Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

NYÍRTASS KÖZSÉG IGAZGATÁSI TERÜLETE SZABÁLYOZÁSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Hatályos: 2021. 11. 17

Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

NYÍRTASS KÖZSÉG IGAZGATÁSI TERÜLETE SZABÁLYOZÁSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

2021.11.17.

A Képviselő-testület

az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörében, a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8 § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében kapott felhatalmazása a-lapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1) A rendelet hatálya Nyírtass Község teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv (a továbbiakban Étv.), és a törvény alapján meghatározott, az Or-szágos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.
(3) A rendelet a belterületekre vonatkozó T-2, valamint a külterületekre vonatkozó T-3 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni. A szabályozási tervek a rendelet mellékletei.
II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

2. §

A terv értelmezése

(1) A tervek kötelező erejű szabályozási elemeinek módosításához a terv módosítása szükséges.
(2) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők.
(3) 1

3. §

Az általános felhasználás szerinti tagozódás

A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:
a., a beépítésre szánt területek és építési övezeteik:
- lakóterület: - kertvárosias Lke
– falusias Lf
- vegyes terület: - településközpont vegyes terület Vt
- gazdasági terület - kereskedelmi és szolgáltató gazdasági Gk
- egyéb, nem zavaró hatású ipari gazdasági Ge
- mezőgazdasági üzemi Gm
- különleges terület: - temetőterület Kl-t
- különleges sportolási célú Klo-sp
- kegyeleti park Kl-kep
- üdülőterület - hétvégiházas Üh
b., a beépítésre nem szánt területek és övezeteik:
- közlekedési és közműterület
általános közlekedési területek
– elsőrendű közlekedési célú közterület
- országos főút Köu-f
- országos mellékút Köu-om
- települési gyűjtőút Köu-gy
– másodrendű közlekedési célú közterületek
- kiszolgáló út Köu-k
- gyalogút K-gy
- jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út Köu-mg
elsőrendű nem közlekedési célú közterület
- zöldterület: - közpark Z-Kp
- erdőterület: - védelmi (védő) erdő Ev
- gazdasági erdő Eg
- mezőgazdasági terület: - korlátozott Mko
- általános Má
- vízgazdálkodási terület: - közcélú nyílt csatornák
medre és partja, árok V

4. §

Telekalakítás, építmények elhelyezése

(1) A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint lehet.
(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
(3) Meglévő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági előírások betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább egy 6,0 m széles építési hely kiala-kítható.
(4) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési zónára vonatkozó előírásoknak, akkor a telekterület – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csök-kenthető. A telek beépítése – amennyiben a beépítés feltételei egyébként fennállnak – a vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával engedélyezhető.
(5) Meglévő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is a (4) bekezdés előírásait kell betartani.
(6) Az építési övezeteken belül már kialakult, és átalakításra nem szánt szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban kialakult) területeken az építési övezet paramétereit sajátos – jelen rendeletben rögzített – előírások hiányában az Étv. 18. § (2) bek. szerintieket alkalmazva, az adott kérdéskörtől függő területi kitekintéssel, a kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján az építési hatóság állapítja meg.
(7) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek ese-tében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határvonalától is meg kell tartani.
(8) A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósí-tásával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(9) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz helyezhető el úgy, hogy beépítés az elő- és oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.
(10) Az épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető I-III. tűzállósági fokozatú, D-E tűzveszé-lyességi osztályba tartozó, legfeljebb 5 m építménymagasságú épületeknél, ha
- a szomszédos telken építési engedély alapján, vagy 10 évnél régebben épült épület, építményrész miatt kialakult állapot indokolja;
- az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzat közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2-nél nem nagyobban;
- vagy ha a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.
(11) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
(12) Közművezeték védősávjában új építési telek nem alakítható.
(13) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
Ennek a sávnak a csökkentése az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, a kötelező biztonság mértékéig, de legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető.
(14) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen bővíthető.
(15) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított zöldfelületként kell kezelni.
(16) Az OTÉK szerint meghatározott valamennyi építési övezetben építési engedély csak az övezetre meghatározott közművesítettség megléte esetén adható.
III. Fejezet

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

5. §

A lakóterületek

(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A falusias (Lf jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. Kertvárosias (Lke) lakóterületen üzemanyagtöltő és egyéb gazdasági építmény nem helyezhető el.
(3) Lakóövezetben lévő lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető.
(4) A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. Az engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 30 m telekrésze.
(6) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem engedélyezhető.
(7) A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:

lakóterület

a telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

sajátos építési használat

alkalmazható építési övezet
(beépítési mód)

szélessége
(m)

mély-sége
(m)

területe
(m2)

aktív zöldfelülete (%)

beépí-
tettsége
(%)

építmény
magassága
(m)

Falusias

Lf–O

16

70

1200

30

20

3,5-4,5

Kertvárosias

Lke-O

16

45

720

50

25

-4,5
(8) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani:
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen legalább részleges közművesítettség;
- a kertvárosias terület telkein épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(9) A lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a mezőgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában helyezhetők el. Utóbbiak építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 40 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedő sávot kell érteni. Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.
(10) Az előkertben 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbségű rámpa, lejtő nem helyezhető el.
(11) A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni:
- a gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és siló.
(12) Az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, szélkerék, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a meglévő terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
(13) A telek beépíthető területének mértékét a beépítési % számításához az Lf övezetben a telek utcai homlokvonalától mért max. 70,0 m mélységig lehet figyelembe venni.

6. §

A vegyes terület

A vegyes terület
(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használat szerint településközpont vegyes terület (Vt).
(2) A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak:
a., a településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épület, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő, valamint termelő kertészeti építmény;
b., vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(3) A vegyes területet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni:


sajátos építési használat

alkalmazható

A telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb


rendel-
tetés

építési
övezet jele
(beépítési
módja)


szélessége (m)


mélysége
(m)


területe
(m2)

aktív zöldfelülete
(%)

beépített-sége
(%)

utcai építmény-
magassága
(m)

Település-központi vegyes

lakás

Vt-O

16

50

800

25

30

4,5-7,5

intézmény

20
Megjegyzés: O = oldalhatáron álló
(5) Az 500 m²-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m²-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő darab épület helyezhető el.
(6) A kialakult építménymagasság alkalmazása a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti 1-1 szomszédos telken alkalmazható az illeszkedés érdekében. Az övezetre előírt max. építménymagasságtól legfeljebb 1,5 m-rel, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, a többi lakás.
(8) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell:
a.,oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők az országos és helyi előírások betartásával, amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, és a beépítés a szomszédos ingatlan építési jogait nem korlátozza.
b.,az utcai épület mögötti épület(ek)et oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny). Keresztszárny is építhető. A telken szemközt fekvő homlokzatok között az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani.
c.,a közterület felől az övezetben garázsbejárat nem nyílhat.
d.,az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló saját telken biztosítandó

7. §

A gazdasági területek

(1) A terv gazdasági területei a sajátos használat szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk) nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge), valamint mezőgazdasági üzemi (Gm) felhasználású területek.
(2) A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(3) A Ge jelű ipari területen nem helyezhetők el jelentős mértékű zavaró hatású épületek. Jelentős mértékű, zavaró hatású létesítmények a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények. Az övezetben a településgazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem engedélyezhetők.
(4) Gk és Ge övezetben új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. Gm övezetben a részleges közművesítettséget kell biztosítani.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:


sajátos
építési használat

alkalmazható

az építési telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

beépítési mód

építési övezet jele

széles-sége
(m)

mélysége (m)

területe (m²)

zöldfelülete
(%)

beépített-sége
(%)

építmény-
magassága (m)

Kereskedelmi szolgáltató

SZ

Gk

30

50

1500

30

40

4,5-7,5

Nem zavaró ipari

Ge

40

50

2000

30

40

4,5-9,5*

Mezőgazdasági üzemi

Gm

K

K

K

20

30

4,5-8,0*
SZ = szabadon álló
* – a technológiailag szükséges, a megengedettnél nagyobb építménymagasságú épületek engedélyezhetők (siló, kémény stb.)
K – kialakult
(6) A nem zavaró gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 méter szélességű és legalább háromszintes zöldfelülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig meg kell valósítani.

8. §

A különleges területek

(1) A terv különleges területei sajátos használatuk szerint sportolási-, szabadidős- célt szolgáló területek a kegyeleti park és a temető területek.
(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet. Különleges sport és szabadidős területen a teljes közművesítettség biztosítandó.
(3) A területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni:


sajátos
használat
ill. rendeltetés

alkalmazható

A telekre


beépítési mód

építési övezet
jele

a legnagyobb beépítettsége (%)

építményének
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
aktív
zöldfelülete
%

legkisebb területe m²

Temető


Szabadon álló

KI-t

5

4,0

20

K

Különleges sport- és
szabadidős terület

Klo-sp

10

4,5-12,5*

30

10000

Kegyeleti park

Kl-kep

3

4,0

00

K
K= kialakult telekterület
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda stb. építménye lehet maximum 12,5 m, egyébként legfeljebb 4,5
(4) A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek és építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el.

9. §

Az üdülőterületek

(1) A hétvégiházas üdülőterület telkein telkenként egy üdülőegység építése engedélyezhető.
(2) Az üdülőterületen – a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló melléképítmények nem helyezhetők el.
(3) A terv különleges szabadidős-rekreációs területeit, a sajátos használatuk szerint sportolás, rekreációs, szabadidő eltöltését szolgáló, agrárturisztika – lovas turisztika – céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben, az alábbiak szerint:
§ Sajátos használat, ill. rendeltetés szabadidős-rekreációs
§ alkalmazható beépítési mód szabadonálló
§ alkalmazható építési övezet jele Kio-sp.rek.
§ a telek legnagyobb beépítettsége (%) 20
§ az épület legnagyobb építmény-magassága (m) 7,5
§ A telek legkisebb aktív zöldfelülete % 40
§ A telek minimális területe m² 10.000
Különleges szabadidős-rekreációs területen, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület is elhelyezhető, önálló lakó rendeltetésű épületben. A lakóépületet, állattartás céljára szolgáló épülettől, vagy az épület kiszolgálására kiépített műtárgytól legalább 50 m-re kell elhelyezni.
(4) Az övezetben hétvégi házra építési engedélyt adni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:


sajátos
építési használat

alkalmazható

az építési telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

beépítési mód

építési övezet jele

széles-sége
(m)

mélysége (m)

területe (m²)

aktív zöldfelülete
(%)

beépítettsége
(%)

építmény-
magassága (m)

Hétvégiházas üdülőterület

O

Üh

18

30

450

30

15

4,5
O = oldalhatáron álló”
IV. Fejezet

A beépítésre nem szánt területek

10. §

A közlekedési és közműterületek

(1) A község közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területek sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak sze-rint tagolódik:
megnevezése szab. szélessége
a,. országos főút: - a 4. sz. főút 40,0 m (K)
b,. Országos mellékutak: - a 41103. sz. (Laskodi út 18-22,0 m (K)
- a 3828-as sz. Pátrohai út 18-22,0 m (K)
c,. települési gyűjtőút: - Kossuth u., Árpád u. 18-22,0 m (K)
a Dózsa Gy. út 18-20,0 m (K)
a tervezett új
Berkeszi összekötőút 16,0 m
d,. kiszolgáló utcák szabályozási szélességei
a terv szerinti méretben 6,12,16,0 m
e., jelentősebb külterületi mezőgazdasági utak 10-14,0 m ill. K
f., kerékpárutak - országos mellékutak, összekötő utak és a helyi
gyűjtőút mellett az út területén belül.
(3) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell.
(4) A külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó. Az építési területük szélességét az engedélyezési tervben kell pontosítani a konkrét helyszínrajzi adottságoktól függően a terv szerinti szélesség +25% határai között.
(5) Az utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal, a belterület-, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a központot elkerülő utakat önálló kerékpárúttal, a Köu-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. A Köu-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek.
(6) Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.
(7) A község közlekedési és közműterületei közterületek.
(8) 1

11. §

A zöldterületek és a zöldfelületek

(1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok. Területük közterület.
(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény (szabadtéri színpad és lelátó) elhelyezhető. A terület minimálisan 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
(3) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.
(4) A területükön a pihenést, a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC), valamint a terület fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.
(5) Növények telekhatártól való legkisebb telepítési távolságait a 2.sz. függelék tartalmazza.

12. §

Az erdőterületek

(1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi- (Ev) és gazdasági (Eg) erdők.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőt 100%-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint lehet beültetni.
(3) Gazdasági célú erdőterületen a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újon-nan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(4) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetekre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek – amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek – a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatók. A lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m2-el bővíthetők, korszerűsíthetők. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetőek.

13. §

A mezőgazdasági területek

(1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kap-csolatos termékfeldolgozás és tárolás (A továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az e-zekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint:
a., Má. jelű, általános mezőgazdasági terület,
b., Mko jelű mezőgazdasági korlátozott terület.
(2) Mezőgazdasági általános terület (Má)
a., Az övezetekben jellemzően mezőgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló területek tartoznak.
b., Az övezetekbe eső telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kap-csolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépületek helyezhetők el az a-lábbiak szerint:
1., Gazdasági épületek:
1.1. szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,
1.2. szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
1.3. rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2., Lakóépület:
2.1. szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2.2. szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,
2.3. rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
c., A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2%-ot, birtokközpont telkén a 30%-ot. Önálló la-kóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 150m2 építhető be. .
d., A telken az épületeket a szabadonálló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
e., Önálló lakóépületet 30-45°-os hajlású magastetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
f., Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:
1., nem lehet nagyobb, mint 3000 m2
2., utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési előírásoknak nem felel meg.
g., Az övezet területén nem alakítható ki anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések helyezhetők el. Ezeket a területeket a bányászat befejezése után rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhető.
h., A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén védő fasor telepítésére kötelezheti.
(3) Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek alakítható, ott az Má övezetben csak a „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények engedé-lyezhetők. Az ettől nagyobb mértékű állattartáshoz területet mezőgazdasági üzemi területen kell ki-jelölni.
(4) A terv Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű erdőterületként felhasználható a terv módosítása nélkül.
(5) Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (MKo
a., Az övezetbe jellemzően a természeti védelem által érintett, illetőleg a csatornák közvetlen környezetének területébe eső korlátozott használatú mezőgazdasági területek tartoznak.
b., Lakó- és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.
c., Az övezet nem növénytermesztésre szolgáló területein csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő nagyságrendben.
d., A telek beépítettsége legfeljebb 2%-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet.
e., Az épületeket a szabadonálló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsó kert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
f., 1
g., Az övezet területén elhelyezhetőek:
1., a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2., a köztárgyak,
3., a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

14. §

A vízgazdálkodási területek

(1) A község vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a je-lentősebb árkok területe.
(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetők el.
(3) V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem épít-ményei kivételével nem helyezhető el.
(4) 1
V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

15. §

Környezetvédelmi előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.1
(3) 1
(4) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(5) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(6) Nyírtass a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település.
(7) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(8) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(9) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(10) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(11) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy a zajkibocsátás nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.2

16. §

Természeti és építészeti értékvédelem

(1) A település régészeti védelem alatt álló területeit, régészeti lelőhelyeit, természetvédelmi területeit, természeti területeit, helyi természeti védettségű területeit és műemléki védettségű építményeit, helyi védelem alatt álló egyéb területeit, értékeit az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) 7
(3) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régé-szeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E válto-zásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

17. §

A településrendezési feladatok megvalósítását

biztosító sajátos jogintézmények

A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

18. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges meg-valósítani, annak megépítése az építtető kötelezettsége.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségtől az Önkormányzat és az értékelt megállapo-dásban eltérhet.
(3) 1
VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a hirdetőtáblán 2006. december hó 19 napjától 2007. február hó 18 napjáig, 60 napon keresztüli kifüggesztésével kerül kihirdetésre, és az onnan való levétellel tekinthető kihir-detettnek.
(2) A rendelet hatályba lépésének a napja 2007. február 18.
(4) Rendelkezései a hatálybalépés napjától alkalmazandók.
(5) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyírtass Községi Közös Tanács 2/1988. sz., a község rendezési tervét jóváhagyó rendelete hatályát veszti.

Papp László sk Gál Csaba sk

polgármester jegyző
Záradék:
Az önkormányzati rendeletben biztosított jogkörömben eljárva a 17/2006. (XII.19) sz. rendelet, mely Nyírtass községigazgatási területe Szabályozási Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szól, 2006. december 19. napján a hirdetőtáblán való elhelyezéssel kihirdetem 2007. február 18-ig történő kifüggesztéssel.
Nyírtass, 2006. december 19.
Gál Csaba sk.
Jegyző 4

1. melléklet a 17/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

1

Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható iprai és szolgáltató tevékenységekről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet

2

Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete