Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2026. 01. 02Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
[1] A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek meghatározzák a község területén a közterületek használatát a környezetvédelmi, településképi, köztisztasági valamint a közlekedésbiztonsági előírásokra tekintettel.
[2] Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában biztosított felhatalmazás, valamint a Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva, illetve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Inárcs nagyközség közigazgatási területén
a) minden olyan közhasználatra szolgáló, önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván, továbbá
b) egyéb ingatlanok közhasználat céljára átadott területrészére, az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéb szervezetre, aki (amely) jelen rendeletben foglaltak szerint Inárcs településen közterületet használ.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a helyi közutak, az önkormányzati tulajdonban álló utak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak és ezek műtárgyainak, tartozékainak közlekedési célú igénybevételére, kivéve, ha jelen rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik,
b) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület-használatára,
c) a törvényesen elismert egyházak és vallási tevékenységet végző szervezetek körmeneteire,
d) a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott esetekre.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) Közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben maghatározott fogalom.
(2) A közterület használatáért fizetendő díj: a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatáért, az adott közterületre – a tevékenység jellege és a tevékenység időtartama alapján – az Önkormányzat részére jelen rendeletben meghatározottak szerint fizetendő díj.
(3) Filmforgatás: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 34. § (1) bekezdése szerinti filmalkotás létrehozására irányuló tevékenység.
(4) Árusító hely: közterületi árusítás céljából igénybe vett, önkormányzati tulajdonú terület, kivéve a kézből történő árusítást.
(5) Közterületi árusítás: az adott közterülethez kapcsolódóan üzlettel nem rendelkező kereskedőnek, értékesítőnek a közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékei árusítása.
(6) Mozgóbolt: a kereskedelmi törvényben meghatározott mozgóbolt.
(7) Üzlet: a kereskedelmi törvényben meghatározott üzlet.
(8) Üzlet elé kitelepülés: üzlettel rendelkező kereskedő közterületi árusítása az üzlete homlokzatával érintkező területen, kivéve, ha a kereskedő az üzlete elé kihelyezendő árut az üzlete homlokzatától mért, maximum 50 cm széles sávban helyezi el, és az áruk kitelepítése nem veszélyezteti a gyalogos- és járműforgalmat.
(9) Vendéglátóipari terasz: közterületen kialakított, vendéglátó üzlethez tartozó fogyasztótér.
(10) Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen lévő, ideiglenes építmény, melynek eltávolítása esetén a közterület eredeti állapota a közterület sérelme nélkül helyreállítható.
(11) Rendezvény: kulturális, karitatív, családi, oktatási, szociális, egészségügyi, sporttal kapcsolatos, állami, önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi, továbbá egyéb ünnepség, esemény, fesztivál, alkalmi és ünnepi vásár.
(12) Mutatványos tevékenység: nagy területigényű, alkalmi szórakoztató tevékenység, mely a célt szolgáló eszközök, sátrak, konténerek, lakókocsik felállításával jár együtt.
(13) Építési munkával kapcsolatos területigénybevétel: építési állványzat, munkaterület, berendezések, eszközök, gépek, járművek, pavilonok, építési anyagok, törmelékek elhelyezése céljából.
(14) Üzemképtelen jármű:
a) engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel vagy engedéllyel nem rendelkező azon közúti jármű, mely a közúti forgalomban csak hatósági jelzéssel vagy engedéllyel vehet részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott közúti jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült közúti jármű.
(15) Tartós közterület-használat: Tartós közterület igénybevételnek minősül a közterület-használat, amely időtartama az egy évet meghaladja – hirdetőtábla és hirdető berendezés kivételével-, vagy a használattal érintett közterület terjedelme az 1000 m2 területet, avagy 1000 méter hosszúságot meghaladja.
Illetékesség, hatáskör
3. § (1) A közterület-használati engedély kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) átruházott hatáskörben, elsőfokon, önkormányzati hatósági jogkörben a Polgármester bírálja el, kivétel a tartós közterület-használat melyről a Képviselő-testület dönt.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó filmforgatás céljából történő közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.
A közterület-használat általános szabályai
4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.
(2) Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
(3) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
A közterületek rendeltetéstől eltérő használata
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása (a továbbiakban együtt: közterület-használati engedély) szükséges.
(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) épület, építmény elhelyezésére,
b) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára,
c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, előszállítási láda, kirakatszekrény elhelyezésére,
d) építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz 10 napot meghaladó elhelyezésére,
e) forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező, vagy üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásához,
f) kereskedelmi és egyéb szolgáltató, árusító eszközre, berendezésre,
g) film-, és televízió felvétel készítéséhez elfoglalt területre,
h) vendéglátó ipari előkert, terasz céljára,
i) szállítás vagy árurakodás céljára, ha annak időtartama a 48 órát meghaladja,
j) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény (továbbiakban: rendezvény) céljára,
k) mutatványos, kiállítás, bemutató, vidámparki, előadóművészi szórakoztató tevékenység gyakorlásához, amennyiben a tevékenység elvégzését nem az Önkormányzat rendelte meg,
l) önálló hirdető berendezés létesítése,
m) közhasználatra még át nem adott területnek (pl. meg nem nyitott utca, kijelölt park stb.) ideiglenes hasznosítására,
n) szobor, emlékmű, díszkút vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd önálló hirdető-berendezés, valamint a köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató tábla, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, távközlési tartóoszlopok és műtárgyak, stb.) elhelyezésére,
o) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég és címtábla elhelyezéséhez,
p) bármely olyan, fentiekben nem felsorolt tevékenységhez, valamint tárgy elhelyezéséhez, tárolásához, amely közterület-használattal jár, és nem kapcsolódik a közterület rendeltetésszerű használatához.
(3) Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közterületnek az Önkormányzat és szervei által történő igénybevételéhez,
b) az Mktv. 2. § 2. pontjában meghatározott hírműsor, valamint az aktuális és szolgáltató magazinműsor, a sportközvetítés, a beszélgetőműsor, továbbá a játék- és vetélkedőműsor közterületen történő forgatásához, továbbá, ha a felvétel elkészítését az Önkormányzat rendelte meg,
c) tüzelő- és építőanyag rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy a közterületen történő tárolás a 10 napot nem haladja meg, és a közlekedést nem akadályozza,
d) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések közterületen történő elhelyezéséhez,
e) a közterületen, illetve az az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, közművezetékek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közút felbontásával,
f) a szervezett lomtalanítás időtartamára a közterületre kihelyezett lom tárolásához,
g) díszítési célú tárgyak (például: virágláda, virágkosár), továbbá kerékpártároló közterületen történő elhelyezéséhez, ha azok a közlekedést nem akadályozzák,
h) építési munkával kapcsolatban az állványzat közterületen történő felállítása esetén, amennyiben a közterület-igénybevétel az építendő, vagy felújítandó ingatlan közterülettel határos homlokzatának építéséhez, felújításához szükséges,
i) a közút (járda), közművek építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) elfoglalásához,
j) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (reklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
k) nemzeti, társadalmi és egyházi hivatalos ünnepek alkalmával, kivéve az üzleti célú közterület-használatot,
l) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez.
(4) A közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a Polgármesteri Hivatalban - lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor - tudomásulvétel végett be kell jelenteni.
(5) A közterület-használati engedély visszavonható:
a) közérdekből bármikor,
b) engedélytől eltérő közterület-használat esetén,
c) ha a közterületet nem az arra jogosult személy használja, vagy
d) az engedélyt átruházza,
e) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy
f) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(6) Nem adható közterület-használati engedély:
a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenységre,
b) a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
c) veszélyes hulladéknak számító anyagok, tárgyak elhelyezésére,
d) közterületen nem árusítható termékek forgalmazására,
e) szeszesital forgalmazására, kivéve a (7) bekezdésben meghatározott eseteket,
f) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásával, károsításával, csonkításával vagy pusztításával jár, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
g) jármű iparszerű javítására, mosására,
h) garázsépületek, ipari raktározási objektumok elhelyezésére,
i) olyan tevékenység gyakorlásához, amelynek közterületen való folytatását jogszabály nem teszi lehetővé,
j) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
k) annak, akinek Inárcs Nagyközség Önkormányzat felé adótartozása van, lejárt közterület-használati díj-, illetve ebből adódó kamat tartozása van,
l) a közlekedés biztonságát és az egészséget veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
m) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros lenne vagy a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
n) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvíz-elvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.
(7) Közterületen szeszes italt fogyasztani és forgalmazni tilos, kivéve:
a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékén,
b) vendéglátóipari teraszon,
c) minden év december 31-én 20 órától következő év január 1-jén 6 óráig terjedő időszakban.
(8) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:
a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,
b) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,
c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,
d) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,
e) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,
f) veszélyeztetné a közegészségügyi előírásokat érvényesülését,
g) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,
h) a kereskedelempolitikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna.
Járművek közterületen tárolásának szabályai
6. § (1) A forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező vagy üzemképtelen járművet közterületen kizárólag az erre vonatkozó kérelemre kiadott közterület-használati engedély alapján lehet tárolni. A közterület-használati engedély legfeljebb harminc napra adható. A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű esetében az engedélyes köteles a közterület-használati engedély másolatát, továbbá a díj megfizetését igazoló bizonylat másolatát a járművön jól látható helyen kifüggeszteni.
(3) Ha a jármű hatósági engedélye és jelzése nem érvényes, vagy csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet az Önkormányzat a tulajdonos költségére eltávolíthatja.
A közterület filmforgatási célú használata
7. § (1) A közterület filmforgatás céljára történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot megőrzését vagy helyreállítását,
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetését a helyi médiában,
f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az Önkormányzat felé érvényesített kárt is.
(2) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő a véleményében, a forgalomtechnikai kezelő-üzemeltető az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút közterület-használatára vonatkozó közútkezelői hozzájárulás hiányában a hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
8. § (1) Az Önkormányzat a filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosítja újra a közterületet olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.
(2) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül közterület-használati engedély nélkül használta a közterületet.
9. § (1) A fizetendő közterület-használati díj megegyezik az Mktv 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.
(2) A rendelet alkalmazásában turisztikailag kiemelt központi terület nem kerül meghatározásra.
(3) A kérelmezőt a közterület-használati díj megfizetése alól abban az esetben mentesítheti a Polgármester, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. Közérdekű célnak minősül különösen az Önkormányzat érdekében, továbbá az oktatási, tudományos, ismeretterjesztési, kulturális, karitatív, sport-, egészségügyi célok érdekében végzett filmforgatás.
Tartós közterület-használat
10. § (1) Tartós közterület igénybevételnek minősül a 4. § (2) bekezdésében meghatározott közterület-igénybevétel, amennyiben annak időtartama az egy évet meghaladja – hirdetőtábla és hirdető berendezés kivételével-, vagy a használattal érintett közterület terjedelme az 1000 m2 területet, avagy 1000 méter hosszúságot meghaladja.
(2) Tartós közterület igénybevétel esetén az igénybevevő – természetes személy vagy jogi személy – az önkormányzatnak közterület-használati díjat köteles fizetni.
(3) Tartós közterület igénybevétel esetén a közterületet igénybe vevő köteles a közterület-használat engedélyezése iránti kérelemben a közterület-használat időtartamát megjelölni, így különösen annak határozott, vagy határozatlan időtartamára hivatkozni, és az általa igénybe veendő, közterület-használattal érintett területnek a 10. § szerint számított területét bejelenteni.
(4) Amennyiben a tartós közterület igénybevevő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, úgy az Önkormányzat jogosult a díj alapjául szolgáló adatot becsülni és a közterület-használati díj mértékét a becsült adat és a rendelet szerint kiszabni, és ezen felül a megállapított díj 5 %-át mulasztási bírságként előírni ez esetben. Az Önkormányzat által kiszabott közterület-használati díj becsült összeg, melynek mértékét a tartós közterületet igénybevevő nem vitathat.
(5) A tartós közterület-használatra, igénybevételre a közösségi együttélés szabályiról szóló 22/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletnek a közterület-használatról szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közterület-használati díj
11. § (1) A közterület használatért a közterület-használati engedély jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni az önkormányzat erre megjelölt bankszámlájára, vagy a házipénztárába.
(2) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati engedélyben rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.
(3) A közterület-használati díjakat tevékenységenként a közterület kategóriába sorolása és a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellege figyelembevételével jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni.
(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, vezeték esetén folyóméterben meghatározott hosszát, továbbá a hozzátartozó - az alapterületen túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.
(5) Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.
(6) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(7) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.
12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,
b) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,
c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért,
d) a fegyveres- és a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
e) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen.
f) az őstermelőnek a saját maga által termelt áru eladásához igénybe vett területek után.
(2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető:
a) az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok,
b) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység,
c) az önkormányzat saját szervezetei ( pl: intézményei ) által szervezett rendezvények esetében.
A közterület-használati engedélyezési eljárás
13. § (1) A közterület-használati engedély tárgyában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - Inárcs Nagyközség Önkormányzatának polgármestere dönt.
(2) Tartós közterület-használat ügyében közterület-használati engedély tárgyában Inárcs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
(3) A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 2. Számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) Közterület-használati engedély – ide nem értve a tartós közterület-használatot - csak ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig - adható.
(5) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék nem közúton történő elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(6) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.
(7) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszerezni.
(8) A tartós közterület-használat tekintetében a kérelmet a rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani, a tervezett területfoglalás időpontját megelőző 30 nappal.
14. § (1) A közterület-használati engedélyezési eljárásban figyelembe kell venni a település rendezésére irányuló terveket és szabályokat, s érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.
(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.
(3) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.
15. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét, adószámát,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a engedély érvényes,
c) a közterület-használatának helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélkül - helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetési módját,
g) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
h) a közterület-használat járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
i) A közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
j) az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló költség teljesítésére szóló felhívást.
(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot – a kérelmezőn kívül – közölni kell:
a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
b) a közterület-felügyelővel,
c) a helyi polgárőr egyesülettel,
d) a közterület-használati díj kezelésével megbízott szervvel, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Csoportjával.
16. § (1) E rendelet alkalmazása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) Ha a kérelmező (ügyfél) nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.
(3) Amennyiben a közterület-használati engedély megadása iránti eljárásban szakhatóság bevonása szükséges, úgy a szakhatóságot a kérelmezőnek (ügyfélnek) kell megkeresnie, s a szakhatóság állásfoglalását a kérelemhez csatolnia.
A közterület-használati engedély érvényének megszűnése
17. § (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
e) a közterület-használattal érintett építmény, avagy épület megsemmisülésével, avagy annak használatbevételét engedélyező, vagy használatát tudomásul vevő határozat visszavonásával, illetve az épület, vagy építmény bontására vonatkozó jogerős határozat keltének napjával.
(2) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.
(3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével.
(4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.
18. § (1) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.
(2) A hatóság az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.
(3) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(4) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejáratától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.
A közterület-használat ellenőrzése és a jogellenes, közterület-használat következményei
19. § (1) Az engedélyező hatóság, a közterület-felügyelő, jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását, szükség esetén ennek érdekében helyszíni bejárást tart.
(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult - (1) bekezdésben felsorolt - személyek felhívására felmutatni.
(3) A közterület-használati engedély alapján a közterületet a jogosultak használhatják.
(4) Az Önkormányzat jogosult a közterület igénybevétel mértékét ellenőrizni. Amennyiben a közterület használó által szolgáltatott adat eltér az Önkormányzat által végzett felméréstől, úgy:
a) alacsonyabb mérték eltérése esetén az Önkormányzat jogosult a felmérés költségét a közterület használóra hárítani a különbözettel számított díjat és a mulasztási díjat kiszabni. Az így megállapított összeget a közterület használó 8 napon belül köteles megfizetni.
b) amennyiben magasabb adatot szolgáltatott, úgy a felmérés díja az Önkormányzatot terheli és köteles a különbözetre megfizetett díjat 8 napon belül megfizetni a közterületet használónak.
(5) A mulasztási díj mértéke a megállapított közterület-használati díj 20 %-a.
20. § (1) Ha a használó a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő mértékben, célra vagy módon, vagy érvényes közterület-használati engedély nélkül használja,
a) a közterület-használati engedélyt ugyanott ugyanolyan célú használatra, a szabálytalan használat megállapítását követő év végéig csak az 1. sz. mellékletben meghatározott díj 150%-ának megfelelő összegű közterület-használati díj ellenében kaphat.
b) amennyiben a szabálytalan használat megállapítását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapításra került, hogy a kérelmező a közterület-használati engedélyében foglaltaktól eltérő mértékben, célra vagy módon, vagy érvényes közterület-használati engedély nélkül használt közterületet, akkor – függetlenül a korábbi engedélytől eltérő vagy engedély nélküli közterület-használat helyétől és céljától – a fizetendő közterület-használati díj a jelen bekezdés a) pontja szerint számított díj ötszöröse.
(2) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén a használó az engedélyező hatóság, a közterület-felügyelő felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségére – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(3) Az engedély nélküli közterület-használat vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén az észlelés napjára az 1. sz. melléklet szerint irányadó napi díjtétel tízszeresének megfelelő összeget (havidíj esetén az irányadó havidíj 10/30-ad részét), de legalább 20.000 Ft-ot, (amennyiben az adott közterület-használat tiltott, 30.000 Ft-ot) kell közterület-használati díjként megfizetni minden olyan nap után, amikor az ellenőrző hatóság engedély nélküli közterület-használatot észlel.
(4) Engedély nélküli közterület-használat esetén, vagy a közterület-használati engedélyben kikötött feltételektől eltérő használat esetén a közterület-felügyelő a közterületre engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően kihelyezett bármely tárgyat a kihelyező költségére és veszélyére elszállíttathatja, ha a kihelyező azt az eltávolításra való felszólítást követő 2 napon belül önként nem távolítja el.
(5) Aki közterületet rendeltetésétől eltérően közterületi használati engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, és magatartása nem minősül szabálysértésnek, vagy súlyosabb büntető rendelkezések hatálya alá tartozó cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg - akár helyszíni - közigazgatási bírsággal sújtható.
(6) A helyi rendelet szabályait megsértő személyt nem mentesíti a helyszíni bírság, illetve a közigazgatási bírság megfizetése az engedély nélküli vagy attól eltérő közterület-használat után fizetendő közterület-használati díj megfizetése alól.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
21. § E rendelet a hatályba lépésekor folyamatban lévő közterület-használatra vonatkozó ügyekben is alkalmazni kell.
22. §1
23. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.