Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 25- 2023. 04. 26

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.11.25.

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Iváncsa Községi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Iváncsa Község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének a hivatalos neve: Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) a) A Hivatal székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

b) A Hivatal telephelye, állandó jelleggel működő kirendeltsége és címe: Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal Besnyői Kirendeltsége, 2456 Besnyő, Fő utca 35.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) a) Az önkormányzat címere: négy részre osztott pajzsalak, kék mezőben három aranyszínű búzaszál, kék mezőben aranyszínű faeke, két mezőben piros-fehér sávok.

b) A címer használható a képviselő-testület, a Hivatal kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a polgármester, és a jegyző levelezési fejrészén.

(3) a) Az önkormányzat zászlaja: a községi címer.

b) Az önkormányzat zászlaja használható nemzeti ünnepeken, és a képviselő-testület rendezvényein.

(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. Bélyegzők és használatuk

3. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal körbélyegzőt és fejbélyegzőt használ.

(2) A körbélyegző közepén Magyarország címerét kell feltüntetni.

(3) A körbélyegző körirata a következő lehet:

a) Iváncsa Község Polgármestere,

b) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,

c) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője,

d) Iváncsa Községi Önkormányzat, Iváncsa,

e) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal, Iváncsa,

f) Anyakönyvvezető, Iváncsa.

(4) A körbélyegzőt kell használni aláírás hitelesítésre.

(5) Fejbélyegző tartalma a következő lehet:

a) Iváncsa Községi Önkormányzat
2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.
Adószám: 15727158-2-07
b) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal
2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.
Adószám: 15361789-2-07
c) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal
2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.
Tel.: 25/506-360; 506-361
d) Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal
2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.
(6) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza.
(7) A jegyző gondoskodik a (3) és (5) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról.

4. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

4. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezése minősül.

(2) Az Önkormányzat honlapja: www.ivancsa.hu

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti általános közzétételi listaszerinti közzététel az Önkormányzat saját honlapján történik.

(4) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: Az „Iváncsai Szó- Váltás” című közéleti fórumlap, mely időszakosan jelenik meg 1100 példányban, a lakosság számára, ingyenesen.

(5) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(6) Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett „Iváncsai Szó- Váltás” című közéleti fórumlap és az internetes honlap költségeit az Önkormányzat költségvetésében biztosítja.

5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

5. § (1) A Képviselő-testület együttműködik más országok helyi önkormányzatával.

(2) A Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

a) Beckerich (luxemburgi),
b) Gyergyóalfalu (romániai)
településekkel.

6. Együttműködés a lakossággal

6. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.

(4) Tanácskozási jog azon civil szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Iváncsa székhellyel szerepel, avagy abban jogi személyként nem szerepel, azonban önszerveződő közösségben az Önkormányzat által elismerten működik, továbbá egyházi jogi személy és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

(5) Az együttműködő szervezetek az alábbiak:

a) Nyugdíjasok Iváncsai Szervezete,

b) Iváncsai Polgárőr Egyesület,

c) Iváncsai Nagycsaládosok Egyesülete,

d) Iváncsai Fiatalok Klubja,

e) Örökmozgó Egyesület

f) Iváncsáért Közalapítvány,

g) Iváncsai Vízisport Egyesület,

h) Községi Sportegyesület Iváncsa,

i) Katolikus Egyházközség (Iváncsa),

j) Református Egyházközösség (Iváncsa),

k) Iváncsa Kiai Shotokan Karate Sportegyesület,

l) Gyermekeinkért Alapítvány.

7. Helyi népszavazás

7. § A helyi népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

8. Együttműködés egyéb szervekkel

8. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) Arendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

II. Fejezet

9. Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervezete

9. §

1. Az Önkormányzat ellátja “Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló
2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
2. Az Önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(3) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti az Mötv.-ben kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

10. § A képviselő-testület az önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

11. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

12. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testületet és szervei: a polgármester, a Képviselő-testületet bizottságai, a Hivatal, a jegyző, továbbá az Önkormányzat társulása látja el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit – a törvényben meghatározott kivételekkel – a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, az Önkormányzat társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról annak gyakorlója szükség szerint, de legalább évente beszámol a Képviselő-testület felé.

(4) A polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását az SZMSZ 2. melléklete, a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklete tartalmazza.

13. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

14. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását, jogállását, alapfeladatát a 5. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

10. A Képviselő-testület működése

15. § (1) A képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

3. A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

16. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

11. A képviselő-testület alakuló ülése

17. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább négy nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

18. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,

b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása, a napirend elfogadása,

c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

d) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a jelenlévő legfiatalabb képviselő olvassa elő,

e) a polgármesteri program ismertetése,

f) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

g) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,

h) alpolgármester megválasztása,

i) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a jelenlévő legfiatalabb képviselő olvassa elő,

j) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

k) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

l) a képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

m) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a jelenlévő legfiatalabb képviselő olvassa elő,

n) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,

o) az Önkormányzat társulásokban történő képviseletéről döntés,

p) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi, méltatlansági szabályokról,

q) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

r) a Szózat elhangzása és

s) az alakuló ülés bezárása.

19. § (1) A képviselő-testület döntése alapján a 18. § h), i), k)-o) pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(2) Az alakuló ülésen a 18. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

(3) A képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

12. A képviselő-testület rendes ülése

20. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének szerdai napján.

(4) Az üléseket 15 órai kezdettel kell tartani, ettől az időponttól szükség esetén el lehet térni.

(5) Az ülések helye: Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének tanácskozó terme.

(6) A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testületi ülést más helyszínre is összehívhatja.

13. Munkaterv

21. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott féléves - tárgyév január 1-től június 30-ig, valamint augusztus 31-től december 31-ig terjedő időszakra készített - munkaterv tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszünetet július 1. napja és augusztus 31. napja között határozza meg. A polgármester az ülésszünet idején is összehívhat indokolt esetben rendkívüli ülést.

(3) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(4) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyfélévet megelőző hónap 1. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselők,

c) az önkormányzati bizottságok,

d) a jegyző,

e) az aljegyző,

f) a hivatal szervezeti egységeinek vezetői,

g) az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői és

i) azon társulás tanácsának elnöke, melyben az Önkormányzat részt vesz, továbbá

j) a társulás által fenntartott intézmény vezetője,

k) a 6. § (5) bekezdésben meghatározott helyi együttműködő szervezetek vezetői

l) a Kormányhivatal vezetője.

(5) A féléves munkatervet a polgármester útmutatása alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyfélév január 31., továbbá augusztus 31. napjáig.

22. § A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) a képviselő-testületi ülések, közmeghallgatás tervezett időpontja és napirendjei, továbbá az előterjesztő megjelölése,

b) az előterjesztést véleményező bizottságok, szervezetek megnevezése,

c) annak meghatározása, hogy mely napirendhez kell közmeghallgatást tartani.

23. § Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

14. A képviselő-testület rendkívüli ülése

24. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az Önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább két nappal kell kiküldeni.

25. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselők legalább ¼-e, valamint a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását.

(3) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslatot írásban, indokolással ellátva legkésőbb a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslat napirendre vételéről, a javaslat tárgyalásának sorrendjéről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(5) A sürgős tárgyaláshoz szükséges írásbeli előterjesztés elkészítéséről a javaslattevő köteles gondoskodni, amelyhez a jegyző a Hivatal útján segítséget nyújt.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az Önkormányzat vagy a lakosság számára.

26. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

27. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

15. Közmeghallgatás, lakossági fórum

28. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

29. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(6) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

30. § (1) A lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 30 napon belül kell választ adni.

16. Az ülések összehívásának rendje

31. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén Szociális, Közművelődési és Sportbizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

32. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat, vagy

d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés

e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatra vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.

33. § (1) A Képviselő-testület összehívásakor a munkatervet kell alapul venni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek, valamint az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését tartalmazó írásos meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, rendkívüli ülés esetén a 24. § (4) bekezdésében, valamint 25. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kell az érdekelteknek megküldeni elektronikus formában.

(4) A Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján keresztül tájékoztatni kell.

34. § (1) A képviselő-testület ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a polgármester az ülés elhalasztásáról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a képviselő-testület határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

(5) Rendkívüli körülmények által indokolt esetnek minősül különösen időjárási, természeti, előre nem látható okok miatti akadályoztatottság.

35. § (1) A Képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirendi pontok előterjesztőit,

c) a bizottságok tagjait,

d) a 6. § (4) bekezdése szerint érintett szervezet képviselőjét,

e) akinek a részvételét a polgármester illetőleg a napirendi pont előterjesztője szükségesnek tartja,

f) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdés b) és d) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(5) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.

(6) Amennyiben a polgármester a hozzászólást nem engedélyezi, a meghívott kérésére a hozzászólás engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül a polgármester bárkit meghívhat, akinek meghívását indokoltnak tartja.

17. Az ülések nyilvánossága

36. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő hallgatóság részére a Képviselő-testület napirendenként egy alkalommal maximálisan 3 perc időtartamban hozzászólási jogot adhat. Ennek megadásáról vagy megtagadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester (az ülés elnöke) a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

37. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá a polgármester meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a Kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

18. Az ülés vezetése

38. § A polgármester a testületi ülés vezetése során különösen:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,

b) előterjeszti az ülés napirendjét, annak sorrendjét; a napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz,

c) a Képviselő-testület által elfogadott napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, megadja a szót a hozzászólásra jelentkező tanácskozási joggal meghívott személynek, összefoglalja a vitában elhangzottakat,

d) szavazást rendel el,

e) megállapítja a szavazás eredményét,

f) kihirdeti a határozatot,

g) beszámol a két ülés közötti munkáról és a fontosabb eseményekről,

h) biztosítja a tanácskozás rendjét,

i) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére.

19. Határozatképesség

39. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

a. amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,
b. amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.
(4) A határozatképtelen ülést 8 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(5) Az ülésről igazoltan van távol a képviselő az 58. §-ban meghatározott esetekben és ezt a tényt a polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti.

40. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a Képviselő-testületi tag, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A Képviselő-testületi tag köteles bejelenteni a személyes et. A kizárásról az érintett Képviselő-testületi tag kezdeményezésére, vagy bármely Képviselő-testületi tag javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt Képviselő-testületi tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra a 59. § (6)–(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

20. A tanácskozás rendje

41. § (1) A tanácskozás rendjét a polgármester biztosítja. Ennek során:

a) megadja, illetve megtagadja a szót,

b) felszólítja azt, aki a tárgytól eltért, ennek eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,

c) figyelmezteti, ismétlődés esetén – a képviselő kivételével – kiutasíthatja azt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

d) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tagjához nem méltó magatartást tanúsít,

e) szükség esetén félbeszakítja az ülést,

f) tárgyalási szünetet rendel el.

(2) A Képviselő-testületi ülésen bármikor szót kérhet:

a. a jegyző,
b. a Kormányhivatal képviselője,
c. a képviselő, amennyiben ügyrendi kérdésben kíván hozzászólni.
(3) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő az SZMSZ, vagy a Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.
4. Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. Napirendi vita

42. § (1) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre

(3) A képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(4) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(5) A határozati javaslatról, rendelettervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.

(6) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

22. A szavazás

43. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.


Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot
(2) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.
(3) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat.

Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.
(4) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.
(5) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a
(3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

44. § Az Mötv. 50. § - ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

1. gazdasági program elfogadása,

2. hitelfelvétel,

3. polgármester elleni kereset benyújtása,

4. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,

5. kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

6. helyi népszavazás,

7. a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,

8. rendkívüli közmeghallgatás elrendeléséről,

9. érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.

45. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával kézfeltartással történik.

(2) Képviselő-testületi tag döntéshozatalból történő kizárása esetén „igen“-nel és „nem“-mel lehet csak szavazni.

46. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az alakuló ülésen szavazatszámláló bizottságot kell alakítani az alpolgármester megválasztására.

(3) A titkos szavazást – a (2) bekezdésben foglaltk kivételével – az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazólap tartalmát a Képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

a. az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
b. személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.
(5) A Hivatal közreműködésével az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elkészíti a szavazólapokat, majd lezárja és lepecsételi az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjain, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen a szavazóhelyiségben.
(6) A Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát a lepecsételt urnába dobja.
(7) Érvényes a szavazat, ha:
a. az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
b. a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
c. a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.
(8) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a. a szavazás időpontját, helyszínét,
b. a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
c. a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
d. a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
e. a szavazólapot átvett képviselők számát,
f. az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
g. az érvényes szavazatok közül az “igen”, a “nem” és a “tartózkodom” szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
(9) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság átadja a polgármesternek.
(10) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.
(11) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely Képviselő-testületi tag kérésére, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről. A szavazás az adott ülés keretében csak egyszer ismételhető meg.
(12) A (2) bekezdésben meghatározott szavazatszámláló bizottság eljárása tekintetében is irányadó a (4) bekezdés - (11) bekezdés rendelkezései.

47. § (1) Bármelyik képviselő javaslatára névszerinti szavazást lehet elrendelni nyílt szavazás esetén. A névszerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Névszerinti szavazást kell elrendelni:

a. bármely képviselő indítványára, ha a Képviselő-testület azt megszavazza,
b. a legalább 2 képviselő írásbeli indítványára, valamint
c. ha jogszabály előírja.
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a Képviselő-testületi tagok nevét ABC sorrendben, a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavaznak.
(4) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti azt.
(5) A névszerinti szavazást a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a hitelesített névsort pedig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. Az önkormányzati rendeletalkotás

48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a. a polgármester, alpolgármester,
b. képviselő,
c. jegyző,
d. az Önkormányzat társulásának tagjai,
e. a Képviselő-testület bizottságai.
(2) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.
(3) A Képviselő-testület bizottsága vagy a legalább 2 képviselő kezdeményezésére
– amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel – a rendelettervezetet ki kell dolgozni, és a Képviselő-testület elé kell terjeszteni indokolással együtt.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg.
b) A rendelet-tervezetet a jegyző, illetve a Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható előkészítéssel külső szakértő is.
c) Amennyiben a Képviselő-testület tárgy szerinti bizottsága vagy szakértő készíti elő a rendelet-tervezetet, a Hivatal az előkészítésben akkor is köteles részt venni.
(5) A rendelet-tervezet véleményezése:
a) A rendelet-tervezetet - amennyiben nem bizottság készítette elő - megvitatás céljából a tárgy szerinti bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint szakértő is meghívható.
b) A polgármester egyes, a lakosság széles rétegeit érintő rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt a jegyző véleményének meghallgatását követően közmeghallgatásra bocsáthatja.
(6) A rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A polgármester, illetve a jegyző, az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.
b) A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és hirdeti ki.
c) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

49. § Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihírdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló – 5/2019. (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

50. § (1) Az Önkormányzat rendeletét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A rendeletet közzé kell tenni Nemzeti Jogszabálytárban, valamint az Önkormányzat honlapján.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

24. A Képviselő-testület határozatai

51. § (1) Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a. a polgármester, az alpolgármester,
b. a képviselő,
c. a jegyző, az aljegyző,
d. az Önkormányzat társulásának tagjai,
e. a Képviselő-testület bizottságai,
f. a Kormányhivatal.
(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.
(3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) Az Önkormányzat normatív határozatát a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett normatív határozatok a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A normatív határozatot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(5) A határozatokat meg kell küldeni a Képviselő-testületi ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

25. Előterjesztések

52. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésére szóban vagy írásban kerülő:

a. határozati javaslat,
b. rendelet-tervezet.
(2) Nem minősül előterjesztésnek:
a. jelentés,
b. beszámoló,
c. tájékoztató.
(3) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.
(4) A javaslat írásbeli előterjesztés tartalmazza:
a. a tárgyat és a tényállást,
b. a lehetséges döntési alternatívákat,
c. a határozati javaslatot,
d. szükség szerint a határidő megjelölését és a felelős nevét.
(5) A javaslat szóbeli előterjesztése esetén a határozati javaslatot írásban a képviselők részére ki kell osztani.
(6) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Képviselő-testület elé, ezekről szükség esetén a Képviselő-testület döntést hozhat.
(7) Az előterjesztésekhez - szükség szerint - csatolni kell az illetékes bizottság véleményét és javaslatát.
(8) Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló Képviselő-testület ülés előtt legalább 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni.
(9) Az előterjesztés előlapján jelezni kell, hogy az zárt vagy nyílt ülésen tárgyalandó.

26. Kérdések, interpellációk, bejelentések

53. § (1) Önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési kérdésekre a megkérdezett köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén szóban vagy az ülést megelőzően írásban a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

(3) A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(4) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 1000 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(5) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(6) A kérdező a kérdést a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(7) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

54. § (1) A képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslatot, interpellációt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez intézheti.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt azt követően, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott. Amennyiben az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület határoz a szükséges intézkedésekről.
(2) Nincs helye interpellációnak
a. államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b. olyan ügyben, amely nem minősül az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügynek,
c. előkészítést és testületi döntést igénylő önálló napirend esetében,
d. olyan személyi ügyben, amelyben a kinevezés, választás, megbízás nem a Képviselő-testület hatásköre.
(3) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről annak befejezését követő első Képviselő-testületi ülésen számot kell adni.
(4) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés, az interpelláció az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés, interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés, interpelláció bejelentéséhez.
5. A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző a Képviselő-testület ülésén szóban ismeretet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.
6. A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal a kérdéseket, interpellációkat és bejelentéseket követően napirenden kívül felszólalhat 2 perc időkeretben, melyről vita nem tartható.

27. A jegyzőkönyv

55. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

a. az eredeti példányt a jegyző kezeli,
b) a jegyzőkönyvet a Kormányhivatalnak elektronikus módon az ülést követő 15 napon belül kell megküldeni,
c) egy példányt a Községi könyvtárban kell elhelyezni.
(2) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban történő felterjesztést követő 5 napon belül.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
d) a 2 jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását,
e) az önkormányzat bélyegzőjének lenyomatát, dátumot és aláírást.
(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.
(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
f) a névszerinti, vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(6) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(7) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A Képviselő-testület ülésenkét a jelenlevő képviselők közül két fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a két hitelesítő írja alá.
(9) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Községi könyvtárban – annak nyitvatartási idejében – a választópolgárok megtekinthessék. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni és gondoskodni kell arról, hogy azt csak az arra jogosultak tekinthessék meg. Zárt ülés jegyzőkönyvébe az eljárásban érdekelt személy kizárólag a saját ügyét érintően jogosult betekintésre.
(11) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél kell zárt helyen kell tárolni.
(12) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
IV. Fejezet

28. Az önkormányzati képviselő

56. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

57. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület önkormányzati rendeletében megállapított tiszteletdíjra jogosult,

b) a község ellátásában, üzemeltetésében, működtetésében résztvevő gazdasági társaságoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

58. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

a) betegség,

b) kórházi ellátás,

c) közlekedési akadály,

d) időjárási akadály,

e) a külszolgálat.

f) a szabadság,

g) a munkahelyi elfoglaltság,

h) külföldi tartózkodás.

59. § (1) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület, a bizottság rendes ülésén
6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a polgármester e tényről tájékoztatja az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottságot a kötelezettségszegés kivizsgálása érdekében.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a polgármesterhez nyújthatja be bármely képviselő, a jegyző, a Kormányhivatal. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját.


A kezdeményezést a polgármester továbbítja az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottsághoz kivizsgálásra.
(3) Az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. Az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.
(4) Ismételt kezdeményezés esetén – amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz – az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.
(5) Az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le.
(6) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott – kivéve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - kötelezettségét megszegi, az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.
(7) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja 3 alkalommal a polgármester – a polgármester figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, az Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

60. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

29. A Képviselő-testület bizottságai

61. § (1) A Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a szervező és ellenőrző feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre a 2. függelékben meghatározott összetétellel. Egyes időszakos feladatok ellátására ideiglenes bizottság létrehozását is elhatározhatja. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A bizottságok feladat- és hatásköreit a jogszabályok, valamint a 2. függelék, átruházott hatásköreit 3. melléklete állapítja meg.

(3) A bizottságok ügyrendjüket maguk határozzák meg.

(4) A bizottsági határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

62. § (1) A bizottságokat a képviselők és más, a bizottságok működési területén szakértelemmel bíró személyek közül a Képviselő-testület választja meg minősített szótöbbséggel.

(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

63. § A bizottság általános feladata:

a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) bizottsági ajánlások tétele,

c) a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,

d) a feladatkörükbe utalt előterjesztések elkészítése,

e) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, melyet jogszabály vagy a Képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.

64. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze és vezeti ülését.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a. Képviselő-testület határozatára,
b. a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző indítványára 8 napon belül.
(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására; a javaslatot tárgyaló ülésre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.
(5) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújthat be, illetve melyek csak bizottság álláspontjával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.
(6) A bizottsági ülés határozatképességére, a döntéshozatalra vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
(7) A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.
(8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az 55. § (12) bekezdésében foglalt eltéréssel.
(9) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

65. § A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre az alábbi összetétellel:

a) Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság:
5 tagú, melyből elnöke és két tagja képviselő jogállású.
b) Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság:
3 tagú, melyből elnöke és két tagja képviselő jogállású, míg két tagja nem a képviselők közül kerül megválasztásra.

30. Polgármester

66. § (1) A polgármester a megbízását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester a Képviselő-testület tagja, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(2) A polgármester illetményét, költségtérítését a Képviselő-testület határozattal állapítja meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményére és költségtérítésére, a jogszabályi rendelkezések ismertetésével a jegyző, jutalmára és egyéb juttatásaira mindkét bizottság, illetve bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A polgármester gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály és a rendelet hatáskörébe utal. Átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések esetében az átruházás tényére utalni kell. A polgármester az államigazgatási tevékenységének ellátásáért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi civil- és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

c) előterjesztheti a képviselő-testületnek a bizottságok személyi összetételének, létszámának megváltoztatását.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,

b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,

c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,

d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges,

(7) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

(8) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

67. § (1) A polgármester minden hónap első és harmadik hetének hétfőjént 1600 – 1800 óra között tart fogadóórát.

2. Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.

68. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

69. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként a zárszámadással egyidejűleg értékeli.

70. § (1) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

31. Alpolgármester

71. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel, hogy tiszteletdíjakra és költségtérítésekre a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester minden hónap harmadik és negyedik hetének hétfőjén 1600 – 1800 óra között fogadóórát tart.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.

32. Jegyző és az aljegyző

72. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

73. § (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kirendeltség-vezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.

33. A Közös Önkormányzati Hivatal

74. § (1) A Képviselő-testület Besnyő Község Önkormányzatával közösen – Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hozott létre tart fenn. A Hivatal önálló jogi személy, önálló helyi önkormányzati költségvetési szerv. A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(2) A Hivatal ügyfélfogadás rendjét, idejét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

34. Társulások

75. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) Adonyi Szociális Intézményfenntartó Társulás,

b) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

35. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai

76. § (1) Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a társulás tanácsa, vagy a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze.

Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.
(3) Az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a székhely önkormányzat alpolgármestere hívja össze és vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat. és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.
(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a székhely önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.
VI. Fejezet

36. A Képviselő-testület gazdasági programja

77. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

37. Az Önkormányzat vagyona

78. § Az Önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

VII. Fejezet

38. Az Önkormányzat gazdálkodása

79. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint a Hivatal látja el.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az Önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

VIII. Fejezet

39. Zárórendelkezések

80. § Ez a rendelet 2019. november 25.napján 16 órakor perckor lép hatályba.

81. § Hatályát veszti Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló a 24/2015 (XI.27.) önkormányzati rendelete.