1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőkövesd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3400 Mezőkövesd, Mátyás Király út 112.

(3)¹ A város képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Mezőkövesd Város címere, zászlaja, pecsétje és logója.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és városi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

4. § (1) Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

(2) Az Önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn: Románia – Berettyószéplak – Dólya településekkel.

5. § A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a városi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

6. § A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a vármegyei önkormányzattal, más vármegyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a helyi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel.

7. § (1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

8. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

9. § (1)² A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

(4) Az alakuló ülésen dönteni kell az alpolgármester megválasztásáról, valamint az alpolgármester tiszteletdíjáról. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv.1. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

(3) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

11. § (1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

(3) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja.

(4) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 15 napon belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

12. § (1)³ A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti le. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság elnöke hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők, az irodavezetők számára elektronikus formában a tanácskozási joggal meghívottaknak írásban vagy elektronikus formában olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti. A rendelet 22. § (5) bekezdésében meghatározott követelmények betartása ez esetben is szükséges.

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, távirat stb.).

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell a képviselők részére küldendő meghívóval egyidejűleg. A tájékoztatás formája:

13. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap):

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak közül teljes előterjesztést kap:

(4) Az önkormányzati intézmények vezetői az intézményt érintő napirendi ponthoz, valamint a napirendi pontok előadói az őket érintő napirendhez kapnak előterjesztést elektronikus formában.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai az előterjesztések anyagait elektronikus formában kapják. Az előterjesztés anyaga - igény szerint - a (3) bekezdésben felsorolt, itt nem említett meghívott számára is küldhető elektronikus formában.

14. § (1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

(3) A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében.

15. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen: a települési képviselőktől, a testület bizottságaitól, a választókerület országgyűlési képviselőjétől, a városi rendőrkapitánytól, a városi ügyészség vezetőjétől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőitől, az egyházak vezetőitől, a társadalmi szervezetektől.

(4) A munkaterv tartalmi elemei:

(5) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőnek, a bizottságok külső tagjainak, a választókerület országgyűlési képviselőjének, az Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének, a munkatervben érintett előadóknak, a helyi sajtónak.

16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.

(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 7 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

18. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző, távollétében az aljegyző segíti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

19. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

20. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

21. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(4) A napirend a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.

(5) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

22. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát, és a téma szerint illetékes irodavezető és a referens aláírását (szignóját) követően terjeszthetők elő.

(6) Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

23. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

(3) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

24. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

25. § (1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat képviselő testülete rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 21. § (3) bekezdésben foglaltak szerint tárgyalja meg.

(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás két alkalommal maximum két-két perc időtartamban történhet. (A felszólalásra kapott idő elteltére a szavazatszámláló berendezés hangjelzése figyelmeztet.) Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A megsértett képviselőnek joga van a személyét érintő kérdésben maximum 2 percben reagálást tenni, melyet a napirendekhez előre bejelentett hozzászólások elhangzása után tehet meg. Sérelemnek kell tekinteni az olyan állítást, illetve más kifejezést, amely a képviselő becsületét sérti, róla valótlan tényt állít, vagy valós tény hamis színben tüntet fel, feltéve, hogy az állítás, vagy kifejezés alapján az érintett képviselő személye egyértelműen azonosítható.

(9) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.

(10) A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

27. § (1) Kérdés, interpelláció

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.

(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, szükség esetén bizottsági közreműködéssel, amelyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(8) A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban kell előterjesztenie, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A testületi ülésen a kérdés feltevésére legfeljebb 2 perc áll a kérdező rendelkezésére. A kérdésre adott válasz tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

(9) A képviselő szóban az ülésen egy kérdést tehet fel. A szóban feltett kérdés megválaszolására a (8) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

28. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.

(7) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 7 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

29. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással – a szavazás számláló gép használatával – hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Technikai probléma esetén (Pl.: áramszünet, egyéb meghibásodás) a képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz.

(3) Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli – a szavazatszámláló gép kijelzőjének megjelenése alapján -, hogy szavazatát tévedésből nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.

30. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

(2) A név szerinti szavazás szóban vagy géppel történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak, vagy géppel adják le voksukat.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A gépi szavazás eredményét a szavazatszámláló rendszer automatikusan rögzíti a jegyzőkönyvben.

31. § (1) Titkos szavazást kell tartani:

(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(3) A titkos szavazás írásban, vagy géppel történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását a jegyző és a jegyzőkönyvvezető közreműködésével az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság elnöke végzi.

(4) Az írásban vagy a géppel történő szavazásról a szavazás előtt a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel.

32. § (1)⁴ A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásra vonatkozó törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) Határozatok megküldése

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

33. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

(4) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül két – rotációs elv alapján (névsor szerint) kiválasztott – hitelesítő írja alá. A hitelesítést a Hivatal helyiségében (szükség esetén hanganyag biztosításával) a jegyzőkönyv elkészítését követő két napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát ellátják aláírásukkal (szignójukkal).

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet, az ülésről készült hanganyagot és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

34. § (1) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

(2) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet. A képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(3) A rendelet-tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett irodájának vezetője készíti el a jegyző közreműködésével.

(4) A testület megbízhatja előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot, vagy az előkészítésre külön bizottság is létrehozható.

(5) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(6) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(7) Az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság előzetes állásfoglalása nélkül rendelet-tervezetet nem lehet döntésre a képviselő-testület elé terjeszteni, kivéve a költségvetési rendelet-módosítást, illetve amennyiben a szakbizottság az elé terjesztett rendelet-tervezetet önhibájából, különösen határozatképtelensége miatt nem tárgyalta meg.

(8) Az önkormányzati rendelettervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé, kivéve azokat, amelyeknek az előterjesztésére a 22. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester jogosult.

(9) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(10) A kihirdetés módja: a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A közzététel módja:

(11) A kihirdetett rendelet egy példányát a Városi Könyvtárnak is meg kell küldeni annak érdekében, hogy a város lakosai a rendeleteket a legszélesebb körben megismerhessék.

(12) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint – az illetékes szakbizottságok és a jegyző javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(13) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

35. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint - a polgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A városban megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

35/A. § (1) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli. Közmeghallgatást lehet tartani az alábbi önkormányzati döntések előtt:

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 10 nappal előbb értesíteni kell, hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására, a felkészülésre. A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és szóban is megteheti. A közmeghallgatáson - a tárgyalt napirend súlyának, az érdeklődők számának alapján – a képviselő-testület a felszólalások időtartamát - a testületi ülés szabályai szerint - korlátozhatja.

(3) A polgármester évente egy alkalommal közmeghallgatás keretében tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi, várospolitikai, közigazgatási kérdésekről. A közmeghallgatáson a Hivatal vezetői kötelesek részt venni.

36. § (1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

37. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(4)⁵

(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

(6) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a 2–3. mellékletek tartalmazzák.

(7) A képviselő, a nem képviselő bizottsági tagok és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(8) A bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke, alelnöke és tagja. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, megalakulásukkor dönt. A bizottság az elnök helyettesítésére a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ.

(9) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

38. § (1) A bizottságok munkaterv alapján működnek.

(2) A bizottság üléseit az elnök, távollétében az alelnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják. A nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen elektronikus formában, külön kérésre nyomtatott formában kell kézbesíteni

(3) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok 1/4-ének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.

(4) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat azzal, hogy az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiken kívül minden más előterjesztés esetén alakszerű határozat nélkül fogalmazzák, illetve tegyék meg javaslatukat a képviselő-testület felé.

(5) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az Mötv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(6) A bizottságok hatósági jogkörben – magasabb szintű jogszabályokban foglalt eltérésekkel – az közigazgatási eljárás szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az e rendelet szabályai szerint hozzák meg döntéseiket.

(7) A bizottsági ülésen megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

(9) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(10) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.

(11) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

(12) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(13) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.

(14) A bizottságok hatósági jogkörben hozott határozatainak adminisztrációját a jegyző végzi.

(15) A határozat kiadmányozása az alábbiak szerint történik:

(16) A bizottságok elnökei a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.

(17) Az állandó Bizottságok feladatkörébe nem tartozó meghatározott feladatok ellátására a rendelet 4. melléklete szerinti munkacsoport alakul.

39. § (1) Mezőkövesd városban a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban végzi.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, valamint e rendelet 5. melléklete tartalmazzák.

(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

(7) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

40. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére az Mötv rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

40/A. § (1) A képviselők részére megállapított tiszteletdíj teljes összegű kifizetésének feltétele, hogy a képviselő minden képviselő-testületi ülésen részt vegyen.

(2) Amennyiben a képviselő, a bizottsági elnök, illetve bizottsági tag a képviselő-testületi, illetve a bizottsági üléstől közfeladat ellátása érdekében, betegség miatt vagy egyéb igazolt távollét miatt marad távol, a távolmaradás tényét az ülés megkezdéséig szóban vagy írásban kell bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének.

(3) A közfeladat ellátása, a betegség miatti, illetve az egyéb igazolt távollét idejére a képviselőt és a bizottsági tagot a teljes összegű tiszteletdíj illeti meg.

(4) Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegő önkormányzati képviselő és a bizottsági tag amennyiben igazolatlanul nem jelenik meg a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén az adott hónapban az őt megillető tiszteletdíjra nem jogosult. Az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott kötelezettségét igazolatlanul megszegő önkormányzati képviselő az adott évet követő év első három hónapjában nem jogosult tiszteletdíjra. Az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott kötelezettségét igazolatlanul megszegő önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíjára az adott évet követő év első hónapjában nem jogosult.

(5) A képviselő-testületi ülésen és bizottsági ülésen a megjelenést a jelenléti ív és a jegyzőkönyv igazolja. A képviselő-testületi ülésről való igazolatlan távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a polgármester, a bizottsági ülésről való távolmaradás miatti tiszteletdíj-megvonást a bizottsági elnök havonta írásban kezdeményezi a jegyzőnél.

(6) Ha valaki az ülésről közfeladat ellátása érdekében, betegség miatt igazoltan van távol, ezt a jelenléti íven az ülést levezető polgármesternek/alpolgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek igazolnia kell.

41. § A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján.

42. § A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyző az 6. mellékletben foglalt feladatokért felelős.

43. § (1)⁶ A Hivatal a polgármester által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. §-ban meghatározottak szerint nyilatkozik érdemben, illetve hoz határozatot a nemzetiségi jogok kérdéskörében.

(3)⁷ Mezőkövesd Város Önkormányzata megállapodást köt a települési nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodásokban rögzítésre kerülnek a nemzetiségi önkormányzatok feladatai teljesítéséhez és jogaik gyakorlásához a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) foglaltak szerint: a helyiséghasználat, a működés ügyviteli, technikai, szakmai feltételeinek biztosítása, a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel és a vagyonkezeléssel összefüggő szabályok. A megállapodást e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

44. § (1)⁸ Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a vármegyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.

(2)⁹

(3)¹⁰

44/A. §¹¹ (1)¹² A Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Az önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti hatósági szerződésben rendezik.

(2) A Hivatal a számviteli jogszabályoknak megfelelő elkülönített nyilvántartást vezet a települési nemzetiségi önkormányzat vagyonáról és azokat a számviteli előírásoknak megfelelően leltározza.

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához hatósági szerződés alapján ingyenesen helyiséget biztosít a helyben működő nemzetiségi önkormányzat részére. Hatósági szerződés alapján biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti működési feltételeket, a Hivatal útján ellátja a testületi ülések és a döntések előkészítésével, a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel és a vagyonkezeléssel összefüggő feladatokat, valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat és az ezzel járó költségeket a Hivatal költségvetésében biztosítja.

45. § A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:

46. § A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

47. § Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében, a képviselő-testület döntése alapján –részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

48. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A képviselő-testület kettő testületi ülésen tárgyal az adott év költségvetéséről. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.

(3) A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van

(4) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(5) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (3)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

49. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a képviselő-testület által alapított Hivatal útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik. A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

(3) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

(4) Az önkormányzat kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

50. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza

52. § Ez a rendelet 2024. szeptember 5-én lép hatályba.