Cegléd Város Önkormányzata 32/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

Cegléd Város Önkormányzata 32/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendeletea Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 12. 29 - 2021. 09. 30

Cegléd Város Önkormányzata 32/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

Cegléd Város Önkormányzata 32/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete[1]a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, és szervei

1. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), és más törvényben meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cegléd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. - Városháza

(3) Az Önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei gyakorolják.

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Cegléd közigazgatási területe.

(6) Az Önkormányzat közfeladatának, alaptevékenységeinek kormányzati funkciók rendje szerinti felsorolását a 9. melléklet rögzíti.

3. § A Képviselő-testület szervei:

  • a) a polgármester
  • b) a Képviselő-testület bizottságai:
    • ba) az öt tagú Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság (JÜB)
    • bb) a kilenc tagú Humán Bizottság (HB)
    • bc) a tizenegy tagú Gazdasági Bizottság (GB)
    • bd) az öt tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB)

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetések, az Önkormányzat hivatalos lapja, honlapja

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: arany szegéllyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú aranyszínű oroszlán.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, azúrkék színű, közepén a város címere, alsó harmadában arany színnel Cegléd felirat.

(4) Az Önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat, és azok képét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

5. § Az Önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Cegléd város címere látható, a köríven “Cegléd Város Önkormányzata” felirat olvasható.

6. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Ceglédi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja megjelenik kéthetente csütörtökön.

(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja térítésmentesen jelenik meg, amelyre jogosultak:

  • a) a lakóingatlanonként egy példányt a település lakosai,
  • b) nem helyi lakosa, amennyiben:
    • ba) a Képviselő-testület tagja,
    • bb) a Képviselő-testület bizottságának tagja,
    • bc) önkormányzati költségvetési szerv vezetője

(4) A Ceglédi Hírmondó tartalmazza különösen:

  • a) a képviselő-testület normatív és közérdekű határozatairól, önkormányzati rendelet elfogadásáról és hatályba lépéséről, valamint elérhetőségéről szóló tájékoztatást;
  • b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
  • c) a fontosabb társadalmi eseményekről szóló beszámolót
  • d) önkormányzati feladathoz kapcsolódó hirdetményt, közleményt.

(5) A Ceglédi Hírmondót évfolyamonként le kell fűzni, és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a város történetének tudományos kutathatóságát.

8. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.cegled.hu

3. Önkormányzati kapcsolatok

9. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező tevékenységében együttműködik a környékbeli önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal, valamint az önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja különösen a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat elsődlegesen a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban való részvételéről tárgyal a Képviselő-testület, úgy ezt megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, az alpolgármesterek vagy az erre felkért ideiglenes bizottság. Az eljárás során az Önkormányzat szakértői véleményt kérhet, és közgazdasági költség-haszon elemzést végez, vagy végeztet.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendő célt és megoldásának a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit.

(5) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

3a. A nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerinti működési feltételek

9/A. § (1) Cegléd Város Önkormányzata és Cegléd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) törvény keretei közt közigazgatási szerződést kötnek (a továbbiakban: megállapodás).

(2) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét az Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

9/B. § (1) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal e rendeletben, a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, valamint a megállapodásban szabályozottak szerint segíti.

(2) A Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat számára

  • a) a testületi működéshez és az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, a testületi működést kiszolgáló, tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt ingyenes helyiséghasználatot biztosít, amelynek részleteit a megállapodás rögzíti;
  • b) a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez kapcsolódó adminisztrációs, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását személyi állománya útján, munkaköri leírásban rendezetten biztosítja.

(3) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

  • a) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülései előkészítésével kapcsolatos feladatokat (pl. a meghívók, előterjesztések előkészítése, kézbesítése, a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítése, közzététele, törvényességi felterjesztése stb.);
  • b) a nemzetiségi önkormányzati döntések előkészítésével, nyilvántartásával, törvényességi felterjesztésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint
  • c) a nemzetiségi önkormányzat feladatellátásával, gazdálkodásával kapcsolatos érdemi és nyilvántartási, iratkezelési és közzétételi feladatokat.

(4) A (2) és (3) bekezdésben rögzített feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - az Önkormányzat viseli.

(5) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási és pénzügyi feladatainak ellátása a megállapodás szerint történik. A megállapodás rögzíti a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a kötelezettség- és felelősségvállalás kereteit.

9/C. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt az Önkormányzat Képviselő-testülete ülésén, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely a képviselt nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti.

(2) A nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges a Képviselő-testület alábbi döntéseihez:

  • a) nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntés meghozatalához,
  • b) olyan önkormányzati rendelet megalkotásához, amely a képviselt nemzetiséghez tartozó lakosságot e minőségében érinti.

(3) Az Önkormányzat munkatervét és a nemzetiségi önkormányzat munkatervét valamennyi települési és nemzetiségi képviselő rendelkezésére kell bocsátani.

4. Önkormányzati feladatok, a Képviselő-testület hatáskörének átruházása

10. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat az Mötv. 13. § (1) bekezdése, és más törvény állapít meg.

(2) Helyi közügy – amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe – önálló megoldását saját bevétel terhére kell teljesíteni.

11. § (1) Új önként vállalt helyi közügy önálló megoldását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat és az (1) bekezdésben rögzített feltételeket.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladat- és hatásköreit, és a más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt önállóan megoldott helyi közügyeket az 1. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a 3. § a) - f) pontjaiban meghatározott szerveire ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület által

állapítja meg.

13. § A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túlmenően:

  • a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi juttatás megállapítása;
  • b) feladat- és hatáskör vállalása, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt helyi közügy önálló megoldása, vagy az arról történő lemondás;
  • c) hitelfelvétel, kivéve a Képviselő-testület költségvetési szerveinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitelfelvétel;
  • d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, vagy gazdasági társaság megszűntetése.

5. A képviselők és bizottsági tagok díjazása

14. § (1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői és bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.

(2) A tiszteletdíj mértékéről a Képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt. A tiszteletdíj mértékét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) - (4)

II. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. Általános szabályok

15. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterrel együtt tizenöt tagú.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább nyolc fő folyamatosan jelen van.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület nem határozatképes, a testületi ülést változatlan napirendi pontokkal, öt napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) Kötelezettségszegésnek minősül a képviselő, bizottsági tag igazolatlan távolléte valamely ülésről, amennyiben távollétét legkésőbb az ülés megnyitása előtt nem jelzi az ülés levezető elnökének, vagy a polgármesternek.

(5) A hiányzás jellegének írásbeli, jelenléti íven történő minősítése a levezető elnök esetében a polgármester, tag esetében a levezető elnök feladata.

16. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület más intézményben kihelyezett ülést tarthat.

(4) A Képviselő-testület évente nyári ülésszünetet tart, melyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatja.

17. § A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból megválasztott alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

17/A. § A Képviselő-testület és a bizottság tagja, valamint a zárt ülésen részvételre jogosult más személy a zárt ülésen tudomására jutott adatot, információt és a szavazás eredményét a zárt ülésen részvételre nem jogosult személy tudomására nem hozhatja.

7. A munkaterv

18. § (1) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tervezetét az I. félév, illetve a II. félév munkaterv szerinti utolsó ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkaterv tartalmazza:

  • a) a testületi ülések, a közmeghallgatás, lakossági fórumok tervezett időpontját,
  • b) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat,
  • c) a Képviselő-testület határozata alapján tárgyalni javasolt napirendi pontokat,
  • c) a napirend elkészítéséért felelős személy, valamint az előterjesztő megnevezését.

(4) A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

  • a) az alpolgármestertől,
  • c) a bizottságtól
  • d) az önkormányzati képviselőktől,
  • e) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből javaslattétel ellenére kimaradtak.

8. A Képviselő-testület üléseinek összehívása

19. § (1) A Képviselő-testület munkaterv alapján, a nyári ülésszünet kivételével, havonta ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A munkaterv szerinti ülést lehetőleg minden hónap harmadik csütörtökére kell összehívni, amennyiben az ünnep vagy pihenőnap, akkor az azt követő munkanapra.

(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (négy fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a rendkívüli testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  • a) az önkormányzati képviselőket;
  • b) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselőt,
  • c) a bizottság nem képviselő tagját;
  • d) a jegyzőt;
  • e) a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőit;
  • f) a lakossági szervezetek képviselőit;
  • g) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit;

(2) A képviselő-testület ülésein az önkormányzati képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási joggal kell meghívni:

  • a) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselőt,
  • b) a jegyzőt,
  • c) a Hivatal vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőit;
  • d) Cegléd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnökét;
  • e) az önkormányzat 100 %-os, vagy többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét;
  • f) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges,
  • g) továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály teszik kötelezővé.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit hivatalos honlapján az ülés előtt öt nappal közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára az ülésen tanácskozási jogot biztosít.

21. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal korábban kell kézbesíteni.

(2) A 16. § (2) bekezdésének a) - d) pontjaiban feltüntetett meghívottak részére kézbesített meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket. Az egyéb meghívott részére csak annak a napirendnek az előterjesztését kell megküldeni, amelyre tekintettel a meghívót kapta, vagy amelynél közvetlenül érintett.

(3) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések időpontjáról és a várható napirendi pontokról a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal, a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni azzal, hogy a nyilvános ülés anyagai letölthetőek a honlapról, valamint megtekinthetőek a Hivatal jegyzői titkárságán.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó (rendkívüli testületi ülés). Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl.: telefon, fax, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal közölni kell.

9. Közmeghallgatás

22. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

  • a) a közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések közérdekű kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek;
  • b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
  • c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
  • d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzati költségvetési szerv székhelyén is sor kerülhet;
  • e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, lapzárta függvényében a hivatalos lap útján, valamint a hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

10. Lakossági fórumok

23. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közérdekű témában lakossági fórumot tart jogszabály előírása, vagy a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, adott tevékenységre, területre vonatkozó döntés előkészítésébe való bevonása okán.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

11. Az ülésvezetés szabályai, és a tanácskozás rendje

24. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések alapján, továbbá zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alapján.

25. § (1) A Képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 17. §-ban meghatározott rendben történik.

(2) Az ülést vezető elnök feladatai és jogosítványai:

  • a) Megnyitja, illetve berekeszti az ülést.
  • b) Megállapítja, és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet.
  • e) Előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot.
  • f) Napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
  • g) Kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek.
  • h) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja.
  • i) Hozzászóláskor megadja, vagy megvonja a szót, a Képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja.
  • j) Hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
  • k) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.
  • l) Ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok szövegszerű megfogalmazására, szavazásra bocsátás előtt megismételteti azt.
  • m) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja – előterjesztésük időrendjében – először a módosító indítványokat, majd az eredeti, valamint a módosításokkal korrigált döntési javaslatot.
  • n) Számszerűen megállapítja a szavazás eredményét.
  • o) Kihirdeti a döntést.
  • p) Beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról.
  • q) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozathozatal nélkül szavaz.
  • r) Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.

26. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

  • a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
  • b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
  • c) Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelezettségszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A képviselő-testületi ülést vezető elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

27. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, véleménynyilvánításával azonban a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A hallgatóság részéről hozzászólásra Képviselő-testület ülésén, a napirend megállapítása előtt, 9:30 órai kezdettel „Lakossági Félóra” keretében kerülhet sor, az ülést vezető elnök által meghatározott sorrendben. A hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad.

(4) Bizottsági ülésen a hallgatóság részéről a hozzászólási szándékot az ülés megnyitása előtt az ülést vezető elnöknél szóban vagy írásban lehet kezdeményezni, kizárólag az érintett napirend kapcsán. A hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad.

12. A napirend, hozzászólás

28. § (1) Az ülés napirendjét az ülést vezető elnök ismerteti a meghívó tartalmára, sürgősségi indítványra, visszavont előterjesztésre, valamint sorrend változásra tett indítványra való tekintettel. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

29. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület bármelyik tagja bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült ügyrendi kérdésre a választ a hozzászólások, a vita megkezdése előtt kell megadni.

30. § (1) A hozzászólásokra – a tárgyalt előterjesztést véleményező bizottság elnöke hozzászólását követően – a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. A bizottsági elnök minőségben hozzászóló, valamint a képviselő-csoport vezetője, távolléte esetén helyettese, ezt az időtartamot legfeljebb 5 perccel túllépheti. Ugyanazon napirend keretében a második felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Személyes tartalmú megjegyzés esetén 2 perces időtartamra bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.

(4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, továbbá a települési képviselő a módosító határozatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti a polgármestertől. A szünet időtartamát napirendenként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, e döntését a Képviselő-testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.

(8) Bármely képviselő-csoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján az ülést vezető elnök köteles szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.

13. Az előterjesztés

31. § (1) A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

  • a) önkormányzati rendelet-tervezet,
  • b) beszámoló, jelentés vagy javaslat,
  • c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,
  • d) tájékoztató,
  • e) interpelláció,
  • f) kérdés,
  • g) egyéb közlemények, információk, bejelentések.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

  • a) a polgármester, az alpolgármester,
  • b) a jegyző,
  • c) a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselői
  • e) a bizottság,
  • f) a települési képviselő.

(3) Döntést igénylő előterjesztést kizárólag írásban lehet benyújtani.

(4) A (2) bekezdésben jelzett előterjesztők olyan ügyben, amelyben a Képviselő-testület már döntött, lényeges új tény és körülmény felmerülése nélkül további előterjesztést, megismételt kérelem esetén sem terjeszthetnek a képviselő-testület elé.

(5) a képviselő-testületi és bizottsági meghívó, az előterjesztés, valamint a testületi és bizottsági ülés előkészítése szakmai követelményeinek szabályait a 8. melléklet állapítja meg.

14. A sürgősségi indítvány

32. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a (2) bekezdés b) pontjában felsoroltak bármelyike sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel. A Képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

  • a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig írásban nyújtható be a polgármesternél.
  • b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
    • ba) a polgármester,
    • bb) az alpolgármester(ek),
    • bc) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
    • bd) a képviselő-testület tagja,
    • be) a jegyző.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4) Amennyiben a testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy nem tűzi napirendre.

15. Kérdés, interpelláció

33. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselője adhat. A kérdések feltételére a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén, külön napirendi pont keretében kerül sor.

(2) A kérdést maximum 3 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás időtartama sem lehet több 3 percnél. A kérdésre az Mötv-ben megállapított határidőn belül köteles érdemi választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel, vagy nemmel nyilatkozik.

34. § (1) Az interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Az interpellációt a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülését megelőző harmadik nap 15:00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármesterek vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.

(4) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 3 percnél.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(9) Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(10) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.

16. A Képviselő-csoport

35. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező jelölő szervezethez tartozó képviselők – tevékenységük összehangolására – képviselő-csoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2) A képviselő-csoport alakítás joga – a feltételek megléte esetén – a független képviselőket is megilleti.

(3) Képviselő-csoportot legkevesebb kettő képviselő alakíthat.

(4) Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet a tagja.

(5) A képviselő-csoport megalakulását legkésőbb tizenöt napon belül a polgármesterhez kell írásban bejelenteni, a következő tartalommal:

  • a) a képviselő-csoport elnevezése,
  • b) a képviselő-csoport vezetője,
  • c) a képviselő-csoport vezetőjének helyettese,
  • d) a képviselő-csoport névsora.

(6) A képviselő-csoport megszűnését legkésőbb a következő képviselő-testület ülésére szóló meghívó kézbesítésének napján kell írásban a polgármesterhez bejelenteni.

17. A jegyzőkönyv

36. § (1) A Képviselő-testület üléséről számítógépes program használatával - hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben előírt követelmények mellett az alábbiakat:

  • a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
  • b) a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték,
  • c) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
  • d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
  • e) az ülés megnyitásának időpontját,
  • f) a napirendhez tartozó írásbeli előterjesztés, mint a jegyzőkönyv melléklete sorszámát,
  • g) a döntéshozatal módját,
  • h) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
  • i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
  • j) az ülés bezárásának az időpontját.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírásával bezárólag oldalszámmal kell ellátni oly módon, hogy az aktuális oldalszámmal egyidejűleg az összes oldal száma is megállapítható legyen.

37. § (1) A jegyzőkönyvet két példányban, írásban kell elkészíteni, ebből

  • a) az eredeti példányt az Mötv. alapján Pest Megyei Kormányhivatalnak fel kell terjeszteni a külön jogszabályban előírt elektronikus módon, majd évenként be kell kötni,
  • b) egy példányt a Hivatal iratkezelési szabályzata szerint ügyiratként kell kezelni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

  • a) a meghívót,
  • b) az előterjesztéseket,
  • c) az írásban benyújtott interpellációkat,
  • d) a jelenléti ívet,
  • e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvét - elektronikusan - meg kell küldeni:

  • a) a városi könyvtárnak, és egyidejűleg el kell helyezni az önkormányzat honlapján ;
  • b) mindazoknak a képviselőknek, akik ezt kérik, azon előterjesztésekkel együtt, amelyek a testületi ülésig nem álltak rendelkezésre.

38. § A jegyzőkönyv lapjait mellékleteivel együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható: az okirat jobb oldali margóját két helyen kilyukasztva, nemzeti színű zsinórt befűzve, és a hátoldalon az Önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával rögzítve.

III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE

18. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

39. § (1) A Képviselő-testület:

  • a) rendeletet alkot,
  • b) határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

  • a) a sürgősségi indítványról,
  • b) a napirend előtti témák elfogadásáról,
  • c) ügyrendi kérdésekről,
  • d) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
  • e) tájékoztató anyag elfogadásáról.

40. § (1) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal szavaznak, vagy élhetnek a „tartózkodás” lehetőségével.

(2) A Képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A nyílt szavazást a Képviselő-testület elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti.

41. § A Képviselő-testület tagja a vele szemben fennálló, az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettséget a döntéshozatal előtt bejelenti, ellenkező esetben a polgármester javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelezettségszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt

42. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(3) A titkos szavazás, írásban igazoltan átadott-átvett, borítékba helyezett, önkormányzati bélyegzővel ellátott szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • c) a szavazás során felmerült körülményeket,
  • d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

43. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

  • a) azt jogszabály írja elő, vagy
  • b) négy képviselő írásban benyújtott javaslatában indítványozza.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” felelettel szavaznak, illetve „tartózkodom” választ adnak.

(4) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő számítógépes rendszer által készített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

44. § Minősített többség – a Képviselő-testület legalább nyolc tagjának igen szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt rendelkezésen túlmenően a következő ügyek eldöntéséhez:

  • a) a gazdasági program elfogadása, módosítása;
  • b) kötvénykibocsátás, hitelfelvétel, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása – értékhatártól függetlenül;
  • c) minden nettó három millió forintot meghaladó értékű vagyonügylet, kötelezettségvállalás;
  • d) gazdálkodó szervezet alapítása, átszervezése, megszűntetése;
  • e) a Képviselő-testület munkatervének elfogadása, módosítása;
  • f) kitüntetések, címek adományozása, felterjesztés kitüntetésre;
  • g) önkormányzat által kiírt pályázat elbírálása;
  • h) önkormányzati hatósági ügy;
  • i) a nem kötelező helyi népszavazás elrendelése

19. A rendeletalkotás és határozathozatal szabályai

45. § Rendelet alkotását kezdeményezheti:

  • a) a képviselő-testület tagja
  • b) a képviselő-testület bizottságai
  • c) a polgármester,
  • d) a jegyző,
  • e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek,
  • f) helyi népszavazás.

46. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezet szövegét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat honlapján történő közzététellel. A véleményezésre a közzétételt követő naptól számítva legalább tizenöt napot kell biztosítani.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(5) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a testület dönt.

(6) Az érdemi véleményeket ismertetni kell a rendelettervezet indokolásában.

47. § (1) Az önkormányzati rendelet a képviselő-testületi ülést követően, a Hivatal hirdetőtábláján legalább két napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kifüggesztés időtartamába nem számít be a kifüggesztés és a levétel napja. A rendelet kihirdetésének időpontja a hirdetőtábláról való levétel napja.

(2) A rendelet hatályba léptető rendelkezésében fel kell tüntetni kihirdetésének módját.

(3) A polgármester veszélyhelyzetben alkotott önkormányzati rendelete haladéktalanul, a Hivatal hirdetőtábláján legalább két munkanapra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetésének időpontja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A polgármester veszélyhelyzetben alkotott önkormányzati rendeletét a kihirdetéssel egyidejűleg közzé kell tenni a www.cegled.hu honlap címlapján.

48. § (1) A hatályos önkormányzati rendeletek a városi könyvtárban, és az önkormányzat honlapján mindenki számára hozzáférhetőek.

(2) A rendeletalkotással (értelemszerűen a módosítással, kiegészítéssel) nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok a Hivatal feladatkörébe tartoznak.

(3) A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról legkésőbb a módosító rendelet kihirdetését követően, külön jogszabályban megállapított határidőn belül kell gondoskodni, a rendelet előzőleg hatályos, teljes szövegének elektronikus formátumban történő megőrzése mellett.

49. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek, és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

50. § (1) A jegyzőkönyvben rögzített képviselő-testületi határozatokat adott évben egyenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét, és zárójel közt a döntést meghozó képviselő-testületi ülés hónapját és napját, valamint az „Ök. határozat” megjelölést.

(2) A Képviselő-testület ülésén meghozott határozatokról egyenként jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni. A jegyzőkönyvi kivonatot legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kézbesíteni kell:

  • a) a végrehajtásért felelősöknek,
  • b) mindazoknak, akiket a határozat érint,
  • c) minden képviselőnek (elektronikus úton), valamint
  • d) egy példányt az évenkénti bekötésre.

(3) A határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a Hivatal feladata.

IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

20. A polgármester, az alpolgármester

51. § Cegléd Város Önkormányzatának polgármestere tisztségét főállásban látja el.

52. § A polgármester az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott hatáskörein túlmenően:

  • a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
  • b) véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben;
  • c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
  • d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat költségvetési szervei munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
  • e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
  • f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
  • g) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit
  • h) döntést hozhat a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:
    • ha) nettó három millió forintot meg nem haladó forrásfelhasználásról;
    • hb) a Hivatal vagy más önkormányzati költségvetési szerv jogszerű működését érintő ügyben, amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal, nem hozott döntést;
    • hc) két ülés közötti időszakban a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzat és költségvetési szerve, gazdálkodó szervezete vagyonát érintő halaszthatatlan kármegelőzés, kárenyhítés, vagy helyreállítás tekintetében.

53. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással egy főállású alpolgármestert választ, és egy további főállású alpolgármestert választhat.

21. A Képviselő-testület bizottságai

54. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.

(2) A bizottság elnökére a polgármester tesz személyi javaslatot.

(3) A bizottság képviselői mandátummal rendelkező tagjaira a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot.

(4) A bizottság képviselői mandátummal nem rendelkező (külső) tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(5) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.

(6) A bizottság elnökének vagy valamely tagjának visszahívásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.

(7) A Képviselő-testület állandó bizottságai elnevezését, tagjainak számát a 3. § b) pontja rögzíti, feladat- és hatáskörét a 4. melléklet állapítja meg.

(8) A bizottság nem képviselő tagját az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

55. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, továbbá az Mötv. 37. §-a szerinti összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

56. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot a kezdeményezést követő 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Együttes ülés esetén a bizottsági tagok közös meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

57. § (1) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke. A határozatokat adott évben egyenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét, és zárójel közt a bizottsági ülés hónapját és napját, valamint a bizottság rövidítését tartalmazó (pl. „GB határozat”) megjelölést.

(2) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

58. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a Képviselő-testületnek.

22. A jegyző, az aljegyző

59. § (1) A jegyző ellátja Cegléd és Kőröstetétlen településeken a jegyző feladatait.

(2) A jegyző vezeti a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalt.

(3) A jegyzőt Cegléd város polgármestere nevezi ki az Mötv. rendelkezései alapján.

60. § (1) Az aljegyzőt az Mötv. jegyzőre vonatkozó szabályai szerint, a jegyző javaslatára Cegléd város polgármestere nevezi ki.

(2) A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

61. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra

  • a) a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselői látják el az adott szervezeti egység ügyrendjébe tartozó jegyzői feladatokat a b) pontban foglalt kivétellel;
  • b) a jegyző munkáltatói jogkörbe tartozó feladatait a Pénzügyi Iroda vezetője látja el.

23. A közös önkormányzati hivatal

62. § (1) A képviselő-testület Köröstetétlen Község Önkormányzatával 2012. december 13-án megkötött megállapodás alapján 2013. január 1-jével közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület szerve, és ellátja Cegléd Város Önkormányzata, valamint Kőröstetétlen Község Önkormányzatának feladatait.

(3) A közös önkormányzati hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket.

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.

(5) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározását a 6. melléklet tartalmazza.

63. § (1) A közös önkormányzati hivatal ellátja a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a polgármester által meghatározott feladatokat.

(2) A települési képviselő a közös önkormányzati hivataltól a jegyző által igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a Hivatal köteles intézkedni, valamint tizenöt napon belül érdemi választ adni.

(3) A közös önkormányzati hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

24. Az önkormányzat társulásai

64. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a különböző társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezete, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) Az önkormányzat társulásait a 3. § nevesíti.

V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

25. A gazdasági program

65. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.

(2) A gazdasági program elkészítésére, tartalmára, elfogadására és felülvizsgálatára az Mötv. 116. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

26. Az önkormányzat vagyona

66. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény és más törvények mellett külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a lakosságot.

(4) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyairól, az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet feltételi szerint lehet rendelkezni.

(5) Cegléd Város Önkormányzata alapítói és tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

27. Az önkormányzat költségvetése

67. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása:

  • a) Az előterjesztés főbb elemei a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:
    • aa) a bevételi források,
    • ab) azok bővítésének lehetőségei,
    • ac) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű megoldásainak meghatározása,
    • ad) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
    • ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
    • af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
  • b) A képviselő-testület a bizottságok véleménye, esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit külön jogszabály állapítja meg.

68. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja.

69. § A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a 66. §-ban rögzített szabályok az irányadók.

28. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

70. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Hivatal látja el. E körben különösen:

  • a) a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési koncepciót, és az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
  • b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
  • c) igénylést nyújt be a Magyar Államkincstár felé, a normatív állami támogatásokra, valamint a pályázatokból elnyerhető támogatásokra,
  • d) felügyeli az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, ennek keretében gondoskodik azok pénzellátásáról,
  • e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, az önkormányzat törzsvagyonát elkülönített nyilvántartásban vezeti,
  • f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához,
  • g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat költségvetési szervei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről a kiskincstári rendszer alkalmazásával.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmény önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodik, a költségvetéssel biztosított pénzeszközeiket a finanszírozási és az előirányzat felhasználási tervnek megfelelően – a költségvetési rendeletben foglaltak szerint - használhatja fel. Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.

(3) A Hivatal, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.

71. § (1) Az önkormányzatnál külső ellenőrzést végezhetnek

  • a) az Európai Unió különböző szervezetei, az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében,
  • b) a Pest Megyei Kormányhivatal,
  • c) az Állami Számvevőszék,
  • d) a Magyar Államkincstár,
  • e) az uniós támogatások kezelését irányító hatóságok és a kifizető hatóságok.

(2) Az önkormányzat saját intézményei ellenőrzéséről a képviselő-testület

  • a) jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr tevékenysége,
  • b) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kiépítése,
  • c) könyvvizsgálat, valamint
  • d) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzési tevékenysége útján gondoskodik.

72. § (1) A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

  • a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
  • b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
  • c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(2) A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő- testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

VI. FEJEZET záró rendelkezések

29. Hatályba léptető rendelkezések

73. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet

(3) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, hat napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.


[1] A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2020. december 29-étől hatályos szöveg.