Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2025. 12. 13Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésének szabályairól
[1] Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítését a 12/1994. (IV.7.) önkormányzati rendelet szabályozta, amelynek a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatályos rendelkezései alapján történő felülvizsgálata időszerűvé és szükségessé vált. A szabályozás célja a 12/1994. (IV.7.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése mellett az időközben megváltozott jogszabályi és gazdasági környezetnek megfelelő jogszabály megalkotása.
[2] Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §-ában és 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő minden határozott és határozatlan időre bérbeadott lakásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Szombathely, Hunyadi János út 49. szám alatti ingatlanban lévő Mérnök–Orvos-Pedagógus Házra és a Szombathely, Karmelita utca 2/C. szám alatti Nyugdíjasok Házára.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) rendelkezései az irányadóak.
Lakáscsere
2. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői (a továbbiakban: bérlő) - bérleményük forgalmi értékével legalább azonos értékű, per-, igény- és tehermentes, beköltözhető, Szombathelyen lévő csere-lakóingatlan(ok) önkormányzat részére történő felajánlása esetén - megszerezhetik bérleményük tulajdonjogát, amennyiben
a) a kérelem benyújtásakor a bérleményre vonatkozóan határozatlan idejű vagy legalább 4 (négy) éves határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkeznek,
b) lakbérhátralékuk nincs,
c) bérleti jogviszonyuk nem áll felmondás alatt,
d) lakbértámogatásban nem részesülnek, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 (két) évben sem részesültek lakbértámogatásban,
e) a bérelt ingatlan nem tartozik a (9) bekezdésben felsorolt kivételek alá, továbbá
f) nyilatkoznak arról, hogyha a cserelakás forgalmi értéke magasabb, mint a bérleményük forgalmi értéke, akkor a különbözetre nem tartanak igényt.
(2) Az eljárás - az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén - a bérlő polgármesterhez eljuttatott kérelmére indul.
(3) Amennyiben – lakásgazdálkodási szempontokra figyelemmel – a lakásügyeket ellátó bizottság a lakáscseréhez előzetesen hozzájárult, az önkormányzati tulajdonú lakás forgalmi értékbecslését az önkormányzat készítteti el, melynek költségeit fedezi. Az érték elfogadásáról a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt. A bérlőt a bizottság döntéséről tájékoztatni kell.
(4) A bérlő köteles három hónapon belül a gazdasági ügyeket ellátó bizottság döntésének, lakásgazdálkodási, kezelői szempontoknak megfelelő per-, igény- és tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon szereplő komfortos vagy összkomfortos, Szombathely város közigazgatási területén található cserelakás(oka)t felajánlani, valamint arra saját költségén értékbecslést készíttetni.
(5) A csereszerződést akkor lehet megkötni, ha a felajánlott csere-lakóingatlan(ok) ellen lakásgazdálkodási szempontból a lakásügyeket ellátó bizottság, forgalmi érték szempontjából pedig a gazdasági ügyeket ellátó bizottság nem emel kifogást.
(6) Amennyiben a bérlő kizárólagos önkormányzati tulajdonú, több lakásból, illetőleg nem lakáscélú helyiségből álló ingatlanban lakik, a lakáscsere előtt az ingatlan társasházzá alakításának költségét a bérlő viseli.
(7) Az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat követően az önkormányzat a bérlővel - az önkormányzati tulajdonú bérlakásra, valamint a bérlő tulajdonát képező csere-lakóingatlan(ok)ra vonatkozóan - csereszerződést köt.
(8) Az önkormányzat részére felajánlott cserelakás(ok) birtokbavételéről - a csereszerződésben meghatározottak szerint - az önkormányzat tulajdonában álló lakások kezelője köteles gondoskodni. A lakás(ok) birtokbavételkor jegyzőkönyvben kell rögzíteni a lakás(ok) és a lakásberendezések állapotát.
(9) Lakáscserére nem kerülhet sor, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakás
a) a hatályos rendezési terv szerint rehabilitációra kijelölt területen fekszik,
b) felújításra vagy bontásra kijelölt épületben van,
c) a lakásra bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal rendelkező szerv az elidegenítéshez nem járult hozzá,
d) a műemléképületben lévő lakás elidegenítéséhez a műemléki hatóság nem járult hozzá.
(10) Amennyiben a lakáscsere a bérlő oldalán felmerülő okból hiúsul meg, a bérlő köteles az ingatlanforgalmi szakvélemény díját az önkormányzat részére megtéríteni.
Az elővásárlási joggal érintett, határozatlan időre bérbeadott lakások elidegenítésének feltételei
3. § A lakás kizárólagos tulajdonának bérlő általi megvásárlására vonatkozó nyilatkozatot a polgármesternél kell előterjeszteni.
4. § (1) A lakás forgalmi értékét a lakástörvény 52. §-ában foglaltak alapján készített, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A vevő az (1) bekezdés szerinti forgalmi érték 95 %-ának megfelelő vételár ellenében vásárolhatja meg a lakást. A vételár egy összegben vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki. A vevő kérelmére 15 éves részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. A vevő részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor legalább a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni (a továbbiakban: kötelező első vételárrészlet).
(3) A vevőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy
a)1 a vételi szándékát fenntarja, és a (2) bekezdés szerint - a tárgyévet követő év március 31. napjáig számított törlesztési kalkulációval együtt - kiközölt vételárat önerőből vagy banki hitellel (a továbbiakban: egy összegben fizetéssel) vagy 15 éves részletfizetési kedvezmény igénybevételével teljesíti, vagy
b) a vételi szándékától eláll.
(4) A vevő részére eladási ajánlatot akkor lehet tenni, ha az értékesítés feltételeit az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) szerinti értékhatároknak megfelelő hatáskört gyakorló személy vagy szerv jóváhagyja. Az eladási ajánlatnak legalább tartalmaznia kell:
a) a lakás forgalmi értékét,
b) az eladási árat,
c) a kötelező első vételárrészlet összegét,
d) a részletfizetés időtartamát, azzal, hogy a részleteket havonta, a tárgyhónap 15. napjáig kell megfizetni,
e) a szerződéses kamat mértékét, amely a Ptk. 6:47. §-ban rögzített kamat mértékével megegyező, tekintettel arra, hogy az önkormányzat részletfizetés esetén kamatmentességet nem biztosít,
f) az ajánlattétel időpontjában számított szerződéses kamat figyelembevételével 12 hónapos időtartamra számított törlesztési kalkulációt,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem lehet 30 napnál kevesebb, de a 90 napot nem haladhatja meg,
h) e rendeletben írt egyéb feltételeket.
(5) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződést a felek közjegyzői okiratba foglalják, amelyben az önkormányzat hozzájárul a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez azzal, hogy egyidejűleg az önkormányzat javára első ranghelyen 10 év határozott időre visszavásárlási jog, a vételárhátralék és járulékai erejéig a teljes futamidőre jelzálogjog, valamint a visszavásárlási jog és a jelzálogjog biztosítására a teljes futamidőre elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre. A közjegyzői munkadíj összegét az önkormányzat fizeti meg.
(6) Amennyiben a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg, úgy az összeget – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga – az adásvételi szerződés megkötését követő 3 munkanapon belül köteles teljesíteni.
(6a)2 Amennyiben a vevő a vételárat egy összegben, de banki hitel igénybevételével fizeti meg, úgy az önerőt a szerződés megkötésével egyidejűleg, a fennmaradó összeget (bankhitelt) pedig – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga – az adásvételi szerződés megkötését követő legkésőbb 6 hónapon belül köteles teljesíteni.
(7) Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van a lakás vonatkozásában, és azzal nem él, úgy a vevő a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vételárat az adásvételi szerződés hatálybalépéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles megfizetni.
(7a)3 Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van a lakás vonatkozásában, és azzal nem él, úgy a vevő a vételár egy összegben, de banki hitel igénybevételével történő megfizetése esetén az önerőt a szerződés megkötésével egyidejűleg, a fennmaradó összeget (bankhitelt) pedig az adásvételi szerződés hatálybalépéséről szóló értesítés kézhezvételét követő legkésőbb 6 hónapon belül köteles megfizetni.
(8) Amennyiben a vevő a vételárat részletfizetéssel egyenlíti ki, és a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga, úgy a kötelező első vételárrészletet az adásvételi szerződés megkötését követő 3 munkanapon belül kell megfizetnie.
(9) Amennyiben a vevő a vételárat részletfizetéssel egyenlíti ki, és a Magyar Államnak elővásárlási joga van, és azzal nem él, úgy a vevőnek a kötelező első vételárrészletet a szerződés hatálybalépéséről szóló értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül kell megfizetnie.
(10) Ha a vevő
a)4 az egy összegben fizetendő vételárat a (6)–(7a) bekezdésben,
b) a kötelező első vételárrészletet a (8)–(9) bekezdésben
foglalt határidőn belül nem fizeti meg, úgy az önkormányzat jogosult az adásvételtől elállni.
(11) Az ügyleti kamat mértéke minden év április 1. napjától a tárgyévet követő év március 31. napjáig kerül megállapításra a tárgyév január 1. napján fennálló tőkehátralék és a tárgyév január 1. napján érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével. Amennyiben a tárgyévben július 1-jén érvényes jegybanki alapkamat eltér a törlesztő részletben érvényesített jegybanki alapkamat mértékétől, a felmerült kamat-különbözet teljes és időarányos kompenzálásra kerül a következő évben fizetendő törlesztőrészletben.
(12) Megkezdett részletfizetés esetén, amennyiben a vevő többletbefizetést teljesít, úgy a vételár hátraléka ennek megfelelően csökken. Az új törlesztőrészletek a (11) bekezdésben foglaltak szerint kerülnek megállapításra.
(13) Részletfizetés esetén, ha bármely vételárrészlet kiegyenlítése határidőben nem történik meg, úgy a hátralék után a vevő a Ptk. 6:48. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni, amely a tárgyévet követő év március 31. napjáig számított törlesztési kalkuláció során kerül érvényesítésre.
(14) Amennyiben a vevő a vételárrészlet megfizetésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, az önkormányzat 15 napos teljesítési határidő tűzésével felszólítja a vevőt a teljesítésre. Amennyiben a teljesítésre tűzött határidő eredménytelenül eltelt, és a vevő továbbra is hátralékkal rendelkezik, az önkormányzat gyakorolja a visszavásárlási jogát.
(15) Az önkormányzat a 10 évre kikötött visszavásárlási jogával kizárólag a (14) bekezdésben rögzített esetben élhet. A visszavásárlási ár a vevő által a késedelembe esés időpontjáig teljesített vételárrészletek tőketartalma csökkentve az adásvétel kapcsán a 4. § (1) és (5) bekezdése alapján felmerült költségek összegével.
(16) Amennyiben a visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő eltelt, a vételár részletekben történő megfizetése esetén az önkormányzat a (14) bekezdésben írtak szerint érvényesítheti a jelzálogjogát.
(17) Amennyiben a lakást bérlőtársak vásárolják meg, tulajdonszerzésük arányától függetlenül a vételár megfizetése tekintetében egyetemleges felelősség terheli őket.
A szociális célokra hasznosítani nem kívánt, üres lakások elidegenítésének feltételei
5. § A lakásügyekkel foglalkozó bizottság döntése alapján szociális célokra hasznosítani nem kívánt, üres lakás értékesítése esetén a vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.
6. § Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni, mely bevételeket kizárólag lakás-, illetve városrehabilitációs célokra, valamint lakhatással összefüggő támogatásokra fordíthatja.
7. §5
8. § Ez a rendelet 2025. április 1-jén lép hatályba.
9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 4. § (3) bekezdés a) pontja a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6a) bekezdését a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (7a) bekezdését a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (10) bekezdés a) pontja a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.