1. § A város területén a köztisztasági szolgáltatás megszervezése a Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezetet (továbbiakban: GAMESZ), ellenőrzése a Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályának a feladata.

2. § (1) Az utak tisztántartása: az út tisztítás feladatai körébe tartozik az úttest burkolatának, a járdának, a gyalogútnak és kerékpárútnak, a tömegközlekedési pályáknak és megállóhelyeknek, a járdaszigeteknek, az úttartozékoknak, a várakozóhelyeknek és kijelölt rakodóhelyeknek, a zajárnyékolófalaknak és az út menti közlekedési létesítményeknek a tisztítása. A tisztán tartási kötelezettség a földutakra is kiterjed. A közutat – annak nem közlekedési célú igénybevétele esetén – a használó köteles tisztán tartani. A tisztán tartás magában foglalja valamennyi szennyeződés eltávolítását.

(2) A földutak használói: azon magánszemélyek vagy vállalkozások, amelyek a tevékenységük végzése során az adott földutat rendszeresen igénybe veszik. Amennyiben az igénybevevők kiléte nem állapítható meg, használók az adott úttal, útszakasszal szomszédos termőföldek tulajdonosai.

3. § (1) A város területén lévő sétányok, közparkok és ehhez tartozó járdák, továbbá az önkormányzati kezelésben lévő kiépített utak tisztán tartásáról, télen síktalanításáról a GAMESZ köteles gondoskodni.

(2) A piac, vásártér tisztán tartásáról a GAMESZ, vállalkozásba adás esetén a vállalkozó gondoskodik.

(3) Helyi közutakon közúti jelzések és egyéb úttartozékok tisztán tartása, helyreállítása, pótlása a GAMESZ feladata.

(4) Azokon a földutakon, ahol a közlekedési célú igénybevételen kívül gazdasági célú igénybevétel is történik (jellemzően külterületi dűlőutak) a növényzet, gyomok irtása vagy kaszálása, általában az út tisztán tartása, az utak használóinak a feladata. A gyomirtást a szükségnek megfelelően, de legalább évente két alkalommal el kell végezni.

4. § (1) Hajdúdorog város közigazgatási határán belül az ingatlan tulajdonos, ingatlan kezelő, vagy használó (továbbiakban: tulajdonos) függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság köteles

(2) Tilos ingatlanok elé köveket, oszlopokat kihelyezni, vagy szalaggal, dróttal, egyéb anyaggal leválasztani, oly módon, hogy akadályozza vele a biztonságos közlekedést.

(3) Ahol a gyalogos forgalom, illetve közlekedésre szolgáló útfelület a járműforgalom céljára szolgáló úttesttől nincs felismerhetően elkülönítve, ott az ingatlan mentén legalább egy méteres sáv távolságot kell járdának (gyalogútnak) tekinteni.

(4) Az ingatlanok előtti új átereszek építése alkalmával a műtárgy a mértékadó vízhozamot kiöntés és károkozás nélkül vezesse el és ezért megfelelő méretű átereszek beépítése javasolt, melyről gondoskodni az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kötelessége.

(5) A két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú területsáv, átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

5. § (1) Szemetet, hulladékot közterületen tárolni, állati hullát, vagy egyéb anyagokat közterületen lerakni, közterületre szennyvizet kiönteni, kiengedni, vagy más egyéb módon szennyezni szigorúan tilos.

(2) Közterületen a járművek gázolásából eredő állati hullát a GAMESZ, vállalkozásába adás esetén a vállalkozó köteles az egészségügyi követelményeknek megfelelően haladéktalanul eltávolítani.

(3) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot stb.) csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni köteles. Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt fel-, vagy lerakás elvégzése után haladéktalanul megtisztítani.

(4) Közterületen tilos a haszonállatok legeltetése, kivéve, ha arra a közterület felügyelő írásban engedélyt adott.

(5) Közterületen növényzet (fák, virágok, cserjék, fűfélék) ültetése akkor megengedett, ha annak rendeltetését nem zavarja. Az ültetett növényzetet bekeríteni, vagy balesetveszélyt okozó tárgyakat kihelyezni tilos. A növényzetet védeni csak figyelemfelkeltéssel szabad.

(6) Külterületi földutak mentén fasor telepítése csak az út ingatlan határán kívül, az út legjobb benapozásának figyelembevételével lehet (jellemzően az út északi és keleti oldalán). Az önkormányzati tulajdonú utakon meglévő fasorok ápolása a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályával történő egyeztetés és bejelentés alapján történhet.

6. § (1) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkákat úgy kell végezni, hogy a közterületen por és szennyeződés ne keletkezzen. A porképző anyagok locsolásáról, illetve a keletkezett szemét, darabos hulladék elszállításáról az építtetőnek gondoskodni kell.

(2) A közterületen építési, bontási és egyéb hulladékokat csak az Önkormányzattal kötött közterület használatra vonatkozó bérleti szerződés alapján lehet tárolni.

(3) A kitermelt, illetve felhasználásra nem került anyagokat a kivitelező vállalat, magánerőből történő építkezésénél a tulajdonos már a munkálatok közben is köteles folyamatosan, a befejezés után megmaradt anyagot, törmeléket pedig 3 napon belül a kijelölt helyre elszállítani.

(4) Az építkezés, bontás, vagy tatarozás környékét szükség esetén kerítéssel kell lezárni a környező területtől.

7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyen, valamint annak közvetlenül környékét 3 méteres körzetben állandóan tisztán tartani, az árulásból származó hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról saját költségükre gondoskodni.

(2) A közterületen tartózkodó (parkoló) fogatolt járművek és gépjárművek üzembentartói kötelesek parkolóhelyüket tisztán tartani, a tartózkodásuk alatt keletkezett szemét és egyéb hulladék elszállításáról gondoskodni.

(3) A kereskedelmi és vendéglátó - ipari tevékenységet végző ingatlan üzemeltetője vagy tulajdonosa köteles

(4) Tilos

8. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a város lakossága számára nyitva álló helyiségek szennyezése tilos. Az említett területeken szemetet, hulladékot (papír, gyümölcshéj) szennyező-, vagy egészségre ártalmas szemetet kiönteni, elszórni szigorúan tilos. A fentiekben említett helyeken szemetet, hulladékot az erre kijelölt szemétgyűjtő edényzetbe kell dobni.

(2) A közterületeken elhelyezett papír- és hulladékgyűjtő edényzetek beszerzéséről, folyamatos kiürítéséről, tisztán tartásáról, karbantartásáról a GAMESZ köteles gondoskodni.

(3) A közterületen elhelyezett elkülönített hulladékgyűjtő szigetek mellé hulladékot lerakni tilos.

9. § (1) A közterület tisztaságát belterületen a közterület-felügyelő, külterületen a mezőőrség tagjai folyamatosan ellenőrzik.

(2) Ha a lakosság közterületen elhagyott hulladékot észlel, bejelentését írásban vagy szóban a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban teheti meg. A bejelentés valódiságát belterületen a közterület-felügyelő, külterületen a mezőőr ellenőrzi és intézkedik a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Amennyiben a közterület-felügyelő vagy a mezőőrség tagjai a közterületen ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, elhagyott hulladékot találnak, írásban vagy szóban haladéktalanul értesítik a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalt a hulladék helyéről, összetételéről és becsült mennyiségéről, melyet fotóval dokumentálnak, valamint az észleléskor azonnal intézkednek a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa megállapítása érdekében.

(4) A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal ügyintézője, amennyiben rendelkezésre áll a hulladék elhagyóját igazoló dokumentum, annak megküldésével együtt a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelentést tesz a hulladékgazdálkodási hatóság felé.

(5) Amennyiben az elhagyott hulladék tulajdonosának, korábbi birtokosának személye ismeretlen, a közterületen elhagyott hulladék a tudomásszerzést követő nyolc napon belül, a Hajdúdorog Város Önkormányzata Járási Startmunka Mintaprogram keretében, közfoglalkoztatottak bevonásával kerül összegyűjtésre és elszállításra előkészítésre.

(6) Az elhagyott hulladék összegyűjtését és elszállításra előkészítését követően

(7) Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések költségeit az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

10. § (1) Az ivóvizet szolgáltató ejektoros és mélyfúrású közkutak (a továbbiakban: kutak) környékét, környezetét, különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől. A közkutak környezetében mosakodni, kannákat, egyéb tárgyakat mosni, állatokat itatni tilos. Meg kell akadályozni az elcsurgó víznek a kútba való visszafolyását. Mind a mélyfúrás, mind az ejektoros rendszerű közkutaknál biztosítani kell a kifolyó víz megfelelő elvezetését.

(2) Ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, szennyvíz- és emésztőgödör, trágyatároló stb.), amely a kút vizét, vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezi, létesíteni csak hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságokban szabad.

11. § (1) Az épület tulajdonosa (kezelője, használója) a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatának előírásai szerint köteles gondoskodni, hogy az épület tetőszerkezetéről lefolyó csapadékvíz a járdára ne csurogjon.

(2) A város bel- és külterületén lévő belvízelvezető árokban szennyvizet, trágyalevet bevezetni, vagy más egyéb módon elzárni a víz szabad folyását, partjait szemét vagy hulladék lerakásával, vagy más egyéb módon szennyezni tilos.

(3) Külterületen, helyi közúton árkot létesíteni kizárólag csapadékvíz-elvezetés vagy szikkasztás céljára a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályával egyeztetett módon lehet. Védelmi céllal árkot létesíteni csak a közút határán kívül, a biztonságos közlekedést nem veszélyeztető módon lehet.

(4) A közcsatornával el nem látott ingatlan tulajdonosa egy évre visszamenőleg, hitelt érdemlően köteles bizonyítani a szennyvízkezelést, a szennyvízelhelyezést.

(5) Meglévő csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkok betemetése tilos.

12. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság 11738125-15373216-03920000 számú Talajterhelési díj beszedési számla javára fizeti be.

(2) 1.400.- Ft/m³ talajterhelési díjkedvezmény kerül megállapításra az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül azon kibocsátó esetében, aki 2025. július 1. napja és 2026. június 30. közötti időtartam alatt adja be kérelmét az egyszeri vissza nem térítendő szennyvíz-hálózatra való rákötést segítő települési támogatásra (továbbiakban: kérelem) és írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy ingatlanát a szennyvízhálózatra rácsatlakoztatja legkésőbb 2026. augusztus 31. napjáig, s ezen nyilatkozatát 2026. június 30-ig írásban eljuttatja a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal adóhatóságához. A rácsatlakozás tényét legkésőbb 2026. szeptember 15-ig igazolnia szükséges a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal adóhatósága felé. 1.400.- Ft/m³ talajterhelési díjkedvezmény kerül megállapításra az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, amennyiben a kibocsátó részletfizetési kedvezményben részesül, írásbeli nyilatkozatában vállalja, a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal által kiadott részletfizetésről szóló határozatban meghatározott utolsó befizetési határidőtől számított 30 napon belül a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozást, s ezen nyilatkozatát a részletfizetést engedélyező határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül eljuttatja a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal adóhatóságához.

(3) Amennyiben a 2022. július 1. napja és 2025. június 30. között kérelmet benyújtó igénylő a helyi adóhatóság felé nem igazolja a (2) bekezdés szerinti csatlakozás tényét 2025. szeptember 15-ig, a 2025. július 1. napja és 2026. június 30. között kérelmet benyújtó igénylő a helyi adóhatóság felé nem igazolja a (2) bekezdés szerinti csatlakozás tényét 2026. szeptember 15-ig, illetve azon kibocsátók esetében akik részletfizetési kedvezményben részesülnek, a rákötéstől számított 30 napon belül nem igazolják a rákötés tényét, úgy az adott talajterhelési díj-kedvezmény érvényét veszti és a talajterhelési díj az eredeti esedékesség időpontjára a vonatkozó fogyasztási adatok alapján a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben (továbbiakban: Ktdt.) meghatározott mértékkel kerül megállapításra.

(4) A helyi vízgazdálkodás hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig.

(5) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200 Ft/m³. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait Ktdt. tartalmazza, a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó Hajdúdorog esetében 1,5. A talajterhelési díj mértéke: 1800 Ft/m³.

(6) A vízfogyasztás mérési lehetőségének hiányában a megállapított átalány mennyisége az ingatlant használók számának figyelembevételével 1 m³/ fő/hó.

13. § (1) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásban az adatokat telephelyenként tünteti fel.

(2) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyként megállapítható.

14. § (1) A jegyző részére a közszolgáltató a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat

(2) A jegyző részére a folyékony hulladék elszállítására feljogosított szervezet a kibocsátók szennyvíztárolójából az előző évben elszállított és igazolatlan jogszabályi előírások szerint elhelyezett folyékony hulladék mennyiségéről minden év február 28. napjáig adatot szolgáltat.

(3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

(4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán nyilvántartást vezet.

15. § Zaj- és rezgéskeltő üzemet, kisipari műhelyt telepíteni, elhelyezni csak úgy szabad, hogy a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1., 2., 3., 4. és 5. számú mellékleteiben foglaltnál nagyobb zajhatással, rezgéskeltéssel ne terhelje. A berendezések zaj- és rezgéskeltő hatását a tulajdonosnak kell igazolni a műszaki leírás, vagy bemérés alapján.

16. § (1) Hajdúdorog Város Önkormányzata környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében „környezetvédelmi alap”-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap megnevezése: Hajdúdorog Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

17. § Az Alapot az alábbi pontokban meghatározott célokra lehet fordítani

18. § (1) Az Alapba történő befizetéseket és az onnan történő kifizetéseket a Polgármesteri Hivatal elkülönítetten kezeli.

(2) Az Alap felhasználásáról szóló döntések végrehajtását a Képviselő-testület ellenőrzi.

(3) Az Alapba befolyt összeget, mely nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

(4) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős.

20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 12. § (2) bekezdése és a 19. § g) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.