Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 6.) önkormányzati rendelete

Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2025. 11. 07

Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 6.) önkormányzati rendelete

Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

2025.11.07.

[1] Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati vagyon hasznosítása, vagyon megszerzése, elidegenítése céljából e rendeletet alkotja.

[2] Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű és egyéb jogokra, egyéb immateriális javakra, tovább tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, valamint a követelésekre és a pénzvagyonra.

(2) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, haszonélvezetbe vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjére és a közterületek használatára vonatkozó rendelkezésekre, azt külön, ezen tárgyban alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amennyiben más önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

(5) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak (pl. átlátható szervezet, többségi befolyás, közfeladat stb.) meghatározására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A vagyon meghatározása, elemei

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként nem határoz meg vagyonelemet.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül forgalomképtelen törzsvagyon a Rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a Rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül forgalomképes törzsvagyon a Rendelet 3. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltozása, illetve megszüntetése, így különösen:

a) az elidegenítés,

b) a vagyon gazdasági társaságokba, közalapítványokba történő bevitele,

c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adása, koncesszióba adása, illetve onnan való kivonása,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítása, használat jogának biztosítása, valamint kezesség vállalása, az Önkormányzat tulajdonában fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,

e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) gazdasági és nonprofit társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) vagyonszerzés,

h) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

i) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári jogi eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.

4. A vagyon nyilvántartása, számbavétele, vagyonkimutatás

4. § (1) Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartását úgy kell megszervezni – a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön.

a) a törzsvagyon,

aa) a forgalomképtelen, ezen belül a: kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, valamint

ab) a korlátozottan forgalomképes,

b) az üzleti vagyon

részét képező eszközök értéke.

(2) Az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken történik. A kataszterben szereplő adatoknak meg kell egyezniük a földhivatal ingatlan nyilvántartásának azonos adataival, illetve a vagyon üzemeltetőjének számviteli nyilvántartásával.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősíteni kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelőn kell módosítani. A változást a kataszteren át kell vezetni. A folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik – a Képviselő-testület döntésének megfelelően – az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(5) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonmérlegben kell kimutatni.

(6) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlan-katasztert kell vezetni.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

5. Tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § (1) Az Önkormányzatot a törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

a) a Képviselő-testület,

b) vagy átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdon feletti tulajdonost megillető tulajdonosi, hasznosítási, használatba adás jog gyakorlására 1.000.000. forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetén a Polgármester jogosult, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(4) A 1.000.000. forintot meghaladó értékhatár fölött a tulajdonosi, hasznosítási, használatba adás rendelkezési jogok gyakorlására a Képviselő-testület jogosult.

(5) Egyes, tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Képviselő-testület hivatala, vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát – beleértve az önkormányzat javára bejegyzett szolgalmi, egyéb használati joggal, elidegenítési és terhelési tilalommal, jelzálogjoggal, illetve a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó egyéb tilalommal, korlátozással, kötelezettséggel terhelt ingatlanok cseréjével, elidegenítésével, további megterhelésével vagy a terhek törlésével, ingatlan-nyilvántartási ranghelycserével, az önkormányzati tulajdonban álló ingatlant érintő (tulajdonjog változással nem járó) telekalakítással, beépített ingatlanok funkcióváltásával és épület, pince, föld alatti garázs és más építmény jogszabály által lehetővé tett önálló ingatlanná alakításával, a vagyon- és felelősségbiztosításra vonatkozó szerződésben foglaltak végrehajtásával, az önkormányzat szerződésből fakadó igényeinek érvényesítésével, díjjal járó elismerésre, címre pályázásra, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére önkormányzati ingatlan székhelyként vagy telephelyként történő bejegyzésével kapcsolatos nyilatkozatokat - a polgármesterre ruházza át.

6. A vagyontárgy forgalomképességének változása

6. § (1) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy forgalomképes üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítésére,szerzésére, megterhelésére, hasznosítására, illetve vállalkozásba való bevitelére irányuló döntést megelőzően, ingatlan vagyon esetében 3 millió forint, ingó vagyon tekintetében 1.000.000 forint egyedi forgalmi érték felett az adott vagyonelem értékét,

a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetében vagyonnyilvántartás szerinti nettó érték vagy 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

c) vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

d) tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert tőzsdei ár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kell az értéket meghatározni.

(3) Amennyiben az adott vagyonelem vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, egyedi szakértői értékelés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően

a) Máriapócs Város közigazgatási területén kívül található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon esetén nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig az ingatlan értékének meghatározása történhet az ingatlan fekvése szerinti illetékes jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal,

b) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon forgalmi értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek (szántó, gyümölcsös, erdő, művelési ág) értékének megállapítása szempontjából a helyben szokásos aranykorona értéket kell figyelembe venni. E vagyontárgyak értékét a képviselő-testület állapítja meg.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól el lehet térni ingó esetén

a) ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható,

b) ha örökölt vagyon érintett, ez esetben a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon forgalmi értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(7) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani.

8. Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárási szabályok, valamint lemondás az önkormányzat követeléseiről

8. § (1) Az Önkormányzat követeléséről lemondani, tartozást elengedni a következő esetekben lehet:

a) csődegyezség keretében,

b) felszámolási eljárásban kötött egyezség keretében,

c) bíróság vagy közigazgatási hatóság által jóváhagyott egyezség keretében,

d) ha a követelés igazolhatóan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életvitelét igazolhatóan számottevően ellehetetlenítené vagy létfenntartását veszélyeztetné, így különösen, ha kiskorú gyermekei lakás nélkül maradnának, vagy a kötelezett személy tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,

f) a kötelezett igazolhatóan nem lelhető fel,

g) az Mötv. és más jogszabályok által meghatározott közérdekű cél esetén, ha a követelésről lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és a követelés lemondásával nyújtott előny nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésének, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet előírásaival.

(2) A követelésről lemondás nem veszélyeztetheti az önkormányzat likviditását.

(3) A követelés elengedésére jogosult köteles megvizsgálni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: természetes személy kötelezett esetén jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyekkel, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozókkal kapcsolatos iratok, stb. A rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok széleskörű mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás, a tartozás elengedés kérdésében dönteni.

(4) Követelésről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság vagy – a Polgármester kezdeményezésére – a Képviselő-testület minősített többségi határozattal (döntéssel) mondhat le.

(5) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés fejében az Önkormányzat számára hasznosítható és pénzben kifejezhető értéket képező szolgáltatás teljesítésében. Részletfizetésről szóló vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

IV. Fejezet

Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett

9. Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlan vagyon megszerzése

9. § (1) Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlanok vonatkozásában az ingatlanra vonatkozó hivatalos ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés megrendeléséről, továbbá az ingatlan megszerzésére vonatkozó előterjesztés készítéséről a képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását – értékhatártól függetlenül a vagyonelem megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Vagyonszerzés esetén az érték meghatározására a 7. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, elővásárlási jog esetében az ügy egyedi körülményeinek és a költségvetési lehetőségeknek a figyelembe vételével ettől el lehet térni.

10. Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása

10. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,hogy az Önkormányzat a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes és ez nem okoz likviditási problémát és nem zavarja önkormányzati feladat ellátását.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

11. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése, használatba adása

11. § (1) Jogszabály alapján, vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati ingatlanvagyon ingyenesen vagy kedvezményese átruházható vagy használatba adható:

a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;

b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy

c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében

(2) Az ingyenesen vagy kedvezményese átruházásról vagy használatba adásról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

12. § (1) A 3 millió Ft.- értéket elérő, illetve azt meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbe adása nyilvános versenyeztetési eljárás- pályázati eljárás- eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. Ötvenmillió forint értéket meghaladó vagyonelidegenítése esetén társadalmi egyeztetést kell lefolytatni, közmeghallgatás formájában.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben, e rendelet 4. mellékletet képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

(3) A képviselő-testület 1.000.001-2.999.999 forintig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján hirdeti meg vételi , használatba, bérbe, hasznosításba adási ajánlattételi jogát a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak alapján ajánlatkérés formájában.

(4) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

13. Hasznosítási jog, használatba adás

13. § (1) A képviselő-testület a 3.000.000,- Ft, valamint az azt meghaladó értékű hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni a Versenyezteti Szabályzatban foglaltak szerint pályázati eljárás keretében.

(2) A képviselő-testület a 1.000.001-2. 999.999,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a Versenyezteti Szabályzatban foglaltak szerint ajánlatkérés keretében a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Az érték meghatározásánál 1 éves használati jogot kell figyelembe venni.

(4) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

14. Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése, megszűnése

14. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása:

a) az egészséges ivóvízellátással és a csatornaszolgáltatással kapcsolatos önkormányzati közfeladatok ellátásával

b) köztemető fenntartásával

c) az óvodai neveléssel, az általános iskolai oktatásról és neveléssel

d) az egészségügyi a szociális ellátással

e) idősek bentlakásos intézeti elhelyezésével kapcsolatos vagyonelemek esetén lehetséges.

(2) A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv és e rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között - a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A képviselő-testület 3.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A képviselő-testület (3) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

15. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.

(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségein túl köteles

a) a rábízott vagyon biztosítására,

b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni,

d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.

(4) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

16. § (1) A vagyonkezelőt illető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján a Máriapócsi Közös Önkormányzati Hivatal Belső ellenőre ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,

c) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,

d) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

e) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

15. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése

17. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon elidegenítése a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

18. §1

19. § Ez a rendelet 2025. november 6-án 16 órakor lép hatályba.

4. melléklet a 11/2025. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat célja és hatálya

1.1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed Máriapócs Város Önkormányzatára, az általa - a vagyonának értékesítésére, hasznosítására, szolgáltatás ellátására - kiírt pályázat, kért ajánlat pályázóira, ajánlattevőire.

1.2. A szabályzat tárgyi hatálya - az 1.3. bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed az önkormányzat vagyonának a vagyonrendeletben meghatározott értékhatár feletti értékesítésére, hasznosítására, szolgáltatások ellátására vonatkozó versenyeztetésre.

1.3. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra az 2011. évi CVIII. tv. szabályai irányadók az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helységek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 20/2023. (XI.29.) önkormányzati rendelet határozza meg.

1.4. A versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelői jog, a használatának joga, illetve hasznosítás jogának átengedése esetében az érintett vagyontárgy, használati jog értéke esetén annak az egyéb hasznosítás (bérlet, használat stb.) értéke meghaladja az önkormányzat rendeletében megállapított értékhatárokat.

1.5. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés (továbbiakban: pályázati eljárás) általános szabályait a rendelet biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, a szolgáltatások legmegfelelőbb ellátását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

A versenyeztetés megvalósításának módjai

2. A versenyeztetés megvalósulhat ajánlatkérés, pályáztatás (a továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérőt, a pályázón egyben ajánlattevőt is érteni kell) útján.

II. ALAPELVEK

3. Az esélyegyenlőség elve

3.1. A kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.

3.2. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összeghasonlítók legyenek.

4. A nyilvánosság elve

4.1. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e szabályzat szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat vagy ajánlatkérés útján történik.

4.2. A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

5. A verseny tisztaságának elve

5.1. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.

5.2. A pályázó bármely, a pályázati kiírás vagy magatartásával, vagy cselekményével - különösen a pályázati kiírás átvételével - a kiírás szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

III. VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁS MÓDJA

6. A versenyeztetési eljárás módjai:

6.1. a.) ajánlatkérés

6.2. b.) pályázati eljárás, amely lehet

6.2.1. - nyilvános, vagy

6.2.2. - zártkörű (meghívásos),

7. A versenyeztetési eljárás főszabály szerint nyilvános. Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

7.1. - az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők részvételét teszi szükségessé, vagy

7.2. - a vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására kiírt nyilvános versenyeztetési eljárás két alkalommal eredménytelen volt.

7.3. A versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás tartalmáról a Képviselő-testület e Versenyeztetési Szabályában foglaltaknak megfelelően külön határozatban dönt.

A versenyeztetési eljárás módjáról a kiíró dönt.

8. Az ajánlatkérés

8.1. Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

8.2. Azonos feltételek biztosításával legalább 3 személytől (szervtől) kell ajánlatot kérni, figyelembe véve a Beszerzési Szabályzatot.

8.3. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér vagy a pályázati kiírás mellett dönthet. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

9. Pályázati eljárás

9.1. A pályázat nyilvános vagy zártközű (meghívásos) lehet.

9.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt a 8.3 bekezdés szerint.

9.3. Zártkörű (meghívásos) pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

IV. PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

10. A pályázat kiírása, meghirdetése

10.1. A nyilvános pályázatot vagy egy megyei lapban, vagy a helyi televízióban vagy a város honlapján és helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell meghirdetni.

10.2. A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 15 naptári nap különbség legyen.

9.3 A kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Zártkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább 3 – pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni.

10.3. A pályáztatás egyfordulós.

10.4. Amennyiben azonos összeggel kerül benyújtásra több pályázat, akkor a Képviselő-testület felhatalmazásával a polgármester előtt írásban újbóli ajánlatot tehetnek az azonos ajánlatot adók mindaddig, amíg nem lesz egy kedvező ajánlat.

11. A pályáztatás lefolytatása, a kiírás tartalma

11.1. A pályázati eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval közöl, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal egy alkalommal meghosszabbíthat.

11.2. A pályázati eljárás folyamán a kiíró fenntarthatja a jogát, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa.

11.3. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé, illetve a zártkörű (meghívásos) pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.

11.4. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell: a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy meghívásos) és azt, hogy egyfordulós a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését, az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, az ajánlati kötöttség tartalmát, pályázati biztosíték esetén ,annak letételének idejét, módját, visszafizetését, a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a részletes pályázati kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

11.5. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell: az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, az ellátandó szolgáltatás részletes leírását, adatait, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat, a részletes eljárási rendet, az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét külön kiemelve, az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét, amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell, azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat.

11.6. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

11.7. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

11.8. A zártkörű pályázaton résztvevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel, vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

11.9. A kiíró a pályázó egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

11.10. На а kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

V. BIZTOSÍTÉK, AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG, PÁLYÁZAT VISSZAVONÁSA, KIZÁRÁS

12. A pályázaton való részvétel biztosítéka

12.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

12.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a 11.3.pontban foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

12.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettségekké alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

13. Az ajánlati kötöttség

13.1. A pályázó az ajánlatához a pályázat kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

13.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló idő lejár.

14. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

14.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártközű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

14.2. A pályázat a kiíró általi visszavonása esetén - ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt -a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

14.3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárását vonja maga után.

14.4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek. Amennyiben nem felel meg a követelményeknek, újabb pályázat kiírása mellett dönthet. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni.

14.5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig, bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.

14.6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

VI. AJÁNLATOK BEÉRKEZÉSE, ELBÍRÁLÁSA

15. A pályázati ajánlat

15.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen: a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan, - a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról, a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről.

15.2. Hа a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy a rendelkezésére bocsátotta.

15.3. Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan (pl.: lepecsételt borítékban) kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

16. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

16.1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

16.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottiak, valamint a kiíró által meghívott más személyek lehetnek jelen.

16.3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magán okirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

16.4. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

16.5. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.

17. A pályázat elbírálása

17.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a képviselő-testület bírálja el a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság előzetes véleménye alapján.

17.2. Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek.

17.3. Érvénytelen az ajánlat, ha: olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton, az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be, az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak, biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben tartozása van, továbbá aki korábban az önkormányzattal kötött szerződésben foglalt vállalásait nem teljesítette.

17.4. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak.

17.5. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő nem lehet több 60 napnál.

17.6. A pályázati ajánlatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

17.7. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

17.8. Eredménytelen a pályázat, ha: a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más a pályázatra vonatkozó előírásnak, vagy a kiíró úgy dönt, hogy eredménytelennek nyilvánítja.

17.9. На az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az elbíráló az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet. A kért adatok, kérdésekre adott válaszok azonban a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezhetik.

17.10. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

17.11. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. Az ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

VII. SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

18. A szerződéskötés

18.1. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

18.2. A pályázat nyertese az, aki összességében az önkormányzati vagyon megvásárlására, hasznosításra, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

18.3. Az egyes jogszabályok által meghatározott követelményeket, a Képviselő-testület által esetlenként meghatározott követelményeket és utalás arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.

VIII. FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

19. Ezen eljárási rend alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:

a) Kiíró (ajánlattevő): A Képviselő-testület

b) Pályázó (ajánlattevő): Bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesülés. Az egyesüléssel pályázóknak a pályázati eljárásban egyetemlegesek a kötelezettségei.

c) Nyilvános pályázat: A vagyon (vagyonrész) vásárlására, hasznosítására, szolgáltatás ellátására pályázati kiírás közzétételével történő felhívás.

d) Zárkörű (meghívásos) pályázat: A vagyon (vagyonrész) vásárlására, hasznosítására, szolgáltatás ellátására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag az önkormányzat által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

e) Ajánlatkérés: A vagyon vásárlására, hasznosítására a szolgáltatás ellátására vonatkozó - pályázati hirdetmény kiírás nélküli - felhívás azon személyek, szervek részére, melyektől az önkormányzat, vagy képviselője ajánlatok közül kiválasztja a neki megfelelőbbet.

f) Egyfordulós pályázat: Az olyan pályázat, melynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel konkrétan rögzítve szerepel, és az így beérkezendő ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik.

1

A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.