1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: 2017. április 11. napjától Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8372 Cserszegtomaj, Dr. Bakonyi Károly utca 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal), 8372 Cserszegtomaj, Dr. Bakonyi Károly utca 1.

(5) A képviselő-testület létszáma 7 fő.

(6) A képviselő-testület állandó bizottságainak és tanácsnokainak megnevezése és címük: Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottsága, Kulturális, Oktatási és Nevelési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság), Szociális Tanácsnok, Sport- és Ifjúsági Tanácsnok, Községüzemeltetési Tanácsnok 8372 Cserszegtomaj, Dr. Bakonyi Károly u. 1.

(7) Az önkormányzat működési területe: Cserszegtomaj nagyközség közigazgatási területe.

(8) Az önkormányzat hivatalos pecsétje köralakú, körfelirattal: „Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata”, középen Magyarország címerével.

2. § Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Dálnok (Románia, Erdély) és Adorján (Szerbia, Délvidék) településekkel.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.cserszegtomaj.hu

(2) Az önkormányzat által kiadott időszaki nyomtatott sajtókiadvány: Cserszegtomaji Krónika

(3) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: 8372 Cserszegtomaj, Dr. Bakonyi Károly u. 1. szám alatt, a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő hirdetőtábla.

4. § (1) Az önkormányzat jelképei:

(2) Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzatának címere: a település múltjára utaló jelkép. A címeren szereplő mezőgazdasági eszközök, szőlőművelő ekevas, metszőkések, valamint a kévébe kötött stilizált búzakalász és a termőbe fordult szőlővenyige hűen tükrözi Cserszegtomaj hegyközség jellegét és mezőgazdasági múltját.

(3) Cserszegtomaj Nagyközség zászlóján megjelenő színek a címerpajzson megjelenő színekkel azonosak. A zászló téglalap alakú, hosszában egyenlő arányban két színű, kék és piros, középen a nagyközség címerével.

(4) Cserszegtomaj Nagyközség pecsétje kör alakú. A pecsétmező közepén Cserszegtomaj Nagyközség címerének kontúrrajza van elhelyezve, melyet két oldalról, felülről és alulról nagybetűs körirat övez: „CSERSZEGTOMAJ NAGYKÖZSÉG PECSÉTJE”

(5) A pecsét az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem használható.

(6) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeinek használatát, a jelképek használatának engedélyezését külön rendeletben határozza meg.

(7) A képviselő-testület elismerő címek alapításáról és adományozásuk rendjéről külön rendeletben, a cím adományozásáról pedig alakszerű határozatban dönt.

5. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.

(2) Az önkormányzat egyes feladatainak ellátására társulásban vesz részt.

6. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 10. §-ában meghatározottak szerint vállalhat önként közfeladatot.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges eszközöket és forrásokat.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többség szükséges.

(4) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelezően ellátandó feladatok ellátása során az állami támogatás feletti önkormányzati vállalás önként vállalt feladatellátásnak tekintendő.

7. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlására az Mötv. 41. § előírásai az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskörben eljáró személy vagy szerv minden évben év végéig képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(3) A polgármesterre, a bizottságra, a társulásra és a jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi és együttes ülés, valamint a közmeghallgatás.

(2)¹ A képviselő-testület évente 10 ülést tart, július és augusztus hónapokban rendes ülést nem tart.

(3)² Az ülések helye a hivatal helyisége.

(4) A képviselő-testület – szükség szerint – határidőhöz kötött, vagy fontos és halaszthatatlan téma tárgyalása esetén, a munkatervben rögzített időponttól eltérően rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi képviselő-testületi ülést hívhat össze. Az ünnepi képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(6) A képviselő-testület szükség szerint, közös feladatokat érintő ügyekben együttes ülést tarthat más települések önkormányzataival.

9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a polgármester javaslatára a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az önkormányzat által alapított intézmény vezetője.

(3)³ A munkatervnek tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előterjesztőit.

(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben el lehet térni.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testületek együttes ülését – a polgármesterek előzetes egyeztetése alapján – az érintett települések polgármesterei hívják össze.

(3) Az ülés összehívása a meghívó elektronikus úton való megküldésével történik. A rendkívüli ülés összehívása – sürgős, halaszthatatlan esetben – rövid úton, telefonon is történhet.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt indítvány alapján.

(5) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket – lehetőség szerint – 24 órával az ülés előtt elektronikus úton kell megküldeni.

(7) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés helyét és idejét, a munkatervben szereplő és a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(8) A képviselő-testület ülésének helye, időpontja, napirendje, valamint a csatolt előterjesztések és mellékleteik közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, kivéve a zárt ülés előterjesztéseit és mellékleteit.

(9) A képviselő-testület rendes ülésének helyét, idejét és napirendi pontjainak felsorolását az ülés előtt legalább 2 nappal a hirdetőtáblán közzé kell tenni. Legkésőbb a testületi ülés napján az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni az ülés meghívóját, napirendjét, a nyilvános ülés előterjesztéseit és azok mellékleteit.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal a teljes anyag megküldésével meg kell hívni:

(2) A rá vonatkozó napirendi anyag megküldésével, a szervezetet érintő ügyben tanácskozási joggal meg kell hívni a civil szervezetek képviselőjét.

(3) Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a felsoroltakon kívül más személyeket és szerveket is meghívhat.

12. § (1) Az Mötv.-ben foglaltak szerint a képviselő-testület ülései – zárt ülés kivételével – nyilvánosak.

(2) Zárt ülésre irányuló javaslatot a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet. Erről nyílt szavazással, vita nélkül dönt a képviselő-testület.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában előírtakra figyelemmel az érintett a zárt ülés tartására vonatkozó írásbeli kérését az ülés megkezdéséig megküldheti a polgármesternek; személyes jelenléte esetén az őt érintő napirend tárgyalása előtt szóbeli nyilatkozatot tehet.

(4) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a jegyző, a hivatalnak a témában érintett köztisztviselői, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be. Az előzőeken túl a zárt ülés jegyzőkönyvébe a polgármester engedélyével a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe tekinthetnek be, amelyre meghívást kaptak vagy amelyen részt vettek. Zárt ülésről egyéni hang- és videófelvétel nem készíthető.

(5) A 12. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat a képviselő-testület bizottságainak működése során is értelemszerűen alkalmazni kell.

13. § (1) Az előterjesztés döntési kezdeményezés, döntés céljából készített javaslattétel. A képviselő-testület elé terjeszthető:

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, illetve a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy a jegyző által javasolt rendelet- és határozattervezet.

(3) Az előterjesztés első sorban írásban kerül benyújtásra. Kivételes esetben, továbbá halasztást nem tűrő, vagy a képviselő-testület által kisebb jelentőségűnek ítélt ügyben, valamint alakszerű határozathozatalt nem igénylő ügyekben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A 13. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető elő.

(4) A képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell küldeni. Indokolt esetben az írásos előterjesztés később, az ülésig kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

(6) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti (együttesen: levezető elnök).

(2) Az Mötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester – a formai követelmények mellőzésével – 8 napon belüli időpontra újból összehívja. Az egyszer már szabályszerűen összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása – egyszerűen az új időpont közlésével – rövid úton, interneten vagy telefonon is megvalósítható.

(3) A levezető elnök az ülés vezetése során:

15. § (1) Az ülés napirendjét, azok tárgyalási sorrendjét a levezető elnök javaslatára a képviselő-testület állapítja meg, melyről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A meghívóban nem szereplő javaslatot az ülés megkezdése előtt legalább 60 perccel írásban át kell adni a levezető elnöknek.

(2) A meghívóban nem szereplő napirendi javaslatot tehet: polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, a képviselő-testület tagja és a jegyző. A meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről a polgármester napirendi javaslata alapján a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

16. § Az ülés napirendjének módosítására javaslatot tehetnek a képviselők és a jegyző. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

17. § (1) A képviselő-testületi ülést összehívó írásbeli meghívóban javasolt napirendekben nem szereplő, a település egészét érintő jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalása előtt – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – bármelyik képviselő-testületi tag a levezető elnöktől írásban, az ülést megelőzően legalább 15 perccel, engedélyt kérhet a napirend előtti felszólalásra. Napirend előtti felszólalás kérdésében – amelynek időtartama összesen maximum 5 perc lehet – a levezető elnök dönt.

(2) Amennyiben az ülést vezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 5 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

18. § (1) Ha a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a levezető elnök szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha legalább 15 percen belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, megállapítja a hiányozó képviselők nevét és az ülést bezárja. Az ülés bezárása esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra az ülést rövid úton újból összehívja azoknak a napirendeknek a meghatározásával, melyek nem kerültek megtárgyalásra.

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester nem hozhat döntést az ügyben.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

19. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a levezető elnök:

(3) Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi és az ülés félbeszakad, a levezető elnök a rend helyreállításának időszakára szünetet rendel el, súlyosabb esetben bezárja az ülést.

(4) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

20. § (1) A levezető elnök a napirend tárgyalása során minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de az egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja.

(2) A napirendre tűzött ügy tárgyalásának elhalasztását bármely okból a polgármester, a képviselő vagy a jegyző indítványozhatja.

(3) A polgármester, a képviselő, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja az előterjesztés napirendről való levételét.

(4) A 20. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. § A napirendi pontok tárgyalási sorrendje általában, amitől indokolt esetben el lehet térni:

22. § (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a vita előtt a napirendhez szóban kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottságok elnöke ismerteti a bizottság álláspontját; a tag kérésére köteles ismertetni a bizottsági tag kisebbségi véleményét és annak indoklását is.

(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt az előterjesztő illetve az érintett szakterület hivatali ügyintézője köteles rövid választ adni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a levezető elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a levezető elnök kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc.

23. § (1) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztő az előterjesztést, a képviselő pedig a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a napirend előterjesztőjének és törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek szót kell adni.

(4) A levezető elnök a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. A javaslattevőnek a módosító javaslatát szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a levezető elnöknek.

(5) A levezető elnök a határozathozatalt követően megállapítja a szavazás eredményét.

24. § (1) A képviselők – kézfeltartással vagy elektronikus szavazógéppel – igennel és nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) Amennyiben a javaslat a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

25. § Minősített döntés szükséges az Mötv. 50. §, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 76. § d) pontjában, 88-89. §-aiban és 103. § (1) bekezdésében előírtakon kívül:

26. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy elektronikus szavazógéppel, valamint név szerinti szavazással történhet.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő vagy ha a képviselő-testület név szerinti szavazásról határoz. Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület legalább két képviselő együttes indítványa alapján egyszerű többséggel dönt.

(3) Nem tartható név szerinti szavazás ügyrendi kérdésben, továbbá bizottság létszáma és összetétele ügyében, valamint olyan döntési javaslatról, amelyben egyszer már volt név szerinti szavazás.

(4) A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek.

27. § (1) Egy előterjesztésen belül több döntési lehetőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, amely a legtöbb igen szavazatot kapta.

(2) Ha a határozatnak több pontja van, azokról külön-külön egyénként is lehet szavazni, azonban a teljes határozati javaslatról vagy rendelet tervezetről szóló végszavazást ilyenkor is el kell végezni.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt, ha azt jogszabály kötelezően előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság jelen lévő tagjai bonyolítják le urna és szavazólap felhasználásával.

(3) A Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

29. § (1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti a polgármester, a képviselő-testület tagja, a bizottság elnöke és a jegyző.

(2) A képviselő-testület határozatának tartalmi elemei:

(3) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítésével, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint: „Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) számú határozata”

(5) A képviselő-testület határozatát 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.

(6) A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

30. § (1) A rendelet megalkotását kezdeményezheti a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A rendeletet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottságai, és a jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(3) A rendelet-tervezet elfogadása történhet két fordulóban, vagy két olvasatban is, erről a képviselő-testület az előterjesztő javaslatára egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, szövegének összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát, módosítását.

(6) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint: „Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) önkormányzati rendelete”

31. § (1) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetett rendeletet egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

32. § A képviselő-testület tagjai a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.

33. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásával. Interpellációt általában valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az írásos interpelláció teljes szövegét, a szóbeli interpellációnak csak a címét és tárgyát írásban, az ülés megnyitását megelőző 48 órában kell benyújtani az ülésvezetőnek, aki haladéktalanul továbbítja az interpellált személynek.

(3) Az interpelláció benyújtója az ülésen az írásos interpellációt legfeljebb 5 percben szóban ismertetheti, kiegészítheti. A szóbeli interpelláció előadására ugyancsak 5 perc áll rendelkezésre.

(4) Az interpellált személy az interpellációra az ülésen legfeljebb 5 percben válaszol.

(5) A válasz elfogadásáról az interpelláció benyújtója nyilatkozik. Amennyiben a választ nem fogadja el, a képviselő-testület arról vita nélkül szavaz. Ha a képviselő-testület a választ elutasítja, abban az esetben el kell rendelni az interpellációban foglaltak részletes kivizsgálását, amelynek menetébe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(6) Amennyiben az interpelláció benyújtása az ülés megnyitását megelőző 24 órában történik, az ülésen csak akkor kell a választ megadni, ha a téma előzetes vizsgálatot nem igényel. Erről az interpellált személy dönt. Amennyiben igényel, abban az esetben a választ 5 napon belül írásban kell megadni, a választ pedig a következő testületi ülésen szóban ismertetni kell. Ez után következik a válasznak az (5) bekezdésben már leírtak szerinti elfogadása, vagy a vizsgálat elrendelése.

34. § Kérdés az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. Kérdés benyújtására és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testületnek a válasz elfogadásáról nem kell szavazni.

35. § (1)⁴ A képviselő-testületi ülésről hang- és képfelvétel, valamint a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv, a bizottsági ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A hang- és képanyagot a hivatal az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerint zártan kezeli, elkülönítetten tárolja és őrzi. Zárt ülésről csak hangfelvétel készül, melyet külön zárt szekrényben a hivatalban kell tartani és elkülönítetten kezelni. Belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személy jogosult.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-án túl tartalmaznia kell:

(3) A hozzászóló – hozzászólása elején – kérheti a levezető elnöktől a hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését. Szó szerinti jegyzőkönyv felvételére a levezető elnök utasítja a jegyzőkönyvet vezető személyt.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(5) A jegyzőkönyvet 1 eredeti példányban kell készíteni.

(6) Amennyiben zárt ülésre, vagy az ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyv példányait „zárt ülés” megjelöléssel kell ellátni.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvből készült kivonatot a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető hitelesíti és írja alá.

(8) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvek a választópolgárok részéről a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetők meg az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A választópolgárok kérésére konkrétan megjelölt tartalomról – költségtérítés ellenében – másolat készíthető.

36. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-ában foglaltak figyelembe vételével közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét és idejét legalább 5 nappal előbb a választópolgárok tudomására kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

37. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében – a választópolgárok és a társadalmi szerveződések tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, a tárgykörről a választópolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a falugyűlés előtt legalább 5 nappal.

(3) Lakossági fórum szervezésére a képviselő-testület bizottsága és a képviselők is jogosultak a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

(4) A falugyűlésen, illetve a lakossági fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

38. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt Cserszegtomaj nagyközség választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, a teljes népszavazási eljárás lefolytatására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadóak.

39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő, a bizottsági tagok, a bizottsági elnök és tanácsnokok részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A tiszteletdíj mértéke (bruttó):

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.

(4) Tiszteletdíj csak egy jogcímre fizethető. A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hónap 10. napjáig.

(5) A tiszteletdíjak pénzügyi fedezetét a költségvetésben elkülönítetten biztosítani kell, kizárólag az önkormányzat saját bevételeinek terhére.

40. § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen és a közmeghallgatáson megjelenni, annak munkájában részt venni.

(2) A képviselő a polgármesternek, bizottsági tag esetében a bizottság elnökének bizottsági ülés esetében, az ülés megkezdése előtt legalább két órával köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő-testület a mulasztással érintett hónapra járó tiszteletdíj mértékét 50 %-kal csökkenti annak a települési képviselőnek, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A települési képviselő köteles a tudomására jutott állami és hivatali titkot megtartani.

(4) A települési képviselő köteles a személyes érintettségét bejelenteni a vita előtt, illetve annak felmerülésekor.

(5) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 20 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

(6) A felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban.

(7) A települési képviselő köteles továbbá bejelenteni és megszüntetni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az Mötv. 37. §-ban meghatározottak szerint.

(8) A méltatlanságra vonatkozó szabályokat az Mötv. 38. §-ának előírásai szerint kell alkalmazni.

(9) A települési képviselő az Mötv. 39. §-ban meghatározott módon és időben köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(10)⁵ A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóban és írásban, egyéb esetekben írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezésben ismertetni kell a döntés kezdeményezésének indokait, annak szükségességét, a döntés elmaradásának lehetséges következményeit, továbbá a döntés végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek meghatározását.

41. § A bizottság tagjainak és elnökének személyére a polgármester tesz javaslatot.

42. § A képviselő-testület

43. § (1) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A bizottságok a polgármester vagy a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

44. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze.

(2) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesítheti a bizottság ülésén.

(3) A bizottság a képviselő-testület üléseihez és a testület által rá osztott feladatokhoz igazodóan tartja üléseit, végzi munkáját.

(4) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülésen készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági jegyzőkönyv vezetéséről a bizottság elnökének kezdeményezésére a jegyző gondoskodik. Kezelésére a továbbiakban a testületi ülés jegyzőkönyvének kezelésének szabályai vonatkoznak.

(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(6) A bizottság zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

45. § A bizottság munkáját a hivatal segíti, ügyviteli feladatait a jegyző által kijelölt dolgozó látja el.

46. § (1) Az állandó bizottságok általános feladat- és hatásköre:

(2) Az állandó bizottságok részletes feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A polgármester főállású megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármester pecsétje: körbélyegző, kör alakú „Cserszegtomaj Nagyközség Polgármestere” felirattal, középen Magyarország címerével.

(3) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének megállapításával, emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke – a bizottsági tárgyalást követően – terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt települési képviselő képviseli.

(5) A polgármester minden hét hétfői napján 13 órától 16 óráig tart fogadóórát.

48. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíja a főállású megbízatású polgármester tiszteletdíjának 50 %-ának a 90 %-a.

(4) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) Az alpolgármester minden páros hét hétfői napján 8 órától 10 óráig tart fogadóórát.

49. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladat ellátására aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. §-a tartalmazza.

(4) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

(5) A jegyző a képviselő-testület működése során jelzi az észlelt jogszabálysértő döntést, vagy jogszabálysértő működést, beleértve a tisztségviselők és a bizottságok működését is. A képviselő-testület elé benyújtott előterjesztések kötelezően tartalmazzák a jegyző írásos törvényességi ellenjegyzését. Kivételt képeznek a külső szervezetek által benyújtott beszámolók, tájékoztatók.

(6) A jegyző pecsétje körbélyegző, kör alakú „Cserszegtomaj Nagyközség Jegyzője” felirattal, közepén a Magyarország címerével.

50. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra - a pénzügyi csoportvezető látja el.

51. § (1) A képviselő-testület önálló hivatalt működtet.

(2) A hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabály szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

(3) A hivatal szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a polgármester hagyja jóvá.

(4) A hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét, a jegyző fogadóóráját a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(5) A hivatal pecsétje körbélyegző, kör alakú „Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal” felirattal, közepén a Magyarország címerével.

52. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

53. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben bruttó 2.500.000 Ft/alkalom (évente maximum 5 alkalom) értékhatárig vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződéseket, írhat alá megállapodásokat. A polgármester az általa kötött szerződésekről, kötelezettség-vállalásokról a képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A kötelezettség-vállalásnál figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló 20/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit.

54. § (1) A költségvetés összeállításának és a zárszámadás elkészítésének részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetés rendelettervezetét, a zárszámadási rendelet-tervezetet a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság megtárgyal és véleményez.

55. § A képviselő-testület megalakulását követő 6 hónapon belül az Mötv. 116. §-ában meghatározottak szerint gazdasági programot fogad el.

56. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait a Cserszegtomaji Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata és költségvetési szervei által foglalkoztatottak létszámát a 3. melléklet határozza meg.

58. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.