Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Radostyán Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2019. 01. 19

Radostyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I.Fejezet


Általános előírások

1. A rendelet hatálya és alkalmazása


1.§ (1) E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Radostyán Község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Radostyán közigazgatási területén a területek felhasználása, az építési telek kialakítása, valamint az építmények elhelyezése során – a vonatkozó hatályos jogszabályok megtartása mellett – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait jelen építési szabályzat rendelkezéseiben és mellékleteiben foglalt eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A Rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Építési övezetek beépítési paraméterei

b) 2. melléklet: Mezőgazdasági területek építési

                 paraméterei

c) 3. melléklet: SZT-1 jelű Szabályozási terv –

                 külterület (M 1:8 000)

d) 4. melléklet: SZ-2 jelű Szabályozási terv –

                 belterület (M 1: 4 000)

(4) A Rendelet függelékei:

 a) 1. Függelék: Az elégséges katasztrófavédelmi szint a

                 településen

(5) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

(6) A szabályozási terven

a) szabályozási tartalommal bíró ingatlannyilvántartási jeleket,

aa) a közigazgatási határ jelét

ab) belterületi határ jelét

ac) zárkert határ jelét

b) területi szabályozási elemeket

ba) közlekedési célú közterület határát,

bb) zöldterület határát,

bc) vízgazdálkodási terület határát

építési övezet, övezet határként kell kezelni.

(7) A rendelet előírásait a többi vonatkozó további önkormányzati rendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(8) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervek módosításával van lehetőség.

(9) Az adottságtól függő beépítési módot és építési használati határértéket a főépítész egyedileg írásban határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű, önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület.

2. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.

3. Melléképület: a telek és a telken álló fő építmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő szerepű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások


3.§ (1) A szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása szükséges a hozzá csatlakozó és általa kiszolgált telkek beépíthetőségéhez.

(2) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kiépítése során biztosítani kell

a) legalább az egyoldali járdát a vegyes használatú utak kivételével,

b) a 10,0 m-es szabályozási szélesség elérése esetén legalább egyoldali fasort, vagy zöld sávot,

c) a felszíni vizek árokkal, csapadékcsatornával való elvezetését, vagy helyben szikkasztását.

(3) Azon közintézmények, közforgalmú szolgáltatók, melyek telkén belül nem lehet az előírás szerinti parkolók számát kialakítani, a szükség szerinti parkolást 300 m-es körzetben közterületen, egyéb telken, vagy önkormányzati megállapodás szerint más helyen kell biztosítani.

(4) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel lehet ellátni. A

burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

(5) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(6) Építési telek megközelítésére, és közmű elhelyezésére közforgalom számára megnyitott magánutat lehet kialakítani. A magánutat a közutak tervezésére vonatkozó szabványokban, előírásokban foglaltak betartása mellett lehetséges. A magánút minimális szélességi 3 méter.

(7) A közterületen kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolattal el nem látott felületnek - a fa törzse körül

min. 1,0 m szélességben - legalább 3m2/fa méretűnek kell lennie.


4.§ (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a külön előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével és a használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

a) közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak, alul- és felüljárók, hidak,

b) köztárgyak, így különösen szobor, emlékmű, kút,

   szakrális elem, emlékjel, utcabútor, hulladék gyűjtő,

c) egyéb köztárgyak, közvilágítási,

   közlekedésirányítási, hírközlési műtárgyak,

d) esővédő, utas-váró, telefonfülke,

e) alkalmi vásárok építményei,

f) vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz,

g) reklámhordozó, hirdető berendezés a településképi rendeletben meghatározottak szerint,

h) park és játszótér építményei.

4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások


5.§ (1) A település régészeti érdekű területeit a szabályozási tervlapok és az 1. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti érdekű területeken e rendelet és a külön jogszabályokban meghatározottak  szerint kell eljárni.

(3) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését be kell jelenteni az illetékes járási örökségvédelmi hatóságnál.

(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység végzése  próbafeltáráshoz kötött. A próbafeltárás eredményétől függően a földmunkával járó tevékenység csak régészeti szakfelügyelet biztosítása mellett folytatható.

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


6.§ (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület (a továbbiakban: értékes terület) megóvását biztosítani kell. Az értékes területeken a külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

(4) A szabályozási terveken jelölt ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetével érintett területeken épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetéhez tartozó terület esetében a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájérték jellegű és művi értékek megóvását.

6. Környezetvédelmi előírások


7.§ (1) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.

(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(4) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.


 8.§ (1) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.

(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.


9.§ (1) Az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57. (IV. 30.) VM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat szerint meghatározott 5 vagy annál több állategység tartására szolgáló épület a meglévő belterület határától 300 m távolságon belül nem helyezhető el. Az egy telken levő állattartásra szolgáló épületek állategység száma egybeszámítandó.


10.§ (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet

a) lakóterületet, vegyes területet, sport célú és temető különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá

b) természetvédelmi szempontból értékes területet - országos védelem alatt álló természeti területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és az ökológiai folyosó területet.

(2) Az országos védett természeti területek, valamint az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosó területei levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

7. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások


11. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett, nagyvízi meder övezetével érintett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

a)  az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak és

b) az épületek létesítésénél, az alapozási/vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül,

c) vagy a vízelvezetés, belvízrendezés a teljes telektömbre vonatkozóan megvalósul.

2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja.

(3) Terepszint alatti építmény az (1) bekezdésben meghatározz területeken kizárólag csak – a statikailag méretezett - talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.  Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kár ne okozzon.

12. § (1) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen bármilyen építési, tereprendezési tevekénység végzése geotechnikai-talajtani vizsgálatok alapján történhet.

(2) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen emberi tartózkodás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(4) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen a csapadékvizek elszikkasztása nem megengedett, valamint ezeken a területeken az építés feltétele a közüzemi szennyvízelvezetés megléte közegészségügyi szempontok alapján.

(5) A felszínmozgás által veszélyeztetett területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését Radostyán Község Önkormányzatánál be kell jelenteni.


13. § (1) Az alábányászott vagy bányatelekkel érintett területen építési, tereprendezési tevekénységet végezni geotechnikai-talajtani vizsgálatok alapján, az abban meghatározott módon lehet.

(2) Az alábányászott, illetve bányatelekkel érintett területen bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését Radostyán Község Önkormányzatánál be kell jelenteni.

8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások


14. § (1) Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telkek - közműépítmények elhelyezése érdekében, valamint közterület vagy közforgalom céljára átadott magánút számára – kialakíthatók.

(2) Ha a kialakult építési telek mérete kisebb az építési övezeti előírás által meghatározott kialakítható legkisebb területnél, akkor a telek területe kizárólag a szabályozási terv alapján történő közterületi határrendezés végrehajtása érdekében csökkenthető.

(3) Az építési övezetekben a szabályozási terven meghatározott közterület kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezeti előírásoktól eltérő méretűek is lehetnek.

(4) Nyúlványos, nyeles telek újonnan nem alakítható ki.

(5)Telekalakítás során nem alakulhat ki új zárványtelek, vagy – közlekedési, közműtelek kivételével – új úszótelek.


15. § Nem kötelező telekhatárt létrehozni az övezethatár, illetve az építési övezet határa mentén. A különböző övezet és építési övezet területén csak a saját övezet építési előírásának megfelelő paraméterek (beépítési mérték, beépítési magasság, kötelező zöldfelületi arány) érvényesíthetők. Az építési hely az övezetek saját területén belül értelmezendő.

9. Közművek előírásai


16. § (1) A szennyvízhálózat kiépítéséig a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is elfogadható, zárt szennyvíztároló elhelyezhető.

(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a teljes közművesítettség alkalmazása mellett lehet.

(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz, vagy távhő hiánya megújuló energia hasznosításával kiváltható.

(4) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

10. Építés általános szabályai


17. § (1) Építési telken melléképület önállóan, főépület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha a létesítése az övezetben elhelyezhető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó főépület övezeti előírás szerinti telepítését nem akadályozza, vagy lehetetleníti el, illetve az utcaképet nem zavaró módon kerül elhelyezésre.

(2) Az épület legmagasabb pontja – ide nem értve a technológiai jellegű építményeket és épületszerkezeteket – nem lehet nagyobb az övezetre meghatározott beépítési magasság 175%-ánál.

(3) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül annak 50%-os mértékéig létesíthető.

(5) A saroktelkek megengedett legnagyobb beépítettsége – a magasabb rendű jogszabályokban meghatározottak keretei között - 10 %-al növelhető.

(6) Nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

(7) Meglévő, - lakóépülettel rendelkező ingatlan esetében az építési övezeti előírásokban meghatározott kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, - telek az építési övezetei paraméter és védőtávolságok betartásával a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül beépíthető.

(8) Újonnan beépítésre kerülő telek csak abban az esetben építhető be amennyiben:

a) a telek területe eléri az övezeti előírásokban meghatározott minimálisan kialakítandó telekterület méretét,

b) a telek szélessége eléri a minimális 12 métert.

(9) Az ingatlanon kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros fasor telepítését jelenti. Lakóterületen belül egyszintes növényállomány alakítandó ki.

b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.


18.§ (1) A telek korlátozottan beépíthető, kötelezően zöldfelülettel fedett részén épület, - kerítés kivételével - építmény nem létesíthető.

(2) A telek kötelezően zöldfelülettel fedett részét legalább 90 százalékban növényzettel fedetten kell kialakítani, és

a) általános gazdasági területek esetében annak legalább 75 százalékát háromszintes növényállománnyal kell beültetni,

b) kereskedelmi szolgáltató területek esetében annak legalább 75 százalékát kétszintes növényállománnyal kell beültetni,

c) lakó ingatlanok esetében annak legalább 30 százalékát háromszintes növényállománnyal kell beültetni.

 (3) A vízfolyások, csatornák, holtágak parti sávját érintő, a telkek kötelezően zöldfelülettel fedett területrészein a (2) bekezdésben szereplő háromszintes növényállomány helyett egyszintes gyepszintű növényzetet kell kialakítani.


19. § A szabályozási terveken jelölt védelmi sávokban épületet, építményt elhelyezni kizárólag a védett építmény, műtárgy tulajdonosának, üzemeltetőjének a hozzájárulásával és az önkormányzat, valamint az illetékes építésügyi hatósághoz történő bejelentés megtétele melle lehet.

11. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei


20. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni

védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján a község II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szintet az 1. függelékben foglalt táblázat tartalmazza.


II. Fejezet

Részletes övezeti előírások

12. Építési övezetek előírásai


21. § (1) A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:

a) lakóterület, ezen belül

aa) falusias lakóterület (Lf),

 b) vegyes terület, ezen belül

 ba) településközpont terület (Vt),

 c) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),

 d) általános gazdasági

 e) különleges terület, ezen belül

 ea) különleges sportcélú terület (Ksp),

 eb) Különleges pincés terület (Kpi)

 ec) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

(2) Az építési övezetek telkeinek kialakítható legkisebb területét, beépítési módját, a beépítettség megengedett mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét és a zöldfelület legkisebb mértékét az 1. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

22. § Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:

a) köztárgy (utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke,  árusító automata),

b) díszmű (szobor, kereszt, emlékmű, szökőkút, vízmedence, zászlórúd),

c) nyomvonal jellegű építmény,

d) közmű és közműpótló műtárgy,

e) vízgazdálkodási műtárgy,

f) megújuló energiaforrások műtárgya,

g) kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgy,

h) geodéziai jel,

i) fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat építményei,

j) segélyhívó, valamint

k) nyilvános illemhely.

13. Lakóterületek


23. § (1) Lakóterületen lakóépület legfeljebb 300 m2 alapterületig helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 10%-a.

14. Falusias lakóterület (Lf)


24. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(4) A falusias lakóterület építési övezeteiben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség. 

(5) A terület építési telkein 250 m2 telekhányadonként egy, de legfeljebb három rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(6) Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni, ahol az előkerti határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,5 méteren belül kell elhelyezni.

(8) A szabályozási terven külön nem jelölt építési helyek esetében az építési telek területén belül az építési helyet a következők szerint kell meghatározni:

a) az előkert mélysége

 aa) új telekalakítású területen 5,0 m,

 ab) meglévő utcákban a kialakult állapothoz igazodó,

 b) az oldalkert szélessége

 ba) új telekalakítású területen és a legalább 20,0 m szélességű meglévő telkek esetében legalább 4,5 m,

 bb) 12,0-20,0 m közötti telekszélesség esetén legalább 4,0 m

 bc) 12,0 m-nél keskenyebb telkek esetében legalább 3,5 m,

c) a hátsókert mélysége

ca) a telek utcavonaltól mért 50,0 m-en túli része hátsókertként kezelendő,

cb) a 25 m-nél rövidebb telkek esetében a hátsókert mérete o méter.

(9) Lf-II és Lf-III jelű építési övezetekben keresztcsűr építhető.

(10) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól 25,0 méter távolságon túl helyezhető el.

(11) A lakóterületen az utcafronti telekhatártól mért 25,0 méter távolságig állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(12) Az Lf-III jelű építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület és építmény bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, épületmagassága a 2,5 métert, állatkifutó területe a 15 m2-t.

Vegyes terület

15. Településközpont terület (Vt)


25. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb

közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató,

f) sport

g) kézműipari,

h) termelő kertészeti, valamint

i) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el

 a) üzemanyagtöltő,

b) tárgyatároló,

c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló és

d) önálló parkoló-terület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb járművek számára.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) A terület építési telkein 250 m2 telekhányadonként egy, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(6) Az előkerti előkerti határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,5 méteren belül kell elhelyezni.

(8) Az építési övezetben az utcafronti telekhatártól mért 25 méter távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület építmény nem helyezhető el.

(7) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület és építmény bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, épületmagassága a 2,5 métert, állatkifutó területe a 15 m2-t.

(12) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól 25,0 méter távolságon túl helyezhető el.

16. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)


26. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

a) igazgatási, egyéb irodaépület,

 b) sportépítmény,

 c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és

 d) egyéb közösségi szórakoztató

 épület is.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, valamint

b) trágyatároló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás – a beépíthető terület 10%-áig – kialakítható.

(5) Az építési telken megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.

(6) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(7) Az építési telken az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el, kivéve ha a szomszédos telek ipari területbe tartozik.

17. Általános gazdasági terület (Gá)


27. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

18. Különleges temető terület (Kt)


28. § (1) A különleges temető terület elsősorban települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

a) hitéleti

 a) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,

 b) sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,

 c) iroda, üzemeltetési és szociális,

d) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység céljú

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.

(4) A építési övezet telkeinek minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) Az új sírhelytáblák úgy jelölendők ki, hogy a kerítés mellett 30 m széles fásított védőterület kialakítható legyen.

(6) Az építési övezetben a beépítés feltétele a hinyos közművesítettség.

(7) Harangtorony, harangláb és templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 méter.


19. Különleges pincés terület (Kpi)


29. § (1) A különleges pincés terület elsősorban a szőlőtermeléshez, -feldolgozás és –tároláshoz kapcsolódó pincék és borházak elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a borturizmushoz kapcsolódó:

 a) vendéglátó,

 c) kulturális, közösségi szórakoztató

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Úszótelek esetén a telek terület 100%-a beépíthető.

20. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmg)


30. § (1) A különleges mezőgazdasági terület a meglévő és új onnan létesülő erdő és mezőgazdasági üzemek (majorok) területe, ahol elsősorban az erdő és mezőgazdasági termékek feldolgozására, tárolására, az erdő és mezőgazdasági gépek tárolására, javítására, nagyüzemi álltatartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben az erdő és mezőgazdasági termeléssel összefüggő ipari célú építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a hiányos közművesítettség.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.

21. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai


31. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:

a) Közlekedési és közműterület

b) Zöldterület (Z)

c) Erdőterület

 ca) Védelmi erdő (Ev)

 cb) Gazdasági erdő (Eg)

 d) Mezőgazdasági területek

 da) Általános mezőgazdasági övezet – jellemzően szántó műveléssel (Má-sz)

 db) Általános mezőgazdasági övezet jellemzően természetközeli állapotú gyepgazdálkodással  (Má-gy)

 dc) Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)

 e) Vízgazdálkodási terület (V)

22. Közlekedési és közműterület (Köu)


32. § (1) A közlekedés és a közmű terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás épület a telek legfeljebb 2 %-os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(3) Az övezetben lakás nem helyezhető el.

(4) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) A közutak osztályba sorolása a következő:

a) Országos mellékút: 2517 j. Sajószentpéter-Parasznya-Miskolc összekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Rákóczi Ferenc utca)

b) Országos mellékút: 2517 j. Sajószentpéter-Parasznya-Miskolc összekötő út külterületen (meglévő) K.V.B

c) Országos mellékút: 25134 j. Radostyán bekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Táncsics Mihály u. – Kossuth Lajos u.)

d) Külterületi feltáró utak, kiszolgáló utak: K.VI.C

e) Tervezett lakó utak: B.VI.d.B, B.VI.d.C

f) Gyalogút: B.VIII.C

(6) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

a) 2517 j. Sajószentpéter-Parasznya-Miskolc összekötő út: meglevő szélesség a szabályozási tervlapon jelölt kiigazításokkal.

b) 25134 j. Radostyán bekötő út: meglevő szélesség

c) A kiszolgáló és lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplő kiigazításokat.

d) Az új kiszolgáló utak szükséges szabályozási szélessége: 12,0-16,0 m;

e) Az új gyalogút szabályozási szélessége legalább: 3,0 m;

(6) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki:

a) 2517 jelű országos mellékút mentén

(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell kiépíteni.

(8) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(9) A védőtávolság    külterületen a külterületi feltáró utak számára az úttengelytől számított 10-10 m, amit szabadon kell hagyni.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

23. Zöldterület


33. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkk jelű közkert sajátos használatú zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatával összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető építmény - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal összhangban:

a) kulturális, közösségi szórakoztató

b) oktatási, nevelési

c) vendéglátó

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) A közkert övezetben a telek terültének legalább 65%-át zöldfelülettel fedetten szükséges kialakítani.

(6) Az övezetben épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.

(7) A közkert övezetben játszó és sporteszközök építményei elhelyezhetők.

24. Erdőterület (Ev,Eg)


34. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdő területfelhasználási célja szerint:

a) védelmi (Ev),

b) gazdasági (Eg)

lehet.

25. Mezőgazdasági terület


35. § (1) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület sajátos használati célja szerint:

a) Általános

aa) Má-sz jelű általános szántó

ab) Má-gy jelű általános gyepművelésű,

ac) Má-b jelű belterületi szántó

b) Kertes

ba) Mk-jelű kertes

mezőgazdasági terület lehet.

(2) A mezőgazdasági területen vízállás, mocsár, nádas művelési ág esetén épület nem helyezhető el.

(3) A mezőgazdasági területeken kialakítható legkisebb telek területét, beépítési módját, a beépítettség megengedett mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét a 2. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

(5) Má-sz jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki, lakóépület nem helyezhető el.

(6) Má-gy jelű övezetben lakóépület 10.000 m2-t meghaladó területű telken legfeljebb a telek területének 3%-os mértékéig helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(7) Mk jelű övezetben lakóépület

a) 12 méter telekszélesség,

b) 1000 m2 teleknagyság

c) részleges közművesítettség

megléte esetén helyezhető el.

Az övezet telkein lakó rendeltetési egységből csak egy helyezhető el, 10 %-os beépítettséggel de a bruttó alapterület a 300 m2-t nem haladhatja meg. A beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(8) Mk jelű övezetben terepszint alatti építmény építési helyen belül a telek terület 20%-os mértékéig elhelyezhető.

26. Vízgazdálkodási terület (V)


36. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a V jelű vízgazdálkodási területek.

 (2) A V jelű övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) Vízgazdálkodási területen a patakok part éleitől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 m széles parti sávot kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásoknál, illetve a többi vízfolyásnál 3,0 méteres parti sávot szabadon kell hagyni külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezen területeken állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fás szárú, növények telepítése tilos.


III. Fejezet


Záró rendelkezések


37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

38. § Hatályát veszti a Radostyán helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/2004. (VII.09.) Ör. számú rendelet.

                    

Kelemen József                                                                             Varga Vincéné

polgármester                                                                                      jegyző