1. § (1)¹ Budapest XI. kerület, Ferencváros-Kelenföld vasútvonal – Budaörsi út – Kőérberki út – Egér út – Andor utca – Galvani út – Duna folyam által, az 1.a mellékletben lehatárolt területen építmény elhelyezésére területet felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka)

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos OTÉK-nak és az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

(3) A rendelet mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az illeszkedés általános szabályai csak az építési övezeti paraméterek figyelembe vételével alkalmazhatók.

(2)⁵

(3)⁶ Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 épület homlokzatmagasságának számtani középarányosát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb beépítési magasság ellenére sem engedélyezett. Amennyiben valamely figyelembe vett szomszédos épület homlokzatmagassága meghaladja vagy nem éri el az építési övezetben előírt legnagyobb vagy legkisebb beépítési magasság határértékét, úgy a számítás során az adott határérték szerinti számot kell figyelembe venni az épület homlokzatmagassága helyett.

(4)⁷ A kötelező építési vonaltól, építészeti tagolást szolgálva, illeszkedési szempontból indokolt esetben el lehet térni, de az eltérés az oldalhatárokon takaratlan tűzfalszakaszokat nem keletkeztethet.

(5)⁸ Foghíj és saroktelek esetében az építési vonalnak illeszkednie kell a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az illeszkedési szempontok az ettől való eltérést indokolják.

(6)⁹ Épület díszkivilágítása a szomszédos vagy szemközti épület használatát zavaró módon nem alakítható ki

5. §¹² (1) Az 1.a. mellékleten telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részét minimum 70%-ban zöldfelületként kell kialakítani, és azt háromszintes növényállománnyal kell telepíteni.

(2)¹³ Az 1.a. mellékleten telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén kizárólag kerti építmény, valamint, ha az a közműszolgáltatók által elvárt módon nem telepíthető máshogyan, akkor közmű műtárgyak helyezhetők el.

(3) A telek zöldfelületként kialakítandó vagy megtartandó részén a (2) bekezdésben foglaltak betartása mellett a telek megközelítését szolgáló burkolt felületet ki lehet alakítani.

(4)¹⁴ Az építési övezetekben olyan telkek esetében, ahol lakó rendeltetés elhelyezése is megengedett, a telkek zöldfelületeinek minden 100 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(5)¹⁵ Új lapostetők létesítése és meglévő lapostetők rekonstrukciója során – a védett épületek telkének kivételével – az épület legfelső építményszint zárófödémének 40 m2-t meghaladó, és napkollektor, napelem vagy egyéb épületgépészeti felépítmény által igénybe nem vett részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani, kivéve, ha a meglévő épület szerkezete azt igazolt módon nem teszi lehetővé.

6. §¹⁶ (1) Tereprendezés úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 m-es területsávban az eredeti terepszint nem változtatható.

(2) A mértékadó árvízszintre történő feltöltés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől el lehet térni, azonban az árvízszint elérése felett figyelembe kell venni.

(3)¹⁷ Az épület melletti – az eredeti terepszinthez viszonyított – feltöltést a beépítési magasság számítás során figyelembe kell venni. Ahol az eredeti terepszint nem állapítható meg, ott a szomszédos telkek csatlakozó telekhatárait összekötő terepszintet kell figyelembe venni.

7. § (1) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.

(2)¹⁸

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területén kontakt talajszennyezéssel járó új ipari – üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható.

8. § (1)¹⁹

(2) A 100 lakást meghaladó, egyedi gáztüzeléssel megvalósítandó lakóparkoknál modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen kialakuló szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok).

(3) Irodaházak és 100 lakást meghaladó lakóparkok építésénél gazdaságossági számításokkal meg kell határozni a távhőellátás kiépítésének lehetőségét. Ezen épületeknél egyedi gázfűtés csak akkor lehetséges, ha a távhőellátás kiépítése gazdaságtalanul valósítható meg, és az egyedi gáztüzelés hatásterületén a háttér-légszennyezettség a beruházás okozta háttér-légszennyezettség növekedéssel sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket.

10. § (1)²² Belterületen és karsztos területen új létesítmény szennyvizét közcsatornába kell bevezetni. Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, figyelembe véve a 48. § (15) bekezdését, de a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell.

(2) Új tevékenység megkezdésekor az előtisztító létesítését elő lehet írni. Az előtisztításról a keletkeztetőnek kell gondoskodni.

(3)²³

(4) Belterületen vezetékes vízellátás csak teljes csatornázottság mellett létesíthető, illetve bővíthető.

(5)²⁴ 4 méternél mélyebben történő mélyalapozás, föld alatti létesítmények elhelyezése csak, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett megengedett.

(6)²⁵

(7) A felszínmozgás-veszélyes, mélyfekvésű területek és egyéb építés-alkalmasság szempontjából veszélyes területek esetében 50 m²-t meghaladó alapterületű építményt csak a geológiai adottságokat figyelembe véve lehet építeni.

11. § Irodák és lakóparkok építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatás nagyságát. Tervezett beruházás eredményeként újonnan nem alakulhat ki hősziget.

11/A. §²⁶ Új irodaház építése esetén, ha a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 30%-os mennyiségben megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

12. § (1) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt magas talajvízszintű területeken (1m felett, 1–3m) a talajvíznyomás elleni szigetelés beépítése szükséges.

(2) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen a talajvíz szulfáttartalma alapján (3000–6000 mg/l) gyengén agresszív, amelyre az épületek alapozásánál tekintettel kell lenni.

(3) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen az építésalkalmassági térkép szerint a felszín közelében közepes teherbírású területek találhatóak, nagyobb, összefüggő foltokban 1,5–5,5 m vastagságú feltöltéssel. Amennyiben az építés 15º-nál meredekebb lejtő laza üledékekre esik, gyengíti a felszínközeli közepes teherbírású területek adottságait, e területeken különös gondot kell fordítani az építési térszín kialakítására.

(4) Az Egér út – Őrmezei út – Budaörsi út által határolt területen az építési víztelenítések alkalmával kitermelt vizek minőségének ellenőrzése a környezetvédelmi határértékek alapján szükséges, mert egyes paraméterek helyenként túllépték a „B” szennyezettségi határértéket és a kitermelt víz ennek következtében változatlan minőségben sem a rétegbe nem táplálható vissza, sem pedig a csatornába nem engedhető be.

13. § (1) Gáznyomásszabályozót beépítésre nem szánt belterületen csak terepszint alatt lehet elhelyezni.

(2)²⁷

(3) Közcélú elektronikus hírközlési berendezések:

(4) A meglévő közművek kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem felszín felett, sem felszín alatt.

(5) A felszín alatti közművek esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha a felhagyott közmű kivétele élő fának a gyökérzetét sértené.

(6)²⁸ A Budapest Főváros Településszerkezeti Terve alapján változással érintett területeken új beépítés esetén, továbbá a beépítés mértékének növekedése esetén a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

14. § (1) Telken belüli felszíni parkoló csak fásított formában létesíthető 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

(2) Amennyiben az építési telek az építési övezetben előírt feltételekkel beépíthető vagy további építést tesz lehetővé, és a felszíni parkoló nem az egyes rendeltetésekhez előírt személygépkocsi mennyiség elhelyezésére szolgál, de nem P+R parkoló, abban az esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3)²⁹ A parkoló felületek, teremgarázsok és parkolóházak kialakítása során parkológép nem alkalmazható.

(4)³⁰ A parkolók és az azok megközelítését szolgáló utak nem alakíthatók ki a telek zöldfelületként figyelembe vett területén.

15. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak a K–Eü-XI övezet területén, valamint egyéb katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.

16. § (1) Az 1.a. mellékleten „Meghatározott funkció biztosítása (P+R parkoló férőhelyszámmal)” jelöléssel megadott területen belül az előírt minimális P+R férőhelyszám ütemezetten is kialakítható.

(2)³¹ Az 1.a. mellékleten „Meghatározott funkció biztosítása (P+R parkoló férőhelyszámmal)” jelöléssel megadott területen belül,

17. § (1)³² Önálló és épülethez kapcsolódó közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó – a (3) bekezdésben, valamint a 46. § (7) bekezdésében foglalt eltéréseket figyelembe véve – KÖu, Vi és Gksz jelű övezetekben elhelyezhető.

(2) Gksz–2-XI övezetben önálló üzemanyagtöltő állomás létesítése esetén az övezetben előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni, de a telek mérete ebben az esetben sem lehet kisebb 1000 m²-nél.

(3)³³ Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást és gépkocsimosót Vi övezetben csak a fő rendeltetéseket magukban foglaló épületeken belül lehet elhelyezni, az épület fő rendeltetéseit nem zavaró módon.

18. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőség kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

(2) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt fixen telepített elektromos gépjármű töltési lehetőséggel kell ellátni.

18/A. §³⁵ (1) Közterületen, közterületi övezetekben, valamint közhasználat céljára átadható területeken kioszk elhelyezhető, meglévő kioszk építmény felújítható, elbontható vagy újjáépíthető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. melléklet külön építési helyet nem jelöl ki.

(2) A kioszkot úgy kell elhelyezni, hogy

19. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a telekalakítások az egyéb vonatkozó szabályok betartásával, de ütemezetten is végrehajthatók.

(2)³⁶ Új építési telket, valamint a b) pont esetében építési területet kialakítani – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor lehet, ha

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult telektömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telekméretektől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírtaknak megfelelően lehet.

(4)³⁷ A telekalakítás során

(5)³⁸ A tervezési területen meglévő és tervezett belterületén új nyúlványos telek abban az esetben alakítható ki, ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek legkisebb szélessége ezt másképp nem teszi lehetővé.

(6)³⁹ Az (5) bekezdés alkalmazása szabadonálló beépítésű lakó építési övezetben, abban az esetben lehetséges, ha a telektömbön belül minden telek szabadonálló beépítési módja biztosított.

(7)⁴⁰ A (5) bekezdés szerint kialakuló nyél az alábbi paraméterekkel alakítható ki:

(8) Egymás mellett újonnan legfeljebb két teleknyél vagy két magánút létesíthető.

(9) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.

(10)⁴¹ Meglévő telek esetében, amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a kialakuló új telek és a beépítettsége nem felel meg az építési övezet előírásainak.

20. § (1) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be:

(2)⁴⁴ A rendelet hatálya alá tartozó területen magánutat a vonatkozó egyéb szabályok betartása mellett bármely építési övezetben és övezetben ki lehet alakítani, azonban ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott a magánút helyét és méretét az 1.a. melléklet szerint kell figyelembe venni és kialakítani.

(3)⁴⁵ A rendelet hatálya alá tartozó területen, ahol az 1.a. melléklet „közforgalom elől el nem zárt magánút területe” jelölést tartalmaz, ott az 1.c. mellékletben az építési övezetekre meghatározott szabályozási határértékeket a közforgalom elől el nem zárt magánút területével csökkentett területre kell figyelembe venni.

21. § (1) Közforgalom elől el nem zárt magánutakon és magánterületeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Ingatlan közforgalom elől el nem zárt magánterületén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető és üzemeltethető.

(3)⁴⁷ Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a kertvárosias lakóterületek, valamint a K–Log, K–Rept, K–Kik területfelhasználási egységek kivételével, és a 48. § (11) bekezdése figyelembevételével – csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki. Közforgalom elől el nem zárt magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.

21/A. § Azon Vt-M-XI, Vi-1-XI és Vi-2-XI építési övezetekbe sorolt ingatlanok esetében, amelyeknél az 1.a. melléklet „településrendezési szerződés kötése kötelező” jelölést tartalmaz, olyan építési tevékenység, amelynek eredményeképpen legalább 100 lakás létesül, csak településrendezési szerződés megkötése esetén végezhető.

22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az építési övezetek és övezetek közművesítettség szempontjából csak teljesen közművesítettek lehetnek.

(2) Az építési övezetekben szabadonálló beépítés esetén az előírt legkisebb telekméret 1,5-szeresénél nagyobb telekre helyezhető el több épület.

(3) KÖu–1 – jelű (Országos és összvárosi kerületközi jelentőségű közlekedési célú terület) útvonalak mentén (előkerttel rendelkező szabadonálló beépítésű lakóterületek kivételével) épület földszintjének utca felőli oldalán lakás nem létesíthető.

(4) Lakóterületen épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb teleknagyságra építhető épület alapterület legfeljebb kétszerese lehet.

(5) 1 ha-nál nagyobb beépítetlen, vagy 5% alatti beépítettségű telek beépítése esetén az övezetben előírt zöldfelületi minimum felét egybefüggő felületként kell kialakítani és ezt a telekmegosztásnál is figyelembe kell venni. Közpark esetében az egybefüggő zöldfelületen belül sétány, futópálya kialakítható.

(6) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.

(7) Az 1.a. mellékleten szereplő meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonallal jelölt vonalakon annak legalább 50%-ára vagy attól az építési hely irányába mért minimum 10 méter széles területsávon belül az elhelyezni kívánt épület homlokzatának legalább egy szintjét kell helyezni.

(8)⁴⁹ Azokban az építési övezetekben, ahol az 1.a. melléklet építési helyen belül eltérő beépítési magassági szabályt állapít meg, ott a meghatározott beépítési magasságnál magasabb épület nem helyezhető el, még abban az esetben sem, ha az építési övezet szabályozási mutatóinál meghatározott épületmagasság megengedné.

(9)⁵⁰ Az építési övezetekben szállás jellegű rendeltetés elhelyezése esetén legalább a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott „B” kategóriájú pihenőházra vonatkozó, a szobánkénti fekvőhelyekre és a fekvőhelyenkénti alapterületet érintő feltételeknek és követelményeknek meg kell felelni.

(10)⁵¹ Lakó és szállás jellegű rendeltetés helyiségei pince és alagsori szinteken nem helyezhető el.

(11)⁵² A rendelet hatálya alá tartozó területen az építési övezetekben az épület legmagasabb pontja az építési övezetben meghatározott beépítési magasság (épületmagasság, párkánymagasság) plusz 3,5 méter lehet. Az épület legmagasabb pontjának megállapítása során, ha az építési övezetben az 1.a. melléklet „építési helyen belül eltérő beépítési magasság szabály” jelölést tartalmaz, akkor az adott területen belül az ott feltüntetett értéket kell alapul venni.

(12)⁵³ A (11) bekezdéstől abban az esetben lehet eltérni, ha az 1.a. melléklet „építési hely magasépület elhelyezésére szolgáló része” jelölést tartalmaz. Ebben az esetben a 37. § (4) bekezdését kell figyelembe venni.

23. § (1)⁵⁴ A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő rendeltetésű önálló építmények közül, egyéb rendelkezés hiányában minden építési övezetben és övezetben kizárólag a következők helyezhetők el:

(2) Ln–1-XI, Ln–2-XI, Ln–3-XI, Ln-T–XI, Vi–1-XI, Vi–2-XI, Vi–3-XI építési övezetekben hulladéktárolót önálló építményként nem lehet elhelyezni.

(3) Lk–1-XI építési övezetben hulladéktárolót önálló építményként csak kerítéssel egybeépítve lehet elhelyezni.

(4)⁵⁵ Melléképítmény legmagasabb pontja lakóterületek és vegyes intézményi területek esetében 5 m magasan lehet.

24. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat és baromfi tartó építmény nem helyezhető el, kivéve sport célú ló tartásra szolgáló építmény, kizárólag Ek-XI–01 közjóléti erdő övezetben.

(2) Haszonállat (nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat, baromfi) tartó, valamint kutyatenyésztő építmény nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési intézmények, bölcsőde, gyerekjátszótér, vízmű telkének 100 méteres körzetén belül nem helyezhető el.

(3) Állatkifutó és állattartó építmény elhelyezése esetén a vízbázisokra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

26. § Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a telkek beépítési módja lehet:

27. § (1) Zártsorú beépítési módnál új épület létesítése esetén az oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.

(2)⁵⁸ 50 m-t meghaladó szélességű telken épület az OTÉK előírásainak megfelelő oldalhatáron álló beépítési mód szerinti oldalkert kialakításával elhelyezhető, ha meglévő szomszédos tűzfal nem marad takaratlanul.

(3)⁵⁹ Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án, és 100 méterenként legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető.

(4)⁶⁰

(5) Zártsorú beépítésű területeken a meglévő épületek rekonstrukciójánál, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakításánál az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniát biztosítani kell. Rekonstrukciónál meg kell tartani, illetve tovább kell vinni az építészeti hangsúlyokat az átépítéssel érintett részeken. Új épület építésénél az arányok, tagolások illeszkedő ritmusát kell biztosítani.

(6)⁶¹ Zártsorú tömbökön belül a terepszint alatti teremgarázsok a tűzrendészeti szabályok betartásával összenyithatók.

(7) Kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben, amennyiben a beépítési mód zártsorúan van meghatározva és az építési telek nem éri el az 1000 négyzetmétert, saroktelkek esetében az építési telekre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett és alatt, valamint a szintterületi mutató értékek is 1,5-szeres értékkel vehető figyelembe, valamint a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke ugyan ilyen mértékben csökkenthető.

29. § Az ikres beépítésű építést szabályozó övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet:

30. § Amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli az előkert méretét az építési övezetre és egyéb jogszabályban előírtaknak megfelelően kell kialakítani.

31. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen – a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában–az előkert méretét a tömbben kialakult állapotnak megfelelően, a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez igazodóan kell megállapítani. Kialakult kertes utcaszakaszoknál az utcaszakaszra jellemző előkertmélység a meghatározó.

(2) Előkert nélküli utcaszakaszokon a közterületi határ egyben a kötelező építési vonal a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában.

(3)⁶³ Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt építési helyen kívül esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak az építési helyen belül lehetséges.

(4)⁶⁴ Amennyiben meglévő épület, épületrész esetében az 1.a. melléklet nem jelöl külön építési helyet a telken, akkor azt az elő-, oldal- és hátsókert méretére vonatkozó egyéb szabályok alapján kell megállapítani, és a (3) bekezdést aszerint kell alkalmazni.

(5)⁶⁵ Amennyiben meglévő épület, épületrész az 1.a. mellékleten jelölt telek be nem építhető részére esik, akkor azon állagmegóvás, felújítás és átalakítás végezhető, bővítés azonban csak ezen kívül, és az egyéb rendelkezések figyelembevételével lehetséges.

(6)⁶⁶ Az elő-, oldal- és hátsókertek megállapítása az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely és az építési övezetekben szabályozott, a beépítési módnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó egyéb szabályok együttes alkalmazásával történik.

(7)⁶⁷ Amennyiben az 1.a. mellékleten ábrázolt építési hely nem határoz meg elő-, oldal- vagy hátsókertet, akkor ezek megállapítása a beépítési módot figyelembe véve

32. § Abban az esetben, ha az építési hely–a szabályzat vagy a szabályozási terv alapján– kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.

33. § (1) Az építési teleken terepszint alatti új beépítés mértékét a szabályozási terv és az övezeti paraméterek tartalmazzák.

(2) A felszín alatti új beépítés is csak az építési helyen belül létesítendő – kivéve, ha erről a szabályozási terv másként nem rendelkezik – , úgy, hogy az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz,vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell.

(3) Magántelken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen nem alakítható ki.

(4) Közterületen terepszint alatt:

35. § (1)⁷⁰ A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezetekben, illetve ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben. A rendelkezés alkalmazása során közvetlenül szomszédos építési övezetnek minősül azon építési övezet is, melyet csak közterület vagy magánút választ el.

(2) A környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerű üzemelése közben keletkező – elsősorban zajterhelés – nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható környezeti hatások mértékét.

(3) Nagy szállítási forgalmú létesítmény – a lakóterület gyűjtőút, vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével – még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.

(4) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magába foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral, vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

(5)⁷¹ Közösségi szórakoztató rendeltetést magában foglaló épületet, létesítményt az építési övezetekben és övezetekben meglévő lakóépület, lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra lehet elhelyezni, bővíteni vagy átalakítani.

36. §⁷² (1) Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.

(2) Az önálló helyiségként kialakított kerékpár és motorkerékpár tároló az szmp értékbe nem számítható bele.

37. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen magasépületet csak olyan építési helyen és kontúron belül lehet, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki.

(2) A magasépületekre vonatkozó szintterületi mutató többletértékeket az építési övezeteken belül (általános és parkoló rendeltetések esetében is) csak olyan telek esetében lehet figyelembe venni, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére kijelölt területet ábrázol.

(3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv az építési helyen belül magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki, de nem határoz meg erre vonatkozóan szintterületi többletértéket (szmá+ és szmp+), ott 30 méter alatt és felett együttesen a 30 méterig meghatározott (szmá és szmp) érték vehető figyelembe.

(4) A szabályozási terven a magasépület elhelyezésére szolgáló részen belül az épület legmagasabb pontja a szabályozási terven feltüntetett (élp – épület legmagasabb pontja) érték lehet

(5) Magasépületek esetében a 30 méter feletti szinteknél az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok nem lehetnek közelebb 30 méternél.

38. §⁷³ (1) Új parkolóhelyek létesítése az alábbi esetekben szükséges:

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítésétől el lehet tekinteni a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(3) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részbeni vagy teljes egészében pénzben való megváltása vonatkozásában a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

39. § (1) Az egyes övezetekben a rendeltetési egységekben, területileg differenciált és a jelen rendelet 3.a., 3.b. számú mellékleteiben lehatárolt parkolási zónákon belül különböző mértékben kell az egyes építmények, rendeltetési egységek parkolási igényét meghatározni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a parkolásszabályozás szempontjából a 3. sz. mellékletben rögzített, eltérő terület-felhasználás, valamint a különböző építményfajták, rendeltetési egység típusok, illetőleg azok rendeltetési mód változása szerint kell az egyes telkeken biztosítandó parkoló-férőhelyeket számítani.

(3) A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.

(4)⁷⁵ A 3. melléklet alkalmazása során az abban foglalt kedvezményes értékek szempontjából meglévő épületnek tekintendő, amely a rendelet hatálybalépése idején használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

40. § (1) Az Ln–1-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Ln–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3)⁷⁶ Az Ln-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

41. § (1) Az Ln–2-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően zártsorú, keretes beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Ln–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3)⁷⁷ Ln–2-XI jelű építési övezetben szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert mérete:

(4)⁷⁸ Ln–2-XI jelű építési övezetben amennyiben a beépítési mód szabadonállóan van meghatározva, de a kialakult telek szélességi mérete nem éri el a 20 métert, akkor a telek ikresen vagy oldalhatáron álló módon is beépíthető.

(5)⁷⁹ Az oldalkert mérete

(6)⁸⁰ Az Ln-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

42. § (1) Az Ln–3-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Ln–3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3)⁸¹ Az Ln-3-XI építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

43. § (1) Az Ln-T–XI jelű építési övezetek a nagyvárosias telepszerű beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Ln-T–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) Ln-T–XI jelű építési övezetekben rendeltetés változás esetén a földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(4)⁸² Az Ln-T–XI–U1 és Ln-T–XI–U2 építési övezetekben a 3.c. mellékletben foglaltakkal ellentétben a földszinten funkcióváltással megvalósuló új kereskedelmi rendeltetési egység kialakítása esetén a rendeltetési egységhez szükséges parkoló mennyiséget nem kell kialakítani, valamint annak a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben szabályozott megváltásától is el kell tekinteni.

(5)⁸³ Az Ln-T-XI-I jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben lakó rendeltetést csak szolgálati lakásként lehet elhelyezni.

(6)⁸⁴ Az Ln-T-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(7)⁸⁵ Az 1.a. mellékleten az „úszótelkes építési övezetek közterületi része” jelöléssel ellátott területeken a közterületi telekalakítások során az építési övezetekre az 1.c. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekterülettől, a legkisebb kialakítható telekszélességtől, a beépítési módtól és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékétől el lehet térni.

(8)⁸⁶ Az 1.a. mellékleten az „úszótelkes építési övezetek közterületi része” jelöléssel ellátott területeken a kialakult zöldfelület mértéke nem csökkenhet.

44. § (1) Az Lk–1-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3)⁸⁷ Lk–1-XI–07 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, akkor a telek ikresen is beépíthető.

(4)⁸⁸ Lk–1-XI–07 jelű építési övezetben, amennyiben az 1.a. melléklet másképp nem rendelkezik, az oldalkert mérete szabadonálló és ikres beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de új építés esetén nem lehet kisebb 4 méternél.

(5)⁸⁹ Azon Lk–1-XI építési övezetekben, ahol a telek beépítése zártsorúan tervezett, de a szomszédos meglévő épület homlokzatán huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílása van, akkor abba az irányba minimum 3 méter oldalkertet kell tartani.

(6)⁹⁰ Az Lk-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

45. § (1) Az Lk–2-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) Az Lk–2 övezetek beépítésénél a Dél-Budai Keserűvíztelepek Vízbázis hidrogeológiai B védőterületére eső területeken a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó jogszabályban foglalt előírások szigorúan betartandók.

(4)⁹¹ Lk–2-XI–04 és Lk–2-XI–05 jelű építési övezetekben amennyiben a telek szélessége nem éri el a 16,0 métert, akkor a telek ikresen is beépíthető.

(5)⁹²

(6)⁹³ Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, akkor a telek

(7)⁹⁴ Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben az oldalkert mérete

(8)⁹⁵ Lk–2-XI–02 jelű építési övezetben amennyiben a telek szélessége meghaladja az építési övezetben szabályozott legkisebb kialakítható telekszélességet, de a szomszédos épület vagy épületek tűzfalához zártsorúan is tud csatlakozni, abban az esetben a telek zártsorúan is beépíthető.

(9)⁹⁶ Azon Lk–2-XI építési övezetekben, ahol a telek beépítése zártsorúan tervezett, de a szomszédos meglévő épület homlokzatán huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílása van, akkor abba az irányba minimum 3 méter oldalkertet kell tartani.

(10)⁹⁷ Az Lk-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(11)⁹⁸ Az Lk-2-XI-05 építési övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy terepszint felett megjelenő épülettömegben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 5 lehet.

46. § (1) Az Vt-M–XI jelű építési övezetek a főközpontok tehermentesítésére szolgáló, városi szintű rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek azonban nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az Vt-M–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A szabályozási terven rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(4)⁹⁹

(5) A Vt-M–XI építési övezetekben a rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(6)¹⁰⁰ A Vt-M–XI–01 és a Vt-M-XI-10 építési övezetekben a 3.c. mellékletben foglaltaktól eltérően minden újonnan elhelyezett önálló 2 lakás rendeltetési egysége után 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.

(7)¹⁰¹ A Vt-M-XI-02 építési övezetben a Budaörsi út mentén az 1.a. mellékleten „rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel ellátott területen belül

(8)¹⁰² A (7) bekezdésben foglalt rendeltetés elhelyezése esetén a legkisebb épületmagasság 4 méter lehet.

(9)¹⁰³ A Vt-M-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(10)¹⁰⁴ A Vt-M-XI-06 és a Vt-M-XI-07 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(11)¹⁰⁵ A Vt-M-XI-10 építési övezetben a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem lehet elhelyezni

(12)¹⁰⁶ A Vt-M-XI-10 építési övezetben legfeljebb 5 lakás helyezhető el, melyből legalább 1 lakásnak szolgálati lakásnak kell lennie.

(13)¹⁰⁷ A Vt-M-XI-10 építési övezetben az 1.a. mellékleten „az építési helyen belül eltérő beépítési magassági szabály” jelöléssel ellátott területen hitéleti rendeltetés elhelyezése esetén és ahhoz kapcsolódóan toronyszerű épületrész elhelyezhető, amely esetben az 1.c. mellékletben meghatározott legnagyobb beépítési magasság értékétől el lehet térni, de az épület legmagasabb pontja ebben az esetben is legfeljebb 25,0 méter lehet.

(14)¹⁰⁸ A Vt-M-XI-01, Vt-M-XI-02, Vt-M-XI-03, Vt-M-XI-04, Vt-M-XI-05, Vt-M-XI-09 és Vt-M-XI-10 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(15)¹⁰⁹ A Vt-M-XI-08 építési övezetben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.

47. § (1) Az Vi–1-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Vi–1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A szabályozási terven rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(4)¹¹⁰

(5) A Vi–1-XI építési övezetekben a rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(6)¹¹¹

(7)¹¹² A Vi-1-XI-13 építési övezetben a (2) bekezdéstől eltérően lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(8)¹¹³ A Vi-1-XI-13 építési övezetben az egyéb szabályok betartása mellett és az 1.c mellékletben megadott szabályozási határértékek mértékéig a bruttó kereskedelmi szintterület területe nincsen korlátozva, önálló kereskedelmi rendeltetés elhelyezhető.

(9)¹¹⁴ A Vi-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(10)¹¹⁵ A Vi-1-XI-15 és a Vi-1-XI-16 építési övezetekben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.

(11)¹¹⁶ A Vi-1-XI-09 és a Vi-1-XI-17 építési övezetekben az épületek földszintjén és az első építményszintjén a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések közül kereskedelmi, szolgáltatás, kulturális, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, hitéleti rendeltetés helyezhető el.

(12)¹¹⁷ A Vi-1-XI-09 és a Vi-1-XI-17 építési övezetekben szállás rendeltetés csak az első építményszinten és az a feletti építményszinteken helyezhető el.

(13)¹¹⁸ A Vi-1-XI-05 építési övezetben amennyiben lakó rendeltetés elhelyezése is történik, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke általános rendeltetésre (szmá érték) 2,00 m2/m² lehet.

(14)¹¹⁹ A Vi-1-XI-01 építési övezetben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(15)¹²⁰ A Vi-1-XI-01 építési övezetben az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b)-f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.

(16)¹²¹ A Vi-1-XI-02, Vi-1-XI-03, Vi-1-XI-04, Vi-1-XI-05, Vi-1-XI-06, Vi-1-XI-07, Vi-1-XI-08, Vi-1-XI-09, Vi-1-XI-10, Vi-1-XI-11, Vi-1-XI-12, Vi-1-XI-14 és Vi-1-XI-17 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.

48. § (1) A Vi–2-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A szabályozási terven rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(4)¹²²

(5)¹²³ A Vi-2-XI építési övezetekben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken a földszinten lakó rendeltetés csak az oldal- és a hátsókert felé homlokzattal néző épületrészekben, és csak akkor lehetséges, ha a terepszint felett beépíthető építési hely figyelembevételével a földszinti homlokzat vagy homlokzatszakasz távolsága az érintett telekhatártól legalább 12 méter.

(6)¹²⁴ A Vi–2-XI–13 építési övezetben a 3.c. mellékletben foglaltakkal ellentétben minden újonnan elhelyezett önálló 1,25 lakás rendeltetési egysége után 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.

(7)¹²⁵ Vi-2-XI-06 építési övezetben – amennyiben az 1.a. melléklet másképp nem rendelkezik – az oldalkert szabályozott mérete új építés esetén 3 méter.

(8)¹²⁶ Vi-2-XI-07 építési övezetben ahol az 1.a. melléklet „építési hely terepszint alatt beépíthető része” jelölést tartalmaz, a terepszint alatti beépítés esetében a hátsókert mérete 0 méter lehet.

(9)¹²⁷ Vi-2-XI-31 építési övezetben ahol az 1.a. melléklet „építési hely terepszint alatt beépíthető része” jelölést tartalmaz, a terepszint alatti beépítés esetében a beépítési mód zártsorú, ahol az előkert és az oldalkert mérete 0 méter lehet.

(10)¹²⁸ Vi-2-XI-31 építési övezetben az épületek pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői magánút telkének határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók.

(11)¹²⁹ Vi-2-XI-31 építési övezetben új tel(k)ek kialakítása, a tel(k)ek megközelítése és kiszolgálása céljából kialakított közforgalom számára megnyitott magánút

(12)¹³⁰ Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Vi-2-XI-31 építési övezetben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó rendeltetés csak akkor helyezhető el

(13)¹³¹ A Vi-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

(14)¹³² Vi-2-XI-01 építési övezetben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – lakó, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, hitéleti és szállás rendeltetések nem helyezhetők el, transzformátor állomás elhelyezhető.

(15)¹³³ Vi-2-XI-01 építési övezetben zárt szennyvíztároló csak emberi tartózkodásra nem tervezett, a lakossági közműszolgáltatáshoz szükséges közmű műtárgy elhelyezésekor engedélyezhető.

(16)¹³⁴ A Vi-2-XI-07, Vi-2-XI-08, Vi-2-XI-09, Vi-2-XI-21, Vi-2-XI-25, Vi-2-XI-27, Vi-2-XI-35 és a Vi-2-XI-SP építési övezetekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.

(17)¹³⁵ A Vi-2-XI-27 építési övezetben, amennyiben a terület a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyként funkcionál, akkor a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15% lehet.

(18)¹³⁶ A Vi-2-XI-30 építési övezetben a szabályozási terven feltüntetett javasolt telekhatár mentén a telekalakítás (telekfelosztás) abban az esetben is megengedett, ha a telek meglévő beépítettsége a telekalakítás következtében a megengedett legnagyobb beépítési mértéket meghaladja és az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke nem teljesül azzal, hogy amennyiben a meglévő zöldfelület mértéke nem éri el az övezetben meghatározott mértéket úgy az nem csökkenhet.

(19)¹³⁷ A Vi-2-XI-30 építési övezetben a (18) bekezdéssel összhangban a javasolt telekhatár mentén a telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászáró, nyílás, szellőző található.

(20)¹³⁸ A Vi-2-XI-30 építési övezetben új épület létesítése esetén az épület legmagasabb pontja legfeljebb 25,0 m lehet.

(21)¹³⁹ A Vi-2-XI-30 építési övezetben értékvédelem alatt álló épület bővítéssel nem járó hasznosítása esetén az 1.c. mellékletben meghatározott értéktől eltérően a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%.

(22)¹⁴⁰ A Vi-2-XI-30 építési övezetben új épület létesítése az építési helyen belül szabadonálló beépítési móddal is megengedett az épületek közötti legkisebb távolságok megtartása mellett.

(23)¹⁴¹ A Vi-2-XI-02, Vi-2-XI-03, Vi-2-XI-06, Vi-2-XI-10, Vi-2-XI-16, Vi-2-XI-18, Vi-2-XI-19, Vi-2-XI-20, Vi-2-XI-22, Vi-2-XI-23, Vi-2-XI-26, Vi-2-XI-29, Vi-2-XI-30, Vi-2-XI-31, Vi-2-XI-32, Vi-2-XI-33, Vi-2-XI-34 és Vi-2-XI-36 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 70-nel történő osztásának egész számú hányadosa.

(24)¹⁴² A Vi-2-XI-16, Vi-2-XI-18, Vi-2-XI-19, Vi-2-XI-20, Vi-2-XI-22, Vi-2-XI-23, Vi-2-XI-26, Vi-2-XI-29, Vi-2-XI-30, Vi-2-XI-31, Vi-2-XI-32 és Vi-2-XI-36 építési övezetekben a „rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása)” jelöléssel nem érintett területeken lakó rendeltetés elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdés b) - f) pontjaiban szereplő rendeltetéseket kell elhelyezni.

(25)¹⁴³ A Vi-2-XI-04, Vi-2-XI-05, Vi-2-XI-12, Vi-2-XI-13, Vi-2-XI-14, Vi-2-XI-15, Vi-2-XI-17, Vi-2-XI-24, Vi-2-XI-28, Vi-2-XI-L-01 építési övezetekben lakó rendeltetés elhelyezése esetén a létesíthető lakások maximális száma a lakás önálló rendeltetési egységek létesítéséhez felhasznált általános szintterület 80-nal történő osztásának egész számú hányadosa.

49. § (1) Az Vi–3-XI jelű építési övezetek az intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Vi–3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3)¹⁴⁴ A Vi–3-XI–01, a Vi-3-XI-02, a Vi-3-XI-03, a Vi-3-XI-04 és a Vi-3-XI-U-01 építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 lakás.

(4)¹⁴⁵

(5)¹⁴⁶ A Vi-3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – munkásszállást újonnan vagy funkcióváltásként sem lehet elhelyezni.

50. § (1) A Gksz–2-XI jelű építési övezetek gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek.

(2) A Gksz–2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A Gksz–2-XI jelű építési övezetekben a kötelező zöldfelületeken 150 m²-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m² cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő.

51. § (1) A Gip-E–XI jelű építési övezetek az energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) A Gip-E–XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A parkolás szempontjából a Gip-E–XI–01 övezetben az erőmű területén az épületek főhelységeinek azokat a helységeket lehet tekinteni, ahol folyamatos munkavégzés folyik, pl. irodák, műhelyek.

(4) A Gip–2-XI jelű építési övezetben a kötelező zöldfelületeken 150 m²-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m² cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő.

52. § (1) A K–Eü-XI jelű építési övezetek az egészségügyi létesítmények (kórházak, szanatóriumok, gyógyszállók, gyógyüdülők) elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A K–Eü-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az egészségügyi létesítmények kialakításához szükséges rendeltetéseket lehet elhelyezni. Lakó funkciót csak működtetést szolgálóan lehet elhelyezni.

(3)¹⁴⁷

(4)¹⁴⁸

(5)¹⁴⁹ K–Eü-XI–01 építési övezetben kioszk nem létesíthető.

52/A. §¹⁵⁰ (1) Az 1.a. mellékleten a Dél-budai Centrumkórház létesítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekűvé nyilvánításáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) által szabályozott jelöléssel ellátott területen az építés feltételeit az Étv., az OTÉK és a Korm. rendelet szerint kell figyelembe venni.

(2) A K-Eü-XI-DBC jelű építési övezet beépítési határértékeit a Korm. rendelet tartalmazza.

53. § (1)¹⁵¹ A K–Közl-XI jelű építési övezetek a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, a fontosabb állomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, parkolóházak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek (metró- és HÉV-járműtelepek, villamosremízek, autóbuszgarázsok), és mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezésére szolgáló területek.

(2)¹⁵² Az építési övezetek területén a (4) bekezdésben meghatározott rendeltetésekhez lehet épületet elhelyezni.

(3)¹⁵³ A többszintes területhasználatra az alábbi építési övezetekben van lehetőség:

(4) Az építési övezetekben a közlekedési funkciókon és azok üzemi technológiáin kívül az alábbi rendeltetések helyezhetőek el, de csak abban az esetben, ha azt a közlekedési alapfunkció nem zavarja:

54. § A rendelet hatálya alá tartozó területen:

55. § (1) Az övezet a I. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.

56. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.

(3)¹⁵⁴ KÖu-XI–3 jelű övezetben végállomási kiszolgáló épület elhelyezhető, abban az esetben is, ha erre az 1.a. mellékleten külön építési hely nem került kijelölésre.

57. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.

58. § Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak és kiszolgáló utak útpályáinak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

59. § (1) Az övezet a MÁV vasúti pályaterületeit foglalja magában, ezen belül:

(2) Az övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasútak vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint az ezt kiszolgáló közúti közlekedési pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületei, valamint a (3) pontban meghatározott egyéb rendeltetéseket magukban foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben a vasúti megálló és váró, valamint a vasúthoz kapcsolódó működtetési, irányítási és vasúttechnológiai építmények, raktárak és szolgálati intézmények helyezhetőek el.

60. § (1) Az övezetbe tartoznak a közcélú nyílt vízelvezető árkok és csatornák medre és parti sávja.

(2) Az övezetben a vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3) Az övezetekben építményt elhelyezni vonalas közmű-, valamint a közlekedést és karbantartást szolgáló létesítmények, árvízvédelmi műtárgyak kivételével nem lehet.

61. § (1) Az övezetbe tartoznak a hidrogeológiai szempontból különösen érzékeny területek.

(2) A területen új telket alakítani nem lehet.

(3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el.

62. § (1)¹⁵⁵ Az övezetek a legalább 1 ha-nál nagyobb összterületű és 80 métert meghaladó oldalhosszú közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgálnak.

(2) A közparkok övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(3) A közparkok övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.

63. § (1) Az övezetek az 1 ha-nál kisebb területű, vagy 80 méternél kisebb, de legalább 15 méter oldalméretű közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgál.

(2)¹⁵⁶ A közkertek övezetein belül:

(3) A közkertek övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

(4) A közkertek övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.

64. § (1) Az övezetbe az erdősített és az erdősítésre szánt területek találhatóak.

(2) Az Ek-XI jelű övezetek területén csak az alábbi erdészeti célokat szolgáló rendeltetések helyezhetőek el:

(3) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdő területen belüli elkülönítése szükséges.

(4) A területen elhelyezhető építmények számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m², melynek legfeljebb 5%-a építhető be, de egyenként maximum 300 m² bruttó beépített területű épületek helyezhetőek el.

(5) A parkolás csak terepszinten kialakított módon, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, 2 gépkocsibeálló-helyenként 1–1 fa telepítésével.

(6) A közjóléti erdő azon részein, ahol a szomszédos területek környezetvédelmi mentesítése céljára (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem) készül erdősítés – a telepítés, fenntartás, üzemeltetés, felújítás csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(7) A közjóléti erdő védelmi célú területein új telek nem alakítható, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

65. § (1) Tk-XI jelű természetközeli területek övezetbe tartoznak a természetvédelmi oltalommal érintett összefüggő területek.

(2) Az övezetben új telket alakítani nem lehet.

(3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el.

(4)¹⁵⁷

(5) Az övezetben a meglévő növényállományt és természeti képződményeket a kialakult állapot szerint kell megőrizni.

66. § (1) Az övezet a 3000 m² alatti összefüggő területű, túlnyomórészt burkolt gyalogos, elsősorban nagyobb burkolt felületű terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók is elhelyezhetőek.

(2) Közterület alakítási terv alapján:

(3) Az övezet teljes területe építési helynek minősül, azon belül építmény elhelyezése az egyéb szabályok betartása mellett bárhol lehetséges.

(4) Az övezeten belül területet közhasználat elől elzárni nem lehet.

69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)¹⁶¹