Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (V.21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 21- 2023. 09. 14Mátraszentimre Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (V.21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mátraszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
A helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, a helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
1. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában egy éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
3. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha:
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy
b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
e) magasabb fokú védettséget kap
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
4. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
3. Helyi védelem meghatározása
5. § (1) A rendelet nem állapít meg helyi területi védelmet.
(2) A rendelet nem állapít meg helyi egyedi védelmet.
4. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása
6. § (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.
Településképi követelmények
5. Településképi szempontból eltérő karakterű területek lehatárolása
7. § (1) A településképi szempontból eltérő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter és egyéb helyi adottság alapján a területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Mátraszentimre közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű településrészekre osztott:
a) belterület karakterterületei:
aa) hegyi falu övezet
ab) üdülőfalu övezet
ac) hétvégi házas övezet
ad) különleges turisztikai övezet
b) külterület karakterterületei:
ba) egyéb külterület
bb) különleges turisztikai övezet
6. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását jelen rendelet 1-5. melléklete tartalmazza.
(2) Mátraszentimre közigazgatási területén az alábbi településképi szempontból meghatározó területek találhatóak:
a) Mátraszentimrén a Rákóczi Ferenc utca és Deák Ferenc utca teljes hossza,
b) Galyatetőn a Kodály Zoltán sétány teljes hossza,
c) Fallóskúton a Kápolna utca teljes hossza,
d) Mátraszentlászlón a Kossuth Lajos utca teljes hossza és a Három falu templomának környezte, az alábbi helyrajzi számokra kiterjedően: 1653/30, 1653/31, 1653/32, 1653/33, 1759/3, 1760/2, 1761, 1762/2, 1762/3, 1762/4, 3316, 3317, 3318, 3319/1, 0221
e) Mátraszentistvánon a Vaskút utca és a Petőfi Sándor utca teljes hossza.
7. Általános – teljes településre vonatkozó - településképi követelmények
9. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
10. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
11. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(4) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása parasztházakon az utca fele néző homlokzaton nem megengedett.
(5) Pince vagy alagsor lejárata fölé új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) védőépítmény - a külön jogszabályban foglaltak betartása mellett - kizárólag az épület arculatához illeszkedő módon alakítható ki. A meglevő pince vagy alagsor lejárat védőépítményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani.
(6) Településkép védelmi okokból a nem közhasználatú beépített ingatlanok elkerítése kötelező.
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § (1) Lakóépületek tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullám-, vagy trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen nagybordás (>45mm) trapézlemez nem alkalmazható, homlokzatburkolatként sem.
(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.
(4) A homlokzatok színezésére nagy felületen élénk, rikító színek nem alkalmazhatók.
(5) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető (a kerítés kapukat nem beleértve).
(2) Az utcavonalú kerítés archaikus anyagú és formavilágú legyen:
a) áttört vékony léckerítés,
b) tömör deszkakerítés,
c) kovácsoltvas kerítés,
d) drótfonatos kerítés, amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek (ún. Haidekker kerítés),
e) falazott kő lábazat az előbbiek szerinti felső résszel (léckerítés, kovácsoltvas vagy drótfonatos kerítés),
f) falazott kő lábazatos, kőoszlopos kerítés acél vagy fa betételemekkel,
(3) A kerítéskapuk lehetnek:
a) áttört vékony léckapu,
b) tömör deszkázott kapu,
c) kovácsoltvas kapu,
d) drótfonatos kapu, amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek (ún. Haidekker kerítés),
(4) A lakótelkek közötti, közterülettel nem érintkező kerítésszakaszok a (2) pont előírásain túl élősövényből, fonott, vagy hegesztett dróthálóból az (1) bekezdés előírásai szerint létesíthetők.
(5) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.
(6) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.
(7) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(8) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(9) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban a 6. melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.
(10) A zöldfelület kialakítása során
a) kerülni kell a 6. melléklet 2. pontban meghatározott fajok telepítését,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
14. § (1) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztellszíneket kell alkalmazni.
(2) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(3) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
15. § (1) Héjazatcsere, vagy új építés esetén tetőfedésre egy épületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható, kivéve a tetősíkból kiugró tetőfelépítményeket, illetve az épülethez csatlakozó előtetőket, védőtetőket.
(2) Beépítésre szánt területen, főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, valamint hullámpala nem alkalmazható.
(3) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.
16. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méretének és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű nyílászáró.
(3) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetősíkablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
(4) A településképi szempontból meghatározó területen található parasztházakon kizárólag fa, vagy faerezetes fóliázott műanyag nyílászárók építhetők be. Fehér műanyag nyílászáró alkalmazása tilos.
17. § (1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a településképi szempontból meghatározó területeken a környező meglévő épületekhez igazodva kell kialakítani:
a) Az épületek tetőhajlásszöge 30-60 fok közötti legyen. Erősen tördelt tetőidomú, valamint lapos-, illetve zöldtető építése nem megengedett.
b) A tető anyaga: cserép-, fémlemez, fazsindely és azbesztet nem tartalmazható kiselemes szálcementfedés lehet. A cseréphéjazat színe a vörös és annak sötétebb árnyalatai. A fémlemez és szálcementanyagú héjazatok matt felülettel és természetes szürke, barna, vagy terrakotta színben épülhetnek.
(2) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezéséhez nagy felületen rikító színek alkalmazása tilos.
10. Településképi szempontból eltérő karakterű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § A hegyi falu és üdülőfalu karakterterületen elhelyezett épületeken:
(1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a környező meglévő épületekhez igazodva kell kialakítani, nyeregtető, sátortető megengedett.
(2) A fő rendeltetésű épületek homlokzati színezéséhez nagy felületen rikító színek alkalmazása tilos. A melléképületeket a főépületekkel összhangban kell színezni.
19. § A hétvégi házas karakterterületen elhelyezett épületeken: Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a környező meglévő épületeket figyelembe véve, a természeti környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, nyeregtető, sátortető, lapostető és zöldtető megengedett.
20. § A különleges turisztikai övezetben elhelyezett épületeken:
(1) Az épületek tetőformáját, tetőhajlását a természeti környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, nyeregtető, sátortető, lapostető és zöldtető megengedett.
(2) Az épületek homlokzati tagolásánál, tömegformálásánál, anyaghasználatánál a tájba illeszkedést kell szem előtt tartani, 2 szintestől magasabb épület építése esetén a tájba illeszkedést legalább 3 fotómontázzsal kell igazolni, melyből 1 távlati légifotó legyen.
21. § (1) Növénytelepítés, fásítás a rendelet 6. mellékletének figyelembevételével történhet.
(2) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(4) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges.
(5) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem engedélyezett.
11. Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények
22. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét,
e) arányait.
(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen látszó redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei nem helyezhetők el.
12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámhálókivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(7) Településképi szempontból meghatározó területen digitális felületű reklám, állandó és változó tartalommal sem tehető közzé.
24. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.
(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el az indokoltságnak megfelelő időtartamban.
(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
25. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.
(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
26. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.
(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(4) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
27. § (1) A településen működő közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
28. § (1) A település közterületein reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan
nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
29. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
30. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára – építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
13. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
31. § (1) Közmű-létesítmények, ideértve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
32. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére:
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett elem és védett terület, valamint településképi szempontból meghatározó területek esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el;
d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.
(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
Településkép érvényesítési eszközök
15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos
építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.
16. Településképi véleményezési eljárás
35. § (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen létesítendő, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó bejelentési, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
36. § A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül
(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(7) Az épület homlokzatának és tetejének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt.
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
17. Településképi bejelentési eljárás
39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területeken az alábbi, építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetén:
a) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
b) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
d) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
e) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,
f) építmények tetőszerkezetén elhelyezendő napelemek, napkollektorok, szélkerekek, szélgenerátorok telepítése.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármely megújuló energiát hasznosító felszíni létesítmény (szélerőmű, szélgenerátor, napelempark) építése esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.
40. § (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 15 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
41. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 30 napon belül adja ki.
(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
42. § (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet a Képviselő-testülethez.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül hozza meg.
Településképi kötelezés
18. A településképi kötelezési eljárás
43. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
aa) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési szabályzat és a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ae) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
af) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében;
d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
44. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, vagy - amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja - használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.
(3) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Képviselő-testülethez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
45. § (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal kiszabható és adók módjára behajtható.
(2) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településképi bírság
a) felső határa 1 000 000 forint,
b) alsó határa 10 000 forint.
(5) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Képviselő-testülethez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő második rendes ülésén hozza meg.
46. § A településképi bírság megfizetésének módja
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
19.Támogatási és ösztönzési rendszer
47. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
20. Értelmező rendelkezések
48. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.
c) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
d) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül).
e) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
f) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;
g) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
h) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
i) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
j) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
k) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.
l) pasztellszínek: kis telítettségű, lágy, természetes színek
m) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
n) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.
o) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
p) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
q) vállalkozást népszerűsítő felirat: a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
r) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
s) településképet kirívóan rontó használatnak minősül: abban az esetben valósul meg amikor az ingatlan kerítése sérült, hiányos, az ingatlan növényzete nincs rendszeresen kaszálva, gazos, az ingatlan szemetes. A jókarbantartási kötelezettség elmulasztása miatt az épület állapota jelentősen leromlik.
21. Záró rendelkezések
49. § (1) A rendelet 2019. május 21-én lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti
a) a településkép védelméről és alakításáról szóló 10/207. (XII.15.) önkormányzati rendelet,
b) a településkép védelméről és alakításáról szóló 10/207. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2018. (III.01.) önkormányzati rendelet.