Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete

Pápa város településképének védelméről szóló 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2026. 01. 16- 2026. 01. 16

Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete

Pápa város településképének védelméről szóló 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

2026.01.16.

[1] A településkép védelme önkormányzati feladat. Pápa Város Önkormányzata elkötelezett a településképi értékek megóvásában. Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a jogszabályi változásokra figyelemmel fogadja el jelen rendeletmódosítást, amelyben meghatározott rendelkezések alkalmazása a jogbiztonságot, a felsőbb szintű jogszabályi megfelelést, az alkalmazhatóságot szolgálja a településrendezési terv legkésőbb 2027. július 1-ig történő hatályba lépéséig.

[2] Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában és 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésével és módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 13/2022. (VI.17.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a Pápa város településképének védelméről szóló 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3. Cég- és üzletjelzés: a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 3. § 3. és 25a. pontjában meghatározott fogalom.”

(2) A Rendelet 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„10. Információs vagy más célú berendezés különösen:
a) információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla,
b) legfeljebb 2 m2 felületű, legfeljebb 3 m szerkezeti magasságú, digitális, érintőképernyős, információt hordozó közönségtájékoztató eszköz,
c) legfeljebb 10 m2 felületű, ideiglenesen (az eseményt megelőző 1 hónappal hamarabb és az esemény befejeződése után legfeljebb 1 hét időtartamig) létesített, kulturális, szabadidős vagy társadalmi rendezvény közzétételét szolgáló eszköz,
d) molinó: fesztiválok, rendezvények alkalmával, épületek utcai homlokzatra kifüggesztett vagy épületek utcai homlokzatai közé kifeszített, figyelemfelkeltésre és tájékoztatásra szolgáló elem, amelynek legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám,
e) strandzászló: kül- vagy beltéri, akár világítással ellátott elem, amely zászlórúdból és különböző hosszú zászlófüzérből áll,
f) felfújható elem: kül- és beltéren egyaránt használható fújható forma, melynek kialakítása lehet egyszerű geometriai alakzat (hengerek, gömbök, hasábok, kúpok) vagy készülhet egyedi, arculati kialakítással, világítással vagy anélkül,
g) vitrin: világítással vagy anélkül, a közművelődési intézmény vagy egyházi épület falához rögzített vagy az érintett épület előtt köz- vagy magánterületen álló, önálló szerkezetű, üvegajtós elem, amelyben közérdekű információs elemeket helyeznek el,
h) útbaigazító tábla: intézmények, létesítmények, turisztikai nevezetességek, szolgáltatások, cégek elérési útvonalát mutató tábla, valamint az utcanév tábla,
i) totemoszlop: információs megjelenítést biztosító, cserélhető elemeket tartalmazó berendezés.”

2. § A Rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi védett értékek kategorizálása:)

„d) helyi védett épületbelső, épületrész, berendezés, építészeti elem, jele: H3”

3. § (1) A Rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Fasorok pótlásánál, új növényegyedek ültetésnél a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló Korm. rendelet előírásainak megfelelő, kizárólag a meglévő fajokkal azonos vagy rokon fajta telepíthető.”

(2) A Rendelet 7. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Új légvezeték nem létesíthető. Meglévő légvezeték hálózaton kivételes esetben új légvezeték elhelyezhető azzal a feltétellel, hogy közterületi közműrekonstrukció vagy közterületi rendezés során a szolgáltató köteles a kezelésében lévő légvezetékeket saját költségén földkábelre cserélni.

(10) Térvilágítással, épületvilágítással, épületen elhelyezett berendezéssel fényszennyezést okozni, ezáltal ingatlan és az ingatlan előtti közterület használatát korlátozni nem szabad.”

(3) A Rendelet 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Belvárosi helyi védett területen lévő közterületen érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység tevékenységéhez kapcsolódó berendezés - szék, asztal, árnyékoló és dobogó kivételével - nem helyezhető el. A szék és asztal anyagának illeszkedni kell a történelmi környezet anyaghasználatához, az árnyékoló anyagának bézs színű reklámmentes vászonnak kell lenni.”

4. § (1) A Rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) H3 jellel jelölt helyi védett épületbelső, építészeti elem esetén az épület az 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázatban rögzített sajátos helyi értékkel bíró épületbelseje, épületrésze, berendezése, építészeti eleme megtartandó, eredeti állapotában helyreállítandó, illetve átalakítás, új építés esetén a beépítéséről gondoskodni kell.”

(2) A Rendelet 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(H1, H2 és H3 jellel jelölt védettség alatt álló épületen, homlokzaton, épületrészen)

„a) az építéskori állapottól eltérő anyagú nyílászáró a védettség tárgyát képező épületen, épületrészen nem helyezhető el, épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület, épületrész építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,”

„(12) A helyi védett területeken, illetve az utcavonalon beépített területeken belül az építmények közterületről látható felületén és a velük szomszédos közterületen nem helyezhető el kisméretű vagy nagyméretű egyedi reklámeszköz, utcabútor az utasváró kivételével, digitális billboard, citylight, hirdetőoszlop, építési reklámháló, reklámháló és tetőreklám.”

5. § (1) A Rendelet 9. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belvárosi zártsorú lakóterületen

az építési, felújítási tevékenységek során)

„fc) homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,”

(2) A Rendelet 9. § (1) bekezdés f) pont fe) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belvárosi zártsorú lakóterületen

az építési, felújítási tevékenységek során)

„fe) homlokzati téglaburkolat, természetes vagy mesterséges kőburkolat kizárólag annak eredeti természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,”

(3) A Rendelet 9. § (1) bekezdés f) pont fk) és fl) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Belvárosi zártsorú lakóterületen

az építési, felújítási tevékenységek során)

„fk) a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve az épületek beépítettségének 80 %-át meghaladó mértékben 30-45 fok közötti hajlásszögű magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,

fl) zártsorúan beépült, beépülő utcai telekhatáron az épület utcai homlokzatának legalább 60%-át, hézagosan zártsorú beépítés esetén a teljes homlokzatot 30-45 fok közötti hajlásszögű magastetős formában kell kialakítani,”

(4) A Rendelet 9. § (1) bekezdés f) pont fs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belvárosi zártsorú lakóterületen

az építési, felújítási tevékenységek során)

„fs) meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat, a korabeli vasbeton hirdetőoszlopokat és a korabeli kandelábereket,”

(Belvárosi zártsorú lakóterületen)

„h) közterület fölé erkélylemez nem nyúlhat.”

(6) A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Utcavonalon beépített lakóterületen

1. az épületek az utcavonalon állnak, az utcavonal felé néző homlokzatok és a vonalukban felvett épületmetszetek utcavonalra vetített szélessége a telek belsejében nem haladhatja meg az utcavonalra helyezett homlokzat szélességét,

2. az épület legmagasabb pontja 5,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén legfeljebb 12 m, 7,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén legfeljebb 14 m lehet,

3. az épület utcavonalon álló homlokzatán a zártsorú beépítés kivételével garázs nem nyitható. Az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként az utcai telekvonal hosszának 33%-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,

4. az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,

5. az épület és a kerítés utca felőli lábazata az adott utcaszakaszon kialakult jellemző szín és anyaghasználathoz igazodjon,

6. a fő rendeltetést tartalmazó épület tetőzete kizárólag utcával párhuzamos gerincű, sátortetős, vagy utca felé kontyolt, hajlásszöge 30-45 fok közötti magastető lehet a Fűzfa utca kivételével, ahol kizárólag oromfalas utcai homlokzatú épület létesíthető,

7. az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet,

8. a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,

9. a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,

10. az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,

11. az utcai kerítés kialakításának és anyaghasználatának az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult karakterhez kell igazodnia.

12. az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett területen

a) a meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni,

b) a tűzfalakat minden esetben vakolattal, vagy az illeszkedéssel indokolható esetekben kő vagy tégla burkolattal, nyers tégla felülettel kell ellátni,

c) homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,

d) homlokzati téglaburkolat, természetes vagy mesterséges kőburkolat kizárólag annak eredeti természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,

e) látszó fa burkolatú párkány az utcai homlokzaton nem készíthető,

f) a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni, épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,

g) tömör fém anyagú kirakatredőny a védett területen nem készíthető,

h) a kapu részletképzésének és anyaghasználatának illeszkednie kell az épület architektúrájához,

i) az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként az utcai telekvonal hosszának 33%-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,

j) az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,

k) a tetőhéjalás anyaga az égett agyag cserép tetőfedő anyagok színével harmonizáló, 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés lehet, bitumenes zsindely fedés, cserepes lemez fedés nem alkalmazható,

l) az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,

m) közterületről látható tetőfelületen álló tetőablak, tetőbevágás legfeljebb az eresz hosszúságának 20%-ában készíthető,

n) a kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására, fémburkolatú kémény nem építhető,

o) az épületeken közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (gáz- vagy elektromos mérőóra, fogadószekrény, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, parapetkonvektor és klímaberendezés) nem szerelhető fel,

p) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító vagy tájékoztató tábla, festett felirat nem létesíthető,

q) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,

r) meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat, a korai vasbeton hirdetőoszlopokat és a korabeli kandelábereket.

13. közterület fölé erkélylemez nem nyúlhat.”

(7) A Rendelet 9. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Előkertes lakóterületen)

„h) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,”

(8) A Rendelet 9. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villanegyedben)

„h) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,”

(9) A Rendelet 9. § (4) bekezdés l) pont lc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villanegyedben

az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett terület előkertes részein)

„lc) homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,”

(10) A Rendelet 9. § (4) bekezdés l) pont le) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villanegyedben

az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett terület előkertes részein)

„le) homlokzati téglaburkolat, kőburkolat kizárólag annak természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,”

(11) A Rendelet 9. § (4) bekezdés l) pont lk) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villanegyedben

az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett terület előkertes részein)

„lk) az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,”

(12) A Rendelet 9. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sorházas, sortársasházas lakóterületen)

„h) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,”

(13) A Rendelet 9. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Telepszerű lakóterületen

a borsosgyőri lakópark területén)

„ce) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,”

(14) A Rendelet 9. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mezőgazdasági területen)

„d) épület alacsony hajlásszögű tetővel 5000 m2 telekméret alatt nem építhető, a épületek tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet,”

(15) A Rendelet 9. § (14) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mezőgazdasági területen)

„f) az épületek homlokzatán és tetőfelületén csak pasztell színek, vakolt, meszelt felületek, hagyományos, természetes anyagú (fa, homokkő, mészkő, terméskő burkolatú) felületek és csak természetes anyagú nyílászárók alkalmazhatók,”

(16) A Rendelet 9. § (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szőlőhegyek területén)

„a) az építmények homlokzatán, külső felületein csak hagyományos, természetes anyagú (fa, terméskő, tégla) felületek, pasztell színű vakolatok alkalmazhatók,”

(17) A Rendelet 9. § (16) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tavas rekreációs területen)

„b) az építmények homlokzatán, külső felületein csak hagyományos, természetes anyagú (fa, terméskő, tégla) felületek, pasztell színű vakolatok alkalmazhatók,”

(Településképi szempontból meghatározó területek közterületein)

„e) a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvét megsértő műszaki megoldás közterületen nem alkalmazható, berendezés nem helyezhető el.”

„(18) Azokon a településkép szempontjából meghatározó területeken, ahol a helyi építési szabályzat korlátozza a konténer elhelyezését, ott megengedhető a konténer takart épületszerkezetként történő beépítése az épületek kialakítására és anyaghasználatára vonatkozó rendelkezések betartása mellett.”

6. § A Rendelet 10. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Információs elemekre vonatkozó településképi követelmények”

7. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Információs vagy más célú berendezés elhelyezése közterületen kizárólag a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használat engedélyezése után lehetséges.

(2) A meglévő vasbeton hirdetőoszlopokat közművelődési célú hirdetőoszlopként meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani.

(3) Helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen információs vagy más célú berendezés az utasváró, a közművelődési célú hirdetőoszlop és a (2) bekezdésben foglalt hirdetőoszlop kivételével nem helyezhető el, épület homlokzatán információs elem nem létesíthető.

(4) Utasváró részeként kivilágított egy-, vagy kétoldalas, citylight berendezés elhelyezhető, melynek teljes felülete reklám céljára hasznosítható.

(5) Építési-szerelési vagy bontási munka során építési reklámháló elhelyezhető az építési napló vezetésének megkezdésétől az építkezés befejezéséig.

(6) Városképi szempontból kiemelt jelentőségű utak területével határos, beépítésre szánt területeken telkenként 2 m2-t meghaladó felületű információs elem nem helyezhető el.

(7) Az utak területén és az azokkal határos közterületeken információs vagy más célú berendezés kizárólag a területen rendszeresített egységes formában helyezhető el.

(8) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

(9) Totemoszlop az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:

a) a totemoszlop egyes felületei önálló reklámozási célra nem használhatóak,

b) egy rendeltetési egység csak egy cserélhető oszlopfelületen jelenhet meg,

c) a cserélhető információs felületeket nem lehet összevonni.

(10) Településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területen telkenként legfeljebb 1 db, 1 m2-t meg nem haladó felületű információs elem és hordozó helyezhető el.

(11) Az információs elemeknek az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(12) Településképi szempontból meghatározó területeken és közterületen mobil információs elemeket (különösen megállító tábla, járműre, utánfutóra felszerelt tábla) ideiglenes jelleggel sem lehet elhelyezni.

(13) Strandzászló a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a magassága (talapzattal együtt) a 2,00 m-t nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején és azok helyszínén túl Pápa közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.

(14) A felfújható elem a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a 2,00 m magasságot nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején, azok helyszínén túl Pápa közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.

(15) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(16) Útbaigazító tábla, telephelyi jelzés, idegenforgalmi jelzőtábla és totemoszlop kivételével egyéb információs elem és hordozó közterületen nem helyezhető el. Közterület szakaszokon belül az információs elem tartalma nem ismételhető. Közterület szakaszonként kettőnél több információs elem kizárólag közös hordozón helyezhető el.”

8. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, valamint országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló értéken a 7. § (9) bekezdésében foglalt kivétel figyelembevételével

a) nem létesíthetők:

aa) hírközlési antennák, távközlési és hírközlési célú felszíni építmények (pl. adó- és átjátszó tornyok)

ab) energia-, táv- és hírközlési légkábelek,

ac) az épületek közterületről látható felületein, elő-, vagy oldalkertjében és a kerítésén semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége), antenna,

b) a közművek városképet zavaró berendezéseinek, szerelvényeinek és műtárgyainak cseréjéről, vagy átalakításáról a közművek korszerűsítése során gondoskodni kell.”

(2) A Rendelet 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Belterületen belül településképi szempontból meghatározó területen új energia-, táv- és hírközlési légkábel gerincvezeték a 7. § (9) bekezdésében és az elektronikus hírközlésről szóló 2003 évi C. törvényben meghatározott esetek kivételével nem létesíthető.

(4) A 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, valamint országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén a 7. § (9) bekezdésében foglalt kivétel figyelembevételével új energia-, táv- és hírközlési légkábel bekötő vezeték nem létesíthető.”

„(9) Többlakásos lakóépület homlokzatán a klímaberendezés kültéri egysége társasház esetében kizárólag a közgyűlés határozatával, egyéb többlakásos épület esetében csak a tulajdonosok egyhangú, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt döntésével, az önkormányzati főépítész által támogatott homlokzati pozícióban, egy tengelyben vagy a többlakásos lakóépület lapostetős tetőfelületén helyezhető el, amennyiben a többlakásos lakóépület nem az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen belül, nem a 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, valamint nem országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén található.”

9. § A Rendelet 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a Városüzemeltetési és Fenntarthatósági Bizottság ellenőrzi.”

10. § A Rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás kérhető, szakmai konzultáció kezdeményezhető minden a jelen rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység, illetve rendeltetés megváltoztatás esetén.

(2) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező

a) új lakóépület egyszerű bejelentéssel történő építése és meglévő lakóépület egyszerű bejelentéssel történő bővítése esetén,

b) a 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, országos védelem alatt álló épületek, valamint az 1. melléklet 2. és 3. pontjában foglalt táblázatban meghatározott H1, H2 és H3 jelű helyi védett épületek esetén az épületeken cégérek, cég- és üzletjelzés, címtáblák, címfeliratok elhelyezése esetén,

c) reklámok elhelyezését megelőzően, amennyiben jogszabály településképi eljárásban hozott döntést ír elő.”

11. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.

(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.”

12. § A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl közterületről látható információs vagy más célú berendezés, információs elem, építési reklámháló épületeken, közterületen történő elhelyezését megelőzően.”

13. § A Rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – az érintett ingatlan tulajdonosával, jogszerű használójával szemben hatáskörében eljárva településképi kötelezést rendelhet el, településképi kötelezési eljárást folytathat le a magyar építészetről szóló törvényben foglaltak szerint.

(2) A településkép-védelmi bírság összege

a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén

aa) amennyiben az egyedi védett építményt érint, 200.000 forinttól 2.000.000 forintig;

ab) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 200.000 forinttól 1.000.000 forintig;

b) településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén

ba) amennyiben az egyedi védett építményt érint, 200.000 forinttól 1.000.000 forintig;

bb) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 200.000 forinttól 500.000 forintig;

c) egyéb településkép alakítására vonatkozó általános követelmény betartásának elmulasztása esetén 200.000 forinttól 500 000 forintig

terjedhet.”

14. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A Rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) A Rendelet 6. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

15. § A Rendelet 8. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „H1, H2 és H3” szövegrész helyébe a „H1 és H2” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a Rendelet

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez