Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 16

Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1.Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye és bélyegzői


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Szakmár Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)


(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)


(3) Az Önkormányzat, a Képviselő-testület székhelye: 6336 Szakmár, Bajcsy-Zs.u.24.


(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 6336 Szakmár, Bajcsy-Zs.u.24


(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szakmar.hu.


2.§ (1) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az   Önkormányzat elnevezését, valamint „Bács-Kiskun megye” feliratot.


(2) A polgármester és a jegyző hivatalos körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „ Szakmár Község polgármestere, Bács-Kiskun Megye” illetve „Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal, Bács-Kiskun Megye” feliratot és sorszámot.


2. Az önkormányzati jelképek és díjak


3.§ (1) Az önkormányzati jelképek: a címer és a zászló. A címert, a leírását, a zászló leírását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.


(2) Az Önkormányzat által alapított díj:

a)„Szakmár Község Díszpolgára”


(3) Az Önkormányzat által alapított díj adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

3. Az önkormányzat feladat-és hatáskörei


4.§ (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak.


(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi bizottság, a Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület. Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását az 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek folyamatosan beszámol.


4. A Képviselő-testület működése

5.§ (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

Ünnepi alkalmakkor, kitüntetések átadásakor a képviselő testület ünnepi ülést tarthat.

(3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

(4) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint, évente legalább hat rendes ülést tart. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.


(5) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és legkésőbb a decemberi ülésre a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé.


A munkaterv főbb tartalmi elemei:

Képviselőtestületi ülések tervezett időpontja, napirendje

Napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölése

(6) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

(7) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, az időpontjáról a munkaterv elfogadásakor dönt a Képviselő-testületA közmeghallgatás időpontját legalább 7 nappal előbb az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a lakosság és szervezetek tudomására kell hozni.


6.§ (1) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Művelődési Központ Tanácskozó termében tartja, a kihelyezett ülés helye közmeghallgatás estén a Művelődési Központ nagyterme, illetve együttes ülés esetén társult önkormányzat tanácskozóterme.

(2) Az ülések időpontját minden második hónap harmadik csütörtök 17 órában, illetve ezen kívül szükség szerint határozza meg.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülés szüneteket minden év júliustól augusztus végéig állapítja meg.


5. A Képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése


7.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.


(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 napot meghaladó távollét.


8.§ (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell írásban megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtábláján és a községben elhelyezett hirdetőtáblákon.


(2)A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c)az előterjesztéseket, az előterjesztők nevét,

d)határozat, rendelet tervezeteket.


(3) A képviselő-testület tagjai, a körjegyző részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni,

a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.


(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) a napirend előadóját,

d) esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az  adott napirendnél indokoltnak tartja.


(5) Rendkívüli előterjesztést a testületi ülést megelőző napig kell kézbesíteni. Rendkívülinek minősül az előterjesztés, ha annak későbbi tárgyalása az önkormányzati érdek sérelmével járhat. A rendkívüli előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Önkormányzati érdek miatt a Képviselő-testület ülése rendkívüli és indokolt esetben telefonon vagy személyesen is összehívható. Az írásos előterjesztés ez esetben mellőzhető.


9.§ A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,

j) az ülés bezárása.


10.§ (1) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.


(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.


6. Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása


11. § A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.


7. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése


12. § A Képviselőtestület ülése nyilvános. A Képviselőtestület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.


8. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig


13. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.


(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselőtestület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselőtestület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselőtestület.


(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.


(4)A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.


(5)A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(6)A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.


14.§ (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.


(2) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges.


(3) A Képviselőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.


9. A felvilágosítás-kérés szabályai


15. § (1)A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.


(2)Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselőtestület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.


(4)Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


10. Az előterjesztés


16. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,

b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,

c) a képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,

d) a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,

e) a képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.


(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a képviselő,

f) az önkormányzati intézmények vezetői.


(4) Az előterjesztést kezdeményezőnek a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.


(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

e) jogszabályi háttér bemutatása,

f) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására.


g) határozati javaslat, javaslatok


(6) A határozati javaslatnak:

a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,

c) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,

d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,

e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.


(7)Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztés kivételével, amennyiben az előterjesztés terjedelme az 5 oldalt meghaladja, az írásos anyag csupán e-mailben kerül kiküldésre, papír formátumban pedig a Jegyzői Irodában megtekinthető.


(8) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

- mely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz;

- amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.


(9) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

11.Döntéshozatal


17.§ (1) A polgármester egyenként bocsátja szavazásra a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Először a módosító és kiegészítő javaslatokról, indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.


(2) A Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel egyszerű többséggel határoz:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,

c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d)kérdésre adott válasz elfogadásáról,

e) tájékoztatás tudomásul vételéről,

f) név szerinti szavazás elrendeléséről.


18.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatása esetén,

b) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza,

c) a Képviselő-testület tagjának javaslatára, ha azt a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elfogadja,

d) jogszabályban előírt egyéb esetekben.


(2) Név szerinti szavazás esetén a körjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazás eredményét a névsoron feltünteti, a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


19.§ (1) Titkos szavazást kezdeményezhet:

a) polgármester, alpolgármester,

b) önkormányzati bizottság elnöke,

c) a Képviselő-testület tagja, ha a jelenlévő képviselő többsége az indítványt elfogadja.


(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza:

a) az eldöntendő kérdést,

b) az igen és nem szavazat lehetőségét,

c) a szavazat érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.


(3) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendel el.


(4) A titkos szavazást az Ügyrendi bizottság bonyolítja le, a bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az ülésen a Képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat. A bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.


(5) A titkos szavazás eredménye alapján a polgármester kimondja a határozatot.


20 (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

(2) A polgármester:

a) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

b) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót,

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.


12. Képviselő-testület határozata


21.§ (1) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Jelölése: …..(szám)/……(év) (hó, nap) Kt.-i határozat.


(2) A határozat tartalmazza:

a) a határozat számát, címét,

b) a Képviselő-testület döntését,

c) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

d) a végrehajtásért felelős megnevezését


(3) A Képviselő-testületi határozatokról a körjegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozat kivonatokat, az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.


13. Önkormányzati rendelet


22.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,


(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt az Ügyrendi bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, a jegyző által előkészített rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.


(3) A rendelet-tervezetek vitája előtt szükség szerint közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás szükségességéről a Képviselő-testület határozattal dönt.

(4)Az önkormányzati rendeleteket évenként kezdődően folyamatosan kell sorszámozni, a rendelet jelölése:

Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….(sorszám)/…. (év) (hó, nap) önkormányzati rendelete a …… (rendelet címe)-ról


(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, azaz az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.


(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.


14. A képviselő-testület jegyzőkönyve

23.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.


(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.


(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselőtestület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.

15. Közmeghallgatás

24.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a munkatervében meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirendjét legalább 7 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.


(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat éves működéséről, vagyoni helyzetéről, az egyéb lakosságot érintő fontosabb kérdésekről.

16. A Képviselő-testület bizottságai

25.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként hozza létre az Ügyrendi Bizottságot.


(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselőből áll.


(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok főként a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és vizsgálata, az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok ellátása. Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.


(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak. A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg, ellenkező esetben a Képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(5) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújthatók be:

a)tárgyévi költségvetésről szóló rendelet,

b)a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet,

c) az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló rendelet előterjesztése.


(6) Esetenkénti feladatok ellátására, szükség szerint a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, melyről határozattal dönt.


(7) Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselőtestület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.


(8)-A Képviselőtestület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

- dönt a bizottság elnevezéséről,

- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

- meghatározza a bizottság feladat-és hatáskörét,

  • meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.


17.A települési képviselő

26.§ (1)A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni, ennek kifizetését a polgármester engedélyezi.


18. Polgármester, alpolgármester, jegyző


27.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, minden héten hétfőn a hivatali munkarend szerint tart ügyfélfogadást.


28.§ (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.


(2) Az alpolgármester minden hónap első csütörtökén 16.00-17.00 óráig tart ügyfélfogadást.


(3) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.


29.§ Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Öregcsertő Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Újtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint közös önkormányzati hivatalt tart fenn, melyet a polgármesterek által kinevezett jegyző vezet. A jegyző a hivatalhoz tartozó településeken a megállapodásban foglaltak, a képviselő-testületek által jóváhagyott Hivatali ügyrend szerint tart ügyfélfogadást.


19. Hivatal


30.§ (1)Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testülete Öregcsertő Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Újtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületével - külön megállapodás alapján - közös hivatalt hozott létre – Szakmári Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - Szakmár székhellyel.


(2)A Hivatal a képviselő- testületek által határozatban elfogadott ügyrend alapján működik, mely tartalmazza a Hivatal szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadását.


(3) A Hivatal köteles részt venni a Képviselő-testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.


20. A települési önkormányzat társulásai


31. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és

eredményesebb ellátása érdekében társulási megállapodás alapján együttműködik:


a) Öregcsertő Község Önkormányzatával,

b) Újtelek Községi Önkormányzatával,

c) Kalocsa Város Önkormányzatával,

d) Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásával,

e)Községi Önkormányzatok Országos Szövetségével,

f)Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével,

g)Duna-Tisza közi Falugondnoki Egyesülettel,

h)Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcionális Együttműködéssel.



21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

32.§ (1) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a körjegyző által hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatán lehet. A népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi polgár egyértelműen tudjon válaszolni.

(2) Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított legfeljebb 30 napig lehet.

33.§ (1)A polgármester a helyi népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő íveket az átvételtől számított 3 napon belül megküldi a Helyi Választási Bizottságnak (HVB).

(2)A HVB gondoskodik a helyi népszavazás és népi kezdeményezés során gyűjtött aláírások ellenőrzéséről.

(3)Az aláírások ellenőrzése a helyi népszavazás kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró polgároknak a helyi nyilvántartás adatai alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából.

(4)Abban az esetben, ha az aláírások ellenőrzése során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a HVB szúrópróbaszerűen a személyazonosságot is ellenőrizheti.

(5)Az aláírások ellenőrzése eredményéről a HVB írásban haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

34.§ (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon kívül a választópolgárok 25 %-a.

(2)A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(3)A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

(4)A helyi népszavazás időpontját a képviselő-testület a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, az erről szóló határozatot a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

35.§ (1) A népszavazás az önkormányzati választásokra kijelölt szavazóköri beosztás szerint és helyen történik.

(2)A népszavazás lebonyolításában, az önkormányzati választásokra megalakított Válasz­tási Bizottság működik közre, aki ellátja a Szavazatszámláló Bizottság feladatait is. A választási szerv munkáját a Helyi Választási Iroda segíti.

(3)A helyi népszavazásra választói névjegyzéket kell készíteni, melyet a jegyző hitelesít.

(4)A helyi népszavazás költségei az önkormányzat költségvetését terhelik.

(5) A helyi népszavazáson a szavazás idejére, helyére, a szavazás megkezdésére és módjára, valamint a népszavazással kapcsolatos jogorvoslati eljárásra, a választási eljárásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

36.§(1) A népszavazás eredményét a szavazóköri jegyzőkönyv eredménye alapján a Választási Bizottság állapítja meg.

(2)A helyi népszavazás eredményéről a HVB elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. A helyi népszavazás eredményéről a lakosságot a helyben szokásos módon - hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel- tájékoztatni kell.

37.§ (1) A választópolgárok 10 %-át kitevő választópolgár a népi kezdeményezést a polgármes­ternek nyújtja be.

(2) A képviselő-testület köteles soron következő rendes ülésén megtárgyalni a választópolgárok legalább 10 %-nak kezdeményezésével javasolt ügyet.

18.Az önkormányzat gazdálkodása


38.§(1) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.


(2)Az önkormányzat éves költségvetését, zárszámadását és végrehajtási szabályait külön rendeletben állapítja meg.


(3)Az önkormányzat intézményen kívüli, kormányzati funkciókon ellátott feladatainak felsorolását a 5. sz. melléklet tartalmazza.


(4) Az önkormányzat belső ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzatnál a belső ellenőrzési feladatok ellátása külső szolgáltató bevonásával, polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőrrel, gazdasági társasággal valósul meg.


19. Záró rendelkezések


39.§(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 5/2011. (IV. 18.) önkormányzati rendelet, továbbá az azt módosító 12/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti

(2) Kihirdetéséről a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.


Szakmár, 2014. november 26.


      András Gábor                        Csefkóné Busa Andrea

         polgármester                                jegyző

Záradék:

E rendelet 2014. december 15. napján kihirdetésre került.

Szakmár, 2014. december 15.

Csefkóné Busa Andrea

jegyző



















Mellékletek