„(1a) A HÉSZ 1.melléklete az Sz-1 jelű szabályozási terv.”

„(5) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet, az egyéb vonatkozó törvényi és hatósági előírások, valamint a HÉSZ rendelkezései szerint lehet.”

„(3) Kertvárosias lakóterület, településközponti vegyes terület közbülső telkein az önálló új mellékrendeltetésű épület a közterületi telekhatárt 10 m-nél jobban nem közelítheti meg, kivéve telkenként 1 db, maximum 3,5 m x 5 m vetületi területű, személygépjármű tárolására szolgáló, lábakon álló tetőt, amely az előkertben is létesíthető, ha az adott építési övezetben az előkert előírt mérete 5,0 méter, vagy annál nagyobb. Fekvő telek és saroktelek esetén az új mellékrendeltetésű épület úgy állhat az építési helyen belül, hogy az utcafronti határoló falának külső síkja nem lehet közelebb az utcai telekhatárhoz, mint a főrendeltetésű épület utcafronti határoló falának külső síkja..

(4) Gksz jelű és Gip jelű építési övezetbe tartozó telkek előírt előkerti méretén belül legfeljebb 12,0 m2 bruttó alapterületű és 3,5 m épületmagasságú portaépület elhelyezhető.

(5) Az építési helyen kívül álló, nem jogszerűtlenül épített fő- és mellékrendeltetésű épület az építési helyen kívül nem bővíthető (sem vízszintes, sem függőleges irányban), azonban az ilyen épület állagmegóvása, felújítása, átalakítása, korszerűsítése megengedett. Részben építési helyen kívül álló főrendeltetésű épület csak építési helyen belül bővíthető.”

„(2) Telepengedély alapján gyakorolható termelő és szolgáltató tevékenységek kizárólag gazdasági terület építési övezeteiben létesíthetők. Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben bejelentés-köteles ipari tevékenységek, a jogszerűen meglévők kivételével, nem folytathatók.”

„(2) Új épület építésekor, egyéb olyan jellegű építési tevékenység végzésekor, amely a termőtalaj eltávolításával jár az építtető a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a vonatkozó jogszabályban előírt újrahasznosításáról köteles gondoskodni. A felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.”

„(4) Az építési terület kialakítása, építési tevékenység végzése során észlelt, a környezetet károsító anyagokat a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint el kell távolítani, és gondoskodni kell ártalommentes elhelyezésükről. Feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.”

„(4) A város közigazgatási területén tisztítatlan szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítése esetén a tisztított szennyvíz szikkasztása környezeti hatásvizsgálat, illetve környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi kockázatértékelési vizsgálat eredményétől függően engedhető meg.”

„(4a) A szennyvízcsatorna hálózat a fejlesztési területeken településrendezési szerződés alapján is kiépíthető.

(4b) A korábban, engedély nélkül létesített szennyvíztárolókat, szennyvízgyűjtő tartályokat, emésztőgödröket a vonatkozó környezetvédelmi és műszaki előírásoknak megfelelően meg kell szüntetni.”

„(2) Az 5101. jelű országos közút mentén a zaj és rezgés ellen védendő új lakó és intézményi épületek passzív akusztikai védelméről az építtetőnek gondoskodnia kell.”

„(3) Az antennák körüli védőövezetekben épületek, építmények elhelyezése esetén az alábbi magassági korlátozások tartandók be:

„(1) Meglévő telek esetében az övezeti előírásban meghatározott legkisebb telekszélességnél és legkisebb telekterületnél 15%-kal kisebb telekszélesség és telekterület is kialakítható abban az esetben, ha a szabályozás végrehajtása közút, vagy közterület közúti közlekedési területbe sorolt részének kialakítását, szélesítését szolgálja”

„(4) A 6201 helyrajzi számú telek megosztásánál nem kell betartani az érintett építési övezetben új telek kialakítása esetére meghatározott legkisebb telekterületet és telekszélességet.

(5) Az új telek szélességi értékére vonatkozó szabály csak telekhatár rendezés esetén hagyható figyelmen kívül abban az esetben, ha a telekhatár rendezés szabálytalanul épült épület fennmaradásának engedélyezését teszi lehetővé.”

„(5) A településen minden meglévő és újonnan épült épületet csatlakoztatni kell az épület telke előtti közterületen meglévő közcsatorna-hálózatra, ha a közműszolgáltató nyilatkozata szerint a hálózatra való rákötésnek nincsen műszaki akadálya.”

„(6) A szétválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(7) A gazdasági rendeltetés technológiai szennyvize csak a jogszabályi határértékek betartásával, a szükséges előkezelés, előtisztítás után vezethetők a közüzemi szennyvízhálózatba.”

„(1) A HÉSZ hatálya alá tartozó építési övezetekben épületet építeni csak az építéssel érintett telek felszíni vízrendezésének biztosításával együtt szabad az „A” és a „B” hidrogeológiai védőövezetek felett.”

„(1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek építési övezetei és a beépítésre nem szánt területek övezetei teljesen közművesítetteknek tekintendők.

(2) Az építési övezetekre, övezetekre megállapított közművesítettség környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel, közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az illetékes hatóság engedélyével.”

„(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben telekterületre vetített épületszám korlátozás nincsen.”

„(1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új épület, épületrész homlokzati falszerkezetének külső síkja az építési helyet határoló oldalsó telekhatártól legalább 1 m-re helyezendő. Az építési hely határa és a szomszédos telekhatár közötti oldalkert szélessége 4 m, az oldalkertben, 1 db, maximum 3,5 m x 5 m vetületi területű, személygépjármű tárolására szolgáló, lábakon álló tető, és telekhatáron álló kerítés kivételével, építmény nem helyezhető el.”

„24. § (1) Az előkert mélysége lakóterületen, településközponti vegyes és intézményi vegyes terület építési övezeteiben 5 méter, amennyiben a szabályozási terven ábrázoltak, vagy az építési övezet előírásai másként nem rendelik.

(2) Az oldalkert szélessége lakóterületen, településközponti vegyes és intézményi vegyes terület építési övezeteiben a szabályozási terven ábrázoltak, vagy az adott építési övezet eltérő rendelkezésének hiányában szabadon álló beépítési módnál az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3 méter, oldalhatáron álló beépítési módnál 4 méter.

(3) A hátsókert mélysége lakóterületen, településközponti vegyes és intézményi vegyes terület építési övezeteiben 15 méternél kisebb telekmélységnél 2 méter, 15 és 25 méter közötti telekmélység esetén 4 méter, egyéb esetekben 6 méter, amennyiben a szabályozási terven ábrázoltak, vagy az építési övezet előírásai másként nem rendelik.

(4) Az előkert mélysége kereskedelmi, szolgáltató, valamint egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben 5 méter, amennyiben a szabályozási terven ábrázoltak, vagy az építési övezet előírásai másként nem rendelik.

(5) Az oldalkert szélessége kereskedelmi, szolgáltató, valamint egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben a szabályozási terven ábrázoltak, vagy az adott építési övezet eltérő rendelkezésének hiányában szabadon álló beépítési módnál az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele.

(6) A hátsókert mélysége kereskedelmi, szolgáltató, valamint egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben 6 méter.”

„(1) Az Lke jelű építési övezetek építési telkein főrendeltetésű épületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység alakítható ki, amelyek közül az egyik lehet lakás.

(2) Az Lk, és Vt jelű építési övezetekben létesíthető önálló rendeltetési egységek számát a telekterület 150-nel való osztásának lefelé kerekített egészszámú hányadosa határozza meg. Az Lk, és Vt jelű építési övezetek telkein - a Vt-Z/2 jelű építési övezet telkének kivételével - kialakítható maximális lakásszám nem haladhatja meg a telken létesíthető önálló rendeltetési egységek számának harmadát.

(3) A Vi jelű építési övezet telkein csak egy lakás alakítható ki és csak a főrendeltetésű épületen belül.”

„(3) Lke jelű építési övezetekben új lakóépület létesítése esetén 1 db gépkocsi tárolót a lakóépületnek a telek beépítettségénél figyelembe vett területén belül kell elhelyezni.”

„(5) Vt jelű építési övezetekben, a lakásokhoz kötelezően elhelyezendő gépkocsik felének felfelé kerekített értékét épületen belül kell elhelyezni, földszinten, vagy pinceszinten kialakított gépkocsi tárolóban.”

„(5a) Vt jelű építési övezetekben a 2013. év előtt épült épületek emeleti szintjén meglévő, 40 m²-nél kisebb nettó alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban irodaként szereplő önálló rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatásánál az (5) bekezdésben előírtakat nem kell alkalmazni.”

„(6) Kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari gazdasági területek építési övezeteiben a beépítéseknél, a településrendezési és építési követelményeket megállapító kormányrendelet szerinti parkolási igények telken belül elégítendők ki 100%-ban.”

„27. § (1) Az Lke jelű építési övezetek építési telkein a telekhatárokon kerítés építhető. A kerítés legnagyobb magassága 2 méter lehet. Az utcafronti kerítést a kerítés homlokzati síkjára merőleges irányban 50%-ban átlátható módon kell kialakítani, legfeljebb 50 cm magas tömör lábazattal. A kerítéssel összeépített hulladéktartály-tároló legmagasabb pontjának magassága sem haladhatja meg a kerítés magasságát.

(2) Az Lke jelű építési övezetekben telkenként 1db legfeljebb 4 méter széles, a telken lévő felszíni parkoló, parkolók megközelítését biztosító kapubehajtó, 1 db legfeljebb 4 méter széles, épületen belüli gépkocsi-tároló megközelítését biztosító kapubehajtó és 2 db legfeljebb 1,5 méter szélességű személybejárati kapu létesíthető.

(3) Az Lke jelű építési övezetekben telken belül csak legfeljebb 2 méter magas drótkerítés létesíthető a külön használatú telekrészek elválasztására.

(4) A településközponti vegyes terület, az intézményi vegyes terület és a kisvárosias lakóterület építési övezeteiben - az Lk-SZ/1 jelű építési övezet kivételével – a telekhatárokon legfeljebb 2 méter magas kerítés építhető. Az utcafronti kerítést a kerítés homlokzati síkjára merőleges irányban 50%-ban átlátható módon kell kialakítani, legfeljebb 50 cm magas tömör lábazattal.

(5) Az Lk-SZ/1 jelű építési övezetben legfeljebb 1,5 méter magas sövény, vagy drótkerítés létesíthető.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben a telekhatáron álló kerítés magassága legfeljebb 3 méter lehet.

(7) Az építési övezetekben az épület melletti terepfeltöltés, terepbevágás a telek eredeti terepszintjéhez képest legfeljebb 1 méter lehet, ha azt az épület bejáratainak megközelítése, vagy az épület körüli csapadékvíz-elvezetés indokolja, ide nem számítva a pinceszint, alagsor megközelítéséhez szükséges lehajtó, lépcső esetét.”

„(1) Kisvárosias lakóterület, kertvárosias lakóterület, településközponti vegyes terület építési övezeteibe tartozó telkek zöldfelületeinek legalább 50%-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.”

„(1a) Kertvárosias lakóterület építési telkein a kialakított zöldfelület minden megkezdett 150 m2-e után egy darab gyorsan növő, nagy lombkoronájú, nem allergén pollenű fa telepítendő.”

„(3) Vt jelű, Vi jelű, Gksz jelű és Gip jelű építési övezetbe tartozó telken:

(4) A gazdasági Gksz jelű építési övezetben:

„30. § Halásztelek a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet 1. melléklete szerint a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik”

„(1) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főrendeltetésű épület lakó, valamint nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetést tartalmazhat.”

„(8) Az Lk-SZ/4 jelű kisvárosi lakó építési övezetben:

„(1) A kertvárosias lakóterület építési övezetében lakóépületen kívül:

„(4) Az állattartás céljára szolgáló mellékrendeltetésű épület, melléképítmény - a kutyaól kivételével - kizárólag az építési helyen belül a lakóépület mögött helyezhető el:

„(10) Lke-Z/1 jelű kertvárosias lakó építési övezetben

(11) Az Lke-SZ/2 jelű építési övezetben a 9 méternél nem szélesebb meglévő telkek megosztásánál nem kell betartani az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható új telekszélességet és a legkisebb kialakítható telekterületet.”

„(11) A Vt-Z/3 jelű településközpont vegyes építési övezetben

„(3) A KSp-SZ/1 jelű építési övezetben:

„(4) A különleges tartalék-fejlesztésiterület K-Tft jelű építési övezete a terület műszaki infrastruktúrájának kiépüléséig mezőgazdasági termelésre, kiskertes növénytermesztésre, továbbá a növénytermesztéssel kapcsolatos kisüzemi termékfeldolgozás és terménytárolás épületeinek elhelyezésére szolgál. A műszaki infrastruktúra kiépítésének ütemében a terület - általános használat szempontjából - kertvárosias lakóterületté, településközponti vegyes területté és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté fog átalakulni.

(5) A K-Tft jelű építési övezetben:

„(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartásban közútként, közforgalom elől nem zárt magánútként nyilvántartott telkek, valamint a közterületként nyilvántartott telkekből álló utcák, utcaszakaszok közúti közlekedési területbe soroltnak tekintendők”