Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról

Hatályos: 2025. 09. 25- 2025. 09. 26

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról

2025.09.25.

[1] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete gondoskodik Budapest VII. kerülete épített környezetének alakításáról és védelméről, amivel összefüggésben rendszeresen felülvizsgálja az általa korábban hozott építés tárgyú rendelkezéseket, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi környezetből fakadó kötelezettségeknek, segítsék a fenntartható és minőségi építészetet, valamint a kerület és a lakosság érdekeit szolgálják.

[2] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben meghatározottak véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„15. Tetőemelet: a legfelső teljes építményszint feletti építményszint, melynek homlokzata visszahúzott, vagy a magastető-idomon belül elhelyezett”

(2) Az R. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„20. A terepszint feletti építményszintek: földszint, magasföldszint, emeleti, tetőemeleti és a beépített tetőtéri építményszintek.”

(3) Az R. 2. §-a a következő 23–28. pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„23. Tetőtér: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban TÉKA) szerinti tetőtér, amely az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér, azzal, hogy a beépítés nélküli tetőtér – a padlás – nem minősül építményszintnek.
24. Tetőtér-beépítés: TÉKA szerinti tetőtér-beépítés, amely tetőtérben helyiség, helyiségcsoport vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint létrehozása, amely nem jár bővítéssel.
25. Teljes építményszint: Az épület jellemző, általában emeleti és ismétlődő kontúrú építményszintje.
26. Teljesértékű zöldfelület: Olyan zöldfelület, amely termett talajjal érintkezik, vagy 100%-os beépítettség esetén a termőközeg legalább 120 cm vastag.
27. Rövidtávú lakáskiadás: helyi önkormányzathoz bejelentett tevékenység, amely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakba SZJA törvény) szerinti fizetővendéglátás, és amely során lakás vagy lakószoba kiadása történik, jellemzően 1-7 napra, legfeljebb 90 napra.
28. Turisztikai célú rövid távú lakáskiadás: a területileg illetékes kereskedelmi hatóságnak bejelentett és a kereskedelmi hatóság által nyilvántartásba vett minősített szálláshely, amelyet a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (továbbiakban NTAK) regisztráltak, regisztrációs számmal rendelkezik.”

2. § (1) Az R. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Kereskedelmi célú szálláshely szolgáltatás, beleértve a rövid távú lakás kiadást és a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás szolgáltatást, lakóépületben az alábbiak szerint helyezhető el a 24. § előírásainak betartása mellett:

a) legfeljebb az épület lakó rendeltetésű hasznos területének 10%-án;

b) az épületek földszintjén;

c) ahol a minimális szobaméretet az alábbiak szerint kell biztosítani:

ca) egyágyas elhelyezés esetén minimum 8 m2,

cb) kétágyas elhelyezés esetén minimum 12 m2,

cc) minden tovább ágytól ágyanként további 4 m2-t kell biztosítani, és

d) minden szobához közvetlenül kapcsolódó fürdőszobát, amely legalább wc-t, mosdót, tusolót magában foglal, kell biztosítani,

e) panzió legalább 6 szobával, és reggeliző helyiséggel létesíthető.”

„(7) Lakóépületben a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások nem helyezhetők el.”

3. § Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A legnagyobb beépítettség övezeti előírásokban meghatározott mértéke engedményes értékkel növelhető – kivéve a 11. § (2) bekezdés szerinti engedmény érvényesítésének esetében – legfeljebb 80%-ig, a legkisebb zöldfelület növelésével arányosan:

a) +10% zöldfelület esetén az alapértéknél legfeljebb +5%-kal nagyobb beépítettség;

b) +15% zöldfelület esetén az alapértéknél legfeljebb +7,5%-kal nagyobb beépítettség;

c) +20% zöldfelület esetén az alapértéknél legfeljebb +10%-kal nagyobb beépítettség.”

4. § Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A terepszint alatti beépítettség mértéke – az Szt. eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét, kivéve járműtároló rendeltetés érdekében, amely esetben elérheti a 100 %-ot a teljesértékű zöldfelület biztosítása mellett, a 17. § és 18. § szerint.”

5. § Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Két szomszéd épülethez való zártsorú csatlakozás esetén – a két szomszédépület homlokzatmagasság értékei közötti viszonytól függően – mértékadó magasságot kell meghatározni:

a) két védett, vagy két nem védett épület között:

aa) ha legfeljebb 6 m a különbség, akkor a két homlokzatmagasság értékének átlagaként;

ab) ha több mint 6 m a különbség, akkor a c) pontban meghatározottak szerint.

b) egy védett és egy nem védett épület között, ha a védett épület

ba) a magasabb, akkor annak homlokzatmagasság értékeként;

bb) az alacsonyabb, és legfeljebb 6 m különbségesetén: a két homlokzatmagasság értékének átlagaként;

bc) az alacsonyabb, és 6 m-t meghaladó különbség esetén: a c) pont szerint kell eljárni.

c) 6 m-t meghaladó különbség esetén a kialakult közterületi átlagos homlokzatmagasság számított értékének korrigálásával úgy, hogy ha az átlag számítása során figyelembe vett épületek száma legalább 3 és a homlokzatmagasság értékei közül:

ca) csak egy haladja meg az átlagot, akkor a számított átlag 3 méterrel növelt értékeként;

cb) legalább kettő haladja meg az átlagot, akkor a számított átlagot a legkisebb mértékben meghaladó épület homlokzatmagasságának értékeként.

d) ha az átlag számítása során figyelembe vett épületek száma kevesebb, mint három, akkor a számított átlag értékekét kell figyelembe venni.”

6. § Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meghatározott legnagyobb szintszám mértéke engedményes értékkel növelhető – kivéve a 7. § (2) bekezdés szerinti engedmény érvényesítésének esetében – legfeljebb az épületek magasságára vonatkozó előírások keretein belül, a legkisebb zöldfelület növelésével arányosan, a 9. § illeszkedési előírásainak figyelembevételével:

a) +10% zöldfelület esetén legfeljebb 1 szinttel;

b) +15% zöldfelület esetén legfeljebb 2 szinttel.”

7. § Az R. 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épületek utcai traktusának magasságait az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) az első emeleti építményszintek padlószintjét a szomszédos épületekhez illeszkedve kell meghatározni, de új épület esetében legalább 4 méter,

b) az emeleti építményszintek közötti szintkülönbség legalább 3,30 m legyen, kivéve a magastető alatti tetőemeletet és a parkolóházat.

c) kivéve, ha ez egyedi övezeti előírások másképp rendelkeznek.”

8. § Az R. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy a teljes értékű zöldfelület az Ln-1/1, Ln-1/2, Ln-1/3, Ln-1/4, Ln-1/5, Ln-1/6, Ln-1/E és Vi-2/1 építési övezetekben legalább 4,5 %, a Vt Vt-V/1, Vt-V/2, Vt-V/3 és Vt-V/4 építési övezetekben 3 % legyen,

a) ha a hátsó telekhatárra szomszéd homlokzata néz, akkor a teljesértékű zöldfelületet ott kell kialakítani.

b) a teljesértékű zöldfelület – ha ezt terepszint alatt gépjárműtároló kialakítása nem teszi lehetővé -tetőkertként is kialakítható,

ba) ahol a termőréteg vastagsága minimum 120 cm, és

bb) ahol fásszárú növényzet elhelyezését biztosítani kell.

(3) Új épületen, meglévő épület bővítésén lapostető létesítése során a lapostető-felület legalább 60 %-át tetőkertként kell kialakítani és fenntartani, amelybe a napelemek alatti terület nem számítható be.”

9. § Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési telkek előírt teljesértékű zöldfelületének, amennyiben terepszinten, vagy az épület első emeletén kerül kialakításra, minden 15 m2 alapterülete után legalább egy fa elhelyezendő.”

10. § Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tetőemelet létesítése, emelet-ráépítés csak a teljes épületet érintően és egy ütemben alakítható ki, kivéve a tetőkontúron belül tervezett tetőtér-beépítés eseteit.”

11. § (1) Az R. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új épület építése, meglévő bővítése, vagy rendeltetés-módosítása esetén – szállítás céljára – a rendeltetésekhez a szükséges mennyiségű rakodóhelyet biztosítani kell, de telkenként legalább egyet, kivéve lakóépületek esetén, ha az épületben újonnan létrejövő

a) lakó rendeltetések száma legfeljebb 20 db, és

b) az egyéb rendeltetések aránya a bruttó szintterület 15%-ánál kevesebb.”

(2) Az R. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti elhelyezést telken belül kell biztosítani kivéve, ha a rakodó-, parkolóhely a telken belül műszaki ok miatt nem alakítható ki. ”

„(10) Önálló parkolóház nem helyezhető el, kivéve az ETKR 7. mellékletében meghatározott településképi szempontból kiemelt útvonalakkal határos telkeken.”

12. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ln-1 jelű építési övezetben:)

„d) A Hevesi Sándor tér 4.sz 33843 hrsz-ú telken előtető legfeljebb 7 méteres kinyúlással létesíthető a 33849/1 hrsz-ú közterület fölé benyúlóan.”

„(3a) Az Ln-1/2 építési övezetben a Verseny utca 20. és 22-24. között a 34427és 34428 hrsz-ú telkek határán terepszint alatt nyílászáró, nyílás létesíthető.”

13. § Az R. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Városligeti fasor mentén elhelyezkedő a 33481/2, 33482/1, 33482/2, 33484, 33486, 33487, 33488/2-4, 33489/1, 33490/2, 33497, 33499, 33500, 33501, 33502/1 hrsz.-ú telkeken a földszinti szintmagasságot

a) új épület létesítése esetén szomszédos épületekhez illeszkedve kell meghatározni,

b) meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület szintmagasságának megfelelően kell kialakítani.”

14. § Az R. a következő 29/C. és 29/D. §-sal egészül ki:

„29/C. § A Vt-V/3 építési övezetben a Klauzál utca 8-10. között a 32934 és 32935 hrsz-ú telkek határán terepszint alatt és földszinten nyílászáró, nyílás létesíthető.

29/D. § A Vt-V/2 építési övezetben a Csányi utca 6. 34111 hrsz-ú telken két fő rendeltetésű épület létesíthető.”

15. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

16. § Hatályát veszti az R.

b) 12. §-a,

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

1. melléklet a 33/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 33/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet