1. § A rendelet hatálya Szentendre város közigazgatási területén, a távhőszolgáltatást végző távhőszolgáltatóra (aki egyben a távhőtermelő) és a szolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre, valamint a közöttük lévő jogviszonyra terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Egyebekben a rendeletben használt fogalmakon a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tszt.) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.r.) meghatározott fogalmak értendők.

3. § (1) Az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettséget az önkormányzat a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. engedélyes (a továbbiakban: távhőszolgáltató) által üzemeltetett távhőtermelő és elosztó rendszeren keresztül biztosítja.

(3) A távhőszolgáltató e rendelet szerint kezdeményezheti a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági árairól szóló rendelet, illetve az üzletszabályzat módosítását.

(4) Hatás- és feladatkörrel rendelkeznek:

4. § A távhőszolgáltatással kapcsolatban az önkormányzat

5. § (1) A jegyző véleményezésre köteles megküldeni a felhasználói érdekképviseleteknek a távhőszolgáltatással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést, illetve e rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti távhőszolgáltatói kezdeményezést a döntések előtt legalább 20 nappal.

(2) A távhőszolgáltatással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztésekhez mellékelni kell a felhasználói érdekképviseletek írásos véleményét.

(3) A felhasználói érdekképviseletek véleménye az önkormányzatot döntésének meghozatalában nem köti, késedelme vagy a vélemény elmaradása a döntés érvényességét nem befolyásolja.

6. § A távhőszolgáltató köteles együttműködni a lakossági felhasználókat, illetve a természetes személy díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel, továbbá a felhasználói érdekképviseletekkel.

7. § A távhőszolgáltató a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény előírásait figyelembe véve a panaszok kezelését az üzletszabályzatában részletesen köteles szabályozni és azt a honlapján közzétenni.

8. § (1) A felhasználó képviselőjének (közös képviselő) vagy hőmennyiségmérőhöz tartozó épület közössége képviselőjének feladatköre:

(2) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén az érintett felhasználók képviselőinek együttesen kell kérni a szolgáltatás megkezdésére és befejezésére vonatkozó igényüket, mivel azokat a távhőszolgáltató csak valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben tudja teljesíteni.

9. § (1) A szolgáltatói berendezéseket a távhőszolgáltató köteles üzemeltetni, karbantartani és fejleszteni. Ez a kötelezettsége kiterjed a szolgáltatói hőközpontból az ellátott épületeket összekötő távhővezeték-hálózatra – mint a távhővezetékhálózat részére – a csatlakozási pontig bezárólag. A hőközpontokat (azok helyiségeit) a távhőszolgáltató üzemelteti, karbantartja, fejleszti. A hőfogadó állomás vonatkozásában ez a kötelezettsége a csatlakozási pontig terjed. A helyiség mindenkori tulajdonosa az azokba történő bejutást köteles biztosítani.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

(3) A fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történő keringtetése a távhőszolgáltató feladata.

10. § (1) A felhasználói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában – a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles adatokat szolgáltatni, a kiviteli tervet 30 napon belül díjmentesen felülvizsgálni.

(3) A hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, abban a távhőszolgáltató közreműködni köteles. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(4) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel – a közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételek mellett – csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze, a távhőfogyasztás elszámolására alkalmas mérőeszköz egyidejű felszerelésével, melyet a távhőszolgáltató üzemeltet.

11. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A Tszt. hatálybalépésekor már meglévő felhasználói hőközpontokra, amennyiben azok a távhőszolgáltató tulajdonát képezik, e rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A felhasználói berendezés üzemeltetője a felhasználók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

(4) A meglévő felhasználói berendezést (hőleadó készüléket) a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával lehet áthelyezni, átalakítani, megszüntetni.

12. § (1) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(2) A csatlakozási díj összegét a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdése alapján, melynek mértéke a mindenkori éves alapdíj 50%-a.

(3) A bejelentett új vagy növekvő hőigény kielégítésére és a csatlakozási díj fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltató rendszer létesítésének (bővítésének, átalakításának), valamint a csatlakozási díj fizetésének a határidejét.

13. § (1) A távhőszolgáltató a felhasználóval a Tszt. 37-39. §-ban foglaltak figyelembevételével közszolgáltatási szerződést köt. Mellékletében fel kell tüntetni a díjfizetők nevét (elérhetőségét), valamint a lakások légköbméterét.

(2) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

(3) Nem köteles a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megkötésére, ha a felhasználó nem fizette meg e rendelet 12. § (2) pontjában meghatározott csatlakozási díjat.

(4) A közszolgáltatási szerződésminták (formanyomtatványok) az üzletszabályzat mellékletét képezik, abban foglaltakon túlmenő jogszerűtlen feltételeket egyik fél sem támaszthat.

(5) A szerződéskötés menetét, határidőket (kezdeményezés, szerződéstervezet megküldése, véleményeltérés, egyeztetések, a szerződés létrejötte) az üzletszabályzatban kell szabályozni.

(6) A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és új felhasználó 15 napon belül együttesen köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. Ugyanez vonatkozik arra, ha a felhasználó képviselője tekintetében történik változás.

14. § (1) Az általános közszolgáltatási szerződést a felhasználó 30 napos felmondási idővel, a Tszt.-ben és a Korm.r.-ben meghatározottak együttes teljesítése mellett mondhatja fel. Az általános közszolgáltatási szerződés épületrészre történő felmondása a Tszt. 38. § (5) bekezdése alapján történhet.

(2) Egyedi közszolgáltatási szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel. A Tszt. 38. § (2) bekezdésében felsorolt feltételek az egyedi közszolgáltatási szerződés felmondására is irányadóak.

(3) A közszolgáltatási szerződést a távhőszolgáltató csak a Tszt. 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a felhasználót terheli.

(4) Ha a felhasználói berendezés kikapcsolása bármely okból megtörtént, a felhasználó az átmenő vezeték vagy bármely más távfűtési berendezés meglétét és karbantartását köteles tűrni, elősegíteni, azokon beavatkozást, átalakítást nem végezhet.

15. § (1) A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási szerződés megkötését feltételhez kötheti, ha az azt kezdeményező felhasználóval korábban fennálló közszolgáltatási szerződését szerződésszegés, illetve e rendelet 19. § (12) bekezdésében foglalt okokból mondta fel.

(2) Az általános közszolgáltatási szerződés ismételt megkötéséhez feltétel lehet a kikapcsolás időtartamára is esedékes alapdíj megfizetése, vagy olyan egyéb feltétel, melyet az üzletszabályzat tartalmaz.

16. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés szerint történik.

(2) A hőközponti mérés helyeit a 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona.

(4) A leplombált mérőeszközt csak a két fél, a távhőszolgáltató és a felhasználó képviselője jelenlétében lehet visszaszerelni, illetve újat felszerelni.

(5) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól a távhőszolgáltató által alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

(6) A felhasználó és díjfizető által felszerelt és alkalmazott hőmennyiségmérő vagy használati melegvízmérő mérőeszköz felülvizsgálatát a távhőszolgáltató is kérheti. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költségei a felhasználót terhelik, ellenkező esetben a távhőszolgáltatót.

(7) A mérőeszközök hitelességét a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet alapján kell megállapítani.

(8) A hőmennyiségmérők rongálás elleni védelméről és a plombák épségéről az tulajdonos köteles gondoskodni.

(9) A hőmennyiségmérő vagy használati melegvízmérő meghibásodása esetén az előző év hasonló időszak felhasználását kell figyelembe venni.

17. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

(2) A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható a Tszt. 43. § (5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén.

(3) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartalmát, valamint a mért távhő díjának épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a távhőszolgáltató megállapodása rögzíti. A távhő-szolgáltatási díj kiegyenlítése a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltak szerint együttesen vagy épületrészenként külön-külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a Korm.r.-ben meghatározottak, valamint a tulajdonosok által meghatározott arányok szerint – a távhőszolgáltató feladata. Költségmegosztók alkalmazása esetén a Korm.r. 3. melléklet 18.7.1. pontja alapján a tulajdonosi közösség képviselője a távhőszolgáltató által meghatározott ütemezésben és módon köteles adatot szolgáltatni a költségmegosztók mérési adatairól a távhőszolgáltató részére a Korm.r. 3. melléklet 18.7.2. pontja szerinti információ szolgáltatás érdekében.

(4) A tulajdonosok a mért hőmennyiség hődíjának megosztása céljából költségmegosztókat alkalmaznak, amennyiben a Korm.r. 8. melléklete szerint elvégzett költséghatékonysági vizsgálat alapján az költséghatékony, és a költségmegosztókat legalább az épületrészek 90%-ban felszerelték.

(5) A költségmegosztók beszerzésének és felszerelésének, valamint a szükséges átalakításnak a költsége a felhasználót terheli.

(6) A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata.

(7) Költségmegosztók alkalmazása esetén is a légtérfogatok szerint végzi a távhőszolgáltató a tényleges fogyasztás havi megosztását. A költségmegosztók adatai alapján történő elszámolás – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – évente egyszer történik, a költségmegosztót forgalmazó társaság által készített felosztási arányok alapján, melyet legkésőbb június 30-ig küld meg a felhasználónak. A távhőszolgáltató ezt követően – a felhasználó által leadott elszámolás alapján – kiadja az elszámoló számlákat (befizetés vagy visszatérítés).

(8) Abban az esetben, ha a felhasználói közösség tagjai nem tudnak megállapodni a felhasználó képviselőjének személyéről sem, akkor – képviselet hiányában – a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással jön létre. A távhőszolgáltatónak a szolgáltatást ekkor is fenn kell tartania, ugyanakkor jogosult a nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a távhőszolgáltatás megállapított legmagasabb hatósági díjaira. A távhőszolgáltató ebben az esetben is havonta a tényleges fogyasztás alapján számláz a nyilvántartás szerinti felhasználóknak, a fűtött légtérfogat arányok (kivéve közös használatú helyiségek) szerint.

(9) Amennyiben a felhasználói közösség tagjai a megosztási módról vagy arányokról nem tudnak megállapodni, továbbá a Tszt. 43. § (5b) bekezdés alapján a fűtési költségmegosztó felszerelése az egyes hőleadó készülékekre műszakilag nem megvalósítható, vagy a lehetséges energiamegtakarítással való arányosság tekintetében nem költséghatékony, akkor a képviselő által kötendő közüzemi szerződésben a hőmennyiségnek a fűtött légköbméter (kivéve közös használatú helyiségek) arányok szerinti megosztását kell alkalmazni.

(10) A Korm.r. 8. melléklete szerinti megtakarítási arány (E) értéke a távhőszolgáltató ellátási területén 0,1 azzal, hogy a beruházás figyelembe vett költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóvá történő átalakításának költségeit is.

18. § (1) A szolgáltatás díjának megfizetése a távhőszolgáltatóval jogviszonyban álló felhasználó kötelessége.

(2) Amennyiben a felhasználó a szolgáltatási díj épületrészenkénti megosztását kéri, úgy a díj megfizetésére a Tszt. 3. § 2. pontjában meghatározott díjfizető köteles.

(3) A távhőszolgáltatásért a felhasználó (díjfizető) a jogszabályban megállapított díjakat köteles megfizetni.

(4) A távhőszolgáltató a szolgáltatási díjat kizárólag a Tszt. 44. § (3) bekezdésébe foglalt feltételek teljesülése esetén számlázza közvetlenül a bérlőnek vagy használónak. E rendelet 17. § (3) bekezdése szerinti külön történő díjfizetés esetében a felhasználói közösség megbízottja által kötendő közszolgáltatási szerződésben is meg kell határozni a díjfizetőket.

(5) A szolgáltatás idején az épület, épületrész tulajdonosa által nem használt, hasznosított lakás- és egyéb célú helyiségek szolgáltatási díját is fizetni kell a tulajdonosnak.

(6) A tulajdonosnak a távhőszolgáltatást érintő és a díjfizető személyében bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni és hitelt érdemlően bizonyítani a távhőszolgáltató felé, ennek megtörténtéig a korábbi szerződés szerint történik a díjfizetés.

(7) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla keltétől számított 8 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidőig kell megfizetni.

(8) A távhő- és használati melegvíz-szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és egyéb tartozás a társasház tulajdonosait, a felhasználói közösség tagjait nem terheli egyetemlegesen.

19. § (1) A közszolgáltatási szerződés megszegésének eseteit és következményeit a Tszt. 49-51. §-ai szabályozzák.

(2) Ha a lakossági felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban leírt szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közszolgáltatási szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50%-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közszolgáltatási szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (2) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (2) és (4) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

(6) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból nem vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy a Tszt. 51. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni úgy, hogy a Tszt. 51. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötbér mértéke a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíj szerződésszegés mértékével arányos része.

(7) Amennyiben a szolgáltatás folyamatosan 24 órát meghaladóan a távhőszolgáltatónak felróható okból csökkent mértékű, a távhőszolgáltató az alapdíj – csökkentett szolgáltatás időtartamával arányos részének – kétszeresét fizeti vissza. A szolgáltatás csökkent mértékű, ha valamely fűtött helyiség hőmérséklete, illetve a szolgáltatott melegvíz hőmérséklete a közszolgáltatási szerződésben foglaltakat nem éri el, de a különbség kisebb 5 ℃-nál.

(8) A távhőszolgáltató kötbért köteles fizetni a Tszt. 49. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén.

(9) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, és annak mértékét a közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni. A távhőszolgáltató a kötbérrel nem fedezett kárt is köteles a felhasználónak megtéríteni. A kárt a felhasználónak kell bizonyítani.

(10) A felhasználó a Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a mérőkörhöz tartozó egy havi alapdíj 50%-át fizeti pótdíjként. Ez csak akkor áll fenn, ha a távhőszolgáltató és a fogyasztó is tudja a mérőkört szabályozni.

(11) Ha a felhasználó, illetve díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdés pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg (különösen, ha mért, vagy méretlen vezetékből jogosulatlanul távhőt vételez), a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

(12) Amennyiben a távhőszolgáltatás díját a felhasználó (díjfizető) felszólítás ellenére az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti meg, vagy más szerződésszegést követ el, a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés megszüntetésére vonatkozó felszólításban megjelölt határidő eredménytelen eltelte után a közszolgáltatási szerződést felmondani és a felhasználót, illetve a tulajdonában lévő épületet vagy épületrészt a távhőszolgáltatásból kikapcsolni a mindenkor hatályos jogszabályok szerint. E jogosultsága akkor is fennáll, ha az ingatlan használója követ el szerződésszegést.

(13) Az egy hőmennyiségmérőhöz tartozó több díjfizető felhasználó esetén a közszolgáltatási szerződést megszegő felhasználó kikapcsolása azonban nem akadályozhatja a többi felhasználó zavartalan hőellátást.

(14) A Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján a szolgáltatás felfüggesztése kikapcsolás útján történik, melynek során a távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldást alkalmazni, amely lehetővé teszi a fűtési hőszolgáltatás és/vagy a használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztését az egyes felhasználókkal szemben. Ez a műszaki megoldás lehet a használati melegvízmérő és/vagy a hőleadó berendezések (radiátorok) leszerelése (lehetőség esetén plombálása). A távhőszolgáltatás felfüggesztése azonban nem akadályozhatja a többi felhasználó zavartalan távhőellátását.

20. § (1) A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett ezen eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását. A távhőszolgáltató ezt a tevékenységet ellenszolgáltatásért végzi, melynek mértékét szerződésben kell rögzíteni.

(2) A felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magába foglaló helyiség használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

(3) A szolgáltatói hőközpont helyiségére a Tszt. 28. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

21. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat a Tszt. 42. §-ában foglaltak szerint köteles a távhőszolgáltató megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltatás terv szerinti szüneteltetését a távhőszolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti, melyre akkor van mód, ha akár a távhőszolgáltató, akár a felhasználó az üzemeltetésében lévő berendezést terv szerinti karbantartásnak, felújításnak veti alá.

(3) A szüneteltetéssel is járó terv szerinti karbantartási, felújítási munkákat tárgyév június 1. és augusztus 31. közötti időszakban – a lehetőségek szerint 14 napon belül – kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni az üzletszabályzatban rögzített módon.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az érintett fél a másik felet 8 órán belül köteles tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni. Ha a hiba kijavítása előre láthatólag a 4 órát eléri vagy meghaladja, akkor a távhőszolgáltató telefonon értesíti az általa ismert érintett közös képviselőt vagy felhasználói közösség megbízottját, illetve megtesz mindent annak érdekében, hogy a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül elhárítsa.

(5) A szolgáltatási szünet időtartamára is fizetendő a hőszolgáltatás alapdíja.

22. § (1) A felhasználó egyes helyiségek vagy épületrészek távhőszolgáltatásának határozott vagy határozatlan idejű szüneteltetését az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén is kérheti:

(2) A szüneteltetés időtartamára az alapdíjat, a szüneteltetést kérő felhasználó köteles fizetni, kivéve, ha a szüneteltetés időtartama hosszabb 1 évnél.

(3) Tulajdonosváltozás esetén vagy a felhasználó kérelmére a távhőszolgáltató köteles a távhőszolgáltatást visszaállítani. A felmerülő költségek a felhasználót terhelik.

23. § (1) A Kormány döntése alapján, országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okokból a képviselő-testület a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával rendelheti el. A korlátozás elrendeléséről, a korlátozás fokozatáról, a bevezetés időpontjáról és várható tartamáról a felhasználókat a távhőszolgáltató értesíti.

(2) A korlátozás nem terjedhet ki

(3) A korlátozás elrendelése két fázisban, és fázison belül több fokozatban történhet.

(4) A korlátozás fázisai:

(5) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a távhőszolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni kell.

(6) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

24. § (1) A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó, a Tszt., a Korm.r., és e rendeletben foglaltakon túlmenő szabályokat a távhőszolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(2) Az üzletszabályzatot és annak módosítását a jegyző hagyja jóvá.

(3) Az üzletszabályzat módosítása nem hagyható jóvá, ha az felhasználói érdeket sért.

(4) A mindenkor hatályos üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére elérhetővé tenni az ügyfélszolgálatán és a honlapján.

25. § (1) Az üzletszabályzat e rendeletben foglaltak szerint határozza meg a távhőszolgáltatónak a jogszabályok által meghatározott működési kereteit, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a felhasználó és a távhőszolgáltató eredményes együttműködéséhez.

(2) Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a távhőszolgáltatásba való bekapcsolódás műszaki és pénzügyi feltételeit, a szolgáltatási jogviszonyban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit, a mérések, díjfizetések, a hibabejelentés és hibaelhárítás módját, az ügyfélszolgálat működési szabályait, a szolgáltatás felmondásának feltételeit.

(3) Az üzletszabályzat tartalmi követelményeit, a szabályozandó kérdéseket a 2. melléklet tartalmazza.

26. § (1) A távhőszolgáltatására vonatkozó árak (díjak) megállapításánál a Tszt. 57. §-ára és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 8. § (1) bekezdésére tekintettel kell lenni.

(2) A távhőszolgáltató a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak betartásával kialakítja a számviteli rendjét, elkészíti belső szabályzatait, kidolgozza a költségnyilvántartás és az önköltségszámítás rendjét a Tszt. számviteli szétválasztási szabályainak megfelelően.

27. § (1) A Szentendre város területén alkalmazható legmagasabb lakossági szolgáltatási díjakat az Ámt. 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – jogszabály ellentétes rendelkezésének hiányában – a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A távhőszolgáltató a díjakra vonatkozó javaslatát az önköltségszámítási szabályzat alapján köteles előkészíteni.

(3) A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjait e rendelet 3. mellékletében meghatározott mennyiségi egységekre vonatkozóan kell megállapítani.

(4) A szolgáltatási díjak fő számítási elveit – jogszabály ellentétes rendelkezésének hiányában – e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A legmagasabb hatósági ár változása automatikus szerződésmódosítást jelent az árak vonatkozásában.

28. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) fizet.

(2) A felhasználónak az éves alapdíjat havonta 12 egyenlő részletben előre kell megfizetnie a helyiségek fűtött légtérfogata alapján. Az egyenlő részletek helyett a felhasználó (díjfizető) és a távhőszolgáltató másként is megállapodhat. A lakóépület és a vegyes célra használt épület közös használatra szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt helyiségei és területei légtérfogata az alapdíjfizetés alapjául nem vehetők figyelembe.

(3) A hődíjat a felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség után a tárgyhót követően havonta utólag kell megfizetni a következők szerint:

(4) Az egyéb felhasználó és egyedi mérésű felhasználó a vele kötött közszolgáltatási szerződés szerint fizeti a díjat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és csatorna használat díját nem tartalmazzák, azokat a távhőszolgáltató a víziközmű-szolgáltató mindenkori egységárain a számlájában érvényesíti.

(6) A díjak a mindenkor érvényes általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

29. § Az alapdíj

30. § (1) A hődíj

(2) A hődíj 5% fedezeti tartalékot tartalmaz.

31. § (1) A fűtött légtérfogat számításakor a légtérszámítás alapjaként az engedélyezett tervdokumentáció vagy a földhivatali nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

(2) Légtérként a falsíkok közötti zárt területet kell figyelembe venni, kivéve a (3) bekezdésben foglalt területeket.

(3) Légtérként nem vehető figyelembe

(4) Az álmennyezet térfogatcsökkentő tényezőként akkor vehető figyelembe, ha 5 cm vastagságú hungarocell hőszigeteléssel egyenértékű.

(5) A korábbiakban megállapított fűtött légtérfogat felülvizsgálatát mind a távhőszolgáltató, mind a felhasználó kezdeményezheti az üzletszabályzat meghatározottak alapján. Az esetleges módosításnak visszamenőleges hatálya nincs.

32. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatás esetében a fűtési idényben úgy kell fűteni, hogy megfelelően működő felhasználói rendszer mellett az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségeknek legalább a közszolgáltatási szerződésben rögzített belső hőmérséklete mindig biztosítható legyen.

(2) Amennyiben nem jön létre írásbeli közszolgáltatási szerződés a felhasználói közösség hibájából, akkor a távhőszolgáltatónak a fűtési idényben úgy kell fűteni, hogy megfelelően működő felhasználói rendszer mellett az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek legalább 20 ˚C-os belső hőmérséklete mindig biztosítható legyen.

(3) A távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál, folyamatos használat mellett, legalább +40 ˚C legyen.

(4) A hőmérséklet mérését a fűtött helyiségekben

(5) A távhőszolgáltató 22.00 – 05.00 közötti időszakban 2 ˚C csökkentést alkalmaz.

33. § (1) A hőfogadó állomás helyiségének karbantartása a felhasználó (társasház) kötelezettsége. A közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell a helyiségbe történő bejutást, valamint a szolgáltatói és felhasználói berendezésekben esetleges károkozás rendezését.

(2) A távhőszolgáltató köteles elektronikus információs rendszert (honlapot) működtetni és a Tszt., a Korm.r., valamint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény által meghatározott adatokat közzétenni.

(3) A felhasználók (díjfizetők) részére kiállított számlán fel kell tüntetni a távhőszolgáltató honlapjának elérhetőségi adatait, továbbá annak a hőközpontnak a honlapon szereplő azonosító adatait, melynél lehetőség van a felhasználó által igényelt távhőteljesítmény befolyásolására.

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.