Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Településképvédelmi rendeletéről szóló 25/2017. (X.9.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 09. 25- 2025. 09. 26

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Településképvédelmi rendeletéről szóló 25/2017. (X.9.) önkormányzati rendelet módosításáról

2025.09.25.

[1] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete gondoskodik Budapest VII. kerülete épített környezetének alakításáról és védelméről, amivel összefüggésben rendszeresen felülvizsgálja az általa korábban hozott településképi tárgyú rendelkezéseket, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi környezetből fakadó kötelezettségeknek, segítsék a kerületi védettséget élvező helyi értékek fenntartását, és segítsék a fenntartható és minőségi építészetet, valamint a kerület és a lakosság érdekeit szolgálják.

[2] Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:

1. § Az Erzsébetváros Városképvédelmi Rendelete című 25/2017. (X.9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) bevezetője helyébe a következő preambulum lép:

„Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a, településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:”

2. § Az R. 1. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) E rendelet előírásait a magasabb szintű építési jogszabályokkal, valamint Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Kerületi Építési Szabályzatával együtt kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban Méptv.) 97. § (2) -ban meghatározott hatáskört a polgármesterre ruházza át.

3. § (1) Az R. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzati falsíkkal párhuzamos vagy kapubélletben elhelyezett tábla (névtábla);”

(2) Az R. 3. §-a a következő 26. és 27. pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„26. Érintett ingatlan tulajdonosa: a kötelezés tárgyát képező szabálytalan berendezés elhelyezésével érintett ingatlan, vagy albetét tulajdonosa a kötelezett/kötelezhető.
27. Kulcsszéf: olyan zárható biztonsági tárolóeszköz, amely a zárt térbe történő bejutáshoz szükséges fizikai vagy digitális kulcs, belépőkód tárolására alkalmas.”

(Kerítések kialakítására vonatkozó előírások:)

„d) meglévő épület bontása esetén az ingatlan beépítéséig az utcai telekhatáron kerítést kell kialakítani, amely kizárólag áttörten alakítható ki, de anyagaként nem alkalmazható drótháló.”

5. § (1) Az R. 12. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Klímaberendezésekre vonatkozó előírások:

meglévő épületeken közterületről látható homlokzaton ablak-klímaberendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak)

„bc) nyílászáró síkjától kültér felé el nem térően, kivéve portál részeként kialakított esetben, amikor falsíktól kültér felé nem térhet el és

(helyezhető el;)

(2) Az R. 12. § (8b) és (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8b) Műanyag nyílászárók elhelyezése közterületről láthatóan

a) Belső-Erzsébetvárosban, a Városligeti fasor melletti villasoron, jelen R. 1. és 7. mellékletében meghatározott a településképi szempontból kiemelt útvonalakkal határos telkeken nem megengedett;

b) Középső-Erzsébetvárosban kizárólag a teljes homlokzatra kiterjedően megengedett.

(8c) Áru- és pénzautomata a R. 1. mellékletében felsorolt épületeken és nemzeti emléken nem helyezhető el. Egyéb épületeken kizárólag portálba süllyesztve helyezhető el.

(3) Az R. 12. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Égéstermék elvezetése céljából közterületről látható homlokzaton nyílás nem létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetés homlokzaton, közterületről láthatóan nem létesíthető, kivéve új épület létesítése esetén meglévő kémények magasságának növelése érdekében.”

6. § (1) Az R. 12/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tetőhéjalás színének csak harmonikus szín választható, anyagaként – magastetőn – bitumenes lemez, fém trapézlemez, cserepeslemez alkalmazása tilos,”

„(19) Új épület létesítése esetén belső, rejtett redőnytok elhelyezése kötelező.

(20) Kulcsszéf nem helyezhető el épület közterületről látható homlokzatán, egyéb berendezésein, szerelvényein. A már meglévő kulcsszéfek eltávolításáról az érintett ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell.”

7. § (1) Az R. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A területen plakát nem helyezhető el, kivéve színházak, mozik esetében plakáthely kialakítással.

(2) Építési védőhálón, védőszöveten reklám elhelyezhető a Méptv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek betartásával.”

„(6c) Színházak, mozik plakátjai felírótábla méretével megegyezően, plakáthely kialakítással helyezhetők el az épület adottságaihoz illeszkedően.”

8. § (1) Az R. 27. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Cégér, cégtábla, cégfelirat csak az épületben lévő és utcai homlokzattal rendelkező rendeltetési egységhez kapcsolódóan helyezhető el.

(3b) Címtábla az épületben lévő és utcai homlokzattal nem rendelkező rendeltetési egységhez csak a kapubélletben helyezhető el.”

(2) Az R. 27. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Cégtáblára, címtáblára, cégfeliratra vonatkozó előírások:)

„b) rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el vízszintesen kivéve, ha azonos megjelenésű portálok osztósávján, azonos megjelenésű kialakítással;”

9. § Az R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképi követelményeket igazoló, műszaki tervdokumentációt az 5. melléklet szerinti esetekben jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell készíteni. A dokumentációnak a bejelentés tárgyának megfelelően az 5. melléklet szerint az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást (a telepítésről, építészeti kialakításról, akadálymentesítésről, reklám hordozó berendezésről, az anyaghasználat, a színminta kódja, az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, (pl., szeszes ital árusítás stb.,) illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat stb.);

b) az 1945 előtt megvalósult épületek építészeti tagozatainak, homlokzaton megjelenő épületrészeinek értékvizsgálatát;

c) nyilatkozatot a helyi építési szabályzat alapján szükséges járművek számáról és elhelyezésének tervezett módjáról;

d) rendeltetési egységek számának növelése, valamint új funkció esetében tervezői nyilatkozatot a kialakuló rendeltetés, illetve rendeltetési egységek tervezett kialakítása építésügyi követelményeinek megfelelőségére (különös tekintettel a rendeltetési egységeket határoló új falak akusztikai követelményeire, előírt illemhelyek kialakítására stb.);

e) M=1:500 méretarányú helyszínrajzot;

f) a változtatással érintett helyiség, vagy helyiségcsoport alaprajzát, megértéshez szükséges metszetrajzot, legalább M 1:200 léptékarányban, valamint a csatlakozó közvetlen szomszédos (az azonos és az alatta lévő szinti) helyiségek alaprajzát, rendeltetés megjelölésével a megértéshez szükséges léptékben (például alapító okirat vonatkozó alaprajzi részlete);

g) homlokzatrajzot, színezési tervet, a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst, a megértéshez szükséges léptékben, de legalább M 1:200 léptékarányban;

h) a megértéshez szükséges részletrajzokat (különösen a homlokzaton létesítendő új berendezés, illetve reklám esetén a reklámberendezés előtető, árnyékoló szerkezet elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldására).”

10. § Az R. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester településképi véleményezési eljárását a tervtanács szakmai véleményének előzetes birtokában kezdi meg.”

11. § Az R. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tervtanácsi véleményezés esetén az Erzsébetváros építészeti-műszaki tervtanácsa létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló 38/2024. (XII.11.) önkormányzati rendeletben meghatározott munkarészeket, dokumentumokat kell benyújtani.”

12. § (1) Az Erzsébetváros Városképvédelmi Rendelete című 25/2017. (X.9.) önkormányzati rendelet 36. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A polgármester a Méptv. 100. § paragrafusa alapján a jogszabálysértés megszüntetésére felhívó végzésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság kivetését rendelheti el a kötelezéssel egyidejűleg, amelynek összege

a) településképiképi bejelentés alapján, de attól eltérően elhelyezett hirdető- és reklámberendezések esetén

aa) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

ab) jogi személyiség esetén legalább 300.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

b) településképi bejelentés nélkül elhelyezett hirdető- és reklámberendezések esetén

ba) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

bb) jogi személyiség esetén legalább 450.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

c) bejelentés nélkül elhelyezett, nem engedélyezhető, bontandó hirdető- és reklámberendezések esetén

ca) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

cb) jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

d) településképi bejelentés alapján, de attól eltérően kivitelezett homlokzat átalakítások esetén

da) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

db) jogi személyiség esetén legalább 300.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

e) településképi bejelentés nélkül kivitelezett homlokzat átalakítások esetén,

ea) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

eb) jogi személyiség esetén legalább 450.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

f) bejelentés nélkül kivitelezett, nem engedélyezhető, visszaállítandó homlokzat átalakítások esetén

fa) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

fb) jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

g) településképi bejelentés alapján, de attól eltérő rendeltetésmód váltás esetén

ga) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

gb) jogi személyiség esetén legalább 400.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

h) településképi bejelentés nélkül rendeltetésmód váltás esetén

ha) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

hb) jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

i) bejelentés nélkül készült, nem engedélyezhető rendeltetésmód váltás esetén

ia) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

ib) jogi személyiség esetén legalább 800.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft

j) egyéb építmények esetében

ja) magánszemélynek legfeljebb 200.000,- Ft

jb) jogi személyiség esetén legalább 400.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft.

(4a) A Polgármester az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén e magatartás elkövetőjével szemben a Méptv. 100. § (2) bekezdése alapján, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 77. § -a és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV törvény 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén kétmillió forintig terjedő és ismételten kiszabható eljárási bírság kivetését rendelheti el.”

„(4b) A Településkép-védelmi bírságot az érintett ingatlan tulajdoni viszonyainak megfelelően kell kivetni.”

13. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R. 7. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az R. 10. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

14. § Hatályát veszti az R.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

1. melléklet a 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet

4. melléklet a 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet

5. melléklet a 34/2025. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez