Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete módosításáról
Hatályos: 2025. 09. 25- 2025. 09. 26Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete módosításáról
[1] E rendelet célja a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak módosítása az M2 jelű módosítás keretében, mely szerint végrehajtásra kerül a Hajdúsámson Szabályozási tervének Jókai utca- Malom utca kereszteződésénél található 526/1 Hrsz-ú ingatlant érintő keleti irányú utcaszélesítést jelentő módosítása. Továbbá a Hajdúsámson északi ipari zónájában, hatályos szabályozási terven kijelölt „Gip-1x”-jelű Ipari gazdasági építési övezetbe sorolt ingatlanok átsorolása „Gip-1” jelű ipari övezetbe, mely által csak a környezeti hatásait tekintve semleges ipari tevékenységek elhelyezésére adni lehetőséget a jövőben. Valamint az építési engedélyezési és telekalakítási folyamatokat segítő, a HÉSZ alkalmazása közben felmerült értelmezési problémák megoldását biztosító HÉSZ. módosítások, a HÉSZ. alkalmazása közben felmerült hiányok pótlása.
[2] Az M2ab jelű módosítás keretében elfogadásra kerül az ingatlanokból hatályos szabályozási tervben tömbbelsőben leválasztani tervezett, jelentős kiterjedésű, tervezett közterület minimálisan szükséges méretűre csökkentése, a vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek javítása érdekében. Továbbá a Csokonai utcával párhuzamosan tervezett, tömbbelsőket feltáró észak-déli irányú kiszolgáló utca ingatlant érintő szakaszának elhagyása. A hatályos szabályozási terv által teljes egészében kisajátításra ítélt ingatlan lakóövezetben tartása, beépítésének lehetővé tétele.
[3] Az M3 jelű módosítással beépítésre kerül a Hajdúsámson, Fenyves utca szélesítésével és tovább építésével tervezett utca szabályozásának, telekalakítást elősegítő korrekciója, azaz a településrendezési eszközökben „Lf-4”-jelű falusias lakóövezetbe sorolt 0267/44 hrsz-ú ingatlan keleti szélén tervezett utca szabályozási vonalának módosítása.
[4] Hajdúsámson város Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében, valamint a (2) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint 69. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal záró szakmai véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1. § Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok:)
2. § A HÉSZ 8. § (3) - (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az építési telkek beépítésének további szabályai:
a) Az utcai telekhatárra elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább +0,9 m magasságban helyezendő el. Előkertes beépítésnél a lakóhelyiségek padlóvonala a rendezett terepszint felett legalább +0,45 m. Előkert nélküli nem lakás rendeltetési egység esetén a földszinti padlóvonal a járdaszint felett +0,15m is lehet.
b) Az utcai telekhatáron meghatározott kötelező építési vonalra legalább 80 %-ban illeszkedni kell az utcai homlokzatnak, valamint homlokzat vonala 5 méternél hátrébb, máshol sem kerülhet.
(4) Az építési telkek beépítésének és az előkertek kialakításának további szabályai:.
a) Az előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) az jelen építési szabályzat az övezeti előírásokban övezetenként, valamint a szabályozási terv határozza meg. Az előkert határa egyben a beépítési vonalat is jelenti, melyhez - kivéve az utcai telekhatárra meghatározott építési vonalat - az épületnek elegendő az épületnek egy ponton illeszkedni, de az épület az építési vonal elé nem kerülhet.
b) A meglévő épületek esetében az a) pontban előírt kötelező építési vonalra vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.
c) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a meglévő épületek építési helyen belül átalakíthatók, bővíthetőek.
d) Ha egy jogszerűen megvalósult épület részben, vagy egészében a HÉSZ, illetve szabályozási terv által meghatározott előkertben helyezkedik el, a meglévő épület felújítható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki.”
3. § A HÉSZ a következő, 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az építési vonalra vonatkozó, helyi-kiegészítő szabályok:
a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
b) A telek homlokvonalán meghatározott építési vonalra elhelyezett épület szélességének 80%-át a kötelező építési vonalra kell illeszteni.
c) A már kialakult nyúlványos telek esetében a szabályozási terven jelölt kötelező építési vonalat nem kell alkalmazni, az épület építési helyen belüli elhelyezésére vonatkozó egyéb szabályok betartásával helyezhető el.
(2) Építési oldal meghatározása: oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalt a területen kialakult építési rendnek megfelelően kell figyelembe venni. Azokban az esetekben, amikor a két szomszédos ingatlan valamelyikén a kialakult rendtől eltérő építési oldal alakult ki, akkor úgy kell az építési teleken az épületet elhelyezni, hogy az OTÉK szerinti épületek között megengedett legkisebb távolság biztosított legyen, és a telek beépítése nem korlátozhatja a szomszéd telkek beépíthetőségét.”
4. § A HÉSZ 9. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a fő rendeltetési egységet magában foglaló épületben, vagy az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épület elhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon állóan) is elhelyezhetők. Az övezeti előírások keretein belül keresztszárny építhető. A „szabadon-álló épületelhelyezés” feltételeként meghatározott legalább 18 méter telekszélességet elegendő csak a közterület felöli telekhatáron biztosítani.”
5. § A HÉSZ 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Radnóti utca és Dózsa György utca közötti tömbbelsőben, a Hajdúsámsoni-főcsatorna menti zöld folyosóban (a szabályozási terven kijelölt „lakóövezeten belüli ökológiai zöldterületen”) a saroktelkek, valamint egyik oldalán közterülethez, az ehhez kapcsolódó másik telekhatára vízgazdálkodási területhez csatlakozó telkek kivételével építmény nem helyezhető el. Állattartó épület azonban a kivételt képező telkek ökológiai zöldterületén sem helyezhető el.”
6. § A HÉSZ a következő, 6/A alcímmel egészül ki:
„6/A. A magánutak létesítésének szabályai
14/A. § (1) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetőek.
(2) A beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló, legalább 8 méteres fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.
(3) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.”
7. § A HÉSZ a következő, 6/B alcímmel egészül ki:
„6/B. A közműellátás módjára vonatkozó helyi előírások
14/B. § (1) Általános előírások:
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyre-állítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem.
(2) Szennyvízelvezetés és -tisztítás vonatkozásában a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) is alkalmazható.
(3) Közterületi csapadékvíz-elvezetés esetében csapadékvizet a városközpont területén zárt rendszerű csapadékvízelvezető rendszerben kell elvezetni.”
8. § A HÉSZ 25. alcím címe helyébe a következő alcím lép:
„25. Gip-1 építési övezet, ipari gazdasági terület”
„50. § (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, melyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.
(2) Az övezetben csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (különösen: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-gazdálkodás, energia-szolgáltatás, stb.) helyezhetőek el.
(3) A létesítmények elhelyezésének feltételeit, környezetre gyakorolt hatását, a szükséges védőterületeket és védőtávolságokat és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az illetékességgel rendelkező szakhatóságok szabják meg.
(4) Az ipari gazdasági területen a magasabb szintű jogszabályokban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(5) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező (a szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló vagy saját szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel).
51. § (1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
a) Övezeti jel: Gip-1
b) Beépítés módja: SZ
c) Az alakítható telek legkisebb területe: 1 500 m2
d) Az alakítható telek legkisebb szélessége: -
e) Az alakítható telek legkisebb mélysége: -
f) Legnagyobb beépítettség: 45 %,
g) Az építmények legnagyobb építmény-magassága: 12,5 m, azzal, hogy a technológiai jellegű torony építmények, silók, kémények nem számítandók be az építmény magasságba.
h) Rendeltetési egységenkénti telekhányad (db/m2): -
(2) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.
(3) Az övezetben az építési helyet a szabadon álló beépítési módnak megfelelően kell kijelölni. Ennek meghatározása során legalább 10,0 mélységű előkertet, 10,0 méter hátsó kertet és 6,5 méter oldalkertet kell biztosítani.
(4) Az előkertben közmű-csatlakozási műtárgy vagy építmény és fásított gépkocsi parkoló helyezhető el.
(5) Az övezet szabályozási tervben körülhatárolt részén, - a 044/2 hrsz és a 043 hrsz alátörései földrészleteken - a természetvédelem érdekében álló korlátozás áll fenn, azzal, hogy a terület jelenlegi eredeti állapotában változtatás nélkül megtartandó, további használata a természetvédelmi szakhatóság előírása szerint történhet.”
10. § (1) A HÉSZ 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) A HÉSZ 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
11. § Hatályát veszti a HÉSZ 44. § e) pontja.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
13. § A rendelet rendelkezéseit a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
1. melléklet a 15/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez
1. A Hajdúsámson Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelet 7. melléklete a következő 5. ponttal egészül ki:
„5. Szabadon álló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra.”
2. melléklet a 15/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez