Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2026. 01. 01

Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

2026.01.01.

[1] Inárcs Nagyközség Önkormányzata Magyarország az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva.

[2] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, e törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya az Inárcs Nagyközség közigazgatási területén megvalósuló, e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra terjed ki.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt – amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek – a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

(3) E rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Ingatlan-tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, megegyezés alapján bérlője, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője,

b) Közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben maghatározott fogalom.

c) Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része.

d) Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része,

e) Zártkerti terület: e rendelet alkalmazásában a külterületnek azon része, amely az ingatlan-nyilvántartásban zártkerti művelés alatt állóként, illetve korábban zártkertként nyilvántartott ingatlanként szerepel.

f) Közhasználatú zöldterület: a település zártkerti, bel- és külterületén, az önkormányzati tulajdonban lévő minden:

fa) közterületnek minősülő közpark,

fb) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló védő- és parkerdő,

fc) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó részben, vagy egészben, fákkal, növényzettel ellátott közterület.

g) Közhasználatú zöldterület fenntartásának minősül azok karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:

ga) a növényzet, valamint a talaj folyamatos ápolása, védelme, gondozása,

gb) a növényzet pótlása, időszakos cseréje,

gc) a kertészeti építmények (díszkerítések) jó állapotban tartása,a kerti és sétautak, a játszási, pihenési, szórakozási, testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések üzemképes állapotban tartása, a játszótéri homokozók homokjának szükség szerinti fertőtlenítése és cseréje,

gd) a kertészeti építmények (díszkerítések) jó állapotban tartása,

ge) kerti és sétautak tisztántartása, hó- és síkosság-mentesítése, továbbá

gf) közparkok felügyelete.

h) Tisztántartás: a közterületek és más ingatlanok tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por- és gyommentesítése.

i) Közszolgáltatás: az önkormányzat által vagy annak megbízásából, jogszabály vagy közszolgáltatási szerződés alapján rendszeresen nyújtott, közérdekű szolgáltatás, különösen a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati feladatok körébe tartozó tevékenységek.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő egyes magatartások

Zöldfelületek védelme

3. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használ, járdákon, tereken a közforgalmat akadályoz,

b) gépjárművel, kerékpárral közhasználatú zöldterületen közlekedik, parkol, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében a munkavégzés ideje alatt,

c) közhasználatú zöldterületen állatot legeltet, ott áthajt,

d) közhasználatú zöldterületen kempingez, ideiglenes szálláshelyet létesít.

(2) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a fás szárú növények védelméről, ültetéséről, gondozásáról szóló 23/2025. (VIII. 28.) helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat megszegi.

Köztisztasággal, köz – és magánterületek rendezettségével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások

4. § (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik:

a) az ingatlana előtti, melletti (továbbiakban: körüli) járdaszakasz, járda hiányában 1,5 méter széles területsáv, valamint, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület és útpadka, de legfeljebb a telekhatártól számított 10 méteres körzetén belüli területének gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre,

b) az ingatlan előtti nyílt ároknak és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, a feliszapolódás megszüntetéséről, - az eredeti mélység megtartásával - nem gondoskodik,

c) az ingatlana körüli járdaszakasznak az ónos esőtől, jégtől vagy hótól való síkosság-mentesítéséről,

d) az ingatlana melletti közterületi részen lévő fás szárú növény szakszerű metszéséről, gondozásáról.

(2) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, aki:

a) kezelői/tulajdonosi hozzájárulás nélkül

aa) ingatlana előtti árkot engedély nélkül feltölt, lefed, betemet,

ab) átereszt betöm,

ac) járműbehajtót épít,

b) hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el vagy

c) aki a hó eltakarítását úgy végzi, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalmat akadályozza.

d) a belterületi vagy zárkerti ingatlanán az utcafronti közterülettől számított 5 m-en belül forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező, vagy üzemképtelen járművet, munkagépet, terményt, ládákat, konténereket, helyez el és 10 napot meghaladóan tárol s ezáltal rontja a település- és utcaképet.

e) az ingatlanát oly mértékben elhanyagolja, hogy:

ea) az balesetveszélyessé-és tűzveszélyessé válik, vagy

eb) a közegészséget veszélyeztető állapot lép fel, vagy

ec) a szomszédos ingatlan megközelítését, vagy

ed) más ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza.

f) nem gondoskodik az ingatlana rendben- és tisztántartásáról, lomtalanításáról, rágcsálóktól és kártevőktől való mentesítéséről,

g) ingatlanán háztartási hulladékot és mezőgazdasági termelésből származó hulladékot halmoz fel,

h) nem gondoskodik az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatáról, műveléséről, gondozásáról,

i) nem gondoskodik az ingatlanához tartozó kültéri illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres tisztántartásáról, fertőtlenítéséről.

(3) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az a tulajdonos, aki a lakásában vagy ingatlanán az alapvető higiéniai követelmények figyelmen kívül hagyásával, különösen lomok felhalmozásával és szennyezéssel:

a) veszélyhelyzetet teremt vagy

b) zavaró szaghatást vagy

c) rovarok, rágcsálók megjelenését idézi elő és

d) ezáltal olyan életkörülményeket alakít ki, mely káros hatással lehet a közvetlen környezetében élőkre.

(4) A közös tulajdonban lévő ingatlanok előtti közterület tisztántartása a tulajdonosok közös kötelezettsége, amit részleteiben egymás között megállapodásban rögzítenek.

5. § Az önkormányzat feladatai a közterületek tisztántartásával kapcsolatban:

a) a helyi közutak, közhasználatú zöldterületek és mindazon más közterület tisztántartása, amelyek tisztántartására más nem kötelezhető,

b) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése,

c) a közterületen lévő fák gallyazása - a tulajdonos kötelezettségén túlmenően -, szükség szerint a csonkításukról való gondoskodás.

Közterületek használatával kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások

6. § (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a közterületet a közterület használatáról szóló 21/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletben szabályozott engedélyhez kötött esetben közterület-használati engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja.

(2) A közigazgatási bírságolási eljárás nem mentesít a közterület használat díjának megfizetési és saját költségen való helyreállítási kötelezettsége alól.

(3) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki

a) környezetszennyezést, dugulást, rongálást okozó anyagot közterületre, közcsatornába, árokba, víznyelő aknába, kutakba elhelyez, kiönt,

b) a bontásból, tatarozásból származó hulladék anyagát a közterületről 10 napon belül nem szállítja el,

c) az építési anyagot közterületen a gyalogos és járműforgalom akadályozásával helyezi el,

d) bárminemű anyag szállításánál nem gondoskodik, hogy a közterület ne szennyeződjék, az érintett szállítási útvonalon a gépjárműről és a szállítóedényből semmi ki ne hulljon, por, bűz ne keletkezzék, illetve csepegés, elfolyás ne fordulhasson elő,

e) tűzcsapról – tüzeset kivételével – engedély nélkül vizet vételez,

f) játszóterek területére, gyepfelületekre, parkosított területre engedély nélkül - a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző jármű kivételével – gépjárművel behajt vagy beáll,

g) a játszóteret ill. a játszótéri elemeket nem rendeltetésének megfelelően használja,

h) közterületen elhelyezett alkotásokat, emlékműveket, utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésellenesen használja, felállítási helyükről elmozdítja,

i) a közterületeket, azok berendezési és felszerelési tárgyait, az azokon lévő burkolatokat és zöldfelületeket, növényeket nem óvja, bármilyen módon szennyezi,

j) az ingatlanok előtti közterületszakaszon a parkosítást, zöldfelülettel történő telepítést az ingatlantulajdonos oly módon alakítja ki, hogy az a járdák gyalogosforgalmát, az úttest gépjármű forgalmának biztonságát akadályozza és veszélyezteti, akadályozza az útkereszteződések beláthatóságát,

k) a közterület-használó a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata során a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztán tartását nem biztosítja, a használt közterületen élő növények, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagát nem óvja, a keletkezett hulladék jogszerű eltávolításáról nem gondoskodik,

l) a közhasználatú zöldterületeken a virágokat leszedi, a fák, bokrok ágait, gallyait tördeli, csonkítja, a fákra hirdetést, transzparenst függeszt ki,

m) aki közterületen szeszesitalt fogyaszt, kivéve: az engedélyezett alkalmi rendezvényt, a vendéglátó-ipari előkertet, kulturális-, bor-, gasztronómiai-, egyházi- és sportrendezvényt, cégbemutatót, társadalmi rendezvényt, és minden év december 31. napján 20 órától a következő év január 1. napján 6 óráig terjedő időszakot.

A tűzgyújtás szabályai

7. § (1) Tűzgyújtás és égetés ingatlanon belül heti két alkalommal (szeptember 1-jétől április 30-ig), hétfői és pénteki napokon 8-18 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés legfeljebb 30 percig tarthat, tartós füstölés nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

(2) Közterületen, sportpályák, zöldfelületek és parkok 50 méteres körzetén belül, valamint a közutak mentén a közúttól számított 20 méteren belül a tűzgyújtás csak engedéllyel történhet. Az engedélyt Inárcs község jegyzője adja ki.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a személyi és vagyoni biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

(5) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani.

(6) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

Közterületnév táblák, házszámtáblák és utcanév táblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások

8. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a közterületnév tábla, utcanév tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(2) A házszámtábla beszerzéséről, közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről és annak pótlásáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a közterületek elnevezéséről, valamint a házszámok megállapításának egyes szabályairól szóló 19/2025. (VIII. 28.) helyi önkormányzati rendeletben foglalt, utcanév- és házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos előírásokat megszegi.

A közutak nem közlekedési célú igénybevétele és a közterületek felbontása

9. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közutat és egyéb közterületet:

a) kezelői hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban leírtaktól eltérően veszi igénybe,

b) hozzájárulás határidejének lejárta után, annak meghosszabbítása nélkül a közterületen bontási, építési munkát végez,

c) a hozzájárulásban előírt kötelezettségeket megsérti,

d) a bontás utáni helyreállítási munkálatok műszaki előírásait megsérti,

e) engedély nélkül utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, továbbá ezekhez csatlakozást létesít,

f) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

g) ingatlanokon keletkezett csapadékvizet közterületre kiengedi, kivéve a természetes viszonyokból eredő csapadékvíz kifolyásokat

h) út műtárgyát gondatlanul megrongálja,

i) a hórakást útkereszteződésben, úttorkolatban, a kapubejárat elé annak szélességében, víznyelőkön, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, gyalogátkelőhelyen helyez el,

j) a közterület burkolata alatt vagy felett bármilyen vagy bármely létesítményt elhelyez, áthelyez, közúthoz csatlakozást létesít vagy áthelyez, vagy egyéb nem közlekedési célú tevékenységet végez.

Közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterület-igénybevétel

10. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el:

a) aki üzemképtelen, roncs vagy elhagyott járművet megállapodás nélkül közterületen tárol, a parkolóhelyet üzemképtelen járművel veszi igénybe,

b) a 3,5 t önsúlynál nehezebb jármű tulajdonosa vagy üzembentartója, aki a járművet közterületen engedély nélkül helyezi el vagy tárolja.

Köztemetők és a temetkezés rendje

11. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) nem a hely jellegének megfelelő, a kegyeleti jogokat tiszteletben tartó magatartást tanúsítja, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza, vagy gátolja,

b) a temető területén szeszesitalt fogyaszt,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kiadott urnát tiltott helyen helyezi el,

d) a temető nyilvántartási rendjére, továbbá a sírok (urnafülkék) díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére vonatkozó - hirdetményben közzétett - előírásokat megszegi,

e) a temető területére elrendelt gépkocsi korlátozást vagy tilalmat megszegi, illetve nem a leírtak szerint közlekedik,

f) a temető területére vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével – állatot visz be vagy vezet be,

g) a sírkőmaradványok elszállítására irányuló felhívásnak nem tesz eleget,

h) az önkormányzat előzetes hozzájárulása nélkül 1,5 m-nél magasabbra növő fákat, bokrokat ültet ki,

i) a sírhelyet, sírboltot nem az önkormányzat a temető fenntartásáról, rendjéről és üzemeltetéséről szóló 23/2023. (IX. 28.) helyi önkormányzati rendeletben meghatározott időben vagy nem a helyi rendeletben előírt módon építette meg, vagy ha a sírboltot a temető fenntartó hozzájárulása nélkül építette meg,

j) az urnasírboltot tulajdonosi hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően építette meg,

k) a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot vagy sírjelet helyez el az üzemeltető felszólítása ellenére s ezáltal a szomszédos temetési helyeket akadályozza,

l) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik,

m) a temetési helyek gondozásáról, a gyomtalanításról úgy gondoskodik, hogy az sérti a szomszéd temetési helyet, vagy más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak a kegyeleti érzéseit, és akadályozza őket a sírgondozásban.

Állattartás

12. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:

a) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat, vagy ember életét, testi épségét, egészségét vagy azzal anyagi kárt okoz,

b) úgy tart állatot, hogy az állat veszélyezteti és rongálja a szomszédos ingatlanon elhelyezett építményeket, kerítést, kaput,

c) nem biztosítja az állat oly módon történő tartását, hogy az a környező ingatlanokra ne tudjon átjutni,

d) ebet közterületre póráz nélkül kivisz, kienged,

e) aki a trágyatárolás, elhelyezés szabályait nem tartja be,

f) az állatok elhelyezésére szolgáló és a tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítésével összefüggő előírásokat nem tartja be,

g) az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát nem biztosítja, azt nem takarítja, fertőtleníti, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen nem gondoskodik és az állattartás során a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi, természetvédelmi ide vonatkozó jogszabály rendelkezéseit nem tartja be,

h) bekerített ingatlanon a kerítést nem úgy alakítja ki, hogy az eb a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza,

i) az ebet – a vakvezető és jelzőkutya, mozgássérült-segítő és terápiás kutya kivételével játszótérre, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézménybe viszi be,

j) ebet táblával tiltott helyre, területre beenged vagy bevisz,

k) az általa tovább tartani nem kívánt állatát elhagyja, annak további elhelyezéséről nem gondoskodik;

l) az állatok tartásáról szóló 20/2012. (XI. 1.) helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szabályait megszegi.

Az önkormányzati jelképek használata

13. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) Inárcs Nagyközség önkormányzatának jelképeit engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használja,

b) engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő módon állítja elő, hozza forgalomba,

c) a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 19/2003. (X. 30.) helyi önkormányzati rendelet rendelkezéseit megszegi,

d) a településnév használatának rendjéről szóló 7/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit megszegi.

A helyi környezet védelme

14. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a természetes vagy mesterségesen kialakított felszíni vízfolyásokba, kutakba, illetve talajba háztartási szilárd-, vagy folyékony hulladékot juttat,

b) közterületen, illetve természetes vagy mesterséges vizek partjaitól számított 20 méteren belül gépjármű mosást végez, vagy végeztet.

c) egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezésekben olyan tüzelőanyagot éget, amit a berendezés használati utasításában nem engedélyeztek,

d) nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot éget (ipari hulladék, műanyagok, gumi, vegyszer, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem)

e) avar és kerti hulladék égetése során nem tartja be tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat.

f) a helyi védelem alá helyezett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére vonatkozó a településkép védelméről szóló 6/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat megszegi,

g) aki természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak.

A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezése

15. § (1) Hirdetmény a megállító tábla, a szórólap és a „szendvicsember” kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el.

(2) Nem helyezhető el hirdető-berendezés és hirdetmény:

a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b) közparkban,

c) közterületen álló fákon,

d) emlékműveken, szobrokon, emléktáblákon.

(3) Hirdető-berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható:

a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma - és színösszeállítása, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, zavarja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4) Tilos az önkormányzat és a hatóság hirdetményét olvashatatlanná tenni vagy leszakítani.

(5) Az aktualitását vesztett hirdetményt 8 napon belül el kell távolítani.

(6) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt felelős a hirdetés kihelyezője, és akinek az érdekében a hirdetményt elhelyezték.

A kötelező közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos közösségi együttélést sértő magatartások

16. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a települési folyékony és szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe,

b) a hulladékgyűjtő edénybe folyékony, mérgező, robbanásveszélyes, vagy olyan anyagot helyez el, illetve az edény elhelyezésével, tárolásával más személy testi épségét veszélyezteti,

c) az előírt hulladék-szelektálási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a gyűjtő edénybe az előírásoktól eltérően nem elkülönítve helyezi el a hulladékot,

d) a hulladékgyűjtési, szelektálási tevékenység ellenőrzését megakadályozza,

e) az ingatlantulajdonos és az építtető, illetőleg az, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett, nem gondoskodik az építési törmelék elszállításáról vagy elszállíttatásáról a hulladékgyűjtő vagy kezelő telepre, vagy külön építési törmelék (sitt) lerakó helyre,

f) települési szilárd hulladékot felhalmoz, vagy más ingatlanára az e rendeletben megállapított feltételektől eltérően kihelyez,

g) komplex helyi közszolgáltatási körbe tartozó települési szilárd hulladék közszolgáltató által jogszerűen megtagadott elszállítása esetén a megtagadás alapjául szolgáló okokat a hulladék elszállításának újabb időpontjáig nem szünteti meg,

h) az az ingatlantulajdonos, aki a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 10/2009. (V. 28.) helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat megszegi.

III. Fejezet

Jogkövetkezmények és eljárási szabályok

Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások miatt alkalmazható jogkövetkezmények

17. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben a közigazgatási szankciók kiszabásával, nyilvántartásával, elévülésével és egyéb eljárási szabályaival kapcsolatban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Szankció törvény) szerint figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén az elkövető:

a) természetes személy esetében ötezer forinttól ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tízezer forinttól ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, vagy

b) természetes személy esetében tízezer forinttól kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek harmincezer forinttól kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál –a Szankció törvényben foglaltakon túl – figyelembe kell venni:

a) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás súlyát,

b) amennyiben ismert, az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén a cselekmény összes körülményeinek mérlegelése alapján – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől a jövőre nézve kellő visszatartó hatás várható.

(5) A cselekmény összes körülményének mérlegelése alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a bírság kiszabása kivételesen mellőzhető vagy mérsékelhető.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekintetni, ha a szabályszegő:

a) igazolja, hogy a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő esetén az 500 %-át és az elkövetést megelőző egy évben nem volt tiltott, közösségellenes magatartás miatt marasztalva, vagy

b) rajta kívül álló ok miatt mulasztotta el a helyi rendeletben előírt kötelezettség teljesítését.

(7) Bírság kiszabásának mellőzése esetén is fel kell hívni az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés szabályait. Tájékoztatni kell az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről.

(8) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(9) A helyszíni bírság kiszabására jogosult a közterület-felügyelő valamennyi, e rendeletben megállapított magatartás esetén.

(10) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.

(11) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.

(12) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.

(13) Az (1) bekezdés alapján kiszabott helyszíni vagy közigazgatási bírság Inárcs Nagyközség Önkormányzat bevételét képezi, melyet az elkövető:

a) helyszíni bírság esetén a kiszabástól számított,

b) közigazgatási bírság esetén az elsőfokú határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles átutalási postautalványon vagy banki átutalással Inárcs Nagyközség Önkormányzat erre megjelölt számlájára teljesíteni.

Eljárási szabályok

18. § (1) Az e rendeletben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

(2) A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás:

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől, számított 6 hónapon belül indítható.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során ezen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak, a közigazgatási szankciók kiszabásával, nyilvántartásával, elévülésével és egyéb eljárási szabályaival kapcsolatban a Szankció törvényben foglaltak az irányadók.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetében kell alkalmazni.

20. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.