„16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetők:

(2) A Gksz3* építési övezetben szabályozási terven jelölt „az elkerülő út biztosítására szolgáló terület” határától számított 20 m-es távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.”

„(1) Az erdőterületbe az „E-v” jelű védelmi, az „E-g” jelű gazdasági az „E-t” jelű egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű és az E-vg vízgazdálkodási célú erdőterületek tartoznak.”

„(7) Vízgazdálkodási célú erdőterület E-vg övezetében építmény nem helyezhető el.”

„(5) Az „Má-01” jelű övezet a Sió folyó töltései mentén kialakult mezőgazdasági jellegű terület, ahol épület nem helyezhető el, de a kerékpáros infrastruktúra létesítményei, valamint egyes, a természetvédelemmel és vízgazdálkodással összefüggő létesítmények elhelyezhetők.

(6) Az „Má-02” jelű övezet a Töreki halastavak térségében kialakult, jellemzően legelő művelési ágban nyilvántartott területek, ahol épület nem létesíthető, azonban a tanösvényekhez kapcsolódó létesítmények és a pihenőhelyekhez kapcsolódó építmények elhelyezhetők.

(7) A Töreki utca déli határán és a 0237 hrsz.-ú Békás-tó északi oldalán lévő Má-á jelű övezetekben a meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, bővítésükre a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang alapján van lehetőség.”

„(9) A 0237 hrsz.-ú Békás-tó nyugati határától mért 100 m-en belüli Mk-á/L jelű övezetben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, bővítésükre a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang alapján van lehetőség.”

„(4) Különleges terület a „Kk-En” és Kk-En2 jelű „megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület” elnevezésű övezetek területe, ahol

26/B. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott Töreki halastavak és a Békás-tó jellemzően mocsaras, lápos, nádassal fedett területei.

(2) A Tk övezetben épület nem létesíthető, a tanösvényekhez kapcsolódó létesítmények és a pihenőhelyekhez kapcsolódó építmények elhelyezhetők a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (3) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével.”

„(1) Az új telkek méreteit a 2. számú melléklet szerinti építési övezeti, illetőleg a 3. számú melléklet szerinti övezeti előírások, vagy pedig a SZAT ezektől eltérő rendelkezései szerint kell megállapítani. A közműépítmények telkeinek méreteit azonban egyedileg kell meghatározni, figyelembe véve az elhelyezendő műtárgyak helyigényét, megközelíthetőségét, környezeti hatásait és a szomszédos telkek rendeltetését. Beépítésre nem szánt területein 3000 m²-nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével – nem alakítható ki. A telekalakításoknál figyelembe kell venni a meglévő építményeket is úgy, hogy azok az építési helyen, valamint a beépítettség megengedett legnagyobb mértékén belül maradjanak.”

74/A. § (1) A SZAT feltünteti a város területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken építési tevékenység a természet védelméről szóló törvényben, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben és egyéb vonatkozó jogszabályokban és e rendeletben rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(3) A SZAT feltünteti a helyi természetvédelmi területet és az országos védelemre tervezett terület határát is.

74/B. § A SZAT-on feltüntetett „Vízminőség-védelmi terület”, által érintett, „Rendszeresen belvízjárta terület” által érintett és a „Vízeróziónak kitett terület” területeken a területrendezési tervek készítéséről és alkalmazásának kiegészítő szabályozássáról szóló jogszabály előírásait kell figyelembe venni.”