1. § (1) A rendelet célja: Dunakeszi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az élhető települési környezet megteremtése az élő növényállomány megőrzése, védelme és fejlődésének biztosítása valamint biológiai sokféleség védelme és növelése.

(2) Ennek érdekében kifejezett cél

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

3. § E rendelet alkalmazása céljából:

4. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül levő zöldfelület tulajdonosa, vagyonkezelője, fenntartója vagy üzemeltetője (a továbbiakban:használó) köteles a tulajdonában, kezelésében, üzemeltetésében lévő zöldfelületeket fenntartani, valamint gondoskodni a növényzet ápolásáról, minőségének javításáról és az időszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feladatai keretében köteles a zöldfelületet

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló a rendelet hatálya alá tartozó zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül, a tulajdonos, a vagyonkezelő ettől eltérő döntése hiányában, mindenki ingyenesen használhatja. Ha a használat során állagsérelem következik be és ezáltal a tulajdonost kár éri, a használó köteles az általa okozott kárt megtéríteni. A tulajdonos ennek biztosítása érdekében jogosult a használótól előzetesen meghatározott mértékű kauciót bekérni.

(4) A települési zöldfelületek térbeli folytonosságát és minőségét a telkek szintjén is biztosítani kell. Törekedni kell a település összes telkén a háromszintes növényállomány kialakítására és a zöldfelületek növénytakaróval történő borítására, illetve a biológiai sokféleség megőrzésére.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló zöldterületek fenntartásához, megóvásához és fejlesztéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározott mértékben biztosítja.

5. § (1) A zöldterületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, elpusztítása, károsítása, szakszerűtlen kezelése.

(2) A zöldfelületen lévő élő fák kivágására csak az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélyben foglaltak alapján kerülhet sor.

(3) Tilos a zöldterületeken lévő fákról, növényekről tulajdonosi engedély nélkül a virágok, termések stb. szedése, a fák megcsonkítása.

(4) Tilos a zöldterületek növényzetét, felszerelési tárgyait vagy azok tartozékát, az ott elhelyezett köztéri műtárgyakat, játszóeszközöket megrongálni, elpusztítani.

(5) Járművel, kerékpárral csak a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.

(6) Parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, ott megállni tilos.

(7) Zöldterületen gépjárművet javítani, mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót, kerti csapot, közkutat, igénybe venni tilos.

(8) Zöldterületen szemetelni, azt bármilyen módon (pl. útszóró sóval - NaCl, higítószerekkel, ásványi olajokkal, savakkal, lúgokkal, festékekkel, cementtel vagy más kötőanyagokkal) beszennyezni, vagy azon törmeléket vagy egyéb tárgyat engedély nélkül elhelyezni tilos.

(9) A zöldterületet a rendeltetésétől eltérő célra (például: árusítás, rendezvények, egyéb üzleti tevékenység) a tulajdonos előzetes egyetértésével, csak megfelelő engedéllyel, ideiglenesen, a helyreállítás költségeinek megtérítése és az esetleges hatósági engedélyezés során megállapított megfelelő biztosítékok kikötése mellett lehet használni. A használat megkezdése előtt a tulajdonos és a használó által közösen végzett, megelőző állapotfelmérés szükséges.

(10) A zöldfelületeket, az azokon átvezető útvonalakat, sétányokat, játszótereket, játszószereket mindenki csak saját felelősségére, rendeltetésszerűen, a jelen rendeletben, más jogszabályokban és a tulajdonos által meghatározott feltételek szerint használhatja.

(11) A helyi közlekedéssel összefüggő feladatok megvalósítása során úgy kell eljárni, hogy a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen – a közlekedés és a parkolás feltételeinek biztosítása mellett – a zöldterület kellő védelmet kapjon, annak érdekében, hogy funkcióját folyamatosan betöltse és épségben fennmaradjon.

(12) Tilos a közhasználatú zöldfelületeken közműveket fektetni, kivéve, ha a közműfektetés alapos indokkal, jogszabály, helyi építési szabály vagy településképi rendelkezés alapján, műemléki érték védelme érdekében, vagy közútkezelő burkolatbontási hozzájárulása hiányában más nyomvonalon nem oldható meg. Új közművezeték építésekor az építéshez kapcsolódó nyomvonal és földmunka meglévő zöldfelületi elem gyökérzetét nem sértheti, veszélyeztetheti, és az új közműveztéket a meglévő és telepítendő fás növényzettől elkülönítetten kell kialakítani, javasolt ilyen esetekben a gyökérgát beépítése.

(13) A halasztást nem tűrő igénybevételek (pl. csőtörés) esetén az igénybe vevő köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, és gondoskodni az eredeti állapot 30 napon belül – a tulajdonossal egyeztetett módon – történő helyreállításáról, az érintett terület és közvetlen környezete tisztán tartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a növényzet és állatvilág védelméről. Ha a növényültetés és az egyéb helyreállítási munkák szakmai okok alapján ezen időn belül nem végezhetők el, akkor azokat a legközelebbi ültetési időszakban kell végrehajtani.

(14) Aki a közhasználatú területen lévő növényzetet megrongálja, köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha ez nem lehetséges, akkor a rongálással okozott kárt megtéríteni az Önkormányzat részére. Fák visszafordíthatatlan károsítása esetén a kár mértékét a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló 30/2015. (XI.4.) önkormányzati rendelet 3. §-a szerint kell megállapítani.

6. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló, vagyonkezelésében vagy egyéb jogszerű használatában lévő ingatlanokon található fákról nyilvántartást vezet.

(2) Az ingatlan használója az Önkormányzat megbízásából a felmérést végző, nyilvántartást vezető személyeket – a felméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra beengedni köteles.

(3) Közhasználatú területen fás szárú növényt ültetni kizárólag az ingatlan tulajdonosának előzetes hozzájárulásával lehet.

(4) Közhasználatú terület fásítására csak díszfaiskolából származó, vagy zöld védjeggyel rendelkező, az ökológiai feltételeknek megfelelő növényfajt, növényfajtát lehet felhasználni.

(5) Tilos közhasználatú területre kiültetni a 4. mellékletben meghatározott fafajokat.

(6) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

(7) Közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása az adott fasor vonalába történő telepítéssel, lehetőleg a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak. Indokolt esetben (pl. biodiverz fasor telepítése vagy fasor fafajának fokozatos cseréje) eltérő fajú fákkal is pótolhatók a fahiányok.

7. § (1) Közterületen meglévő fahelyet faültetés (8. melléklet) számára, közműmentesen, hosszú távra meg kell őrizni, és csak kivételesen indokolt esetben lehet megszüntetni.

(2) Újonnan kialakítandó fahelynek meg kell felelnie az oda ültetni tervezett növényfaj ökológiai és termesztési igényeinek.

(3) A fahely kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a fahely talajának állapotára, és amennyiben az nem felel meg az ültetendő fa hosszú távú igényeinek, talajcserét kell végezni.

(4) A fahely kialakításakor a terület vízháztartásának figyelembevételével kell kialakítani a vízelvezetést, szükség esetén drénréteget vagy dréncsövet kell beépíteni.

(5) Az ültetőgödröt a telepítendő fa, facsemete tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő méretűen, de minimum 2,25 m3 térfogattal kell kialakítani, amelynek rövidebb oldala min. 1m azt ültetőközeggel kell feltölteni. Az ültetőgödör eredeti talaját csak legalább 50%-ban jó minőségű termőfölddel és az ültetendő növény eredését segítő talajjavító anyagokkal keverve lehet visszatölteni.

(6) A beültetett fát az ültetés után a szélterhelés ellen védeni kell. A fát min. 1 darab körmart támrúd elhelyezésével, ahhoz hevederes (gurtnis) kikötéssel, beöntözéssel (60 1 víz/fa), fatányér kialakítással kell kiültetni.

(7) Fás szárú növény megtarthatósága érdekében műszaki-tervezési, mérnökbiológiai és gyökérmenedzsment eszközök alkalmazásának követelménye írható elő.

(8) A fát a telepítést követő 3-5 évben a fa fajának és fajtájának megfelelően rendszeresen öntözni kell.

(9) Tilos az élő fára, cserje évelő és egynyári virágágyásban álló oszlopra, hulladékgyűjtőre - plakátot, hirdetést vagy más reklámhordozót kiragasztani, kiszegezni.

(10) Tilos a fahelyek és a fás szárú növényekkel beültetett zöldfelületek taposása, szennyezése, azon a járművel parkolás vagy a talaj tömörödésével, a növények (pl. gyökérnyak vagy a törzs) sérülésével járó tevékenységek végzése. Közterületi vendéglátó teraszok és rendezvények esetében gondoskodni kell az ott lévő fás szárú növények megóvásáról, különösen a taposás és ráparkolás elleni védelméről.

(11) Tilos a fa kezelőjének hozzájárulása nélkül a fákon bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést elhelyezni, vagy a fákhoz rögzíteni. A fán talált vagy ahhoz rögzített tárgyat, eszközt, berendezést a fa kezelője a tárgy, eszköz, berendezés tulajdonosának értesítése vagy jóváhagyása nélkül eltávolíthatja.

(12) A rendelet hatálya alá eső területen lévő fás szárú növény tulajdonosa vagy kezelője köteles a fás szárú növényt a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni. Jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

(13) Ha a fa a jó karbantartás elmaradása miatt válik élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi szempontból veszélyessé, akkor az a tulajdonosnak felróható, pótlási kötelezettség ezen esetben is előírható.

(14) Amennyiben bárki a rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényben, annak törzsében, gyökérzetében, ágrendszerében sérülést, faértékcsökkenést okoz, a faápolási költségek megtérítésére, az értékcsökkenés pénzbeli megfizetésére, illetve visszafordíthatatlan károkozás esetben a fás szárú növény pótlására köteles.

(15) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növény balesetveszélyes részeinek eltávolításáról, akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is.

(16) A használó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékéinak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

8. § (1) Minden olyan esetben, amikor az építési tevékenység közhasználatú területen álló fás szárú növényzetet érint, az építtetőnek az építési beruházás tervezési szakaszában, de legkésőbb az építési tevékenység megkezdése előtt a közhasználatú terület tulajdonosától a munkavégzéshez hozzájárulást kell kérni. A közhasználatú terület tulajdonosa előírhatja, hogy a munkavégzéshez táj- és kertépítész vagy favizsgáló és faápoló szakmérnökkel vagy szakemberrel a 6. melléklet szerinti favédelmi tervet kell készíttetnie.

(2) A favédelmi tervben meg kell határozni a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket, javaslatot kell tenni a védelmükre, és meg kell tenni a védelmükhöz szükséges intézkedéseket.

(3) Fás szárú növénnyel érintett területen építési munka csak a favédelmi tervben foglalt intézkedések betartásával végezhető.

9. § (1) Favédelmi zóna kijelölésénél arra kell törekedni, hogy a kijelölt terület a fa teljes gyökérzetét megvédje. A gépek, eszközök és munkálatok okozta mechanikai sérülések (pl. kéregsérülés, gyökerek szakadása, korona sérülése) ellen a favédelmi zóna határát el kell keríteni. A törzsvédő palánk felhelyezésénél különösen arra kell figyelni, hogy palánk alapja a gyökérnyakra ne kerüljön rá. Oszlopos vagy ferde állású fák esetében a favédelmi zónát egyedileg kell megállapítani.

(2) Ha a teljes favédelmi zóna elkerítésére nincs lehetőség, akkor a statikai védőzónát kell elkeríteni, ügyelve arra, hogy a kerítés elhelyezésekor a fa gyökere ne sérüljön meg. A statikai zónában munkálatok végzése tilos, kivételes esetekben csak a favédelmi tervben rögzített részletes előírások betartásával megengedett.

(3) A csurgóterületen a munkálatok csak kézi bontással végezhetők. A teljes favédelmi zónában a munkálatok csak a favédelmi tervben foglaltak szerint végezhetők.

(4) A fa törzsét védeni kell, legalább 2 m magas deszkázattal történő körbekerítéssel. A védelemre szolgáló deszkázatot a fa sérülése nélkül kell rögzíteni, és nem szabad közvetlenül a gyökérnyakra ráhelyezni.

(5) A koronát a gépek, eszközök okozta károktól meg kell védeni, szükség esetén a veszélyeztetett ágakat fel kell kötözni, a munkálatok előtt a balesetveszély és a további sérülések elkerülése végett meg kell metszeni.

(6) Árok, illetőleg építési gödör ásását a gyökérterületen lehetőleg el kell kerülni. Amennyiben elkerülhetetlen, akkor a kivitelezést a gyökérzet kímélésével kell végezni, az árok, ill. építési gödör törzstől mért legkisebb távolsága a törzsátmérő négyszerese, de legalább 1,0 m legyen. Az ásás során a fa statikai védőzónája nem sérülhet.

(7) Fák törzsétől a törzsátmérő négyszerese sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelése kizárólag kézi munkaerővel végezhető el.

(8) Amennyiben a földalatti vezetékek lefektetése mégis érinti a gyökérzónát, a vezetékeket lehetőleg a gyökérzet mélysége alá, a gyökerek alatt átfűzve kell telepíteni. Az ásás során a gyökerek sérülését meg kell akadályozni, az esetleges sérüléseket fasebészeti módszerekkel kezelni kell.

(9) Földmunkák során 5 cm-nél vastagabb gyökerek elvágása lehetőség szerint kerülendő. Amennyiben szükséges, az 5 cm alatti gyökereket metszéssel kell levágni, metszés után a metszési felületet növekedést serkentő anyaggal kell kezelni.

(10) A fák gyökérzónájának a felszínre kerülésekor a gyökérzetet óvni kell a kiszáradástól, a gyökerek szabadon nem állhatnak, azokat légáteresztő, nedvességtartó anyaggal (pl. geotextillel, kókuszrosttal) takarni kell (egyedi gyökérvédelem). A takaróanyagot nedvesen kell tartani. Vízelvezetési problémák miatt a fák gyökérzónája nem ázhat el, illetve nem állhat pangó vízben.

(11) A favédelmi zónában lehetőség szerint el kell kerülni sávalap készítését, azt pontalapok készítésével kell kiváltani. A pontalapok kialakítása során a statikailag fontos gyökerek nem sérülhetnek. Amennyiben sávalap építése nem kerülhető el, akkor a sávalap és a fa közé gyökérgátat kell építeni.

(12) A fa környezetében folyó munkák során a gyökérterületen való talaj vagy más anyag felhordását lehetőleg el kell kerülni. A gyökérterületen a talajlehordás tilos.

(13) Megtartandó fa esetében a fa törzse körül 1 méteres távolságon belül semmilyen burkolat nem létesíthető.

(14) Amennyiben gépek vagy más hőforrások miatt fennáll a veszélye annak, hogy a fának vagy a fa egy részének hőmérséklete 40 °C fölé emelkedik, vagy fagypont alá süllyed, akkor a fát ettől meg kell védeni (pl. hőszigeteléssel).

(15) Az építési anyag szállítását és az építési tevékenységhez kapcsolódó tárolását, kezelését elsődlegesen települési zöldfelületen kívül, bukolt felületen kell megoldani. A fák törzsének 1,5 m-es körzetében építési anyagokat, kitermelt földet és törmeléket elhelyezni és tárolni tilos. Amennyiben a fentiek nem kerülhetők el, akkor a tárolásra, anyagmozgatásra kijelölt felület a lehető legkisebb legyen, és a talajt védő elemekkel kell ellátni – raklapos aláhelyezés, pallóterítés - olyan módon, hogy a talajban a légcsere, vízellátás, terhelés elosztása és a káros szennyeződésektől való védelem biztosítva legyen.

10. § (1) A közhasználatú területeken lévő fás szárú növényállományból különleges értékű fás szárú növénynek minősül a Dunakeszi szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény. A városi különleges értékű fás szárú növények jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Különleges értékű fás szárú növény – a közvetlen élet- és balesetveszély-, valamint nagyobb vagyoni kár veszélyének elhárítása kivételével – nem vágható ki. Különleges értékű fás szárú növény részei – a közvetlen élet- és balesetveszély-elhárítás, nagyobb vagyoni kár veszélyének elhárítása illetve a növény állapotát műszeres favizsgálat eredménye vagy favizsgálati szakvélemény szerint javító beavatkozás kivételével – nem távolíthatók el.

(3) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítéséről, valamint e minősítés megszüntetéséről az Önkormányzat Jogi és Pénzügyi Bizottsága hivatalból vagy kérelemre dönt.

(4) Nem minősíthetők különleges értékű fás szárú növénnyé olyan fás szárú növények, melyekre vonatkozóan már végleges fakivágási engedély került kiadásra.

(5) Az Önkormányzat hivatalból történő eljárásán túl kérelemre induló eljárásban a fás szárú növény különleges értékű fás szárú növénnyé minősítését vagy e minősítésének megszüntetését írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A kezdeményezésről az Önkormányzat írásban értesíti az érintett ingatlan használóját, az eljárás kezdeményezőjét, továbbá hirdetményt tesz közzé a www.dunakeszi.hu honlapon.

(7) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítés, valamint e minősítés megszüntetése favizsgálati szakvélemény és az abban meghatározott faérték-kimutatás, valamint a Magyar Faápolók Egyesülete megfelelő szakmai előírásai alapján történik.

(8) Az érintett ingatlan használója tűrni köteles, hogy az Önkormányzat megbízásából a favizsgálati szakvéleményt készítő minősített favizsgáló és faápoló szakmérnök, vagy minősített favizsgáló és faápoló szakember vagy a város alkalmazásában álló főkertész– az állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra bemenjen és ott a felmérést elvégezze.

(9) A különleges értékű fás szárú növénnyé minősítést az Önkormányzat indokolt esetben hivatalból, favizsgálati szakvélemény alapján is megszüntetheti.

11. § (1) Fás szárú növény kivágása – az élet-, egészség vagy vagyonvédelmet szolgáló beavatkozások kivételével vegetációs időszakban nem történhet.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen fás szárú növény kivágását Dunakeszi Polgármesteri Hivatal jegyzője (továbbiakban: Jegyző) engedélyezi. A fakivágási engedély érvényességi ideje a véglegessé válás napjától számított egy év. Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárásba szakértőt vonhat be, az eljárás során kikéri a település főkertészének állásfoglalását.

(3) Fakivágási engedély kiadásának csak az alábbi esetekben van helye:

(4) Fás szárú növény kivágása, részeinek eltávolítása a rajta élő, fészkelő egyéb élőlényeket nem veszélyeztetheti.

(5) A közhasználatú területen fakivágást csak favizsgáló és faápoló szakember vagy szakmérnök, faápoló technikus vagy belterületi fakitermelő végzettséggel rendelkező szakember végezhet.

(6) A közhasználatú területen faápolást csak favizsgáló és faápoló szakember, favizsgáló és faápoló szakmérnök, vagy faápoló technikus végzettséggel rendelkező szakember végezhet.

(7) 10 cm-nél kisebb törzsátmérőjű, nem kertészeti céllal ültetett (ellenőrzött faiskolából származó) fák, sarjak, spontán kikelt magoncok kivágása, eltávolítása nem engedélyköteles.

12. § (1) Magánterületen lévő fa kivágását a Jegyző engedélyezi.

(2) A fa kivágásának engedélyezését legalább a kivágás tervezett időpontját 60 nappal megelőzően, az 1. melléklet szerinti nyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal kell az ingatlan használójának kérelmeznie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) Magánterületen fa csak akkor vágható ki, ha megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

(5) Az elhalt, valamint az élet- és balesetveszélyes állapotú fa kivágásáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

(6) Az élet- és balesetveszélyes fák esetében:

(7) Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője nem állapítható meg, a fakataszterben rendelkezésre álló adatot, annak hiányában legalább 15 cm törzsátmérőt kell figyelembe venni.

(8) A Jegyző a fa kivágása iránti kérelmet elutasíthatja, ha

13. § (1) A Jegyző a fakivágás engedélyezése keretében rendelkezik a fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét, a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét az alábbiak szerint:

(2) A fa pótlásának helye lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlan vagy amennyiben a pótlás az ingatlan adottságai miatt nem, vagy csak részben teljesíthető a megváltás közhasználatú területen a kivágás helyének 200-m es körzetében jelölhető ki, ott kell teljesíteni, az engedély kiállításától számított egy éven belül.

(3) A fapótlási kötelezettséget legalább 3-4 cm törzsátmérőjű (10/12 törzskörméretű), többször iskolázott fával kell teljesíteni.

(4) Amennyiben a fa pótlása részben vagy egészben sem a fakivágással érintett ingatlanon, sem más közterületi ingatlanon nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget részben vagy egészben pénzben kell megváltani.

(5) A (3) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg.

(6) A (3)–(4) bekezdésben a hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 2. melléklet szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.

(7) Amennyiben a fás szárú növény kivágása

(8) Pótlásként az előnevelt díszfák ültetése az alábbiak szerint végezhető:

(9) A pótlásként történő fa ültetése az e rendelet szerinti 7. § (2)–(9) bekezdésben leírtak szerint végzendő.

(10) Lombhullató fa pikkelylevelű örökzölddel (pl:tuja, hamisciprus, boróka) és cserjékkel nem pótolhatók.

(11) Pótlásként inváziós fajú fás szárú növények telepítése nem engedélyezett. Az inváziós fajok jegyzéke megtalálható a 4. mellékletben.

(12) Pótlásnál az élőhelyre jellemző, őshonos fafajok alkalmazására kell törekedni. A város területén pótlásra javasolt fafajok jegyzéke megtalálható az 5. mellékletben.

(13) Pótlásként figyelembe vehető a kivágást megelőző egy évben ültetett fa, amely nem került beszámításra korábbi fapótlási eljárásban.

(14) A pótlást szakszerűen, előrelátóan és körültekintően kell elvégezni azért, hogy a fa a fajra (ill. fajtára) jellemző élettartamot és habitust a növekedése során lehetőség szerint elérhesse. Be kell tartani az épületektől, építményektől és közművektől a szakmailag indokolt védőtávolságot és biztosítani kell a fa töve körül legalább 1×1 méteres víz- és légáteresztő, védett felületet valamint szükség szerint a telepített fa egyéb védelmét. A szakszerűtlenül elvégzett pótlás nem vehető figyelembe.

(15) A pótlás vagy az ismételt pótlás tényét a pótlásra kötelezettnek 30 napon belül be kell jelentenie a Jegyzőhöz.

(16) A Jegyző a pótlás megtörténtét és annak eredményességét a bejelentéstől számított két évig bármikor ellenőrizni jogosult. A fakivágási és pótlási munkák ellenőrzésében a tulajdonos az ellenőrzést végzőt segíteni köteles.

(17) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, vagy 75%-nál nagyobb mértékben elpusztult, a pótlás eredménytelennek tekintendő.

(18) Amennyiben a kivágott fa pótlása eredménytelen, a pótlást meg kell ismételni az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel a jelen szakaszban meghatározottak szerint.

(19) A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.

(20) Indokolt esetben, a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a Jegyző egyszer meghosszabbíthatja.

(21) A katasztrófavédelmi okokból történő kivágás esetén a pótlásról az érintett ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia lehetőség szerint a kivágott fa fahelyén, a kivágott fa darabszámával megegyező mértékben. Az utólagos bejelentést a kivágást végrehajtó az 1. mellékletben található űrlap és mellékletei segítségével köteles megtenni 3 munkanapon belül.

(22) Amennyiben a fás szárú növény pótlása, az ingatlan adottsága miatt nem, vagy csak részben teljesíthető, úgy a természetbeni pótlással nem teljesíthető kötelezettség helyett a Jegyző az ingatlan használóját pénzbeli megváltás fizetésére (továbbiakban: kompenzációra) kötelezi a 2. mellékletben foglaltak szerint.

14. § (1) Közhasználatú területen lévő fás szárú növényt a tulajdonos engedélye nélkül kivágni, megcsonkítani, metszeni, gallyazni tilos.

(2) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásának és pótlásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX.30.) Kormány Rendelet (továbbiakban: Kr.) a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szabályai határozzák meg, a fás szárú növény kivágási engedélyre irányuló kérelemhez a Kr. 3. melléklete szerinti adat tartalmú nyomtatványt, e rendelet 1. sz. mellékletét kell alkalmazni. A fakivágási engedély érvényességi ideje a kiállítás napjától számított egy év. A fás szárú növények kivágásának engedélyezését közhasználatú területen legalább a kivágás tervezett időpontját 60 nappal megelőzően, az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatványon.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A közúti közlekedés biztonsága, illetve az élet- és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, zivatar, villámlás okozta kár, kidőlésveszély, közlekedési baleset vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali katasztrófavédelmi beavatkozásra van szükség, az adott fás szárú növény előzetes engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel, favizsgálati szakvéleménnyel, fotódokumentációval igazoltan kivágható.

(5) A közhasználatú területen kivágott fa és cserje maradványai a közterület tulajdonosát illetik. A polgármester kezdeményezésére a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a maradványok átruházhatók a kivágást végző részére, vagy más közérdekű - így különösen szociális ellátási - célokra rendelhetők.

(6) A kérelem benyújtásával egyetemben a közhasználatú területen álló fás szárú növények esetén méltányosság kérhető. Annak pozitív elbírálása esetén a nyugdíjas lakosok, illetve a szociálisan rászoruló dunakeszi polgárok számára az 5 méternél magasabb fák kivágása, adott esetben gallyazása (7. melléklet), illetve pótlása ellenérték nélkül történik az Önkormányzat költségén.

15. § (1) közhasználatú területen ültetett és kivágásra kerülő minden fát fajtól és mérettől függetlenül – a tulajdonosi hozzájárulás nélkül ültetett fás szárú növények eltávolítása esetének kivételével – pótolni kell, lehetőség szerint a kivágással érintett ingatlanon.

(2) Amennyiben a fás szárú növény kivágása

(3) A fapótlási kötelezettséget legalább 3-4 cm törzsátmérőjű (10/12 törzskörméretű), iskolázott fákkal kell teljesíteni, az előnevelt díszfák ültetése az alábbiak szerint végezhető:

(4) A pótlásként történő fa ültetése az e rendelet szerinti 7. § (2)–(9) bekezdésben leírtak szerint végzendő.

(5) Lombhullató fa pikkely levelű örökzölddel (pl:tuja, hamisciprus, boróka) és cserjékkel nem pótolható.

(6) Pótlásként inváziós fajú fás szárú növények telepítése nem engedélyezett. Az inváziós fajok jegyzéke megtalálható a 4. mellékletben.

(7) Pótlásnál az élőhelyre jellemző, őshonos fafajok alkalmazására kell törekedni. A város területén pótlásra javasolt fafajok jegyzéke megtalálható az 5. mellékletben.

(8) Útpadkából, épület, építmény oldalából kinőtt fa kivágása nem pótlásköteles.

(9) A fás szárú növény pótlása más, e rendelet hatálya alá tartozó közterületi ingatlanon történő telepítéssel is teljesíthető, a Kr. rendelkezései szerint, az engedély kiállításától számított egy éven belül.

(10) Amennyiben a fás szárú növény pótlása, az ingatlan adottsága miatt részben vagy egészben sem a fakivágással érintett ingatlanon, sem más ingatlanon nem teljesíthető, úgy a természetbeni pótlással nem teljesíthető kötelezettség helyett a Jegyző az ingatlan használóját pénzbeli megváltás fizetésére (továbbiakban: kompenzációra) kötelezi a 2. melléklet szerint.

(11) A katasztrófavédelmi okokból történő kivágás esetén a pótlásról az érintett ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia lehetőség szerint a kivágott fa fahelyén, a kivágott fa darabszámával megegyező mértékben. Az utólagos bejelentést a kivágást az 1. melléklet szerinti nyomtatvány és mellékletei segítségével köteles megtenni 3 munkanapon belül.

16. § (1) Közhasználatú területen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását lehetőleg a kivágott cserjével azonos helyrajzi számú területen történő ültetéssel kell megoldani.

(2) A pótlási kötelezettség mértéke a kivágott cserjefelület növényegyenértékűség számítása alapján meghatározott mértékben kell, hogy történjen. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást.

(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy engedély nélküli cserje kivágása esetén a pótlás pénzben váltandó meg.

17. § (1) A fás szárú növények pótlására vonatkozó kompenzáció összegét a 2. melléklet szerint kell megállapítani.

(2) A kompenzáció összegét legkésőbb a fás szárú növény kivágását engedélyező, illetve a pótlási kötelezettséget elrendelő határozat véglegessé válását követő 60 napon belül kell az Önkormányzat Környezetvédelmi Alap számlájára megfizetni, mely összeget az Önkormányzat fák védelmére, ültetésére, valamint zöldfelületek fejlesztésére fordíthat.

(3) A pótlási kötelezettség pénzbeli megváltására vonatkozó kérelem elbírálása, a pótlási kötelezettség megállapítása, a pótlási kötelezettség pénzben történő megváltási összegének meghatározása jegyzői hatáskör, valamint a tulajdonosi hozzájárulásról szóló döntés a polgármester hatásköre.

18. § (1) Engedély nélküli vagy annak minősülő kivágás esetén az e szakaszban foglaltak teljesítésére a fás szárú növényt kivágató személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját kell kötelezni.

(2) Illegális fakivágás esetén a természetbeni pótláson vagy kompenzáció megfizetésén felül a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) és a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015 (XI.4.) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint megállapított közigazgatási bírság fizetendő.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.