Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2025. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2026. 01. 02Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2025. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
[1] Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Jászberény város kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodásának fenntartása, a helyi közszolgáltatások javítása és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében megalkotja a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletet.
[2] Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Jászberény Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2024. (X.9.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 4. pont 4.3.9. alpontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya a helyi adókról szóló törvényben foglalt adóalanyokra terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Jászberény Város közigazgatási területén – határozatlan időre megállapított - következő adónemekre:
a) építményadó,
b) telekadó,
c) magánszemély kommunális adója,
d) idegenforgalmi adó,
e) helyi iparűzési adó.
2. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló Kormányrendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Általános használati célra szolgáló építmény: minden olyan építmény, amely nem iroda, kereskedelmi, termelési és raktározási, munkásszálló hasznosítási célú építmény, valamint hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási és üzemanyagtöltő állomás funkciót tölt be.
2. Építési jogosultság: az ingatlan tulajdonosának azon jogi lehetősége, amely alapján a telken építési tevékenység végezhető, és amely jogot az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés keletkeztet.
3. Használatbavételi jogosultság: az építésügyi hatóság által, a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos építési jogszabály alapján kiadott használatbavételt igazoló dokumentum.
4. Iroda célra szolgáló építmény: a tényleges használati mód alapján irodai tevékenység végzésére szolgáló építmény, ami jellemzően adminisztratív, ügyviteli, gazdasági vagy szolgáltatási célú.
5. Kereskedelmi célra szolgáló építmény: a tényleges használati mód alapján üzletnek, boltnak, ABC-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő épület, épületrész.
6. Munkásszálló hasznosítási célú építmény: olyan építmény, amely a tényleges használati mód alapján nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet 2. melléklet VI. pontja alapján „C” vagy „B” kategóriájú pihenőháznak (munkásszállásnak) minősül.
7. Sport céljára szolgáló építmény: a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: JÉSZ) alapján különleges sport építési övezetben elhelyezkedő sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény.
8. Termelési és raktározási célra szolgáló építmény: tényleges használati mód alapján üzemnek, üzemcsarnoknak, gyárnak, műhelynek, szervíznek, raktárnak, üvegháznak, pincének, présháznak, hűtőháznak minősülő épület, épületrész.
9. Egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló törvényben meghatározott szervezeti egység.
10. Gyermekvédelmi intézmény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti szervezeti egység.
11. Nevelési-oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott intézmény.
12. I. övezet külső határa: a Nagykátai út és a 31. sz elkerülő út találkozásától a 31. sz. városi elkerülő út, majd annak a folytatásában a 32. sz. városi elkerülő út mentén a 077 helyrajziszámú csatornáig – a 077 helyrajziszámú csatorna mentén a 080/11 helyrajziszámú útig – a 080/11 helyrajziszámú út mentén a 32. sz. főútig – a 32. sz. főút mentén a főút és a 82. sz. Hatvan–Szolnok vasútvonal kereszteződéséig – a 82. sz. Hatvan - Szolnok vasútvonal mentén a 053 helyrajziszámú önkormányzati útig – a 053 helyrajziszámú önkormányzati út mentén a település közigazgatási határáig – a település közigazgatási határa mentén a Zagyva folyóig – a Zagyva folyó medre mentén a Fémnyomó útig – a Fémnyomó út mentén a Nagykátai útig – a Nagykátai út mentén a Nagykátai út és a 31. sz elkerülő út találkozásáig.
13. II. Övezet: Jászberény város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.
3. Építményadó
4. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
(2) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. A hasznos alapterület megállapításakor az egy helyrajzi számon lévő, több azonos célt szolgáló épület, épületrész esetén azok alapterületét nem kell összesíteni.
(3) Az építményadó éves mértéke:
a) általános használati célra szolgáló építmények esetében: 450 Ft/m²,
b) iroda célra szolgáló építmény esetében a hasznos alapterület:
ba) 60 m²-t meg nem haladó része után: 1 200 Ft/m²,
bb) 60 m²-t meghaladó része után: 700 Ft/m²,
c) kereskedelmi célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület:
ca) 200 m²-t meg nem haladó része után: 500 Ft/m²,
cb) 200 m²-t meghaladó, de 1000 m²-t meg nem haladó része után: 700 Ft/m²,
cc) 1000 m²-t meghaladó, de 4000 m²-t meg nem haladó része után: 1 000 Ft/m²,
cd) 4000 m²-t meghaladó része után: 1 700 Ft/m²,
d) termelési és raktározási célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület:
da) 1500 m²-t meg nem haladó része után: 450 Ft/m²,
db) 1500 m²-t meghaladó, de 4000 m²-t meg nem haladó része után: 600 Ft/m²,
dc) 4000 m²-t meghaladó része után: 700 Ft/m²,
hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási és üzemanyagtöltő állomás célra szolgáló építmény esetén a hasznos alapterület után: 2 500 Ft/m2,
e) jogerős bontási engedéllyel rendelkező használaton kívüli adótárgyak esetében: 0 Ft/m2,
f) munkásszálló hasznosítási célú építmény esetében: 500 Ft/m2.
(4) Amennyiben egy építményen belül több különböző célra szolgáló épületrész található, a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adómértékeket az adótárgy eltérő használati módjaihoz tartozó hasznos alapterület arányában kell alkalmazni.
5. § Mentes az építményadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl:
a) a költségvetési szervnek nem minősülő szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények, és sport céljára szolgáló építmény,
b) a magánszemély tulajdonában lévő általános használati célú lakás, lakásrész,
c) a magánszemély tulajdonában lévő 16 m2 -t meg nem haladó általános használati célú garázs, gépjárműtároló és
d) a magánszemély tulajdonában lévő 50 m2-t meg nem haladó általános használati célú pihenésre használt külterületi építmény.
4. Telekadó
6. § A telekadó alapja a telek m2-ben számított területe.
7. § A telekadó éves mértéke:
a) az 1. melléklet szerinti I. övezetben: 50 Ft/m2,
b) az 1. melléklet szerinti II. övezetben: 0 Ft/m2.
8. § (1) Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl:
a) a költségvetési szervnek nem minősülő szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, valamint a nevelési-oktatási intézményhez és sport céljára szolgáló építményhez tartozó telek,
b) az építménnyel beépített belterületi telek esetében a teljes telek térmértéke,
c) az építési tilalom alatt álló telek teljes térmértéke,
d) a külterületi telek,
e) minden olyan telek, amely
ea) a JÉSZ szerint beépítésre nem szánt,
eb) a JÉSZ szerint a beépíthető teleknagyságot nem éri el,
(2) Kérelemre adómentesség illeti meg
a) azt az adóalanyt, aki a rendelet hatálybalépését követően szerez építési jogosultságot. Az adómentesség az építési jogosultság megszerzését követő év első napjától a használatbavételi jogosultság megszerzése évének utolsó napjáig, de legfeljebb az építési jogosultság megszerzésének évét követő negyedik év utolsó napjáig él. Amennyiben a mentesség feltételéül meghatározott időn belül az adóalany nem rendelkezik igazolással az építmény használatbavételének jogosultságáról, a telekadót visszamenőleg is meg kell fizetnie,
b) azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki a belterületi telkén mezőgazdasági termelő-tevékenységet végez és a helyi iparűzési adónak sem alanya.
5. Magánszemély kommunális adója
9. § Az adó éves mértéke:
a) 140 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében: 0 Ft
b) 140 m2-t meghaladó, de 240 m2–t meg nem haladó hasznos alapterületű lakás esetében: 30 000 Ft
c) 240 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás esetében: 45 000 Ft.
10. § (1) Mentes a magánszemély kommunális adója alól
a) az az adótárgy, amely építményadó köteles,
b) a magánszemély tulajdonában álló telek.
(2) Kérelemre mentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki igazolja, hogy az egy háztartásban élőknek az 1 főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát.
6. Idegenforgalmi adó
11. § Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
12. § Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 350 Ft.
13. § (1) A szálláshely-szolgáltató köteles olyan szálláshely-kezelő szoftvert használni, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására, továbbá az idegenforgalmi adó alapja és az igénybe vett adómentesség megállapítására alkalmas.
(2) Az adóbeszedésre kötelezett szállásadónak az adómentességre jogosító tartózkodást az adómentesség tényét megalapozó igazolással igazolnia kell, ennek hiányában az idegenforgalmi adót be kell szednie, illetve meg kell fizetnie.
(3) A jogszabályban előírt bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az a vendég és az adóbeszedő azonosítására, az idegenforgalmi adó alapjának, az idegenforgalmi adó összegének, a mentességeknek, továbbá az adó megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
7. Helyi iparűzési adó
14. § A helyi iparűzési adó mértéke: az adóalap 2%-a.
15. § (1) Amennyiben a vállalkozás szintjén képződött adóalap nem haladja meg az 2,5 millió forintot, a vállalkozói tevékenység után az adót nem kell megfizetni.
(2) Adómentesség illeti meg a háziorvos, védőnő vállalkozót feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg.
8. Adóbefizetésre vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő építményadóval, helyi iparűzési adóval, magánszemély kommunális adójával, telekadóval, idegenforgalmi adóval kapcsolatos bevallás, adatbejelentés és bejelentkezés az önkormányzat www.jaszbereny.hu internetes honlapján közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthető.
(2) Építményadóban, magánszemély kommunális adójában és telekadóban mentes a vállalkozónak nem minősülő adóalany az adatbejelentési kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli.
(3) Az adóalany az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében – előzetes hozzájárulás alapján – csoportos beszedési megbízással is teljesíthet fizetést.
(4) Az adóalany az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében választhatja az internetes felületen vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatán biztosított POS terminálon keresztüli bankkártyás fizetési módot.
9. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett építési jogosultsághoz kapcsolódó telekadó mentesség, a mentesség iránti kérelem elbírálásakor hatályban lévő helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján az adózót változatlanul illeti meg.
(2) Jelen rendelet hatálybalépését követően benyújtott, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti 5 év elévülési időn belül már fennálló építési jogosultsághoz kapcsolódó telekadó mentesség iránti kérelem elbírálásakor, az adómentesség alapjául szolgáló feltételek fennállásakor hatályos helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadóak.
19. §1
A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.