Damak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelete

Damak Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 07. 01 - 2021. 10. 31

Damak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelete

Damak Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020.07.01.

Damak Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:Damak Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3780 Damak, Szabadság út 35.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Damak Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52. Kirendeltsége: 3780 Damak, Szabadság út 35. Kirendeltsége: 3752 Abod, Magyar út 42.

(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Damak Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);

(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Damak község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(7) Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,

b) képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon, valamint minden az önkormányzat képviseletében eljárva kiadmányozott hivatalos dokumentumon.

(8) A képviselő-testület bizottságának körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(9) A közös önkormányzati hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a közös önkormányzati hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.damak.hu

3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

a) községi címer, és

b) zászló.

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

4. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(3) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.

2. A képviselő-testület működése

6. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

7. § A képviselő-testület

a) alakuló, és

b) rendes

ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

8. § Az alakuló ülés napirendje:

a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,

c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,

d) polgármester illetményének megállapítása,

e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,

f) bizottság megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,

g) alpolgármester választása,

h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

i) egyebek.

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A képviselő-testület üléseinek helye Damak Község Önkormányzat székhelye: 3780 Damak, Szabadság út 35.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 10 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.

10. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

(3) Kezdeményező lehet a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, valamint a kormányhivatal vezetője.

11. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

a) javaslatot kell kérni:

aa) a képviselőktől,

ab) a bizottságtól,

b) javaslatot tehetnek:

ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,

bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülés napirendjét és előadóit,

c) azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,

e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

f) a közmeghallgatás időpontját,

g) az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a munkatervben érintett előadóknak,

c) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.

3. Ciklus-program, gazdasági program

12. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

13. § (1) A képviselő-testület a Mötv.-tól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

14. § A képviselő-testület ülését

a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy

b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy

c) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök

hívja össze és vezeti.

15. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább három nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A képviselők kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő meghívók és előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek – papíralapon történik a kézbesítés.

(7) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal damaki kirendeltségén a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

e) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

f) a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,

g) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

17. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

a) jegyző,

b) aljegyző,

c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(5) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi előterjesztést meg kell megküldeni.

(6) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Zárt ülésen hozott döntést úgy kell közzétenni, hogy személyiségi jogokat ne sértsen.

(7) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát a 15. § (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell

a) a meghívó közös önkormányzati hivatal damaki kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és

b) Damak Község honlapján történő közzététellel.

18. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző, és

d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

19. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

III. Fejezet

A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre

5. Az ülés, és a vita vezetése

20. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemény elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,

d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy annak megtagadása,

i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

21. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,

b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,

c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,

d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. A vita lezárását, és az előterjesztő viszontválaszát követően, de a módosító javaslatokról történő szavazás megkezdését megelőzően további módosító javaslat megtételére a polgármester jogosult.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő.

6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

22. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

23. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

24. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái

25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottság elnöke – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt. A módosító javaslatnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályok, valamint e rendelet előírásainak. Amennyiben a módosító javaslat nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek, vagy a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletnek, nem bocsátható szavazásra.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

26. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

27. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

28. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

aa) a munkatervtől való eltérést és okait,

ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelet-tervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

29. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a beszámoló,

c) a határozati javaslat,

d) a tájékoztató,

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottság elnöke,

d) képviselők,

e) jegyző,

f) aljegyző,

g) közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

h) önkormányzati intézmények vezetői,

i) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.

(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

a) Tartalmi követelmények:

aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,

ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,

ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.

b) Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,

bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,

bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.

(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(7) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.

(9) Amennyiben a bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg - az éves költségvetési javaslat és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetei kivételével, valamint ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.

30. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

31. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 29. § (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 29. § előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

32. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat,

c) bizottsági vélemény.

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sürgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan - amennyiben az előterjesztés kiküldésére az ülés kezdős időpontját megelőző 24.00 órán belül került sor - a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot.

(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.

33. § A bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.

9. Tanácskozási jog, felszólalás

34. § (1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

35. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

36. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést a írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig.

(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

10. A képviselő-testület döntései

37. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

11. Rendeletalkotás

38. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az aljegyző.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület a felülvizsgálatot az Ügyrendi Bizottság végzi el.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

40. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal damaki kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

12. Határozathozatal

41. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

42. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

13. Szavazás

43. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(5) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

14. Jegyzőkönyv

44. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,

c) a nem önálló indítványok,

d) a jelenléti ív,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.

(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül nyújthatják be.

(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a közös önkormányzati hivatal damaki kirendeltségén bárki megtekintheti.

(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

V. Fejezet

Bizottság

45. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (3fő).

(2) A bizottság feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottság személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,

b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

47. § A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

48. § A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

VI. Fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

49. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

(8) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 20%-kal, 3 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(9) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 20%-kal, 1 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő részére havonta 22 000 forint összegű tiszteletdíjat (a továbbiakban: alapdíj) állapít meg.

(2) Az ügyrendi bizottság elnökét és elnökhelyettesét a (2) bekezdésben foglalt tiszteletdíj mellett további havi bruttó 3.000.-Ft tiszteletdíj illeti meg.

(3) A képviselő tiszteletdíjra nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.

(4) Az ügyrendi bizottsági elnöke és elnökhelyettese a bizottsági tagság után járó tiszteletdíj 100 %-ára nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő bizottsági ülésen nem vesz részt.

VII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

15. A polgármester

51. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének hétfő napján 8.00 órától 10.00 óráig.

16. Az alpolgármester

52. § (1) A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

VIII. Fejezet

A jegyző és az aljegyző

17. A jegyző

53. § (1) A jegyző feladata a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,

d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét keddi napon 8.00 órától 12.00 óráig.

18. Az aljegyző

54. § (1) Edelény Város Polgármestere - a jegyző javaslatára - a jegyző helyettesítésére az aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat Edelény város polgármestere által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

IX. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

55. § (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Edelény Város Önkormányzatával és Abod Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az egységes közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Jegyző Titkárság

b) Polgármesteri Kabinet

c) Pénzügyi Osztály

d) Igazgatási és Szociális Osztály

56. § (1) A közös önkormányzati hivatal munkarendje:

hétfő, kedd, csütörtök: 7.30 - 16.00 óráig
szerda: 7.30 - 17.00 óráig
péntek: 7.30 - 12.30 óráig
A közös önkormányzati hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:
hétfő: 8.00 - 15.00 óráig
szerda: 8.00 - 16.00 óráig
péntek: 8.00 – 12.00 óráig
A képviselő-testület a mindennapos ügyfélfogadás céljára ügyfélszolgálati irodát működtet a közös önkormányzati hivatalban.
A közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje:
hétfő, kedd, csütörtök: 8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 15.00 óráig
szerda: 8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 16.30 óráig
péntek: 8.00 - 12.00 óráig
Ügyfélfogadást tartanak a közös önkormányzati hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.

57. § (1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal munkarendjében az igazgatási szünetet minden év augusztus hónap első két hetére terjedő időszakra határozza meg.

(2) Az igazgatási szünet teljes időszaka alatt a munkáltató az alapszabadság terhére adja ki a szabadságot.

(3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

(4) Az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosított legyen a zavartalan ügymenet és feladatellátás, valamint a lakossági ügyfélszolgálat esetében a folyamatos feladatellátást.

58. § (1) A képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének az (1) bekezdés szerinti rendelkezésével összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét a helyi önkormányzatok saját bevétele biztosítja.

X. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

19. Lakossági fórum

59. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester településrészenként évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyéről, időpontjáról előzetesen tájékoztatást ad.

20. Közmeghallgatás

60. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.

21. Helyi népszavazás

61. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

XI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

62. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

63. § Ez a rendelet 2020. július 1-jén lép hatályba.

64. § Hatályát veszti

a) a Damak Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelet;

b) a Damak Község Önkormányzatának Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 11/2014. (X.30.) önkormányzati rendelete;

c) Damak Község Önkormányzatának a köztisztviselők juttatásainak egyes kérdéseiről szóló 14/2017. (XI.22.) rendelete.

1. melléklet

ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADATAI

1.1. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét ciklusonként legalább egyszer felülvizsgálja, javaslatot tesz módosítására, kiegészítésére, értelmezi az egyes rendelkezéseket vita esetén.

1.2. Jogi szempontból véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, kezdeményezi hatályos rendelet jogszabálysértő rendelkezésének módosítását, hatályon kívül helyezését.

1.3. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatal jogszerű működését, javaslatot tesz a jogsértő tevékenység (vagy mulasztás) megszüntetésére.

1.4. Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalából való kizárásáról.

1.5. Feladatkörében ellenőrzi a közös önkormányzati hivatal képviselő-testületi döntéseinek az előkészítésére, és végrehajtására irányuló munkáját.

1.6. Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület döntéseitől, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

1.7. Véleményezi a képviselő-testületnek társulás létrehozására, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozásról szóló kezdeményezést.

1.9. A képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.

1.10. Az önkormányzati rendeletben megállapított hatáskörökben dönt, eljár.

1.11. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát.

1.12. Ellenőrzi a képviselő-testület átruházott hatáskörben hozott döntések szakszerűségét, jogszerűségét.

1.13. A polgármester kezdeményezésére képviselőt érintő összeférhetetlenségi ügyeket vizsgál, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.

1.14. Ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítését, hasznosítását.

1.15. Véleményezi a biztosítási szerződéseket.

2. melléklet

Az önkormányzat szakágazati besorolása, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció száma, és megnevezése

1. Az önkormányzat szakágazati besorolása

Szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció száma és megnevezése

KORMÁNYZATI FUNKCIÓ SZÁMA

KORMÁNYZATI FUNKCIÓ MEGNEVEZÉSE

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2

011220

Adó-, vám-és jövedéki igazgatás

3

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

4

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

5

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

6

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

7

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

8

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

9

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

10

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

11

045190

Közúti közlekedési eszközök műszaki vizsgálata

12

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

13

064010

Közvilágítás

14

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

15

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

16

082044

Könyvtári szolgáltatások

17

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

18

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

19

102050

Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

20

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

21

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

22

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

23

107051

Szociális étkeztetés

24

107052

Házi segítségnyújtás

25

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

27

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

3. melléklet

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Önkormányzati hatósági ügyekben hatásköre:

Települési támogatás, rendkívüli települési támogatás elbírálása, köztemetés elrendelése, térítési kötelezettség alóli részbeni, vagy teljes mentesítés.

2. A Képviselő-testület által a Társulásra átruházott hatáskörei

A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházott feladat- és hatáskör: Gondoskodik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33.-34. §-ában, és 37. §-37/A. §-ában meghatározott hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörök ellátásról.

1. függelék

Damak Község Önkormányzat Képviselő-testület tagjainak, tisztségviselőinek névsora

1. Polgármester: Tóth Szabolcs Balázs

2. Alpolgármester: Csihon Gábor

3. Képviselők: Birinyi Jánosné, Kovács László, Sándor Józsefné

2. függelék

Damak Község Önkormányzat Képviselő-testület
Bizottságának tagjai
Ügyrendi Bizottság:

1. Birinyi Jánosné képviselő (elnök)

2. Kovács László képviselő

3. Sándor Józsefné képviselő