Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
Nyírtass Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 17/2006.(XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2013. 09. 01- 2013. 09. 01
Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete
Nyírtass Község szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 17/2006.(XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról1
2013.09.01.
Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében és a 10. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, valamint a szomszédos települések önkormányzatai, nevezetesen: Pátroha Község Önkormányzata, Ajak Község Önkormányzata, Gyulaháza Község Önkormányzata, Nyírkarász Község Önkormányzata, Petneháza Község Önkormányzata, Laskod Község Önkormányzata, Ramocsaháza Község Önkormányzata, Berkesz Község Önkormányzata, Gégény Község Önkormányzata, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Állami Főépítész, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §, (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 5/b. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal közlekedési felügyelősége, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 7. pontjában biztosított véleményezési jogkörében illetékes kulturális örökségvédelmi iroda, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. §(1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 8. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatóság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes kormányhivatal földhivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 10. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 12. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 15. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 16. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság illetékes hivatala, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint a 3. számú mellékletének 17. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kisvárda Város Jegyzője, mint I. Fokú Építésügyi Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
„(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló - többször módosított - 1997. évi LXXVIII. tv (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló - többször módosított - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2, a T-2m jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.”
„(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló - többször módosított - 1997. évi LXXVIII. tv (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló - többször módosított - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2, a T-2m jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 és T-3.b-I, T-3.b-II. jelű Belterületi Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.”
(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A falusias (Lf jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. Kertvárosias (Lke) lakóterületen üzemanyagtöltő és egyéb gazdasági építmény nem helyezhető el.
(3) Lakóövezetben lévő lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető.
(4) A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. Az engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 30 m telekrésze.
(6) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem engedélyezhető.
(7) A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:
lakóterület |
a telek |
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
sajátos építési használat |
alkalmazható építési övezet
(beépítési mód) |
szélessége
(m) |
mély-sége
(m) |
területe
(m2) |
aktív zöldfelülete (%) |
beépí-
tettsége
(%) |
építmény
magassága
(m) |
Falusias |
Lf–O |
16 |
70 |
1200 |
30 |
20 |
3,5-4,5 |
Kertvárosias |
Lke-O |
16 |
45 |
720 |
50 |
25 |
-4,5 |
(8) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen legalább részleges közművesítettség;
- a kertvárosias terület telkein épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(9) A lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a mezőgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában helyezhetők el. Utóbbiak építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 40 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedő sávot kell érteni. Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.
(10) Az előkertben 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbségű rámpa, lejtő nem helyezhető el.
(11) A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni:
- a gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és siló.
(12) Az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, szélkerék, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a meglévő terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
(13) A telek beépíthető területének mértékét a beépítési % számításához az Lf övezetben a telek utcai homlokvonalától mért max. 70,0 m mélységig lehet figyelembe venni.”
4. § Az Ör. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A terv kertvárosias lakóterületei a sajátos használatuk szerint elsősorban lakóépületek elhelyezésének céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés kertvárosias lakóterület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló
- alkalmazható építési övezet jele Lke
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 25
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) -4,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 50
- A telek minimális területe m² 720
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 16
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 45
(3) A terv falusias lakóterületei a sajátos használatuk szerint elsősorban lakóépületek elhelyezésének céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés falusias lakóterület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló
- alkalmazható építési övezet jele Lf
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 20
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 3,5-4,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² 1200
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 16
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 70
(4) A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával.
(5) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 30 m telekrésze.
(6) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem engedélyezhető.
(8) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen legalább részleges közművesítettség;
- a kertvárosias terület telkein épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(9) A lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a gazdasági épületek, melyek a telek gazdasági sávjában is elhelyezhetők. Utóbbiak építménymagassága legfeljebb 7,5 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 40 métertől a hátsókertig terjedő sávot kell érteni.
(10) Az előkertben 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbségű rámpa, lejtő nem helyezhető el.
(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használat szerint településközpont vegyes terület (Vt).
(2) A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak:
a., a településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épület, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő, valamint termelő kertészeti építmény;
b., vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(3) A vegyes területet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni:
sajátos építési használat
|
alkalmazható |
A telek |
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
rendel-
tetés
|
építési
övezet jele
(beépítési
módja) |
szélessége (m)
|
mélysége
(m)
|
területe
(m2)
|
aktív zöldfelülete
(%) |
beépített-sége
(%) |
utcai építmény-
magassága
(m) |
Település-központi vegyes |
lakás |
Vt-O |
16 |
50 |
800 |
25 |
30 |
4,5-7,5 |
intézmény |
20 |
Megjegyzés: O = oldalhatáron álló
(5) Az 500 m²-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m²-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő darab épület helyezhető el.
(6) A kialakult építménymagasság alkalmazása a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti 1-1 szomszédos telken alkalmazható az illeszkedés érdekében. Az övezetre előírt max. építménymagasságtól legfeljebb 1,5 m-rel, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, a többi lakás.
(8) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell:
a., oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők az országos és helyi előírások betartásával, amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, és a beépítés a szomszédos ingatlan építési jogait nem korlátozza.
b., az utcai épület mögötti épület(ek)et oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny). Keresztszárny is építhető. A telken szemközt fekvő homlokzatok között az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani.
c., a közterület felől az övezetben garázsbejárat nem nyílhat.
d., az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló saját telken biztosítandó.
6. § Az Ör. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használat szerint településközpont vegyes terület (Vt), a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés településközpont vegyes terület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló
- alkalmazható építési övezet jele Vt
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 30
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,5-7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % lakás: 25, intézmény:20
- A telek minimális területe m² 800
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 16
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 50
(2) A vegyes területet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) A kialakult építménymagasság alkalmazása a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti 1-1 szomszédos telken alkalmazható az illeszkedés érdekében. Az övezetre előírt max. építménymagasságtól legfeljebb 1,5 m-rel, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(4) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, a többi lakás.
(5) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell:
a., oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők az országos és helyi előírások betartásával, amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, és a beépítés a szomszédos ingatlan építési jogait nem korlátozza.
b., az utcai épület mögötti épület(ek)et oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny). Keresztszárny is építhető. A telken szemközt fekvő homlokzatok között az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani.
c., a közterület felől az övezetben garázsbejárat nem nyílhat.
d., az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló saját telken biztosítandó.”
(1) A terv gazdasági területei a sajátos használat szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk) nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge), valamint mezőgazdasági üzemi (Gm) felhasználású területek.
(2) A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(3) A Ge jelű ipari területen nem helyezhetők el jelentős mértékű zavaró hatású épületek. Jelentős mértékű, zavaró hatású létesítmények a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények. Az övezetben a településgazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem engedélyezhetők.
(4) Gk és Ge övezetben új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. Gm övezetben a részleges közművesítettséget kell biztosítani.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:
sajátos
építési használat
|
alkalmazható |
az építési telek |
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
beépítési mód |
építési övezet jele |
széles-sége
(m) |
mélysége (m) |
területe (m²) |
zöldfelülete
(%) |
beépített-sége
(%) |
építmény-
magassága (m) |
Kereskedelmi szolgáltató |
SZ |
Gk |
30 |
50 |
1500 |
30 |
40 |
4,5-7,5 |
Nem zavaró ipari |
Ge |
40 |
50 |
2000 |
30 |
40 |
4,5-9,5* |
Mezőgazdasági üzemi |
Gm |
K |
K |
K |
20 |
30 |
4,5-8,0* |
SZ = szabadon álló
* – a technológiailag szükséges, a megengedettnél nagyobb építménymagasságú épületek engedélyezhetők (siló, kémény stb.)
K – kialakult
(6) A nem zavaró gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 méter szélességű és legalább háromszintes zöldfelülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig meg kell valósítani.
8. § Az Ör. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A terv gazdasági kereskedelmi és szolgáltató területe (Gk) a sajátos építési használat szerint elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés kereskedelmi szolgáltató terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gk
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 40
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,5-7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 30
- A telek minimális területe m² 1500
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 30
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 50
(2) A terv nem zavaró hatású egyéb ipari gazdasági területe (Ge) a sajátos építési használat szerint elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés nem zavaró hatású egyéb gazdasági terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Ge
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 40
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,5-9,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 30
- A telek minimális területe m² 2000
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 40
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 50
(3) A terv mezőgazdasági üzemi területe (Gm) a sajátos építési használat szerint elsősorban olyan mezőgazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés mezőgazdasági üzemi terület
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Gm
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 30
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,5-8,0
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² kialakult
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) kialakult
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) kialakult
(4) A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(5) Gk és Ge övezetben új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. Gm övezetben a részleges közművesítettséget kell biztosítani
(6) A technológiailag szükséges, a megengedettnél nagyobb építménymagasságú épületek engedélyezhetők (siló, kémény stb.)”
(1) A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint sportolási-szabadidős- rekreációs – rendezvényi célt szolgáló, és temetőterületek, kegyeleti parkok, közösségi-szolgáltató intézmények területek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.
(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.
(3) A területen az alábbi „jellemzőjű” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:
sajátos
használat
ill. rendeltetés
|
alkalmazható |
A telekre |
beépítési mód
|
építési övezet
jele |
a telek leg- nagyobb beé- pítettsége (%) |
az épület legna- gyobb építmény-magassága (m) |
A telek leg- kisebb aktív
Zöldfelülete % |
A telek minimális területe m² |
temető |
Szabadon álló
|
KI-t |
5 |
4,0 |
20 |
K** |
Kegyeleti park |
Ki-kep |
3 |
4,0 |
20 |
K |
Különleges szabadidős-rekreációs |
Kio-sp,rek. |
10 |
4,5 |
30 |
10.000 |
K= kialakult telekterület
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda …stb. építménye lehet maximum 8,0 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m., illetve 4,0 m.
**= nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető
A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni a kegyeleti park kivételével csak a legalább részleges közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(4) A sportolási és szabadidős célú területen épületet és építményt csak a teljes közművesítettség megléte esetén lehet építeni.”
10. § Az Ör. 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A terv különleges temető területeit, a sajátos használatuk szerint temetőterületek, temetkezés céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés temető
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Ki-t
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 5
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,0
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² kialakult
(2) A terv különleges kegyeleti park, lezárt temető területeit, a sajátos használatuk szerint kegyeleti park, kegyeleti megemlékezés céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés temető
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Ki-kep
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 3
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,0
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² kialakult
(3) A terv különleges szabadidős-rekreációs területeit, a sajátos használatuk szerint sportolás, rekreációs, szabadidő eltöltését szolgáló, agrárturisztika – lovas turisztika – céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés szabadidős-rekreációs
- alkalmazható beépítési mód szabadonálló
- alkalmazható építési övezet jele Kio-sp.rek.
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 20
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² 10.000
(4) A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el.
(5) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.”
(1) A hétvégiházas üdülőterület telkein telkenként egy üdülőegység építése engedélyezhető.
(2) Az üdülőterületen – a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló melléképítmények nem helyezhetők el.
(3) Üdülőterületen hulladékudvar nem alakítható ki.
(4) Az övezetben hétvégi házra építési engedélyt adni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:
sajátos
építési használat
|
alkalmazható |
az építési telek |
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
beépítési mód |
építési övezet jele |
széles-sége
(m) |
mélysége (m) |
területe (m²) |
aktív zöldfelülete
(%) |
beépítettsége
(%) |
építmény-
magassága (m) |
Hétvégiházas üdülőterület |
O |
Üh |
18 |
30 |
450 |
30 |
15 |
4,5 |
12. § Az Ör. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(1) A terv üdülőterületei, sajátos használatuk szerint üdülőépületek elhelyezésére lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
- Sajátos használat, ill. rendeltetés hétvégiházas üdülőterület
- alkalmazható beépítési mód oldalhatáron álló
- alkalmazható építési övezet jele Üh
- a telek legnagyobb beépítettsége (%) 15
- az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 4,5
- A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
- A telek minimális területe m² 450
- A telek legkisebb alakítható szélessége (m) 18
- A telek legkisebb alakítható mélysége (m) 30
(2) Az üdülőterületen – a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló melléképítmények nem helyezhetők el.
(3) Üdülőterületen hulladékudvar nem alakítható ki.
(4) Az övezetben hétvégi házra építési engedélyt adni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
„Környezetvédelmi előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint
(3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának telken belül kell gondoskodni. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(4) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(5) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(6) Nyírtass a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település.
(7) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(8) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(9) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(10) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(11) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy a zajkibocsátás nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeket.
14. § Az Ör. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Környezetvédelmi előírások
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
d) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
e) megelőzze a környezetszennyezést,
f) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának telken belül kell gondoskodni. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(5) A szennyvíztisztító, illetve a közcsatorna kiépítéséig átmenetileg egyedi zárt szennyvíztároló létesítését kell előírni azzal a feltétellel, hogy a rendszer kiépítése után kötelező a közcsatornára való csatlakozás.
(6) A felszíni (csapadék-) vízelvezető árkok rendszeres karbantartása a tulajdonos kötelezettsége. Csapadék-vízelvezető árkot betemetni, eltorlaszolni, a víz elfolyását bármilyen módon megakadályozni ideiglenesen sem lehet.
(7) Az ipari (Gip) a nem zavaró hatású egyéb gazdasági terület (Ge) és kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) területeken a telken belül előírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy ebből a lakó, mezőgazdasági és a közpark-területekkel határos telekhatáron szabályozási terv szerinti, de legalább 5,0 m-es védő zöldsáv keletkezzen.
(8) A közterületi zöldsávot, a védő tájfásítást háromszintes növényállományból (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) és többségében honos fajokból – vagy azok termesztett változataiból – kell kialakítani.
(9) Új erdősítésnél, mezővédő fasorok, erdősávok létesítésénél csak az eredeti természetes növénytársulásban előforduló fajok telepíthetők.
15. § A rendelet 2013. szeptember 01. napján lép hatályba.
Jenei Erzsébet sk. Dr. Bíró Róbert sk.