Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a települési támogatások helyi szabályairól
Hatályos: 2025. 11. 01Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a települési támogatások helyi szabályairól
[1] Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete abból a célból alkotja meg a települési támogatások helyi szabályairól szóló rendeletét, hogy Hajdúböszörmény város közigazgatási határain belül élő személyek számára szociális biztonságuk megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális támogatások formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módjait.
[2] Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és a 134/E. §ában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 47. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottsága, valamint Egészségügyi, Szociális, Ifjúsági és Családügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a Hajdúböszörmény város közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel (e rendelet 20. §-ában meghatározott támogatás esetén csak a hajdúböszörményi lakóhellyel) rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint hajdúböszörményi bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Hatásköri szabályok
2. § Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskört Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásakor a
a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti meghatározás,
b) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4-5. §-ában meghatározott vagyon,
c) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatározás,
d) közeli hozzátartózó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti meghatározás,
e) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti meghatározás,
f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti meghatározás,
g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti meghatározás,
h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) bekezdés j) pontja szerinti meghatározás,
i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) bekezdés k) pontja szerinti meghatározás,
j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja szerinti meghatározás,
k) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti meghatározás,
l) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § q) pontja szerinti meghatározás,
m) lakóingatlan fogalom tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 12.pontja szerinti meghatározás az irányadó.
(2) Lakhatással összefüggő adósságnak minősül:
a) a vezetékes gáz-, a villamos energia-, a távhő-szolgáltatási, a víz- és csatornahasználati, valamint a hulladékszállítási; több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, mint a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás,
b) közösköltség-hátralék,
c) a lakbérhátralék,
d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.
(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül bekövetkezett hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, továbbá közeli hozzátartozó halála,
b) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 60 napon belül,
c) a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül bekövetkezett, a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás) elhárítása,
d) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
e) bűncselekmény (különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett megélhetést veszélyeztető körülmények,
f) ha a gyermek tizennégy egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul, vagy a gyermek betegsége miatt a szülő tizenöt egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,
g) közgyógyellátásra nem jogosult személy sürgős gyógyszerszükséglete,
h) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
i) a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül családok átmeneti otthonába történő kerülés,
j) ha a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,
k) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála az árvaellátás megállapításáig,
l) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, vagy a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
m) kiskorút, vagy 18. életévét betöltött, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanuló gyermekét egyedül nevelő személynek rendkívüli kiadása jelentkezik a gyermek iskolai tanulmányaihoz kapcsolódóan.
(4) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzet különösen:
a) az adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (villamos energia, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belüli gyógyintézeti kezelés,
c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,
d) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) havi 7.500.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete.
A rendeletben szabályozott támogatási formák
4. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén települési támogatást és egyéb támogatást biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Települési támogatások:
a) Rendszeres települési támogatás,
aa) lakhatási támogatás,
ab) adósságcsökkentési támogatás,
ac) gyógyszertámogatás.
b) Rendkívüli települési támogatás
ba) eseti jellegű rendkívüli települési támogatás: mely lehet pénzbeli támogatás, temetési költségekhez való hozzájárulás, hátrányos- vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi kiránduláson való részvételének támogatása, élelmiszer vásárlányi utalvány
bb) időszakos rendkívüli települési támogatás: mely lehet jövedelem-kiegészítő támogatás, rendszeres nevelési támogatás, lakásbérleti díj támogatás.
c) Egyéb támogatások:
ca) köztemetés
cb) helyi utazási támogatás
cc) újszülött gyermek támogatása
cd) város napi baba támogatása
ce) karácsonyi támogatás.
(3) A lakhatási-, az adósságcsökkentési támogatás, a helyi utazási támogatás, az újszülött gyermek támogatása, karácsonyi támogatás kizárólag természetbeni formában nyújtható.
(4) A (2) bekezdés a) pontjai szerinti támogatások havi rendszerességgel nyújtott támogatások (a továbbiakban együtt: rendszeres támogatások), míg a b) pont szerinti támogatások (a továbbiakban együtt: rendkívüli támogatások) főként eseti, kivételesen időszakos támogatások. A c) pont szerinti támogatások (a továbbiakban együtt: egyéb támogatások) közül a ca), cc), cd), ce) eseti jellegű támogatások, míg a cb) időszakos támogatás.
(5) A rendszeres támogatások - ide nem értve az adósságcsökkentési támogatást - havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.
Ellátásra való jogosultság igénylésének és megállapításának általános szabályai
5. § (1) A szociális támogatások iránti kérelmeket az igényelt ellátás típusának megfelelő formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályához (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. A nyomtatványok átvehetők a Hivatalban, továbbá letölthetőek a www.hajduboszormeny.hu internetes oldalról. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.
(2) A jogosultság megállapításakor az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben, valamint a Vhr. 2. §, 4. §, 5. §-aiban foglaltak az irányadók.
(3) Ha az Szt. másképpen nem rendelkezik, a szociális ellátások iránti kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kérelmező/jogosult nevét,
b) a születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) belföldi lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
e) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ),
f) a kérelmezővel/jogosulttal közös háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait,
g) a szükséges jövedelmi adatokat,
h) állampolgárságot,
i) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
j) az ellátás igénylésének okait.
(4) A szociális igények elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatokat a rendelkezésére álló nyilvántartásokból, a szociális helyzetet környezettanulmány során ellenőrizheti.
(5) Az ellátás megállapításánál a döntésre jogosult személy hatósági ellenőrzést rendelhet el az általa nyújtott szociális ellátások körében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 98. §- 102. §-ban meghatározottak szerint.
(6) Rendszeres támogatás iránti kérelmet legkorábban az adott támogatásra való jogosultság időtartamának lejárata előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az ismételten megállapított jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejáratát követő nap. A támogatást először igénylők esetén a rendszeres települési lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani, a rendszeres települési adósságcsökkentési támogatást, a kérelem benyújtását követő hónapjának első napjától kell megállapítani.
(7) A rendszeres támogatásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani.
(8) A pénzbeli támogatások folyósítása általában postai úton, vagy az ügyfél kérelmére, lakossági folyószámlára történő utalással történik a jogosult vagy törvényes képviselője vagy a Szociális Szolgáltatási Központnál alkalmazott családsegítő részére.
(9) A kérelmező, illetve a támogatott a megváltozott jövedelmét 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatal részére. Ennek elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A rendszeres támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni:
a) ha a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
b) ha a jogosult azt kéri,
c) ha a jogosult meghalt,
d) lakhatási támogatás és adósságcsökkentési támogatás esetén a támogatással érintett lakásból a jogosult elköltözött.
(11) A (10) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése napja.
Jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet megsértésével igénybe vett szociális ellátás esetén az Szt. 17. §, 17/A. § és 17/B. §-ai szerint kell eljárni.
(2) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a jogszabályok megsértésével - jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás miatt - szűnt meg, a jogosult a megszűnésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.
Lakhatási támogatás
7. § (1) Az Önkormányzat lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakóingatlan vagy tanya fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. A lakhatási támogatás villamosenergia-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.
(2) A lakhatási támogatást a lakásfenntartási kiadással érintett szolgáltató részére és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki a kérelemben megjelölt lakóingatlanban vagy tanyán bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, bérlője, szívességi használója vagy az Önkormányzat tulajdonában álló lakásnak szerződés általi használója, és akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 275%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Amennyiben a lakhatási támogatás közszolgáltatási díjhoz kerül igénylésre, a kérelmet a közszolgáltatóval szerződésben lévő fogyasztó személy terjesztheti elő, feltéve, hogy a közszolgáltatói számlán, amelynek megfizetéséhez a támogatást igényli, a kérelem beadását megelőző hónapban 20.000.- Ft-ot meghaladó túlfizetése nincs.
(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartásban
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) ha a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át, 7.500,-Ft összegben állapítható meg,
b) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 150%-ától az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275%-áig terjed, 4.000,-Ft összegben állapítható meg.
(8) A lakhatási támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez benyújtott kérelem esetén a hitelintézettel/pénzintézettel kötött kölcsönszerződést,
c) a bérleti szerződést, a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben bérleti díj megfizetéséhez igénylik a támogatás megállapítását, a szívességi lakáshasználatról szóló nyilatkozatot,
d) a kérelmező, mint szerződő fél nevén szereplő és az általa lakott ingatlan címére kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi közszolgáltatói számlát, amelynek megfizetéséhez igényli a támogatást,
e) közös költség megfizetéséhez igényelt támogatás esetén a közös költséget megállapító közgyűlési határozat közös képviselő által aláírt változatát.
(9) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra állapítható meg.
(10) A lakhatási támogatás ugyanazon lakóingatlan vagy tanya esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(11) A közszolgáltatási díjhoz nyújtott támogatást a közszolgáltatóhoz, a bérleti díj támogatást a bérbeadóhoz kell teljesíteni.
(12) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama alatt bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatás teljes összege a korábbi szolgáltatóhoz, míg a változást követő hónaptól járó támogatás összege az új szolgáltatóhoz kerül folyósításra.
(13) Amennyiben a támogatás időtartama alatt a szolgáltatóval a szerződés megszüntetésre kerül, a támogatásra való jogosultságot is meg kell szüntetni a szerződés megszűnését követő hónap első napjával.
(14) A lakhatási támogatásra jogosult személy köteles a támogatással érintett ingatlanhoz tartozó udvar rendben tartására (hulladék, gaz- és gyommentesítés, rendszeres fűnyírás), a járvány és közegészségügyi szempontoknak megfelelő tisztán tartására, az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatára, az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) a gondozására, tisztítására, hulladék és gyommentesítésére, téli hó eltakarítására, síkosság-mentesítésére, és az ingatlan előtti árok folyamatos karbantartására. A rendeletben előírt állapot fenntartásáról a lakhatási támogatás folyósításának időtartama alatt az ellátásban részesülőnek folyamatosan gondoskodnia kell.
(15) A (14) bekezdésben foglalt szabályok megtartását az Önkormányzat a Szociális Szolgáltatási Központ és a közterület-felügyelők bevonásával ellenőrizheti a jogosultság időtartama alatt.
Adósságcsökkentési támogatás
8. § (1) Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságcsökkentési támogatásban részesítheti azt a személyt,
a) aki az adóssággal érintett lakóingatlanban vagy tanyán bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban az adósság felhalmozódásának ideje alatt és jelenleg is életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, bérlője, szívességi használója vagy az Önkormányzat tulajdonában álló lakásnak szerződés általi használója, és
b) akinek az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott lakhatással összefüggő adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
c) továbbá akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, egyedülélő vagy egyedülálló esetén a 200 %-át és az igénylő és családtagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal,
feltéve, hogy vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet megfizetését.
(2) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,
b) az adóssággal érintett díjtartozást igazoló dokumentumo(ka)t,
c) az adóssággal terhelt lakóingatlan használatának jogcímét igazoló okirat másolatát.
(3) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.
(4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott – lakhatással összefüggő – adósság 50%-át, és összege legfeljebb 100.000,-Ft, a rendelet 3. § (2) bekezdése d) pontja szerinti esetben 200.000,-Ft lehet.
(5) A támogatás az adós vállalásától függően egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható.
(6) Ha az adós az önrész megfizetését részletekben vállalta, a megállapított adósságcsökkentési támogatás - az adott havi önrész befizetéséről és a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás adós által történő becsatolását követő hónap ötödik napjáig - átutalásra kerül a követelés jogosultjának.
(7) Ha az adós az önrész megfizetését egy összegben vállalta, úgy a megállapított adósságcsökkentési támogatás - az önrész befizetéséről szóló igazolás adós által történő becsatolását követő hónap ötödik napjáig - átutalásra kerül a követelés jogosultjának.
(8) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság rendezésének a támogatását kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatás módját az adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.
(9) Amennyiben az adósságok együttes összege meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott felső határt, akkor az Önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ahhoz az adósságtípushoz nyújt adósságcsökkentési támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.
(10) Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő, természetben nyújtott, szociális támogatásnak minősül, amelynek összegét - az adós önrésze megfizetésének igazolását követően - közvetlenül a Hitelezőnek kell átutalni.
(11) Adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben rögzített feltételek megléte esetén is csak akkor adható ha,
a) hitelező és az Önkormányzat között az adósságcsökkentésre vonatkozóan érvényes együttműködési megállapodása van, és az adós a hitelezővel a megköti a részletfizetési megállapodást, valamint
b) gáz- illetve villamos energia tartozás esetén a támogatást igénylő a kérelem benyújtásakor igazolja előrefizetős mérőóra felszerelését.
(12) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakóingatlan vagy tanya esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakóingatlanban vagy tanyán élő személyek és háztartások számától.
(13) Az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság időtartama legfeljebb tizenkét hónap.
(14) Ugyanazon személy vagy háztartásnak tagja az adósság csökkentési támogatás lejártától számított 24 hónapon, illetve a (12) bekezdés szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül nem részesülhet újabb adósságcsökkentési támogatásban.
(15) Az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a támogatással érintett lakóingatlan vagy tanya egészét bérbe adják, használatra átengedik, illetőleg egyéb módon hasznosítják. Ezt a tényt a kérelmező és a lakóingatlan vagy tanya tulajdonosa köteles bejelenteni a Hivatal részére.
(16) Az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az általa vállalt adósságtörlesztést – részletfizetés esetén annak egymást követő háromhavi részletét – nem teljesíti, vagy a részletfizetési szerződést meg sem köti,
b) valamint az adósságcsökkentési támogatás ideje alatt az önrész kifizetését igazoló dokumentumot minden hónap 15-ig nem mutatja be.
(17) A (16) bekezdés szerinti visszafizetést legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben az adós az adósságcsökkentési támogatást kapta.
(18) A polgármester (17) bekezdés szerinti visszafizetendő összeget kérelemre – amennyiben annak megtérítése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti.
Gyógyszertámogatás
9. § (1) A polgármester gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú személynek, akinek esetében a vényköteles havi rendszeres gyógyító ellátás költsége (a továbbiakban: gyógyszerköltség) legalább 7.500,-Ft, és az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:
a) családban élő esetén a szociális vetítési alap összegének 150%-át,
b) egyedülélő vagy egyedülálló esetén a szociális vetítési alap összegének 200%-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a gyógyszertámogatás összege: havi 3.500,-Ft, mely a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, érvényes közgyógyellátás esetén, annak lejártát követő napjától állapítható meg.
(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásban részesül.
(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,
b) a gyógyszerköltséget igazoló dokumentumo(ka)t. A szükséges gyógyszereket a formanyomtatványon a háziorvos, míg az elismert térítési díjat (hatóanyag szerinti legolcsóbb készítmény árát alapul véve) a gyógyszertár igazolja.
(5) A (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.
(6) A gyógyszertámogatás 12 hónapra állapítható meg. Folyósítása két részletben történik. Az első részlet folyósítására a támogatás megállapítását követő hónap ötödik napjáig kerül sor, a második részlet folyósítása pedig a 6. havi támogatást követő hónap ötödik napjáig történik meg.
Rendkívüli települési támogatás általános szabályai
10. § (1) Pénzbeli vagy természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő jogosultaknak.
(2) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható az Szt. 45. § (5) bekezdésében foglaltak szerint. A polgármester döntése alapján a támogatást a kezdeményező képviselője vagy a Szociális Szolgáltatási Központnál alkalmazott családsegítő is átveheti, aki az ellátás jogosult részére történő átadását vagy a jogosult érdekében történt felhasználást 30 napon belül átvételi elismervénnyel, vagy számlával köteles igazolni.
(3) Rendkívüli települési támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 250 %-át nem haladja meg.
(4) Különös méltányosságot érdemlő esetekben is megállapítható a támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem maximum 10 %-kal, egyedül élő vagy egyedülálló esetén maximum 20 %-kal haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és saját vagyona nincs.
(5) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel és meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:
a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,
b) minden olyan okiratot, amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.
(7) A hivatalból indított eljárások során a kérelemre indult eljárások szabályait megfelelően alkalmazni kell a tényállás tisztázása, és az ügy szempontjából fontos körülmények megállapítása érdekében.
Eseti jellegű rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Eseti jellegű rendkívüli települési támogatás adható annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a kérelmező a 10. § (3) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(2) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatás összege - rászorultsághoz igazodóan - 5.000 Ft-tól - 20.000 Ft-ig adható, mely különösen indokolt esetben - a polgármester döntése alapján – legfeljebb 100.000 Ft-ig terjedő összegű lehet.
12. § (1) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás adható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az elhunytak eltemettetésére köteles személyek sorrendjére a temetkezésről szóló
1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege:
a) ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200%-áig terjed, akkor a rendkívüli települési támogatás a temetők üzemeltetésével és a temetkezés rendjével kapcsolatos mindenkori helyi rendeletben (a továbbiakban: temető rendelet) meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20%-a,
b) ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200%-ától a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-áig terjed, akkor a rendkívüli települési támogatás a temető rendeletben meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 15%-a.
(4) Nem jogosult temetési támogatásra, aki az eltemettetésre - ellenszolgáltatás fejében - szerződésben vállalt kötelezettséget.
(5) A temetési támogatás iránti kérelmet legkésőbb az elhalálozás napját követő 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.
13. § (1) Az Önkormányzat támogatást nyújthat azoknak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akik oktatási intézmény által szervezett, és az Önkormányzat által egyéb módon nem támogatott tanulmányi kiránduláson vesznek részt.
(2) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűnek kell tekinteni a Gyvt. 67/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti gyermeket.
(3) A gyermekek részére nyújtott támogatás mértéke az intézmény által kimutatott egy főre jutó térítési díj alapján gyermekenként minimum 2000,-Ft, maximum 10.000,- Ft lehet, melyre a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és az oktatási intézmények pedagógusai együttműködve tesznek javaslatot.
(4) A gyermekek részére nyújtott támogatás összegét az Önkormányzat intézmény-azonosítóval megjelölve a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ alszámlájára vagy az intézmény írásos, külön kérelmére az általa megadott számlaszára utalja.
14. § (1) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott vásárlási utalvány (a továbbiakban: utalvány) 1.000,- Ft-os és 5.000,- Ft-os címletekben, nyomdai előállításban készül. Az utalvány nyomdailag előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő. A mindenkor alkalmazandó utalványok mintáját Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatban hagyja jóvá.
(2) A kérelmező részére az utalvány és az ellenőrző szelvény egybefüggően kerül átadásra. Az utalvány egyéb célra nem használható fel. Az utalvány értéke sem egészben, sem pedig bármilyen részében készpénzre nem váltható át, más személyre nem ruházható át.
(3) Az utalvány beváltható az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt kereskedelmi egység(ek)ben és gyógyszertár(ak)ban. A kijelölt beváltóhelyeket Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatban hagyja jóvá.
(4) Az átadott utalványokról a bizonylati rend szabályai szerint a Hivatal nyilvántartást vezet, az utalványok átvételét a támogatásban részesülő aláírásával igazolja.
(5) Az Önkormányzat költségvetéséből kerül kiegyenlítésre az átvett utalványok ellenértéke, az ellenőrző szelvények ellenében.
(6) Az utalványok ellenértékének megtérülésére az Önkormányzat Képviselő-testülete kötelezettséget vállal.
Időszakos rendkívüli települési támogatás
15. § (1) Meghatározott időszakra havi rendszerességgel adott (a továbbiakban: időszakos) rendkívüli települési támogatás adható annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a kérelmező a 10. § (3) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(2) Az időszakos rendkívüli települési támogatás jövedelem-kiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá más ellátási formaként is nyújtható. Más ellátási forma a kérelmező részére lakásbérleti díj megfizetéséhez nyújtott támogatás.
(3) Az időszakos rendkívüli települési támogatás kérelem alapján, a rászorultság mértékétől függően 2-6 hónap időtartamra állapítható meg. A támogatás minimális összege havonta a szociális vetítési alap összegének 20%-a, együttes összege pedig nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, valamint a folyósításának megszűnését követő 6 hónapon belül újra nem állapítható meg. A megállapított rendkívüli települési támogatást pénzbeli támogatásként minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani.
(4) Amennyiben időszakos rendkívüli települési támogatás kerül megállapításra, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(5) Az időszakos rendkívüli települési támogatás elbírálása előtt a Hivatal minden esetben környezettanulmányt készít a szociális rászorultság megállapítása érdekében.
Köztemetés
16. § (1) Hajdúböszörmény Város polgármestere az Szt. 48. §-ának megfelelően köztemetést rendel el. A köztemetés költsége a temető rendeletben meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit nem haladhatja meg.
(2) A köztemetés kizárólag a Hajdúböszörményi Köztemető VI. parcellájában kijelölt szociális sírhelybe történik, kivéve, ha az elhunyt részére a sírhely életében megváltásra került.
(3) A polgármester kérelemre különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti a kötelezettet. Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.
(4) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy nem kap mentesítést a költségek megtérítése alól, úgy abban az esetben köteles a temetés költségeit egy összegben vagy legfeljebb 12 havi részletben az önkormányzat részére megfizetni.
Helyi utazási támogatás
17. § (1) Az Önkormányzat a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rend. 1-9. §-ában meghatározott jogosultak részére - természetbeni ellátásként - helyi utazási támogatást nyújt a helyi menetrend szerinti közlekedésben érvényes, kedvezményes bérletjegy árának erejéig.
(2) Az Önkormányzat a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanulók részére helyi utazási támogatást nyújt a helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig.
(3) Utazási támogatásra jogosult az oktatási intézmények nappali és esti oktatási munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló 18 éves koráig, vagy a középiskolai tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány érvényességének lejártáig.
(4) A helyi utazási támogatás iránti kérelmet a nyugdíjasoknak az 5. melléklet, a tanulói jogviszonnyal rendelkezőknek a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
Újszülött gyermek támogatása
18. § (1) Újszülött gyermeke jogán babacsomagban részesül az a szülő, akinek újszülött gyermeke születésekor már legalább egy éve Hajdúböszörmény településen bejelentett lakó vagy tartózkodási helye van és életvitelszerűen a településen lakik. A babacsomag egyszeri természetbeni juttatás, melynek pénzbeli értéke: 10.000 Ft/gyermek.
(2) A támogatást a gyermek után csak egy szülő veheti igénybe, aki az újszülött gyermekét saját háztartásában neveli, gondozza.
(3) A babacsomag átadásának feltétele, hogy az újszülött gyermek születési anyakönyvi kivonatát továbbá a gyermek és az igénylő szülő lakcímkártyáját a Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél a szülő/törvényes képviselő bemutassa, a gyermek születését követő 3 hónapon belül.
(4) Az újszülött gyermek támogatása iránti kérelmet az 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
Város napi baba támogatása
19. § (1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata egyszeri, nettó 50.000 Ft pénzbeli juttatásban részesíti azt a szülőt, akinek újszülött gyermeke a város napján (szeptember 13.) leghamarabb vagy azt követően a legkorábban születik, feltéve, hogy a szülőnek, gyermeke születésekor legalább egy éve Hajdúböszörmény településen bejelentett lakó vagy tartózkodási helye van és életvitelszerűen a településen lakik.
(2) Évente egy gyermek jogán biztosít az önkormányzat ilyen támogatást. A támogatást a gyermek után csak egy szülő veheti igénybe, aki az újszülött gyermekét saját háztartásában neveli, gondozza.
(3) A támogatás átutalásának feltétele, hogy az újszülött gyermek születési anyakönyvi kivonatát továbbá a gyermek és az igénylő szülő lakcímkártyáját a Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjénél a szülő/törvényes képviselő bemutassa, a gyermek születését követő 3 hónapon belül.
Karácsonyi támogatás
20. § (1) Az önkormányzat 2025. évben egy alkalommal 5.000,- Ft értékben természetbeni támogatást nyújt karácsony ünnepe alkalmából annak az időskorú lakosnak,
a) aki 2025. december 31. napjáig a 70. életévét betölti, valamint
b) a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
c) a havi rendszeres pénzellátása és más jövedelme összességében a szociális vetítési alap összegének 700%-át nem haladja meg.
(2) A karácsonyi támogatás iránti kérelmet az e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Hivatalhoz a polgármester által közzétett hirdetményben meghatározott határidőig. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendszeres pénzellátásának, más jövedelmének igazolását.
(3) A (2) bekezdésben rögzített határidőn túl benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
21. § (1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata – az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján – Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagja évente legalább egy alkalommal üléseznek.
(3) A Kerekasztal feladatát képezi különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban rögzített feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(4) A Kerekasztal tagjai:
a) Hajdúböszörmény Város Jegyzője
b) a Képviselő-testület szociális területért felelős állandó bizottságának elnöke
c) Hatósági Osztály vezetője
d) Fazekas Gábor Idősek Otthona vezetője
e) Szociális Szolgáltatási Központ vezetője
f) Városi Bölcsőde vezetője
g) szociális területen tevékenykedő civil- és egyházi szervezet képviselője.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.
23. § E rendelet előírásait a 2025. november 01. után indult ügyekben kell alkalmazni.
24. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2015. (II.27.) Önk. rendelete.
(2) E rendelet 20. §-a 2026. január 31. napján hatályát veszti.