Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IX.22.) önkormányzati rendelete

Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2011. 01. 01- 2024. 08. 09

Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IX.22.) önkormányzati rendelete

Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről¹

2011.01.01.

Karmacs Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 2000. évi CXII. törvény 10. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. Általános előírások

A rendelet hatálya
1. §

(1) Jelen előírások területi hatálya Karmacs község közigazgatási területére (továbbiakban: a község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen rendelet rajzi mellékletei a következők:

1. SZ-1 jelű szabályozási terv – Külterület,

2. SZ-2 jelű szabályozási terv – Belterület,

3. Tájrendezési, környezetvédelmi és természeti értékvédelmi terv.

Szabályozási elemek
2. §

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) bel- és külterület határa,

b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási egység határa,

e) építési övezet, övezet határa és előírásai,

f) beültetési kötelezettség határa.

(2) A tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (4)-(5) bekezdésben szereplő esetek kivételével².

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében, a teljes közműhálózat kiépítését követően, szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre előírt minimális telekméretek betartását, az új közlekedési közterület hálózati vonalvezetését.

(5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

Sajátos jogintézmények
3. §

A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmény a következő:

1. Telekhez rendelt háromszintű zöldfelület³: A szabályozási terven jelölt helyen és mértékben, a zöldfelületi mérték részeként, fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 50%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.

Fogalom meghatározás
4. §

A jelen rendelet előírásainál a jogszabályokban meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési hely és a telekhatár viszonya: az építési hely határát a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve, ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.

c) Külterületi telkek beépíthetőségét, településképi és az építészeti kialakítását tisztázó szempontú elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a rekreációs funkció függvényében az alábbiakra ki kell térni,

ca) a környezet vizsgálatára,

cb) ^[6] az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a személy- és/vagy teherforgalmi bejáratok), a belső gépjármű-forgalom rendszerét és a környezetre gyakorolt hatását, (pl.: zaj-, légszennyezés) is meg kell határozni,

cc) a lehetséges telekalakítást,

cd) az alkalmazott/módosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait (pl.: zaj-, légszennyezés),

ce) az ingatlanon elhelyezhető építmények számát, az építmények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes meghatározását,

cf) be kell mutatni látványtervvel az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, növényzettel történő takarását, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelembe vételével,

cg) az épület/ek építészeti megformálását, az építmény tömeg- és homlokzatképzését, színezését, jellemző homlokzati és tetőfedési anyaghasználatát,

ch) az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalmát,

ci) a közműellátás módját, felszíni vízelvezetés rendszerét

cj) a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását,

d) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (közpark, szabadidőpark) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.

e) Fekvő telek: amennyiben a telek mélysége nem éri el az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekmélységet, de meghaladja a 12 m-t, és a telek szélessége meghaladja az övezetben előírt telekszélesség kétszeresét.

f) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és a vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

g) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.

h) Építési vonal: a kötelező előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken az épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az övezeti előírás kötelező előkert határt ír elő, ott a határvonalat építési vonalként kell értelmezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet minimális előkertet határoz meg, ott az előírt szélesség megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.

i) Kialakult, beépített terület: a belterületen, a beépítésre szánt területeken a telektömbben 75%-ban beépültek a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint.

Telekalakítás általános szabályai
5. §

(1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméreteknek megfelelően lehet. Ez alól kivételek azok a telkek, melyek a szabályozási terven nyeles telek kialakításának lehetőségével érintettek.

(4) Telekegyesítés esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai telekszélesség maximált értékét.

(5) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a legalább 3m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A magánút minimális szélessége 4m.

(6) A település közigazgatási területén nyeles telek a szabályozási terven jelölt helyeken alakíthatók ki, kialakult, beépített, egymás mögé sorakozó építési telkek megközelítése céljából.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
6. §

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, valamint az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, a szabályzatnak történő megfelelőségét – a települési önkormányzat egyetértésével bíró – „településrendezési szempontú elvi építési engedélyezési tervben” igazolni kell.

(2) Beépítésre szánt területen belüli építési övezetek telkein a teljes közműellátás biztosítandó.

(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő.

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet a 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni. Amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, és az új területek beépítése esetén terepviszonyok és a vízelvezetés megoldásának figyelembevételével határozandó meg, ha ilyen korlát nem áll fenn, legalább 5.0 m-t kell biztosítani.

b) Az oldalkert szélessége:

ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter ,

bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,5 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,5 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

c) a hátsókert mélysége:

ca) fekvő telek esetén nincs hátsókert,

cb) az övezeti előírásokban megállapított minimális telekmélységet el nem érő telkek esetén legalább 4,0 m ,

cc) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 4,0 m ,

cd) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m ,

ce) 75 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen.

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kell megfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építménymagasság megtartásával helyezhető el.

(5) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető - végezhető.

(6) A beépítésre nem szánt területeken, illetve a termőföld kivonásával kialakuló építési telkeken történő építések építési engedélyezési eljárása során⁴ az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(7) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület minden 200m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1- 1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.

Tilalmak és korlátozások
7. §

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől és vízfolyás part-élétől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény (pl.: istálló, trágyatároló) létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A „nagy létszámú” állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, berendezések, területek a belterület határától mért legalább 450 m-en belül nem létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. A védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, csak környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben csökkenthető.

(3) Felszíni vizek természet-közeli állapotú külterületi szakasza menti védőtávolsága, védőövezetei:

a) A vízfolyások természet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50- 50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl.: zsilip, gát).

b) A vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a part-éltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó, kerítés és építménymentesen:

ba) a Békás tó partján az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m ,

bb) Gyöngyös patak mentén a partvonaltól számított 6- 6 m ,

bc) A társulások és az önkormányzat kezelésében lévő vizek partján, belterületen legalább egy oldalt 3 m , külterületen 3-3 m.

c) A Vindornyai láp és a Békás tó körüli láp védett területein „természetvédelmi kezelési tervvel összhangban lévő, csak a kezelést szolgáló építési tevékenység végezhető, csak a kezeléssel összhangban lévő műtárgyak létesíthetők.

(4) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) A 400 kV-os távvezeték biztonsági övezete 28- 28 m ,

b) 120 kV-os távvezeték biztonsági övezete, a szélső áramvezetőjétől 13-13 m,

c) 20-35 kV-os elektromos légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért külterületen 5 m , belterületen 2,5 m ,

d) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m ,

e) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m ,

f) Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
8. §

(1) A település közterületein felszín felett elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 0,5m² felülettel

b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) közmű műtárgyak,

d) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

e) szobor, díszkút, szakrális emlék,

f) távbeszélőfülke.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei
9. §

(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakó építési övezetei Lf-k, Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5

b) Gazdasági területek:

Kereskedelmi szolgáltató építési övezet Gksz

c) Különleges területek:

temető és kegyeleti park területének építési övezetei K-t, K-ke

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:

közút övezete KÖu

b) Zöldterület

Közkert, közpark övezete Z-kp

c) Erdőterületek

gazdasági célú erdő övezete Eg

védelmi (védő) erdő övezete Ev

d) Mezőgazdasági területek:

árutermelő általános övezete Má-á

természetszerű gyepgazdálkodású általános övezete Má-t

természetszerű gyepgazdálkodás általános övezete,

Nemzeti park területe Má-t/NP

e) szőlőhegyi kertek övezetei Mk-1, Mk-2, Mk-3

f) Vízgazdálkodási területek övezete

felszíni vizek (pl.: vízfolyás, tó, tározó) övezete V

volt tőzegbánya vízállásos természetközeli övezete V-tk

g) Természetközeli területek övezete Tk

h) Beépítésre nem szánt különleges területek

rekreációs terület övezete Kre-1, Kre-2

nyersanyaglelőhelyek övezete Kb

sportpálya építési övezete K-sp

honvédelmi, honvédségi terület építési övezete K-hv

hulladékkezelő, - lerakó építési övezete K-hk

(szennyvíziszap tározó)

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Építési övezetek ELŐÍRÁSAI

Falusias lakóterület

10. §

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető⁵:

a) lakóépületek,

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

e) Telkenként legfeljebb 4 db épület helyezhető el.

(2) Az építési telek és közforgalomnak megnyitott út között csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telek saroktelek, 2 közterületi kapcsolattal rendelkező átmenő telek, vagy a szélessége meghaladja az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség kétszeresét 2 járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye.

a) Az egyéb jogszabályoknak megfelelő kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket. A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek esetében a szabályozási terven jelölt helyeken, nyeles telek, illetve a meglévő épületek feltárását szolgáló köz is kialakítható, a magánutakra vonatkozó előírások figyelembe vétele nélkül. A megközelítést szolgáló nyél, illetve köz szélessége legalább 3,0 m kell legyen.

b) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m .

c) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(4) A 25 méternél szélesebb telkek építési helyen belüli szabadon álló épület elhelyezéssel is, az ennél keskenyebbek telken csak oldalhatáron álló épület elhelyezéssel építhetők be. Szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.

(5) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.

b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére, legalább 3m-es előkert tartásával épüljön, az építési helyen belül. Ez alól kivétel az azonos oldalhatárra épített szomszédos telken álló épület, melynek újraépítése esetén az utcára jellemző oldalhatárt kell építési helyként figyelembe venni.

c) Építési helyen belül a lakófunkciójú, vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

d) Amennyiben a meglévő épület az építési hely területén kívülre is kiterjed, az épület esetleges bővítését már az építési helyen belül kell megoldani.

(6) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a bővítmény építménymagassága az övezeti előírás szerinti értéket nem haladhatja meg.

11. § (1) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb. 9,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felöli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, nádfedés lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként, a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

f) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,0 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(2) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

(3) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Lf-k – kistelkes, közökkel feltárt, zártsorú jelleggel kialakult beépítés,

Lf-1 – szabálytalan alaprajzú, nagyméretű hosszú telkes, oldalhatáron álló, hagyományos falusias beépítés,

Lf-2 – szabályos alaprajzú, oldalhatáron álló hagyományos, oldalhatáron álló falusias beépítés,

Lf-3 – szabálytalan alaprajzú, kis mélységű, széles telkes falusias lakóterület,

Lf-4 – szabályos, kistelkes telekosztás, oldalhatáron álló beépítés,

Lf-5 - jellemzően intézményi funkciókat befogadó telkek.

(4) A lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
	legkisebb telek-			kötelező	Legkisebb		legnagyobb
	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m
Lf-k	400	K	K	Z	i/5	40	40	4,5	0,5
Lf-1	1200	14	70	O/K	i/3	50	20	5,0	0,5
Lf-2	1000	16	60	O	i/3	50	25	4,5	0,5
Lf-3	500	20	20	O	i/0	40	30	4,5	0,5
Lf-4	600	18	30	O,SZ	i/5	40	30	4,5	0,5
Lf-5	400	20	20	Sz	i/0	40	K	6,0	0,75

i= illeszkedés a környezetben lévő előkertmérethez

K=kialakult állapothoz igazodó (az új épület elhelyezésénél a szomszédos telkek kialakult beépítését kell figyelembe venni)

(5) Az Lf-3 építési övezetben:

a) pince nem építhető, az épületek vezérszintje az utca szintjéhez képest legalább 0,75m-rel magasabban legyen.

b) Az építési engedélyezési terv építészeti - műszaki tervdokumentációjában a mértékadó és a várható talajvízszint és az építeni kívánt épület viszonyára ki kell térni.

(6) Az Lf-5 építési övezet vegyes terület, több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetők az övezeti előírásoknak megfelelően.

a) Az övezetben az alábbi funkciók létesíthetők:

aa) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

ab) közösségi, szórakoztató, kulturális épület ^[11] ,

ac) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

ad) lakóépületek,

ae) játszókertek, közkertek, sportépítmények,

af) önálló új gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

b) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete szín alkalmazható.

c) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni.

ca) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

cb) Új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

cc) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.

cd) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 15 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

ce) Az övezetben a kialakult beépítési mérték újraépítés esetén megőrizhető. Parkolási igény közterületen biztosítható.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
12. §

(1) Környezetalakítási követelmények:

a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.

b) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető, legfeljebb A/1 méretben.

c) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,

c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,

d) igazgatási, egyéb irodaépület,

e) sportépítmény,

f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek ^[12] .helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben nem helyezhetők el ipari jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények.

(4) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
	legkisebb telek-			kötelező	Legkisebb		legnagyobb
	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %	Építmény-magasság. m	szintterületi mutató
Gksz	2000	30	-	SZ	5	25	35	6,0	0,8

Különleges területek
13. §

(1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

a) K-t jelű temetkezési célú különleges területek építési övezete,

b) K-ke jelű kegyeleti park építési övezete,

(2) A K-t jelű temető terület övezetére vonatkozó előírások:

a) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azok kiegészítő építményei (pl.: ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, szemétgyűjtés – tárolás, őrzés építményei).

b) A temetkezési célú különleges építési övezetére vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
	legkisebb telek-			kötelező		Legkisebb	legnagyobb
	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m
K-t	8000	-	-	SZ	5	40	15	5,0/9,0*

*Kápolna építése esetén az építménymagasság legfeljebb 9,0 m lehet.

(3) A K-ke jelű kegyeleti park övezetére vonatkozó előírások:

a) A K-ke jelű övezetben elhelyezhetők: kápolna, kegyeleti hely és ezt kiegészítő építmények (pl.: szerszámtároló, szemétgyűjtés – tárolás, őrzés építményei).

b) A kegyeleti park különleges építési övezetére vonatkozó határértékek:

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások			építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
	legkisebb telek-			kötelező		Legkisebb	legnagyobb
	terület m²	szélesség m	mélység m	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %	építménymagasság m
K-ke	K	-	-	SZ	3	40	K	K

III. Beépítésre nem szánt területek, övezetek előírásai

Zöldterület
14. §

(1) A zöldterületek a Z-kp jelű közterületi zöldfelületek, közparkok és közkertek övezete.

(2) A Z-kp jelű zöldterületek övezetére vonatkozó előírások:

a) Az övezet területén elhelyezhetők:

aa) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pl.: pihenőhely, sétaút, játszótér),

ab) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút ),

ac) tájékoztató, információs tábla, legfeljebb 0,5m²-es felülettel.

b) Az övezetben épület nem alakítható ki.

(3) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak, természet-közeli anyagok és balesetmentességet biztosító felületi kiképzésűek, természetes építőanyagok színeivel megegyezően színezettek lehetnek.

(4) A zöldterületek kötelező zöldfelületi aránya legalább 70 %. A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

(5) Új zöldterületek kialakítása, és a meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Erdőterület
15. §

(1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak és azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak, .valamint azok a nem erdőművelési ágban nyilvántartott, de a Balaton törvény alapján erdőgazdálkodási övezetbe sorolt területek, amelyek jelenlegi természetközeli gyephasználata nem változtatható meg.

(2) A nem erdő művelési ágban nyilvántartott, tervezett erdőgazdálkodásra alkalmas erdőövezetbe sorolt rét és szántóterületeken a meglévő művelés megőrizhető.

(3) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben ^[13] meghatározottak a mérvadóak:

a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-,) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(4) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),

b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

c) Büki hegy, Öreghegy, Felső-erdő, erdőövezetbe sorolt, kert művelési ágba tartozó telkeken, a meglévő pincék, borházak a meglévő beépítettséggel felújíthatók, újraépíthetők.

(5) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(6) Az üzemtervezett erdők elsődleges rendeltetéséről, fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

(7) Az erdőövezetek építésszabályozási előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele	A kialakítható telek mérete*		Új épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha)	Beépítettség %		Legkisebb zöldfelület (%)	Beültetési kötelezettség (%)	A megengedett legnagyobb építmény magasság* (m)
	A kialakítható telek mérete*		Új épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek (ha)	Terepszint
	legkisebb (m²)	legnagyobb (m²)	területe (m²)	alatt*	felett
Eg	3000	-	200 000	0,3	0,3	98	95	5,5
Ev	3000	-	-	0	0	98	95	0

*a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

Mezőgazdasági területek
16. §

(1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:

a) kertes mezőgazdasági területek,

b) általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

a) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület alapterülete legfeljebb 600 m² lehet.

b) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

c) A vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a terület természetközeli állapota, a vizes élőhely, gyep művelési ága és használata megőrizendő.

d) Nagy-létszámú állatok tartása legfeljebb 600m² össz alapterületű, a belterülettől 300m-nél távolabb elhelyezett állattartó épületekben, a magasabb rendű jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával történhet.

(3) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az általános mezőgazdasági övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, homlokzati megjelenésében természetközeli anyagok alkalmazásával, magastető esetén 25°-35° közötti szimmetrikus tető hajlásszögű tetővel létesíthető. Vegyestető esetén legfeljebb két tetőhajlás alkalmazható (lapostető és egy 25%-ot meghaladó tetőhajlás, vagy két eltérő tetőhajlás)

b) Az épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű, a természetes építőanyagok színárnyalataiban készített, korszerű pikkelyes fedőanyag lehet.

c) Azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható sem tetőn, sem homlokzaton.

d) A vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése kötelező.

e) Külterületen kerítés nem létesíthető, nem építhető, istálló épülethez kapcsolódó karám, vagy állattartáshoz készülő villanypásztor kivételével.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
17. §

(1) A kertes mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt szőlőhegyek területe tartozik.

(2) A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó. A vízeróziónak kitett területeken az építés és a területhasználat (művelés) a lejtési viszonyokhoz igazodó legyen (rétegvonallal párhuzamos ültetés, a talaj védelmét szolgáló rendezett felszíni vízelvezető rendszer kiépítése).

(3) Az Mk jelű övezetekben elhelyezhető építmények:

a) Az Mk-2 és Mk-1⁶ jelű övezetben a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény (pl.: présház, gyümölcstároló, pince) helyezhető el.

b) Kertes mezőgazdasági övezetbe sorolt szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.

c) Az Mk-2 és Mk-1⁷ jelű övezetben lakóépület nem építhető.

d) Telekegyesítéssel (szomszédos telkek esetén) létrejövő új telek szélessége legfeljebb 50 m lehet.

e) Az övezetben új épület elhelyezésénél 7m-es előkert és legalább 10m-es hátsókert tartandó.

f) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet. Új, önállóan kialakított térszín alatti építmény az elő- és hátsókerti telekhatárt legfeljebb 6,0 m-re közelítheti meg.

g) Az épületek építmények csak magastetővel létesülhetnek. A fedés 35°-40° közötti szimmetrikus tető-hajlásszögű tetővel létesíthető.

h) A kertövezetben csak természetes építőanyagok, és a természetes építőanyagok színei használhatók.

i) Az övezetben keríteni csak drótfonattal, vagy szőlőkordonnal, vagy növényzetből kialakított sövénnyel lehet.

(4) A kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai az alábbiak:

Az övezet			A telek									Az épület
Sajátos területhasználat	Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek mérete (m²)	Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb				A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint				Megengedett legnagyobb építmény-magassága (m)
			A kialakítható új telek mérete (m²)	területe (m²)		szélessége (m)		felett (%)		alatt (%)		Megengedett legnagyobb építmény-magassága (m)
			legkisebb	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági .épület	lakó+gazdasági épület (tanya)	gazdasági épület	lakó+gazdasági épület (tanya)
kertes mg-i övezet	Mk-1	SZ	5 000	5 000	-	15	-	1	-	5	-	4,0	-
	Mk- 2	SZ	3 000	2 000	-	10	-	2	-	5	-	4,0	-
	Mk-3	SZ	3 000	3 000	3000	20	20	3	1,5+1,5	5	5	4,0	4,0

(5) Az övezetekben a jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-2000 m² nagyságú, legalább 8 m szélességű telkeken álló épületek, építmények átépíthetők, újraépíthetők. A 720 m²–nél kisebb, ill. 8 m-nél keskenyebb telkek területén álló épületek nem bővíthetők és nem építhetők újra.

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben állattartó épület/rész, valamint üzemi méretű mezőgazdasági épületek pl.: mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep nem helyezhetők el.

Általános mezőgazdasági területek
18. §

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(2) Az általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

b) az Má-t jelű természetszerű gyepgazdálkodású területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a természeti környezetet kímélő gyepgazdálkodás a jellemző.

c) az Má-t/NP jelű természetszerű gyepgazdálkodású területek mezőgazdasági övezete BfNPI (továbbiakban: nemzeti park) területen, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző.

(3) Az Má-á jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (pl.: növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, munkagép és gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),

b) A mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület. A lakás csak a gazdasági tevékenység kiegészítéseként gazdasági épülettel együtt helyezhető el. Egy telken legfeljebb két lakás létesíthető. A lakóépület alapterülete az országos és kiemelt térségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.

c) Állattartó épület alapterülete legfeljebb 600m²/ épület lehet. Gazdasági épület legalább 15m-es elő- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

d) Telken belül, az épületek, építmények 10m-es környezetében lombhullató fasor telepítendő.

(4) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, állattartás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartókarámok, villanypásztor),

b) az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(5) Az Má-t övezetben elegyes növényállomány őrzendő meg, legfeljebb 65%-os záródás engedhető meg.

(6) Az Má-t/NP jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el. Minden tevékenység a magterületre vonatkozó jogszabályok, szabályok betartásával végezhető. Az ökológiai hálózaton és magterületen belül fajgazdag állomány, mozaikos növényszerkezet őrzendő meg, csak a természetközeli állapot tartható fenn. A spontán cserjésedő, fásuló részek letermelése és üzemszerű betelepítése nem fogadható el.

(7) Az általános árutermelő mezőgazdasági övezetekben, tájképvédelmi, tájkarakter szempontból kiemelt jelentőségű területen belül minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munka csak településrendezési elvi építési engedély alapján történhet.

(8) Az általános mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet

A telek

Az épület

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

A beépítés módja

A kialakítható új telek mérete
(m²)

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint

Megengedett legnagyobb építmény-magassága
(m)

területe
(m²)

szélesség
(m)

felett
(%)

alatt
(%)

legkisebb

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági .épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

gazdasági épület

lakó+gazdasági épület (tanya)

Általános mg-i övezet

Má-á

5.000

20 0000

0,3

0,2

5,5

4,5+ 5,5

Má- t

10.000

50 0000

0,1

5,0

Má-t/NP

10 000

Semmilyen építési tevékenység nem végezhető

Vízgazdálkodási terület
19. §

(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:

a) az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre,

b) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,

c) vízmű-létesítmények (kút, tározó tó) és azok védőterületei.

d) Állóvizek, tavak medre vízfelülete, parti sávja

(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(3) A V jelű vízgazdálkodási övezetben építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

(4) A V-tk jelű vízgazdálkodási övezetben építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni nem lehet, művelési ágat változtatni környezet és természetvédelmi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, csak a természetközeli állapot megőrzésével lehet:

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát, vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Természetközeli terület
20. §

(1) A Tk jelű természetközeli területek övezetébe tartoznak a Békás tó környezetében, a részben szilárd talajfelszínű, magas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű terület, ahol az építés nem megengedett, a természeti értékek védelme biztosítandó.

(2) A természetes terepfelszín, a természetes vízháztartás és az ökológiai adottságok megtartandók, megváltoztatásuk csak az ökológiai rehabilitáció érdekében történhet.

Beépítésre nem szánt különleges terület
21. §

(1) A különleges területek övezetei az alábbiak:

a) K-re jelű beépítésre nem szánt különleges rekreációs övezet

b) K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete,

c) K-hv jelű honvédelemi, honvédségi terület övezete,

d) K-hk jelű hulladékkezelő, - lerakó (szennyvíziszap tároló) különleges terület övezete.

e) A Kb jelű bányaterületek, nyersanyaglelőhelyek övezete.

(2) A K-re jelű beépítésre nem szánt különleges rekreációs övezet előírásai:

a) Az övezet területén elhelyezhetők:

aa) kizárólag a pihenést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl.: pihenőhely, sétaút, játszótér, zenepavilon, szabadtéri színpad),

ab) a terület fenntartását szolgáló építmények,

ac) terület használatához szükséges fásított parkolók,

ad) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút ),

ae) vendéglátó épület,

af) rekreációs célokat szolgáló állattartó épületek (lovarda),

ag) ismeretterjesztést, oktatást szolgáló központ funkcióját befogadó épület,

ah) szolgálati lakás.

b) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

ba) egy épület legfeljebb 1000 m² alapterületű lehet, az építési engedély részeként látványterv készítendő,

bb) Az épület tömegeket legalább 20m-es homlokzati hosszonként építészeti eszközökkel tagolni kell,

bc) A tetőben legfeljebb 2 féle hajlásszög alkalmazható. A magastető egyszerű kialakítású és 30-45 között változó, nyeregtető esetén szimmetrikus hajlású legyen.

bd) Az épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű, a természetes építőanyagok színeivel megegyező színű, korszerű pikkelyes fedőanyag lehet. Azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható.

be) Az épületek homlokzatképzésére, építmények felületképzésére csak természetes építőanyagok alkalmazhatók.

bf) A kertes mezőgazdasági területtel határos telekhatárok és a közterületi telekhatárok mentén 7,5m széles háromszintes zöldsáv telepítendő (cserje és lombkorona szint).

bg) A vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése kötelező.

c) Az övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* (ha)		Beépítettség %		Szintterületi mutató	Legkisebb zöldfelület (%)	Beültetési kötelezettség (%)	A megengedett legnagyobb építmény magasság* (m)
	A kialakítható telek mérete*		Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* (ha)		terepszint
	legkisebb (m²)	legnagyobb (m²)	területe (m²)	széles-sége (m)	alatt	felett
Kre-1	1,5 ha	-	1 ha	-	5	2	-	80	75	8,0
Kre-2	1 ha	-	1 ha	-	-	2	-	80	80	5,5

(3) A K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre vonatkozó előírások:

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár),

ab) a terület fenntartását szolgáló építmények,

ac) sportpályák, technikai sportok pályája kivételével,

ad) terület használatához szükséges fásított parkolók,

ae) a sportolási és rekreációs célokat kiegészítő kereskedelmi-szolgáltató célú épületek.

b) A különleges sportterület építési övezetére vonatkozó határértékek:

övezet	telekalakításra vonatkozó előírások	építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
K-sp	legkisebb telek-	kötelező		Legkisebb	legnagyobb
K-sp	terület m²	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %	ép.mag. m
K-sp	5000	SZ	3	70/50*	2	5,5

* burkolt sportpályák kialakítása esetén 50 %-ra csökkenthető a zöldfelület mértéke.

(4) A K-hv jelű honvédelemi terület övezetére vonatkozó előírások:

a) Az övezetek területén honvédelmi célú épületek és létesítmények helyezhetők el.

b) Az övezetére vonatkozó határértékek

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások	építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
K-hv	legkisebb telek-	kötelező	Legkisebb		legnagyobb
	terület m²	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %		építménymagasság. m
K-hv	4000	SZ	10	40	2		7,5

(5) A K-hk jelű hulladékkezelő, - lerakó (szennyvíziszap tároló) különleges terület övezetére vonatkozó előírások:

a) Az övezetek területén a hulladékkezelő, - lerakó funkcióhoz kapcsolódó épületek és létesítmények helyezhetők el.

b) Az építési övezetére vonatkozó határértékek

építési övezet	telekalakításra vonatkozó előírások	építmények elhelyezésére vonatkozó előírások				építményekre vonatkozó előírások
K-hk	legkisebb telek-	kötelező	Legkisebb		legnagyobb
	terület m²	építési mód	előkert m	Zöldfelület %	beépítettség %		építménymagasság m
K-hk	5000	SZ	10	40	2		7,5

Nyersanyaglelőhelyek övezete
22. §

(1) A Kb jelű bányaterületek övezete a bányaművelés, ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt területek (bányatelkek).

a) Az övezetben elhelyezhető építmények

aa) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények,

ab) porta és mérleg épület,

ac) a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás) szükséges építmények.

b) Az övezetben az épületek szabadon álló módon, legalább 10m-es előkert megtartásával helyezendők el. Az építménymagasságtól csak egyedi technológiai igények kielégítése esetén lehet eltérni.

c) Az övezetre vonatkozó előírások:

Kb		kötelező		legkisebb	legnagyobb
Kb		építési mód	előkert m	zöldfelület %	beépítettség %	építménymagasság. m
Kb	5000	SZ	10	15	2	5,0

IV. Közlekedési- és, közműlétesítményekre
vonatkozó előírások

Közlekedési és közmű területek
23. §

(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) Országos mellékút: 7331 j. összekötőút (meglévő), 14- 20 m között változó,

b) Külterületi feltáró utak: 10 m ,

c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 8- 10 m ,

(4) Járművek elhelyezése

a) A meglévő közintézmények (pl.: templom, polgármesteri hivatal, temető.) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.

b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.

(5) A szabályozási terven jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

(6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei
24. §

(1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) A közcsatorna hálózatra való rákötés feltételével létesíthető épület építmény. Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal – gyephézagos burkolat nem létesíthető - kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. A burkolt parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül, vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.).

(5) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(6) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földalatti vezetéssel kell létesíteni.

V. KÖRNYEZETVÉDELEM

Föld- és talajvédelem
25. §

(1) A 400m² területnagyságot meghaladó termőterület építéssel történő igénybe vétele esetén az építési engedélyezési tervben jogszabályban meghatározott szakértő közreműködésével külön szakértői véleményben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával. A megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(3) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(4) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(6) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.

Levegőtisztaság-védelem
26. §

(1) A község területe a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik⁸. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.

(3) A területen, meglévő védendő területhasználatot zavaró (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény), bűzzel járó tevékenység (pl. nagylét számú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) Új, zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
27. §

(1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni.

(3) A területen a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos, a tisztított szennyvíz ártalmatlanítása, környezetveszélyeztetés nélküli elhelyezése, szikkasztása a környezetvédelmi hatóság engedélyének megfelelően történhet.

(4) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.⁹ A természetes vizek medrének és környezetének rendezésére a vonatkozó előírások betartásával tájrehabilitációs vízrendezési tervet kell készíteni.

(5) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

(6) A település belterületét a külterület felöl összefolyó felszíni víztől övárok-rendszerrel és méretezett átmeneti szikkasztó-tározó terek kialakításával, védeni kell.

Egyéb környezetvédelmi követelmények
28. §

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő területeken – lakóterületek, vegyes területek – az épületek védendő homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy a környezeti zajterhelés mértéke a védendő homlokzat előtt 2m-re, a hatályos jogszabályban előírt határértékek alatt maradjon. A védendő lakóhelyiségekben a beltéri határértékeknek teljesülnie kell, átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek.

(3) Az üzemi eredetű zajterhelés a zaj ellen védendő területeken – lakóterületek, – telekhatárán, illetve az épületek védendő homlokzata előtt 2m-re, nem lehet magasabb a hatályos jogszabályban előírt határértékeknél. (falusias lakóterületek” 50/40 dB nappal/éjjel értékek).

29. § Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

(1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek - a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni..¹⁰

(6) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

VI. ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti lelőhelyek védelme
30. §

(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

(2) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, vagy nagy felületet érint a beruházás a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei
31. §

(1) A műemlékek műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A műemléki környezetben a homlokzat architektúra, a színezés, a nyílászárók elhelyezése és mérete a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építendő ki: álló ablak, keretezés, párkány, szemöldök, fehér vagy természetes építőanyagok színeinek alkalmazása. A hagyományos tetőfedő anyagokat kell alkalmazni (pl.: cserép).

(3) Utcai homlokzaton külső gázvezeték és nyomásszabályozó nem létesíthető. A nyomásszabályozó a kerítéslábazat takarásában, vagy az oldalkerti homlokzaton helyezhető el. Külső homlokzaton gázvezeték a párkány vonalában a ház homlokzatával azonos színűre mázolva vezethető. Közterület felöli homlokzaton megjelenő szerelt kémény és előkert nélküli utcai homlokzaton parapet konvektor kivezető nem létesíthető.

A helyi egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások
32. §

(1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.

b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.

c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.

d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).

e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

Táj- és természetvédelem
33. §

(1) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természetvédelmi kezelési terv előírásainak figyelembe vételével, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.¹¹

(2) A belterületen meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak a jegyző hozzájárulásával történhet.

(3) A meglévő növényzet védelme érdekében, belterületen és közterületen a 10 cm-es törzsátmérőt meghaladó – az üzemtervezett erdőterületeken kívüli – fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően, csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

(4) A belterületen és közterületen a 20cm törzsátmérőt meghaladó, megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(5) A pótlandó növényzetállomány mértéke fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(6) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések
34. §

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Karmacs Alsómajor szabályozási terve és helyi építési szabályzatáról szóló rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez a 7/2010. (IX. 22.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati rendeletet a Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VIII. 8.) önkormányzati rendelete 41. §-a hatályon kívül helyezte 2024. augusztus 10. napjával.

Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a településszerkezeti tervet is módosítani kell.

Lásd: Étv. 29.§

⁴

szakhatóság a növény és talajvédelmi szolgálat és a nemzeti park

⁵

OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

⁶

Az Mk-1 jelű övezet a Btv. általános mezőgazdasági területére vonatkozó előírásokat, az Mk-2 és Mk-3 jelű övezet esetén a kertes mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni

⁷

⁸

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint

⁹

A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai

¹⁰

A száraz zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

¹¹

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet szerint.

Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IX.22.) önkormányzati rendelete

Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Karmacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (IX.22.) önkormányzati rendelete

Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről1

Karmacs Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről¹