó előírások figyelembe vétele nélkül. A megközelítést szolgáló nyél, illetve köz szélessége legalább 3 m kell legyen.
(5) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
b) Építési helyen belül a lakófunkciójú, vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépítménynek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.
c) Amennyiben a meglévő épület az építési hely területén kívülre is kiterjed, az épület esetleges bővítését már az építési helyen belül kell megvalósítani.
(6) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épületmagassága nem nőhet, illetve a bővítmény épületmagassága a 3. mellékletben az övezetre vonatkozó előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.
(7) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.
(8) A falusias lakóterületeken mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el. Az övezetben újonnan létesítendő főépületek esetében a hagyományos építési módokat kell alkalmazni, könnyűszerkezete vagy előregyártott épület elhelyezése nem megengedett.
(9) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
a) Lf-1 – szabálytalan alaprajzú, nagyméretű hosszú telkes, oldalhatáron álló, hagyományos falusias beépítés,
b) Lf-2 – szabályos alaprajzú, oldalhatáron álló hagyományos, falusias beépítés,
c) Lf-3 – szabálytalan alaprajzú, kis mélységű, széles telkes falusias lakóterület,
d) Lf-4 – szabályos, kistelkes telekosztás, oldalhatáron álló beépítés,
(10) Az Lf-3 építési övezetben
a) az épületek padlóvonala a csatlakozó eredeti terepszinthez képest legalább 0,50 m-rel magasabban legyen,
b) az épületeket a mértékadó és a várható talajvízszint figyelembe vételével kell elhelyezni.
19. Településközponti vegyes területekre vonatkozó előírások
27. § (1) A Vt- jelű építési övezet vegyes terület, több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények és szolgáltatások elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetők az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) b) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.
(3) Az övezetben a kialakult beépítettség újraépítés esetén megőrizhető.
(4) A lakófunkción kívüli rendeltetésekhez kapcsolódó parkolási igény az ingatlan határtól mért 500 méteren belül közterületen vagy egyéb telken is biztosítható.
20. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó részletes előírások
28. § (1) Kereskedelmi szolgáltató, gazdasági terület a szabályozási terven Gksz jellel jelölt terület, mely a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben egy telken egy szolgálati lakás és egy tulajdonosi lakás alakítható ki, kizárólag a gazdasági tevékenységi célú épületen belül.
(3) Környezetalakítási követelmények:
a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani.
b) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.
c) Az új telephelyek területén a meghatározható legkisebb zöldfelületét háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
21. Különleges beépítésre szánt területekre vonatkozó részletes előírások
29. § (1) A különleges beépítésre szánt temetkezési célú különleges építési övezet a szabályozási terven K-t övezeti jellel jelölt területen a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei helyezhetők el.
(2) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete a szabályozási terven K-mg övezeti jellel jelölt terület a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó létesítmények és lakóépületek elhelyezésére szolgáló külterületi terület.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ
22. A beépítésre nem szánt területek
30. § (1) A település közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek a használatuk általános, valamint sajátos jellege alapján az alábbi övezetekbe soroltak:
a) közlekedési-, közmű-elhelyezési területen belül, közúti közlekedési- és közmű-elhelyezési övezet (Köu-1, Köu-2, Köu-3)
b) zöldterületen belül
ba) zöldterület- közpark övezet (Z-kp)
bb) zöldterület- közkert övezet (Z-kk)
c) erdőterületen belül
ca) védelmi célú erdőterület övezet (Ev)
cb) egyéb erdőterület övezet (Ee)
d) mezőgazdasági területen belül
e) általános mezőgazdasági övezet (Má-1)
f) általános mezőgazdasági övezet- nemzeti parkhoz tartozó területek (Má-2)
g) kertes mezőgazdasági övezet (Mk-1, Mk-2,)
h) vízgazdálkodási területen belül, vízfelület, tartósan vízzel borított terület övezet (V)
i) természetközeli terület övezet (Tk)
j) különleges beépítésre nem szánt területen belül
ja) rekreációs terület övezet (Kb-re1, Kb-re2)
jb) nyersanyaglelőhely övezet (Kb-b)
jc) sportpálya övezet (Kb-sp)
jd) hulladékkezelő, -lerakó (szennyvíziszap tároló) övezet (Kb-hk)
je) napelem park terület övezet (Kb- np)
jf) állatmenhely övezet (Kb-e)
jg) kegyeleti park övezet (Kb-ke)
(2) Karmacs egyes területeinek (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását a szabályozási terv állapítja meg.
23. A közlekedési és közműterületekre vonatkozó részletes előírások
31. § (1) A közlekedési és közműelhelyezési terület a kialakult, vagy szabályozási terven e célra kiszabályozott, a közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.
(3) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a következő övezeteke tagozódik:
a) 1. Köu-1 jelű – I. rendű közlekedési célú közterület (országos mellékutak)
b) 2. Köu-2 jelű – II. rendű közlekedési célú közterület (kiszolgálóutak, gyalogutak, kerékpárutak, közterek, parkolók),
c) 3. Köu-3 jelű – külterületi utak.
(4) A (2) bekezdésben szereplő utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában
a) meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
b) kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
c) új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembevételével létesítendő.
(5) A meglévő közintézmények (pl.: templom, polgármesteri hivatal, temető) parkoló igénye közterületen, közlekedési területen is kialakítható.
(6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
24. Zöldterületre vonatkozó részletes előírások
32. § (1) A zöldterületek a szabályozási terven Z-kp (közpark) és Z-kk (közkert) övezeti jellel jelölt területek.
(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett zöldfelületek, közparkok és közkertek övezete, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(3) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.
25. Az erdőterületekre vonatkozó részletes előírások
33. § (1) Az erdőterület a szabályozási tervlapon az Ev vagy Ee övezeti jellel jelölt területek.
(2) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálja.
(3) Karmacs területén az erdőterületek az alábbi övezetbe soroltak:
a) az Ev jelű, védelmi célú erdőterület övezet területei a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő. Az övezetben épület nem helyezhető el.
b) az Ee jelű, egyéb erdőterület övezet területei a jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti honvédelmi rendeltetésű erdőket, a védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdőket, a vízgazdálkodási célú erdőket és az egyéb feladatok megvalósítását szolgáló erdők.
(4) Az üzemtervezett erdők elsődleges rendeltetéséről, fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
26. Mezőgazdasági területek általános előírásai
34. § (1) A mezőgazdasági területek az SZT-1 jelű tervlapon jelölt, a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint lehetnek
a) kertes mezőgazdasági övezet (Mk)
b) általános mezőgazdasági övezet (Má)
(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) A vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a terület természetközeli állapota, a vizes élőhely, gyep művelési ága és használata megőrizendő.
c) Nagy-létszámú állatok tartása legfeljebb 600m2 össz alapterületű, a belterülettől 300m-nél távolabb elhelyezett állattartó épületekben, a magasabb rendű jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával történhet.
d) A vízeróziónak kitett mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a művelés iránya a lejtésre merőleges legyen. Az egyéb hasznosítású, eróziónak kitett területeken a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről, a talajerózió megakadályozásáról gondoskodni kell. Az eróziónak kitett területeken olyan tevékenység folytatható, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
e) e) Építményt létesíteni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó; azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
f) Új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló épület kivételével – a Balaton-tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni, azzal, hogy a lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni.
(4) A vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése kötelező. A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig az OTÉK előírásai szerint kialakított a közműpótló használata kötelező.
(5) Külterületen kerítés nem létesíthető, nem építhető, istálló épülethez kapcsolódó karám, vagy állattartáshoz készülő villanypásztor kivételével.
27. Kertes mezőgazdasági területek
35. § (1) A kertes mezőgazdasági területekhez a SZT-1 jelű tervlapon Mk jellel jelölt, jellemzően szőlőhegyi területek tartoznak.
(2) A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.
(3) A kertes mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:
(4) Mk-1, amely a tájkarakter védelme érdekében nagyobb telkes, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény (pl.: présház, gyümölcstároló, pince) elhelyezésére szolgáló terület.
(5) Mk-2, amely a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény (pl.: présház, gyümölcstároló, pince) elhelyezésére szolgáló terület.
(6) A vízeróziónak kitett területeken az építés és a területhasználat (művelés) a lejtési viszonyokhoz igazodó legyen (rétegvonallal párhuzamos ültetés, a talaj védelmét szolgáló rendezett felszíni vízelvezető rendszer kiépítése).
(7) Kertes mezőgazdasági övezetbe sorolt szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.
(8) Az kertes mezőgazdasági övezetben lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el.
(9) A műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető.
(10) legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű épület építhető;
(11) legfeljebb 10 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető;
(12) birtokközpont nem alakítható ki.
(13) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve
(14) Az övezetekben új épület elhelyezésénél 7m-es előkert és legalább 10m-es hátsókert tartandó.
(15) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet. Új, önállóan kialakított térszín alatti építmény az elő- és hátsókerti telekhatárt legfeljebb 6,0 m-re közelítheti meg.
(16) Az övezetekben a jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-2000 m2 nagyságú, legalább 8 m szélességű telkeken álló épületek, építmények felújíthatók, átépíthetők, újraépíthetők. A 720 m2–nél kisebb, ill. 8 m-nél keskenyebb telkek területén álló épületek nem bővíthetők és nem építhetők újra.
(17) Az övezetekben kilátó létesíthető, magassága legfeljebb 15m lehet.
28. Általános mezőgazdasági területek
36. § (1) Az általános mezőgazdasági területhez a SZT-1 jelű tervlapon Má jellel jelölt területek tartoznak.
a) Az övezet a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményeinek elhelyezésére szolgáló terület, árutermelő mezőgazdasági terület, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző.
b) Az övezetben épületet elhelyezni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon lehet.
c) Az övezetben a beépíthetőség feltétele az ingatlan legalább 80%-os műveltsége. Beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Azon vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
(2) Az Má-1 övezetben:
a) építhető egy-egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 600 m2 lehet.
b) épület legalább 15m-es elő- és hátsókert megtartásával helyezhető el
c) mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület. A lakás csak a gazdasági tevékenység kiegészítéseként gazdasági épülettel együtt helyezhető el. Egy telken legfeljebb két lakás létesíthető. A lakóépület alapterülete az országos és kiemelt térségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.
d) lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak a magasabb rendű jogszabályok előírása mellett bárhol elhelyezhető
(3) Az Má-2 övezetben:
a) Má-2 övezeti jellel jelölt, jellemzően gyep, rét művelési ágban nyilvántartott és az ökológiai hálózat részét képező vagy természetileg védett területen a természetközeli használathoz tartozó területek, melyeken ezekhez kapcsolódó tevékenység folytatható
b) Az övezetben építmény a természetvédelemi célú építmények kivételével nem helyezhető el.
c) Az ökológiai hálózat magterületén és ökológia folyosóján belül fajgazdag állomány, mozaikos növényszerkezet őrzendő meg, csak a természetközeli állapot tartható fenn. A spontán cserjésedő, fásuló részek letermelése és üzemszerű betelepítése nem fogadható el.
29. Vízgazdálkodási területekre vonatkozó részletes előírások
37. § (1) A vízgazdálkodási terület a SZT-1 jelű tervlapon, V övezeti jellel jelölt, a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) Vízgazdálkodási területbe tartoznak:
a) az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre,
b) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
c) vízmű-létesítmények (kút, tározó tó) és azok védőterületei
d) állóvizek, tavak medre vízfelülete, parti sávja.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(4) A vízgazdálkodási övezetben építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát, vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
30. Természetközeli területekre vonatkozó részletes előírások
38. § (1) A természetközeli terület a SZT-1 jelű tervlapon Tk jellel jelölt, a mocsár, nádas és ex lege védett lápterületek ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét szolgáló területek.
(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetébe tartoznak a Békás tó környezetében, a részben szilárd talajfelszínű, magas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű területek, ahol az építés nem megengedett, a természeti értékek védelme biztosítandó.
(3) A természetes terepfelszín, a természetes vízháztartás és az ökológiai adottságok megtartandók, megváltoztatásuk csak az ökológiai rehabilitáció érdekében történhet.
31. A különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozó részletes előírások
39. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek, vagy településrendezési adottságuk a fejlesztési célok vagy a helyi sajátosságok figyelembevételével egyedi.
(2) A különleges beépítésre nem szánt sport pálya övezete a szabályozási terven Kb-sp övezeti jellel jelölt, sportlétesítmények és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(3) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezet a szabályozási terven Kb-re-1 és Kb-re-2 övezeti jellel jelölt, a pihenést szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(4) A Kb-re-1 és Kb-re-2 övezetekben:
a) A kertes mezőgazdasági területtel határos telekhatárok és a közterületi telekhatárok mentén 7,5m széles háromszintes zöldsáv telepítendő (cserje és lombkorona szint).
b) A vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése kötelező. A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig az OTÉK előírásai szerint kialakított a közműpótló használata kötelező. A közműhálózat kiépítését követően az épület rékötése azonnal meg kell, hogy történjen.
(5) A különleges beépítésre nem szánt állatmenhely övezete a szabályozási terven Kb-e övezeti jellel jelölt terület, jellemzően az állatok átmeneti elhelyezésére, oktatási, nevelési rendeltetések elhelyezésére szolgáló terület.
(6) A különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő, - lerakó (szennyvíziszap tároló) övezete a szabályozási terven Kb-hk övezeti jellel jelölt, a szennyvíziszap kezelésére szolgáló terület.
(7) A különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhelyek övezete a szabályozási terven Kb-b övezeti jellel jelölt, bányaművelés, ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt területek (bányatelek)
(8) A különleges beépítésre nem szánt napelem park területének övezete a szabályozási terven Kb-np jelű terület, mely a megújuló energiaforrás hasznosítására, napelem park létesítésére szolgál.
a) Az övezeten belül szabályozott telken belüli beültetési kötelezettséggel terhelt területrészen építmény, napelem nem helyezhető el.
b) Az övezeten belül a beültetési kötelezettség gyalogos és gépjárművel történő megközelítés céljából megszakítható.
(9) A különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park övezete a szabályozási terven Kb-ke övezeti jellel jelölt terület az egykori izraelita temető területe. Az övezetben jelölt területen kápolna, kegyeleti hely és ezt kiegészítő építmények helyezhetők el.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § (1) Ez a rendelet 2024. augusztus 9-én lép hatályba. A hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazható, ha ügyfél ezt kéri.
(2) Hatályát veszti Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IX.22.) önkormányzati rendelete Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.
41. §1
42. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. augusztus 9-én lép hatályba.
(2) A 41. § 2024. augusztus 10-én lép hatályba.
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.