Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete

Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi építési szabályzata

Hatályos: 2021. 03. 02- 2021. 06. 11

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete

Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi építési szabályzata

I. FEJEZET Általános előírások

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) foglaltaknak megfelelően, Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni
(a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:

  • a) az általános érvényű előírásoknak
  • b) SZT,
  • c) HÉSZ,
  • d) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a településrendezési és építési követelményekre vonatkozó jogszabálynak

megfelelően szabad.

(3) A HÉSZ csak mellékleteivel együtt érvényes.

(4) A SZT tartalma több tervlapon is ábrázolható.

A szabályozás eszközei

2. § (1) A SZT méretaránya nyomtatásban M=1:4000, külterületen M 1:8000.

(2)[1] A HÉSZ mellékletei és függelékei:

  • a) Mellékletek:
    • aa) Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) …............................ ( 1. melléklet)
    • ab) A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek felsorolása .................... ( 2. melléklet)
    • ac) Az övezetek területén elhelyezhető építmények és melléképítmények...… ( 3. melléklet)
    • ad) Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei….......... ( 4. melléklet)
    • ae) Az (1) bekezdés szerinti SZT., annak szelvényezése és jelmagyarázata.... ( 5. melléklet)
    • af)
  • b) Függelékek
    • ba)
    • bb) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek......................(2. függelék)
    • bc) Helyi természeti területek...............................................................................(3. függelék)

(3) A SZT kötelező elemei:

  • a) belterületi határvonal,
  • b) szabályozási vonal 1. (folyamatos vonallal jelölve) a földmérési térképen beazonosítható elemekhez viszonyítva egyértelműen meghatározható vonal,
  • c) szabályozási vonal 2. (szaggatott vonallal jelölve) geodéziailag beazonosítható pontokhoz nem köthető szabályozási vonal, amit telekalakítási eljárás során kell pontosítani a szabályozási terv alaptérképén nem feltüntetett tereptárgyakat és adottságokat is figyelembe véve, de a pontosítás során az SZT-ben feltüntetett szabályozási szélesség nem csökkenthető,
  • d) különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
  • e) övezeti jel,
  • f) a létesítmények védőterülete (védősávok és védőövezetek),
  • g) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei).

(4) A kötelező jelleggel meghatározott elemektől való eltérés a (3) bekezdés a) b),és c) alatti elemeknél csak legalább egy telektömbre kiterjedő SZT és a HÉSZ rendelet módosításával lehetséges.

(5) Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő és a szabályozási terven feltüntetett telekhatárok között eltérés alakul ki, a szabályozási tervben meghatározott övezeti határvonalak a telekhatárokkal összhangban – a szabályozási terv módosítása nélkül korrigálhatók, ha a beépítésre szánt területen a korrekció mértéke nem haladja meg a kisebbik telek területének 25%-át. Különböző övezetbe tartozó telkek összevonása esetén a szabályozási terven feltüntetett övezeti határvonalat továbbra is figyelembe kell venni és az eltérő övezetekbe tartozó telekrészekre külön-külön alkalmazni kell az eltérő övezeti előírásokat, azonban a beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telekrész területe a beépítettségi hányad számítása során figyelembe vehető.

(6)[5]

(7)[6]

(8) A szabályozási terven kettős övezeti jellel átalakuló területként meghatározott övezetekben az övezet megjelölésében második helyen álló rendeltetésű övezet a terület településszerkezeti terv szerinti tervezett övezeti besorolása. A tervezett övezeti besorolás csak a szabályozási terv módosítása után alkalmazható, annak hatályba lépéséig csak az övezeti megjelölés első helyén álló övezeti jelnek megfelelő előírásokat kell alkalmazni.

(9)[7]

Alkalmazási előírások

3. § (1) Ott, ahol a HÉSZ és/vagy a SZT övezeti jele kialakult állapotra utal, ott az övezeti előírásokat a kialakult állapotra figyelemmel kell alkalmazni.

(2)[8] A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között, tervezői egyeztetés során – a városi főépítész bevonásával – építési előírásban meghatározhatja:

  • a) az építmények elhelyezési módját,
  • b) az építmények méreteit,
  • c)[9]
  • d)[10]
  • e) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),
  • f)[11]
  • g)[12]
  • h)[13]
  • i)[14]

(3)[15]

(4)[16] A kialakítható legnagyobb telekterület

  • a) a nagyvárosias, a kertvárosias, az Lk-C, Lk-Z4 és Lk-Z5 jelű kisvárosias, valamint az Lf-O1, Lf-O2, Lf-SK2, Lf-S1 és az Lf-S2 jelű falusias lakó építési övezetekben az építési övezetben megengedett legkisebb telekterület legfeljebb 2,5-szerese,
  • b) az a) pontban nem említett kisvárosias, lakó építési övezetekben a megengedett legkisebb telekterület méretétől függetlenül 4000 m2,
  • c) az a) pontban nem említett falusias lakó, továbbá a vegyes építési övezetekben az építési övezetben megengedett legkisebb telekterület legfeljebb 6,0-szorosa lehet.

(5) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 20%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.

(6) Amennyiben (a SZT-ben feltüntetett) régészeti lelőhely védelme ezt indokolja, az építési hatóság a telek beépítési módját, elő-, oldal- és hátsókert méretét a lelőhely figyelembevételével az egyébként megengedettől eltérő módon is engedélyezheti.

(7)[17] A telekterületek számítása során az a), b) és c) pont szerinti építési övezeteknél nem kell figyelembe venni a telekmélység közterülettől mért 60 m-es sávján kívül eső telekrészt.

3/A. § [18] (1) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott, a kialakítható legnagyobb telekterületekre vonatkozó értékek felső határa megnövelhető, különösen azokban az esetekben, ahol a telken létesítésre kerülő rendeltetés működéséhez ez szükséges, és a létrejövő építmény nem korlátozza a szomszédos telek építési jogát. A kialakuló teleknek igazodnia kell a területen jellemző telekszerkezethez.

(2) Gazdasági területeken zöldmezős beruházás esetén az infrastruktúra hálózat teljes kiépítéséig a közművesítettség mértéke részleges lehet, különösen azokban az esetekben, amelyeknél a teljes közműrendszer kiépítése aránytalanul megnöveli az építmény megvalósításának költségeit.

(3) A 3. melléklet „Az övezetek területén elhelyezhető építmények” táblázatát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó szabályaival összhangban kell alkalmazni, különösen azokban az esetekben, ahol a 3. mellékletben nem szerepel egyértelműen a tervezett építmény rendeltetése.

(4) Az építési telek zöldfelületi arány számítását az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos 5. számú mellékletében és a HÉSZ 4. mellékletében megállapítottak szerint lehet végezni azoknál az eseteknél, ahol a térszinten az előírt zöldfelületi arány nem biztosítható.

(5) A HÉSZ előírásaitól az alábbi esetekben a (6) bekezdésben foglaltak szerinti feltételekkel lehet eltérni:

  • a) a 10. §, a 11. §, a 12. § és a 13. § táblázataiban foglalt építési előírások esetében – a sajátos terület-használat és az övezeti besorolás kivételével – az OTÉK-ban előírt, beépítésre szánt területek építési használata megengedett felső határának mértékéig,
  • b) az elő- oldal- és hátsókertek előírásai esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig,
  • c) a terepszint alatti építmények építésére vonatkozó előírások esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig.

(6) A HÉSZ előírásaitól való eltérés akkor alkalmazható, ha a tervezett építményre vonatkozó településképi vélemény kiadásra kerül.

II. FEJEZET[19] Sajátos előírások

Elvi építési engedélyhez kötött feltételek

4. § (1)[20]

(2)[21]

(3)[22]

(4)[23]

(5)[24]

Építési engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz és egyéb előírásokhoz kötött létesítési feltételek

5. § (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységeken túlmenően

a)

b)

c)

d) a Magyar Honvédség (radar állomás) védőterülete 2000 m, a védőterületen

1. 2000 m-en belül 11 m-nél nagyobb teljes (felépítményekkel, reklámhordozókkal, az építményen elhelyezett antennákkal, kéményekkel és szellőzőkkel együtt mért) magasságú építmény, meglévő épületen a 11-m teljes magasságot meghaladó felépítmény, reklámhordozó, antenna vagy méretkorlátozás nélkül acél szerkezetű építmény, továbbá vasút, országos közút;

2. 1500 m-en belül villamos légvezeték;

3. 1000 m-en belül új építmény, távbeszélő légvezeték;

4. 500 m-en belül közút

– kiemelt nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt településrendezési érdek kivételével – nem helyezhető el.

(2)

Meglévő (kialakult) állapot

6. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

  • a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb és a visszamaradó telkek területe eléri az övezetre előírt legkisebb telekméretet (vagy ha ennél kevesebb, akkor a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területét);
  • b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telek területe eléri az övezetre előírt legkisebb telekterületet. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
  • c) Kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során –– a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
  • d)[30] Tömbtelken belül meglévő beépítetlen vagy már részben beépített úszótelket bővíteni és beépíteni, valamint meglévő beépített úszótelket bővíteni, csak a tömbtelekre előírt beépítettség mértékéig akkor lehetséges, ha
    • da) az építési helyen jelölt területen városépítészeti, építészeti, városképi, beépítési szempont (foghíjbeépítés, meglévő beépítés befejezése, utcasor-utcakép javítása),
    • db) új lépcsőház építése, meglévő lépcsőház akadálymentesítése,
    • dc) új külső felvonó létesítése, a meglévő felvonó korszerűsítése, akadálymentesítése,
    • dd) épületgépészeti vagy épületvillamossági korszerűsítés,
    • de) utólagos hőszigetelés készítése,
    • df) részlegesen felépített építmény építésének befejezése
    • dg) meglévő építmény fennmaradása

    indokolja.

A felsorolt esetekben a tömbtelekre előírt legnagyobb beépítettség, szinterületsűrűség, építménymagasság, és minimális zöldfelületi mutató betartása mellett az úszótelek legnagyobb beépítettsége 100% lehet.

e) Tömbtelken belül új építési telket kijelölni,s azt beépíteni csak abban az esetben szabad, ha a tömbtelken belüli teljes beépítés nem haladja meg a tömbtelekre a HÉSZ-ben előírt maximum beépítettséget és a HÉSZ-ben előírt egyéb városépítészeti paraméterek (a tömbtelek szintterület-sűrűsége, a minimum zöldterület, a tömbterületre előírt építménymagasság) is betarthatók. A tömbtelken belőli építési telek városépítészeti paramétereinél a HÉSZ-ben meghatározott építési övezetnek megfelelő OTÉK előírások maximumát kell alkalmazni és betartani. Az építési telek egyéb kialakítását (kerítés vagy kerítés nélküli lehatárolását, út- és járda- és kertészeti kiképzését) a tömbtelek jellegének megfelelően szabad megtervezni, kivitelezni és fenntartani.

f) Már meglévő épület ingatlan-nyilvántartásba vételére irányuló úszótelek kialakításánál nem kell figyelembe venni az általános övezeti előírások telekméretre, beépítettségre vonatkozó paramétereit. Új úszótelek és új úszótelken lévő építmény közvetlenül csatlakozhat meglévő úszótelekhez és az azon meglévő építményhez, amennyiben azt a tűzvédelmi és egyéb építési előírások lehetővé teszik.

(2) Általános mezőgazdasági területeken valamint a kertes mezőgazdasági területek esetében a kertek méretétől lényegesen eltérő, az általános mezőgazdasági területen fekvőkéhez hasonló méretű és beépítésű telkeken a meglévő épületek 6666 m2-nél kisebb telken is 200 m2 beépített területig bővíthetők. A bővítés során értelemszerűen alkalmazni kell a 17. § egyéb előírásait.

(3) Azokban a telektömbökben, amelyekben a kialakult állapotot az övezeti jelben vagy az övezeti előírásokat tartalmazó táblázatokban a beépítés módját leíró oszlopban "K" betű jelzi, az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és az illeszkedés jogszabályban megállapított szabályai szerint kell meghatározni:

a) Az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, legyen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. Kivételt képeznek a Keleti kertek: Körte sor - Kisfényesi utca-Csabagyöngye utca - Kerekerdő sor által határolt, Lke - Ok építési övezet besorolású kertvárosias lakóterületek ahol az előkert mérete min. 5,0 m.

b) Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítés esetén a tényleges építménymagasság, amely 2/3-ára csökkenthető, de 4,0 méternél kisebb nem lehet, kivéve a 21. § (6) bekezdésben felsorolt esetekben.

c) A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell legyen, amely az előírt érték 2/3-ára csökkenthető. Kialakult övezetekben a hátsókert a telekmélységtől függően el is maradhat.

d) A kisvárosias, kertvárosias, falusias lakóterületeken oldalhatáron álló beépítés esetén az épület oldalhatáron álló részének hossza nem haladhatja meg a 60 métert.

(4) Az illeszkedés általános szabályai kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén:

a) A szabályozási terven lehatárolt „Műemléki jelentőségű terület”-en, Műemléki környezet”-en és „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol oldalhatáron álló beépítés alakult ki – az övezeti előírások keretei között – új épület elhelyezése esetén – a kialakult utcakép védelme érdekében – az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 3,0m-re csökkenthető.

b) Ott, ahol az övezeti előírások oldalhatáron álló beépítési módot írnak elő, de az a kialakult állapot (pl.: kis telekszélességnél) miatt nem alakítható ki – az övezeti előírások keretei között – zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett.

c) Ha az oldalhatáron álló beépítés céljára már kialakított egyedi telek – a szomszédos telken álló vagy elhelyezhető vagy építési engedéllyel rendelkező épületeket figyelembe véve – az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság – a tűzvédelmi hatóság előzetes szakvéleménye alapján – azt is engedélyezheti, hogy az I-III. tűzállósági fokozatú lakó- és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetve az így elhelyezhető homlokzatai között – az előírt benapozottság teljesülése esetén – min. 4,0 m távolság legyen, ha az épületek egymástól átfedő oldalhomlokzatainak magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb csak 1,80 m mellvédmagasságú és helyiségenként (közlekedő, tisztálkodó, illemhely, főző és élelmiszertároló mellékhelyiségek) legfeljebb 1 db 60/60 cm méretű szellőzőablak, szellőzőnyílás található.

1. Ez a lehetőség a már meglévő, oldalhatáron álló, az építési övezet elsődleges rendeltetésének megfelelő épület oldalkert irányú keresztszárnnyal történő bővítése esetén is alkalmazható, ha a bővítés célját szolgáló keresztszárny a főépület utcai homlokzatsíkjától legalább 3,0 m-rel hátrább áll, tetőszerkezete a főépületével egybeépül és gerincmagassága a főépület tetőgerincének magasságát nem lépi túl.

2. Ez a lehetőség a már meglévő, oldalhatáron álló főépület hátsókert irányú bővítése esetén is alkalmazható, kizárólag oldalhatáron álló beépítésű, egyedi lakó övezetben lévő telkek esetén.

(5) Az illeszkedés általános szabályai kialakult zártsorú beépítés esetén:

a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki, a zártsorúan összeépült épület vagy épületrész mélysége általában a szomszédos telken álló épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti előírások keretei között, továbbá a hátsókert felé eső épületrész szélessége nem lehet több az ott található telekszélesség 40%-ánál.

b) A szabályozási terven „Műemléki környezet”-en, „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki - a kialakult telekméretek és a kialakult utcakép védelme érdekében - új épület elhelyezése esetén- „hézagos zártsorú” beépítés létesítése is megengedett Az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával legalább 3,0 m kell legyen.

c) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedő beépítés) csak védett épület illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében létesíthető.

d) 100 %-os beépítettség csak ott létesíthető, ahol egyébként a megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75%.

(6) Az építési vonal a kialakult telektömbben:

a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

(7) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság:

a) foghíj esetében nem haladhatja meg:

1. sem a csatlakozó szomszédos épületek ±1 méterrel eltérő magasságát,

2. sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított – építménymagasságát),

3. Az 1. és 2. ponttól eltérő építménymagasság az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az övezetben előírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhető.

b) saroktelek esetében, vagy ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg:

1. sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

2. sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát,

3. Az 1. és 2. ponttól eltérő építménymagasság az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az övezetben előírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhető.

c) Az építménymagasság kialakult értékétől a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében az építésügyi hatóság legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérést engedélyezhet, de telken belüli magasságváltással ennél nagyobb építménymagasság-eltérés engedélyezhető a különböző építménymagasságokat megengedő építési övezetek csatlakozásánál. A magasságváltást úgy kell megoldani, hogy homlokzat tényleges magassága a nagyobb magasságú övezetbe tartozó telken a kisebb magasságú övezet felőli telekhatártól 3 m távolságban a kisebb építménymagasság szintjétől, a telekhatártól ellentétes irányban 45°-os szögben emelkedő sík alatt maradjon.

(8) Új magas tető létesítése, magas tető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé és illeszkedjék az utcaképhez.

a) Szabadon álló beépítés esetén az új magas tető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)-hez kell alkalmazkodni.

b) Zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

(9) Meglévő ipari illetőleg a környezetében az ott meglévő vagy településrendezési terv szerint létesíthető rendeltetési egységek területén a megengedettnél nagyobb környezetterhelést okozó létesítmény bővítése, rendeltetésváltozása és/vagy a meglévőnél nagyobb környezetterhelést okozó átalakítása csak akkor engedélyezhető, ha az építtető a létesítmény körül saját költségén a szakhatóságok által előírt nagyságú védőterületet alakít ki.

(10) Ha egy telek kialakult méretei illetőleg beépítése a hatályos építési előírásoknak nem felel meg, akkor azon az alábbi szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:

a) ha a telek meglévő méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek akkor építhető be, ha a telekre vonatkozó egyéb előírások betarthatók;

b) ha a telek meglévő beépítettsége illetve az épület(ek) szintterülete nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a hatályos előírások szerint megengedett mértéket meghaladó paraméterei nem növelhetők, ez alól kivételt képez a tetőtér-beépítés, az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése a tetőtérben megengedhető, valamint az épületgépészeti vagy épületvillamossági korszerűsítés, utólagos hőszigetelés készítése és az akadálymentesítés miatti szintterület növekedés;

c) ha a telek meglévő építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban megengedett értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha az új építményrészek kialakítása miatt a számított építménymagasság nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók;

d) ha a meglévő épület elhelyezése a telken nem felel meg az építési előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód bővítés esetén sem érvényesíthető, akkor az előírásoktól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók.

(11) Amennyiben az előírt építési vonalra nem lehet elhelyezni a tervezett építményt, építményrészt meglévő szomszédos építmény (pl. közmű építmény) védőtávolsága, telepítési távolsága vagy tűztávolsága miatt, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti településképi eljárás eredménye alapján a tervezett építmény, építményrész az építési helyen belül elhelyezhető.

(12) Kisvárosi lakóterületek esetében a 10. § (7) bekezdésben meghatározott legnagyobb lakásszám értéke a

- Corvin utca Ábrahámffy utcáig terjedő szakaszával,

- Bartók Béla út településszerkezetileg nem védett területeivel,

- Bajza utca Berzsenyi utcáig tartó szakaszával,

- Luther utcával,

- Jókai utcával,

- Szarvasi úttal,

- Kazinczy utcával,

- Baross utcával

határos telkek esetében növelhető, de ebben az esetben a 10. § (5) bekezdésében foglalt megengedett legnagyobb beépítettség és szintterület sűrűség értékét nem szabad túllépni a 3/A. § alapján sem.

(13) A 2017. december 31. előtt érvényét vesztett jogerős építési engedély alapján, annak megfelelően épített, de be nem fejezett, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint legalább 0,2-es készültségi állapotú építmények, építményrészek esetén a telekre vonatkozóan alkalmazható az érvényét vesztett építési engedélyezési tervben szereplő beépítési mód, építési hely, beépítettség, zöldfelület és építménymagasság a későbbi építéshatósági és egyszerű bejelentési eljárások során, amennyiben az épületet, épületrészt a meglévő szerkezetek felhasználásával építik tovább.

III. FEJEZET[46] Területfelhasználás

Területi változások (közigazgatási terület, bel- és külterület)

7. § (1) Közigazgatási szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe bel- és külterületre tagolódik.

(2) Építési szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(3) A belterület határvonalát a településszerkezeti terv és a SZT rögzíti.

(4) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően szabad.

(5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben elhelyezhető építmények fajtáját és elhelyezésük módját – a vonatkozó előírások mellett – a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

8. § (1) A lakó-, a vegyes-, a gazdasági-, és a különleges területek a város beépítésre szánt területébe (területeibe) tartoznak.

(2)[47] A közlekedési- és közműterületek, a zöldterületek, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, az egyéb területek és a különleges beépítésre nem szánt területek a város beépítésre nem szánt területébe (területeibe) tartoznak.

Az építési övezetek és övezetek rendeltetése

9. § (1) A SZT a telkek építési szabályait az övezeti előírásokkal határozza meg. Az övezetek rendeltetése a területükön elhelyezhető építmények, illetve melléképítmények alapján különül el.

(2)[48] Az övezeti előírásokban nem szabályozott - eltérő rendeltetésű - létesítmény esetében a terület rendeltetésének történő megfelelést igazolni kell.

(3)[49] A 10. §-ban foglalt lakó-és üdülő övezetekben, továbbá a sport- és szabadidő, egészségügyi, oktatási és konferencia központ célú különleges övezetekben csak gyűjtő- illetve annál magasabb rendű út mellett helyezhetők el, illetve bővíthetők az alább felsorolt létesítmények:

  • a) az 1. sz. mellékletben meghatározott nagy szállítási forgalmú létesítmény,
  • b) autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó és egyéb hasonló járműforgalommal járó nagyforgalmú vendéglátó- és szórakoztató létesítmény,
  • c) kerthelyiséggel üzemelő közösségi szórakoztató építmény, de csak ha a szomszédos létesítmények zaj elleni megfelelő védelme biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is,
  • d) a köz-, ill. magánutakkal határolt lakóterületi egységben élők ellátásához szükségesnél nagyobb kapacitású, vagy/és nagyobb területet kiszolgáló létesítmény, így
    - 1000 m2-nél nagyobb alapterületen napi cikkeket, 100 m2-nél nagyobb alapterületen egyéb árufajtákat, és 20 kg-nál nagyobb tömegű nem háztartási célú árucikkeket árusító, továbbá a viszonteladókat is kiszolgáló kereskedelmi létesítmény,
    - 20 kg-nál nagyobb tömegű nem háztartási célú berendezések javítására is alkalmas szolgáltató egység,
    - több mint 50 fő egyidejű befogadására alkalmas vendéglátó egység,
    - körzeti nagyságrendnél nagyobb orvosi rendelő, gyógyszertár.

(4)[50] A (3) bekezdésben meghatározott építési övezetekben kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény csak úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, továbbá az ezekkel az övezetekkel közvetlenül határos telkek közös telekhatártól mért 30 méter széles sávján belül nyitott rakodóhely nem létesíthető.

IV. FEJEZET[51] Beépítésre szánt területek

Lakó és üdülő területek

10. § (1) A lakó és üdülő területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak:

  • a) Ln- nagyvárosias lakóterületek: Ln-1; Ln-T1; Ln-T2; Ln-T3; Ln-T4; Ln-G
  • b) Lk- kisvárosias lakóterületek: Lk-OK; Lk-O; Lk-SK; Lk-IK; Lk-ZK; Lk-Z1;Lk-Z2; Lk-Z3; Lk-Z4; Lk-Z5; Lk-CK; Lk-E; Lk-OS; Lk-SS
  • c) Lke - kertvárosias lakóterületek: Lke-OK; Lke-O; Lke-SK; Lke-SK2; [52]Lke-SK3; Lke-S1; Lke-IK; Lke-ZK;
  • d)[53] Lf - falusias lakóterületek: Lf-OK1; Lf-OK2; Lf-O1; Lf-O2; Lf-SK1; Lf-SK2; Lf-S1; Lf-S2; Lf-Z, Lf-ZK.
  • e) Üü- üdülőházas területek Üü-S1

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

(3) A lakó- és üdülőterületek közmű ellátottsága:

  • a) Az Ln, Lk, és Üü jelű övezetek területét teljes közművesítéssel kell ellátni.
  • b) Az Lke és Lf jelű lakóövezetek területét legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni; a keletkező szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig - zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható.
  • c)[54]
  • d) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Ln, Lk és az Üü jelű építési övezetek területén ideiglenes jelleggel; a Lke és az Lf jelű építési övezetek területén megengedett.

(4)[55] A Lk, Lke, Lf és Üü jelű övezetek területén – tömbbelső feltárás esetén – helyszínrajzi elrendezést is tartalmazó engedély alapján egy telken a 10. §(7)-ben megállapított lakásszámnál több lakás is elhelyezhető, az övezeti előírások keretei között. E területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(5) A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása:

Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajátos
terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöldfelület
(%)

Kialakítható új telek legkisebb

Megjegyzés

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Nagyvárosias lakó

Ln-1

zártsorú

1000

60

13,5

3.0

15

-

-

Ln-T1

telepszerű

400

30

35

2,4

30

-

-

Ln-T2

telepszerű

400

20

35

1,5

40

-

-

Ln-T3

telepszerű

400

40

17

1,5

30

-

-

Ln-T4

telepszerű

400

30

17

1,5

30

-

-

Ln-G

telepszerű

1000

60

3,5

-

20

25

35

az övezetben csak szgk. tároló építhető!

Kis-váro-sias lakó

Lk-OK

K
(oldalhatá-
ron álló)

K
(400)

40*

K (6,0**)

0,8***

40

K
14,0
(16,0)

K
(25,0)

*saroktelken: 60
**saroktelken: 7,50
***saroktelken: 1,0

Lk-O

oldalhatá-
ron álló

700

35

6,0

0,7

40

14,0
(16,0)

30,0

Lk-SK

K
(szabadon-
álló)

K
(450)

40

K (7,5)

1,0

40

K
14,0
(16,0)

K
25,0

Lk-IK

K
(ikresen
csatlakozó)

K
(400)

40

K (6,0)

0,8

40

K
12,0
(14,0)

K
25,0

Lk-ZK

K
(zártsorú)

K
(360)

50*

K (7,5)

1,0**

40***

K 8,0
(12,0)

K
25,0

*Saroktelken: 70
**saroktelken: 1,50
***saroktelken: 20

Lk-Z1

zártsorú

400

40*

7,5

1,0**

40***

10,0
(12,0)

25,0

*Saroktelken: 70
** saroktelken: 1,50
***saroktelken: 20

Lk-Z2

zártsorú

400

40*

4,5

0,6**

40***

SZT
szerint

SZT
szerint

*saroktelken: 70
**saroktelken: 1,00
***saroktelken: 20

Lk-CK

K
(csoport-
házas)

K
(200)

60*

K (6,0)

1,5

20

SZT
szerint

SZT
szerint

*- melléképítmény kizárásával

Lk-E

egyedi

-

50

4,5

0,45

20

-

-

15/2002.(VII.11.) sz. rendelet alapján
(4. sz. fedvényterv)

Lk-OS

oldalhatá-
ron álló

400

50

6,0

1,00

40

14,0

25,0

Kizárólagos használat: szociális otthon

Lk-SS

szabadon álló

400

50

6,0

1,00

40

16,0

25,0

Kizárólagos használat: szociális otthon

Lk-Z3

Zártsorú

400

40

5,5

0,8

40

14

25

*saroktelken: 70
**saroktelken: 1,00
***saroktelken: 20

Lk-Z4

Zártsorú

200

50

7,0

1,5

20

6

25

Lk-Z5

Zártsorú

100

50

6,0

1,5

20

6

12

Csak garázsok építésénél alakítható telkek részére

- „K” – kialakult állapothoz igazodó

- A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

Sajátos
terület
hasz-nálat

Övezeti jel

Beépítés módja

Meg-enge-dett legki-sebb telek-terü-let (m²)

Meg-enge-dett legna-na-gyobb beépí-
tettség (%)

Meg-enge-dett legna-gyobb épít-mény-magas-ság (m)

Meg-enge-dett legna-gyobb szint-terü-letsű-rűség

Legki-sebb zöld-felü-let
(%)

Kialakítható új telek legkisebb

Megjegyzés

Széles-sége (m)

Mély-sége (m)

Kertvárosias
lakó

Lke-OK

K
(oldalhatá-
ron álló)

K
(550)

30

K (4,5)

0,45

50

K
14,0
(16,0)

K
30,0

Lke-O

oldalhatá-ron álló

700

30

4,5

0,45

50

16,0
(18,0)

40,0

Lke-SK

K
(szabadon-
álló)

K
(600)

30

K (6,0)

0,6

50

K
14,0
(16,0)

K
30,0

Lke-S1

szabadon
álló

700

30

4,5

0,45

50

18,0

30

Lke-SK2

K
(szabadon-
álló)

2000

20

K (6,0)

0,4

55

18

50

[56]Lke-SK3

K
(szabadon-
álló)

K
(1500)

20

K
(4,5)

0,3

75
három
szintes

K
(25)

K
(30)

állattartási
melléképület nem
létesíthető

Lke-IK

K
(ikresen
csatlakozó)

K
(550)

30

K (6,0)

0,6

50

K
12,0
(14,0)

K
30,0

Lke-zk

K
(zártsorú)

400

30*

K (5,5)

0,45**

50

10.0
(12,0)

30.0

OTÉK 25. § eltérési engedély alapján:
*Sarokteleknél: 50
**Sarokteleknél: 0,7

Fa-lusi-as lakó

Lf-OK1

K
(oldalhatá-
ron álló)

700

30

K (4,5)

0,45

40

K
14,0
(14,0)

K
40,0

Lf-OK2

K
(oldalhatá-
ron álló)

750

30

K (4,5)

0,45

40

K
16,0

K
45,0

Lf-O1

oldalhatá-ron álló

900

30

4,5

0,45

40

16,0
(18,0)

50,0

Lf-O2

oldalhatá-ron álló

1500

30

4,5

0,45

40

22,0

60,0

Lf-SK1

K
(szabadon-
álló)

700

30

K (4,5)

0,45

40

K
14,0
(16,0)

K
40,0

Lf-SK2

K
(szabadon-
álló)

2000

20

K (0,3)

0,45

40

K
28,0

K
70,0

Lf-s1

szabadon álló

900

30

4,5

0,45

40

18,0
(20,0)

50,0

[57]Lf-S2

szabadon álló

1500

20

4,5

0,45

40

20,0

70,0

Lf-Z

zártsorú

700

30

K (4,5)

0,45

40

14,0
(14,0)

40,0

Az övezet területén az épületek 3,0 m széles hézaggal is elhelyezhetők, de a hézag felé csak zárt homlokzat létesíthető.

[58]Lf-ZK

zártsorú*

700

30

4,5

0,6

40

K

K

*előkert nélkül
is beépíthető

Üdülőházas

Üü-S1

szabadon-álló

1500

30

10,5

1,0

40

20,0

40,0

- „K” – kialakult állapothoz igazodó

- A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

(6)

(7) A lakó- és üdülőterületek telkein elhelyezhető lakások száma legfeljebb az alábbi lehet:

a) az Ln jelű építési övezetek területén kialakult.

b) az Lk jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 4 lakás építhető, de lakásonként legalább 250 m2 telekterület szükséges;

c) az Lke jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 3 lakás építhető, de lakásonként legalább 300 m2 telekterület szükséges;

d) az Lf jelű építési övezetek területén telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, de lakásonként legalább 350 m2 telekterület szükséges.

e) Külterületi beépíthető telken – az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség keretei között – legfeljebb 2 lakás alakítható ki.

f) Üdülőházas övezetben csak üdülő épületen belül helyezhető el a fenntartáshoz szükséges számú szolgálati lakás.

Vegyes területek

11. § (1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak:

  • a)[60] Vt - településközpont vegyes területek: Vt-K1; Vt-K2; Vt-1; Vt-2; Vt-3; Vt-4; Vt-5; Vt-6; Vt-7; Vt-8; Vt-9, Vt-10, Vt-11, Vt-12, Vt-13
  • b) Vk - központi vegyes területek: Vk-1; Vk-2; Vk-3; Vk-4, Vk-5; Vk-6; Vk-7; Vk-8; Vk-9; Vk-10; Vk-11; Vk-12; Vk-13; Vk-14; Vk-15

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

(3) A vegyes területek övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – közterület tulajdonosának, kezelőjének előzetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett.

(4) A vegyes övezetek építési telkeinek kialakítása:

Az építési övezetekben kialakítható telke és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beépí
tettség. (%)

Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Legkisebb zöld-felület (%)

Kialakítható új telek legkisebb

Megjegyzés

Széles-sége (m)

Mély-sége (m)

Telepü-lésköz-pont vegyes

Vt-K1

K
(zártsorú)

K
(400)

50*

K
(10,5)

1,75

15

10,0

K
25,0

*Lakásokat is tar- tartalmazó ép.-nél: 40, Saroktelken: 80

Vt-K2

K
(zártsorú)

K
(400)

75*

K
(10,5)

1,75

15

10,0

K
25,0

* Saroktelken: 80

Vt-1

zártsorú

K
(360)

40*

7,5

1,0**

20

8,0
12,0

K
25,0

*Saroktelken: 80
**Saroktelken: 2,0

Vt-2

zártsorú

K
(400)

40*

14,0

1,4**

20

10,0
12,0

K
25,0

*Saroktelken: 80
**Saroktelken: 2,4

Vt-3

zártsorú

K
(400)

40*

13,5

1,8

20

10,0
12,0

K
25,0

*Saroktelken: 80

Vt-4

zártsorú

1000

40*

K
(7,5)

1,0**

20

16,0

30,0

*Saroktelken: 60
**Saroktelken: 1,2

Vt-5

K
(oldalhatá-ron álló)

K
(400)

40

K
(7,5)

1,0

20

K
14,0

K
25,0

Vt-6

szabadon
álló

2000

35

12,5

1,2

25

35,0

35,0

Min. ép.m.: 6,5 m
26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint
(2. sz. fedvényterv)

Vt-7

szabadon
álló

1500

40

4,5

0,15

40

-

-

Vt-8

szabadon álló

400

35

7,5

1,0

25

12

30

[61]Vt-9

zártsorú

1000

40*

16,5

2,4

20

K
12,0

K
25,0

*Saroktelken: 80
Az övezet területén a meglévő épületek szintszámai nem növelhetők!

[62]Vt-10

telepszerű

3000

80

14,0

2,4

10

30,0

30,0

[63]Vt-11

O
(oldalhatáron álló)

K
(400)

50

7,5

1,5

20
(két-
szintes)

14

K
25,0

[64]Vt-12

Z
(zártsorú)

K
(400)

50*

K
(7,5)

1,75

15

10,0

K
25,0

[65]Vt-13

telepszerű

800

40

7,5*

1,5

15

16,0

50,0

*kivéve a hirdető berendezések építményeit

Köz-ponti vegyes

Vk-1

oldalhatá-
ron álló

500

40

6,0*

0,8**

30

14,0

25,0

A Luther M. út mentén:
* 7,5
** 1,00

Vk-2

oldalhatá-
ron álló

1000

30

7,5

0,75

35

16,0

30,0

Vk-3

zártsorú

1000

60*

13,5

2,4

20

12,0

30,0

* Saroktelken: 75

Vk-4

szabadon
álló

1000

30

7,5

0,75

35

20,0

30,0

Vk-5

zártsorú

5000

85

9,5

2,0

10

40,0

40,0

Min. ép.m.: 6,5 m
26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint

Vk-6

zártsorú

1200

75

10,5

2,4

10

25,0

25,0

26/2000.(V.11.) sz. rendelet szerint

Vk-7

szabadon álló

2000

40

4,5

0,7

30

18,0

40,0

Külterületen

Vk-8

zártsorú

3000

60*

16,5

3,5

20(*10)

30

30

*Saroktelken: 80

Vk-9

zártsorú

400

60*

12,5

2,4

20(*10)

12

25

*Saroktelken: 80

Vk-10

telepszerű

750

35

10,5

2,4

33

12,0

30,0

Vk-11

telepszerű

750

35

7,5

2,0

33

12,0

30,0

Vk-12

telepszerű

1000

50

20,0

3,5

25

20,0

30,0

Vk-13

telepszerű

3000

40

14,0

2,4

30

30

30

Vk-14

zártsorú

400

85

7,5

2,4

8

-

-

[66]Vk-15

zártsorú

400

80

14,0

3,0

a be nem
épített terület fele

20

20

A terepszint alatt a telek legfeljebb
90%-a építhető be

- „K” – kialakult állapothoz igazodó

- A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

(5)

(6) Vegyes területek (Vt és Vk) övezeteinek mindegyikében, ha az üres vagy a már beépített telkeken csak parkolóház és a hozzá tartozó kereskedelmi és vendéglátó létesítmény épül, akkor a telek beépíthetősége és a telekre számított szintterület-sűrűsége az OTÉK által megengedett legnagyobb, a zöldfelület mértéke az OTÉK által megengedett legkisebb lehet a telekre vonatkozó egyéb előírások és a beépítés a szerkezeti tervben meghatározott, területfelhasználási-egységre vonatkozó szintterület-sűrűség betartása mellett.

Gazdasági területek

12. § (1) A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak:

  • a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-3; Gksz-4; Gksz-5;Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10; Gksz-11, Gksz-12, Gksz-K1; Gksz-K2[68]
  • b) Gip- ipari területek:

- zavaró hatású iparterület: Gip-K;

- egyéb ipari területek: Gipe-K; Gipe-K1; Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3, Gipe-4, Gipe-5[69]

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

(3) A gazdasági területek övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény – az Gipe-4 jelű (mezőgazdasági major) övezet kivételével – csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a telektulajdonos, közútkezelő előzetes hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett.

(4) A gazdasági övezetek építési telkeinek kialakítása: Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni. A kialakult övezetekben csak a szabályozási terv módosításával végrehajtható változtatásnak minősül:

a) jelentős káros környezeti hatást előidéző létesítmény telepítése ilyen hatást nem, vagy csak a tervezetténél kisebb mértékben előidéző létesítmény építési telkén,

b) olyan több telket érintő telekalakítás, amelynek eredményeképpen az övezetben a jellemző teleknagyság az eltérő övezetekben megengedett teleknagyságok közti különbséghez hasonló mértékben megváltozik.

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Kereskedelmi szolgáltató

Gksz-1

szabadon álló

1000

40

7,5

0,7

25

25,0

35,0

Gksz-2

szabadon álló

3000

40

7,5

0,7

25

35,0

50,0

Gksz-3

szabadon álló

3000

50

10,5

1,2

25

35,0

50,0

Gksz-4

szabadon álló

3000

35

7,5

0,7

35

35,0

50,0

[70]Gksz-5

szabadon álló

3000

50

10,5

1,0

25

25,0

35,0

Gksz-6

zártsorú

1500

50

10,5

0,7

25

25,0

35,0

Gksz-7

szabadon álló

1000

50

7,5

0,7

25

25,0

35,0

Gksz-8

zártsorú

1000

50*

7,5

1,2

25

25,0

35,0

* Saroktelken: 60

Gksz-9

szabadon álló

3000

40

6,0

0,7

25

35

50

Gksz-10

szabadon
álló

4000

40*

10,5

0,7

40**

35

60

* Saroktelken: 60
** Saroktelken 25

Gksz-11

telepszerű

1000

40

10,5

20

25,0

35.0

Gksz-K1

telepszerű

1000

60

3,5

20

25,0

35,0

[71]Gksz-K2

zártsorú

700

k

9,5

1,4

k

20,0

30,0

k-kialakult

Zavaró
ipari

Gip-K

Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható*!

Egyéb ipari

Gipe-K

Kialakult állapot – csak a szabályozási terv készítésével változtatható*!

[72]Gipe-K1

szabadon álló

K

50

7,5

1

25

K

K

Gipe-1

szabadon álló

K

40

4,5

0,45

25

K

K

Városgazdálkodás területei

Gipe-2

szabadon álló

3000

50

7,5

0,6

25

35,0

50,0

Gipe-3

szabadon álló

3000

50

10,5

1,2

25

35,0

50,0

Gipe-4

szabadon álló

2500

40

7,5

0,8

25

K

K

Mezőgazdasági üzem, major

Gipe-5[73]

Szabadon álló

10000

85

16,5

2,4

5

K(50,0)

K(100,0)

· „K” – kialakult állapothoz igazodó

(5) A Gipe-4 jelű építési övezetbe sorolt külterületi majorok területén:

a) az idegenforgalmi célú hasznosítás megengedett,

1. ha a major teljes területén megszűnik a környezeti állapotot az idegenforgalmi hasznosítás esetén megengedettnél nagyobb mértékben terhelő (levegő-szennyezés, zaj, rezgés, sugárzás, talaj- és talajvízszennyezés következtében védőtávolságot igénylő, továbbá bűzt keltő) gazdasági tevékenység,

2. ha a Gipe-4 jelű építési övezetbe sorolt csatlakozó szomszédos telkek megengedett hasznosítása során keletkező környezeti hatások és az idegenforgalmi célú hasznosításra kerülő telken elhelyezett építmények közötti megfelelő távolságok az illetékes szakhatóságok előírásai szerint biztosíthatók. Ebben az esetben a védőtávolságot, illetve védőterületet a terület takarását is biztosító, védelmi célú zöldfelületként kell kialakítani.

b) A tájba illesztés fokozása, ill. a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében a terület szélén kétszintes növényállomány (cserje- és lombkoronaszint) telepítése kötelező.

(6) A gazdasági övezetekben 50 m-nél nagyobb mélységű telken a közterülettől illetőleg az övezet határától mért 15 m távolságon túl a megengedett építménymagasság legfeljebb 3,0 m-rel túlléphető.

(7) A Gksz (gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató) és a Gipe (gazdasági, egyéb ipari) övezetekben lévő építési telkeken az építési helyet az elő-, oldal-, és hátsókertre vonatkozó alábbi előírások szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni:

a) Az előkert az övezetre előírt legkisebb telekmélységet elérő vagy meghaladó telekmélységgel rendelkező telkek esetén 10,0 m, de a kialakult beépítésű telektömbben az előkertet a tömbben kialakult állapothoz kell igazítani. Az övezetre előírt legkisebb telekmélységgel rendelkező telek esetén az előkert elhagyható vagy csökkenthető annyira, hogy a kialakult beépítésű telektömbben az előkert az érintett utcán kialakult meglévő állapothoz igazodjon, azaz az utcasor hasonló (+,-25%) mélységméretű és területű telkeinek előkert méretét kell meghatározni.

b) Az oldalkert nem lehet kisebb sem az övezetre előírt építmény magasság felénél, sem 6,0 m-nél, sem a mindenkor hatályos tűzvédelmi rendeletben előírt tűztávolság által a – beépíteni kívánt, telekre eső – megkövetelt értékénél.

c) A hátsókert az övezetre előírt legkisebb telekmélységet elérő vagy meghaladó telekmélységgel rendelkező telkek esetén nem lehet kisebb sem az övezetre előírt építménymagasság mértékénél, sem 6,0 m-nél. Kialakult beépítésű telektömbben, az övezetre előírt legkisebb telekmélységgel rendelkező telkek esetén – a mindenkor hatályos tűzvédelmi szabályok előírásainak betartása mellett – a hátsókert elhagyható vagy csökkenthető, amennyiben előzetes építészeti, városrendezési környezeti hatástanulmány igazolja, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetőségét és jelenlegi használatát a megvalósítani kívánt beépítés hátrányosan nem befolyásolja. Az építészeti, városrendezési-környezeti hatástanulmányt – amely tartalmaz és elemez minden olyan környezeti hatást és következményt, amelyet a beépítési helyzet okozhat – legkésőbb az építési engedély beadásáig, építészeti és városrendezési tervezési vagy szakértői jogosultsággal rendelkező tervező készíti.

d) Olyan telken, ahol jellemzően meglévő, megmaradó épületek állnak, és a meglévő épületek bővítése vagy új épületek építése csak az elő-, oldal- vagy hátsókert igénybevételével lehetséges, a mindenkor hatályos tűzvédelmi és egyéb építési előírások betartása mellett, településképi vélemény birtokában az előkert, oldalkert és hátsókert elhagyható vagy mérete csökkenthető, amennyiben előzetes építészeti, városrendezési környezeti hatástanulmány igazolja, hogy a szomszédos ingatlan beépítési lehetőségét és használatát a megvalósítani kívánt beépítés hátrányosan nem befolyásolja. Az építészeti, városrendezési, környezeti hatástanulmányt – amely tartalmaz és elemez minden olyan környezeti hatást és következményt, amelyet a beépítési helyzet okozhat – legkésőbb az építési engedély beadásáig, építészeti és városrendezési tervezési vagy szakértői jogosultsággal rendelkező tervező készíti.

e)

Különleges területek

13. § (1)[78] A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

  • a) K-S - sport-, szabadidő-, strand-területek: K-S1; K-S2; K-S3; K-S4[79]; K-S5; K-S6
  • b) K-KZ - nem közlekedési területen lévő közlekedési építmények területei: K-KZ;
  • c) K-T - temetők területei: K-T1; K-T2;
  • d) K-EÜ - egészségügyi létesítmények területei: K-EÜ;
  • e) K-O - oktatási központok területei: K-O;
  • f) K-V - vegyes konferencia- és szabadidő központ területe: K-V;
  • g) K-NK - nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek: K-NK
  • h)[80] K-H hulladékkezelő, hulladéklerakó, szennyvíztisztító, hulladékválogató területei:K-H, K-H1, K-H2, K-H3
  • i) K-HT - honvédelmi területek: K-HT;
  • j) K-B - nyersanyaglelőhelyek (bányák) területei: K-B.
  • k) K-MÜ – mezőgazdasági üzemi terület: K-MÜ
  • l) K-EN - kutatás- fejlesztés, valamint a megújuló energiaforrás hasznosításának területe: K-EN

(2) Az építési övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A különleges övezetek területét – a K-B övezetek kivételével – teljes közművesítéssel kell ellátni. Területükön a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával – ideiglenes jelleggel megengedett. A K-MÜ övezetekben a szennyvízcsatorna kiépítéséig a szennyvizek közműpótló berendezésekben elhelyezhetők.

(4) Az építési övezetekben kialakítható telkek és építmények jellemzőit a táblázat adatainak felhasználásával kell meghatározni.

Sajátos terület
használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakítandó új telek legkisebb

Megjegyzés

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Külön-leges

K-S1

szabadon álló

3000

15

6,0

0,3

50

35,0

50,0

K-S2

szabadon álló

5000

20

10,5

0,45

40

50,0

80,0

K-S3

szabadon álló

5000

30

10,5

0,9

40

50,0

80,0

[81]K-S4

szabadon álló

3000

15

15,00*

0,3

50

35

50

*amely a 101,00 mBf magassá-got a meglévő és megmaradó világítás-technikai építmények kivételével sehol sem haladhatja meg.

[82]K-S5

szabadon
álló

10000

10

3,5

0,2

50

35

50

[83]K-S6

telepszerű

10000

40

20*

1,0

40

35

50

*az oldalkert meglévő épületek között telekalakítás esetén 8 méterig csökkenthető

K-KZ

szabadon álló

1000

10

6,0*

0,2

40

25,0

35,0

* legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető

K-T1

szabadon álló

K

10

6,0*

0,15

60

K

K

* a beépített terület 5%-án 10,5 m-ig növelhető

K-T2

szabadon álló

K

5,0

6,0*

0,05

60

K

K

Hősi és lezárt temetők
* a beépített terület 5%-án 10,5 m-ig növelhető

K-EÜ

szabadon álló

1000

40

20

1,2

40

25,0

35,0

K-EÜ1

szabadon álló

1000

40

6

1,2

45

25

35

K-O

szabadon álló

1000

30

15

1,0

40

25,0

35,0

K-V

szabadon álló

3000

25

10,5

0,75

50

35,0

50.0

K-NK

szabadon álló

5000

35

10,5

0,8

40

35,0

50,0

[84]K-MÜ

telepszerű

2500

40

7,5*

1,0

40

30

50

*legfeljebb a mezőgazdasági terménytároláshoz és takarmányok előállításához technológiailag szükséges méretig növelhető

[85]K-H

szabadon álló

50000

10

8*

0,5

80**

100

100

*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető
**a lezárt hulladékdepónia és a hulladéklerakásra kijelölt, de arra
még fel nem használt terület zöldfelületként vehető számba.

[86]K-H1

telepszerű

5000

40

12,00*

0,8

40

50,0

80,0

*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető

[87]K-H2

telepszerű

5000

40

10,50*

0,8

40

50,0

80,0

*legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhető

[88]K-H3

szabadon álló

10000

40

12,00*

2,0

40

50,0

50,0

*legfeljebb a technológiailag
szükséges mértékig növelhető

K-HT

szabadon álló

ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, csak új szabályozási terv készítésével változtatható!

K-B

szabadon álló

csak a szabályozási terv készítésével változtatható!

[89]K-EN

szabadon álló

10000

40

20

1,0

40

35

50

a telken sportpálya is létesíthető

- „K” – kialakult állapothoz igazodó

(5)

(6) Új bányászati terület kijelölése, kijelölt bányászati területen eddig érintetlen területrész felhasználása a helyi önkormányzattal és a közlekedési terület, illetve az út kezelőjével egyeztetett módon, továbbá a Fényes külterületrészen csak az önkormányzati természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kezdhető meg.

(7) A bánya működtetője a bányászati tevékenység felhagyása után legalább a helyreállítandó területetet magában foglaló, közutakkal és magánutakkal határolt összefüggő területre tájrendezési munkarészt is tartalmazó terv és ennek megfelelő megvalósítási tervek alapján köteles elvégezni a terület rekultivációját. Új bánya területet csak a majdani rekultiváció legfontosabb elemeit és a bányászattal érintett terület pontos lehatárolását tartalmazó hatósági engedély alapján szabad megnyitni. A tájrehabilitáció során – különösen védett területek környezetében – a lehetséges mértékig törekedni kell a hagyományos művelési ágak helyreállítására és gondoskodni kell a terület megfelelő fásításáról illetve indokolt esetben erdősítéséről

(8) Amennyiben bármilyen tevékenység, beruházás a termőföld más célú hasznosítását érinti, úgy az elsőfokú földhivatal földvédelmi engedélyét be kell szerezni.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek[92]

14. § Kö-1: Közlekedési területek:

(1) Közlekedési terület: olyan terület, mely a közművek elhelyezését és a közlekedés célját szolgálja (utak, kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési létesítmények területe, stb.)

(2)[93]

(3) A közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak, rendeltetési céljaiknak megfelelően.

(4)[94] Magánút csak közúthoz csatlakoztatható és a magánútról a csapadékvizet közterületi befogadóba kell vezetni.

(5)[95] Magánút lakóterületen legalább 8,5 méteres szélességgel, egyéb területen legalább 12 m szélességgel alakítható ki. Igazolni kell azt, hogy a keresztmetszet szélessége elegendő az utcaburkolat, jármű- és gyalogosközlekedés, világítás, egyéb közművek, és az utcai berendezések, utcabútorok elhelyezésére. A gazdasági területen zsákutcaként kialakított magánút csatlakozó közúttól legtávolabbi végén, de legalább 300 méterenként biztosítani kell a tehergépjárművek számára is alkalmas megfordulási lehetőséget. Egynél több telket kiszolgáló magánút tervezése esetén a követelmények teljesülését beépítési tervben kell igazolni.

(6) A közlekedési terület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.

(7)[96]

(8) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

  • a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
  • b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
  • c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
  • d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása

biztosítható legyen

(9)[97] A közutakkal kapcsolatos általános érvényű jogszabályokat és a helyi építési szabályzat előírásait az alábbiak figyelembe vételével kell alkalmazni:

a) Az országos közutak közül

1. Gyorsforgalmi út: M 44;

2. I. rendű főút a 44 sz. főút;

3. II. rendű főutak a 47, 444, 446 és 470 sz. utak;

4. országos mellékutak a 4432 sz., 4433 sz., 4239 sz., 4238 sz., 4411 sz., 4457 sz. ök. utak, valamint a 44338 sz. váv. út és a 46169 sz. bek. út.

b) Az országos közutak belterületei szakaszai:

1. a 44 sz. főút a Pepin utca és a Szarvasi úti körforgalom között

2. a 444 sz. főút a Bajza utca - Bánszky utca - Bartók Béla út - Orosházi út a Gyár utcáig;

3. a 446 sz. főút a Szarvasi út - a Berényi út Békési út és a Baross utca közti szakasza - Baross utca - a Szent István tér Kossuth térrel szomszédos szakasza - Széchenyi utca - Gyulai út a 44. sz. főútig;

4. a 470 sz. főút belterületi szakasza a Békési út;

5. a 4239 sz. út Dobozi út Békéscsaba közigazgatási területén;

6. a 4432 sz. ök. út belterületi szakasza az Orosházi út a Gyár utca és a nyugati belterületi határ közt;

7. a 4433 sz. út belterületi szakasza;

8. a 4457 sz. ök. út a Jókai utca - Petőfi út;

9. a 44338 sz. váv. út a Temető sor Bartók Béla út és Andrássy út közti szakasza;

10. a 46169 sz. bek. út belterületi szakasza a központi belterületen a Berényi út, Mezőmegyer belterületen a Kossuth utca a belterületi határtól az Erdő sorig.

c) Helyi főutak:

1. Szabolcs utca - Temető sor a Bartók Béla útig;

2. Madách Imre utca–Kolozsvári utca - Pataky László utca;

3. Luther utca;

4. Dózsa György út - Corvin utca - Lencsési út a Körte sorig - Körte sor;

5. Vozárik utca - Bánát utca.

d) Belterületi helyi gyűjtőutak:

1. Ipari út - Tevan Andor utca;

2. Mokry utca;

3. Kézay sor - Déli sor - Czuczor utca - Lenkey utca - Bezerédj utca;

4. Szabolcs utca a Szarvasi úttól - Károlyi M. utca - Munkás utca;

5. Kazinczy utca a Szarvasi úttól - Lipták utca - Lenkey utca a Czuczor utcáig;

6. Sikonyi út - Ligeti utca - Gőzmalom tér és az Alsó Körös sor;

7. Bocskai utca–Teleki utca;

8. Kiss Ernő utca - Kórház utca - Vandháti utca;

9. Ady Endre utca - Varságh Béla utca;

10. Nagyréti gyűjtőút;

11. Kazinczy utca a Szarvasi úttól - Tulipán utca;

12. Szerdahelyi utca;

13. Illésházy utca;

14. Andrássy út Szabolcs és Jókai utcák közti szakasza;

15. Szabadság tér - József Attila utca;

16. Árpád sor és a Derkovits sor – Felső Körös sor;

17. Kétegyházi út - Lencsési út tervezett összekötő út (szabályozási terv szerint);

18. Tessedik Sámuel utca - Szemere utca;

19. Kölcsey utca;

20. Urszinyi Dezsőné utca - Szőlő utca az Erdélyi sorig;

21. Degré utca a Cserkész térig - Cserkész tér melletti út;

22. Erdélyi sor a Berzsenyi utcától - Ilosvai utca;

23. Berzsenyi utca a Bajza utca és a Körte sor között;

24. Lencsési út a Mester utcától - Magyar utca;

25. Franklin utca a Veres Péter utcától a vasútvonalig;

26. Rózsa utca - Kertész utca;

27. Tompa utca;

28. Bessenyei utca;

29. Bercsényi utca - Veres Péter utca;

30. Wágner utca;

31. Fiumei út;

32. Kereki út a Kétegyházi útig;

33. Mezőmegyer Kossuth Lajos utca az Erdő sortól a Fő utcáig és a Fő utca - Szécsi utca - Hadnagy utca - Kossuth Lajos utca hurok;

34. Mezőmegyer, Avar utca - Muskátli utca - Erdő sor;

35. Gerla, Csabai utca;

36. Fényes, Fényes utca a Gyulai út és a Magyar utca között.

e) Egyéb külterületi (gyűjtő)utak szabályozási szélessége: általában 16,0 m, de ha a meglévő beépítés miatt ez elkerülhetetlen, a szélesség kivételesen 12,0 m-ig csökkenthető.

f) A külterületet feltáró, gyűjtőútnál alacsonyabb rendű köz- és magánutak tengelyvonalától számított 12,00-12,00 méteren belül bármely építmény csak SZT alapján és az üzemeltető hozzájárulásával, az illetékes hatóság engedélyével helyezhető el.

g) A mezőgazdasági területen kialakítandó új, belső dűlőúthálózat (magánút) legkisebb szabályozási szélessége – méretezés hiányában – 12,0 méter kell legyen.

h) A kialakult utcák (közterületek) esetén – ott ahol a meglévő közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyébként indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel (küszöb, műszaki zár, stb.), illetve a forgalom korlátozásával (súly, méret, időszak, stb.) kell biztosítani.

i) A József Attila utcában az autóbusz-forgalom engedményezése esetén – ha az előzetes zajszint mérés vagy az előzetes számítás az engedélyezett értéknél 10%-al több, nagyobb értéket prognosztizál – az utcában lakó tulajdonos kérésére az utca felé eső érintett nyílászárót megfelelő zajvédelmi paraméterekkel rendelkező változatúra kell kicserélni.

j) A József Attila utcában csak egyirányú forgalmi rend foganatosítható.

(9a) A (9) bekezdés b)-d) pontjában felsorolt utak kialakult szabályozási szélessége nem csökkenthető, illetve ahol azt a szabályozási terv előírja, a terv szerint bővítendő.

(10) Országos közforgalmú vasúti területek:

a) A vasúti területek alá építendő aluljárókat különösen tartós és vandál-biztos anyagokból, szerkezetekből és szerelvényekből kell megépíteni. Az aluljárókban reklámfelületet kijelölni, megépíteni csak építési engedéllyel lehet. Az aluljárók megvilágítását a közvilágítással egyenrangú színvonalon kell megvalósítani.

b) Ha az aluljáróban kerékpáros közlekedés is várható, úgy annak a szabványoknak megfelelő űrszelvényű külön közlekedési felületet kell biztosítani. A gyalogos és a kerékpáros felületeket jól látható piktogramokkal illetve a közlekedő felületre felfestett jelekkel kell ellátni.

c) Az aluljárók fal és mennyezet felületét olyan nem éghető anyagokkal kell burkolni és védeni, mely megkönnyíti a falfirkák eltávolítását.

d) A vasúti aluljárók kijáratának környékét a közterületek csatlakozásáig kertészetileg és építészetileg színvonalasan kell megoldani. Az aluljárók közlekedési sávjait (gyalogos és kerékpáros) csatlakoztatni kell a közterület hasonló (gyalogos és kerékpáros) felületéhez.

Közműterületek:[100]

14/A. § (1) KÖ-2 Közműterületek: közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A közüzemi közműveket, a közvilágítás, a termékvezeték, az adatátvitel, stb. építményeit közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető hozzájárul, egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja.

(3) A közműterület övezeteinek területén építmény részleges közművesítéssel is elhelyezhető.

(4) A közművek hálózati eleme számára szükséges területen belül az építmény elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint történhet.

(5) A közműveket a vonatkozó jogszabályok és szabványok szerint közterületen kell elhelyezni. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető és a terület tulajdonosa hozzájárul, illetve egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja. Külterületen fogyasztásmérő vagy egyéb csatlakozó berendezés a közút tengelyétől mért 9,0 m távolságon belül magán területen sem helyezhető el.

(6) A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét meg kell határozni és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

(7) Közművek (víz, villany, gáz, szennyvíz, hírközlés) védőterületében építményt, épületet elhelyezni, építeni nem szabad.

(8)[101] A szennyvízcsatornázás teljes körű megvalósulásáig a szennyvíz

  • a) zárt, vízzáró kivitelű tározóban, vagy
  • b) az országos érvényű előírásoknak megfelelő és engedéllyel rendelkező házi vagy kisközösségi szennyvíztisztító rendszeren keresztül a talajban

helyezhető el.

(9) A csapadékvíz elvezetését – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – zárt, illetve fedett csatornával, és (vagy) nyílt árokhálózattal kell megoldani. A teljes közművesítéssel ellátandó területeken a csapadékvíz elvezetése – ideiglenes jelleggel – nyílt árokhálózattal csak a csapadékelvezető rendszer tulajdonosának, üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető. A 44. számú elkerülő út melletti lakótelkeknél a jelenleg működő belvíz elvezetési rendszert fenn kell tartani mindaddig, amíg az azt kiváltó belterületi csapadékvíz elvezetés meg nem valósul.

(10) A település villamos energia ellátásának teljes körűvé tételét elő kell irányozni.[102]

(11) A városközpont területein kívüli és a főutak, illetve gyűjtő utak mentén fekvő területeinek ellátása mind primer, mind szekunder oldalon szabadvezeték, illetve légkábel hálózattal is biztosítható.

(12) A hőszükséglet földgáz energiahordozóval történő biztosítását mind szélesebb körben kell alkalmazni.

(13) Vezetékes gázellátással rendelkező területen (ingatlanon) PB-gáztároló berendezés csak földalatti tartály alkalmazásával engedhető meg.

(14) A tartályos PB ellátás lehetőségét biztosítani kell.

(15) A hálózat légkábeles kialakítása esetén törekedni kell a kisfeszültségű villamos energia ellátó és közvilágítási hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezésére.

(16) A területen bármely védőterületet igénylő közmű, illetve közműpótló berendezés, műtárgy, vezeték védőterülete a szomszédos telekre nem nyúlhat át.

(17) Védőterületek (védőövezet, védősáv):

Viziközművekre vonatkozó környezetvédelmi hatásterületek és védőtávolságok:

a) szennyvíztisztító-telep: R = 300 m

b) szennyvízátemelő: A kerítés vonalától mért 5,0 – 5,0 m

Nyers szennyvízátemelő legkisebb távolsága lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró ha-tású ipari kivételével) és különleges területektől védelem nélkül 150 m, zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén 20 m

c) Vezetékek legkisebb távolsága épületektől:

Vezeték megnevezése

Távolság

Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság

nélkül

alkalmazásával

Vízvezeték

Belső méret

1,5

Ø 300 mm-ig

3,00

Ø 301-700 mm-ig

5,00

Ø 701-1200 mm-ig

7,00

Ø 1200 mm felett

8,00

Csatorna

Zárt gravitációs vezeték

3,00

2,00

Nyomóvezeték

Mint a vízvezeték

A vezeték és műtárgyai üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges területigény:

- Vezeték esetén: a vezeték nyomvonalával párhuzamos 5 m széles sáv, amelyen belül a vezeték palásttávolsága a sáv szélétől min. 1,5 m kell, hogy legyen.

- Műtárgyak esetén: a műtárgy széleitől mért min. 2-2 m távolság. Amennyiben ezen területigény nem biztosítható közterületen, úgy az érintett magánterületre szolgalmi jog alapítása szükséges.

Védőszerkezet, illetve fokozott biztonságú megoldás alkalmazása esetén a közmű üzemeltetőjének írásbeli hozzájárulása alapján, az abban foglalt feltételekkel és mértékig a védőtávolságok értékei csökkenthetők.

Amennyiben ezen területigény nem biztosítható közterületen, úgy az érintett magánterületre szolgalmi jog alapítása szükséges.

Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság párhuzamos vezetés esetén

Vízvezeték Vezeték megnevezés

Csatorna

Erősáramú kábel

Távhőellátás vezetéke

Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

Gázelosztó vezeték

Védőszerkezetben

Földbe fektetve

Vízvezeték, települési elosztóhálózat

1,0

0,7

0,5

1,0

0,7

0,7

Csatorna

1,0

1,0

0,7

1,0

1,0

1,0

Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védőszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazása nélkül

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

Vízvezeték regionális szállítóvezeték esetén, védőszerkezet, illetve fokozott védelem alkalmazásával

Egyedi egyeztetés alapján

Villamosenergia közművekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok:

d) 120 kV-os szabadvezeték esetében: 13 m a szélső száltól mindkét irányban
+ tartókar szélesség 35 m

e) 1-35 kV-os hálózaton külterületen: 5 m a szélső száltól mindkét irányban
+ tartókar szélesség 12-14 m

f) 1-35 kV-os hálózaton belterületen: 5,0, ill.2,5 m a szélső száltól mindkét
irányban

g) villamos mű esetében: a kerítéstől körben minden oldalon 10 m

h) 0-35 kV-os alállomás esetén: a kerítéstől körben minden oldalon 5 m

Gázenergia közművezetékekre vonatkozó jelenleg érvényes védőtávolságok:

i) építményektől:

Nyomásfokozat

védőtávolság (m)

épülettől

vasúttól

villamosvágánytól

kisnyomású

2(1)

2(1)

2(1)

középnyomású

4(2)

4(2)

3(1)

nagy-középnyomású

5(2,5)

5(2)

3(1)

j) más csővezetéktől és kábeltől alkotójától számítva:

lakott területen

kívül
távolság (m)

belül

átmérő (mm)

távolság (m)

keresztezés esetén

0,2

bármilyen

0,2

párhuzamos
vezetés
esetén

0,4

≤150

1,0

150-400

1,5

400-600

2,0

600-900

3,0

≥900

3,5

k) kőolaj, kőolajtermék és tűzveszélyes folyadéktárolóktól: R= 30 m kör

l) PB-gáz cseretelep: R= 5-30 m (a tárolt gázmennyiségtől, valamint a védendő épület tűzállósági fokozatától függően)

m) távbeszélő hálózatok: földbe fektetve: 1,0-1,0 m
védőcsőben: 0,5-0,5 m

Távközlési hálózatok:

n) A távközlési hálózatokat, a közművekkel azonos módon kell kezelni.

o) Új távközlési, hírközlési, vagy telekommunikációs hálózatok vezetékei a belvárosban a helyi rendeletben meghatározott körzetben csak földkábeles kivitelben építhetők. A település többi részében földkábeles és légvezetékes távközlési hálózat is építhető.

p) A távbeszélő-állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére lehetőség szerint a gyalogos közlekedés területsávjában kell helyet biztosítani.

q) Védőtávolságok az egyes közművektől:

Megközelítés

Víz

Csapadék-víz

Gáz elosztó

Elektromos 1KV alatt

Épület

Térszint alatt

0,5

0,5

1,0

1,0

0,5

Védőműtárgyban, alépítményben

0,2

0,2

0,5

0,5

Keresztezés

Víz

Csapadék-víz

Gáz elosztó

Elektromos 1KV alatt

Térszint alatt

0,4

0,4

0,4

0,5

Védőműtárgyban, alépítményben

0,2

0,2

0,2

0,2

Eltérés az MSZ 17200 - 1-8 szerint lehetséges

Zöldterületek

15. § (1) Zöldterület övezet a szabályozási terven Z övezeti jellel jelölt (közpark) övezet.

(2) A zöldterület övezeteinek területén emberi tartózkodásra szolgáló épület csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett.

(3) Az övezetek területén elhelyezhető épületeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

(4) Az övezetben a legnagyobb beépítettség 2 %, a létesíthető legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet, a növényzettel, vízzel fedett felület aránya pedig nem lehet kevesebb 75%-nál.

(5) Közterületen parkok, sportpályák és játszóterek létesítése, átalakítása, átépítése amennyiben nem rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés alapján kertépítészeti terv szerint történhet, amennyiben rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal akkor bejelentés nélkül végezhető.

Erdőterületek

16. § (1) Az erdőterületek az alábbi területfel-használási egységekbe tartoznak:

  • a) Ev, (Ev-V) védelmi, (jellegvédett védelmi) rendeltetésű erdőterület,
  • b) Eg, (Eg-V) gazdasági, (jellegvédett gazdasági) rendeltetésű erdőterület,
  • c) Ee , (Ee-V) egészségügyi-szociális, turisztikai (jellegvédett egészségügyi-stb.) rendeltetésű erdőterület,
  • d) Eo, (Eo-V) oktatási, (jellegvédett oktatási) rendeltetésű erdőterület,

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely sem létesíthető.

(3) A gazdasági és egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületeken 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló gazdasági- egészségügyi-szociális (az erdő rendeltetésének megfelelő) épület elhelyezhető:

  • a) gazdasági és oktatási erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel,
  • b) egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen 5 %-os beépítettséggel,
  • c) jellegvédett erdőkben legfeljebb 4,0 m, egyéb erdőkben legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, kivéve ha szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik,
  • d) a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 85%-a kell legyen.

Az Eg-V, Ee- V és Eo-V övezetekben az épületeket és bármilyen fajta építményeket a 36. § jellegvédett erdők építményeire vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(4) Az erdőterületen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények és sátorhely kivételével.

(5) Erdőterület igénybe vétele (művelési ág változtatás, termelésből kivonás, építmények elhelyezése) az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet. Bármely jellegvédett kategóriában az erdő művelési ágat fenn kell tartani, a felújítás esetén tájhonos és a táj jellegének megfelelő fafajtákat kell alkalmazni.

(6) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet alapján kell meghatározni.

(7) Erdőterületen emberi tartózkodásra szolgáló új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében épületbővítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén szabad.

(8) Az erdő rendeltetését az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai szerint kell értelmezni (védelmi rendeltetésű, gazdasági rendeltetésű, egészségügyi – szociális – turisztikai rendeltetésű erdők).

(9)[104]

(10)[105]

Mezőgazdasági terület

17. § (1) A mezőgazdasági területek az alábbi terület felhasználási egységekbe és övezetekbe tartoznak.

  • a)[106] Má - gyep és szántó művelési ágú területek: Má-B, Má-1, Má-1k, Má-V, Má-M, Má- Mv;
  • b) Mk - szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú (kert) területek: Mk-1, Mk-V, Mk-M

(2) A mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelés és építményei elhelyezésére szolgáló terület. Mezőgazdasági területen üzemtervezett erdő telepítése megengedett. Az Má-M jelű övezetekben a melioráció eszközeit meg kell őrizni.

(3) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet és a (6) bekezdés táblázata tartalmazza.

(4) Az új épületeket a művelési ágból kivett területen belül a terület legalább 25%-át takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

(5) A mezőgazdasági területen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani. Kivételt képeznek a bármely terület felhasználási egységben elhelyezhető építmények közül azok, amelyek nem igénylik telek kialakítását.

(6)[107] A mezőgazdasági övezetekben építmények a következő táblázat szerint építhetők:

Sajátos területhasználat

Övezeti jel

Beépítés módja

Ha a telekterület min. (m²)

Megengedett legnagyobb beépítés (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Építhető építmények

Nádas, gyep, szántó

Má-B

-

-

0

0

0

Má-1

szabadon álló

1500

3 (10)

5,5

1db G+P

3000

3 (10)

5,5

G+P, k-sz-gyL

6000

3 (10)

5,5

G+P+L

Má-1k

szabadon álló

1500

3 (10)

5,5

1db G+P

3000

3 (10)

5,5

G+P, k-sz-gyLK

6000

3 (10)

5,5

G+P+LK

Má-V

szabadon álló

1500

3 (10)

4,5

1db G+P

3000

3 (10)

4,5

G+P, K-sz-gyLK

6000

3 (10)

4,5

G+P+LK

Meliorált gyep, szántó

Má-M

szabadon álló

1500

3 (10)

5,5

1db G+P

3000

3 (10)

5,5

G+P, sz-gyL

6000

3 (10)

5,5

G+P+L

Má-Mv

szabadon álló

1500

3 (10)

4,5

1db G+P

3000

3 (10)

4,5

G+P, sz-gyL

6000

3 (10)

4,5

G+P+L

Kert, szőlő, gyümölcsös

Mk-B

-

-

0

0

0

Mk-1

szabadon álló

720

10

5,5

1db G+P

3000

10

5,5

G+P+L

Mk-M

szabadon álló

720

10

5,5

1db G+P

3000

10

5,5

G+P+L

Mk-V

szabadon álló

720

10

4,5

1db G+P

3000

10

4,5

G+P+L

Zártkerti művelés alól kivett telek bármely övezetben

kialakult,
egyéb esetben
szabadon álló

720

10

övezeti
előírás
szerint

G+P+L

3000

„G“: gazdasági épület; „P“: pince, „L“ lakás, „k-sz-gyL“: lakás csak kert, szőlő, gyümölcs művelés esetén létesíthető
„LK“, „k-sz-gyLK“: lakás csak a 26. § (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén létesíthető.”

A zárójelben lévő megengedett legnagyobb beépítettség tanyás ingatlanok esetében alkalmazható, továbbá beépítetlen ingatlanokon abban az esetben, ha azt településképi vélemény támogatja. A már gazdasági épületekkel beépített területeken a zárójelben lévő beépíthetőség mértékéig lakóépület is építhető, amelynek a beépítettség szempontjából figyelembe veendő alapterülete a már meglévő gazdasági épületek alapterületét nem haladhatja meg.

(7) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – a valamennyi terület felhasználási egység területén elhelyezhető építmény, valamint a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház kivételével – egyéb építmény nem helyezhető el.

(8) Az övezetek területén a jogszabályban meghatározott beépítettség keretei között a lakások bruttó beépített alapterülete nem haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségének felét. Mezőgazdasági területen egy telken legfeljebb 2 lakás alakítható ki.

(9) A mezőgazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló építmény az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha:

a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,

b) villamos energia (vezetékes vagy helyi) ellátása biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy azzal egyenértékű közműpótló berendezéssel biztosított

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).

(10) Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát az építésügyi hatóság esetileg állapítja meg.

(11) A kertes mezőgazdasági övezetekben az építményeket a telken belül szabadon állóan kell elhelyezni általában a tervezett, illetve a megmaradó szabályozási vonaltól mérve 10,0 m, kialakult esetben a telek közvetlen környezetében jellemző méretű, de 5,0 méternél nem kisebb mélységű előkerttel, és a többi telekhatártól legalább 3,0 méterre. A SZT szerint közterület bővítésére részben igénybe vehető telek esetében a beépítési hányad számítása során a lejegyzett területet is figyelembe lehet venni.

(12) Az általános mezőgazdasági övezetekben az épületeket az elhelyezésük céljából kialakított tanya- udvaron szabadon álló, általában – jellegvédett övezetekben minden esetben - zártudvaros (keretes) építési hely építési igénytől függő mértékű kitöltésével. A tanya épületeit a közterület határától – ha országos közút esetében a szakhatóság ennél nagyobb távolságot nem ír elő - legalább a szabályozási vonaltól 10,0 m-re kell elhelyezni, közmű csatlakozó építményt pedig az út (dűlőút) tengelyétől legalább 9 méterre.

(13) Birtokközpont az általános érvényű előírás szerinti nagyságú területen a telek legfeljebb 30%-os beépítésével alakítható ki.

Vízgazdálkodási területek

18. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbi építési övezetekbe tartoznak:

  • a) V-1: folyóvizek medre és partja,
  • b) V-2: állóvizek medre és partja,
  • c) V-3: közcélú nyílt csatornák medre és partja,
  • d) V-4: árvízvédelmi töltés,
  • e) V-5: vízmű kutak
  • f) V-6: szivattyú telepek.

(2)[111] A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(4)[112] A V-1, V-2, V-3és V-4 jelű övezetek területén a (2) pontban felsoroltakon túlmenően a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhetők.

(5) Az övezetek területén elhelyezhető építményeket és melléképítményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6)[113] A V-4 jelű övezetben kizárólag a vízgazdálkodási és árvízvédelmi funkciók ellátásához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el. Az árvízvédelmi földmű, fal mentén a védősáv szélessége 10-10 m. Az árvízvédelmi töltés mentett oldali részén (városközpont felőli) a töltéslábtól számított 110 m-es sávon belül, a hullámtéren 60 m-es sávon belül anyaggödör nem nyitható. Árvízvédelmi művet elbontani, megbontani, földmunkát vagy anyaggödröt nyitni csak vízügyi hatósági engedéllyel, ill. előírásaival lehet végezni.

[114]Különleges beépítésre nem szánt területek

18/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a K-ENB megújuló energiaforrás (napenergia) hasznosításának céljára szolgáló övezetbe tartoznak.

(2) A K-ENB jelű övezetben a 3. mellékletben ismertetett épületeket szabadonálló beépítéssel szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az épületnek nem minősülő építmények legnagyobb magasságát a technológiai igények szerint lehet kialakítani.

(3) Amennyiben a napelemekről visszaverődő sugárzás a közigazgatási területen levő radarállomás irányába mutat, akkor annak odajutását az illetékes államigazgatási szerv véleményének figyelembevételével örökzöld növénytelepítéssel kell megakadályozni.

V. FEJEZET[115] Építmények elhelyezésének és [116]kialakításának előírásai

Általános előírások - beépítési mód, építési hely

19. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – ha a HÉSZ és a SZT másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:

  • a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
  • b) köztárgyak,
  • c) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
  • d) honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
  • e) nyilvános illemhelyek,
  • f) hulladékgyűjtők.

(2) Az egyes építési övezetben, illetve övezetben, a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetés szerinti használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3)[117] A város területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja az alábbi:

  • a) szabadonálló
  • b) oldalhatáron álló
  • c) zártsorú
  • d) csoportos (zártsorú beépítési módnak megfelelően egy ütemben kialakított beépítés)
  • e) ikresen csatlakozó és
  • f) telepszerű.

(4)[118] Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik építési vonala:

  • a) az északi telekhatár vagy
  • b) a keleti telekhatár vagy
  • c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár

kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

(5)[119] Saroktelek beépítési módja: az építményeket, építményrészeket oldalhatáron álló beépítési mód esetén a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül, legalább az egyik szomszédos utcafronti telek felől a szabadonálló beépítési módnak megfelelő oldalkertet tartva, a telepítési és tűztávolságokra vonatkozó előírások betartásával, az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése figyelembe vételével kell elhelyezni.

(6)[120] Az építési vonalat – eltérő előírás hiányában – a kialakult állapotnak megfelelően, kell meghatározni.

(7)[121] Telepszerű beépítési mód esetén új épület, illetve meglévő épület bővítése építési helyét az egész épületegyüttes egységes hatását biztosító beépítési tervben kell kijelölni. Az építésre és telepítésre vonatkozó paramétereket a telekre érvényes övezeti előírások betartásával kell meghatározni.

20. § Elő-, oldal- és hátsókert

21. § [122] (1) Az előkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, ( 12. § (7) a)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:

  • a) min. 5 m vagy
  • b) a kialakult állapothoz igazodó

kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

(2) Az oldalkert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, ( 12. § (7) b)] legkisebb szélessége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:

  • a) szabadonálló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter,
  • b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter

kell legyen.

(3) A hátsókert [a gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a gazdasági, egyéb ipari (Gipe) övezetek kivételével, ( 12. § (7) c)] legkisebb mélysége, szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:

  • a) az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 méter,
  • b) a kialakult állapotra vonatkozó méret

kell legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

c) Kizárólag műemléki vagy városképi okokból védett területen a védett településszerkezet megőrzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén, oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthető, ha az a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát jelentősen nem korlátozza.

(4) Az elő-, oldal- és hátsókertek terepfelületét csak úgy szabad kialakítani, hogy az a csapadékvizet a szomszédos telekhatároktól és a telken álló épületektől legalább 1,2 méterre vezesse el. Amennyiben ez más módon nem lehetséges, a szomszédos telkek határánál a terepszint a szomszédos telkek terepszintjénél legfeljebb 0,5 méterrel térhet el, de a szintkülönbséget saját telken álló rézsűvel vagy támfallal kell áthidalni úgy, hogy az a szomszédos telken álló épületek állagát és állékonyságát ne veszélyeztethesse.

(5) A tervezett épületet nem kell az előkert határára helyezni, ha ezt a szomszédos telken meglévő épülettől mért tűztávolság betartása indokolja és a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés másképp nem biztosítható, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerint lefolytatott településképi eljárás eredménye ezt lehetővé teszi.

(6) Az oldalkert mérete lakóterületeken az alábbi esetekben 3 méterre csökkenthető, amennyiben a telek szélessége nem éri el az övezeti előírások szerinti legkisebb telekszélességet és a meglévő állapot alapján az egyéb előírások a 3 méteres oldalkert kialakítását lehetővé teszik:

a) a 2017. december 31. előtt érvényét vesztett jogerős építési engedély alapján, annak megfelelően épített, de be nem fejezett, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint legalább 0,2-es készültségi fokú építmények, építményrészek esetében, amennyiben az építményt, építményrészt a meglévő szerkezetek felhasználásával építik tovább vagy

b) amennyiben a területen az építési övezeti besorolás módosítása miatt a beépítés módja változott és a korábbi övezeti besorolás lehetővé tette a 3 méteres oldalkert kialakítását vagy

c) korábban mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken lévő építmény esetén.

Építmények elhelyezése közterületen

22. § (1) A közterületen elhelyezhető építmények számára telek alakítható.

  • a) A közutak építményei céljára építési területet,
  • b) egyéb építmények számára – kivételt képeznek a közterületen egyébként is elhelyezhető építmények – építési telket kell kialakítani.

(2) Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára amelyek a nyomvonal jellegű építmények használatához kapcsolódnak és azok építési területén belül helyezkednek el.

(3) Közterületen elhelyezhető építmények:

  • a) közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
  • b) a köztárgyak,
  • c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
  • d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények
    (az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
  • e) a közművek és műtárgyaik,
  • f) a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
  • g) a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
  • h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei
    (GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),
  • i) a vízgazdálkodás építményei,
  • j) a nyilvános illemhelyek,
  • k)[125] hulladékgyűjtők
  • l) a geodéziai jelek, továbbá
  • m) a terepszint alatti építmény,
  • n) az utcabútor,
  • o) a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
  • p) a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján),
  • q)[126]

(4)[127] Közterületen telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illetőleg meglévő épület esetében bővítésre vagy használati-mód változásra hatósági engedélyt adni csak a változással érintett terület csatlakozó környezetét is (a közterületeket is) magában foglaló terv alapján szabad.

(5)[128] Olyan közterületi környezetben, ahol a telepíteni kívánt épület, építmény, melléképítmény, köztárgy, illetve egyéb építmény veszélyezteti a földalatti létesítményeket, azok üzemelését, vagy a város mindennapi működését, illetve létével veszélyhelyzetet idéz elő, nem létesíthető. Ezen munkák végzését illetve terveit – az első fokú építési hatóság kérésére - a tervtanács véleményezi.

(6) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építésügyi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

(8)[129]

(9) Előzetes szakhatósági véleményt kell beszerezni:

  • a) közút és járda felületét érintő közterület-használati engedély megadásához az I. fokú útügyi-, építésügyi- és rendőrhatóságtól,
  • b) közterületen folytatni kívánt kereskedelmi-, vendéglátó-ipari- és szolgáltató vállalkozói tevékenység folytatásához az I. fokú kereskedelmi- és iparhatóságtól.

(10) A közterület használati engedély kiadása során figyelembe kell venni a HÉSZ előírásait, a SZT előírásait, valamint a köztisztasági szempontokat.

(11) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).

(12) Az országos közutak védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad.

Melléképítmények elhelyezése

23. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.

(2) A melléképítmények közül az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén – az építési telek elő- és oldalkertnek minősülő részén – belül:

  • a) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
  • b) kemence, húsfüstölő,
  • c) állatkifutó,
  • d) trágyatároló, komposztáló, továbbá
  • e) siló, valamint nem terepszint alatti és fedett kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló

nem helyezhető el.

(3) Az építési telek hátsókertnek minősülő részén – az övezeti előírások és az előírt védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

(4)[130]

Járművek elhelyezése

24. § (1) Az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott városközpont területén az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – a lakóegységekre számított érték kivételével – közlekedési vizsgálaton alapuló helyi önkormányzati parkolási rendeletben legfeljebb + 50%-os eltéréssel el szabad térni.

(2) A közlekedési vizsgálatnak ki kell térnie a terület településszerkezeten belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságokra, a tömegközlekedési ellátottságra és a terület forgalmi terheltségére.

(3)[131] A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű gépkocsi várakozó helyek árnyékolására - a jogszabályban előírt mennyiségű fa telepítésén túlmenően, annak kiegészítéseként - napelemek is alkalmazhatóak. Ebben az esetben a fák telepítési helyét a napelemtáblák gazdaságos működtethetőségének figyelembe vételével lehet meghatározni.

[132]Egyes létesítmények és építmények kialakítása

25. § (1)[133] A huzamos tartózkodásra szolgáló üdülőtábort és kempinget

  • a) teljes közművesítéssel, illetőleg közcsatorna hiányában azzal egyenértékű műszaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott telken,
  • b) szennyeződésmentes talajon,
  • c) gyepesítetten és a létesítmény területének 30 %-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(2)[134] Holtág, állandó vízállású csatorna mellett fekvő telken az építmények legalsó állandó tartózkodásra is alkalmas helyiségeinek padlószintjét a vízügyi szakhatóság által megadott legnagyobb üzemi vízszint felett 0,5 méterrel kell kialakítani továbbá biztosítani kell ilyen vízszintmagasság mellett is azok megközelíthetőségét.

(3)[135] Terepszint alatti építmények bármely övezetben az országos érvényű előírások szerint létesíthetők, de lakó- és üdülő övezetben épület alatti és azon kívüli összesített alapterületük nem haladhatja meg a telek megengedett beépítettségének kétszeresét.

(4)[136] Megújuló energiaforrás (napenergia, szélenergia, egyéb megújuló energiaforrás) hasznosítására szolgáló létesítmény a HÉSZ egyéb előírásainak betartása mellett, a településkép zavarása nélkül, a 3.3. számú mellékletben előírtak szerint telepíthető.

(5)[137] Nem háztartási méretű szélerőmű, szélturbina és szélgenerátor csak a Budapest-Lőkösháza vasútvonaltól keletre telepíthető.

(6)[138] Biomassza erőmű, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint biogáz erőmű létesítése – a 3.3. számú mellékletben engedélyezett övezeteken kívül – csak a Szabályozási Terv felülvizsgálata után lehetséges.

(7)[139]

(8)[140] A háztartási méretű, talajra telepített, szélenergia hasznosításra szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – lakó és üdülő építési övezetek területén az építési helyen belül vagy a hátsókertben, a telekhatároktól a rotormagasság értékének legalább 1,5-szeres távolságára telepíthetőek.

(9)[141] Háztartási méretűnél nagyobb, szélenergia hasznosítására szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – az országos fő- és mellékutak tengelyétől legalább 100 m-re helyezkedjenek el.

(10)[142] A napenergia hasznosítására szolgáló építmények elhelyezése esetén, az építményekre vonatkozóan - amennyiben azokat a beépítettség számításnál figyelembe kell venni - az OTÉK által megengedett legnagyobb beépítettség mértéke alkalmazható.

(11)[143] A 3.3. számú melléklet táblázatában a napenergia oszlopaiban szereplő teljesítményértékeket telkenként külön, az egy telekre elhelyezett napelemtáblák összesített névleges teljesítőképességével kell figyelembe venni.

VI. FEJEZET[144] Környezetvédelmi előírások

Környezetterhelés, védelem a káros környezeti hatások ellen

26. § [145] (1)[146] A környezetükben jelentős környezetterhelést okozó új létesítmény csak az eseti szakhatósági előírás szerinti védőterület kialakításával létesíthető. A meglévő létesítmények figyelembe veendő védőterületének illetve hatásterületének sugara:

  • a)[147] szennyvíztisztító telep komposztáló csarnok falától mért 300 m, amelyen belül nem építhető lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület (kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt).
  • b) hulladéklerakó és kezelő terület: 500 m,
  • c) nagy befogadóképességű állattartó telepek nagyságuktól függően: 1000, illetve 500 m.

Fenti létesítmények védőterületén, illetve a megfelelő védőterület nélkül kialakított nagy befogadóképességű állattartó telepek hatásterületén a szabályozási terv korlátozott felhasználású övezeteket határoz meg.

(2) A szabályozási terven feltüntetett és egyéb védőterületet igénylő építmények, illetve területek (hulladékkezelő, -ártalmatlanító és –lerakó helyek, hulladékudvar, dög-kutak, állattartó telepek, temetők) környezetvédelmi okból megállapított védőtávolságát az illetékes szakhatóság a helyi körülmények alapján egyedileg állapítja meg.

(3)[148] A korlátozott felhasználású mezőgazdasági övezetekben a HÉSZ 17. § (6) bekezdés táblázatában foglalt, lakó- illetve lakást is magában foglaló épület csak akkor létesíthető, ha az általános érvényű jogszabály szerinti védelemre igényt tartó építtető a káros környezeti hatásokat saját telkén belül megfelelő műszaki eszközökkel elhárítja és a megoldás megfelelőségét szakvéleménnyel vagy előzetes szakhatósági nyilatkozattal igazolja.

(4) Gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterületi övezet területén meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy a nélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

27. § A levegő védelme

28. § (1) Az egyes újonnan elhelyezésre kerülő emissziós pontforrások létesítése / telepítése előtt – amennyiben építési engedélyezési eljárással nem jár – az üzemeletetőnek (építtető) a vonatkozó rendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyt kell kérelmeznie az illetékes környezetvédelmi hatóságtól.

(2) Helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítési engedélyezési eljárása során a kérelmezőnek műszaki és gazdasági számítással igazolni kell, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. A város közigazgatási területén diffúz levegőterhelést okozó tevékenység (pl. raktározás, átrakodás, stb.) csak zárt térben, vagy a kiporzást megakadályozva folytatható. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztán tartásáról gondoskodni.

(3) Békéscsaba város a levegő-szennyezettségének zónacsoportja a szilárd/szállópor (PM10) szennyező anyag szerint: B.

(4) A város közigazgatási területén lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység illetve létesítmény nem helyezhető el.

A föld védelme

29. § (1) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföldvagyon megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodni kell.

(2) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, töltőföld nem használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(3) Amennyiben bontási vagy építési munka során olyan anyag vagy talaj kerül elő, amelyről a történeti előzmények ismeretében vagy szemrevételezéssel a szennyezettség gyanúja megállapítható, az építtetőknek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy ártalmatlanító helyre kell szállíttatni.

(4) A település területén kontakt talajszennyezést okozó ipari-üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható.

(5) A település területén fellelhető illegális hulladéklerakó helyek közvetlenül az észlelés után felszámolandók.

(6) Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkező, a talajt potenciálisan szennyező folyékony és nem folyékony települési kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(7)[149] A területen lehatárolt (Má-M övezet) meliorációs célt szolgáló művi rendszert alkotó eleme megszüntetése, átalakítása külön engedély alapján csak úgy történhet, hogy a rendszer működőképessége megmaradjon.

(8) A város területének a településszerkezeti terven lehatárolt északi részén a ,,B”, déli részén a ,,C” szennyeződésérzékenységre vonatkozó általános érvényű előírásokat kell alkalmazni.

A vizek védelme

30. § (1) A területen a vízfolyások, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos.

(2) Vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül:

  • a) dögkút, hulladék-lerakóhely nem engedélyezhető,
  • b) létesítmények szennyvize nem szikkasztható,
  • c) szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe,
  • d) hulladékégető üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba,
  • e) kizárólag hobbi-, őrző-védő és csak a saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy)haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. Üzemi méretű állattartásra alkalmas telep nem helyezhető el.

(3) A csatornázott területeken a keletkező szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak a vonatkozó jogszabályban előírt határértékek betartása mellett lehet szennyvizet bevezetni. Előtisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó műtárgyak) csak vízjogi engedély birtokában és a jogszabályban előírt ellenőrzés mellett üzemeltethetők, kivéve az ÉME engedélyes, vagy CE megfelelőségi jelölésű szennyvíz előtisztító berendezések, közcsatornába történő vezetés esetén. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.

(4) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(5) A csatornarendszerbe, illetve a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethetők, illetve nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, illetve közvetlen közelében a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés előtt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok szerint.

(6) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

(7) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.

(8) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.

(9) Ingatlan szennyvízcsatorna hálózatra kötése után a telken lévő szikkasztót vagy más szennyvíz-kezelő műtárgyat 90 napon belül ki kell üríteni, tartalmának jogszerű ártalmatlanításáról gondoskodni kell, majd be kell tömedékelni.

(10) A tisztított szennyvizek település területéről való kivezetéséről gondoskodni kell.

A táji értékek és a vízpartok védelme

31. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(2) A vízfolyások, galéria növényzetét, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.

(3) Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad.

(4) A vízfolyások, csatornák, tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(5) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret) továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani.

(6) Rendszeresen víz alá kerülő területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.

(7) A helyi természetvédelem alá nem tartozó vízfelületek szélétől, illetve az árvízvédelmi töltés mentett oldali talpvonalától 3 m szélességben szabad átjárást biztosítva kialakított, 10 m szélességben be nem építhető, csak a vízügyi hatóság hozzájárulásában meghatározott módon hasznosítható vízvédelmi sávokat kell létesíteni.

(8) A közlekedési hálózat csomópontjainak engedélyezése során a tájképet befolyásoló mérnöki műtárgyak tájba illesztését biztosítani kell:

  • a) Ezen építmények terveit csak a Békéscsaba Megyei Jogú Város által működtetett Építészeti Műszaki Tervtanács jóváhagyó véleményezése után lehet engedélyezni.
  • b) A tervtanácsi véleményt szakértő közreműködésével kell kialakítani.
  • c) A tervtanácsi véleményezéshez a műtárgy terveit több változatban kell kidolgozni.
  • d) A létesítmények tervezésekor látványtervet kell készíteni.
  • e) A városba bevezető utakat keresztező felüljárók erősítsék a városkapu jelleget, reklámfelületként nem használhatók fel.
  • f) A felüljáróktól 100 m-en belül reklám poszterek nem létesíthetők.

Az élővilág védelme

32. § (1) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése.

(2) Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli.

(3) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdőterületekre, ahol a fakitermelési és erdősítési munkákat az Erdőgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és előírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdő végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás a 2. pont szerint kötelező.

(4) A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Vt, Vk, Gksz, K-S, K-T, K-EÜ, K-O, K-V, K-NK építési övezetekben kertépítészeti terv a tervtanács vagy főépítész javaslatára benyújtandó. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200, 1:250 léptékű helyszínrajz, a jellemző tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, műtárgyak, burkolatok ábrázolása, műszaki leírás terület kimutatási számításokkal.

(5) A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető.

(6) A beépítésre nem szánt területek élővilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti.

(7) A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges.

Hulladék-ártalmatlanítás és –elhelyezés

33. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a SZT-ben erre a célra kijelölt területen - a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított, engedéllyel rendelkező létesítményben - szabad elhelyezni.

(2) A város közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül kell tárolni.

(3) Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról – auditált szakvállalkozó bevonásával – a keletkeztetőnek - a hulladék tulajdonosának - kell gondoskodni, az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett.

(4)[150] A környezet védelme érdekében – a kijelölt hulladéklerakó-helyek kivételével – a város közigazgatási területén új hulladék (szemét) lerakóhely csak környezetvédelmi engedély, továbbá más illetékes szakhatóságok engedélyével kiadott építési engedély szerint létesíthető.

(5) A hulladéklerakó környezetvédelmi hatásterülete a telep kerítésétől mért 500 m-es területsáv. A hatásterületen belül újabb építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhető el.

(6)[151] A szennyvíztisztító telep körül a levegőt érő hatások, illetve a levegő közvetítésével terjedő hatások közvetlen védelmi övezete egy, a szagforrások területének szagkibocsátási súlypontja körüli 300 m sugarú kör. A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, szociális és igazgatási épület (kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő, légszennyező források működésével összefüggő építményt).

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem

34. § (1) A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj-határértékek túllépését okozza.

(2) A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.

(3) A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek.

(4) Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó.

(5) Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél.

(6) Energia termelési célú szélerőmű létesítése

  • a) csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba - Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén,
  • b) csak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen
  • c) csak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében,
  • d) csak a szabályozási terv megfelelő módosításával

engedélyezhető.

(7) Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál előírt védőtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.

A települési környezet védelme

35. § (1) A beépítésre szánt területek 500m-es környezetében nagyüzemi állattartó telep nem létesíthető és nem üzemeltethető.

(2) Vízfelület 500 m-es körzetében állattartó, vagy komposztáló telep nem létesíthető és üzemeltethető.

(3) Az állattartó létesítmények állattartó kapacitását üzemméreti kategóriánként (pl. kisüzem-nagyüzem) külön állattartó rendeletben kell meghatározni.

(4) Mezőgazdasági terület szennyvízzel történő öntözése tilos.

VII. FEJEZET[152] Természeti és művi értékvédelem

Természeti értékek országos védelme

36. § [153] (1)[154]

(2) A közigazgatási területen található kunhalmok országos jelentőségű – ex lege – védett természeti emlékek.

(3) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek az ún. Natura 2000 területek.[155] Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek helyrajzi szám szerinti felsorolását a 2. függelék tartalmazza.”

Természeti értékek helyi védelme[156]

36/A. § (1) A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az Élővíz-csatornához közvetlenül tartozó mezőgazdasági területen tilos repülőgépes vegyszerezést végezni, valamint más, a területet károsító tevékenységet folytatni.

(3)[157] Az Eg-V, Ee-V és Eo-V övezetekben a tervet legalább a tervezett létesítmény nyilvántartási térképen feltüntetett utakkal határolt környezetére kell kidolgozni, értelemszerűen megfelelő tartalommal. Természetvédelmi, illetve azzal határos terület esetében a tervet az Építészeti Műszaki Tervtanács véleményezi, de az építésügyi hatóság az övezetek más területén is előírhatja az Építészeti Műszaki Tervtanács véleményének kikérését.

(4) Védett természeti területen – a vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai mellett – építményeket csak:

  • a) a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével,
  • b) a környezetet zavaró és veszélyeztető hatások kizárásával szabad elhelyezni.

(5) A „Helyi jelentőségű természeti érték”-ek védelem alá vont értékeit a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni.

(6) A vandháti vízadó réteg megfúrása, új kutak engedély nélküli létesítése – a vízkészlet mennyiségi védelme érdekében – tilos. A meglévő kutak és telekterületük eredeti funkciójukban megtartandók. A makkosháti vízmű kútjainak vízadó rétegeire kutat telepíteni tilos.

(7) A régészeti érdekű területekről vagy régészeti lelőhelyről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(8) Az Ev-V, Eg-V, Ee-V, Eo-V és Má-1v, Má-Mv, Mk-V jellegvédett mezőgazdasági, illetve erdő övezetek, amelyekben bármely épület és egyéb építmény kialakítása során a (9) és (10) bekezdésekben foglaltakat is érvényesíteni kell.

(9)[158]

(10)[159]

Művi értékvédelem[160]

36/B. § Országos védelem[161]

36/C. § Helyi védelemben részesülő egyedi értékek[162]

36/D. § Helyi védelem alatt álló területek[163]

36/E. § Településkép-védelem[164]

36/F. §

VIII. FEJEZET Egyéb előírások[165]

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere

37. § (1)[166]

(2) A SZT-ben meghatározott kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.

(3)[167]

(4)[168] Abban az esetben, ha a „feltételhez kötött beépítés” jelű területeken a SZT szerint káros környezeti hatás alakul ki, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhető.

(5)[169]

(6)[170]

Sajátos előírások

38. § A HÉSZ előírásait a következőkben felsorolt, a meghatározott területekre érvényes sajátos előírásokkal együtt kell alkalmazni:

(1) A Békéscsaba Ipari Park Szarvasi út – Éva utca – Jonatán utcai kertek északi határa – 0880 hrsz. út közti területére az alábbi sajátos előírások vonatkoznak:

a) A területre vonatkozó előírások szempontjából az alkalmazott fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni:

1. disztribúciós terület: jellemzően az áruk, termékek, javak elosztásával, szállításával és a szállítás-szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület, melyet kiegészítenek az ezzel kapcsolatos tevékenységek (pl.: csomagolás, összeszerelés, stb.)

2. elsődleges rendeltetés: A vegyes területhasználatra kijelölt területen az a létesítmény(csoport), mely meghatározza a területen elhelyezhető egyéb létesítmények kialakításának - ezen keresztül - üzemeltetésének feltételeit. (pl.: más létesítmény abban az esetben helyezhető el, ha annak káros környezeti hatásai (kibocsátás) megfelel az elsődleges rendeltetésnek megfelelő létesítményekre előírt károsanyag kibocsátás határértékeinek. Azaz a létesítmény nem terheli nagyobb mértékben a környezetet, mint az elsődleges rendeltetés szerinti létesítmény).

3. ipari termelő tevékenység: a gazdasági tevékenységek ágazati osztályozása (teáor) alapján a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás és az építőipari tevékenység. Ezek közül az alábbiak:

TEÁOR 15 Élelmiszerek és italok gyártása
TEÁOR 16 Dohánytermékek gyártása
TEÁOR 17 Textíliák gyártása
TEÁOR 18 Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés (183 Szőrmekikészítés és -festés, szőrmecikkek gyártása nélkül)
TEÁOR 19 Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása (191 Bőrcserzés és -kikészítés, nélkül)
TEÁOR 20 Fafeldolgozás (201 Fűrészáru- és falemezgyártás nélkül)
TEÁOR 21 Papír és papírtermékek gyártása (210 Papír és papírtermékek gyártása nélkül)
TEÁOR 22 Kiadói és nyomdaipari tevékenység,hang- és kép- felvételek sokszorosítása
TEÁOR 28 Fémfeldolgozási termékek gyártása
TEÁOR 29 Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása
TEÁOR 30 Irodagép- és számítógépgyártás
TEÁOR 31 Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása (314 Akkumulátor- és szárazelemgyártás nélkül)
TEÁOR 32 Híradástechnikai termékek gyártása és javítása
TEÁOR 33 Műszergyártás és -javítás
TEÁOR 34 Közúti járműgyártás
TEÁOR 35 Egyéb járművek gyártása és javítása
TEÁOR 36 Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása
TEÁOR 40 Villamosenergia-, gáz- és hőellátás (csak a helyi ellátáshoz szükséges)
TEÁOR 41 Víztermelés, -kezelés és -elosztás (csak a helyi ellátáshoz szükséges)
TEÁOR 45 Építőipar

4. kizárt funkció: az (építési) övezetben el nem helyezhető rendeltetés

5. komplex környezeti hatásvizsgálat: a vonatkozó jogszabályban ( 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendeleta környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól) előírt tartalmú vizsgálat

6. logisztikai terület: jellemzően az áruk, termékek, javak csomagolásával és szállításával és a szállítás-szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület

7. más rendeltetés: A terület, övezet elsődleges rendeltetésétől eltérő rendeltetés.

8. nagykereskedelmi létesítmény: az áruknak, termékeknek a termelők és viszonteladók közötti nagy tételben történő közvetítésére alkalmas létesítmény.

szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határként és telekhatárként kell értelmezni.

9. szolgáltatás: az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység, beleértve - tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység jogszabályban jogosultsághoz kötött-e vagy sem - jegybanki és pénzintézeti tevékenységet, az értékpapír-forgalmazást, a műsorszolgáltatást, a kutatási-fejlesztési tevékenységet, a terület- és településrendezési tervezést is.

TEÁOR 50 Közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem
TEÁOR 51 Nagykereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül)
TEÁOR 52 Kiskereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül)
TEÁOR 55 Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás
TEÁOR 60 Szárazföldi és csővezetékes szállítás
TEÁOR 61 Vízi szállítás
TEÁOR 63 A szállítás kiegészítő tevékenységei
TEÁOR 64 Posta és távközlés
TEÁOR 65 Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül
TEÁOR 66 Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül
TEÁOR 70 Ingatlanügyletek
TEÁOR 71 Ingóvagyon kölcsönzése
TEÁOR 72 Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek
TEÁOR 73 Kutatás és kísérleti fejlesztés
TEÁOR 74 A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás
TEÁOR 75 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
TEÁOR 80 Oktatás (801 Alapfokú oktatás és óvodai nevelés nélkül)
TEÁOR 85 Egészségügyi és szociális ellátás (851 Humán egészségügyi ellátás: csak a helyi ellátáshoz szükséges, 852 Állategészségügyi tevékenység )
TEÁOR 90 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás (csak a helyi ellátáshoz szükséges, 902 Hulladékkezelés, köztisztasági tevékenység kivételével)
TEÁOR 91 Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége
TEÁOR 92 Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység
TEÁOR 93 Egyéb szolgáltatás (9303 Temetkezés szolgáltatás kivételével)

10. városrendezési hatástanulmány: a beavatkozás városrendezési következményeit feltáró tanulmány, melyben minden esetben ki kell térni:
1. a beavatkozás környezeti hatásaira,
2. a komplex környezeti hatásvizsgálat szükségességére és
3. amennyiben az előfordul a környezetet veszélyeztető anyagok tárolására,
4. az értékelésben arra, hogy az építmény megfelel-e a HÉSZ előírásainak.
5. Az építésügyi hatóság előírhatja, hogy a városrendezési hatástanulmány ki térjen:
- a közlekedési,
- közmű és
- környezetvédelmi kérdésekre,
- városépítészeti és építészeti kérdésekre, továbbá
- a beavatkozás városrendezési hatásainak az engedélyezési eljárás keretében történő megítéléséhez szükséges egyéb kérdésekre is.

11. védőtávolságot nem igénylő termelő technológiák: amelynek környezeti hatásai (káros-anyag kibocsátása) a telek (terület) határán nem haladja meg a területre, illetve a csatlakozó területre előírt kibocsátás megengedett határértéket.

b)

c) A rendeletben meghatározottól eltérő rendeltetésű létesítmény esetében a rendeletnek való megfelelést - un. városrendezési hatástanulmányban - igazolni kell. Az I. fokú építésügyi hatóság a környezetet nyilvánvalóan nem befolyásoló létesítmény esetében a városrendezési hatástanulmány kidolgozásától eltekinthet.

d) A fedvényterv területén:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. árubemutató-terem,

5. üzemanyagtöltő állomás,

6. sportépítmény, továbbá

7. egyéb közösségi szórakoztató épület

8. és az azok működéséhez illetve működtetéséhez szükséges egyéb létesítmények

9. és ezek kiegészítő egységeit magukban foglaló építmények helyezhetők el.

e) A területen a melléképítmények közül:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. hulladéktartály-tároló,

3. kerti építmény,

4. lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,

5. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

6. zászlótartó-oszlop

helyezhető el.

f) Építmények elhelyezése (építési hely)

1. A területen az építmények a szabályozási tervlap szerint kialakított telkeken helyezhetők el.

2. Az előkert és a hátsókert méreteit a mellékelt szabályozási terv tartalmazza.

3. Az oldalkert mérete: 5,25 m.

g) Épületek kialakítása

1.

2.

3. Meglévő épület bontása esetén új épület csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

4.

5. A területre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetők az alábbi munkák:

- új épület létesítése,

- a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl.: a meglévő épület részleges, teljes bontása, magastető létesítése, tetőtér-beépítés, emeletráépítés, pinceátépítés, bővítés, toldaléképítés), továbbá

- az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka.

- A földmunkák esetében, ha arra a meglévő közműhálózat javítása vagy rekonstrukciója miatt kerül sor, a fentebbi kötelező előírásoktól az I. fokú Építésügyi Hatóság eltekinthet.

h)

i)

j) A Gksz-5 jelű építési övezetben:

1. Az építési övezetek teljes közművesítéssel kialakított telkein építmények az építési hely(ek)en helyezhetők el az övezeti előírások és az egyéb előírások keretei között.

2. Az építési övezetek telkein az építési hely területe – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a terepszint alatt 100%-ban beépíthető.

3. A telek be nem építhető részeként jelölt területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, azon belül építményt, melléképítményt elhelyezni csak az illetékes szakhatóságok előzetes állásfoglalása alapján szabad.

k) Közlekedés

1. A területen az utcák szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

2. A 44. számú országos főközlekedési út tengelytől számított 100 m-es távolságon belül az építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

3. A 44. számú országos főközlekedési út beépítésre szánt területek mentén, illetve közötti (belterület) szakaszának szabályozási szélessége – a helyszükséglet meglévő műtárgyak figyelembe vételével történő méretezése, illetve az illetékes szakhatóságok eltérő rendelkezése hiányában – az út tengelyétől legalább 20,00-20,00 m kell legyen.

4. A 44. számú országos főközlekedési út mentén a mellékelt szabályozási tervben a telek be nem építhető részeként meghatározott zöldfelületet az illetékes szakhatóságok közreműködésével kell kialakítani.

l) Korlátozások és tilalmak jegyzéke (melléklet)
Korlátozások 1. Veszélyeztetett területek
A területen annak talajadottságai és a tervezett beavatkozások (talajtakaró, tereplépcsők, rézsűk, töltések, egyéb földművek, stb.) miatt gondos, körültekintő környezet- és műszaki tervezés illetve kivitelezés szükséges. Ennek megfelelően biztosítani kell az alábbiakat:
1. felszíni vízrendezés,
2. csapadékvíz elvezetése,
3. esetleges szivárgó talajvizek lokális rendezése, elvezetése,
4. talajcserék, finomtükrök szükség szerinti tömörítésének megtervezése és megvalósítása,
5. útárkok, vízelvezető rendszerek burkolatának vízzáró megoldása, az altalaj védelme (térburkolatokkal),
6. további vizsgálatok:
- a talajtakaró réteg részletes feltárása fúrással, kutatógödrökkel és fizikai tulajdonságainak részletes laboratóriumi vizsgálata az MSz 15008-1989 előírásai szerint
- az úttervezési előírásoknak megfelelő részletes laboratóriumi vizsgálatok (fagyveszély, CBR%).
7. a területen az arra érzékeny építmények és technológiák esetében aktív szeizmikus tevékenységgel kell számolni.

(2) Az Andrássy út – Temető sor – Vécsey utca – Tulipán utca közti telektömb területére az alábbi sajátos előírások vonatkoznak:

a) lakások, ezek kiegészítő egységei, szálláshelyek (szállásszolgáltató egységek), továbbá ezek kiegészítő egységei, igazgatási, ill. igazgatási célú iroda, irodaház rendeltetési egysége(k), oktatási, egészségügyi épület(ek), kereskedelmi, szolgáltató, oktatási létesítmény szomszédságában külön jogszabály szerint elhelyezhető vendéglátó egysége(k), egyéb közösségi szórakoztató épület(ek) és kiszolgáló egység(ek), amely(ek)ben a gazdasági célú használat az elsődleges, sportpálya, sportlétesítmény, továbbá parkolóház és ezek kiegészítő egységeit magukban foglaló építmények helyezhetők el;

b) a melléképítmények közül: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó-oszlop helyezhető el;

c)

d) A terület a zaj elleni védelem szempontjából átlagos érzékenységű övezetbe tartozik, a területen elhelyezhető létesítmények megengedett üzemi egyenértékű hangnyomásszintje 6-22 óráig 55 dBA, 22-6 óráig 45 dBA lehet.

e)

f)

g) Az Andrássy útról és a Vécsey, illetve Tulipán utcákról - a szabályozási terven irányadóan megjelölt helyen - kisíves és nagyíves kanyarodásra egyaránt igénybe vehető csatlakozás létesíthető a szakhatósági eseti előírásai és feltételei betartásával. Az Andrássy út keresztmetszeti elrendezését - fasorát is beleértve meg kell tartani.

h) Az Andrássy útról, ill. a Vécsey utcáról nyíló - a szabályozással érintett tömbbelsőben kialakított közterületek magántulajdonban levő - közforgalom előtt a jelen szabályzat szerinti feltétellel megnyitott területek. Az így kialakított közterületen gyalogos és jármű közlekedésre, valamint gépkocsi parkolásra alkalmas út felületek, hulladékgyűjtő tárolóhelyek, közmű vezetékek és műtárgyak helyezhetők el. A területet közforgalom céljára megnyitott magánterületként kell kialakítani (magánút), amely a nem lakás célú rendeltetési egységek nyitvatartási idején túl a közforgalom elől elzárható.

i) A telek területének legalább 10 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Ez a felület fák telepítése esetén az átlagos lombkorona vetületével csökkenthető.

j) Az épülettel egyidejűleg annak rendeltetése szerint az országos érvényű jogszabályban előírt számú személygépkocsi várakozóhelyek 60 %-át telken (épületen) belül, illetőleg ha a szabályozási terv megengedi a csatlakozó közterületet is igénybe véve kell megépíteni. Ez a kötelezettség pénzben nem váltható meg, és átalakítás, rendeltetésváltozás esetén is fennáll.

k) A szabályozási terven megjelölt építési vonalak és az Andrássy út, ill. a Temető sor felőli szabályozási vonal közti telekterületek első sorban az épületekben elhelyezett nem lakás célú rendeltetési egységeket kiszolgáló személygépkocsi várakozóhelyek elhelyezésére szolgálnak.

l)

m) Az Andrássy út - Temető sor - Vécsey utca - Tulipán utca által határolt tömb területén az Andrássy útról, ill. a Vécsey utcáról nyíló a tömbbelsőben kialakított, a közforgalom céljára a jelen szabályzat szerinti feltétellel átengedett (magán)területen (magánút) az út csak a földgáz és a csapadék, illetve szennyvíz vezetékek elhelyezése után építhető ki.

n) Az Andrássy út - Temető sor - Vécsey utca - Tulipán utca által határolt tömb területén a településszerkezet megőrzése és a városkép alakítása érdekében az illetékes építésügyi hatóság – a vonatkozó jogszabályok keretei között – beépítési kötelezettséget írhat elő a területen az állami és önkormányzati tulajdonú telkekre vonatkozóan.

(3) A Vandháti út – Varságh Béla u. - Zsák u. - elkerülő út által határolt területre az alábbi sajátos előírások vonatkoznak:

a) Falusias lakóterület:

1. A területre a teleknagyság kivételével az alábbi övezetek előírásai alkalmazandók:
oldalhatáron álló beépítés esetén: Lf-OK2,
szabadonálló beépítés esetén: Lf-S1,
a kialakult kis telekszélesség miatt ikres beépítés esetén: az épület elhelyezésének kivételével: Lf-OK1

2.

3. Az egyes övezetekben építési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a teljes közműellátás feltételei adottak.

4. A szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő kialakítása megengedett.

5. A csapadékvíz-hálózat kiépítésétől nem lehet eltekinteni.

6. A Vízműtől a 0522/9 hrsz-ú telken levő vízműkúthoz vezető ivóvízvezetékről új bekötés nem létesíthető; azt ki kell váltani a kialakuló új utcán levő nyomvonalra.

7. A közművek tervezésénél irányadónak kell tekinteni az alátámasztó munkarész műleírásban megfogalmazottakat.

8. A 0522/28 hrsz-ú terület regionális ivóvízvezeték és azok védőtávolságai által érintett részén önálló építési telek nem alakítható ki. Nem építhető – Varságh Béla utcával párhuzamos – kerítés az érintett sávon; a terület művelése a vonatkozó szabványok betartásával megengedett.

b) 30 cm mélységet meghaladó földmunka esetén – építési engedélyezési eljárás keretén belül – értesítendő a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.

(4) A Szarvasi út – elkerülő út – 0782, 0770 és 0766 hrsz dűlőutak és a 07937 hrsz csatorna által határolt területre az alábbi sajátos előírások vonatkoznak:

a) Az egyes övezetekben csak a szabadonálló beépítés megengedett. Az előkert mérete 10,0m, az oldalkert mérete min. 6,0m.

b) A fent meghatározott területre 2004. évben készült külön szabályozási terv eredeti példányán feltüntetett javaslattól eltérő módon új telkeket csak elvi telekalakítási engedélyezési eljárás keretein belül lehet kialakítani. Ezen eljárásnak legalább egy telekcsoportra kell kiterjednie, a telekhatárvonalak irányát a terven szereplő telekhatárokkal párhuzamos vonalakként lehet kialakítani. Új telket csak úgy lehet kialakítani, hogy a telek területéből a nagyfeszültségű vezetékek védőterületei 40%-nál nagyobb részt nem fedhetnek le. Azokon a telkeken, melyek telekhatára mezőgazdasági területtel határos, a határos telekhatáron min. hármas fasort kell telepíteni.

c) Az egyes övezetekben építési engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a telek teljes területét művelés alól kivonták és a teljes közműellátás feltételei adottak. A szennyvízhálózat kiépítéséig telkenként max. 10 fő létszámig zárt szennyvízgyűjtő kialakítása megengedett. A szükséges oltóvizet – az építési engedélyezési eljárás során méretezett – oltóvíz tározók létesítésével kell biztosítani.

d) A 44-es számú országos főút tengelyvonalától mért 30 m-es sávon belül épületet nem szabad elhelyezni. A közlekedésből származó környezeti terhelésre érzékeny épületet olyan távolságra szabad elhelyezni, hogy az épületfajtára előírt környezetvédelmi paraméterek teljesíthetők legyenek. Ezek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni ill. betartatni.

e) Magánút min. 12,0m szélességgel alakítható ki. Az út kialakítása során annak belső végét úgy kell megépíteni, hogy az tehergépjármű megfordulását lehetővé tegye. A magánút területén gondoskodni kell a hozzá kapcsolódó telkek közműellátásáról, beleértve a csapadékvíz elvezetését is közterületen levő befogadóig.

f) Az ellátó közművezetékeket közterületen kell vezetni. Ettől eltérni csak valamennyi érintett fél együttes hozzájárulásával lehetséges. A közműveket a SZ-2 jelű terven ábrázoltaktól eltérően akkor lehet elhelyezni, ha valamennyi szükséges közmű elhelyezhetőségét a tervező igazolja, valamint a javasolt megoldás nem jelent többletköltséget vagy azt az érintett telektulajdonosok vállalják.

g) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen tilos állattartó épületet elhelyezni. Az Má-1 és Má-B övezet területeit, ha azt valamely egyéb biztonsági előírás nem tiltja, be lehet erdősíteni.

h) A területen áthúzódó nagyfeszültségű szabadvezetékek védőtávolságain belül csak a vonatkozó jogszabályokban esetlegesen megengedett létesítményeket szabad elhelyezni; a biztonsági sávval érintett telekrészeket a kötelező aktív zöldfelület kialakítására kell felhasználni.

i) Levegőtisztaság védelem: Az egyes létesítmények építési engedélyezési eljárásába – bejelentés köteles légszennyező forrás létesítése esetén – a környezetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni. Engedélyköteles légszennyező forrás és 140 kWth feletti névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés esetén, a felügyelőség hozzájárulása szükséges. Hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezések hűtőköreiben csak engedélyezett „szabályozott vegyületek” használhatók hűtőközegként. Szag, bűzhatást okozó létesítmény nem helyezhető el a területen. Levegővédelmi okból védelmi övezet kialakítására kötelezett létesítmény akkor helyezhető el, ha a védelmi övezet saját telken vagy a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával, részben az ő területükön is kialakítható, és a védelmi övezetet a környezetvédelmi hatóság határozatában kijelölte. (A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület.)

k) Zaj-és rezgés elleni védelem: Környezeti zajt kibocsátó tevékenység a területen elhelyezhető. A zajkeltő telephely telekhatárán a kibocsátott zajra megengedett, maximális A-szint: LAeq = max. 70 dB(A) A Szarvasi út menti kereskedelmi, szolgáltató területen szolgálati lakásokat úgy kell kialakítani, hogy a közlekedési eredetű zajra a 65/55 dB(A) (nappal/éjjel) határérték teljesüljön.

l) Hulladékkezelés: A hulladékok szelektív gyűjtését meg kell oldani. A hulladékok hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról a területen működő vállalkozásoknak saját felelősségi körben kell gondoskodni. Bűzhatást okozó, undort keltő vagy fertőzésveszélyt jelentő hulladékok nem gyűjthetőek, ezeket a keletkezésük után el kell szállítani (műtárgyból kiszippantott olajos iszap, zsírfogó hulladéka, stb.).

m) Víz- és talajvédelem: A felszín alatti vízre és a földtani közegre kockázatot jelentő tevékenység végzése csak a környezetvédelmi felügyelőség hozzájárulásával történhet. A kamionparkolók és a 100m2 meghaladó személygépkocsi-parkolók ill. a szennyezéssel veszélyeztetett térburkolatok csapadékvizét olajleválasztón előkezelve lehet csak a csapadékvíz-rendszerbe vezetni.

Építési feltételek

39. § (1)[182]

(2)[183]

IX. FEJEZET[184] Záró rendelkezések

40. § (1) A HÉSZ rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indított közigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidejűleg a Békéscsaba Megyei jogú Város területére vonatkozó korábbi Békéscsaba Megyei jogú Város Településrendezési Tervéről szóló 35/2000. (IX. 21.) sz. rendelet és annak módosításai, továbbá a következő önkormányzati rendeletek és szabályozási tervek:

  • 1. 25/2000. (V.11.) Békéscsaba Ipari Park szabályozási terve
  • 2. 26/2000. (V.11.) Andrássy út - Temető sor – Vécsey utca – Tulipán utca által határolt tömb szabályozási terve
  • 3. 6/2001. (II.22.) Szarvasi út – Szabolcs utca – Szerdahelyi út – MÁV vágány által határolt tömb szabályozási terve
  • 4. 15/2002. (VII.11.) Tompa utca – Táncsics utca által határolt terület szabályozási terve
  • 5. 5/2006. (I.26.) Vandháti út – Varságh Béla u. – Zsák u. - elkerülő út közti terület szabályozási terve
  • 6. 5/2006. (I.26.) Belterületi határ – Szarvasi út – elkerülő út – 0782, 0770 és 0766 hrsz. utak és a 0793/7 hrsz. csatorna közti terület szabályozási terve
  • 7. 5/2006. (I.26.) Gyulai út – Trófea u. – elkerülő út – Fészek u. közti terület szabályozási terve
  • 8. 18/2006. (VI.8.) Volt Dugonics laktanya szabályozási terve
  • 9. 21/2006. (VII.6.) Téglagyári tavak szabályozási terve
  • 10. 26/2006. (VIII.23.) Szarvasi út - Szekérsor – Vasútvonal – gazdasági területek szabályozási terve
  • 11. 9/2007. (II.19.) Négy önálló terület szabályozási terve
  • 12. 11/2007. (IV.2.) Csaba Center bővítés szabályozási terve
  • 13. 29/2007. (IX.19.) Szarvasi úti „kisdelta” szabályozási terve hatályukat vesztik.

(3)[185]

(4)[186] A rendelet 17. § (6) bekezdésében meghatározott lakás építésére vonatkozó korlátozásokat az Má-1k*, Má-Mk* és Má-Vk * övezetek vonatkozásában csak a szennyvíztisztító telep 2012. évben megindult rekonstrukciója során kialakításra kerülő új szennyvíztisztítási technológia üzembe helyezéséig kell alkalmazni.

(5) A helyi védelem feltételeiről önkormányzati rendeletben kell rendelkezni.

(6)[187]

(7) A rendelet 2006. február 1-én lép hatályba.

1. melléklet

Értelmező rendelkezések

1. melléklet Értelmező rendelkezések.pdf

2. melléklet

A HÉSZ-ben és az SZT-ben alkalmazott övezetek

2. melléklet A HÉSZ-ben és az SZT-ben alkalmazott övezetek.pdf

3. melléklet

Az övezetek területén elhelyezhető építmények

3. melléklet Az övezetek területén elhelyezhető építmények.pdf

4. melléklet

Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei

4. melléklet Az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei.pdf

6. melléklet

Településképvédelem alá tartozó területek[188]


[1] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rendelet. Hatályos 2011. X. 23.
[2] Módosította a 6/2021. (III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
[3] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[4] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[5] Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (3) Hatályos 2008. 04.01-től
[6] Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (3) Hatályos 2008. 04.01-től
[7] Hatályon kívül helyezte a 29/2010. (XI. 22.) önk. rend. 16. § (2)
[8] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 27. §-a. Hatályos 2011. X. 23.
[9] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I. 31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[10] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[11] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[12] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[13] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[14] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[15] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[16] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23.
[17] Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23.
[18] Létrehozta a 26/2016. (VIII.29.) Önk. rendelet. Hatályos:2016.IX.14.
[19] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk.rend. 3.§-a. Hatályos 2011. X. 23.
[20] Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI. 22.) önk. rend.16 § (2)
[21] Hatályon kívül helyezte a 29/2010. (XI. 22.) önk. rend.16 § (2)
[22] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[23] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 4. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
[24] Módosította a 29/2010.(XI. 22.) önk.rend. 1§. Hatályos 2010. XI. 22.
[25] Hatályon kívül helyezte: 37/2008. (IX. 22.) önk. rendelet.
[26] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[27] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[28] Módosította a 32/2013.(XI.25.) önk. rend. 1.§. Hatályos 2013. XII. 15.
[29] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[30] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
[31] Létrehozta az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[32] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
[33] Létrehozta az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[34] Módosította a 33/2018. (XII. 20.) önk. rend 1. §-a. Hatályos 2018. XII. 20-tól.
[35] Módosította a 13/2020. (VI.18.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2020.VII. 1-től.
[36] Módosította a 11/2019. (IV. 26.) önk. rend. 1.§-a. Hatályos 2019. V. 11-től
[37] Módosította a 22/2012. (V. 29.) önk. rend. 1.§-a. Hatályos 2012. VI. 25-től.
[38] Módosította a 30/2014. (XII. 1.) önk. rend. 1.§-a. Hatályos 2015. I. 1-től.
[39] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(1)Hatályos:2010.XI.22.
[40] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[41] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[42] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[43] Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[44] Létrehozta a 33/2018. (XII. 20.) önk. rendelet. Hatályos 2018. XII. 20-tól.
[45] Létrehozta a 11/2019. (IV. 26.) önk. rend. 2.§-a. Hatályos 2019. V. 11-től
[46] Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 6§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[47] Módosította a 6/2021.(III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
[48] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[49] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[50] Módosította 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[51] Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 7§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[52] Az övezetet létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[53] Módosította a 17/2019.(VIII.16.) önk.rend.1.§ Hatályos:2019.VIII.17.
[54] Hatályon kívül helyezve
[55] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[56] Az övezetet létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[57] Módosította az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[58] Módosította a 17/2019.(VIII. 16.) önk.rend. 2.§ Hatályos: 2019.VIII.17.
[59] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[60] Módosította a 17/2019.(VIII.16.) önk.rend.3.§ Hatályos:2019.VIII.17.
[61] Az övezetet létrehozta a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[62] Az övezetet létrehozta az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 5. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[63] Az övezetet létrehozta a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[64] Az övezetet létrehozta a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[65] Módosította a 17/2019.(VIII. 16.) önk.rend. 4.§ Hatályos: 2019.VIII.17.
[66] Az övezetet létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[67] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 10. § (3) Hatályos 2010. 03.01-től
[68] Módosította a 22/2014. (VII. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2014. VII. 26-tól.
[69] Módosította a 26/2016. (VIII.29.) önk. rendelet. Hatályos: 2016. IX. 14.
[70] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[71] Módosította a 22/2014. (VII. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2014. VII. 26-tól.
[72] Az övezetet létrehozta a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[73] Létrehozta a 26/2016. (VIII.29.) önk. rendelet. Hatályos 2016. IX. 14-től
[74] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 8§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[75] Módosította a 22/2012. (V. 29.) önk. rend. 2.§-a. Hatályos 2012 jún.25-től.
[76] Létrehozta az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 6. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[77] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[78] Módosította a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2019. VI. 25-től.
[79] Módosította a 12/2014.(VI: 5.). önk. rend. Hatályos 2014. június 6-tól.
[80] Módosította a 7/2014. (III. 5.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2014. március 6-tól.
[81] Módosította a 12/2014. (VI:5.) önk.rend. Hatályos 2014.VI.6-tól
[82] Létrehozta a 42/2017. (XI:27.) önk.rend.Hatályos 2017.XII.15-től
[83] Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk.rend. Hatályos 2019.VI.25-től
[84] Létrehozta a 15/2013.(V.1.) önk. rend. Hatályos: 2013.V.31-től.
[85] Létrehozta a 22/2015.(XI.3.) önk. rend. Hatályos: 2013.V.31-től.
[86] Módosította a 3/2012.(I.30.) önk.rend. Hatályos: 2012.II.27-től.
[87] Módosította a 3/2012.(I.30.) önk.rend. Hatályos:2012.II.27-től.
[88] Módosította a 7/2014. (III.5.) önk. rend. Hatályos 2014. III.6-tól
[89] Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. Hatályos 2019.VI.25-től
[90] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 12. § (4) Hatályos 2010. 03.01-től
[91] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4). Hatályos:2010.XI.22.
[92] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 9§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[93] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 13. § (2) Hatályos 2010. 03.01-től
[94] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[95] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[96] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 13. § (4) Hatályos 2010. 03.01-től
[97] Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[98] Módosította az 1/2017. (II. 1.) önk. rend. 7. §-a. Hatályos 2017. II. 16-tól.
[99] Létrehozta a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[100] A teljes szakaszt létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 10§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[101] Létrehozta a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[102] - a 122/2004. (X.15.) „Villamos mű biztonsági övezetéről” c. GKM rendelet, - a hatályos MSZ 151-es (villamosmű létesítési, megközelítési, keresztezési) szabványsorozat, - és a hatályos MSZ 7487-es (közmű és egyéb vezeték elrendezése közterületen) szabványsorozat előírásait,
[103] Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[104] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II. 22.) önk. rend. 15. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
[105] Hatályon kívül helyezte a 6/2010. (II.22.) önk. rend. 15. § (5) Hatályos 2010. 03.01-től
[106] Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[107] Módosította a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[108] Módosította a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[109] Módosította a 42/2017. (XI. 27.) önk. rendelet. Hatályos 2017. XII. 15-től
[110] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[111] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[112] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[113] A bekezdést létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 11§-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[114] A bekezdést létrehozta a 6/2021. (III. 1.) önk. rend. Hatályos 2021. III. 1.
[115] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 12. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[116] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[117] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt. 23-tól.
[118] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[119] Módosította a 11/2019. (IV. 26.) önk. rend. 3.§-a. Hatályos 2019. V. 11-től
[120] Létrehozta (ebben a szakaszban) a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 13. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[121] A bekezdést létrehozta a 22./2012.(V.29.) önk. rendelet. Hatályos 2012. jún.25-től.
[122] Módosította a 22/2012. (V. 29.) önk. rend. 6.§-a. Hatályos 2012 jún.25-től.
[123] A bekezdést létrehozta a 22/2012.(V.29.) önk. rendelet. Hatályos 2012. jún.25-től.
[124] Létrehozta a 33/2018. (XII. 20.) önk. rendelet 3. §-a. Hatályos: 2018. XII. 20-tól.
[125] Módosította a 29/2010.(XI. 22.) önk. rend. 2.§ (4)Hatályos: 2010. XI. 22.
[126] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[127] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk. rend. 2.§ (4) Hatályos: 2010.XI.22.
[128] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 14. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[129] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[130] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[131] Létrehozta a 16/2019. (VI.24) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től
[132] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[133] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[134] Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[135] Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[136] Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
[137] Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
[138] Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
[139] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[140] Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
[141] Létrehozta a 32/2013.(XI.25.) önk. rendelet 2.§ Hatályos 2013. XII. 15.
[142] Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től.
[143] Létrehozta a 16/2019. (VI.24.) önk. rend. Hatályos 2019. VI.25-től.
[144] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 15. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
[145] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 16. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól.
[146] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[147] Módosította a 6/2021. (III. 1.) önk. rendelet. Hatályos 2021. III. 1.
[148] Módosította a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[149] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.10.§ Hatályos:2010.XI.22.
[150] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.11.§ Hatályos:2010.XI.22.
[151] Módosította a 22/2015. (XI. 3.) önk. rendelet. Hatályos 2015. XII. 3.
[152] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 17. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[153] Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 18. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[154] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[155] A Natura 2000 területekre a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletelőírásai vonatkoznak.
[156] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 19. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól.
[157] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[158] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[159] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[160] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[161] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[162] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[163] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[164] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[165] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 25. §-a. Hatályos 2011 okt.23-tól
[166] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[167] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[168] Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2.§(4)Hatályos:2010.XI.22.
[169] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[170] Hatályon kívül helyezve
[171] Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16.§
[172] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[173] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[174] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[175] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[176] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[177] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[178] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[179] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[180] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[181] Hatályon kívül helyezte a 3/2018. (I.31.) önk. rendelet. Hatályos 2018. II. 1.
[182] Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (37) Hatályos 2008. 04.01-től
[183] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[184] Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 26. §-a. Hatályos 2011. X. 23-tól
[185] Hatályon kívül helyezte: 26/2017. (VI.23.) önk. rendelet.
[186] Létrehozta a 26/2012.(VI. 25.) önk. rendelet. Hatályos 2012. VII. 23-tól.
[187] Hatályon kívül helyezte a 19/2008. (III. 31.) önk. rend. 1. § (38) Hatályos 2008. 04.01-től
[188] Hatályon kívül helyezve.