„(3) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 épület homlokzatmagasságának számtani középarányosát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb beépítési magasság ellenére sem engedélyezett. Amennyiben valamely figyelembe vett szomszédos épület homlokzatmagassága meghaladja vagy nem éri el az építési övezetben előírt legnagyobb vagy legkisebb beépítési magasság határértékét, úgy a számítás során az adott határérték szerinti számot kell figyelembe venni az épület homlokzatmagassága helyett.”

„(4) Az építési övezetekben olyan telkek esetében, ahol lakó rendeltetés elhelyezése is megengedett, a telkek zöldfelületeinek minden 100 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.”

„(3) Az épület melletti – az eredeti terepszinthez viszonyított – feltöltést a beépítési magasság számítás során figyelembe kell venni. Ahol az eredeti terepszint nem állapítható meg, ott a szomszédos telkek csatlakozó telekhatárait összekötő terepszintet kell figyelembe venni.”

„(1) Belterületen és karsztos területen új létesítmény szennyvizét közcsatornába kell bevezetni. Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, figyelembe véve a 48. § (15) bekezdését, de a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell.”

„(3) A parkoló felületek, teremgarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható.”

„(4) A parkolók és az azok megközelítését szolgáló utak nem alakíthatók ki a telek zöldfelületként figyelembe vett területén.”

„(2) Az 1.a. mellékleten „Meghatározott funkció biztosítása (P+R parkoló férőhelyszámmal)” jelöléssel megadott területen belül,

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen magánutat a vonatkozó egyéb szabályok betartása mellett bármely építési övezetben és övezetben ki lehet alakítani, azonban ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott a magánút helyét és méretét az 1.a. melléklet szerint kell figyelembe venni és kialakítani.”

„(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen, ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott az 1.c. mellékletben az építési övezetekre meghatározott szabályozási határértékeket a közforgalom elől el nem zárt magánút területével csökkentett területre kell figyelembe venni.”

21. § (1) Közforgalom elől el nem zárt magánutakon és magánterületeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Ingatlan közforgalom elől el nem zárt magánterületén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető és üzemeltethető.

(3) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a kertvárosias lakóterületek, valamint a K–Log, K–Rept, K–Kik területfelhasználási egységek kivételével, és a 48. § (11) bekezdése figyelembevételével – csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki. Közforgalom elől el nem zárt magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.”

21/A. § Azon Vt-M-XI, Vi-1-XI és Vi-2-XI építési övezetekbe sorolt ingatlanok esetében, amelyeknél az 1.a. melléklet „településrendezési szerződés kötése kötelező” jelölést tartalmaz, olyan építési tevékenység, amelynek eredményeképpen legalább 100 lakás létesül, csak településrendezési szerződés megkötése esetén végezhető.”

„(9) Az építési övezetekben szállás jellegű rendeltetés elhelyezése esetén legalább a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott „B” kategóriájú pihenőházra vonatkozó, a szobánkénti fekvőhelyekre és a fekvőhelyenkénti alapterületet érintő feltételeknek és követelményeknek meg kell felelni.

(10) Lakó és szállás jellegű rendeltetés helyiségei pince és alagsori szinteken nem helyezhető el.

(11) A rendelet hatálya alá tartozó területen az építési övezetekben az épület legmagasabb pontja az építési övezetben meghatározott beépítési magasság (épületmagasság, párkánymagasság) plusz 3,5 méter lehet. Az épület legmagasabb pontjának megállapítása során, ha az építési övezetben az 1.a. melléklet „építési helyen belül eltérő beépítési magasság szabály” jelölést tartalmaz, akkor az adott területen belül az ott feltüntetett értéket kell alapul venni.

(12) A (11) bekezdéstől abban az esetben lehet eltérni, ha az 1.a. melléklet „építési hely magasépület elhelyezésére szolgáló része” jelölést tartalmaz. Ebben az esetben a 37. § (4) bekezdését kell figyelembe venni.”

„(1) A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő rendeltetésű önálló építmények közül, egyéb rendelkezés hiányában minden építési övezetben és övezetben kizárólag a következők helyezhetők el:

„(4) Melléképítmény legmagasabb pontja lakóterületek és vegyes intézményi területek esetében 5 m magasan lehet.”

„(2) 50 m-t meghaladó szélességű telken épület az OTÉK előírásainak megfelelő oldalhatáron álló beépítési mód szerinti oldalkert kialakításával elhelyezhető, ha meglévő szomszédos tűzfal nem marad takaratlanul.

(3) Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án, és 100 méterenként legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető.”

„(6) Zártsorú tömbökön belül a terepszint alatti teremgarázsok a tűzrendészeti szabályok betartásával összenyithatók.”

„(3) Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen kívül esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak az építési helyen belül lehetséges.”

„(5) Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt telek be nem építhető részére esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak ezen kívül, és az egyéb rendelkezések figyelembevételével lehetséges.”

„(1) A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezetekben, illetve ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben. A rendelkezés alkalmazása során közvetlenül szomszédos építési övezetnek minősül azon építési övezet is, melyet csak közterület vagy magánút választ el.”

„36. § (1) Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.

(2) Az önálló helyiségként kialakított kerékpár és motorkerékpár tároló az szmp értékbe nem számítható bele.”

„(4) A 3. melléklet alkalmazása során az abban foglalt kedvezményes értékek szempontjából meglévő épületnek tekintendő, amely a rendelet hatálybalépése idején használatbavételi engedéllyel rendelkezik.”

„(3) Az Ln-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.”

„(6) Az Ln-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.”

„(3) Az Ln-3-XI építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.”

„(6) Az Ln-T-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(7) Az 1.a. mellékleten az „úszótelkes építési övezetek közterületi része” jelöléssel ellátott területeken a közterületi telekalakítások során az építési övezetekre az 1.c. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekterülettől, a legkisebb kialakítható telekszélességtől, a beépítési módtól és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékétől el lehet térni.

(8) Az 1.a. mellékleten az „úszótelkes építési övezetek közterületi része” jelöléssel ellátott területeken a kialakult zöldfelület mértéke nem csökkenhet.”

„(6) Az Lk-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.”

„(4) Lk–2-XI–04 és Lk–2-XI–05 jelű építési övezetekben amennyiben a telek szélessége nem éri el a 16,0 métert, akkor a telek ikresen is beépíthető.”

„(10) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(11) Az Lk-2-XI-05 építési övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy terepszint felett megjelenő épülettömegben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 5 lehet.”

„(6) A Vt-M–XI–01 és a Vt-M-XI-10 építési övezetekben a 3.c. mellékletben foglaltaktól eltérően minden újonnan elhelyezett önálló 2 lakás rendeltetési egysége után 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.”

„(9) A Vt-M-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(10) A Vt-M-XI-06 és a Vt-M-XI-07 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(11) A Vt-M-XI-10 építési övezetben a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem lehet elhelyezni

(12) A Vt-M-XI-10 építési övezetben legfeljebb 5 lakás helyezhető el, melyből legalább 1 lakásnak szolgálati lakásnak kell lennie.

(13) A Vt-M-XI-10 építési övezetben az 1.a. mellékleten „az építési helyen belül eltérő beépítési magassági szabály” jelöléssel ellátott területen hitéleti rendeltetés elhelyezése esetén és ahhoz kapcsolódóan toronyszerű épületrész elhelyezhető, amely esetben az 1.c. mellékletben meghatározott legnagyobb beépítési magasság értékétől el lehet térni, de az épület legmagasabb pontja ebben az esetben is legfeljebb 25,0 méter lehet.

(14) A Vt-M-XI-01, Vt-M-XI-02, Vt-M-XI-03, Vt-M-XI-04, Vt-M-XI-05, Vt-M-XI-09 és Vt-M-XI-10 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(15) A Vt-M-XI-08 építési övezetben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.”

„(9) A Vi-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(10) A Vi-1-XI-15 és a Vi-1-XI-16 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.

(11) A Vi-1-XI-09 és a Vi-1-XI-17 építési övezetekben az épületek földszintjén és az első építményszintjén a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések közül kereskedelmi, szolgáltatás, kulturális, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, hitéleti rendeltetés helyezhető el.

(12) A Vi-1-XI-09 és a Vi-1-XI-17 építési övezetekben szállás rendeltetés csak az első építményszinten és az a feletti építményszinteken helyezhető el.

(13) A Vi-1-XI-05 építési övezetben amennyiben lakó rendeltetés elhelyezése is történik, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke általános rendeltetésre (szmá érték) 2,00 m2/m² lehet.

(14) A Vi-1-XI-01 építési övezetben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(15) A Vi-1-XI-01 építési övezetben az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.

(16) A Vi-1-XI-02, Vi-1-XI-03, Vi-1-XI-04, Vi-1-XI-05, Vi-1-XI-06, Vi-1-XI-07, Vi-1-XI-08, Vi-1-XI-09, Vi-1-XI-10, Vi-1-XI-11, Vi-1-XI-12, Vi-1-XI-14 és Vi-1-XI-17 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.”

„(5) A Vi-2-XI építési övezetekben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken a földszinten lakó rendeltetés csak az oldal- és a hátsókert felé homlokzattal néző épületrészekben, és csak akkor lehetséges, ha a terepszint felett beépíthető építési hely figyelembevételével a földszinti homlokzat vagy homlokzatszakasz távolsága az érintett telekhatártól legalább 12 méter.”

„(13) A Vi-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(14) Vi-2-XI-01 építési övezetben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – lakó, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, hitéleti és szállás rendeltetések nem helyezhetők el, transzformátor állomás elhelyezhető.

(15) Vi-2-XI-01 építési övezetben zárt szennyvíztároló csak emberi tartózkodásra nem tervezett, a lakossági közműszolgáltatáshoz szükséges közmű műtárgy elhelyezésekor engedélyezhető.

(16) A Vi-2-XI-07, Vi-2-XI-08, Vi-2-XI-09, Vi-2-XI-21, Vi-2-XI-25, Vi-2-XI-27, Vi-2-XI-35 és a Vi-2-XI-SP építési övezetekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.

(17) A Vi-2-XI-27 építési övezetben, amennyiben a terület a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyként funkcionál, akkor a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15% lehet.

(18) A Vi-2-XI-30 építési övezetben a szabályozási terven feltüntetett javasolt telekhatár mentén a telekalakítás (telekfelosztás) abban az esetben is megengedett, ha a telek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja és az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke nem teljesül azzal, hogy amennyiben a meglévő zöldfelület mértéke nem éri el az övezetben meghatározott mértéket úgy az nem csökkenhet.

(19) A Vi-2-XI-30 építési övezetben a (18) bekezdéssel összhangban a javasolt telekhatár mentén a telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászáró, nyílás, szellőző található.

(20) A Vi-2-XI-30 építési övezetben új épület létesítése esetén az épület legmagasabb pontja legfeljebb 25,0 m lehet.

(21) A Vi-2-XI-30 építési övezetben értékvédelem alatt álló épület bővítéssel nem járó hasznosítása esetén az 1.c. mellékletben meghatározott értéktől eltérően a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%.

(22) A Vi-2-XI-30 építési övezetben új épület létesítése az építési helyen belül szabadonálló beépítési móddal is megengedett az épületek közötti legkisebb távolságok megtartása mellett.

(23) A Vi-2-XI-02, Vi-2-XI-03, Vi-2-XI-06, Vi-2-XI-10, Vi-2-XI-16, Vi-2-XI-18, Vi-2-XI-19, Vi-2-XI-20, Vi-2-XI-22, Vi-2-XI-23, Vi-2-XI-26, Vi-2-XI-29, Vi-2-XI-30, Vi-2-XI-31, Vi-2-XI-32, Vi-2-XI-33, Vi-2-XI-34 és Vi-2-XI-36 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(24) A Vi-2-XI-16, Vi-2-XI-18, Vi-2-XI-19, Vi-2-XI-20, Vi-2-XI-22, Vi-2-XI-23, Vi-2-XI-26, Vi-2-XI-29, Vi-2-XI-30, Vi-2-XI-31, Vi-2-XI-32 és Vi-2-XI-36 építési övezetekben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken lakó rendeltetés elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b) - f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.

(25) A Vi-2-XI-04, Vi-2-XI-05, Vi-2-XI-12, Vi-2-XI-13, Vi-2-XI-14, Vi-2-XI-15, Vi-2-XI-17, Vi-2-XI-24, Vi-2-XI-28, Vi-2-XI-L-01 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.”

„(3) A Vi–3-XI–01, a Vi-3-XI-02, a Vi-3-XI-03, a Vi-3-XI-04 és a Vi-3-XI-U-01 építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.”

„(5) A Vi-3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.”

„(1) A K–Közl-XI jelű építési övezetek a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, a fontosabb állomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, parkolóházak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek (metró- és HÉV-járműtelepek, villamosremízek, autóbuszgarázsok), és mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az építési övezetek területén a (4) bekezdésben meghatározott rendeltetésekhez lehet épületet elhelyezni.

(3) A többszintes területhasználatra az alábbi építési övezetekben van lehetőség:

„(1) Az övezetek a legalább 1 ha-nál nagyobb összterületű és 80 métert meghaladó oldalhosszú közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgálnak.”

„(2) A közkertek övezetein belül: