„4. § (1) A védett egyedi értékeket és a védett területi értékeket az 1. melléklet határozza meg.

(2) A védett egyedi érték védelme kiterjed az épület, építmény minden alkotórészére. Védettnek minősül az a telek is, amelyen a védett épület, építmény áll.

(3) A védett területi érték védelme kiterjed a telekre is.”

„11. § (1) A védett értékekről önkormányzati nyilvántartást (értékkataszter) kell vezetni. Ez a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan

„(4) Az épületnek a közterület felé utcaképbe illeszkedően tagolt homlokzattal kell rendelkeznie.”

„(1) A homlokzat színezéséhez épületenként legfeljebb három különböző, egymáshoz illeszkedő pasztelles szín alkalmazható. A lábazat szürke vagy barna árnyalatú vagy a természetes építőanyag színének megfelelő színű lehet. A kerítés és támfal színezésének illeszkednie kell az épület színezéséhez.”

„(4) Hullám-, trapéz-, bitumenes-, cserepes vagy műanyaglemez, utánzó, illetve a környező építményhez nem illeszkedő anyagú, színű vagy mintázatú homlokzatburkolás, tetőfedés, előtető, védőtető, valamint kerítés közterületről látható módon nem létesíthető.”

„(4) A zöldfelület mértékébe nem számítható be a gépjármű-közlekedésre és álló jármű tárolására szolgáló felület, valamint a napelemmező alatti terület.”

„(6) Felszíni parkoló kialakítása esetén a parkolóállásokhoz minden megkezdett négy parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, előnevelt fát kell telepíteni legalább 2,25 m2 szabad földterület biztosításával.

(7) Felszíni parkoló a telken közvetlenül a közterületi telekhatár mellett nem létesíthető, a parkoló és a telekhatár között legalább 2 méter széles, takarást biztosító zöldsávot kell kialakítani, kivéve a gépjárműbehajtó területét és a kerületi építési szabályzat szerinti P+R rendszerű felszíni parkoló, parkolóház, garázs számára igénybe vehető területet.”

„(1) Konténerépítmény, egyéb könnyűszerkezetes építmény és telepített jármű - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - közterületről látható módon kizárólag a környezetbe illeszkedő homlokzati felület kialakításával létesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építmény és jármű az (1) bekezdéstől eltérő módon kizárólag

„17/A. § A hulladékgyűjtő edényeket

„(1) A homlokzat átalakítása, illetve felújítása és hőszigetelése homlokzatszínezési terv alapján lehetséges, amelyben igazolni kell a szomszédos épületekhez való illeszkedést. A tervnek tartalmaznia kell a klímaberendezések tervezett elhelyezését a teljes homlokzatra vonatkozóan. A sávházak színezése színekkel, geometriai elemekkel vertikálisan tagolandó.

(2) Terasz, erkély, loggia és függőfolyosó utólagosan nem építhető be, a korlát jellege, színe, átláthatósága csak egységesen és egyidejűleg változtatható meg.

(3) Rács, redőny, árnyékoló, előtető és egyéb lefedés épületenként csak egységesen valósítható meg.

(4) A külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel lehet elválasztani. A telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető, amely úszótelek esetében legfeljebb 1,5 méter magas, lábazat nélküli lehet.”

„(2) Hőszivattyú, szellőző-, valamint klímaberendezés kültéri egysége

(3) Klímaberendezés kültéri egységéből lakásonként egy homlokzaton legfeljebb egy létesíthető a közterület irányába.”

„(3) A homlokzatok egyedi építészeti stílusjegyei megtartandók, illetve helyreállítandók, utólagos hőszigetelés csak ezen elemek megtartásával kivitelezhető.

(4) A nyílászáró felújítása, illetve cseréje során a nyílászáró kialakításának módja, osztása, nyílásrendje, nyílásmérete, színe csak a teljes épületen egységes, az eredeti kialakítással jellegében és látványában megegyező lehet, toktoldó nem alkalmazható. Felújítás során új nyílás nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető.

(5) Terasz, erkély, loggia és függőfolyosó utólagosan nem beépíthető, a korlát eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg. Új előtető, egyéb lefedés és terasz közterületről látható módon nem építhető.

(6) Rács, redőny, valamint árnyékoló épületenként csak egységes kialakítással valósítható meg.”

„(4) Hőszivattyú, szellőző-, valamint klímaberendezés kültéri egysége a kertvárosias lakóterületen közterületről nem látható módon vagy épületszerkezettel takartan helyezhető el.”

„(6) Klímaberendezés kültéri egységéből lakásonként egy homlokzaton legfeljebb egy létesíthető a közterület irányába.”

„(3) Nyílászáró felújítása, illetve cseréje esetén a nyílászáró kialakításának módja, osztása, nyílásrendje, nyílásmérete és színe a teljes épületen egységesen, az eredeti kialakítással jellegében és látványában megegyezően lehetséges, toktoldó nem alkalmazható. Új nyílás létesítése a meglévő homlokzat jellegével és a meglévő nyílásokkal összhangban megengedett.”

„(9) Közterületről látható terasz, erkély, loggia és függőfolyosó utólagosan nem beépíthető, a korlát eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg. Új előtető, egyéb lefedés és terasz közterületről látható módon nem építhető.”

„(10) Rács, redőny, valamint árnyékoló épületenként csak egységes kialakítással valósítható meg.”

„(5) Klímaberendezés kültéri egységéből lakásonként egy homlokzaton legfeljebb egy létesíthető a közterület irányába.”

„(3a) Szabadonálló beépítés esetén az utcai telekhatárra merőlegesen kizárólag abban az esetben alakítható ki több lakást tartalmazó sorházas jellegű beépítés, amennyiben a lakásokat tartalmazó épület egy egységes tömegben kerül kialakításra. Az egységes tömeg képzése nem teljesül, amennyiben a lakások közötti összekötést kizárólag helyiséget nem tartalmazó épületszerkezeti elem vagy kiszolgáló helyiség – kivéve személygépjármű-tároló – biztosítja.”

„(4) Meglévő, azonos karakterű ikresen csatlakozó épületeket átalakítani, illetve bővíteni csak úgy lehet, hogy a két épület utcával párhuzamos gerincvonala egy vonalba essen, és legalább az épületek utcai épületszárnyának tetőhajlásszöge azonos legyen, valamint a létrejövő épület látványa egységes képet mutasson.”

„(6) Hőszivattyú, szellőző-, valamint klímaberendezés kültéri egysége közterületről nem látható módon vagy épületszerkezettel takartan helyezhető el.”

„(1) A gazdasági épület létesítésénél, átalakításánál és bővítésénél a tömegképzésnek, a homlokzati felületek kialakításának és az építészeti jellemzőknek követniük kell a technológiai és a funkcionális folyamatokat, valamint a tervezett használat módját.

(2) Az építmények külső megjelenését mértéktartó formavilággal kell kialakítani, nem alkalmazhatók a lakóterületekre jellemző építészeti elemek. A karakteres építészeti elemek megtartandók.”

„29. § (1) Épület létesítésénél, átalakításánál és bővítésénél a karakteres építészeti elemek megtartása mellett a modern formavilágú elemek alkalmazandók.

(2) A telek határvonalain áttört és nem áttört kerítés is létesíthető, amely anyagának és megjelenésének (színe, vakolata, burkolata) a fő rendeltetésű épülethez kell igazodnia. A nem áttört kerítés magassága - az eredeti kerítés helyreállítása kivételével - legfeljebb 2 méter lehet.”

„32. § (1) Az új épületet a meglévő épületek ritmusához, tömegkialakításához, karakteres jellemzőihez, valamint anyaghasználatához való illeszkedéssel kell kialakítani.

(2) A nagyvárosias intézményterületen

(3) A zárt intézményterületen e rendeletnek a kerítés és rácsozat létesítésére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

„(5) Az átalakuló általános intézményterületen és az átalakuló nagyvárosias intézményterületen a 18. alcímet kell alkalmazni.”

„(2) Az erdőterületen közhasználat céljából kizárólag természetes anyaghasználatú épület, valamint közcélú tárgy helyezhető el. A látható felületen természetes anyagot és színt kell alkalmazni.”

„(1) A területen parkonként egységes arculatú építmények létesíthetők, valamint közcélú tárgyak helyezhetők el.

(2) A területen az építményeket és a közcélú tárgyakat egységes, magas esztétikai minőségű, környezetéhez méltó módon kell kialakítani, illetve létesíteni.”

„(2a) Épület létesítésénél, átalakításánál és bővítésénél a tömegképzésnek és az építészeti jellemzőknek követniük kell a technológiai és a funkcionális folyamatokat.

(2b) Az egyes jelentősen eltérő tömegű épületek alaki és méretbeli különbözőségét ellensúlyozni kell a hasonló homlokzati megjelenés, anyaghasználat és homlokzati karakter kialakításával. A környezettől idegen nagy tömegek érzetét az épülettömeg és a homlokzat tagolásával kell csökkenteni.”

„(1) A közterületen lévő növényre tábla, illetve a növényt károsító más tárgy nem helyezhető el.”

„(3) Fasor telepítésénél, illetve meglévő felújításánál a faállományt a terület adottságainak figyelembevételével a 3. melléklet 1., 3. és 4. pontjában meghatározott fafajokból kell kialakítani.

(4) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél előnevelt fa vagy útsorfa minőségű fa ültetendő legalább 7 méter tőtávolságban. Az ültetéssel egy időben biztosítani kell az öntözés lehetőségét, valamint a fa törzsének és gyökérzetének védelmét.”

„(1) Csak olyan építési vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan

„(3) Védett egyedi érték esetén az építmény egésze, illetve a védelem alapját képező értéket tartalmazó építményrész nem bontható.

(4) Védett egyedi érték részlegesen akkor bontható, ha

„(2) Védett egyedi érték esetén a nyílászáró felújítása vagy cseréje során a nyílászáró kialakítása módjának, osztásának, nyílásrendjének, nyílásméretének, színének a teljes épületen egységesnek, az eredeti kialakítással jellegében és látványában megegyezőnek kell lennie, toktoldó nem alkalmazható. Új homlokzati nyílás a tetősíkban elhelyezett tetőablak kivételével nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető.

(3) Védett egyedi érték esetén az eredeti állapotában téglaburkolatú, illetve vakolatdíszítésű utcai homlokzat, kerítés megőrzendő, illetve helyreállítandó. A tégla- és vakolatdíszek nem bonthatók és nem takarhatók el, gépészeti vagy egyéb berendezés tartozéka, valamint utólagosan hőszigetelés nem helyezhető el.”

„(5) Védett egyedi érték esetén a homlokzat és a kerítés színezéséhez épületenként legfeljebb három különböző, pasztelles szín alkalmazható, valamint a lábazat szürke vagy barna árnyalatú vagy a természetes építőanyag színének megfelelő színű lehet.”

„(6) Csillogó, a ráeső napsugarakat visszatükröző napelem, napkollektor nem helyezhető el olyan épületrészre vagy területre, ahová más épületből rálátni.”

„(3) Tetőfelületre cégér és üzletfelirat nem helyezhető el.”

„(5) Az épület közterületről látható földszinti homlokzatának legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, valamint üzletfelirat. A számításnál a falsíkra merőleges cégér és üzletfelirat figyelmen kívül hagyandó.”

„(1) A cégért, illetve üzletfeliratot tartalmazó oszlop legfeljebb 9 méter magassággal kizárólag telken belül helyezhető el.”

„(3) A reklámot nem tartalmazó útmutatótótábla kizárólag közterületen helyezhető el. Egy, reklámot nem tartalmazó útmutatótótábla mérete legfeljebb 1 m² lehet. Több tábla elhelyezése esetén a berendezés együttes mérete összesen legfeljebb 4 m² lehet.

(4) A kerítésen kizárólag az ingatlanon végzett tevékenységhez kapcsolódó cégér, illetve üzletfelirat helyezhető el egy egységben összefogottan, legfeljebb 4 m²-es felületen.”

„(1) Cégér, üzletfelirat, valamint a reklámot nem tartalmazó útmutatótábla

„61. § A polgármester átruházott hatáskörben településképi véleményt ad az építmény építésére, bővítésére irányuló építési, vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, védett érték bontási engedélyezési eljárásához, valamint az egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához

62. § (1) A 61. § szerinti vélemény kialakításához a polgármester kikéri a Kőbányai Tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) véleményét.

(2) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján, indokolt esetben a polgármester a vélemény kialakításához egyéb építési tevékenység esetén is kérheti a Tervtanács véleményét.”

„66. § (1) Nem védett érték esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építési tevékenységeket megelőzően:

(2) Védett érték esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építési tevékenységeket megelőzően:

„(1) A településképi bejelentési eljárásban első fokon átruházott hatáskörben a polgármester dönt.”

„(3) A településképi bejelentéshez kötött tevékenységet – a rendeltetésváltozás kivételével – a bejelentéstől számított két éven belül lehet megvalósítani.”