Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2019. (X.31.) önkormányzati rendelete

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS településképének védelméről

Hatályos: 2019. 12. 20

Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57§ (3) bekezdésében és 62 § (6) bekezdése 6.pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintéz­ményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal;

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

- Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,

- Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint

- a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1.§

A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A helyi védelem célja

  1. §                                                                                                                                                                                           (1) A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.                                                              (2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.                                                                                                    (3)Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§

A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.


4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása


4.§
(1) E rendelet területi hatálya Sátoraljaújhely Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervekkel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre szánt és nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza. A településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett 15.§ (2) c) és d) pontok szerinti területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.

5. Értelmező rendelkezések


5.§
E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
2. Céglogó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését feltüntető tábla mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
3. CityLight formátumú eszköz: információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
4. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 4,5 magassági mértékig terjedő információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-12 m2. Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
5. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb megjelölő adatait feltüntető tábla, névtábla.
6. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. akcióiról, étel, ital, sütemény, fagylaltválasztékáról stb. étlapjáról – ad tájékoztatást.
7. Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, melyen a város gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad idegenforgalmi és egyéb információt, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
8. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb tetőfelépítményi gerince.
9. Épületek reklámcélú megvilágítása: az épület homlokzatának fényfüzérrel vagy mozgó, változó színű fényekkel történő megváltoztatása.
10. Építkezés adatairól szóló tájékoztatás: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az építési munkaterületen a beruházással összefüggő információkat tartalmazó felirat.
11. Függesztett reklámhordozó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, könnyen oldható rögzítéssel (kikötés, kitűzés) elhelyezett vászon, ponyva, tábla stb.
12. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
13. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintéz¬ményekről szóló 3014/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R1.) meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
14. Hk.
15. Falmező: oszlopok, párkányok, végig menő tagozatok, kiszögelések, sarkok közötti falsík.
16. Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.
17. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a barna- vörös-, narancs-, sárga-, zöldessárga.
18. Funkcionális utcabútor: Olyan reklám elhelyezésére nem használható berendezés, mely az adott közterület funkciójának megfelelő használatához, szükséges és a berendezés funkciójából következően a lakossági és turisztikai igények kielégítésére szolgál. (padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák, térbeli kialakítású, térbe állított felíratok, műtárgyak stb.)
19. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, épület részlet, műtárgy egyedi védett növényzet összessége.
20. Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre ill. közterületre helyezett, információs vagy más célú berendezésnek minősülő üvegezett felületű, doboz jellegű hirdető berendezés.
21. Információs vagy más célú berendezés: A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/ 2017 (IV. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban:R2.) 1. § (4) pontjának megfelelő tartalommal rendelkező, e rendeletben meghatározott: egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, hirdető vitrin, önkormányzati faliújság, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű és talajhoz rögzített információs tábla, reklámpylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, CityBoard, CityLight formátumú eszköz, függesztett reklámhordozó, fényreklám, óriásplakát, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
22. Kirakat: elsősorban gazdasági reklámnak minősülő áru bemutatására is szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.
23. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas nagyméretű, közterületről látható információs és más célú berendezés.
24. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági kisméretű apróhirdetések elhelyezésére.
25. Önkormányzati faliújság: Az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató információs vagy más célú berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre, és amely a közérdekű tájékoztató célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
26. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) főleg csak fehértartalma van, fekete nincs, vagy csak kevés.
27. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.
28. Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.
29. Transzparens vagy molinó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
30. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
31. Vállalkozást népszerűsítő felirat: A vállalkozás tevékenységét hirdető feliratot hordozó berendezés, melye rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
32. Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
33. Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
34. Zászló, reklámzászló: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, egyes cégek arculati elemeit, márkanevét cégjelzést tartalmazó, tartóvázra kifeszített vászon, textil stb. anyagú berendezés.
35. Illeszkedési elv, szabály: E rendeletben alkalmazott, a településkép előnyös alakítását elősegítő, a kialakult szűkebb-tágabb környezethez megengedő szabályozás alkalmazásával igazodást biztosító szakmai - tervezői metódus.
36. Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat kell figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban előnyös a természetes anyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a minél kisebb területfoglalásra és magasságra indokolt törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

II. fejezet
A HELYI VÉDELEM

6. A helyi védelem feladata

6.§
(1)  A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) értékóvó fenntartása és fejlesztése.
(2)  A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai


7.§
(1) Helyi védelem alá helyezésről, valamint annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, és annak megszüntetését, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(4) A védelem alá helyezés kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
(a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indoklását (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet)
(b) településszerkezet, településkép, utcakép, karakter védelemre javasolt együttes esetén:
ba)  az együttes megnevezését,
bb)  körül határolását,
bc)  a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd)  a kezdeményezés indoklását.
(5) A jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,
b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,
c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, tulajdonos), terület esetében annak pontos körül határolását tartalmazó adatokat,
d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,
e) valamint a kezdeményező nevét és címét.
(6) Helyi védelem alá helyezésről, ill. megszüntetésről szóló képviselő-testületi döntést át kell vezetni területi védelem esetén a 2., egyedi védelem esetén a 3. mellékletbe.

(7) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet érintett mellékletéből törölni kell.

8.A védett érték nyilvántartása


8.§

(1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:
a) teljes         jele: ÉT
vagy
b) részleges, ezen belül a védelem irányultsága:
ba) épületrész részleges védelme;     jele: ÉR
bb) épület utcai homlokzat részleges vagy teljes védelme;  jele: ÉHU
bc) épület teljes (utcai és udvari) homlokzat védelme;   jele: ÉHT
bd) épülettömeg, tagoltság, nyílásarány és részletképzés védelme  jele: ÉT
be) épületszerkezetek védelme      jele: ÉSZ
bf) épület belső terek védelme;       jele: ÉBT
bg) műtárgy -kerítés, kapu, szobor, emlékmű – védelem  jele: MT
(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) védelmi nyilván tartási számát,
c) a helyi védelem fokozatát,
d) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
e) fotódokumentációt,
f) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi, táji),
(4) Egyedi védettség esetén a (3) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(5) Területi védelem esetén (3) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

9. A védett érték megjelölése


9. §

(1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.
(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával lehet megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(4)  A helyi védettség tényét közlő táblán kívül elhelyezhető egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő tábla a védett értéken vagy annak környezetében.
(5) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.

10.Testületi döntéssel összefüggő feladatok


10.§

(1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezés, és annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell,
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A helyi védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.

11. §
(1) Védett építmény teljes bontása csak a helyi védelem megszüntetése után végezhető.
A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásának feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, a növényzet károsodása, kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet károsodását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.

12.§
(1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


13.§

(1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy az ingatlantulajdonost polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

12. A helyi területi és egyedi védelem meghatározása


14.§
(1) A helyi területi védelem által érintett területet a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A területi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap is tartalmazza.
(3) A helyi területi (településkép és karakter) védelem a védelem alá helyezett településrész kialakult utcaképének, építészeti karakterének egységét védi.
(4) Az egyedi védelem alá vont épületek, épületrészek, növény-együttes, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

III. fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása,
a településkép szempontjából kiemelten meghatározó terület megállapítása

15.§
(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó és településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb besorolású területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó karakterű területek
a) Városközponti településrész polgárvárosi karakterrel,
b) Szőlészeti-borászati pinceterületek,
c) Beépítésre nem szánt, természetvédelemmel érintett területek - ide nem értve a (3) e) és f) pont szerinti területeket -, a beékelődő egyéb területekkel:
ca) világörökségi helyszín,
cb) NATURA 2000 terület,
cc) országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület,
cd) „ex lege” védett–természeti emlék területek,
ce) országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
cf) tájképvédelmi terület övezete.
d) Régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
e) Helyi védett érték területe,
f) A műemlék területe, a műemléki környezet területe.
(3) Településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb karakterű területek
a) Kisvárosias, telepszerű lakóterületi településrészek,
b) Polgárvárosias kertvárosi lakóterületi településrészek,
c) Egyéb kertvárosi lakóterületi településrészek,
d) Kertvárosias, falusias lakóterületi településrészek (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom),
e) Idegenforgalmi, sport és rekreációs területek,
f) Zártkerti és egyéb kertes területek,
g) Ipari, gazdasági, szolgáltató területek.
(4) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett, (2). c) -d) pontok szerinti területek:
a) településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrészen belül elhelyezkedve minősülnek meghatározónak,
b) területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
(5) A város teljes igazgatási területe világörökségi területté nyilvánított és egyben a településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) szerinti településkép szempontjából kiemelten meghatározó területnek minősül.
(6) Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges.

14. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


16.§

(1) A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, bitumenes hullámlemez, acél cserepes, vagy trapézlemez, valamint nem egységes színű mediterrán típusú tetőcserép alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen élénkvörös, kék, élénk kék, okkersárga, neon zöld- nem alkalmazhatók.
(3) A homlokzatok és a településkép szempontjából nem meghatározó területeken a kerítések színezésére a rikítószínek, különösen az élénkvörös, neon zöld, nem alkalmazhatók.
(4) A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.
(5) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
(6) A településkép szempontjából nem meghatározó területeken a kerítések díszítéséhez, mint kerítés építményrésze nem alkalmazhatók, azokon nem helyezhetők el az előállítás technológiájára tekintet nélkül kő, műkő, acél, fa, műanyag anyagú szobrászati díszítőelemek, különösen állatfigurák.

15. Településképi szempontból meghatározó városközpont településrészre vonatkozó területi követelmények


17. §
(1) Hk.
(2) A beépítés jellemző szintszámát a környezeti adottságokhoz igazítottan, -Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) keretein belül  -kell megállapítani.
(3) Közterület alakítási terv az 1. mellékletben lehatárolt városközpont közterületeire készíthető.

16. A beépítésre nem szánt, természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó településrészen a beékelődő ipari-gazdasági, mezőgazdasági üzemi, kereskedelmi – szolgáltató és különleges funkciójú épületek egyedi építészeti követelményeinek tájba illesztési szabályai

18. §
(1) Az újonnan létesített ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű építmények esetében a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi kezelési tervéről szóló 485/2016 (XII.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R3) szerinti világörökségi korlátozásokat és tilalmakat kell érvényre juttatni.
(2) Az ipari, kereskedelmi szolgáltató funkciójú épületek esetén az (1) bekezdés keretein belül elsősorban az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet. Változatos formavilágú egyedi szerkezet is építhető kortárs építészeti megfogalmazásban.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: kő, tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és kortárs építészeti megfogalmazású tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás azonban nem megengedett.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében minimum 10 méter széles intenzív fásítás szükséges.
(5) A nem újonnan létesített ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű építmények felújítása, bővítése esetében az épületek homlokzata világos vagy sötét, pasztell, vagy földszínek árnyalatainak megfelelő színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezek nem alkalmazhatók.
(6)  A nem újonnan létesített ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű építmények felújítása, bővítése esetében épületek tetőfedése, 10 m2-nél nagyobb, azt meghaladó homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye nem készülhet tükröződő felülettel.

19. §
 (1) Több, egymástól eltérő funkciójú épület estén az épületek, építmények majorszerűen csoportosítva, szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használatból adódó lehetőségek szerint, csoportosítva helyezendők el.
Csoportosítottnak minősül az egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül.
(2) Az egyes épület összeépítések technológiával igazolt módon és esetben - akár eltérő műszaki megoldásokkal - megengedett.
(3) Az állattartó épület legalább 25 fokos tető hajlásszögű kell legyen.
(4) Az (1)-(3) bekezdések követelményei a 18. § (1) előírásai keretei között alkalmazandók.

17.A településkép szempontjából meghatározó szőlészeti-borászati pinceterületek egyedi építészeti követelményei


20. §

(1) A világörökségi helyszínen - Ungvári pincék - az országos településképi előírások megállapításáig, továbbá a szőlészeti borászati pinceterületek településrész egyéb területein a világörökség tájegységi tervtanács által meghatározott egyedi építészeti követelményeket kell érvényre juttatni.
(2) A Zsólyomkai pincesor 27. § szerinti területi védelmi követelményei az (1) bekezdés keretei között alkalmazandók.

18.A településképi szempontból meghatározó polgárvárosi karakterű városközponti településrész egyedi építészeti követelményei


21. §
(1) Újonnan létesített kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű építmények esetében a R3. szerinti világörökségi korlátozásokat és tilalmakat kell érvényre juttatni.
(2) Az épület építészeti karakterének kialakítása során a településképben jellegzetes, értékes építészeti arculati megjelenésekhez történő illeszkedés megengedő szabályai:
a) Az építési tevékenységek során a kortárs építészeti eszközök alkalmazásával illeszkedni kell a településrészre jellemző: 
aa) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinc irányaihoz,
ab) kialakult párkánymagasságokhoz,
ac) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
ad) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(3) Az építési tevékenység során a homlokzat és a tető kialakításának az épített környezet jellegzetes, értékes építészeti arculatához történő illeszkedést biztosító megengedő szabályai:
a) a településrészre jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a településrészre jellemző tetőszerkezet formai kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata veendő figyelembe. A környezet adottságaihoz történő illeszkedés akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is megengedett.
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), a nem utcai homlokzaton megjelenő takart épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjen homlokzat tagolásához, a falmezőkhöz, a nyílászárók méretéhez és arányrendszeréhez, illetve illeszkedő megjelenésű legyen a környezetéhez is.
(4) Csak fa anyagú nyílászárók építhetők be, fa utánzatúak nem. Ez a követelmény nyílászáró csere esetére is vonatkozik. A nyílászárók keretezése kizárólag homogén anyaghasználattal és körbe futtatottan készülhet.
(5) A területen az utcára nem nyíló melléképületek kivételével faház, faház jellegű építmény (pavilon)- az alkalmazott építőanyagtól függetlenül - nem helyezhető el. E követelmény alól kivétel a közterületi rendezvények idején kihelyezhető pavilonok.
(6) Rönkház, gerendaház építési technológiával épület, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.

22. §
(1)  Közterületi vendéglátó ipari terasz (továbbiakban: terasz) építészeti követelményei árnyékoló szerkezeteként az épület homlokzati síkjára rögzítve vagy önálló tartószerkezetre szerelten:
(a) a falsíkból kiálló esetben, kitekerhető kialakítással, a homlokzat tagolásához igazodóan,
 (b)  az épület színezéséhez illeszkedő homogén színvilágú vászon borítással,
 (c)  cég felírat, reklám csak a lelógó szegélyen megjelenve
 helyezhető el.
 (2) Téliesített terasz kioszk-jellegűen, áttetsző, merev lehatárolással, épülethez közvetlenül csatlakozva, vagy önálló, épülettől független elhelyezéssel. alakítható ki.
(3) A teraszon csak egységes arculatú növényültető ládák kerülhetnek elhelyezésre. Műnövényeket térelhatárolásra, dekorációs célra használni nem lehet.
(4) A teraszon csak egységes arculatú, a környezetében már meglévők stílusához igazodó asztalok és székek helyezhetők el.
(5) A terasz területén legfeljebb két darab egyedi tájékoztató - ajánló tábla helyezhető el.

23. §
(1) Az építmények elhelyezésénél összefüggő zöldfelület kialakítása során nem telepíthetők a táj és a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő, nem őshonos fás szárú növények.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: allergén, nem őshonos növényzet, különösen fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

24.§
(1) Épületen, építményen az utcai homlokzaton energiafogyasztást mérő berendezések nem helyezhetők el. Nem utcai homlokzaton történő elhelyezésük módjára a 21 §. (3) c) előírásai alkalmazandók.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén nem helyezhető el. A nem utcai, és 5 méteren túli oldalkerti elhelyezésük módjára a 21 §. (3) c) előírásai alkalmazandók.
(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.
(4) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
b) a rámpa, elő lépcső lefedésére az épületen alkalmazott homlokzatképző anyagokhoz, színekhez nem alkalmazkodó kialakítású legyen.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben, továbbá nem zárt négyszög alakzatban, továbbá az épület homlokzati tagozódásaihoz nem illeszkedő módon nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül 7,5 m magasság alatt nem helyezhető el.

19. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
településképi követelmények


25.§

(1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

20. A helyi védelemben részesülő értékre vonatkozó
általános építészeti követelmények

26. §
(1) A helyi védett értékek körét e rendelet 2. és 3. mellékletei tartalmazzák.
(2) Hk.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítéses a külső térhasználat kialakítása (udvar) esetén is.
21. A helyi területi védelemhez kapcsolódó egyedi építészeti követelmények

27. §
(1) Helyi területi védelemben részesülő településkép és karakter védelmi területen az építési anyaghasználat szabályai:
a) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag.
b) Falfelületek:
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, fa, vagy kőburkolat).
bb) Nem alkalmazható eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe.
c) Tető, előtető
ca) A tetőfedés anyaga elsősorban égetett agyag cserép, fém síklemez, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik),
cb) Nem alkalmazható nem egységes színezésű mediterrán típusú tetőcserép, cserepes fémlemezfedés.
cc) Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemezfedés, akkor azt a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának (cink lemezfedés) megfelelően lehet az épületeken alkalmazni.
(2) Helyi területi védelemben részesülő településkarakter védelmi területen az utcaképek és a homlokzati arányrendszer védelmének szabályai:
a) Utcakép védelem:
aa) Az utcai homlokzat kontyolt tetőfelületén önálló álló tetőablak nem építhető.
ab) Az utcai homlokzat 2/5 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végig futó tetőpárkánnyal.
ac) Az utcai homlokzaton fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
ad) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek alkalmazása.
(3) Az épületek nem utca irányú homlokzatán épületgépészeti berendezések és tartozékai a 21 § (3) c) előírásai betartásával, hirdetés és reklám a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) bekezdés betartásával helyezhetők el.

22. A helyi egyedi védett épület egyedi építészeti követelményei


28. §

(1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés – helyettesíthetők, amennyiben az eredeti anyag, szerkezet már nem fellelhetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5)  A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek utca irányú homlokzatán egyéb műszaki, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 31.§ (1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.

23.Egyes sajátos építmények, műtárgyak és műszaki berendezések elhelyezése a teljes közigazgatási területre vonatkozóan


29. §
(1) A település teljes ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmasak a belterületi településképi szempontból meghatározó területek.
(2) A településkép szempontjából meghatározó belterületi területen a felszíni hírközlési sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony) nem helyezhetők el amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 200 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas. A területi védelemmel érintett területen, műemléki környezetben és a városközponti településrészen az energiaellátást és a hírközlési hálózatot felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.
(4)  Ahol belterületen vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben építhető.
(5) A településkép szempontjából meghatározó belterületi területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendő el.
(6)  Beépítésre nem szánt, természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken:
a) Az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Meglévő hálózat felhasználása esetén, amennyiben a nyomvonal vezetése lehetővé teszi, az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. Kivétel az az eset amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása - beleértve az állattartó telepek kültéri világítását is - csak biztonsági, különösen élet és vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású világító eszközzel lehetséges.
(7) A meglévő föld feletti távhő vezetéket rekonstrukciója során föld alá kell helyezni.
(8) Az (1)-(7) bekezdések követelményei a 15. § (5) előírásai keretei között alkalmazandók.

IV.fejezet
A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

24. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének területi szabályai

30. §
(1) Hk.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése:
a) a beépítésre szánt területen belül a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel lehetséges. Az R2. rendelet szerint egyéb besorolású, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen nem megengedett. A fő és mellékutak, a gyűjtő utak és a kiszolgáló utak e rendelet szempontjából az adott beépítésre szánt terület felhasználás részeiként kezelendők.
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(4) Hk.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területeken egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik az e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő berendezésekre, a funkcionális utcabútorokra, az építési reklámhálóra.
(6) A városközpont településrész szerinti közterületeken e rendelet szerinti információs vagy más célú berendezések közül óriásplakát, oszlop tartószerkezetű és egyben talajhoz rögzített információs tábla, cégtábla és címtábla nem helyezhető el.

25. Reklám közzétételének és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének szabályai

 
31. §

(1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető, reklámnak nem minősülő cégéreket, cég- és címtáblákat, céglogókat, napvédő ponyvákat, függesztett reklámhordozót, reklámgrafikát, fényreklámot reklámzászlót és üzlet feliratokat, vállalkozást népszerűsítő feliratokat és grafikai megjelenítést, árú árújelző ismertségét növelő feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a falmezőkhöz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 15 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, továbbá az 5. § szerint reklámnak nem minősülő berendezések.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Közterületen önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon CityLight, CityBoard elhelyezésére a 30. § (5) előírása vonatkozik.

32. §
(1) Jobszabály által védett területen tetőfelületre cégér, reklám felírat és fényreklám nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő információs vagy más célú berendezés és az 5. § szerinti reklámnak nem minősülő berendezések– különösen cég- és címtábla, vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felírat - épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Jogszabály által védett épület esetén grafikai megjelenítéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el.
(5) Az utas várón történő reklámozás szabályi:
a) tetején reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el,
b) legfeljebb 2 db, két oldalas CityLight formátumú eszköz alakítható ki, mely az utas váró oldalsó, vagy hátsó részében helyezhető el,
c) reklám kizárólag zárt reklámhordozó berendezésben helyezhető el,
d) megvilágításra kizárólag belső fényforrás használható, mely nem lehet villogó, vagy káprázást okozó fényreklám kialakítású.
 (6)  Kioszkon legfeljebb 2 db, A/0 méretű reklámhordozó helyezhető el, cserélhető felülettel.

33. §
(1) Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé. Reklámhordozó anyagjaként a fa, a fém és az üveg, opálüveg alkalmazható. Állandó és változó tartalmat is megjeleníthet, és hátsó fényforrással is megvilágítható, de az nem okozhat káprázást.
(2)Reklámhordozó kerékpárúton, közút közlekedésre szolgáló területén, közúti közlekedés útkereszteződéseinek rálátási háromszögben nem helyezhető el, és nem akadályozhatja a közterület rendeltetésszerű használatát.
(3)A reklámhordozón közzé kell tenni a reklám közzé tévőjének adatait.
(4)A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos, jó karban tartásáról.
(5)Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhetők a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, vagy azzal egyenértékű korszerű anyaghasználatú lehet.
(6)Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Fényreklámként belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. A megvilágított reklámhordozó berendezés anyagaként fa, fém és az üveg, opálüveg alkalmazható.

26.Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

34. §
(1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és e rendelet szempontjából egyéb, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen – a gazdasági területeket kivéve - utcabútor igénybevételével lehetséges.
a) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
b) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
(4) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak az 5. § (1), (2), (5), (10), (18), (24), (30), (31), (32), és (33) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.

27. Reklámvilágításra vonatkozó településképi követelmények


35. §

(1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.
(2) Az épületek reklámcélú megvilágítására homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és meleg színhatású vonalszerű fényfelirat, fényfüzér helyezhető el.
(3) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(4) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

V. fejezet
RENDELKEZÉS TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖKRŐL
28.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36.§
(1) A településképi követelményekről a főépítész, - alkalmazásának hiányában a polgármester - az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területeken:
aa) közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett rendeltetés céljára szolgáló új épület építése,
ab) közterület felé legközelebb eső meglévő épület átalakítása, bővítése,
ac) közterület felé legközelebb eső meglévő épület felújítása,
ad) utcai kerítés építése, meglévő felújítása amennyiben ezzel a kerítés karaktere megváltozik,
ae) új cégér, reklámhordozó és tartó berendezés elhelyezése
eseteiben.
b) A településkép szempontjából általános besorolású területeken:
ba)  új épület építése,
bb) meglévő épület átalakítása, bővítése, ha az épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik,
bc) utcai kerítés építése,
eseteiben.
(3) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(4) Konzultációról jegyzőkönyv készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

29. Településképi bejelentési eljárás


37.§

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében:
a) a város közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló  ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen  közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók,  reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez,
b) településkép szempontjából meghatározó területeken a 5. mellékletben felsorolt esetekben,
c) a meglévő építmények rendeltetésének, egyes önálló rendeltetési egységeinek – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben:
ca) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik,
cb) lakó rendeltetés más rendeltetésre változik,
 cc) üdülő rendeltetés lakó rendeltetésre változik,
cd) bármely meglevő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó,
kereskedelmi, egészségügyi rendeltetésre változik.
ce) zártkertekben rendeltetési mód változik.
(2) Ha hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(3) A polgármester településképi bejelentési igazolását a főépítész készíti elő.

38.§
(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 6 és 7. melléklete.
(2) A reklám reklámhordozó elhelyezéséhez, rendeltetés megváltoztatás megvalósításához településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a reklám berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének módjáról – amennyiben indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
Rendeltetés módosítás esetén a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló dokumentáció benyújtása szükséges.
A bejelentéshez a 7. melléklethez készített 2.pld. papír alapú továbbá a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(3) Az építési tevékenység végzéséhez a 6. nyomtatvány szerinti tartalmú dokumentáció nyújtandó be papír alapon 3 példányban, továbbá digitális adathordozón is. Az építészeti műszaki terveket csak arra jogosult építész tervező készítheti.
(4) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció reklám reklámhordozó elhelyezése, továbbá rendeltetés módosítás megváltoztatása esetén nem felel meg az (2) bekezdésben, továbbá építési tevékenység végzése esetén a 8. nyomtatványban meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.
Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(6) A reklám és hirdető berendezések esetében az igazolás időtartama legfeljebb 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

39.§
(1) A bejelentési eljárás során – a településkép szempontjából meghatározó és nem meghatározó területeken egyaránt - vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van
a) az épített és természeti örökséggel,
b) illeszkedik a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez,
c) településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásokkal
 ca) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított),
 cb) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés ca) pontjában foglaltakon túl – megfelel a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
da)  biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban az (1) bekezdés cb) pontjában foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv megfelelő javaslatot ad a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz az épület műszaki és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.

40.§
(1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a (3) bekezdés szerinti eset kivételével kötelezési eljárást lefolytatja és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén az R1. szerint eljárva értesíti az illetékes kormányhivatalt.

30. Önkormányzati támogató és ösztönző rendszer

41. §
(1) Az Önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a pályázat alapján évente egyszer a Képviselő-testület dönt:
(2) Amennyiben a helyi védelem alatt álló épületek (építmények) karbantartásának és felújításának költségigénye (pl.: homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok visszaépítése, eredeti ablakosztások stb.) többletkiadást eredményez, ezeket az Önkormányzat a tulajdonosoknak (használónak, kezelőnek) megtérítheti. Támogatási kérelem jelen rendelet 4. melléklete
 (3) Pályázati költségekre az önkormányzat minden évben az éves költségvetésben különít el pénzösszeget, melynek felhasználásról esetileg dönt.

31. Településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei és mértéke


42.§

(1) A településképi követelmények - ide nem értve a IV. fejezet szerintieket - teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.
(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) alapján jár el.

43.§
(1) A településképi követelmények - ide nem értve a IV. fejezet szerintieket - be nem tartása esetén a polgármester településkép védelmi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint természetes személyeknek 150. 000 - 200.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 500.000- 1.000.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint természetes személyeknek 100. 000 - 150.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 250.000- 500.000 forint,
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén természetes személyeknek 25.000 - 100.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 100.000- 200.000 forint,
d) minden más, a) – c) pontba nem tartozó esetben természetes személyeknek 15.000 - 25.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 50.000- 100.000 forint,

32.  A településkép- védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja

44. §
(1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017 évi CLXXIX. törvény alapján dönt a bírság 43. § szerinti összegéről.
(2)    A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b) Az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az Ákr. végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.

VI. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


33. Hatálybalépés


45.§

  (1) A rendelet 2019. december 15. napján lép hatályba.
  (2) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

46.§
Jelen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 8/2005.(V.2.) sz. ök. rendeletének településképi előírásokat tartalmazó
a) 8. § (4) bekezdése,
b) 17. § (4) és (5) bekezdése,
c) 18.- 20. § - ai,
d) 21. § e) és g.) pontjai,
e) 22.§ (3) bekezdése,
f)  22.§ (10) bekezdés
g) 25.§ - a,
h) 27-28. § - ai,
i) 3. melléklete.

 dr. Rózsahegyi Ferenc           Szamosvölgyi Péter                                                                                                                                     jegyző                              polgármester

Záradék: a rendeletet 2019. október 31-én kihirdettem.

dr. Rózsahegyi Ferenc
            jegyző

Mellékletek