1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Hajdúböszörmény közigazgatási területe

(4) A Város lakott külterületei: Bodaszőlő, Hajdúvid és Pród

(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(6) A Város napja: szeptember 13. (annak emlékére, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem által 1609. szeptember 13-án kiállított váradi cserelevél értelmében a hajdúk Böszörménybe települtek)

(7) A Város hivatalos honlapja: www.hajduboszormeny.hu

(8) A Város hivatalos közösségi oldala: www.facebook.com „Hajdúböszörmény város hivatalos oldala”

(9) Az önkormányzat jogállása: jogi személy. Önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat. A magasabb szintű jogszabályok keretei között szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, gondoskodik a helyi közfeladatok ellátásáról.

(10) Hajdúböszörmény Város jelképeit és azok használatának rendjét Hajdúböszörmény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati jelképek használatáról szóló külön önkormányzati rendelete határozza meg.

(11) Hajdúböszörmény Város testvérvárosi kapcsolatait az 1. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Új feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a képviselő-testületnek a feladat tárgykörével érintett bizottsága, a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság állásfoglalását ki kell kérni.

(2) Jelentős költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt a feladattal járó hatások előzetes vizsgálatára ideiglenes bizottság is létrehozható, melynek szintén ki kell kérni az állásfoglalását az új feladat önkéntes vállalása előtt.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

(4) Az önként vállalt feladatokról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat pontos leírását, a feladat ellátásának, valamint az ahhoz szükséges költségvetési forrásoknak a részletes ismertetését, kitérve arra is, hogy a feladat vállalása megfelel-e az önkormányzati törvényben foglaltaknak.

4. § A képviselő-testület SzMSz-ben átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testületet a polgármester és tizennégy választott képviselő (a továbbiakban: képviselő) alkotja.

(2) A képviselő-testület névsorát és tagjainak elérhetőségét az 1. függelék tartalmazza.

6. § A képviselő-testület:

7. § A képviselő-testület alakuló ülése rendkívüli ülés.

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább nyolc alkalommal a munkaterv (12. §) szerinti rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület minden év július 01. napjától augusztus 31. napjáig ülésezési szünetet tart, mely időtartam alatt rendes ülés nem hívható össze.

9. § (1) A munkatervtől eltérő, soron kívüli döntést igénylő ügyben rendkívüli ülés hívható össze.

(2) Rendkívüli ülés a 8. § (2) bekezdése szerinti ülésezési szünetben is összehívható.

10. § (1) A képviselő-testület minden év szeptember 13. napjának hetében ünnepi ülést tart Hajdúböszörmény Város napja megünneplése alkalmából. Az ünnepi ülést lehetőség szerint a város napjára, vagy az ahhoz legközelebb eső munkanapra kell összehívni, melynek időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az ünnepi ülésen kerülnek átadásra a képviselő-testület által alapított címek, elismerések és kitüntetések.

11. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az önkormányzati törvényben meghatározottak szerinti módon, a résztvevők személyes megjelenésével közmeghallgatást tart. Közmeghallgatás személyes megjelenés nélkül kizárólag törvény vagy rendelet kötelező előírása esetén tartható. A közmeghallgatás időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) A képviselő-testület költségvetési rendeletének tárgyalását megelőzően közmeghallgatást kell tartani.

12. § (1) A képviselő-testület az éves ülésezési rendjét a munkatervben szabályozza.

(2) A munkaterv összeállításához előzetesen napirendi javaslatokat kell kérni:

(3) A (2) bekezdés szerint bekért javaslatok, valamint a magasabb szintű jogszabály szerint kötelezően tárgyalandó témakörök alapján a polgármester irányításával a jegyző munkaterv-tervezetet készít, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé elfogadásra, legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén. A munkaterv-tervezetet – a napirendek témája és azok időbeni elosztása érdekében – előzetesen a bizottságok elnökeivel egyeztetni kell.

(4) A munkaterv-tervezetének előterjesztésekor külön tájékoztatást kell adni a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

13. § A képviselő-testület elé terjeszthető:

14. § (1) Az ülésére előterjesztést nyújthat be:

(2) Az előterjesztést írásban, legalább tíz nappal az ülést megelőzően – sürgősségi indítvány esetében legkésőbb 24 órával az ülést megelőzően – a jegyző részére kell benyújtani.

(3) A benyújtott előterjesztés törvényességi vizsgálatáról a jegyző olyan határidőben gondoskodik, hogy az az előterjesztés kiküldésének időpontjáig megtörténjen. A törvényességi vizsgálat során felmerülő jelzéseket az előterjesztés készítőjének haladéktalanul orvosolnia kell, ennek hiányában az előterjesztés nem vehető fel a képviselő-testület ülésének napirendjére.

(4) Az ülésre a (2) bekezdésben meghatározottnál későbbi időpontban csak sürgősségi indítvánnyal lehet előterjesztést benyújtani abban az esetben, ha az jogszabályban, vagy képviselő-testületi határozatban előírt valamely kötelezettség határidőben teljesítését szolgálja, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető elő.

(5) Sürgősségi indítványt kizárólag az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott személyek vagy szervek írásban, vagy kivételes esetben – a polgármester előzetes jóváhagyásával – szóban terjeszthetnek elő. Az előterjesztő a sürgősségi indítványt köteles megindokolni. Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet vagy rendeletmódosítás tervezete kizárólag a polgármester vagy a jegyző által terjeszthető elő.

15. § (1) Az írásbeli előterjesztés fedőlapból, érdemi részből, döntési javaslatból (határozati javaslat, rendelet-tervezet), valamint az ahhoz tartozó mellékletekből áll.

(2) A fedőlapon fel kell tüntetni:

(3) Az érdemi részben be kell mutatni:

(4) A határozati javaslatban meg kell jelölni:

(5) Több döntési lehetőség esetében nem jelölhető meg döntési alternatívaként ugyanazon kérdés elfogadása és elutasítása.

16. § Rendelet-tervezet előterjesztése esetén a 47. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

17. § (1) A beszámoló:

(2) A beszámoló benyújtására:

18. § A beszámoló formai- és tartalmi követelményeire a 15. § szabályait kell alkalmazni, az értelemszerű eltérésekkel.

19. § (1) A tájékoztató a képviselő-testület döntésének meghozatalát általános jelleggel alátámasztó, vagy valamely, a város életével kapcsolatos jelenség, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését elősegítő írásos információ.

(2) Tájékoztató benyújtására:

20. § (1) A tájékoztató formai- és tartalmi követelményeire a 15. § szabályait kell alkalmazni, az értelemszerű eltérésekkel.

(2) A kizárólag tájékoztató felszólalást tartalmazó napirendi pontban vitára nem kerül sor. A vitára bocsátásáról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül dönt.

21. § A képviselő-testület rendes ülését a munkaterv alapján, rendkívüli ülését az önkormányzati törvényben felsorolt esetekben és módon, vagy akkor kell összehívni, ha azt magasabb szintű jogszabály kötelezővé teszi. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívható, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

22. §¹ (1)² Az ülést a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét általános helyettesítését ellátó alpolgármester (a továbbiakban: általános alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(3) A korelnök akadályoztatása esetén a korban sorban következő tagja hívja össze a képviselő-testület ülését.

23. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésének (a továbbiakban: nyilvános ülés) meghívóját, továbbá az a)-b) pontokban meghatározottak esetében az előterjesztéseket meg kell küldeni:

(3) A képviselő-testület zárt ülésének (a továbbiakban: zárt ülés) meghívóját és előterjesztéseit a (2) bekezdés a) pontjában, a 24. § c), d) és e) pontjában, valamint – a kitüntetési ügy tárgyalását kivéve – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt érintetteknek kell megküldeni.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formában, az ülést legalább öt nappal – rendkívüli ülés esetén két nappal – megelőzően kell megküldeni a (2) és (3) bekezdés szerinti címzetteknek. Amennyiben a meghívott szervezet vagy személy elektronikus elérhetősége nem ismert, úgy a meghívót annak postai címére kell megküldeni úgy, hogy annak kézbesítésére az ülést legalább öt nappal – rendkívüli ülés esetén két nappal – megelőzően sor kerüljön. Halasztást nem tűrő sürgős esetben a meghívó az ülés előtt egy nappal is kiküldhető. Ilyen esetben a napirend írásos anyagának a meghívóval való kiküldése is mellőzhető, de azt az ülés megkezdése előtt ki kell osztani, melyben meg kell jelölni a sürgősségi okot. Sürgős esetben az ülésre történő meghívás szóban (távbeszélő útján) is történhet.

(5) A nyilvános ülés helyét és időpontját, valamint a napirendet tartalmazó meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat székhelye épületének (a továbbiakban: Városháza) hirdetőtábláján, valamint azt közzététel céljából meg kell küldeni a hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtárnak, illetve közzé kell tenni a Város hivatalos honlapján és a Város hivatalos közösségi oldalán is. A meghívóval egyidejűleg a hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtárnak meg kell küldeni a napirend anyagát is.

24. § A nyilvános ülésen tanácskozási joggal részt vehet:

25. § (1) A képviselő-testület az üléseit a Városháza Báthory termében tartja. Amennyiben az ülés megtartásának feltételei (befogadóképesség, biztonsági előírások betarthatósága, lebonyolításhoz szükséges műszaki feltételek) biztosítottak, az ülés más helyen is megtartható (ún. kihelyezett ülés).

(2) A nyilvános ülésen bárki részt vehet, azonban magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A képviselő-testület munkáját zavaró személyekkel szemben a 29. § (3) bekezdése szerinti intézkedések alkalmazhatók.

(3) A nyilvános ülésen senki sem fosztható meg az ügyek tárgyalása meghallgatásának jogától, így szükség esetén gondoskodni kell olyan műszaki megoldás alkalmazásáról (pl. kihangosító berendezés), mellyel ez a jog a nyilvános ülésen megjelentek számára biztosítható.

(4) A sajtó képviselői számára biztosítani kell a lehetőséget a nyilvános ülésen való részvételre, továbbá a nyilvános ülés egészéről vagy annak részéről képi- vagy hanganyag rögzítésére, vagy a nyilvános ülés élő közvetítésére.

26. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tárgykörben nyilvános ülésre előterjesztett napirend esetében elrendelhető annak zárt ülésen való tárgyalása, ha arra a polgármester, a napirendi pont tárgykörével érintett bizottság elnöke, bármely Képviselő, vagy a jegyző legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt javaslatot tesz. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. Az ilyen módon zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot az utolsó napirendi pont mögé kell átsorolni.

(3) Zárt ülésen az önkormányzati törvényben megjelölt személyeken, valamint az arra meghívottakon kívül más nem vehet részt, arról a nyilvánosságot ki kell zárni, mely az ülést vezető feladata és felelőssége.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő napirendi pont tárgyalásán, vagy meghívása esetén vehet részt a zárt ülésen.

(5) Személyi ügyekben előterjesztett felvilágosításkérés kizárólag zárt ülésen tárgyalható, kivéve, ha a személyi kérdésben érintett előzetesen hozzájárult a felvilágosításkérés nyílt ülésen való tárgyalásához.

(6) A zárt ülésen nem vehetnek részt a sajtó képviselői, annak ideje alatt az ülésteremben sem hang- sem videofelvétel készítése nem megengedett, kivéve a zárt ülésről készítendő jegyzőkönyv összeállításához rögzített hangfelvételt.

27. § (1)³ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott általános alpolgármester vezeti (ezen fejezet alkalmazásában együtt: ülésvezető). A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti. A korelnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban sorban következő tagja vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülést az alábbi sorrend figyelembevételével vezeti:

(3) Rendkívüli ülés esetében az (2) bekezdés c) és h) pont szerinti felszólalások nem tarthatók.

(4) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot a képviselő-testület ülésének legutolsó napirendi pontjaként kell tárgyalni, kivéve akkor, ha a zárt ülésre előterjesztett napirendi pont kérdésében született döntéstől további napirendben tárgyalandó kérdések függenek. Ebben az esetben a függő napirendi pontokat az azt befolyásoló, zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot követően kell napirendre tűzni.

(5) Az ülésvezető javasolhatja a napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a képviselő-testület a (2) bekezdés d) pont szerinti döntés keretében dönt, de az összevontan tárgyalt napirendi pontokban a határozathozatal napirendi pontonként külön történik.

(6) A napirendre felvett napirendi pont anyagát, valamint a már kiküldött előterjesztés kiegészítését, vagy módosítását tartalmazó külön anyagot az ülés megkezdése előtt a képviselők részére ki kell osztani.

(7) Az ülésvezető a képviselő-testület rendes ülését 10:00 órakor nyitja meg, és azt legkésőbb 18:00 órakor zárja- vagy rekeszti be. Indokolt esetben – a képviselő-testületnek a rendes ülés berekesztését megelőzően hozott döntése alapján – a rendes ülés legfeljebb 20:00 óráig meghosszabbítható. Ha a képviselő-testület a rendes ülés napirendi pontjainak tárgyalásával 20:00 óráig nem végzett, úgy ülését külön összehívás nélkül, az ülésvezető bejelentése alapján nyolc napon belül folytatja (ún. folytatólagos ülés).

(8) Az ülésvezető bármikor szünetet rendelhet el, amelynek időtartamát a szünet bejelentésével egyidejűleg jelenti be.

(9) Az ülésen folyó munka hatékonyságának elősegítése, valamint a napirendi pontok tárgyalása időbeni elhúzódásának megakadályozása érdekében a felszólalásokat kizárólag a napirendi pont tárgyához kapcsolódó tartalommal, az alábbi időkorlátok betartásával lehet megtartani:

(10) A felszólalás időtartama:

(11) A felszólaló kérheti a felszólalásában elhangzottak szószerinti jegyzőkönyvi rögzítését, vagy azt, hogy nem kéri felszólásának vagy annak meghatározott részének jegyzőkönyvi rögzítését.

(12) A (9)-(10) bekezdésekben meghatározott időkorlátok be nem tartása esetén az ülés során e célból alkalmazott perifériák és számítógépes program (a továbbiakban együtt: üléstámogató rendszer) automatikusan megvonja a szót a hozzászólótól.

(13) A tárgyalt napirendi pontra vonatkozó módosító indítványt csak a napirendi pontban folytatott vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítvány rendkívül indokolt esetben, írásban is benyújtható. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirendi pont tárgyalását az ülésvezető felfüggesztheti vagy elnapolhatja.

(14) Az érdemi munka hiányára utalással, ügyrendi felszólalás keretében az ülésen résztvevő bármelyik képviselő kezdeményezheti a napirend tárgyalásának lezárását, ha a (9) bekezdésben meghatározott felszólalási lehetőséggel minden felszólalásra jogosult legalább egy alkalommal élt (a továbbiakban: első felszólalás). Amennyiben az ülésvezető megállapítása alapján a kezdeményezés feltételei fennállnak, az ülésvezető szavazásra bocsátása nyomán a kezdeményezésről a képviselő-testület dönt.

(15) A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra szabályosan jelentkezők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem szólalt fel. Az ülésvezető a felszólalásokat követően az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja.

28. § (1) Az ülés jogszabályoknak megfelelő lebonyolítását a jegyző folyamatosan felügyeli.

(2) A jegyző az ülésen ügyrendi felszólalás keretében – a megsértéssel érintett jogszabályhely megjelölésével, vagy a jogszabálysértés lényegének összefoglalásával – ügyrendi felszólalás keretében nyomban jelzi:

29. § (1) Az ülésen a polgármester, az alpolgármester és a képviselők – az alapos indokkal való kimentés esetét kivéve – kötelesek részt venni.

(2) Az ülésen résztvevők kötelesek az SzMSz-ben rögzített szabályoknak megfelelően, mások tiszteletben tartásával viselkedni.

(3) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülésvezető:

(4) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefon használata hívásforgalom lebonyolítása céljából nem megengedett; azokat az ülés idejére néma üzemmódba kell állítani.

30. § (1) Ha a képviselő-testület határozatképtelen, vagy az ülés során azzá válik, az ülésvezető – akár szünet elrendelésével is – kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Amennyiben a képviselő-testület az ülésvezető kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti.

(2) Az ülés (1) bekezdés szerinti berekesztése esetén a képviselő-testület ülését a polgármester az ülés eredeti időpontját követő tizenöt napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni. A megismétlendő ülés meghívójához csak azt az előterjesztést kell csatolni, melyhez az eredeti előterjesztéshez képest kiegészítés vagy módosítás érkezett.

31. § Az ülésen:

32. § (1)⁶ A rendes ülés napirendjében nem szereplő jelentős és halaszthatatlan ügyben – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – bármelyik Képviselő az ülésvezetőtől írásban, a polgarmester@hajduboszormeny.hu e-mailcímre eljuttatva, az ülést megelőző napon legfeljebb 16.00 óráig, engedélyt kérhet a napirend előtti felszólalásra. A napirend előtti felszólalás engedélyezéséről az ülésvezető dönt.

(2)⁷ Amennyiben az ülésvezető a napirend előtti felszólalást nem engedélyezi, a képviselő a napirend előtti felszólalási igényéről az ülés megnyitását követően, de a 27. § (2) bekezdés d) pontja szerinti döntést megelőzően ügyrendi felszólalás keretében kérheti a képviselő-testülettől a napirend előtti felszólalás engedélyezését. A napirend előtti felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

33. § A napirendhez kapcsolódó felszólalásokra az ülésvezető az alábbi sorrendben adja meg a szót:

34. § (1) Ügyrendi felszólalás az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésben tehető.

(2) Az ügyrendi felszólalásról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben a képviselő-testület tagjai egy alkalommal kérhetnek szót.

35. § (1)⁸ A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a hozzászólási szándékát az ülésvezetőnél az ülés megkezdése előtt legkésőbb egy órával megelőzően, írásban kell jeleznie. Amennyiben állampolgári jogon történő hozzászólási szándékát az állampolgár az ülésen jelzi, úgy részére az ülésvezető adhatja meg a szót.

(1a)⁹ Az ülésvezető a napirend tárgyalásakor a képviselői hozzászólásokat követően adhatja meg a szót az állampolgári jogon hozzászólásra jelentkező állampolgárnak.

(2) Az állampolgári jogon történő hozzászólás 27. § (10) bekezdés a) pontjában meghatározott időn túli felszólalás legfeljebb 3 perccel történő meghosszabbításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

36. § (1)¹⁰ A képviselő a napirendi pontokhoz nem tartozó önkormányzati ügyben az önkormányzati törvény szerinti módon felvilágosítást kérhet az abban meghatározott személyektől, melyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2)¹¹

(3)¹²

(4)¹³

(5)¹⁴

(6)¹⁵

(7)¹⁶

(8)¹⁷

(9)¹⁸

(10)¹⁹

37. § A szavazást az önkormányzati törvényben foglalt általános szabályokon túl ezen alcím előírásai szerint kell lebonyolítani.

38. § (1) A napirendi pont tárgyalásában tartott vita lezárását követően a határozati javaslatot az ülésvezető fogalmazza meg, és ismerteti azt a képviselő-testülettel. A határozati javaslatot vagy rendelettervezetet nem kell ismertetni – elegendő csupán annak tényére utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) Az ülésvezető a vita során elhangzott határozati javaslatot vagy rendelettervezetet érintő javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatról, majd az előterjesztés szerinti határozati javaslatról vagy rendelettervezetről szavaz. A szavazásra feltett módosító és kiegészítő javaslat szövegtartalmát az eredeti határozattal vagy rendelettervezettel egységes szerkezetben kell meghatározni. Az egységes szerkezetbe foglalt határozati javaslatot vagy rendelettervezetet – az ülésvezető ezirányú igénye esetén – a jegyző szövegezi meg.

(3) A szavazás történhet:

39. § (1) A nyílt szavazás erre a célra rendszeresített szavazatszámláló rendszer (a továbbiakban: gépi szavazás) alkalmazásával vagy kézfelemeléssel történik.

(2) Gépi szavazás rendszeresítése esetén az üléstámogató rendszer használatáról annak rendszeresítését megelőzően, új mandátumot szerzett képviselő esetében a képviselő eskütételét megelőzően ki kell oktatni a képviselőt.

(3) Gépi szavazás esetén a hanggal- és vizuális visszaszámlálóval jelzett időtartamon belül a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” gomb megnyomásával szavazhatnak, a szavazatokat az üléstámogató rendszer automatikusan összesíti.

(4) Amennyiben gépi szavazás lehetősége nem biztosított, a szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülésvezető először a határozati javaslat vagy rendelettervezet elfogadását („igen”), majd az elutasítását („nem”), végül a javaslat elfogadásában tartózkodást („tartózkodom”) teszi fel szavazásra. A határozati javaslat vagy rendelettervezet elfogadásáról, elutasításáról, vagy elfogadásában tartózkodásról addig lehet feltett szavazásonként kézfelemeléssel szavazni, amíg az ülésvezető meg nem állapítja és ki nem hirdeti a szavazás során leadott szavazatok számát.

40. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

(2) Név szerinti gépi szavazás esetén a 39. §-ban foglaltak szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy az ülésvezető a szavazást követően az üléstámogató rendszer kijelzőjéről felolvassa a szavazáson részt vett képviselők nevét, és az általuk leadott szavazatokat.

(3) Az üléstámogató rendszer igénybevétele nélküli név szerinti szavazás esetén az ülésvezető a képviselők névsorát – a polgármester kivételével – betűrend szerinti sorrendben olvassa fel. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A polgármester a szavazatát utolsóként adja le.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani:

41. § (1) Az önkormányzati törvényben meghatározott esetekben:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti titkos szavazást a napirendi pontban történő szavazást megelőzően a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára kell tartani, ha az indítványt a képviselő-testület vita nélküli döntéssel elfogadta.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását gépi szavazással, az üléstámogató rendszer titkos szavazáskor alkalmazott funkciójával kell lebonyolítani.

(4) Amennyiben a polgármester, vagy bármely képviselő azt indítványozza, a titkos szavazást az üléstámogató rendszer mellőzésével kell lebonyolítani, ha az indítványt a képviselő-testület vita nélküli döntéssel elfogadta.

42. § (1) Az üléstámogató rendszer működésképtelensége esetén, valamint a 41. § (4) bekezdése alapján tartott titkos szavazás során a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottságnak az ülésen résztvevő képviselő tagjaiból három fős szavazatszámláló bizottság alakul, melynek elnöke a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság elnöke, távollétében alelnöke, az alelnök távollétében az elnököt a képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül választja. Amennyiben a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság képviselő tagjai nincsenek jelen megfelelő számban az ülésen, a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, az ülésen résztvevő képviselőkből egyenkénti választással egészíti ki három fősre a szavazatszámláló bizottságot.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai az ülés helyétől elkülönült helyen, a választási eljárásról szóló törvény alapelveit alapul véve bonyolítják le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás számszerű eredményének megállapítását követően a szavazás érvényességét és eredményességét, valamint annak eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti, mely alapján az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a titkos szavazás útján hozott döntést.

43. § A szavazást kizárólag az önkormányzati törvényben meghatározott esetben és módon lehet megismételni.

44. § (1) A képviselő-testület a döntéseit – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az önkormányzati törvény szerinti egyszerű többséggel hozza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati törvény szerinti minősített többséggel dönt:

45. § (1)²²

(2) A képviselő-testület a döntési javaslat szavazásra bocsátásakor (a továbbiakban: szavazás) leadott szavazatok számának rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

(3) A képviselő-testület 47. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kétfordulós tárgyalás keretében is hozhat határozatot.

46. § Önkormányzati rendelet (ezen alcím alkalmazásában: rendelet) alkotását kezdeményezheti:

47. § (1) A 46. § szerinti kezdeményezést a rendelet-tervezet csatolásával a polgármesternél kell benyújtani.

(2) A rendelet-tervezetet a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell összeállítani.

(3) A polgármester a rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi véleményével ellátva előterjeszti a kezdeményezés benyújtását követő soron következő rendes ülésre. Amennyiben a rendelet-tervezet a 23. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a soron következő képviselő-testületi ülésre nem terjeszthető be, azt a rákövetkező képviselő-testületi ülésre kell előterjeszteni.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa kijelölt Polgármesteri Hivatali szervezeti egység vezetője (ezen alcím alkalmazásában együtt: előterjesztő) megvitatásra a tárgy szerint érintett bizottság és a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság elé terjeszti.

(5) A településrendezési tárgyú rendelet-tervezetek előterjesztése előtt azokat a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell véleményeztetni.

(6) Az előterjesztő a rendelet-tervezet bizottsági megtárgyalását követően azt a képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatást ad az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett és elfogadott javaslatokról, továbbá a kisebbségi véleményekről is, melynek nyomán a képviselő-testület dönt a rendelet-tervezet elfogadásáról.

(7) A képviselő-testület kétfordulós tárgyalás (első: koncepció, második: döntés) keretében

(8) A rendelet-tervezet végleges szövegét – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – a rendelet megalkotása előtt a jegyző szerkeszti meg. A kihirdetés napján hatályba lépő rendelet esetén a rendeletben fel kell tüntetni a kihirdetés pontos időpontját (óra:perc) is.

48. § (1) A jegyző a rendeletet az arról szóló hirdetménynek a Városháza hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztésével hirdeti ki, emellett gondoskodik a rendelet példányainak a Kertész László Városi Könyvtár részére történő megküldéséről és a rendelet egységes szerkezetű szövegváltozatának a Város hivatalos honlapján történő közzétételéről.

(2) Az önkormányzati rendeletet a rendelet-tervezet elfogadását követő három napon belül az önkormányzati törvényben megjelölt személyek aláírják.

(3) A rendelet kihirdetését követően annak szövege vagy az arról készült vázlatos tájékoztató a helyi sajtóban is megjelentethető.

(4) A hatályos rendeletek naprakész nyilvántartásáról és a módosított rendeletnek a módosító rendelettel egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet hatályosulásáról a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatalnak a rendelet alkalmazásával érintett szervezeti egysége gondoskodik.

(6) A bizottság – a hatáskörébe tartozó rendeletek vonatkozásában – figyelemmel kíséri a rendelet hatályosulását.

(7) Jogszabályi változás vagy megváltozott helyi társadalmi viszonyok esetén a (5) bekezdésben meghatározottak kötelesek a képviselő-testület felé jelezni az érintett rendelet módosításának szükségét.

49. § (1) A képviselő-testület a Város lakosságával való kapcsolattartás érdekében:

(2) A képviselő-testület, a bizottság és a képviselők a Város lakosságának egy részével vagy egészével, a helyi társadalmi-, érdekképviseleti szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel, valamint önszerveződő közösségekkel az SzMSz-ben nem szabályozott egyéb módon is tarthatja a kapcsolatot.

50. § (1) Közmeghallgatást szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közmeghallgatáson túl közmeghallgatást kell tartani:

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és az azon ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről legkésőbb a közmeghallgatást tíz nappal megelőzően a 23. §-ban foglaltak szerinti módon, valamint a helyi sajtó útján kell:

(4) A közmeghallgatást a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az általános alpolgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson bárki felszólalhat, valamint a polgármesterhez, az alpogármesterhez, a képviselő-testület tagjaihoz, vagy a közmeghallgatás tárgyában érintett szervezet vezetőjéhez javaslatot vagy kérdést intézhet. A javaslat vagy kérdés a közmeghallgatást megelőző munkanapig írásban is előterjeszthető, melyet a közmeghallgatást vezető a közmeghallgatáson felolvas.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérdés címzettje a közmeghallgatáson elhangzott kérdésre az önkormányzati törvényben meghatározottak szerinti módon és határidőben köteles érdemi választ adni.

(7) A közmeghallgatás elhúzódásának megakadályozása érdekében a felszólalók felszólalási ideje szükség szerint témakörönként és felszólalónként legfeljebb 5 perc időtartamban korlátozható. Amennyiben a felszólalás korlátozására tekintettel a felszólaló a javaslatát vagy kérdését érdemben nem tudja feltenni, úgy biztosítani kell számára, hogy javaslatát vagy kérdését a közmeghallgatást követő nyolc napon belül írásban terjeszthesse elő a polgármesternél. Az így előterjesztett kérdésre a (6) bekezdés szerinti módon kell válaszolni azzal, hogy a válaszadás határideje a kérdés vagy javaslat előterjesztésének napjával kezdődik.

(8) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közmeghallgatás összehívására és lebonyolítására az azt előíró jogszabály előírásait is alkalmazni kell.

51. § (1) A képviselő-testület a lakosság egészét vagy egy részét érintő kérdésben szükség szerinti alkalommal tart lakossági fórumot.

(2) A lakossági fórumon elhangzott véleményekről, javaslatokról és a kialakított állásfoglalásokról feljegyzés készül, amely alapján a lakossági fórumról a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatást kap.

(3) A külterületi lakott helyek lakosaival való közvetlenebb kapcsolattartás érdekében évente legalább egy alkalommal falugyűlést kell tartani. A falugyűlést a külterületi lakott helyeken a falugyűlés megtartására alkalmas, a 25. § (1) bekezdés szerinti kihelyezett ülés feltételeinek megfelelő helyen kell megtartani.

(4) A lakossági fórumról és a falugyűlésről szóló előzetes tájékoztatásra és meghívásra a 23. § bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) Az ülésről készült írásos feljegyzés, és az ülésen rögzített hanganyag alapján az önkormányzati törvény szerinti módon jegyzőkönyv készül, mely az önkormányzati törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

53. § (1) A nyilvános ülésről az 52. § szerint összeállított jegyzőkönyvből két eredeti példány készül, amelyből egy példányt a jegyző:

(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv elektronikus formában feltöltésre kerül a Város hivatalos honlapjára is.

(3) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről – a mellékletek nélkül – másolatok is készíthetők. Ezeket a jegyzőkönyvi másolatokat - szükség szerint - az önkormányzat tisztségviselői, illetve a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői kapják. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Városházán, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon kell lehetőséget biztosítani.

(4) A zárt ülésről az 52. § szerint egy példányban készül jegyzőkönyv, és arra az (1) bekezdés b) pontját és a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni.

54. § Az ülésről készült írásos feljegyzést és hanganyagot 15 évig kell megőrizni.

55. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntési joggal felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati törvényben meghatározott bizottságok létrehozásán túl állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

56. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai szervezetét és létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) A bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék, míg a bizottsági feladatkörök meghatározását a 4. melléklet tartalmazza.

(3)²⁵ A bizottság elnökét a képviselő-testület a polgármester előterjesztésére választja.

(4)²⁶ A bizottság képviselő-, illetve nem képviselő tagjait, az érintett bizottság elnökének előzetes véleménye kikérésével, a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület egy szavazás keretében választja. Amennyiben a képviselő-testület a bizottság tagjait nem választja meg, úgy személyükről egyenkénti szavazást kell tartani.

(5) Amennyiben a bizottság elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének a bizottság létrehozását, illetve a bizottsági hely megüresedését követő egy hónapon belül nem tesz eleget, vagy a képviselő-testület nem választja meg az elnök által jelölt személyt a bizottság tagjának, akkor a bizottság tagjára bármelyik képviselő a képviselő-testületi ülésen szóban vagy azon kívül írásban tehet javaslatot.

(6) A képviselő-testület az állandó bizottságokba – az elnöki tevékenység elősegítése érdekében – a (4)-(5) bekezdés szabályai szerint – a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ, aki az elnök akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét. Az alelnök egyéb bizottsági feladatait a bizottság elnöke határozza meg.

(7) A bizottságok elnökeit és tagjait külön rendeletben szabályozott módon tiszteletdíj, egyéb juttatás és költségtérítés illeti meg.

57. § (1) A képviselő-testület eseti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létrehozható, különösen:

(3) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó, vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát, valamint megbízatásának terjedelmét és kereteit a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

58. § (1) A bizottság a működése részletes szabályait ügyrendjében maga állapítja meg, melyet az alakuló ülést követő három hónapon belül kell elkészítenie és elfogadnia, az alábbi elvek figyelembe vételével:

(2) A képviselő-testület ülésének idején – a képviselő-testület ülésében elrendelt szünet kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(3) A bizottság döntési körében határozatot hoz. A bizottság határozatának jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a számozás és keltezés után a bizottság rövidített (kezdőbetűiből monogramosan képzett) megnevezését és a „Biz. számú határozat” szövegezést kell alkalmazni.

(4) A tárgyban érintett bizottság véleményezése nélkül nem nyújtható be a képviselő-testület ülésére:

(5) A képviselő-testület ülésén a bizottság által véleményezett előterjesztés tárgyalása során a bizottság elnöke a 27. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerint tájékoztatás keretében ismerteti a bizottság döntését, valamint a döntéssel ellentétes – ún. kisebbségi – véleményt is.

(6) A bizottság nem képviselő tagját a 62. § (2) bekezdés c)-e) pontjai szerinti titoktartási kötelezettség terheli, mely a bizottsági tagsága megszűnését követően is fennáll.

59. § (1) A bizottságra átruházott hatáskörökben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztratív feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait – a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerinti módon – a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei látják el. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottságok által tárgyalt napirendnek megfelelő felkészültségű, az anyagot előterjesztő személy vagy helyettese a napirend tárgyalásakor jelen legyen a bizottsági ülésen.

60. § A bizottság a tevékenységéről legalább a választási ciklus végén a képviselő-testületnek beszámol.

61. § (1) A bizottság tagjaira a 62. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat – az értelemszerű eltéréseken túl – a (2)-(3) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bizottság éves munkatervében meghatározott ülésről két alkalommal indokolatlanul távolmaradás miatti tiszteletdíj csökkentését megalapozó körülmények fennállásának megállapításáról a bizottság elnöke dönt, mely ellen tizenöt napon belül a bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért.

(3) Három egymást követő bizottsági ülésről igazolatlanul távolmaradó bizottsági tag bizottsági tagsága alóli felmentését a bizottsági elnök javaslatára a bizottság a képviselő-testületnél kezdeményezi.

62. § (1) A képviselő az önkormányzati törvényben meghatározott jogokon kívül:

(2) A képviselő az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezettségeken túl köteles:

(3)²⁹

(4) Ha a képviselő:

(5) A tiszteletdíj csökkentését megalapozó körülmények fennállásának megállapításáról:

(6) A tiszteletdíj csökkentésével érintett képviselő a (5) bekezdésben foglalt döntés ellen a döntés közlését követő tizenöt napon belül a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért, melyben előadhatja a döntésben foglaltakkal szembeni kifogásait, és az azokat alátámasztó bizonyítékait. A képviselő-testület a jogorvoslati kérelem előterjesztését követő rendes ülésen vita nélkül, egyszerű többséggel határoz, melynek során megtámadott döntést hatályában tartja, vagy azt hatályon kívül helyezi.

(7) A képviselő önkormányzati törvény szerinti összeférhetetlensége esetén az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében tett, a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottság részére kell átadni.

63. § (1)³¹ A képviselők a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a polgármesterrel történt előzetes időpont egyeztetést követően a Városháza 54. sz. irodahelyiségében – annak tárgyalások céljára szolgáló funkciója mellett is – igénybe vehetik.

(2)³² A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a polgármestertől kérheti a jegyzo@hajduboszormeny.hu e-mailcímre megküldve.

(3)³³ Legfeljebb 5 oldalnyi terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb terjedelmű anyagokat megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphat meg a jegyző által a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetőjétől, vagy azt elektronikus formában kapja meg..

(4)³⁴ A képviselő a jegyző által szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól, melyre a tájékoztatást harminc napon belül kapja meg. A képviselő részére adott tájékoztatásokról a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői részletes nyilvántartást vezetnek.

(5)³⁵ Ha a képviselő a képviselő-testület bizottságai feladat- és hatáskörét érintő felvilágosítást kér, a polgármester útján erről a bizottságot a legközelebbi rendes ülésén értesíti.

(6)³⁶

(7) A képviselői munkához szükséges számítógép, nyomtató, internet, önkormányzati dokumentumok az (1) bekezdésben megjelölt helyiségben kerülnek elhelyezésre. Ezen számítógépről elérhetők az önkormányzati határozatok, rendeletek, internetes jogtár, jegyzőkönyvek, kivonatok, előterjesztések. A képviselő-testület a képviselők munkájának segítésére hordozható számítógépet (laptopot) biztosít. A testületi, bizottsági meghívók, előterjesztések, kivonatok, és rendeletek a képviselők részére elektronikus formában kerülnek megküldésre.

(8) Az elektronikus kapcsolattartás biztosítására – a képviselő ezirányú igénye esetén – a képviselő részére hivatali e-mail címet kell létrehozni, mely a képviselő titulus nélküli nevéből és a Város hivatalos honlapja címéből képződik, az e-mail címekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva (pl. vezeteknev.keresztnev@hajduboszormeny.hu)

64. §³⁷ A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat, aki felügyeli a képviselő-testület által a tanácsnok hatáskörébe rendelt önkormányzati feladatok ellátását. A tanácsnok nevét és az általa felügyelt ügyek felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

65. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, tagja a képviselő-testületnek.

(2) A polgármester jogállására és feladataira az önkormányzati törvény szabályai az irányadóak.

(3)³⁸ A polgármestert az önkormányzati törvényben meghatározott feladatokon és hatáskörökön kívül a képviselő-testület az alábbi külön feladatok ellátásával és hatáskörökkel ruházza fel:

(4)³⁹ A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, és meghatározza a jogszabályok keretei között az illetményét.

(5) A polgármester döntési jogköre a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti esetben – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki – az alábbi ügyekre terjed ki:

(6) A polgármester havonta legalább egy alkalommal legalább három óra időtartamban lakossági ügyfélfogadást tart. Az ügyfélfogadás rendjét a polgármester saját hatáskörben határozza meg úgy, hogy az lehetőség szerint minden hónap azonos napjára essen.

66. § (1)⁴⁰ A polgármester tartós akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a polgármestert helyettesítő általános alpolgármester jogai és kötelezettségei – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki – azonosak a polgármesterével.

(2)⁴¹ A főállású alpolgármester a polgármester irányításával és az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.

(3)⁴² A főállású alpolgármesterek száma 1 fő, jogállása választással létrejövő sajátos közszolgálatai jogviszony.

67. § (1) A jegyző az önkormányzati törvényben meghatározott feladatokon kívül:

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén:

68. § (1) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű - jogi személyiséggel felruházott -, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely:

(2) A képviselő-testület és a polgármester az (1) bekezdés b) pontjában foglalt államigazgatási feladat- és hatáskörök vonatkozásában nem irányíthatja a hivatalt, utasítási jogot nem gyakorolhat, de ellenőrizheti az ügyintézés színvonalát, valamint – a jegyző előterjesztése nyomán – meghatározza a Polgármesteri Hivatal személyi állományának létszámát.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint működési rendjének egyéb kérdéseit a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

69. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő az önkormányzati törvényben foglaltak szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

70. § A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottságot (ezen alcím alkalmazásában: Bizottság) ruházza fel.

71. § (1) A képviselő a Mötv. 39. § (5) bekezdésében megjelölt adatok bejelentésére a bizottsági felhívás kézhezvételét követő három napon belül köteles.

(2) A Bizottság tagjait az azonosító adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, mely alól kizárólag törvényben meghatározott esetekben kaphatnak felmentést.

(3) A vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos eljárási szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

72. § A Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának részvételével működő társulásokat az 3. függelék tartalmazza.

73. § (1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatás összegét.

(3) Amennyiben a képviselő-testület Hajdúböszörmény nemzetiségi lakosságát e minőségében érintő, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgyú előterjesztést tárgyal, az érdemi döntéshozatalra a települési nemzetiségi önkormányzat előzetes egyetértésével kerülhet sor.

(4) Az általános alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, és kölcsönösen tájékoztatják egymást a helyi nemzetiségbe tartozó hátrányos helyzetű személyeket érintő programokról.

(5) A Polgármesteri Hivatal közreműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(6) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek továbbításáról a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz. A Polgármesteri Hivatal szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat működéséhez.

74. § (1)⁴⁴ Az SzMSz függelékének módosítása nem minősül az SzMSz módosításának, annak folyamatos naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(1a)⁴⁵ E rendelet függelékei:

(2) Ez a rendelet 2024. december 01. napján lép hatályba, azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 20/2007 (IV. 26.) Önk. rendelete.