Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Pápa város településképének védelméről
Hatályos: 2026. 01. 16Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 36/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete
Pápa város településképének védelméről
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a honvédelemért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2018. (II.15.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1.3 Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Belváros: az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. sorában meghatározott, lehatárolt területegység.
3.4 Cég- és üzletjelzés: a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 3. § 3. és 25a. pontjában meghatározott fogalom.
4. Címtábla, címfelirat: költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak megnevezését, jelképét, logóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tájékoztató tábla vagy felirat.
5.5
6.6
7.7
8. Helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
9.8 Helyi védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, homlokzat, épületbelső, településképi jelentőségű fasorok, kertek, növényegyedek, zöldfelületi és városképi érték.
10.9 Információs vagy más célú berendezés különösen:
a) információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla,
b) legfeljebb 2 m2 felületű, legfeljebb 3 m szerkezeti magasságú, digitális, érintőképernyős, információt hordozó közönségtájékoztató eszköz,
c) legfeljebb 10 m2 felületű, ideiglenesen (az eseményt megelőző 1 hónappal hamarabb és az esemény befejeződése után legfeljebb 1 hét időtartamig) létesített, kulturális, szabadidős vagy társadalmi rendezvény közzétételét szolgáló eszköz,
d) molinó: fesztiválok, rendezvények alkalmával, épületek utcai homlokzatra kifüggesztett vagy épületek utcai homlokzatai közé kifeszített, figyelemfelkeltésre és tájékoztatásra szolgáló elem, amelynek legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám,
e) strandzászló: kül- vagy beltéri, akár világítással ellátott elem, amely zászlórúdból és különböző hosszú zászlófüzérből áll,
f) felfújható elem: kül- és beltéren egyaránt használható fújható forma, melynek kialakítása lehet egyszerű geometriai alakzat (hengerek, gömbök, hasábok, kúpok) vagy készülhet egyedi, arculati kialakítással, világítással vagy anélkül,
g) vitrin: világítással vagy anélkül, a közművelődési intézmény vagy egyházi épület falához rögzített vagy az érintett épület előtt köz- vagy magánterületen álló, önálló szerkezetű, üvegajtós elem, amelyben közérdekű információs elemeket helyeznek el,
h) útbaigazító tábla: intézmények, létesítmények, turisztikai nevezetességek, szolgáltatások, cégek elérési útvonalát mutató tábla, valamint az utcanév tábla,
i) totemoszlop: információs megjelenítést biztosító, cserélhető elemeket tartalmazó berendezés.
11. Közle: sikátor, köz, Pápa belvárosában kialakult, közhasználatú keskeny gyalogos utca, átjáró a hosszabb tömbök tagolása, átjárhatósága érdekében, melyek összefüggő hálózatot alkotnak és a város eredeti és sajátos építészeti arculatának részei.
12. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai (Munsell színskála szerinti jellemzőik: 6-8V és 1-6C).
13. Totemoszlop: legfeljebb 6 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál.
14. Üzletfelirat: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló a homlokzati síkra vagy kerítésre szerelt, ragasztott vagy festett, tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát és legfeljebb 10 szóból álló szöveget tartalmazó épülettartozék.
15. Útbaigazító tábla: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszköz.
16.10 Városképi szempontból kiemelt jelentőségű út: külterületen országos főút, országos mellékút, belterületen a Külső-Győri út, Győri út, Szent István út, Acsádi út, Táncsics Mihály utca, Bezerédi utca, Török Bálint utca, Celli út, Somlai út, Budai Nagy Antal utca, Korona utca, Batthyány utca, Veszprémi út, Külső Veszprémi út, Gyimóti út, Szabadság utca, Vasvári Pál utca, Tókert utca, Kisliget, Gróf út, Várkert út, Téglagyári út a Győri úttól a Galamb utcáig, Kisfaludy Károly utca, Vaszari út, Tapolcafői utca, Pápai út, Borsosgyőri út, Juhar utca, Vásár utca.
17. Őshonos növényfaj: azok a növényfajok, amelyek az adott területen emberi közreműködés nélkül is előfordulnának, a jégkorszakot helyben túlélték, vagy már a neolitikum előtt visszatelepedtek. Telepítésre javasolt őshonos növényfajok listáját a 8. melléklet 2.1-2.3. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
18.11
19. Történelmi telekhatár: Pápa város 1910-1911-es kataszteri térképén ábrázolt telekhatár.
20.12 Belvárosi peremterületek: Jókai utca északkeleti oldal hátsó telekhatár - Tókert utca délkeleti oldal hátsó telekhatár – Ady Endre sétány – Tapolca sétány közötti terület, Gyurátz Ferenc utca délkeleti oldal hátsó telekhatár – Széchenyi utca délnyugati oldal– Korona utca közötti terület, Damjanich utca – Jókai utca délnyugati oldal hátsó telekhatár – Budai Nagy Antal utca – Batthyány utca közötti terület, Korona utca – Korvin utca – Bástya utca – Major utca - Ányos Pál utca – Árok utca közötti terület.
2. Hatósági hatáskör átruházása
2. § A településkép védelméről szóló törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági ügyekben a polgármester átruházott hatáskörben jár el.
– A helyi védelem
3.13 A helyi építészeti és városképi örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
3. § (1)14 A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és városképi örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, vagy annak megszűnéséről a képviselő-testület dönt.
(3) Helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszűnésére javaslatot tehet bármely természetes személy, önkormányzati tisztségviselő vagy képviselő, civil szervezet, gazdasági társaság, a városi főépítész vagy valamely hatóság képviselője írásban a Polgármesternek címezve.
(4) A védetté nyilvánítás vagy megszüntetés szakmai előkészítése a városi főépítész feladata.
(5)15 A védettség alá helyezést vagy megszüntetést a Polgármesterhez benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(6)16
(7)17 A helyi védettség alá helyezés vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a védelemre javasolt értékkel kapcsolatban tulajdonjoggal, használati vagy haszonélvezeti joggal, szerzői joggal bírókat (a továbbiakban: érdekeltek) írásban értesíteni kell.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(9) A védettséggel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos javaslatot a rendeletalkotást megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.
(10)18 A közzététel időtartama alatt a javaslat megtekintését biztosítani kell.
(11) Védett építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén, a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(12)19 A védetté nyilvánított helyi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(13) A védett építészeti érték újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.
(14) A védett épület védettsége megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy megőrzése.
(15) A helyi védett érték közterületről látható homlokzatán a védelemről tanúskodó tábla, plakett, festett, vagy egyéb jelölés helyezhető el.
4. A helyi védett érték fajtái
4. § (1) A helyi védett értékek kategorizálása:
a) helyi védett terület, jele: HE
b) helyi védett utcai főépület, jele: H1
c) helyi védett utcai homlokzat, jele: H2
d)20 helyi védett épületbelső, épületrész, berendezés, építészeti elem, jele: H3
e)21 helyi védett településképi jelentőségű fasorok, kertek, növényegyedek, jele: H4
f)22 helyi védett zöldfelületi és városképi érték, jele: H5
5. A helyi védett érték fenntartása
5. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos, kezelő, használó feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek, használónak gondoskodnia kell.
(3)23 Védetté nyilvánított helyi érték felújítását, korszerűsítését megkezdeni és végezni a 18. és 19. alcímben foglalt településképi bejelentési eljárás szabályainak figyelembevételével lehet.
(4)24 A bejelentés nélkül elvégzett változtatás fennmaradásának feltétele az eredeti rendeltetést tiszteletben tartó használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.
- A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
6. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2)25 A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan (a csatlakozó közterületekkel együtt) a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Pápa település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Belvárosi zártsorú lakóterület
b) Utcavonalon beépített lakóterület
c) Előkertes lakóterület
d) Villanegyed
e) Sorházas, sortársasházas lakóterület
f) Telepszerű lakóterület
g)26
h)27
i) Intézményterület
j) Gazdasági terület
k) Ipari terület
l) Különleges terület
m) Várkert
n) Jelentős zöldfelület
(4)28 Pápa település külterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Természetközeli terület,
b) Mezőgazdasági terület,
c) Szőlőhegyek,
d) Tavas rekreációs terület,
e) Gazdasági terület,
f) Különleges terület és
e) Bázisrepülőtér.
- A településképi követelmények
7. Helyi védett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
7. § (1)29 A Belváros helyi védett területén belül az utcai homlokzatmagasságra és a tetőidom magasságára vonatkozó előírásokat a 2. melléklet szerint kell betartani.
(2) A közléket eredeti állapotukban kell megőrizni és helyreállítani.
(3) A fennmaradt, hagyományos közterületi kockakő burkolatokat eredeti formájukban kell megőrizni és helyreállítani.
(4) Az utcák közműveinek korszerűsítése során az oda nem illő vagy városképet zavaró műtárgyak (villanyoszlop, légvezeték, gázóra, gázcső) cseréjéről vagy átalakításáról gondoskodni kell.
(5)30 A helyi védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Fasorok pótlásánál, új növényegyedek ültetésnél a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló Korm. rendelet előírásainak megfelelő, kizárólag a meglévő fajokkal azonos vagy rokon fajta telepíthető.
(6)31
(7)32 Bontási engedély köteles bontási tevékenység bontási engedély birtokában, bontási engedélyezésre nem kötelezett bontási tevékenység településképi bejelentési eljárás lefolytatásával végezhető.
(8)33 A Belváros helyi védett területén belül a történelmi telekhatárok és telekszerkezet megóvásáról gondoskodni kell, telekhatárrendezés, telekalakítás a történelmi telekhatárok rekonstrukciója vagy az egyedi védelem alatt álló érték megóvása, értéknövelő közcélú fejlesztése érdekében történhet. Az 1910-1911-es kataszteri térképi állapotot követően létrehozott telekhatár újabb telekhatár rendezéskor az övezeti előírások betartása mellett szabadon alakítható.
(9)34 Új légvezeték nem létesíthető. Meglévő légvezeték hálózaton kivételes esetben új légvezeték elhelyezhető azzal a feltétellel, hogy közterületi közműrekonstrukció vagy közterületi rendezés során a szolgáltató köteles a kezelésében lévő légvezetékeket saját költségén földkábelre cserélni.
(10)35 Térvilágítással, épületvilágítással, épületen elhelyezett berendezéssel fényszennyezést okozni, ezáltal ingatlan és az ingatlan előtti közterület használatát korlátozni nem szabad.
(11)36 Helyi védett területen megújuló energiát hasznosító épületgépészeti berendezések (napelem, napkollektor) a Belvárosi peremterületek kivételével közterületről látható tetőfelületen és homlokzati felületen nem helyezhetők el.
(12)37 Belvárosi helyi védett területen lévő közterületen érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység tevékenységéhez kapcsolódó berendezés - szék, asztal, árnyékoló és dobogó kivételével - nem helyezhető el. A szék és asztal anyagának illeszkedni kell a történelmi környezet anyaghasználatához, az árnyékoló anyagának bézs színű reklámmentes vászonnak kell lenni.
(13)38 A Fő tér, Fő utca, Kossuth Lajos utca, Mándi Márton István utca területén dobogó nem létesíthető, közterületen érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység tevékenységéhez kapcsolódó berendezés - szék, asztal és árnyékoló kivételével - nem helyezhető el. A szék és asztal anyagának illeszkedni kell a történelmi környezet anyaghasználatához, az árnyékoló anyagának bézs színű reklámmentes vászonnak kell lenni.
8. Helyi védett értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1) H1 jellel jelölt helyi védett utcai főépület esetén
a)39 az épület tömege, tetőformája, homlokzata és architektúrája eredeti formájában megtartandó; átalakított szerkezet, homlokzat építéstörténeti kutatást, falkutatást követően az építéskori állapottal megegyező vagy ahhoz közelítő formában rekonstruálandó,
b) az építési telken található többi épület, épületrész elbontható és a H1 jellel jelölt védett épülethez illeszkedő tömeggel, tetőformával és anyaghasználat mellett új épületrészek építhetők,
c) a tetőfelületeken az építéskori állapottól eltérő tetőfelépítmény vagy tetősíkablak nem helyezhető el,
d) az épületen, épületrészen épületgépészeti szerelvény, klímaberendezés és annak kültéri egysége, megújuló energiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor) nem helyezhető el.
(2) H2 jellel jelölt helyi védett utcai homlokzat esetén
a) az épület utcai homlokzata és a homlokzathoz csatlakozó épületrész tömege, tetőformája, anyaghasználata megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) az építési telken a védettség alatt álló homlokzaton túli egyéb épületek és épületrészek elbonthatók, átalakíthatók, átépíthetők,
c)40 a védettség alatt álló homlokzathoz csatlakozó épületrész kizárólag átalakítás, átépítés végett bontható el a teljes épülettömeg rekonstrukciójának kötelezettsége mellett,
d) új épület, épületrész a védett épülethez illeszkedő tömeggel, tetőformával és anyaghasználat mellett építhető,
e)41 a közterület felőli tetőn az építéskori állapotban meglévő tetőfelépítményen túl csak tetősíkban fekvő tetőablak helyezhető el,
f) az épületen, épületrészen épületgépészeti szerelvény, klímaberendezés és annak kültéri egysége, megújuló energiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor) nem helyezhető el.
(3)42 H3 jellel jelölt helyi védett épületbelső, építészeti elem esetén az épület az 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázatban rögzített sajátos helyi értékkel bíró épületbelseje, épületrésze, berendezése, építészeti eleme megtartandó, eredeti állapotában helyreállítandó, illetve átalakítás, új építés esetén a beépítéséről gondoskodni kell.
(4)43 H1 és H2 jellel jelölt védettség alatt álló épületen, homlokzaton, épületrészen
a)44 az építéskori állapottól eltérő anyagú nyílászáró a védettség tárgyát képező épületen, épületrészen nem helyezhető el, épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület, épületrész építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,
b) védettséggel érintett nyílászáró az eredeti szerkezet anyagát, profilozását, arányait és osztását megőrző módon cserélhető új nyílászáróra,
c) a nyílászárók külső síkja a homlokzat külső síkjához képest nem változhat, azokat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni,
d) homlokzatfelület az építéskori állapotnak megfelelő módon alakítható ki,
e) látszó vakolatlan kőfal, téglafal, vegyes falazat kizárólag az építéskori állapothoz illeszkedő, falkutatással igazolható helyzetben alkalmazható,
f)45 műanyag habból nyílás- és ablakkeretezés, párkány, könyöklő kialakítását kerülni kell, jó állapotú eredeti vakolatdísz, vakolt nyíláskeret és párkány, könyöklő műanyag habra nem cserélhető le,
g)46 színezésnek, festésnek az építéskori állapothoz kell igazodnia. Amennyiben ez nem igazolható, úgy a felületek, szerkezetek színének illeszkednie kell a kialakult környezethez vagy a közterület szakaszra készített homlokzatszínezési tervhez,
h)47 védett épület kapuja az építéskori nyitásmódnak megfelelően alakítható ki vagy rekonstruálható,
i) a tetőfelületet – az esővíz elvezető rendszert is beleértve – az eredeti anyaghasználattal és szerkezeti megoldásokkal, vagy azokkal hasonló megjelenésű és hatású szerkezetekkel és anyagokkal kell megőrizni, felújítani.
j) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító vagy tájékoztató tábla, festett felirat nem létesíthető,
k) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni.
(5) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(6) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épülethomlokzat, vagy egyéb építmény esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során a városi főépítésszel történt egyeztetés alapján korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.
(7) A helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán végzett homlokzatbővítéssel nem járó átalakítási munkák esetén a (6) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
(8)48 H4 jelű helyi védett településképi jelentőségű fasorok, kertek, növényegyedek értékként jelölt
a) jellegzetes növények eredeti formájukban megtartandók és felújítandók,
b) védett fasorok faegyedei megtartandók, kivágásuk csak kivételesen, elsősorban a fa egészségének leromlása és balesetveszély elkerülése érdekében megengedett, pótlási kötelezettség mellett. A hiányzó faegyedek, fasor szakaszok kizárólag a régiekkel azonos fajtájú egyedekkel pótolható,
c) fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, fák ültetendők.
(9)49 H5 jellel jelölt zöldfelületi és városképi érték a védett területen lévő épületek és az épületekhez kapcsolódó földrészletek jellegzetes növényzetének együttese,
a) melyek eredeti formájukban megtartandók és felújítandók,
b) melyek faegyedei megtartandók, kivágásuk csak kivételesen, elsősorban a fa egészségének leromlása és balesetveszély elkerülése érdekében megengedett, pótlási kötelezettség mellett.
(10)50 Tilos a H4 és H5 jellel jelölt helyi védett értékek károsítása.
(11)51 H4 és H5 jellel jelölt helyi védett érték esetén
a) helyi védettségű érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése kizárólag a védett érték károsítása nélkül, az érték védelme mellett (kalodázás) megengedett,
b) építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.
c) a faegyedek sérüléseit szakszerűen kezelni kell.
(12)52 A helyi védett területeken, illetve az utcavonalon beépített területeken belül az építmények közterületről látható felületén és a velük szomszédos közterületen nem helyezhető el kisméretű vagy nagyméretű egyedi reklámeszköz, utcabútor az utasváró kivételével, digitális billboard, citylight, hirdetőoszlop, építési reklámháló, reklámháló és tetőreklám.
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Belvárosi zártsorú lakóterületen
a)53 a 3. melléklet szerinti műemlék (M), valamint az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározott H1 és H2 jelű épülethez való csatlakozás esetén a 2. melléklet szerinti utcai homlokzatmagasságok közötti eltérés legfeljebb ±0,5 m lehet,
b)54 a 3. melléklet szerinti műemlék (M), valamint az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározott H1 és H2 jelű épülethez való zártsorú csatlakozás esetén a hátsó homlokzat felületeitől mért magassági eltérés a csatlakozási telekhatártól mért 3 m-en belül legfeljebb ±3 m lehet,
c)55
d) kétszintes tetőtér és manzárd tető nem létesíthető,
e)56 az épületek tetőfelületein elhelyezhető tetőfelépítmények, tetősíkablakok, által igénybe vett tetőfelület valamint a tetőhéjalás anyagától eltérő anyaghasználatú fedések felülete összesen nem haladhatja meg az adott tetőfelület 25%-át,
f)57 az építési, felújítási tevékenységek során
fa) a hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és felületképzést kell alkalmazni, könnyűszerkezetes épület, épületrész a beépítettség 10 %-át meghaladó mértékben nem építhető,
fb) a tűzfalakat minden esetben vakolattal vagy az illeszkedéssel indokolható esetekben kő vagy téglaburkolattal, nyers tégla felülettel kell ellátni,
fc)58 homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,
fd)59
fe)60 homlokzati téglaburkolat, természetes vagy mesterséges kőburkolat kizárólag annak eredeti természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,
ff) látszó fa burkolatú párkány az utcai homlokzaton nem készíthető,
fg) épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,
fh) tömör fém anyagú kirakatredőny, hullámredőny a meglévő kirakatszekrények kivételével nem készíthető,
fi) a kapu részletképzésének és anyaghasználatának illeszkednie kell az épület architektúrájához,
fj) az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként lakóterületen az utcai telekvonal hosszának 33%-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,
fk)61 a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve az épületek beépítettségének 80 %-át meghaladó mértékben 30-45 fok közötti hajlásszögű magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
fl)62 zártsorúan beépült, beépülő utcai telekhatáron az épület utcai homlokzatának legalább 60%-át, hézagosan zártsorú beépítés esetén a teljes homlokzatot 30-45 fok közötti hajlásszögű magastetős formában kell kialakítani,
fm) a tetőhéjalás anyaga az égett agyag cserép tetőfedő anyagok színével harmonizáló, 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés lehet, bitumenes zsindely fedés, cserepes lemez fedés nem alkalmazható,
fn) közterületről látható tetőfelületen álló tetőablak, tetőbevágás legfeljebb az eresz hosszúságának 20%-ában készíthető,
fo) a kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására, fémburkolatú kémény nem építhető,
fp) az épületeken közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (gáz- vagy elektromos mérőóra, fogadószekrény, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, parapetkonvektor és klímaberendezés) nem szerelhető fel,
fq) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító vagy tájékoztató tábla, festett felirat nem létesíthető,
fr) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,
fs)63 meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat, a korabeli vasbeton hirdetőoszlopokat és a korabeli kandelábereket,
g)64
h)65 közterület fölé erkélylemez nem nyúlhat.
(2)66 Utcavonalon beépített lakóterületen
1.67 az épületek az utcavonalon állnak, az utcavonal felé néző homlokzatok és a vonalukban felvett épületmetszetek utcavonalra vetített szélessége a telek belsejében nem haladhatja meg az utcavonalra helyezett homlokzat szélességét,
2.68 az épület legmagasabb pontja 5,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén legfeljebb 12 m, 7,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén legfeljebb 14 m lehet,
3.69 az épület utcavonalon álló homlokzatán a zártsorú beépítés kivételével garázs nem nyitható. Az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként az utcai telekvonal hosszának 33%-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,
4. az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
5. az épület és a kerítés utca felőli lábazata az adott utcaszakaszon kialakult jellemző szín és anyaghasználathoz igazodjon,
6. a fő rendeltetést tartalmazó épület tetőzete kizárólag utcával párhuzamos gerincű, sátortetős, vagy utca felé kontyolt, hajlásszöge 30-45 fok közötti magastető lehet a Fűzfa utca kivételével, ahol kizárólag oromfalas utcai homlokzatú épület létesíthető,
7. az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet,
8. a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
9. a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
10.70 az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,
11.71 az utcai kerítés kialakításának és anyaghasználatának az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult karakterhez kell igazodnia.
12.72 az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett területen
a) a meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni,
b) a tűzfalakat minden esetben vakolattal, vagy az illeszkedéssel indokolható esetekben kő vagy tégla burkolattal, nyers tégla felülettel kell ellátni,
c) homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,
d) homlokzati téglaburkolat, természetes vagy mesterséges kőburkolat kizárólag annak eredeti természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,
e) látszó fa burkolatú párkány az utcai homlokzaton nem készíthető,
f) a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni, épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,
g) tömör fém anyagú kirakatredőny a védett területen nem készíthető,
h) a kapu részletképzésének és anyaghasználatának illeszkednie kell az épület architektúrájához,
i) az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként az utcai telekvonal hosszának 33%-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,
j) az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
k) a tetőhéjalás anyaga az égett agyag cserép tetőfedő anyagok színével harmonizáló, 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés lehet, bitumenes zsindely fedés, cserepes lemez fedés nem alkalmazható,
l)73 az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,
m) közterületről látható tetőfelületen álló tetőablak, tetőbevágás legfeljebb az eresz hosszúságának 20%-ában készíthető,
n) a kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására, fémburkolatú kémény nem építhető,
o) az épületeken közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (gáz- vagy elektromos mérőóra, fogadószekrény, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, parapetkonvektor és klímaberendezés) nem szerelhető fel,
p) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító vagy tájékoztató tábla, festett felirat nem létesíthető,
q) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,
r) meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat, a korai vasbeton hirdetőoszlopokat és a korabeli kandelábereket.
13. közterület fölé erkélylemez nem nyúlhat.
(3) Előkertes lakóterületen
a) a fő rendeltetést tartalmazó épületet az adott utcaszakaszon kialakult jellemző előkerti építési határvonalon kell elhelyezni,
b)74 az épület legmagasabb pontja 5,5 m-es legnagyobb épületmagasság esetén 10 m, 8 m-es legnagyobb épületmagasság esetén 12 m lehet,
c)75 telkenként egy, több közterületi kapcsolattal rendelkező telek esetén közterületenként egy-egy gépkocsi behajtó létesíthető legfeljebb 4 m széles kapuval,
d) az épületek homlokzatának felületképzése jellemzően vakolt, pasztell színezésű lehet,
e)76 a fő rendeltetést tartalmazó épület tetejének hajlásszöge 20-45 fok közötti lehet,
f)77 az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott cserépfedés lehet,
g)78 a tetőfedő anyag színe a területen jellemzően alkalmazott színű tetőfedő anyag lehet,
h)79 a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
i)80
j)81 az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,
k) az utcai kerítés áttört lehet, kialakítása (szín és anyaghasználat) az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult karakterhez igazodjon.
l)82 A Fenyves utca
la)83 legfeljebb 8 lakásos kisvárosias lakóépületein kizárólag terrakottához hasonló színű cserépfedésű magastető alkalmazható, melynek szélessége legfeljebb 9 m, hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet,
lb) garázsainak tetőzete lapos, vagy 25 fokos magastető lehet, melynek fedésére bitumenes zsindely, fémlemez fedés, lágylemez fedés, vagy cserépfedés alkalmazható,
lc)84 kizárólag áttört jellegű, természetes anyagokból falazott pillérekkel épített kerítés létesíthető, mögötte élősövény telepítésének lehetőségével.
m)85 Malomkert városrész kertvárosias lakóterületén tömör kerítés nem építhető.
(4) Villanegyedben
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület elhelyezése, mérete, magassága, tömege, homlokzati kialakítása, színezése a területen kialakult beépítéshez igazodó legyen,
b)86 az épület legmagasabb pontja 7,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén 15 m lehet,
c)87 telkenként egy, több közterületi kapcsolattal rendelkező telek esetén közterületenként egy-egy gépkocsi behajtó létesíthető legfeljebb 4 m széles kapuval,
d) az épületek felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
e) a fő rendeltetést tartalmazó épület tetőzete kizárólag utcával párhuzamos gerincű, sátortetős, vagy utca felé kontyolt, hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet,
f) az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet,
g) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
h)88 a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
i)89
j)90 az épületek tetőfelületein elhelyezhető tetőfelépítmények, tetősíkablakok, a tetőhéjalás anyagától eltérő anyaghasználatú fedések aránya összesen nem haladhatja meg az adott tetőfelület 25%-át,
k)91 az utcai kerítés áttört lehet, kialakításának és anyaghasználatának az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult karakterhez kell igazodnia.
l)92 az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sorában meghatározott védett terület előkertes részein
la) a meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni,
lb) a tűzfalakat minden esetben vakolattal, vagy az illeszkedéssel indokolható esetekben kő vagy tégla burkolattal, nyers tégla felülettel kell ellátni,
lc)93 homlokzatfelület jellemzően vakolt, festett formában alakítható ki, fröcskölt, dörzsölt, kapart kőporos vakolat, 1,5 mm szemcseméretet meghaladó vékonyvakolat nem alkalmazható,
ld)94
le)95 homlokzati téglaburkolat, kőburkolat kizárólag annak természetes anyagszerűségét visszaadó vastagsági mérettel, pozitív sarokkal, sarokelemmel új épületen, épületrészen a homlokzatfelület legfeljebb 30%-án alakítható ki, 20 mm-nél vékonyabb ragasztott lapburkolat homlokzaton nem létesíthető,
lf) fa burkolatú párkány az utcai homlokzaton nem készíthető,
lg) a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni, épület átalakítás, bővítés, felújítás, új épület építés esetén a nyílászáró anyagának és megjelenésének igazodnia kell az épület architektúrájához, vagy az épület, épületrész funkciójához,
lh) tömör fém anyagú kirakatredőny a védett területen nem készíthető,
li) a kapu részletképzése és anyaghasználata illeszkedjen az épület architektúrájához,
lj) az utcai telekvonalon kialakítható gépjárművel járható kapuk összes szélessége közterület kapcsolatonként az utcai telekvonal hosszának 33 %-át, valamint a 4 m-t nem haladhatja meg,
lk)96 az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők, a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
ll) az utcai építési vonalon kizárólag magastetős tömeg építhető 30-45 fok közötti hajlásszöggel,
lm) a tetőhéjalás anyaga az égett agyag cserép tetőfedő anyagok színével harmonizáló, 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés lehet, bitumenes zsindely fedés, cserepes lemez fedés nem alkalmazható,
ln)97
lo) közterületről látható tetőfelületen álló tetőablak, tetőbevágás legfeljebb az eresz hosszúságának 20%-ában készíthető,
lp) a kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására, fémburkolatú kémény nem építhető,
lq) az épületeken közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (gáz- vagy elektromos mérőóra, fogadószekrény, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, parapetkonvektor és klímaberendezés) nem szerelhető fel,
lr) az épületek tetőfelületein, a házak orom- vég- és tűzfalain eligazító vagy tájékoztató tábla, festett felirat nem létesíthető,
ls) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,
lt) meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat, a korai vasbeton hirdetőoszlopokat és a korabeli kandelábereket.
m)98
(5) Sorházas, sortársasházas lakóterületen
a) a lakásegység átépítése, építése esetén annak elhelyezése, mérete, magassága, tömege, homlokzati kialakítása, színezése a sorházas/sortársasházas épület kialakult többi egységéhez igazodó legyen,
b)99 az épület legmagasabb pontja 7,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén 13 m, 12,5 m-es legnagyobb építménymagasság esetén 18 m lehet,
c)100 lakásegységenként egy gépkocsi behajtó létesíthető legfeljebb 4 m széles kapuval,
d) az épületek felületképzése egységes, vakolt, pasztell színezésű lehet, lakásegységenként eltérő anyaghasználat és színezés nem alkalmazható,
e) a lakásegység, sorházegység tetőzetének anyaga, hajlásszöge, színe az épületen kialakult magastető anyagához, hajlásszögéhez, színéhez illeszkedő lehet,
f) az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet,
g) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
h)101 a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
i)102
j)103 az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,
k) az utcai kerítés áttört lehet, kialakítása (szín és anyaghasználat) az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult karakterhez igazodjon.
(6)104 Telepszerű lakóterületen
a)105 a kisvárosias társasházas beépítésű területeken
aa) az épület utólagos hőszigetelése, homlokzatszínezése, tetőcseréje egységes koncepció alapján végezhető,
ab)106 az épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal,
ac) az épületek felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
ad) a teraszok, loggiák, erkélyek beépítése, lefedése, mellvédek anyagának, színének megváltoztatása nem megengedett,
ae)107 az épületek a beépítettség 80 %-ában 30-45 fokos tetőhajlásszögű magastetővel építhetők. A beépítettség 20 %-át nem meghaladó mértékig lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
b)108 a lakótelepeken
ba) az épület utólagos hőszigetelése, homlokzatszínezése egységes koncepció alapján végezhető, az egységet alkotó épületegyüttes felületképzése, színezése összehangoltan végezhető,
bb) az épületek felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
bc) a loggiák, erkélyek beépítése, mellvédek anyagának, színének megváltoztatása nem megengedett,
bd)109 új magastető nem építhető, a meglévő magastetős épületek karakterét a felújítás során meg kell őrizni,
be)110 a meglévő magastetős épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal.
c)111 a borsosgyőri lakópark területén
ca) az épületek felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
cb)112 az épület teteje magastetős, hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet,
cc) az épületek tetőhéjalása a területen jellemzően alkalmazott 2 cm hullámméretet meg nem haladó síkjellegű cserépfedés (hornyolt vagy kettős fedés) lehet,
cd) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
ce)113 a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig alacsony hajlásszögű tető, lapostető, zöldtető vagy kishajlású fémlemez fedésű tető is kialakítható,
cf) az épületeken alkalmazható bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag vagy a természetes horgany színéhez,
cg)114 a meglévő magastetős épületek közterületről látható tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 25 %-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal.
(7)115
(8)116
(9) Intézmény-, gazdasági és ipari területen:
a)117 a kerítés csak áttört lehet.
b) a Celli út – Vak Bottyán utca – Virág Benedek utca – Bethlen Gábor utca által határolt területen
ba)118 az egykori történelmi térfal rekonstrukciója érdekében az épületeket az építési vonallal jelölt szakaszokon az építési vonalra kell illeszteni, a térzárást építészeti, kertészeti eszközök együttes alkalmazásával kell megoldani,
bb) az üzletközpont tömegét mind horizontális, mind vertikális irányban tagoltan kell kialakítani, oly módon, hogy a környező kisvárosias beépítés arányrendezéséhez, ritmusához, léptékéhez minél harmonikusabban igazodjon,,
bc)119 az üzletközpont homlokzatképzésénél a kisvárosias környezethez illeszkedő hagyományos építőanyagokat, felületképzést és színezést kell alkalmazni (elsősorban tégla, kő, vakolt felületek, üveg)
bd)120 valamint a közönségforgalmi parkolóra néző homlokzatok földszinti részének 80 %-át üzletportálként, vagy kirakatszerűen kell kialakítani.
be)121 a Bethlen Gábor utca parkolóval érintkező szakasza mentén – az üzletközpont telkén – legalább 10 m széles zöldsávot kell létesíteni, amelyet háromszintes növénytelepítéssel (gyep, cserje, lombkoronaszint) vagy cserjével beültetett legfeljebb 2 m magas rézsűként kell megvalósítani.
c) a Szent István út – Esterházy út – Hunyadi utca – Kisfaludy Károly utca – Vásár utca – László Miklós utca – Török Bálint utca menti kulturális és kereskedelmi központ céljára szolgáló területen
ca) a kulturális és kereskedelmi központ épülettömegét mind horizontális, mind vertikális irányban tagoltan kell kialakítani, oly módon, hogy a környező kisvárosias beépítés arányrendszeréhez, léptékéhez és a parki környezethez minél harmonikusabban igazodjon,
cb)122 a homlokzatképzésnél hagyományos építőanyagokat, felületképzést és a természeti környezetbe illeszkedő színezést kell alkalmazni (elsősorban kő, tégla, vakolt felületek, üveg),
cc)123 a telek beépítése során az új épületeket a történelmi beépítés kontúrjaihoz kell igazítani,
cd)124
ce) a kulturális és kereskedelmi központ telekhatárain kerítés nem létesíthető, a létesítmény kertje a csatlakozó közterületekkel, közparkkal összehangolva rendezendő,
d)125 a belvárosi intézményterületen
da) általános esetben az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni,
db) a Csáky László utca, Ady Endre sétány, Tókert utca, Szabadság utca, Gróf út által határolt intézményterületen belül az építési és felújítási tevékenységek során az (1) bekezdésben előírt tömegformálásra és anyaghasználatra tekintettel kell lenni,
dc) a db) alpontban foglaltaktól eltérő tömegformálás és anyaghasználat esetén az illeszkedést a településképi véleményezés és településképi bejelentés során igazolni kell, a városfal sziluettjéhez történő illeszkedés és anyaghasználat biztosítása mellett a magastetőre meghatározott követelményeket nem kötelező alkalmazni.
e)126
f)127 a Tapolca patak egykori medrét kertészeti eszközökkel, vízfelület kialakítással vagy burkolatváltással jelezni kell.
g)128 gazdasági és ipari területen lakóterületekkel vagy intézményi területekkel szomszédos telekhatára mentén legalább 10 m széles háromszintű növénytelepítéssel kialakított zöldsáv létesítendő.
(10) Különleges területen
a)129 az épületek tömegformálása és anyaghasználata során a különleges terület karakterének jellegzetességeit tiszteletben kell tartani,
b)130
c)131 a lakó- és intézményterülettel közös telekhatárok mentén a környezeti hatásokat legalább 10 m széles háromszintes növényállomány (gyep, cserje, lombkoronaszint) telepítésével kell mérsékelni,
d) a Külső Várkert értékes növényállományának megóvásáról gondoskodni kell
e)132
f)133
g) temetőkben annak minden 100 m2 területe után legalább 1 nagy lombkoronájú fát kell telepíteni,
h)134 szennyvíztisztító, iszapkezelő és hulladékkezelő telekhatárai mentén legalább 10 m széles, háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényállománnyal beültetett zöldfelületet kell kialakítani,
i)135
(11) Várkert területén
a) a burkolt felületek kialakításánál vízáteresztő burkolatok alkalmazandók
b) növénytelepítés során őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajtákat kell alkalmazni
c)136
d)137
(12) Jelentős zöldfelületek esetén
a) a meglévő erdősült terület növényzete csak erdőápolási, növény-egészségügyi okból és a tervezett gyalogút kialakítása céljából ritkítható. A fásított terület nem csökkenthető,
b) a parkok, terek növényzete megtartandó,
c) burkolt felületek kialakításánál vízáteresztő burkolat alkalmazható
d)138
(13) Természetközeli területen
a) kerítés csak természetvédelmi, vadvédelmi céllal létesíthető,
b)139 fából, vagy dróthálóból készült lábazat nélküli áttört - 80%-ban átlátható - kivitelű kerítés, karám építhető,
c) a kialakult faállományt, valamint a meglévő természetes vízparti növénytársulásokat meg kell őrizni,
d) a patak menti növénytelepítések galérianövényzet jelleggel, kizárólag őshonos, táji- és természeti adottságoknak megfelelő, vízparti fa- és cserjefajok alkalmazásával alakítható ki,
e) új erdősítések és erdőfelújítások esetében csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő honos fafajok telepíthetők, továbbá természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,
f) idegenhonos inváziós növényfajok nem telepíthetők
g) épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája és funkciója úgy határozható meg, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon,
h) épületek, építmények környezetbe illeszkedő kialakítással, kizárólag természetes anyaghasználattal, fa, homokkő, mészkő, terméskő alkalmazásával építhetők,
i) 25-45 fok tetőhajlásszögű természetes (fazsindely, nád, természetes pala) anyaghasználatú magastetővel létesíthetők,
j) műanyag nyílászáró nem alkalmazható
(14) Mezőgazdasági területen
a)140 fából, vagy dróthálóból készült lábazat nélküli áttört – 80 %-ban átlátható - kivitelű kerítés építhető,
b) az elhelyezhető épületek, építmények tömegformálásánál, szín és anyaghasználatánál a környező táji és épített környezetbe illeszkedő karakterelemeket kell alkalmazni
c) speciális funkciójú építmények (silók, üvegházak) anyaghasználata a rendeltetésnek megfelelő, színezése pasztellszínű lehet,
d)141 épület alacsony hajlásszögű tetővel 5000 m2 telekméret alatt nem építhető, a épületek tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet,
e)142 a csarnoképületek kivételével az épületeken a tetőfedés anyagának természetesnek vagy természetes hatásúnak (fazsindely, nád, cserép) kell lennie,
f)143 az épületek homlokzatán és tetőfelületén csak pasztell színek, vakolt, meszelt felületek, hagyományos, természetes anyagú (fa, homokkő, mészkő, terméskő burkolatú) felületek és csak természetes anyagú nyílászárók alkalmazhatók,
g)144 a telken belül csak a területen honos, lombos fa- és cserjefajok telepíthetők.
(15) Szőlőhegyek területén
a)145 az építmények homlokzatán, külső felületein csak hagyományos, természetes anyagú (fa, terméskő, tégla) felületek, pasztell színű vakolatok alkalmazhatók,
b) az épület fedése kizárólag magastetős, hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet,
c) a tető héjazata fa, fazsindely, nád, természetes pala, cserép lehet,
d)146 fából, vagy dróthálóból készült lábazat nélküli áttört - 80%-ban átlátható - kivitelű kerítés, karám építhető,
e) csak természetes anyagú nyílászáró alkalmazható
f)147
(16) Tavas rekreációs területen
a)148 az építmények kialakításánál elsődlegesen természetes anyagokat kell használni, az építmények tömegformálásának igazodnia kell a vízpart karakteréhez,
b)149 az építmények homlokzatán, külső felületein csak hagyományos, természetes anyagú (fa, terméskő, tégla) felületek, pasztell színű vakolatok alkalmazhatók,
c) melléképítmények, a horgászat kiegészítő építményei, szabadtéri berendezések természetes anyaghasználattal (fa, fazsindely, nád, természetes pala) alakíthatók ki,
d) a tető héjazata fa, fazsindely, nád, természetes pala, cserép lehet.
(17) Településképi szempontból meghatározó területek közterületein
a) a közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb mértékű burkolattal szabad ellátni. Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével – nem burkolhatók, növényzettel fedetten alakíthatók ki,
b) a közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok alkalmazhatók,
c) fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő, termőhelyi adottságoknak megfelelő lombos fák ültetendők. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
d) meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, vagy ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.
e)150 a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvét megsértő műszaki megoldás közterületen nem alkalmazható, berendezés nem helyezhető el.
(18)151 Azokon a településkép szempontjából meghatározó területeken, ahol a helyi építési szabályzat korlátozza a konténer elhelyezését, ott megengedhető a konténer takart épületszerkezetként történő beépítése az épületek kialakítására és anyaghasználatára vonatkozó rendelkezések betartása mellett.
10.152 Információs elemekre vonatkozó településképi követelmények
10. §153 (1) Információs vagy más célú berendezés elhelyezése közterületen kizárólag a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használat engedélyezése után lehetséges.
(2) A meglévő vasbeton hirdetőoszlopokat közművelődési célú hirdetőoszlopként meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani.
(3) Helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen információs vagy más célú berendezés az utasváró, a közművelődési célú hirdetőoszlop és a (2) bekezdésben foglalt hirdetőoszlop kivételével nem helyezhető el, épület homlokzatán információs elem nem létesíthető.
(4) Utasváró részeként kivilágított egy-, vagy kétoldalas, citylight berendezés elhelyezhető, melynek teljes felülete reklám céljára hasznosítható.
(5) Építési-szerelési vagy bontási munka során építési reklámháló elhelyezhető az építési napló vezetésének megkezdésétől az építkezés befejezéséig.
(6)154 Városképi szempontból kiemelt jelentőségű utak területével határos, beépítésre szánt területeken telkenként 2 m2-t meghaladó felületű információs elem nem helyezhető el.
(7)155 Az utak területén és az azokkal határos közterületeken információs vagy más célú berendezés kizárólag a területen rendszeresített egységes formában helyezhető el.
(8) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.
(9) Totemoszlop az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:
a) a totemoszlop egyes felületei önálló reklámozási célra nem használhatóak,
b) egy rendeltetési egység csak egy cserélhető oszlopfelületen jelenhet meg,
c) a cserélhető információs felületeket nem lehet összevonni.
(10) Településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területen telkenként legfeljebb 1 db, 1 m2-t meg nem haladó felületű információs elem és hordozó helyezhető el.
(11)156 Az információs elemeknek az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(12) Településképi szempontból meghatározó területeken és közterületen mobil információs elemeket (különösen megállító tábla, járműre, utánfutóra felszerelt tábla) ideiglenes jelleggel sem lehet elhelyezni.
(13) Strandzászló a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a magassága (talapzattal együtt) a 2,00 m-t nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején és azok helyszínén túl Pápa közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.
(14) A felfújható elem a fesztiválok, rendezvények alkalmával, azok helyszínén használható, azonban a 2,00 m magasságot nem haladhatja meg és legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A fesztiválok, rendezvények idején, azok helyszínén túl Pápa közigazgatási területén belül az elem használata tiltott.
(15) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.
(16) Útbaigazító tábla, telephelyi jelzés, idegenforgalmi jelzőtábla és totemoszlop kivételével egyéb információs elem és hordozó közterületen nem helyezhető el. Közterület szakaszokon belül az információs elem tartalma nem ismételhető. Közterület szakaszonként kettőnél több információs elem kizárólag közös hordozón helyezhető el.
11.157
11. §
12. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, címfeliratok, üzletfeliratok
12. § (1)158 A 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, országos védelem alatt álló épületek, valamint H1, H2 és H3 jelű helyi védett épületek esetén az épületeken cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, címfeliratok
a) a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, méretéhez szervesen illeszkedve, az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, épületdíszítő tagozatot nem takaróan helyezhetők el,
b) tetőfelületre nem kerülhetnek,
c) fényszennyezést nem okozhatnak.
(2) A rendeltetési egységek kirakatainak üvegfelülete legfeljebb 50%-ban takarható le az adott rendeltetési egység akcióit, ajánlatait, termékeit, szolgáltatásait kínáló táblákkal, lapokkal, festett, vagy más módon rögzített feliratokkal, melyek fényszennyezést nem okozhatnak.
(3)159 A cégér felületének nagysága az 1 m2-t, az üzletfelirat a közterület felől látható homlokzat 15%-át, a cégtábla, cégfelirat, címtábla, címfelirat a 0,4 m2-t, az üzletfelirat vastagsága a 30 cm-t nem haladhatja meg.
13. Egyéb műszaki berendezések
13. § (1)160 A 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, valamint országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló értéken a 7. § (9) bekezdésében foglalt kivétel figyelembevételével
a) nem létesíthetők:
aa) hírközlési antennák, távközlési és hírközlési célú felszíni építmények (pl. adó- és átjátszó tornyok)
ab) energia-, táv- és hírközlési légkábelek,
ac) az épületek közterületről látható felületein, elő-, vagy oldalkertjében és a kerítésén semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége), antenna,
b) a közművek városképet zavaró berendezéseinek, szerelvényeinek és műtárgyainak cseréjéről, vagy átalakításáról a közművek korszerűsítése során gondoskodni kell.
(2)161 Távközlési és hírközlési célú felszíni építmények (pl. adó- és átjátszó tornyok) a 7. melléklet szerint
a) nem helyezhetők el:
aa) belterületi lakóterületen,
ab) a lakóterület határától mért 200 méteren belül,
ac) országos jelentőségű védett természeti területen,
ad) ökológiai hálózat területén,
ae)162 tájképvédelmi területen.
b) elhelyezhetők elsősorban a külterületi kijelölt magaslati pontokon.
(3)163 Belterületen belül településképi szempontból meghatározó területen új energia-, táv- és hírközlési légkábel gerincvezeték a 7. § (9) bekezdésében és az elektronikus hírközlésről szóló 2003 évi C. törvényben meghatározott esetek kivételével nem létesíthető.
(4)164 A 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, valamint országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén a 7. § (9) bekezdésében foglalt kivétel figyelembevételével új energia-, táv- és hírközlési légkábel bekötő vezeték nem létesíthető.
(5)165 Homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy igazodjanak az épület nyílászáróinak méretéhez, kiosztásához, egymáshoz képest ne legyen eltolva, elforgatva és felületüknek téglalap formájú legyen, arányuk nem haladhatja meg a közterületről látható homlokzatsík felületének 30 %-át.
(6)166 A magastetős épület esetén megújuló energiát hasznosító épületgépészeti berendezéseket (napelem, napkollektor) a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl, egymáshoz képest ne legyenek eltolva vagy elforgatva. A berendezéseket sorolva, elsődlegesen a tetőfelület alsó harmadába kell beépíteni, melyeknek téglalap alakú felületet kell képezni és széleinek igazodni kell egymáshoz és a tetősík ablakhoz.
(7)167 Lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól minimum 50 cm-es távolságot tartva, a tető teljes területe lefedhető megújuló energiát hasznosító épületgépészeti berendezésekkel (napelem, napkollektor).
(8)168 A közterülettel határos 5,0 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete lefedhető megújuló energiát hasznosító épületgépészeti berendezésekkel (napelem, napkollektor).
(9)169 Többlakásos lakóépület homlokzatán a klímaberendezés kültéri egysége társasház esetében kizárólag a közgyűlés határozatával, egyéb többlakásos épület esetében csak a tulajdonosok egyhangú, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt döntésével, az önkormányzati főépítész által támogatott homlokzati pozícióban, egy tengelyben vagy a többlakásos lakóépület lapostetős tetőfelületén helyezhető el, amennyiben a többlakásos lakóépület nem az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen belül, nem a 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, valamint nem országosan védett és helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén található.
– Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
14. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14. § (1)170 Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6)171 A pályázatokról a Városüzemeltetési és Fenntarthatósági Bizottság a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval a Polgármester támogatási szerződést köt.
(8)172 A Városüzemeltetési és Fenntarthatósági Bizottság a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9)173 A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a Városüzemeltetési és Fenntarthatósági Bizottság ellenőrzi.
- Településkép-érvényesítési eszközök
15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15. §174 (1) Településkép-védelmi tájékoztatás kérhető, szakmai konzultáció kezdeményezhető minden a jelen rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység, illetve rendeltetés megváltoztatás esetén.
(2) A településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező
a) új lakóépület egyszerű bejelentéssel történő építése és meglévő lakóépület egyszerű bejelentéssel történő bővítése esetén,
b) a 3. mellékletben lehatárolt műemléki jelentőségű területen, az 1. melléklet 6. pontjában lehatárolt helyi védett területen, országos védelem alatt álló épületek, valamint az 1. melléklet 2. és 3. pontjában foglalt táblázatban meghatározott H1, H2 és H3 jelű helyi védett épületek esetén az épületeken cégérek, cég- és üzletjelzés, címtáblák, címfeliratok elhelyezése esetén,
c) reklámok elhelyezését megelőzően, amennyiben jogszabály településképi eljárásban hozott döntést ír elő.
16. A településképi véleményezési eljárás
16. §175 (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
17.176
17. §
18. A településképi bejelentési eljárás
18. §177 178 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl közterületről látható információs vagy más célú berendezés, információs elem, építési reklámháló épületeken, közterületen történő elhelyezését megelőzően.
19.179
19. §
20. A településképi kötelezés, településképi bírság
20. §180 (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – az érintett ingatlan tulajdonosával, jogszerű használójával szemben hatáskörében eljárva településképi kötelezést rendelhet el, településképi kötelezési eljárást folytathat le a magyar építészetről szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) A településkép-védelmi bírság összege
a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén
aa) amennyiben az egyedi védett építményt érint, 200.000 forinttól 2.000.000 forintig;
ab) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 200.000 forinttól 1.000.000 forintig;
b) településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén
ba) amennyiben az egyedi védett építményt érint, 200.000 forinttól 1.000.000 forintig;
bb) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 200.000 forinttól 500.000 forintig;
c) egyéb településkép alakítására vonatkozó általános követelmény betartásának elmulasztása esetén 200.000 forinttól 500 000 forintig
terjedhet.
- Záró és átmeneti rendelkezések
21. Hatálybalépés
21. § Ez a rendelet 2018. január 01. napján lép hatályba.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
22. §181
5. melléklet a 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez186
7. melléklet a 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 36/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez
1. Idegenhonos inváziós növényfajok listája, melyek telepítése nem megengedett:
1.1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
|
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
|
bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
|
fekete fenyő |
Pinus nigra |
|
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
|
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
kései meggy |
Prunus serotina |
|
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Telepítésre javasolt őshonos növényfajok:
(Az alábbi jegyzék ajánlás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által közzétett lista alapján. A felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat, kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.)
2.1. Fafajok
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
Nagytermetű fajok |
|
|
mezei juhar |
Acer campestre |
|
korai juhar |
Acer platanoides |
|
hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
|
mézgás |
Alnus glutinosa |
|
közönséges nyír |
Betula pendula |
|
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
|
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
|
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
|
fehérnyár |
Populus alba |
|
feketenyár |
Populus nigra |
|
rezgőnyár |
Populus tremula |
|
madárcseresznye |
Prunus avium |
|
csertölgy |
Quercus cerris |
|
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
|
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
|
fehér fűz |
Salix alba |
|
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
|
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
|
vénicszil |
Ulmus laevis |
|
Közepes termetű fajok |
|
|
vadalma |
Malus sylvestris |
|
májusfa, zselnicemeggy |
Prunus padus |
|
vadkörte |
Pyrus pyraster |
|
madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
|
barkóca berkenye |
Sorbus torminalis |
|
mezei szil |
Ulmus minor |
|
Kistermetű fajok |
|
|
mezei juhar |
Acer campestre |
|
tatárjuhar |
Acer tataricum |
|
sajmeggy |
Cerasus mahaleb |
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
|
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
|
kecskefűz |
Salix caprea |
2.2. Gyümölcsfák
|
dió |
Juglans regia |
|
kajszibarack |
Prunus armeniaca |
|
őszibarack |
Prunus persica |
|
mandula |
Prunus dulcis |
|
szilva |
Prunus domestica |
|
meggy |
Prunus cerasus |
|
cseresznye |
Cerasus sp. |
|
alma |
Malus domestica |
|
körte |
Pyrus communis |
|
eperfa |
Morus alba |
|
szőlő |
Vitis vinifera |
|
füge |
Ficus carica |
|
málna |
Rubus ideaus |
|
piros ribizli |
Ribes spicatum |
|
egres |
Ribes uva-crispa |
|
mogyoró |
Corylus avellana |
2.3. Cserjék
|
madárbirs |
Cotoneaster sp. |
|
cserszömörce |
Cotinus coggygria |
|
egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
|
kecskerágó |
Euonymus sp |
|
veresgyűrű som |
Cornus sanguinea |
|
kökény |
Prunus spionosa |
|
közönséges fagyal |
Ligustrum vulgare |
A bevezetője a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az I. Fejezet címe a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 34/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az 1. § 3. pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 5. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 6. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 7. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 9. pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § 10. pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 16. pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § 18. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 20. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. alcím címe a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyezte: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (7) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (12) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés d) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés e) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés f) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés g) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdés h) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (4) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdését a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (7) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 36/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2018. 12. 21-től A 7. § (8) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (9) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (10) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (11) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (12) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (13) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés c) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés e) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 15. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés f) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés g) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdés h) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (9) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (10) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (11) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2024. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (12) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. § (1) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés c) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés e) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fd) alpontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fe) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fk) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fl) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés f) pont fs) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés g) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1) bekezdés h) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.
A 9. § (2) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés d) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés m) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés n) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés o) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés o) pont om) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés c) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 9. § (3) bekezdés e) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (3) bekezdés h) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés i) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdés j) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés l) pont nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés l) pont la) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés c) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés h) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés i) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdés j) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés k) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés l) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés l) pont lc) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés l) pont ld) alpontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdés l) pont le) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés l) pont lk) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdés l) pont ln) alpontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdés m) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (5) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés c) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés h) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdés i) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (5) bekezdés j) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés b) pont bd) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés b) pont be) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdés c) pont cg) alpontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (7) bekezdését a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (8) bekezdését a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (9) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés b) pont bc) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés b) pont bd) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés b) pont be) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés c) pont cb) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés c) pont cc) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés c) pont cd) alpontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (9) bekezdés d) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés e) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (9) bekezdés f) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (9) bekezdés g) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (10) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (10) bekezdés b) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (10) bekezdés c) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (10) bekezdés e) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (10) bekezdés f) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (10) bekezdés h) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (10) bekezdés i) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (11) bekezdés c) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (11) bekezdés d) pontját a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 15. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (12) bekezdés d) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (14) bekezdés d) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (14) bekezdés e) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (14) bekezdés f) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (14) bekezdés g) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (15) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (15) bekezdés f) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (16) bekezdés a) pontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (16) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (17) bekezdés e) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (18) bekezdése iktatta be.
A 9. § (18) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (19) bekezdése iktatta be.
A 10. alcím címe a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (6) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (7) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (11) bekezdését a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. alcímet (11. §-t) a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 14. § 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 13. § (6) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 13. § (7) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 13. § (8) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 13. § (9) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése iktatta be.
Módosította: 8/2019. (V.16.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2019. 05. 17-től, a rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (6) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (8) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (9) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 17. alcímet (17. §-t) a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 19. alcímet (19. §-t) a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.
Az 1. melléklet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 16. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet a Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 14. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.