Sopronnémeti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2005.(VI.1.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2011. 06. 12 - 2012. 04. 27

A Képviselő- testület ezen rendeletben Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c.) pontjában valamint a 13.§ (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően – illetve az azokban megengedett eltérésekkel – a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével , továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos szabályokról, valamint a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményekről jogokról és kötelezettségekről az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

  1. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§[1]

A képviselő-testület ezen rendeletben Sopronnémeti Község Helyi Építési Szabályzatát (a továbbiakban:HÉSZ) mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a külterületi szabályozási tervet közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

A rendelet a DIAMANT Kft által készített TT-04/2004. munkaszámú SZ1 jelú szabályozási tervvel és a rendelet 5. számú mellékletét képező Szabályozás és övezeti helyszínrajz (külterület) című, SZ-J2rajzszámú, Rp.I.256-1 munkaszámú tervvel együtt alkalmazandó.

2.§

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Sopronnémeti község (a továbbiakban: község) közigazgatási területére terjed ki. A község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak a tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok, a HÉSZ, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3.§

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból

A község területére jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre osztott, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.

4.§

A község területének tagolása építési szempontból

A község területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztott.

A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

  1. lakóterület

a1.) falusias lakóterület                                                         jele: Lf1

a2.) falusias lakóterület                                                         jele: Lf2

  1. gazdasági terület

b1.) kereskedelmi, szolgáltatói terület                                  jele: Gksz

b2.) kereskedelmi- szolgáltató mezőgazdasági terület          jele: Gkszm

  1. különleges terület

c1.) temető területe                                                               jele: Kt.

c2.) kegyeleti park                                                                jele: Kk

c3.) sport terület                                                                    jele: Ksp

terület felhasználási egységekbe sorolja.

A szabályozási terv és a szerkezeti terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:

  1. közlekedési terület

a1.) közúti                                                                                   jele: Ku

a2.) vasútterület                                                              jele: KÖk

  1. zöldterület                                                                                  jele: Z
  2. erdőterület

c1.) gazdasági erdő                                                         jele: Eg

c2.) védelmi erdő                                                            jele: Ev

c3.) turisztikai erdő                                                         jele: Ee

  1. mezőgazdasági terület

d1.) általános mezőgazdasági terület                              jele: Má

  1. vízgazdálkodási terület                                                   jele: V

terület felhasználási egységekbe sorolja.

(4) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt terület felhasználási egységre vonatkozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

II. fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

5.§

Engedélyhez kötött építési munkák

  1.  A Képviselő- testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott, engedélyhez kötött építési munkák körét nem bővíti.
  2.  Az építési engedélykérelmekhez az (1) bekezdésben hivatkozott KTM rendeletben meghatározottakon túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.


Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6.§

(1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

7.§

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés és telekalakítás is csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően építési illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

  1. az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
  2. a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.
  1. A 7.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

8.§

Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például a terület- előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

9.§

Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

10.§

(1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §- ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(2) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

III. Fejezet

A beépítésre szánt terület-felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

11.§

LAKÓTERÜLET

Általános előírások:

  1. A lakóterületeken az OTÉK 10.§ (1) és 14.§- ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
  2. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°- nál alacsonyabb, 48°- nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.
  3. Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, illetve élősövénnyel lehet bekeríteni.
  4. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.
  5. A beépítés feltételének közművesítési mértéke: víz, villany, zárt szennyvíz tároló, zárt vagy nyitott csapadékvíz csatorna.

12.§

Falusias lakóterület

  1. A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (OTÉK 14.§ (1))
  2. Lf1 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ1 szabályozási terv szerinti 1,3,5,9,12,14,16,17 sz. tömb.
  3. Lf2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ1 szabályozási terv szerinti 2,10 sz. tömb.

13.§

A 12.§ (2) bekezdésben meghatározott Lf jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2- nél, a szélessége 14 m- nél, a mélysége 40 m- nél.
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

ca.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,5

cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ce.) Megengedett legnagyobb épületszélesség: 10,0 m

cf.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

cg.) Oldalkert min. 6 m (oldalhatáron álló beépítéskor) ill. 3,0 m

  1. Tetőtérbeépítés esetén utcára néző erkély nem létesíthető.
  2. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
  3. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

14.§

A 12.§ (3) bekezdésben meghatározott Lf2 jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult.
  2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2- nél, szélessége 16 m- nél, a mélysége 40 m- nél.
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

ca.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,5

cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0

ce.) Megengedett legnagyobb épületszélesség: 12,0 m

cf.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

cg.) Oldalkert min. 6 m

  1. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
  2. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig az építési hely területén létesíthetők.

15.§

GAZDASÁGI TERÜLET

Kereskedelmi, szolgáltató

  1. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
  2. Gksz jellel ellátott kereskedelmi- szolgáltató gazdaági terület a T1 terven jelölt tömb.
  3. A Gkszm jellel ellátott kereskedelmi- szolgáltató terület a T1 terven szereplőtömb a major területe.

16.§

A 15.§ (2) bekezdésében meghatározott Gksz jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek és lakóházak helyezhetők el.
  2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
  3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2- nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 m- nél, a mélysége 30 m- nél
  4. A területen megengedett építési használat határértékei:

d1.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,6

d2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%

d3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

d4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

  1. Állattartó épületek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.

17.§

A 15.§ (3) bekezdésben meghatározott Gksz jelű övezetre vonatkozó előírások:

  1. Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítmények, tárolók, raktárak, műhelyek helyezhetők el.
  2. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
  3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2- nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
  4. A területen megengedett építési használat határértékei:

da.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,4

db.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

dc.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

dd.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

  1. Amennyiben az alkalmazandó technológia nagyobb építménymagasságot igényel, úgy elvi építési engedélyt kell kérni.

18.§

KÜLÖNLEGES TERÜLET

  1. A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a rendelet 11-19.§- ai szerinti területektől eltérő területek.
  2. Kt jellel ellátott terület a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
  3. A Kk jelel ellátott terület az SZ1 szabályozási terven szereplő 7 sz. tömb, a kegyeleti park területe. A területen csak kegyeleti célú építmények és az azokat kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Sírhely kialakítása, temetkezés nem megengedett.
  4. A Ksp jellel ellátott terület az SZ1 szabályozási terven szereplő 13 sz. tömb területe. Az övezetben a sport és szabadidő eltöltését szolgáló épületek, építmények és raktárak helyezhetők el.
  1. Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
  2. Az övezetben a telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500  m2- nél, szélessége 30 m- nél, a mélysége 50 m- nél.
  3. Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

c1.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,2

c2) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %

c3.) Megengedet legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

c4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%

19. §

IV. Fejezet

A beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (OTÉK 26.§ (1))


20.§

A közlekedési területekre vonatkozó szabályok:

  1. A közlekedési területeken az OTÉK 26.§ (3) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.
  2. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
  3. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
  4. A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével.
  5. A (3) bekezdés szerinti területsávba eső, meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység- csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
  6. A közutak elhelyezésére az OTÉK- ban megállapított, illetve a szabályozási terven jelölt építési szélességű telkeket kell biztosítani. Az utak besorolását a rendelet 1. sz. melléklet tartalmazza.
  7. Az OTÉK 26.§ (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
  8. A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
  9. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
  10. A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, a közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
  11. A lakófunkciók és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.
  12. Az Sz-J2 terven jelölt tervezett szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb + -5,0m mértékkel elmozdíthatók.[2]



21.§

A közmű területekre vonatkozó szabályok:

  1. Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
  2. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
  3. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
  4. Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott.
  5. Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz- elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
  6. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
  7. A meglévő 20 kV – os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
  8. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
  9. Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

22.§

Zöldterületek

  1. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark) (OTÉK 27.§ (1))
  2. A Z jelű zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tűnteti fel.
  3. A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű építmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.
  4. A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
  5. Fák kivágásánál a vonatkozó jogszabályok * rendelkezéseit be kell tartani.
  6. A telkek területeinek övezeti előírásokban meghatározott zöldfelületi területét az építési engedélynek tartalmazni kell, és kialakítása a használatbavétel feltéttele.
  7. Közpark zöldfelület kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell.
  8. A közparkban vendéglátó-, sport-, szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %- os beépítettséggel és maximum 4,5 m- es építménymagassággal.
  9. A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ezt 150 m2- ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep, ill. talajtakaró telepítését jelenti.


23.§

A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó szabályok:

  1. A 16 m szabályozási szélességű utak mentén kétoldali, a 12 m szélességű utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
  2. A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm- nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiba csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10m- nél távolabb szabad.
  3. A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m- nek kell lennie.
  4. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

24.§

Erdőterület

  1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (OTÉK 28.§ (1))
  2. Az erdőterületet a településszerkezeti terv határolja körül.
  3. A (2) bekezdés szerinti terület felhasználási egység:
  • gazdasági erdő                                                    jele: Eg
  • védelmi erdő                                                       jele: Ev
  • turisztikai erdő                                                    jele: Ee
  1. Az Eg övezet területén a 100.000 m2- t (10 ha- t) meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28.§ (4) bekezdése 1. pontja szerinti 0,5 %- os beépítettséggel az erdő rendletetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
  2. Az Ee jellel ábrázolt turisztikai erdő területén vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, lóistálló, raktár épületek helyezhetők el. Látványtó kialakítható.

*Jelenleg: a 21/1970. (VI.21.) Korm. rend.

a.) A területen alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.

b.) Az övezetben a telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2- nél, szélessége 30 m- nél, a mélysége 50 m- nél.

c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

c1.) Megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség: 0,2

c2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %

c3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

c4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80 %

25.§

Mezőgazdasági terület

  1. A mezőgazdasági területem a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és- tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. (OTÉK 29.§ (1))
  2. A mezőgazdasági területet a szabályozási terv határolja le.
  3. Az (1) bekezdés szerinti terület felhasználási egység övezetei:
  1. általános mezőgazdasági terület                                     jele: Má


26.§

(1) Az övezetben az OTÉK 29.§ (1) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el az alábbiak szerint:

a.) Az övezetben a 10.000 m2- t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad.

b.) Az övezetben a 10.000 m2- t elérő nagyságú területen (a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3 %- os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, a gazdasági épület alapterülete telkenként maximum 400 m2 lehet.

c.) Az 50.000 m2- t elérő nagyságú területen lakóépület is létesíthető. A lakóépület alapterülete max. 200 m2, építménymagassága 4,5 m lehet.

A gazdasági épület alapterülete max. 500 m2, építménymagassága 6,0 m lehet.

A beépítés közművesítési feltételei: víz, villany, zárt szennyvíztároló.


27.§

Vízgazdálkodási terület

  1. A vízgazdálkodással összefüggő területek:
  1. a folyóvizek medre és parti sávja
  2. az állóvizek medre és parti sávja
  3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
  4. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
  5. vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
  6. hullámterek
  7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek (OTÉK 30.§ (1))
  1. A területen épületek nem helyezhetők el.
  2. A területen építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
  3. A (3) bekezdésben a meghatározott építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, valamint a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni.


28.§

Közterületek

  1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
  2. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához a tulajdonos önkormányzat képviselő- testületének hozzájárulása szükséges.
  3. A közterület- használat szabályait az Önkormányzat rendelete tartalmazza.
  4. Amennyiben a közterület rendeltetésétől eltérő célú használata építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
  5. A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
  1. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
  2. árusítópavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
  3. közúti közlekedéssel kapcsolatos építménye (várakozóhelyek, töltőállomás)
  4. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
  5. szobor, díszkút elhelyezése,
  6. távbeszélő fülke elhelyezése,
  7. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárolás






V. Fejezet

Környezetvédelmi szabályozási előírások

29.§

Általános követelmények

  1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
  2. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (- ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
  3. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz- elvezető hálózat kiépítése.
  4. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
  5. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
  6. A környezetvédelemről szóló Önkormányzati Rendelet előírásait alkalmazni kell.


30.§

A föld védelmével kapcsolatos szabályok

  1. A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
  2. A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.


31.§

A vizek védelmével kapcsolatos szabályok

  1. A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
  2. A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítmények szennyvizeit rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni.
  3. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
  4. Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
  5. Az élővízfolyások partjának élétől 6 m- en belül épület és építmény nem helyezhető el.
  6. A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvéső szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.


32.§

A levegőtisztítás- védelemmel kapcsolatos szabályok

  1. A község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet * mellékleteiben közzétett határértéket új létesítmények esetében nem szabad túllépni.

33.§

A táj és élővilág védelmének szabályai

  1. A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.

*jelenleg. a 14/2001. Köm- Eüm- FVM

  1. Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
  2. A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60 %- át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
  3. Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
  4. [3]Táj és természetvédelem

a) Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként

   1. pufferzónaként az sZ-J2 terven jelölt terület

   2. ökológiaia folyosó területként az SZ-J2 terven jelölt terület.

b) A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területek övezeti besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.

34.§

Az épített környezet védelme

  1. Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, valamint kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
  2. Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterületet- kialakításokat.
  3. A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

35.§

Művi értékvédelem

  1. Műemléki védettség alá tartozó építmény:

Római Katolikus Templom Petőfi utca         Hrsz. 146

Sághy Kastély Kossuth l. utca 2.                  Hrsz.14/4

  1. Helyi védelem alá vont épületek, építmények:

Épületek

Sorszám                      Cím                             Funkció                                  Hrsz.

a)                            Petőfi u. 22.                Polgármesteri Hivatal             260.

b)                            Hunyadi u.                 Evangélikus Templom            318.

c)                           Petőfi utca 29.                        Lakóház                                 264.

d)                            Kossuth L. utca 29.    Lakóház                                 263.

Emlékművek, síremlékek, szobrok

a)                 Kőkereszt                               Kegyeleti Park

b)                 Tóth Pál és Pálné síremléke    Kegyeleti Park


  1. [4]Régészeti örökség

a) Hrsz.: 02/80

b) Petőfi S. u. Hrsz: 134, 136, 137/1,2  143/2

c) Hrsz.: 0137

d) Templom környezete Hrsz.: 146, 138, 139

e) Petőfi utca  Hrsz.: 135.

f) Felső-morgó hrsz: 098/7

g) Bodzás II. hrsz: 059/2

h) Bodzás I. hrsz: 059/2,  073/4-5.

  1. Műemléki környezet
  1. Petőfi u. 18, 19, 20, 25 Hrsz.: 137/2, 138, 139, 149
  2. Kossuth L. u. Hrsz.: 12, 14/1, 14/3, 15/2, 290
  1. Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:
  • A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolatminták elhelyezését kell követni.
  • A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
  • Az esetlegesen elbontandó épületről részleges felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.

Védett épületen:

  • Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható
  • Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet – konvektor, stb.)
  • Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő
  • Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
  • Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl.: zöld, szürke, fekete)
  • A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó
  • Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

36.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

A hulladékok elhelyezéséről, ártalmatlanításáról az Önkormányzat 15/2005. (X.27.) sz. rendelete intézkedik.

37.§

Tűzvédelem

  1. A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembe vételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
  2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
  3. Az építmények közötti legkisebb távolság szabálya az OTÉK 36.§- a szerint történik.
  4. A területen a tűzi- vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
  5. A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
  6. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettős üzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.


VI. Fejezet

Egyéb rendelkezések

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények


38.§

(1) Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27.§ alapján a szabályozási tervben szereplő összes telek út kialakítására szükséges részét az Önkormányzat céljára le kell jegyezni.

    [5]  (2) Amíg ezek az utak nem alakultak ki, addig be nem építhető telekként szerepelnek, nem kell ezeket lejegyeztetni, a   rendezési terv szerint kialakultnak tekinthetők.

[6]a) A gyorsforgalmi út működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, oktatási, neveléis, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

Záró rendelkezések

39.§

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

 (3) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: útbesorolás táblázata

2. sz. melléklet: mintakeresztszelvények

3. sz. melléklet: Intézkedési terv

(4) A Helyi Építési Szabályzatot a DIAMANT Kft. által készített TT-04/2004. munkaszámú SZ1 jelű szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.


[1]

A rendelet szövegét a 14/2011.(V.13.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2011. június 12-től

[2]

A rendelet szövegét a 14/2011.(V.13.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2011. június 12-től

[3]

A rendelet szövegét a 14/2011.(V.13.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2011. június 12-től

[4]

A rendelet szövegét a 14/2011.(V.13.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2011. május 12-től

[5]

A rendelet szövegét a 12/2008. (X.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2008. október 27.-től

[6]

A rendelet szövegét a 14/2011.(V.13.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2011. június 12-től