Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2025. 07. 02Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
[1] A rendelet megalkotásának célja az önkormányzati vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, az átruházás, valamint a célszerű és eredményes vagyongazdálkodás szabályainak megállapítása, a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a helyi értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékei szükségleteinek biztosítása a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtésének szándékával. Cél, hogy a rendelet biztosítsa a vagyon értékének megőrzését és előmozdítsa a vagyon gyarapítását az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében.
[2] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjaiban, az 5. § (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározott feladatkörében eljárva,
[3] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2025.(I.29.) önkormányzati rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága, valamint Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya Mélykút Város Önkormányzatra, és az általa alapított költségvetési szervei (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a Mélykúti ÉPTESZ Kft. tulajdoni hányadának nagyságától függetlenül tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára, azaz az alábbi vagyonelemekre terjed ki:
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyonelemekre,
c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalásokra, vételi jogokra, garanciákra, immateriális javakra,
d) értékpapírokra, pénzügyi eszközökre,
e) társasági részesedésekre,
f) közgyűjteményekre,
g) az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Mélykút Város Önkormányzatra az önkormányzat költségvetési szerveire, a Mélykúti ÉPTESZ Kft.-re, valamint az önkormányzat közalapítványának tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodási feladatokat ellátó személyekre, szervekre, szervezetekre. Kiterjed továbbá az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonra, annak tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni bármely, az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlása és terhelő kötelezettség teljesítése során, különös tekintettel az önkormányzat vagyonának hasznosítására és a vagyon tulajdonjogának átruházására, olyan az önkormányzat vagyonát érintő kérdésben, amelyben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik. Ezen rendelet rendelkezései alkalmazandóak továbbá az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 22/2023.(XI.29.) önkormányzati rendelet, valamint az államháztartáson kívüli források átvételéről és az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló 5/2014.(II.28.) önkormányzati rendelet esetében, amennyiben adott esetre nem rendelkeznek eltérően.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Behajthatatlan követelés: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(1.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott követelés.
b) Forgalomképtelen nemzeti vagyon: az Nvtv. 3. §. (1) bekezdés 3. pontja szerinti vagyon.
c) Hasznosítás: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott tevékenység.
d) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerinti értékpapír.
e) Ingatlan: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.) 3. § 29. pontjában meghatározott rendelkezés.
f) Ingó vagyon: az SZJA tv. 3. § 30. pontjában foglalt rendelkezés.
g) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon: Nvtv. 5. § (3) bekezdésében szereplő vagyon.
h) Korlátozottan forgalomképes vagyon: az Nvtv. 3. §. (1) bekezdés 6. pontja szerinti vagyon.
i) Költségvetési szerv: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. § (1) bekezdésben meghatározott szervezet.
j) Közfeladat: Áht. 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
k) Kulturális javak: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kövtv.) 7. § 10. pontja szerinti javak.
l) 12.Közgyűjtemény: Kövtv. 7. § 9. pontja szerinti gyűjtemény.
m) Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontjában meghatározottak szerinti ingatlan.
n) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
o) Műalkotás: olyan szellemi alkotás, amely az előállítója által kitalált módon, művészi kifejezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára és azt a művészeti világ intézményes kereteiben annak tekintik.
p) Műemlék: műemléki érték.
q) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: Nvtv. 3. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti vagyon.
r) Üzleti vagyon: az Nvtv. 3. § 18. pontjában foglaltak.
s) Vagyoni értékű jog: az SZJA tv. 3. § 31. pontjában meghatározott rendelkezés.
Az önkormányzati vagyonra vonatkozó szabályok
3. Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.
(2) Önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot a polgármester gyakorolja, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban a Képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
4. Forgalomképtelen törzsvagyon
4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartoznak az Nvtv.-ben meghatározott az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek, valamint e rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek.
(2) Törzsvagyonná olyan önkormányzati vagyon nyilvánítható, amely a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
5. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:
a) a kötelező önkormányzati feladatot ellátó költségvetési szervek – kötelező feladatainak ellátására szolgáló – használatában lévő vagyon,
b) városképi szempontból védett ingatlanok, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek külön jogszabály alapján,
c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
d) önkormányzat gazdasági társaságában lévő részesedése,
e) középületek,
f) sportpályák, sportcélú létesítmények,
g) közművek,
h) egyéb közhasználatú építmények,
i) műemlékek, kulturális javak, köztéri és egyéb műalkotások, helyi védettség alatt álló természeti területek,
j) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat Képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épületek, épületrészek.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek körét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonában tartozó vagyont a Képviselő-testület – szervei útján – a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmas állapotban, illetve a funkció ellátásának tárgyi feltételeként köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni.
(4) Meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátjai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézmény- és a közfeladatának ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 5 évig szünetel,
c) az a) – b) ponton kívüli esetekben a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átengedni.
6. Az önkormányzat üzleti vagyona
6. § (1) Üzleti vagyon
a) lakások,
b) beépítetlen ingatlanok,
c) mezőgazdasági hasznosítású földterületek,
d) nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
e) részvények.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, jövedelemszerzés céljára, valamint más önkormányzat vagy állami szervek kötelező elhelyezésére szolgáló vagyon.
7. Vagyonelemek besorolása
7. § (1) Egyes vagyonelemek korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné nyilvánításáról jogszabályi rendelkezés hiányában a Képviselő-testület dönt.
(2) A vagyonelem átminősítésére azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyonelem közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál.
(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába a rendelet 1. és 2. mellékletében nem nevesített vagyonelem kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek a – tulajdonba vétellel egyidejűleg – döntenie kell.
8. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
8. § (1) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága (továbbiakban: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság) hatáskörébe tartozik:
a) ingó vagyonelem vásárlása, a mindenkor hatályos beszerzési szabályzatban meghatározott értékhatár figyelembevételével,
b) ingó vagyonelem értékesítése, az ingó vagyon elem használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és megterhelése,
c) az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
d) behajthatatlan követelés törlése az Áht.-ben meghatározott értékhatárig.
(2) A polgármester hatáskörébe tartozik az ingó vagyonelem vásárlása a mindenkor hatályos beszerzési szabályzatban meghatározott értékhatár figyelembevételével.
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, bérleti szerződések aláírása.
(4) A költségvetési szervek intézményvezetőjének hatáskörébe tartozik a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, bérleti szerződések aláírása.
9. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan értékesítésre történő kijelölése, vásárlása, cseréje és megosztása,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségen kívüli ingatlan hasznosítása,
d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénz, apport befektetése társaságokba,
e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
f) kötvény, váltó kibocsátása, elfogadása,
g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
h) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, átalakítása, megszűnése,
i) társadalmi szervezet, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
j) vagyonkezelő szerv kezelésében lévő, közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadása,
k) behajthatatlan követelések törlése az Áht.-ban meghatározott értékhatár felett.
(2) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, különösen
a) a törzsvagyoni kört nem érintő telekalakításhoz,
b) építési ügyekben,
c) építési engedélyezési eljárás kezdeményezéséhez,
d) a vagyonelemek megterheléséhez,
e) ingatlan-nyilvántartás ranghelycseréhez,
f) közművek, nyomvonal jellegű létesítmények, építmények elhelyezéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez
szükséges tulajdonosi jognyilatkozatokat a polgármester jogosult megtenni.
(3) Vagyonelem selejtezéséről, annak nyilvántartási értékére tekintettel
a) tizenötmillió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester,
b) tizenötmillió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, ötvenmillió forintig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
c) ötvenmillió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan a képviselő-testület dönt.
10. § A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vaskúti 0551/2 hrsz-ú ingatlan és felépítménye tulajdoni hányadának értékesítési eljárására vonatkozó hatáskörét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdése alapján a Felső-Bácskai Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulásra ruházza át.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságokban
11. § (1) Gazdasági társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.
(2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja.
(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb, a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó döntést megelőzően az Pénzügyi és Gazdasági Bizottság álláspontját ki kell kérni:
a) társasági szerződés módosítása,
b) üzleti terv és mérlegbeszámoló elfogadása,
c) ügyvezető (vezető tisztségviselő) kinevezése, visszahívása, díjazásának megállapítása,
d) az igazgatóság előző üzleti évben végzett munkájának értékelése.
(4) A 100 %-os önkormányzati tulajdonú Kft. esetében a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) a társaság üzleti tervének elfogadása, módosítása,
b) a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása,
c) Javadalmazási Szabályzat elfogadása, módosítása,
d) a társaság tulajdonát képező ingatlan, vagyoni értékű jog, üzletrész elidegenítéséről, ingatlan megterheléséről, vásárlásról való döntés.
10. Az önkormányzati vagyon értéknek meghatározása
12. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelemek értékesítésére és megterhelésére, valamint megszerzésére irányuló döntését megelőzően a vagyonelem értékét meghatározza.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét, kikiáltási árát
a) értékpapír esetén a névérték, vagy árfolyam alapján,
b) ingó vagyon esetén internetes piaci ár figyelembevételével, vagy 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapul vételével kell megállapítani. Az értékbecslést az arra feljogosított szakértővel kell elkészítettni.
c) Ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapul vételével kell megállapítani. Az értékbecslést az arra feljogosított szakértővel kell elkészítettni.
d) Üzleti részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi könyvvizsgáló által ellenjegyzett, üzleti értékelést kell alapul venni.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyonelem értékének tekinteni az adó- és értékbizonyítvány alapján.
(5) Ingó vagyon hasznosítása vagy értékesítése esetén 500.000, -Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt nem kell forgalmi értékbecslés beszerzése.
11. Önkormányzati vagyon átruházása
13. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati vagyon törvényi felhatalmazás alapján létrejött megállapodásban térítésmentesen biztosítható.
(2) Bármely vagyonelem és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzati vagyontárgy értékesítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a (6) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(4) A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni hasznosítás és bérbeadás esetén, ha az önkormányzati vagyon értéke a nettó 3 millió forintot nem haladja meg.
(6) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(7) A (6) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(8) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személyre vagy az Nvtv-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
12. Önkormányzat követelésének elengedése
14. § (1) Az önkormányzat követeléseiről, mint az önkormányzati vagyon részéről való lemondás jogát
a) a Képviselő-testület gyakorolja a vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el a 8. § d) pontjában meghatározott összeghatárt,
b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gyakorolja a vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.
(2) A követelésről részben vagy egészben történő lemondás esetei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
a) a követelés a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül,
b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezet eredményre,
c) csőd- vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,
d) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,
e) az adós meghalt,
f) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, döntését indokolni köteles.
13. A vagyonkezelésre, használatra vonatkozó rendelkezések
15. § A vagyon kezelésére, használatára, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését.
Az önkormányzat által alapított költségvetési szervek által használt vagyonra vonatkozó különös rendelkezések
16. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait jellemzően az általa alapított költségvetési szervek, (ideértve a Polgármesteri Hivatalt is), (a továbbiakban: együtt intézmények) útján látja el. Az intézmények működéséhez szükséges önkormányzat könyveiben nyilvántartott, ingó és ingatlan vagyon használati jogát a feladatellátáshoz szükséges mértékben az önkormányzat az intézmények részére biztosítja.
(2) Az intézmények által használt vagyon lehet:
a) az intézmény részére használatba adott ingó és ingatlan vagyon, amely az önkormányzat könyveiben szerepel,
b) az intézmény által beszerzett ingó és ingatlan vagyon, amely az intézmény könyveiben szerepel.
(3) Az intézmények használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak s kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, kötelesek továbbá a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatására.
(4) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok működtetéséről, karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról, melynek fedezetét az intézmény költségvetésében az önkormányzat biztosítja.
(5) Az intézmény vezetője minden évben a költségvetési rendelet előkészítéséhez kapcsolódóan köteles jelezni a használatában lévő ingatlanok korszerűsítési/felújítási igényét.
(6) Az intézmény a használatában, működtetésében lévő épületeket választás, népszavazás céljára, Képviselő-testületi ülés, önkormányzat által rendezett rendezvény tartására vagy egyéb önkormányzati feladat ellátása céljából köteles a szükséges mértékben térítésmentesen az önkormányzat rendelkezésére bocsájtani. A Mélykúti Művelődési-, Sport- és Szabadidőközpont térítés ellenében biztosítja az intézmény helyiségeinek igénybevételét, kivéve a pályázati célok megvalósításához szükséges helyszínt, melyet térítésmentesen biztosít.
17. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama,
f) vagyonelemek közé történő besorolás.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas. Fel kell tárni a tovább hasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
Záró rendelkezések
18. §1
19. § Ez a rendelet 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.