1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Radostyán Község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Radostyán közigazgatási területén a területek felhasználása, az építési telek kialakítása, valamint az építmények elhelyezése során – a vonatkozó hatályos jogszabályok megtartása mellett – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait jelen építési szabályzat rendelkezéseiben és mellékleteiben foglalt eltérésekkel, illetve kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A Rendelet mellékletei:

(4) A Rendelet függelékei: 1. Függelék: Az elégséges katasztrófavédelmi szint a településen

(5) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

(6) A szabályozási terven

(7) A rendelet előírásait a többi vonatkozó további önkormányzati rendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(8) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervek módosításával van lehetőség.

(9) Az adottságtól függő beépítési módot és építési használati határértéket a főépítész egyedileg írásban határozza meg.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása szükséges a hozzá csatlakozó és általa kiszolgált telkek beépíthetőségéhez.

(2) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kiépítése során biztosítani kell

(3) Azon közintézmények, közforgalmú szolgáltatók, melyek telkén belül nem lehet az előírás szerinti parkolók számát kialakítani, a szükség szerinti parkolást 300 m-es körzetben közterületen, egyéb telken, vagy önkormányzati megállapodás szerint más helyen kell biztosítani.

(4) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel lehet ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

(5) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(6) Építési telek megközelítésére, és közmű elhelyezésére közforgalom számára megnyitott magánutat lehet kialakítani. A magánutat a közutak tervezésére vonatkozó szabványokban, előírásokban foglaltak betartása mellett lehetséges. A magánút minimális szélességi 3 méter.

(7) A közterületen kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolattal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 3m2/fa méretűnek kell lennie.

4. § (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a külön előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével és a használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

5. § (1) A település régészeti érdekű területeit a szabályozási tervlapok és az 1. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti érdekű területeken e rendelet és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését be kell jelenteni az illetékes járási örökségvédelmi hatóságnál.

(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység végzése próbafeltáráshoz kötött. A próbafeltárás eredményétől függően a földmunkával járó tevékenység csak régészeti szakfelügyelet biztosítása mellett folytatható.

6. § (1) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület (a továbbiakban: értékes terület) megóvását biztosítani kell. Az értékes területeken a külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

(4) A szabályozási terveken jelölt ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetével érintett területeken épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetéhez tartozó terület esetében a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájérték jellegű és művi értékek megóvását.

7. § (1) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.

(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(4) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

8. § (1) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.

(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

9. § (1) Az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57. (IV. 30.) VM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat szerint meghatározott 5 vagy annál több állategység tartására szolgáló épület a meglévő belterület határától 300 m távolságon belül nem helyezhető el. Az egy telken levő állattartásra szolgáló épületek állategység száma egybeszámítandó.

10. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet

(2) Az országos védett természeti területek, valamint az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosó területei levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők. E területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

11. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett, nagyvízi meder övezetével érintett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

(3) Terepszint alatti építmény az (1) bekezdésben meghatározz területeken kizárólag csak – a statikailag méretezett - talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kár ne okozzon.

12. § (1) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen bármilyen építési, tereprendezési tevekénység végzése geotechnikai-talajtani vizsgálatok alapján történhet.

(2) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen emberi tartózkodás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(4) A felszínmozgás által veszélyeztetett területen a csapadékvizek elszikkasztása nem megengedett, valamint ezeken a területeken az építés feltétele a közüzemi szennyvízelvezetés megléte közegészségügyi szempontok alapján.

(5) A felszínmozgás által veszélyeztetett területeken bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését Radostyán Község Önkormányzatánál be kell jelenteni.

13. § (1) Az alábányászott vagy bányatelekkel érintett területen építési, tereprendezési tevekénységet végezni geotechnikai-talajtani vizsgálatok alapján, az abban meghatározott módon lehet.

(2) Az alábányászott, illetve bányatelekkel érintett területen bármilyen földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a tevékenység végzését Radostyán Község Önkormányzatánál be kell jelenteni.

14. § (1) Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telkek - közműépítmények elhelyezése érdekében, valamint közterület vagy közforgalom céljára átadott magánút számára – kialakíthatók.

(2) Ha a kialakult építési telek mérete kisebb az építési övezeti előírás által meghatározott kialakítható legkisebb területnél, akkor a telek területe kizárólag a szabályozási terv alapján történő közterületi határrendezés végrehajtása érdekében csökkenthető.

(3) Az építési övezetekben a szabályozási terven meghatározott közterület kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezeti előírásoktól eltérő méretűek is lehetnek.

(4) Nyúlványos, nyeles telek újonnan nem alakítható ki.

(5) Telekalakítás során nem alakulhat ki új zárványtelek, vagy – közlekedési, közműtelek kivételével – új úszótelek.

15. § Nem kötelező telekhatárt létrehozni az övezethatár, illetve az építési övezet határa mentén. A különböző övezet és építési övezet területén csak a saját övezet építési előírásának megfelelő paraméterek (beépítési mérték, beépítési magasság, kötelező zöldfelületi arány) érvényesíthetők. Az építési hely az övezetek saját területén belül értelmezendő.

16. § (1) A szennyvízhálózat kiépítéséig a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is elfogadható, zárt szennyvíztároló elhelyezhető.

(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a teljes közművesítettség alkalmazása mellett lehet.

(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz, vagy távhő hiánya megújuló energia hasznosításával kiváltható.

(4) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

17. § (1) Építési telken melléképület önállóan, főépület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha a létesítése az övezetben elhelyezhető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó főépület övezeti előírás szerinti telepítését nem akadályozza, vagy lehetetleníti el, illetve az utcaképet nem zavaró módon kerül elhelyezésre.

(2) Az épület legmagasabb pontja – ide nem értve a technológiai jellegű építményeket és épületszerkezeteket – nem lehet nagyobb az övezetre meghatározott beépítési magasság 175%-ánál.

(3) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül annak 50%-os mértékéig létesíthető.

(5) A saroktelkek megengedett legnagyobb beépítettsége – a magasabb rendű jogszabályokban meghatározottak keretei között - 10 %-al növelhető.

(6) Nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

(7) Meglévő, - lakóépülettel rendelkező ingatlan esetében az építési övezeti előírásokban meghatározott kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, - telek az építési övezetei paraméter és védőtávolságok betartásával a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül beépíthető.

(8) Újonnan beépítésre kerülő telek csak abban az esetben építhető be amennyiben:

(9) Az ingatlanon kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

18. § (1) A telek korlátozottan beépíthető, kötelezően zöldfelülettel fedett részén épület, - kerítés kivételével - építmény nem létesíthető.

(2) A telek kötelezően zöldfelülettel fedett részét legalább 90 százalékban növényzettel fedetten kell kialakítani, és

(3) A vízfolyások, csatornák, holtágak parti sávját érintő, a telkek kötelezően zöldfelülettel fedett területrészein a (2) bekezdésben szereplő háromszintes növényállomány helyett egyszintes gyepszintű növényzetet kell kialakítani.

19. § A szabályozási terveken jelölt védelmi sávokban épületet, építményt elhelyezni kizárólag a védett építmény, műtárgy tulajdonosának, üzemeltetőjének a hozzájárulásával és az önkormányzat, valamint az illetékes építésügyi hatósághoz történő bejelentés megtétele melle lehet.

20. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján a község II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A településen az elégséges védelmi szintet az 1. függelékben foglalt táblázat tartalmazza.

21. § (1) A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:

(2) Az építési övezetek telkeinek kialakítható legkisebb területét, beépítési módját, a beépítettség megengedett mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét és a zöldfelület legkisebb mértékét az 1. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

22. § Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:

23. § (1) Lakóterületen lakóépület legfeljebb 300 m2 alapterületig helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 10%-a.

24. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

(3) Falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(4) A falusias lakóterület építési övezeteiben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) A terület építési telkein 250 m2 telekhányadonként egy, de legfeljebb három rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(6) Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni, ahol az előkerti határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,5 méteren belül kell elhelyezni.

(8) A szabályozási terven külön nem jelölt építési helyek esetében az építési telek területén belül az építési helyet a következők szerint kell meghatározni:

(9) Lf-II és Lf-III jelű építési övezetekben keresztcsűr építhető.

(10) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól 25,0 méter távolságon túl helyezhető el.

(11) A lakóterületen az utcafronti telekhatártól mért 25,0 méter távolságig állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(12) Az Lf-III jelű építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület és építmény bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, épületmagassága a 2,5 métert, állatkifutó területe a 15 m2-t.

25. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) A terület építési telkein 250 m2 telekhányadonként egy, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(6) Az előkerti határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,5 méteren belül kell elhelyezni.

(8) Az építési övezetben az utcafronti telekhatártól mért 25 méter távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület építmény nem helyezhető el.

(7) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület és építmény bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, épületmagassága a 2,5 métert, állatkifutó területe a 15 m2-t.

(12) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól 25,0 méter távolságon túl helyezhető el.

26. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül:

(4) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás – a beépíthető terület 10%-áig – kialakítható.

(5) Az építési telken megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.

(6) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(7) Az építési telken az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el kivéve, ha a szomszédos telek ipari területbe tartozik.

27. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

28. § (1) A különleges temető terület elsősorban települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(3) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.

(4) A építési övezet telkeinek minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) Az új sírhelytáblák úgy jelölendők ki, hogy a kerítés mellett 30 m széles fásított védőterület kialakítható legyen.

(6) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(7) Harangtorony, harangláb és templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 méter.

29. § (1) A különleges pincés terület elsősorban a szőlőtermeléshez, -feldolgozás és –tároláshoz kapcsolódó pincék és borházak elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a borturizmushoz kapcsolódó:

(3) Úszótelek esetén a telek terület 100%-a beépíthető.

30. § (1) A különleges mezőgazdasági terület a meglévő és új onnan létesülő erdő és mezőgazdasági üzemek (majorok) területe, ahol elsősorban az erdő és mezőgazdasági termékek feldolgozására, tárolására, az erdő és mezőgazdasági gépek tárolására, javítására, nagyüzemi álltatartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(3) Az építési övezetben az erdő és mezőgazdasági termeléssel összefüggő ipari célú építmény elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a hiányos közművesítettség.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.

31. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:

32. § (1) A közlekedés és a közmű terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás épület a telek legfeljebb 2 %-os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(3) Az övezetben lakás nem helyezhető el.

(4) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) A közutak osztályba sorolása a következő:

(6) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(6) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki: 2517 jelű országos mellékút mentén

(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell kiépíteni.

(8) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(9) A védőtávolság külterületen a külterületi feltáró utak számára az úttengelytől számított 10-10 m, amit szabadon kell hagyni.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

33. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkk jelű közkert sajátos használatú zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatával összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető építmény - az (1)–(2) bekezdésben foglaltakkal összhangban:

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) A közkert övezetben a telek terültének legalább 65%-át zöldfelülettel fedetten szükséges kialakítani.

(6) Az övezetben épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.

(7) A közkert övezetben játszó és sporteszközök építményei elhelyezhetők.

34. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdő terület felhasználási célja szerint:

35. § (1) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület sajátos használati célja szerint:

(2) A mezőgazdasági területen vízállás, mocsár, nádas művelési ág esetén épület nem helyezhető el.

(3) A mezőgazdasági területeken kialakítható legkisebb telek területét, beépítési módját, a beépítettség megengedett mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét a 2. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

(5) Má-sz jelű övezetben birtokközpont nem alakítható ki, lakóépület nem helyezhető el.

(6) Má-gy jelű övezetben lakóépület 10.000 m2-t meghaladó területű telken legfeljebb a telek területének 3%-os mértékéig helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(7) Mk jelű övezetben lakóépület

(8) Mk jelű övezetben terepszint alatti építmény építési helyen belül a telek terület 20%-os mértékéig elhelyezhető.

36. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a V jelű vízgazdálkodási területek.

(2) A V jelű övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) Vízgazdálkodási területen a patakok part éleitől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 m széles parti sávot kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásoknál, illetve a többi vízfolyásnál 3,0 méteres parti sávot szabadon kell hagyni külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére. Ezen területeken állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fás szárú, növények telepítése tilos.

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

38. § Hatályát veszti a Radostyán helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/2004. (VII.09.) Ör. számú rendelet.