Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 06. 01Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról. A helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, Debrecen jelképeit a település történelmi múltjára figyelemmel, az itt élők identitástudatának erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Debrecen Magyarország egyik legnagyobb gazdasági erővel rendelkező városa, mely a tudás és az innováció, valamint az oktatás, a gazdaság és kultúra területén rohamosan fejlődő európai várossá vált.
[3] Az 1693. április 11-én szabad királyi városi címet kapott Debrecen az épített és természeti környezetben kiemelkedően gazdag településként büszkén vállalja és őrzi több száz éves múltját, értékeit, a jelenkorban is törekszik az utókor számára maradandó módon ápolni és gyarapítani hírnevét, fenntartható módon megőrizni természeti értékeit.
[4] A Debrecenben élő nemzetiségek hozzájárulnak a város kulturális sokszínűségéhez, teremtő tagjai közösségünknek, ezért Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
[5] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a IX. Fejezet tekintetében a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), 4024 Debrecen, Piac utca 20.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés). A Közgyűlés tagjainak száma a polgármesterrel együtt 33 fő.
(3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése és székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), 4024 Debrecen, Piac utca 20.
2. § (1) Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: Város) történelmi múltjára, fejlődésének folytonosságára utaló és díszítő jelképek
a) a Város címere,
b) a Város pecsétje,
c) a Város zászlaja és lobogója.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jelképek leírását, hiteles arány és alak szerinti ábrázolását, továbbá színeinek meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.
(3)1 Az (1) bekezdésben megjelölt jelképek használatának rendjét a Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.
(4) A Közgyűlés április 11-ét Debrecen Város Napjává nyilvánítja arra tekintettel, hogy az 1693. április 11-én kelt, I. Lipót császár által kibocsátott kiváltságlevéllel Debrecen szabad királyi városi rangot kapott.
3. §2 (1) A Közgyűlés – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott – szervei:
a) a polgármester,
b) a Közgyűlés e rendeletben meghatározott bizottságai,
c) a Józsai Településrészi Önkormányzat (a továbbiakban: településrészi önkormányzat),
d) a jegyző,
e) a Polgármesteri Hivatal,
f) a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás,
g) a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás.
(2) A Közgyűlés és szervei befolyástól mentes és közbizalmat élvező működésének biztosítása, valamint méltóságának megőrzése érdekében az elhelyezésükre szolgáló épületeken jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jelkép, zászló vagy egyéb szimbólum elhelyezéséhez vagy vetítés útján történő megjelenítéséhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A polgármester hozzájárulására a Rendelet 10. §-ában és a 12. § - 16. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4. § (1) Helyben szokásos módon történő közzétételnek az Önkormányzat hivatalos honlapján, a www.debrecen.hu internetes portálon történő közzététel minősül.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye (a továbbiakban: Közlöny), mely a levéltári példány kivételével kizárólag elektronikus formában jelenik meg a www.debrecen.hu internetes portálon.
2. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
5. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátása mellett az Mötv.-ben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását. Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését is.
(3) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében – ha a feladatvállalás jelentősebb költségkihatással jár – a Közgyűlés érintett bizottsága, valamint külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester vagy a jegyző gondoskodik.
A Közgyűlés tagjai
3. A polgármester
6. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
(3) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett
a) gyakorolja a Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatásköröket és arról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Közgyűlésnek,
b) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,
c) koordinálja az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a Közgyűlést a kapcsolatok alakulásáról,
d) az alpolgármesterekkel felváltva a lakossági igényekhez igazodva fogadóórát tart.
(4) A Közgyűlés nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében döntést hozhat.
(5) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) döntés pályázat benyújtásáról az Önkormányzat nevében,
b) hatósági, bírósági és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.
(6) A Közgyűlés polgármesterre átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
4. Az alpolgármester
7. § (1) A Közgyűlés a polgármester javaslatára 4 főállású alpolgármestert választ.
(2) A Közgyűlés 3 fő alpolgármestert a saját tagjai közül, 1 fő alpolgármestert nem a tagjai közül választ.
(3) Az alpolgármester jogszabályban meghatározott feladatai mellett ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.
5. A képviselők
8. § (1) A képviselő a képviselői munkájával összefüggésben jogosult
a) az Önkormányzattól kapott megbízás alapján, képviselői igazolványának felmutatását követően az önkormányzati költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, nonprofit és egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: intézmények) helyiségeibe – az intézmény vezetőjével, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után – belépni, valamint
b) az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban – a Polgármesteri Hivatal adott feladattal érintett szervezeti egysége útján – adatot, tájékoztatást és információt kérni.
(2) A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében fogadóórát tarthat.
(3) A képviselő – más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett – köteles
a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Közgyűlés, illetve a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
b) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történt eljárásáról a következő ülésen beszámolni,
c) a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.
(4) A képviselő testületi munkában való részvételét az Mötv. 32. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakra tekintettel a testületi ülésről készült jegyzőkönyv jelenlétre vonatkozó adatai alapján, a részvétel időtartamának megjelölésével kérelemre a jegyző igazolja.
(5) A képviselő az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát az Ügyrendi Bizottsághoz nyújtja be.
6. A képviselők juttatásai
9. § (1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig e minőségben végzett munkájáért tiszteletdíj illeti meg, melynek havi mértéke megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az év első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb összegével (a továbbiakban: alapdíj).
(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja – bizottsági taggá választásától kezdődően – az alapdíjon felül
a) egy bizottsági tagság esetén az alapdíj 80%-a,
b) kettő vagy több bizottsági tagság esetén az alapdíj 100%-a,
c) bizottság
ca) elnöke esetén az alapdíj 150%-a,
cb) alelnöke esetén az alapdíj 120%-a.
(3) Amennyiben a képviselő egyidejűleg több, a (2) bekezdésben foglalt megbízatást tölt be, a megbízatásokért járó tiszteletdíjak közül az illeti meg, amelyiknek az összege a legmagasabb.
(4) Ha a képviselő a tárgyhavi közgyűlések szavazásai több, mint a felén nem vett részt, a tárgyhavi alapdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben volt távol és azt a polgármester igazolja.
(5) Ha a bizottsági tag képviselő a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több, mint felén nem vett részt, a bizottsági tagságért járó tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben volt távol, melyet az adott bizottság elnöke igazol. Az elnök távollétét a polgármester igazolja. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt bizottságonként kell figyelembe venni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított tiszteletdíjak számfejtése és kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történik.
(7) A képviselő megbízatása idejére az alábbi természetbeni juttatásokra jogosult:
a) Debrecen közigazgatási területén a helyi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító havi utazási bérlet, vagy Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatás havi 25.000 Ft összegben,
b) hordozható számítógép, tartozékai és a képviselői munkához szükséges szoftverek térítésmentes használata,
c) az Önkormányzat által biztosított mobilinternet szolgáltatás,
d) az Önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatások.
7. A képviselőcsoport
10. § (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.
(2) A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló
a) egy jelölő szervezet esetében legalább 3 képviselő,
b) két jelölő szervezet esetében legalább 6 képviselő,
c) három vagy ennél több jelölő szervezet esetében legalább 9 képviselő
szükséges.
(3) Egy képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. A független képviselő egy már megalakult képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
(4) Képviselőcsoport tagságának megszűnése esetén a képviselő 6 hónap elteltével csatlakozhat másik képviselőcsoporthoz.
(5) A képviselőcsoport köteles vezetőt és legalább 1 vezető-helyettest választani, egyebekben működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg.
11. § (1) A képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport megalakulását, megszűnését, elnevezését, tagságának létszámát, vezetőjének és helyettesének, helyetteseinek nevét, valamint az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat a polgármesternek tett írásbeli nyilatkozattal e tények bekövetkezését követő 5 napon belül jelenti be.
(2) A polgármester a beérkezett nyilatkozatot a Közgyűlés soron következő rendes ülésén ismerteti.
8. A tanácsnok
12. § (1) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.
(2) A tanácsnok juttatásaira a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői mandátuma megszűnésével,
b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzését követően, az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásával,
d) felmentéssel,
e) lemondással.
(4) A tanácsnok megbízatásának időtartama alatt évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek.
A Közgyűlés működésének szabályai
9. A Közgyűlés összehívásának rendje
13. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) Ha az érintett az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését a Közgyűlés ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.
(3) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a Közgyűlés zárt ülés elrendeléséről szóló döntéséig.
14. § (1) A Közgyűlés üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, melynek tartalmaznia kell
a) az ülés helyét és idejét, kezdési időpontját,
b) a tervezett napirendet az előterjesztések címének és – a „Kérdések” napirendi pont kivételével – az előterjesztőjének megjelölésével,
c) az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).
(2) A meghívó kézbesítése elektronikus formában, a Polgármesteri Hivatal által erre a célra kialakított informatikai rendszeren keresztül történik.
(3) Kivételes esetben a meghívó és az előterjesztések a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) email-ben a képviselő és a meghívott által megjelölt elektronikus levelezési címre, vagy
b) nyomtatott formában a képviselő és a meghívott által megjelölt címre
is kézbesíthetők.
(4) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
15. § (1) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjait képező előterjesztések esetében – az Mötv.-ben kötelezően meghatározott napirendi pont, valamint a rendelettervezet kivételével – e rendelet 22. §‑át nem kell alkalmazni.
(3) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
16. § (1) A Közgyűlés évente legalább 8 alkalommal, lehetőleg a hónap harmadik hetének csütörtöki napján rendes ülést tart.
(2) Az előterjesztést a polgármester legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre köteles a meghívóban napirendi pontként javasolni.
(3) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a közgyűlési tagok legalább egynegyede írásban javasol.
(4) A meghívót az abban szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztésekkel együtt
a) rendes ülés esetén a Közgyűlés napjától visszafelé számított 7. nap,
b) sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap
24:00 órájáig kell kézbesíteni.
17. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha azt halaszthatatlan ügy vagy az Önkormányzat érdeke indokolttá teszi.
(2) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.
(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező – a 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal előkészített – rendkívüli indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A rendkívüli ülés meghívójának tartalmára a 14. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy abban „Kérdések” napirendi pont nem szerepelhet.
(5) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
18. § (1) A Közgyűlés Debrecen Város Napja, valamint október 23-a alkalmából ünnepi ülést tart.
(2) Az ünnepi ülésre nem kell alkalmazni az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, a 34. §‑ban foglaltak kivételével a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat.
19. § (1) A Közgyűlés ülésére – az Mötv.-ben meghatározott személyeken túl – tanácskozási joggal meg kell hívni
a) az aljegyzőket,
b) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit,
c) a város országgyűlési egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket,
d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben nevesített elismert egyházak képviselőit a tevékenységüket közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásakor,
e) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit, valamint a könyvvizsgálót és a főépítészt,
f) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve azt, aki jogszabály alapján a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkezik – így különösen a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestert,
g) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
h) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak a Közgyűlés ülésén – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.
(3) A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Közgyűlés bármely ülésén részt vehet.
10. A közgyűlési előterjesztések fajtái, formai és tartalmi követelményei
20. § (1) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontként javasolt előterjesztéseket.
(2) A Közgyűlés rendes ülésének meghívójában nem szereplő napirendi pontot csak
a) sürgősségi indítvánnyal ellátott vagy
b) kizárólag változtatási tilalom elrendelése vagy személyi ügy soron kívüli tárgyalása érdekében helyben kiosztott (a továbbiakban: helyben kiosztott)
előterjesztés alapján tárgyalhat a Közgyűlés.
(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha
a) az jogszabályban előírt, vagy a Közgyűlés által megállapított határidő mulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő rendes ülésre már nem terjeszthető be, vagy
b) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(4) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a közgyűlési tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság vagy a jegyző írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.
(6) Sürgősségi indítvánnyal ellátott vagy helyben kiosztott előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
21. § (1) A Közgyűléshez előterjesztést nyújthat be
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a képviselő, képviselőcsoport,
c) a tanácsnok,
d) a Közgyűlés bizottsága,
e) a településrészi önkormányzat,
f) a jegyző, az aljegyzők,
g) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetője, osztályvezetője, irodavezetője és a főépítész,
h) azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,
i) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(2) Helyben kiosztott előterjesztést kizárólag a polgármester vagy az alpolgármesterek nyújthatnak be.
(3) Előterjesztés kizárólag törvényességi ellenőrzést követően terjeszthető elő, melynek elvégzéséről a jegyző olyan határidővel gondoskodik, hogy az a 16. § (4) bekezdésében foglalt időpontig, helyben kiosztott előterjesztés esetén a Közgyűlés ülésének megkezdéséig megtörténjen.
22. § (1) Előterjesztés kizárólag írásban terjeszthető elő.
(2) Az előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
b) a tárgyat,
c) az ügyirat iktatószámát,
d) az ügyintéző nevét,
e) a mellékletek számát és tárgyát,
f) a „feladatot jelent” megjelölés alatt azok nevét, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a döntési javaslat feladatot állapít meg,
g) a „véleményező bizottság” megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottság(ok), településrészi önkormányzat megnevezését,
h) az „egyéb véleményező szerv” megjelölés alatt azon szerv(ek) megnevezését, akinek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési jogköre van,
i) a törvényességi ellenőrzésre benyújtás időpontját,
j) a törvényességi ellenőrzést végző nevét,
k) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét vagy lehetőségét, utalva a zárt ülés tartását kötelezővé vagy lehetővé tevő jogszabályi rendelkezésre.
(3) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza
a) a határozati javaslat vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,
b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalást,
c) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,
d) a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott döntések (határozat, rendelet) tervezetének indokolását, ennek keretében
da) az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást, valamint
db) az előterjesztőnek a rendelet tervezetéhez tartozó indokolás közzétételére vonatkozó álláspontját.
(4) Az előterjesztés több határozati javaslatot és több rendelettervezetet is tartalmazhat.
(5) Az előterjesztés határozati javaslata tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
b) a közgyűlési hatáskört biztosító, valamint a tárgykört érintő jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi közgyűlési döntést érint, annak számát,
c) a rendelkező részt úgy, hogy személyi kérdésekben – a díjak, címek, elismerések adományozása kivételével – a megválasztásra, kinevezésre, megbízásra javasolt személyt vagy személyeket lehetőleg név szerint meg kell jelölni,
d) az esetleges döntési változatokat azzal, hogy a határozati javaslatban döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon javaslat elfogadása és elutasítása,
e) a végrehajtási határidőt,
f) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(6) Az előterjesztésben rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített vagy egyszerű többséget igénylő döntés szükséges.
23. § (1) A Közgyűlés elé terjesztett beszámolóra és tájékoztatóra az előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a határozati javaslat rendelkező része
a) beszámoló esetén annak elfogadására,
b) tájékoztató esetén annak tudomásul vételére
irányul.
(2) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról,
c) a Közgyűlés és szervei működéséről,
d) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről
készíthető.
(3) A tájékoztató olyan írásos információ Közgyűlés elé terjesztését jelenti, amely az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztja alá, illetve a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.
24. § (1) A helyben kiosztott, valamint a sürgősségi vagy rendkívüli indítvánnyal benyújtott előterjesztés formai és tartalmi követelményeire – a 17. § (5) bekezdésében és a 20. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – a 22. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A sürgősségi vagy rendkívüli indítvány az előterjesztéshez készített külön javaslat, amelynek
a) szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma sürgősséggel történő napirendre tűzése vagy rendkívüli ülésen történő tárgyalása milyen okból szükséges,
b) határozati javaslata – az e rendelet sürgősségi vagy rendkívüli indítvánnyal történő előterjesztésre vonatkozó rendelkezése megjelölésével – rögzíti azt, hogy az előterjesztést a Közgyűlés sürgősséggel vagy rendkívüli ülésen tárgyalja.
25. § (1) A meghívó kézbesítésétől az ülés megkezdéséig a már kiküldött előterjesztéseken csak az e §‑ban meghatározott esetekben és módon lehet változtatást végrehajtani.
(2) Amennyiben az előterjesztés kiküldését követően annak határozati javaslatában a döntés tartalmát érdemben nem befolyásoló elírás javítása szükséges, azt a jegyző tájékoztatását követően, engedélyével az e célra kialakított informatikai rendszerben az érintett előterjesztésben kell elvégezni. Erről a Közgyűlést a napirendi pont tárgyalása előtt szóban tájékoztatni kell.
(3) A határozati javaslat tartalmát érdemben befolyásoló javítás, kiegészítés vagy az eredetileg kiküldött előterjesztésben nem szereplő döntési alternatíva előterjesztése írásbeli előterjesztői kiegészítés formájában történhet.
(4) Az írásbeli előterjesztői kiegészítés tartalmazza
a) az érintett napirendi pont megnevezését az ahhoz tartozó előterjesztés címével együtt,
b) a kiegészítés szükségességének indokolását, továbbá
c) szükség esetén a döntés(ek) tervezetét.
(5) Az írásbeli előterjesztői kiegészítést legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon 12.00 óráig be kell nyújtani a Jogi Osztályra annak törvényességi ellenőrzése érdekében.
(6) A törvényességi ellenőrzést követően az írásbeli előterjesztői kiegészítés eredeti példányát és annak 45 db másolatát be kell nyújtani a Jogi Osztályra, mely azt az ülés megnyitása előtt kiosztja a Közgyűlés tagjai és a 19. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában megjelölt személyek részére.
11. A Közgyűlés ülésének megnyitása és a napirendi pontok elfogadása
26. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) A helyben kiosztott vagy sürgősségi indítvánnyal ellátott előterjesztés napirendre vételéről a 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti meghívóval megküldött napirendi pontok elfogadását megelőzően a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. A helyben kiosztott előterjesztést a napirendre vételéről való döntést közvetlenül megelőzően kell kiosztani a képviselők részére és annak tartalmát röviden ismertetni kell.
(3) A polgármester a kiküldött meghívó és a (2) bekezdés szerinti döntés alapján javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére, amelyet a Közgyűlés egyszerű többséggel, vita nélkül állapít meg.
(4) Amennyiben helyben kiosztott és sürgősségi indítvánnyal előterjesztett előterjesztés napirendre vételéről is dönt a Közgyűlés, a helyben kiosztott előterjesztést a sürgősségi indítvánnyal ellátott előterjesztés előtt kell megtárgyalni.
(5) Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(6) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztése tekintetében az előterjesztő kezdeményezheti valamely napirendi pont napirendről történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
27. § (1) A polgármester az ülést berekeszti, ha a Közgyűlés
a) nem határozatképes vagy
b) határozatképtelenné válik vagy
c) valamennyi napirend tárgyalását befejezte.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal újból összehívni a Közgyűlést.
12. Vitavezetési szabályok, módosító javaslat előterjesztése
28. § (1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit, melynek során
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben, vagy ismerteti a helyben kiosztott előterjesztést, ezt követően
b) az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetésére kerül sor legfeljebb 5–5 percben, valamint a bizottsági vitában kisebbségben maradt bizottsági tagok véleményének ismertetésére 2–2 percben, majd
c) a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1–1 percben kérdéseket tehet fel az előterjesztőnek, amire az előterjesztő legfeljebb 2–2 percben válaszol, melyet követően
d) a képviselőcsoportok vezetői ismertetik álláspontjukat legfeljebb 5–5 percben, továbbá
e) a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket (hozzászólás), módosító javaslatukat személyenként egy alkalommal legfeljebb 3 percben, valamint
f) lehetőséget biztosít állampolgári jogon történő hozzászólásra, személyenként legfeljebb 3 perc időtartamban.
(2) Az előterjesztőnek az ülés megkezdése előtt írásban előterjesztett kérelmére a szóbeli kiegészítéshez kivetítésre alkalmas multimédiás eszköz használatát a polgármester engedélyezi.
(3) A polgármester és az alpolgármesterek, valamint a polgármester által felkért személy a vita bármelyik részében válaszolhat és kifejtheti véleményét.
(4) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén soron kívül, ügyrendi felszólalás keretében jelzéssel él.
(5) A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően – napirendi pontonként egy alkalommal – legfeljebb 1 percben viszontválaszra jogosult.
(6) A tárgyalt napirendi pontot érintően ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai egy-egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselőcsoportok vezetői alkalmanként 2–2 perc időtartamban véleményt nyilváníthatnak.
(7) A vita lezárása előtt az előterjesztő reagálhat a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok befogadásáról.
29. § (1) Módosító javaslatot csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító javaslatot minden esetben előzetesen írásban, a vita során elhangzott módosító javaslatot a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását a polgármester felfüggesztheti.
(2) Amennyiben az írásbeli módosító javaslat benyújtására a Közgyűlés ülésének megkezdéséig sor kerül, a javaslat benyújtója kérheti a jegyzőtől, hogy az a Közgyűlés ülésén kerüljön kiosztásra.
(3) A polgármester a vita során elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.
(4) A rendelettervezet vitájára az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy módosító javaslatot csak írásban, a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig lehet benyújtani a polgármester részére.
30. § (1) A polgármester tárgyalási szünetet bármikor elrendelhet és rendkívüli esemény, rendzavarás vagy a Közgyűlés működését veszélyeztető egyéb helyzet esetén az ülést felfüggesztheti.
(2) A képviselőcsoport vezetőjének javaslatára, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében szünetet kell tartani. Egy képviselőcsoport ülésnaponként egyszer kérheti 10 perc szünet megtartását.
(3) A tárgyalási szünet és a felfüggesztés időtartamát a polgármester határozza meg.
(4) Az ülés napi időtartama a szünet és a felfüggesztés időtartamát leszámítva csak akkor haladhatja meg a 8 órát, ha erről a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Az ülés időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 10 órát.
(5) Az ülés folytatólagos ülésként is tartható az (1) és (4) bekezdésben, valamint a 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben. A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.
13. A döntéshozatal szabályai
31. § (1) A határozati javaslatot a polgármester ismerteti. A javaslatot nem kell felolvasni, elegendő arra utalni, ha
a) az megegyezik az írásban előterjesztett javaslattal vagy az előterjesztői kiegészítéssel;
b) a módosító javaslatot az előterjesztő változtatás nélkül teljes egészében befogadta;
c) az a vita során kétséget kizáróan megfogalmazást nyert.
(2) A polgármester a vita során elhangzott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat, ezt követően a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester ismerteti a döntést.
(4) Minősített többség szükséges a javaslat elfogadásához az Mötv.-ben felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:
a) a Közgyűlés hatáskörének átruházása,
b) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,
c) önkormányzati jelképek alkotása,
d) önkormányzati elismerések alapítása, adományozása,
e) a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása,
f) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
g) helyi népszavazás kiírása,
h) településszerkezeti terv elfogadása és módosítása,
i) közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat) elfogadása,
j) az e rendeletben meghatározott más esetben.
32. § (1) Az Mötv. 48. § (2) bekezdése szerinti nyílt szavazás elsősorban szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek hiányában kézfelemeléssel történik.
(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra, melyről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A Közgyűlés a polgármester, valamint a Közgyűlés tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére vita nélkül, minősített többséggel hozott döntésével titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. Amennyiben a szavazatszámláló géppel való szavazás technikai feltételei nem biztosítottak, a titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg annak módjáról is dönteni kell.
33. § (1) Ha a Közgyűlés kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több döntési változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve döntési változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve döntési változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve döntési változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a megismételt szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.
14. Az ülések rendjének fenntartása
34. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester
a) vita esetén dönt az ülésteremben jelen lévők ültetési rendjéről,
b) figyelmezteti a hozzászólót, hogy
ba) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
bb) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a b)–c) pontban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
(2) A Közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki
a) az adott ülésen több, mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) a Közgyűlés ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér,
d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 50.000 Ft, melyet az érintett képviselő az ülést követő 15 napon belül köteles befizetni az Önkormányzat fizetési számlájára.
(4) A Közgyűlés ülésének ideje alatt az ülésteremben telefonálni tilos.
15. A felszólalások típusai és szabályai
35. § (1) A Közgyűlés ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) ügyrendi felszólalás
ba) ügyrendi hozzászólás,
bb) ügyrendi javaslat,
bc) ügyrendi kérdés
c) kérdés,
d) napirenden kívüli felszólalás,
e) állampolgári jogon történő hozzászólás.
(2) A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek és az állampolgári jogon hozzászólóknak az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben.
36. § (1) Ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai legfeljebb 2–2 percben kézfelemeléssel is kérhetnek szót.
(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.
(3) Ügyrendi javaslat a Közgyűlés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés a 28. § (6) bekezdésében foglalt véleményezést követően vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) Az ügyrendi kérdést annak feltételét követően az válaszolja meg, akihez a képviselő kérdését intézte. A válaszadást követően az ügyrendi kérdésről további vita nem nyitható.
37. § (1) A Közgyűlés záró napirendi pontjaként a „Kérdések” keretében a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre és azok megválaszolására.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a képviselő az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőkhöz, a főosztályvezetőkhöz és a főépítészhez.
(3) Egy képviselő kérdései legfeljebb 2 percben adhatóak elő, a válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.
38. § (1) A Közgyűlés rendes ülésén rendkívüli ügyben napirenden kívüli felszólalás keretében valamennyi napirendi pont lezárását követően bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. A napirenden kívüli felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt írásban kell közölni a polgármesterrel.
(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(3) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban válaszra jogosult.
39. § A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkezőnek a polgármester adja meg a szót, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével az ülés megkezdése előtt írásban jelezte a polgármesternél. Az állampolgári jogon történő hozzászólásokra testületi ülésenként összesen 30 perc áll rendelkezésre.
16. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyve, a döntések nyilvánossága
40. § (1) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell
a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági és frakcióvéleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
b) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,
c) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
d) a Közgyűlésen történt fontosabb eseményeket,
e) a kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
f) az ülés kezdetének és befejezésének időpontját.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
(3) A Közlönyben haladéktalanul ki kell hirdetni az önkormányzati rendeleteket és közzé kell tenni a határozatokat.
17. Társadalmi részvétel biztosítása a Közgyűlés munkájában
41. § (1) A választópolgárok, civil és egyéb szervezetek önkormányzati működésről való tájékoztatása, a döntések előkészítésébe való bevonása a www.debrecen.hu honlapon, illetve az eszrevetelek@ph.debrecen.hu elektronikus elérhetőség biztosításával történik.
(2) Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt módon biztosítja.
(3) Az önkormányzati rendelettervezetek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett javaslatokról a természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervezetek az (1) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12.00 óráig nyilváníthatnak véleményt.
(4) A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről.
42. § (1) Az Mötv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Közgyűlés ülésének időpontjáról a választópolgárokat a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.debrecen.hu portálon történő közzétételével kell tájékoztatni.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Közgyűlés ülésén részt vevők tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. A 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedés e személyekkel szemben is foganatosítható.
43. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés rendes ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
(2) A közmeghallgatás megtartható
a) személyes megjelenéssel vagy
b) a www.debrecen.hu honlapon való közzététel útján.
(3) A közmeghallgatásról szóló hirdetményt legalább 3 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a www.debrecen.hu honlapon meg kell jelentetni. A hirdetmény tartalmazza legalább
a) a közmeghallgatás formáját
b) a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közmeghallgatás időpontját és helyét,
c) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben
ca) azt az időtartamot, amelyen belül a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői írásban a helyi közügyeket érintő kérdéseket, javaslatokat tehetnek,
cb) azt az e-mail és hivatali kapu címet, ahová az észrevételek, kérdések elektronikus úton is beküldhetők.
(4) A helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői írásban már a hirdetmény közzététele időpontjától kezdődően megfogalmazhatják észrevételeiket és kérdéseiket.
(5) Amennyiben az írásban megfogalmazott, illetve az ülésen elhangzott helyi közügyeket érintő kérdések, javaslatok a közmeghallgatáson nem válaszolhatók meg, a polgármester, a jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság azt megvizsgálja, és arra az Mötv-ben foglalt határidőn belül válaszol.
(6) Ha a helyi közügyeket érintő kérdések, javaslatok megválaszolása nem az ülés keretében történik, a válaszokról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
44. § A Közgyűlés helyi népszavazást rendel el a Város választópolgárai legalább 20 százalékának kezdeményezésére.
A Közgyűlés bizottságai
18. A bizottságok és általános feladataik
45. § (1) A Közgyűlés bizottságai és tagjaik száma:
a) az Egészségügyi és Szociális Bizottság 7 képviselő és 6 nem képviselő tagból, összesen 13 főből,
b) az Ifjúsági és Sportbizottság 7 képviselő és 6 nem képviselő tagból, összesen 13 főből,
c) a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 6 képviselő és 5 nem képviselő tagból, összesen 11 főből,
d) a Kulturális és Oktatási Bizottság 8 képviselő és 7 nem képviselő tagból, összesen 15 főből,
e) a Pénzügyi Bizottság 6 képviselő és 5 nem képviselő tagból, összesen 11 főből,
f) a Tulajdonosi és Gazdaságfejlesztési Bizottság 7 képviselő tagból,
g) az Ügyrendi Bizottság 8 képviselő tagból
áll.
(2) A Közgyűlés által létrehozott bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. Az ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendet a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.
46. § (1) A bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Közgyűlés tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.
(2) A bizottság dönt
a) a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben,
b) az ügyrendjének meghatározásáról,
c) a határozatai végrehajtásáról szóló beszámoló tudomásul vételéről, valamint
d) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámoló elfogadásáról.
(3) A bizottságok az átruházott hatásköreik gyakorlásáról évente beszámolnak a Közgyűlésnek.
(4) A bizottság – a 19. alcímben foglaltakon túl – állást foglal, illetve véleményezi
a) a feladatkörébe tartozó közgyűlési előterjesztéseket,
b) az Önkormányzat gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,
c) az Önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,
d) a feladatkörét érintő területen működő önkormányzati költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével, alapító okiratának módosításával, vezetője kinevezésével, megbízásával, felmentésével, megbízása visszavonásával, fegyelmi eljárással, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával kapcsolatos előterjesztéseket,
e) a feladatkörét érintő területen működő, az Önkormányzat 25% feletti részesedésével működő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, átszervezésével, megszüntetésével, létesítő okiratának módosításával, tisztségviselői, könyvvizsgálói megválasztásával, megbízásával, felmentésével, megbízása visszavonásával, vizsgálati eljárással, fegyelmi eljárással, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával, számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásával, mérlegével, üzleti tervével kapcsolatos előterjesztéseket.
(5) A bizottság kapcsolatot tarthat a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, önkormányzati költségvetési szervekkel, az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokkal, más civil szervekkel, szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel, közszolgáltatókkal, valamint figyelemmel kísérheti
a) a szakterületét érintő városi szintű nemzetközi kapcsolatokat,
b) a szakterületén működő önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági társaságok tevékenységét,
c) a feladatkörét érintően az önkormányzati rendeletek hatályosulását, a közgyűlési határozatok végrehajtását.
(6)3 A bizottság javaslatot tesz a feladatkörét érintő önkormányzati támogatások odaítélésére a döntéshozónak.
19. Az egyes bizottságok szakmai feladatai
47. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezi
1. az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
2. a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
3. a szociális szolgáltatások és ellátások,
4. feladatkörét érintően a lakás- és helyiséggazdálkodás
körébe tartozó önkormányzati feladatkörökhöz kapcsolódó valamennyi közgyűlési előterjesztést.
48. § (1) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi
1. a településfejlesztés, településrendezés,
2. a településüzemeltetés,
3. a közterületek elnevezése,
4. a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása),
5. a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
6. a helyi közösségi közlekedés biztosítása,
7. a távhőszolgáltatás,
8. a víziközmű-szolgáltatás
körébe tartozó önkormányzati feladatkörökhöz kapcsolódó valamennyi közgyűlési előterjesztést.
49. § (1) A Kulturális és Oktatási Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A Kulturális és Oktatási Bizottság véleményezi
1. művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezése, áthelyezése, eltávolítása,
2. az intézmények elnevezése,
3. a kiemelt városi kulturális rendezvények megrendezése,
4. az óvodai ellátás és a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása,
5. filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása,
6. a kulturális örökség helyi védelme,
7. a helyi közművelődési tevékenység támogatása
körébe tartozó önkormányzati feladatkörökhöz kapcsolódó valamennyi közgyűlési előterjesztést.
(3) Szakmai véleményt alkot
1. a közterületen elhelyezett emléktáblák, emlékoszlopok megjelenési formáiról és feliratairól,
2. a nevezetes személyek sírhelyeinek nyilvántartásával összefüggő kérelmekről, továbbá
3. az Önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény igazgatói beosztásának ellátására vonatkozó pályázati eljárásban a benyújtott pályázatról, és a pályázó személyes meghallgatását követően annak szakmai alkalmasságáról, valamint a pályázat kiírásának mellőzésével kapcsolatos eljárásban az intézmény igazgatójának meghallgatása után, az újabb igazgatói ciklusra történő megbízásáról.
(4) Megtárgyalja az Önkormányzat által fenntartott előadóművészeti intézmények elmúlt évadjának művészeti beszámolóját, valamint a következő évadjának művészeti, közönségszervezési és marketing célkitűzéseiről, művészeti programjáról szóló tájékoztatóját.
50. § (1) Az Ifjúsági és Sportbizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 7. melléklet tartalmazza.
(2) Az Ifjúsági és Sportbizottság véleményezi
1. az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, valamint
2. a sport, ifjúsági ügyek
körébe tartozó önkormányzati feladatkörökhöz kapcsolódó valamennyi közgyűlési előterjesztést.
51. § (1) A Pénzügyi Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A Pénzügyi Bizottság véleményezi
1. a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
2. az Önkormányzat zárszámadási rendelet tervezetét,
3. az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet tervezetét,
4. a helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására, módosítására irányuló rendelet-tervezetet,
5. a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
6. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére irányuló előterjesztést,
7. az Önkormányzat gazdálkodását érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési tárgyú előterjesztést,
8. az állami támogatások igénylésével kapcsolatos előterjesztéseket,
9. a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-vel kapcsolatos valamennyi előterjesztést,
10. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak az éves beszámolókkal kapcsolatos jelentési kötelezettségét,
11. az Önkormányzat belső ellenőrzési stratégiai és éves tervét,
12. az Önkormányzat éves ellenőrzési jelentését, valamint az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek összefoglaló éves ellenőrzési jelentését,
13. az árak és díjak megállapítására vonatkozó előterjesztéseket,
14. az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az Önkormányzatnál lefolytatott ellenőrzés lezárásaként összeállított ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások végrehajtására készített intézkedési tervet.
(3) A Pénzügyi Bizottság kapcsolatot tart az Önkormányzat könyvvizsgálójával.
52. § (1) A Tulajdonosi és Gazdaságfejlesztési Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 9. melléklet tartalmazza.
(2) A Tulajdonosi és Gazdaságfejlesztési Bizottság véleményezi
1. a fejlesztési és beruházási terveket,
2. az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket,
3. az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére vonatkozó előterjesztéseket,
4. az Önkormányzat javára történő vagyon felajánlás elfogadására irányuló javaslatot,
5. a kormányzati terület-, és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést,
6. az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítésére, bérbeadására vonatkozó előterjesztéseket,
7. a hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést,
8. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztést,
9. gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználásának korlátozására vonatkozó előterjesztést,
10. az Önkormányzat vagyonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképesség szerinti minősítésére, átminősítésére vonatkozó előterjesztést,
11. az értékpapír vásárlással és értékesítéssel kapcsolatos előterjesztést,
12. az Önkormányzat gazdálkodását érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési tárgyú előterjesztést,
13. a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezése esetén a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához a használatukba adandó vagyon meghatározására vonatkozó előterjesztést,
14. a turizmust érintő előterjesztéseket.
53. § (1) Az Ügyrendi Bizottság átruházott feladat- és hatásköreiről szóló jegyzéket a 10. melléklet tartalmazza.
(2) A Közgyűlés vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságként az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére.
(3) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi
1. a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, valamint egyéb, az önkormányzatok törvényes működése tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv által jelzett, a Közgyűlés és bizottságai jogszabálysértő döntésére vonatkozó felhívását, észrevételét,
2. érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás tervét,
3. a rendőrkapitány, valamint a tűzoltóparancsnok Közgyűlés elé kerülő beszámolóját,
4. előzetesen a Közgyűlés üléseinek napirendi javaslatát,
5. a Polgármesteri Hivatal működéséről és a jegyzőre átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
6. személyi kérdéseket érintő közgyűlési előterjesztéseket,
7. az Önkormányzat és az egyházak, más önkormányzatok, önkormányzati társulások közötti együttműködési megállapodás tervezetét,
8. az Önkormányzat nemzetközi külkapcsolatait, testvérvárosi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekben való részvételét,
9. társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
(4) Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja
1. a polgármester által véleményezésre kiadott egyedi etikai ügyeket,
2. a képviselőkkel szembeni etikai bejelentéseket,
3. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
4. a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.
(5) Az Ügyrendi Bizottság egyéb feladatai:
1. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, az összeférhetetlenségről szóló közgyűlési döntés előterjesztése,
2. az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozat fogadása,
3. a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, a méltatlanságról szóló közgyűlési döntés előterjesztése.
20. A bizottságok működésének szabályai
54. § (1)4 A bizottságok működésére az e rendeletben a Közgyűlés működésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések közül a 13. §, a 14. § (1) – (3) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése és a (4) bekezdés b) pontja, a 17. § (1)–(4) bekezdése és (6) bekezdése, a 19. § (2)–(3) bekezdése, a 21. § (1) és (3) bekezdése, a 22–29. §, a 30. § (1) bekezdése és (3)–(4) bekezdése, a 31–34. §, a 35. § (2) bekezdése, a 36. § és a 38. § rendelkezéseit – a IV. Fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bizottság elnöke e megbízatásáról történő lemondása esetén a lemondó nyilatkozata benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a bizottságot a folyamatban lévő ügyekről.
(3) A bizottság tevékenysége szünetel, ha a bizottságban a képviselők létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát.
(4) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el.
(5) A bizottságot legkésőbb a Közgyűlés második soron következő rendes ülésén működőképessé kell tenni. Az ehhez szükséges intézkedések megtételére a képviselőcsoportok előzetes egyeztetése után azok vezetői tesznek javaslatot a polgármesternek.
(6) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. A kisebbségi véleményt a Közgyűlésen, a bizottság többségi véleményének ismertetése után, a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
55. § (1) A bizottság nem képviselő tagját megválasztásától kezdődően megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke az alapdíj 80%-a, kettő vagy több bizottsági tagság esetén az alapdíj 100%-a.
(2) A bizottság nem képviselő tagja jogosult megbízatása idejére munkájához természetbeni juttatásként Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatást havi 5.000 Ft összegben igénybe venni.
(3) Ha a bizottságban résztvevő nem képviselő tag a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több, mint felén nem vett részt, az (1) bekezdésben meghatározott tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben volt távol, melyet a bizottság elnöke igazol. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt külön-külön, azaz bizottságonként kell figyelembe venni.
(4) A bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)–ed) alpontjában meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.
21. A bizottságok ülései
56. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén alelnöke – évente legalább hat alkalommal gondoskodik. A bizottsági elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, annak akadályoztatása esetén a korban soron következő nem akadályozott képviselő hívja össze a bizottság ülését.
(2)5 A bizottság elnöke a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Közgyűlés rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen.
(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására a bizottság nem képviselő tagja is előterjesztést nyújthat be.
(4) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestereket,
c) a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyalt ügyben érintett szervezeti egységének vezetőjét, valamint
d) a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalására az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott szervezetek képviselőjét.
(5) A bizottság elnöke a bizottság ülésére a (4) bekezdésben foglaltakon túl más érdekeltet is meghívhat.
57. § A bizottság elnöke a napirendi javaslat – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolását követően kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.
58. § (1) A bizottság elnöke az Mötv-ben meghatározott feladatain túl
a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.
(2) A bizottság elnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az alelnök – több alelnök esetén a bizottság ügyrendjében megjelölt, sorrendben meghatározott alelnök – helyettesíti. Az alelnök akadályoztatása vagy távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban helyettesítés keretében ellátandó feladatra, vagy képviseletre megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.
59. § (1) Az Mötv-ben a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,
b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.
(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
(3) A bizottsági tag testületi munkában való részvételét a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv jelenlétre vonatkozó adatai alapján, a részvétel időtartamának megjelölésével kérelemre a bizottság elnöke igazolja.
(4) A bizottság jegyzőkönyvét a törvényességi ellenőrzés érdekében az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.
22. Egyéb, önkormányzati feladat ellátására létrehozott testületek
60. § (1) A Közgyűlés egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre, a Közgyűlés bizottságai tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint.
(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Közgyűlés a bizottság megválasztásakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az 55. § kivételével a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
(4) Az ideiglenes bizottságok munkájában résztvevő szakértő tiszteletdíját egyszeri juttatásként a polgármester állapítja meg, a bizottság elnökének javaslatára.
61. § (1) A Közgyűlés és a bizottságok meghatározott feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre.
(2) A munkacsoport működésére – az Mötv.-ben a bizottság összetételére vonatkozóan meghatározott szabályok, valamint e rendeletnek az ülések összehívásának gyakoriságára, a juttatásokra és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó rendelkezéseinek kivételével – a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Közgyűlés a Debrecen 2030 fejlesztési program keretében megvalósuló beruházások végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására D2030 Munkacsoport elnevezéssel munkacsoportot hoz létre, amely egyben – a 2015. október 1. napjától létrehozott – Irányító Szervezet jogutódjaként működik. Tagjai a polgármester, valamennyi alpolgármester, a jegyző és valamennyi aljegyző. A D2030 Munkacsoport a projektek koordinálására – az adott szakterületért felelős alpolgármester irányításával működő – projekt bizottságok létrehozásáról dönthet.
A településrészi önkormányzat
62. § (1) A Közgyűlés Józsa városrészben településrészi önkormányzatot hoz létre, Józsai Településrészi Önkormányzat elnevezéssel.
(2) A településrészi önkormányzat 5 képviselő és 4 nem képviselő tagból, összesen 9 főből áll. Elnökét és alelnökét a Közgyűlés elsősorban a terület önkormányzati egyéni választókerületeiben megválasztott, valamint az ott lakó képviselők közül választja.
63. § (1) A településrészi önkormányzat képviselő tagját bizottsági tagnak, elnökét bizottsági elnöknek kell tekinteni és esetükben a bizottsági tagokra és bizottsági elnökre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjára az 55. §‑t megfelelően kell alkalmazni.
64. § (1) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait ügyrendjében e rendelet keretein belül maga állapítja meg.
(2) A településrészi önkormányzat feladata különösen
a) a Közgyűlés és más szervek előtt a településrész lakossága érdekeinek képviselete,
b) a településrész céljainak, terveinek kialakításában és megvalósításában való részvétel és kezdeményezés,
c) az állampolgári jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének elősegítése, a lakosság helyi tájékoztatásában való közreműködés,
d) kapcsolattartás és folyamatos együttműködés más önkormányzati szervekkel, közszolgáltatást végző gazdasági társaságokkal, állami és civil szervezetekkel,
e) a helyi feladatok megvalósításának szervezése.
(3) A településrészi önkormányzat véleményezi a településrészt érintő
a) közgyűlési előterjesztéseket,
b) útkorszerűsítést, javítást, járdaépítést, közműhálózat, közvilágítás bővítést érintő terveket.
(4) A településrészi önkormányzat működési területét érintő bármely ügyben javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.
A társulások
65. § (1) Az Önkormányzat a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulásban (a továbbiakban: DAHUT) az érintett Hajdú-Bihar vármegyei települések önkormányzataival működik együtt az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában.
(2) Az Önkormányzat a DAHUT munkájában delegáltja útján vesz részt.
(3) A Polgármesteri Hivatal ellátja a DAHUT munkaszervezeti feladatait.
66. § Az Önkormányzat a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagjaként delegáltja útján az érintett Hajdú-Bihar vármegyei települések önkormányzataival együtt az alábbi átruházott hatáskörök gyakorlásában vesz részt:
a) hulladéklerakó és hasznosító telep létesítése közös beruházásban és a telep üzemeltetése,
b) a KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0006 azonosító számmal rendelkező pályázat keretében megvalósult hulladéklerakók rekultivációja projekt fejlesztéseinek fenntartása, a rekultivált területek utógondozása,
c) döntés pályázatok benyújtására támogatások elnyerése érdekében.
A Polgármesteri Hivatal
23. A jegyző és az aljegyzők
67. § (1) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett
a) gondoskodik a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,
b) biztosítja a Közgyűlés és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,
c) az Önkormányzat feladat- és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Közgyűlés tagjait és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
d) évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek a Polgármesteri Hivatal működéséről és a jegyzőre átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint a végrehajtás felelőseinek indokolása alapján döntésre előterjeszti az olyan lejárt határidejű közgyűlési határozatokat, melyek végrehajtása újabb közgyűlési döntést igényel,
e) havonta ellenőrzi a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait, és amennyiben valamely képviselő, nem képviselő bizottsági tag, településrészi önkormányzat nem képviselő tagja, nemzetiségi önkormányzati képviselő abban nem szerepel, az érintettet haladéktalanul írásban felhívja a szükséges intézkedések megtételére, továbbá az adatbázisból való törlés esetén az érintettnek szóló jegyzői vagy polgármesteri tájékoztató levelet előkészíti,
f) kiadja a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási tárgyú szabályzatait.
(2) A Közgyűlés jegyzőre átruházott hatásköreinek felsorolását a 11. melléklet tartalmazza, mely hatáskörök gyakorlásáról az (1) bekezdés d) pontja szerint beszámol a Közgyűlésnek a Polgármesteri Hivatal működéséről szóló beszámolóval együtt.
(3) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyzők helyettesítik. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.
(4) A jegyző írásban, indokolással ellátva, haladéktalanul jelzi a Közgyűlés Mötv. 41. § (2) bekezdésében felsorolt valamely szervének, ha az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogszabálysértést észlel.
24. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése és az irányítási jogkörök gyakorlása
68. § (1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését a 12. melléklet tartalmazza.
(2) A közvetlen irányítás, valamint közvetlen vezetés alatt álló szervezeti egységek működése során az irányítási és vezetési jogkör gyakorlása a következő rend szerint történik:
a) az Ellenőrzési Iroda az irodavezetőn keresztül a jegyző közvetlen vezetésével működik,
b) a Főépítészi Irodát a polgármester a főépítész útján irányítja, míg az iroda vezetését az irodavezető látja el,
c) a polgármester a Polgármesteri Kabinetiroda vezetőjén keresztül közvetlenül irányítja a Polgármesteri Kabinetiroda, mint önálló szervezeti egység munkáját.
(3) A Városfejlesztési Főosztály részlegei egy-egy főosztályvezető-helyettes vezetésével az alábbi munkamegosztás szerint látják el feladataikat:
a) a Városfejlesztési Főosztály Településfejlesztési és Beruházási Részleg szervezeti egységéhez a Városépítési Osztály, a Városüzemeltetési Osztály Mélyépítési Csoportja és a Zöldterületi Osztály Fejlesztési Csoportja tartozik,
b) a Városfejlesztési Főosztály Településüzemeltetési és Környezetvédelmi Részleg szervezeti egységéhez a Városüzemeltetési Osztály Közlekedési és Közmű Csoportja és a Zöldterületi Osztály Fenntartási Csoportja tartozik.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) A Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az Önkormányzat éves költségvetése útján biztosítja.
(6) A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 67. § (2) bekezdésében és 69. § (2) bekezdésében meghatározott záradékolásra a polgármester mellett, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyzők és a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetői jogosultak.
25. A Polgármesteri Hivatal közreműködésének rendje a képviselők, a bizottságok és a településrészi önkormányzat munkájának segítésében
69. § (1) A jegyző biztosítja a képviselők részére a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést, mely elsősorban a Polgármesteri Hivatal e célból kijelölt helyiségeiben, ennek hiányában a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztályán vehető igénybe.
(2) A képviselők a jegyző útján a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőitől, irodavezetőitől tájékoztatást kérhetnek, melyre az érintettek legkésőbb 5 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 10 munkanapon belül kötelesek választ adni.
(3) Ha a képviselő a bizottság feladat- és hatáskörét érintő felvilágosítást kér, a jegyző a tárgykör szerint érintett szervezeti egység vezetője útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti.
(4) Legfeljebb 3 lap terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagokat megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphat meg a jegyző útján az osztályvezetőtől, irodavezetőtől.
70. § (1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.
(2) A bizottságok munkáját segítő szervezeti egységek a Polgármesteri Hivatalban:
a) az Egészségügyi és Szociális Bizottság tekintetében az Intézményfelügyeleti Osztály,
b) az Ifjúsági és Sportbizottság tekintetében a Kulturális Osztály,
c) a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság tekintetében a Főépítészi Iroda,
d) a Kulturális és Oktatási Bizottság tekintetében a Kulturális Osztály,
e) a Pénzügyi Bizottság tekintetében a Társasági Vagyoni Csoport,
f) a Tulajdonosi és Gazdaságfejlesztési Bizottság tekintetében a Vagyonkezelési Osztály,
g) az Ügyrendi Bizottság tekintetében a Jogi Osztály.
(3) A településrészi önkormányzat feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges döntéselőkészítést és a döntések végrehajtását a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei végzik, munkáját a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya segíti.
26. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje
71. § (1) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét a 13. melléklet tartalmazza, ügyfélfogadási rendjéről jegyzői utasítás rendelkezik.
(2) A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetői a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott munkaszüneti napok kivételével munkaidőn túl is kötelesek közreműködni a házasságkötésekben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésében az egyes anyakönyvi események engedélyezésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
(3) A Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je – amennyiben munkanapra esik – munkaszüneti nap.
(4) A jegyző és az aljegyzők a lakossági igényekhez igazodva felváltva fogadóórát tartanak.
Együttműködés a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
72. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya gondoskodik.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és ingó vagyontárgyak körét és leírását a 14. melléklet tartalmazza.
(3) A jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézője útján jelzi a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogszabálysértést észlel.
Közterület-felügyelet
73. § A Debreceni Közterület Felügyelet önálló költségvetési szervként működik, amely ellátja a közterület-felügyelet feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokban a felügyelet, illetve a felügyelő részére meghatározott feladatokat.
Záró rendelkezések
27. Hatályba léptető rendelkezés
74. § Ez a rendelet 2025. március 1-jén lép hatályba.
28.6
75. §7
3. melléklet az 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelethez8
A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (X. 18.) Kr. rendelet |
|
2. |
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 6/B. § (2) bekezdése |
|
3. |
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet |
|
4. |
A gépjármű-várakozóhelyek biztosításáról szóló 10/2004. (IV. 5.) Kr. rendelet |
|
5. |
A sportról szóló 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelet |
|
6. |
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 3/2007. (II. 1.) rendelet |
|
7. |
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése |
|
8. |
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (6) bekezdése. |
|
9. |
Az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 22/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet |
|
10. |
Az Önkormányzat vagyonáról szóló 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet |
|
11. |
A közterületek elnevezéséről, az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezésről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 10/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése |
|
12. |
Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap működéséről szóló 3/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet |
|
13. |
A füstköd-riadó tervről szóló 8/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet |
|
14. |
A vállalkozások beruházásösztönzési és munkahelyteremtési támogatásáról szóló 37/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet |
|
15. |
Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet |
|
16. |
A helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 37/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet |
|
17. |
A közterület használatáról szóló 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet |
|
18. |
A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által alapított önkormányzati elismerések és ösztöndíjak adományozásáról szóló 24/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet |
|
19. |
A településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet |
|
20. |
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről szóló 9/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelet |
|
21. |
Az önkormányzat által nyújtandó csekély összegű támogatásokról szóló 19/2024. (VI. 20.) önkormányzati rendelet |
|
22 |
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2025. évi költségvetéséről szóló 3/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelet |
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
236/2019. (XI. 28.) határozat 3./ pontja |
|
2. |
443/2021. (IV. 26.) PM határozat mellékletének 2.1.2. pontja |
|
3. |
195/2023. (VIII. 31.) határozat melléklete |
|
4. |
12/2025. (II. 27.) határozat |
|
5 |
185/2013. (X. 3.) határozat (módosította a 121/2025. (V. 29.) határozat) |
6. melléklet az 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelethez9
A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja |
|
2. |
A közterületek elnevezéséről, az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezésről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 10/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 5. § (6) bekezdés |
|
3. |
A helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 37/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet |
|
4. |
A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által alapított önkormányzati elismerések és ösztöndíjak adományozásáról szóló 24/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet |
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
236/2019. (XI. 28.) határozat 2./ pontja |
|
2. |
15/2025. (II. 27.) határozat (módosította a 121/2025. (V. 29.) határozat) |
9. melléklet az 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelethez10
A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A TULAJDONOSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet |
|
2. |
Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet 5. § (3) bekezdése. |
|
3. |
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 3/2007. (II. 1.) rendelet |
|
4. |
Az Önkormányzat vagyonáról szóló 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelet |
|
5. |
A vállalkozások beruházásösztönzési és munkahelyteremtési támogatásáról szóló 37/2016. (X. 13.) önkormányzati rendelet |
|
6. |
Az önkormányzat által nyújtandó csekély összegű támogatásokról szóló 19/2024. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése |
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
94/2018. (V. 31.) határozat |
|
2. |
261/2019. (XII. 12.) határozat 4./ pontja |
|
3. |
8/2021. (VI. 24.) határozat 3./ és 5./ pontja |
|
4. |
154/2022. (VIII. 18.) határozat 6./ pontja |
|
5. |
44/2024. (III. 28.) határozat 2./ és 3./ pontja |
|
6. |
64/2024. (IV. 25.) határozat 4./ pontja |
|
7. |
260/2024. (XII. 19.) határozat 12./ pontja |
|
8 |
114/2025. (IV. 30.) határozat 2./ és 3./ pontja |
14. melléklet az 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelethez11
1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban foglaltak alapján
a) a működéshez szükséges tárgyi feltételeket a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá
b) testületi ülések tartása céljából erre irányuló igény alapján előzetes egyeztetést követően a települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja a Polgármesteri Hivatal épületeiben található tárgyalókat az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok részére:
|
A |
|
|---|---|
|
1. |
Települési nemzetiségi önkormányzat neve |
|
2. |
Debrecen Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat |
|
3. |
Debrecen Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzat |
|
4. |
Debrecen Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat |
|
5. |
Debrecen Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzat |
|
6. |
Debrecen Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzat |
|
7. |
Debrecen Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat |
|
8. |
Debrecen Megyei Jogú Város Román Nemzetiségi Önkormányzat |
|
9. |
Debrecen Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat |
|
10. |
Debrecen Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat |
2. Az 1. pontban foglaltakon túl a Debrecen Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére átadott vagyontárgyak köre:
2.1. A helyiséghasználathoz szükséges ingatlan adatai:
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Helyrajzi szám |
Fekvés |
Alapterület |
Tulajdonos |
|
2. |
17935/5 hrsz |
Debrecen, Pósa u. 1. |
138 m2 |
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata |
2.2. A működési feltételek biztosításához szükséges ingó vagyontárgyak köre:
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1. |
Cikknév |
Mennyiség (db) |
|
2. |
Asztal klf. |
1 |
|
3. |
Fali tábla |
1 |
|
4. |
Fémszekrény |
2 |
|
5. |
Íróasztal |
3 |
|
6. |
Létra klf. |
1 |
|
7. |
Mikrohullámú sütő |
1 |
|
8. |
Pénzkazetta |
1 |
|
9. |
Szék klf. |
40 |
|
10. |
Tárgyalóasztal |
7 |
Megállapította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2025. VI. 1-től.
Megállapította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2025. VI. 1-től.
Beiktatta: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2025. VI. 1-től.
Módosította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § a)-b).
Megállapította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2025. VI. 1-től.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12–12/B. § alapján. Hatálytalan: 2025. III. 2-től.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12–12/B. § alapján. Hatálytalan: 2025. III. 2-től.
Módosította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1), 1. melléklet 1-3.
Módosította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2), 2. melléklet.
Módosította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (3), 3. melléklet.
Módosította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (4), 4. melléklet 1-2.