Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 1/2012 (II.17.) önkormányzati rendelete

Fertőboz Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2020. 12. 15

Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 1/2012 (II.17.) önkormányzati rendelete

Fertőboz Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2020.12.15.

Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi
LXV törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és
jogkörében eljárva megalkotja Fertőboz Község Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban
HÉSZ) szóló rendeletét.

I. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. §
(1) Jelen rendelet hatálya Fertőboz teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és telket ala-
kítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtár-
gyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállí-
tani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoz-
tatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
az országos érvényű jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak (Étv, OTÉK, ágazati szab-
ványok stb.) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen rendelet csak a mellékletekkel együtt érvényes.
(4) Jelen rendelet részét képezik az alábbi rajzi mellékletek:
Szabályozási tervek
SZT-I jelű Szabályozási tervlapok
SZT-II jelű Szabályozási tervlapok
Melléklet: Mintakeresztszelvények
8518 j. ök. út (Fő utca)
Lakóutca a 143/1 hrsz-ú ingatlanon

(Szabályozási tervek)
SZT-I/M Szabályozási tervlap, munkaszám: TT-20301
SZT-II/M Szabályozási tervlap, munkaszám: TT-20301
SZT-TH Szabályozási tervlapok területi hatályának helyszínrajza, munkaszám: TT-20301
Az SZT-I/M Szabályozási tervlapokon szereplő tervezési területek határain belül az SZT-I/M Szabályozási tervlapot kell alkalmazni. Az SZT-II Szabályozási tervlapot az SZT-II/M Szabályozási tervlapon szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)Jelen rendelethez csatolt függelékek:
1. számú függelék - Műemléki jegyzék
2. számú függelék - Régészeti lelőhelyek jegyzéke
3. számú függelék - A régészeti lelőhelyek, a régészeti érdekű területek, és egyéb
területek esetén szükséges eljárás
4. számú függelék - Hivatkozott jogszabályok
5. számú függelék – Kerékpárút és kerékpársáv kapcsolatai
6. számú függelék – Mintakeresztszelvények (Fő utca II. ütem)

A település területfelhasználása
2. §

(1) Fertőboz Község igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
tagozódik.
(2) Beépítésre szánt területek:
1. Kertvárosias lakóterület
2. Falusias lakóterület
3. Különleges beépítésre szánt terület
3.1. K-Vt településközpont vegyes jellegű terület
3.2. K-Kk kutatóközpont területe
3.3. K-R-If rekreációs, idegenforgalmi terület
(3) Beépítésre nem szánt területek:
1. Közlekedési és közműterület
2. Zöldterület
3. Erdőterület
3.1. Védelmi erdő
3.2. Gazdasági erdő
4. Mezőgazdasági terület
4.1. Borvidéki kertes mezőgazdasági terület
4.2. Borvidéki mezőgazdasági terület
4.3. Védett tájhasználatú mezőgazdasági terület
5. Vízgazdálkodási terület
6. Természetközeli terület.
7. Különleges beépítésre nem szánt terület
7.1. Temető
7.2. Hagyományos gazdálkodás területe
7.3. Természetvédelmi központ területe
7.4. Idegenforgalmi fogadó terület
7.5. Kilátóhely, turisztikai terület

Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
3. §
(1) Nyeles telek nem alakítható ki.
(2) Az épület kötelező módon előírt oldalhatáron álló elhelyezése esetében, az épületet az
adott oldalhatártól mért 1,0 m-en belül kell elhelyezni
(3) Az egyes övezetekben épület, építmény kialakítása, az átlagost meghaladó teleknagy-
ság esetében is, csak az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret, telekszélesség ese-
tében elhelyezhető épület tömegrendjéhez igazodó módon lehetséges.
(4) Lakás létesítése esetén a gépjárművek elhelyezését építményben kell megvalósítani.
Több ütemben való megvalósítás esetén, annak területét a beépíthetőség mértékének számí-
tásánál figyelembe kell venni.
(5)A településen a felszín közelben alapozásra kevésbé alkalmas magas szerves-anyag tartalmú képződmények (pl. tőzeg) elterjedése a jellemző, ezért mindennemű építési tevékenységet ajánlott geotechnikai szakvélemény alapján végezni.

II. Beépítésre szánt területek
Lakóterület
4. §
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Fertőbozon a lakóterület lehet:
1. kertvárosias lakóterület
2. falusias lakóterület

(3) A lakóterületeket a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerinti teljes közművel kell
ellátni, jelen szabályzat 10. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiá-
nyában a vonatkozó jogszabályban foglaltakat kell megtartani.

Kertvárosias lakóterület
5. §
(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb két önálló
rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépü-
letek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(3) A kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban előírtak figyelembevételével
kivételesen elhelyezhető:
1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
2. egyéb rendeltetés kiegészítéseként sportépítmény
3. lakófunkció kiegészítéseként, annak alárendelt módon, a terület rendeltetésszerű
használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület-
rész.
(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
1. szálláshely szolgáltató épület - a kettőt meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb
kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
tésre.

Építési övezetek:
(6) A kertvárosias lakóterületek elsősorban beépítettségük, karakterbeli különbségük, ese-
tenként szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:
Kialakult jelleg:
Lke-K1 Gloriette szálló kialakult tömbje (Mise út vége)
Lke-K2 a templomtól délre kialakult telektömb (Templomdomb-dél)
Jellegében megváltozó területek övezetei:
Lke-1-3 jelentős táji kitettség, dombvidéki jelleg
Lke-4-5 enyhén lejtős, síkvidéki jelleg
Lke-6 Kisboztól délre, jóváhagyott telekosztás
Lke-7 Kisboztól délre, a Nagycenki út menti egy telek, megosztási lehető-
séggel
(7) Az Lke-K1-2 és Lke-1-7 övezetekben a beépítési módra, telekalakításra, építményma-
gasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

területfel-használás

övezet

beépítési mód

maximális építmény-magasság*

(m)

alakíthatóminimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége
(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld %

Lke

K1

SZ

4,5 / H:6,0

2500

40

10

75

K2

O

4,8

K

30

15

70

1

SZ

4,5 / H:6,0

2500

40

10

75

2

O

4,2 / H:5,4

900

16

15

70

3

O

4,2 / H:4,5

1000

20

20

65

4

O

4,2

1200

20

15

70

5

O

4,2

900

14

20

65

6

O

4,2

700

K

25

60

7

O

4,2

1200

20

20

60



* /H jel: ha bármely homlokzati magasság szövegesen korlátozásra került
K: a telekalakításra vonatkozó K jel esetén telekalakítás, csak az övezeti előírásban szövegesen rögzí-
tettek szerint lehetséges

(8) Lke-K1 övezet részletes előírásai
1. Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy szállás-
hely szolgáltató épület, a kialakult állapot szerint megmaradhat, de annak férőhely-
száma nem növelhető, valamint a (2) bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyez-
hetők el.

2. * hatályát veszítette
3. *hatályát veszítette
4. * hatályát veszítette
5. Az övezetben, az északi oldalon elhelyezkedő ingatlanok esetében, a hátsókert
mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény sem helyezhető el.
6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 10%. A kialakult állapot szerint
ezt meghaladó beépítettség esetén, a beépítettség kialakult jelenlegi mértéke egy
alkalommal, legfeljebb 5%-kal növelhető.
7. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 75%.
8. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, de a legmé-
lyebb tereptől mért homlokzatmagasság sem lehet több 6,0 m-nél.
9. * hatályát veszítette
10. Az övezetben, a szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület,
építmény, vagy melléképítmény nem helyezhető el.
11. * hatályát veszítette
12. *hatályát veszítette
13. * hatályát veszítette

(9) Lke-K2 övezet részletes előírásai
1. Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a
(2) bekezdés 2. pont szerinti épületek közül csak vendéglátó épület helyezhető el.
2. Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók.
3. Az övezetben az építési helyet, oldalhatáron álló módon kell megállapítani.
4. Az előkert legkisebb mélysége, új épület elhelyezése esetén, 10,0 m. *hatályát veszítette
5. A hátsókert mélysége 10,0 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint
alatt helyezhető el.
6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
7. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 70%.
8. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,8 m.
9. * hatályát veszítette
10. A 8-9. pontokban foglalt előírásoktól eltérően kialakult épület, felújítható, de a
jelenleg beépített terület (az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség keretein
belül) legfeljebb 10 %-kal bővíthető.
11. Az övezetben új épület elhelyezése, illetve a meglévő épület bővítése során, az épület
tömegének, résztömegeinek kialakításakor a templom erőteljes térbeli érvényesülését,
a rálátás védelmét biztosítani kell.
12. *hatályát veszítette
13. Az utcai homlokzaton gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el.

(10) Lke-1 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a (2) be-
kezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.
2. Az övezetben a telekrendezés a tömbben kialakult telkek oldalhatárának irányult-
ságához igazodó módon megengedett. * hatályát veszítette
3. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 2500 m2. Az osztható telek
legkisebb szélessége 40 m.
4. * hatályát veszítette
5. *hatályát veszítette
6. A hátsókert mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint alatt
helyezhető el.
7. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
8. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 75%. A zöldfelületek háromszintű
növényzet telepítésével alakítandók ki.
9. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, de a legmé-
lyebb tereptől mért homlokzatmagasság sem lehet több 6,0 m-nél.
10. Az épületek (építmények) elhelyezése a telek utcai homlokvonalától mért 5,0 és
30,0 m közötti telekmélységében lehetséges.
11. * hatályát veszítette
12. *hatályát veszítette
13. * hatályát veszítette
14. * hatályát veszítette
15. * hatályát veszítette
16. * hatályát veszítette

(11) Lke-2 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a 2)
bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 900m .A telekegyesítés engedélyezhető akkor is, ha a létrejövő telek területe ezt nem éri el.
3. * hatályon kívül. Az alakítható telkek legkisebb szélessége 16,0 m.A telekegyesítés engedélyezhető akkor is, ha a létrejövő telek szélessége ezt nem éri el
4. Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északnyugati
oldalhatárán kell elhelyezni.
5. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
6. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 70%. A zöldfelületek háromszintű
növényzet telepítésével alakítandók ki.
7. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m, az utcai homlokzat
megengedett legnagyobb magassága 5,4 m.
8. *hatályon kívül
9. * hatályon kívül
10. A szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület, építmény, vagy
melléképítmény nem helyezhető el. A meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.
11. * hatályon kívül
12. * hatályon kívül
13. * hatályon kívül


(12) Lke-3 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a 2)
bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1000 m .
3. Az övezetben kialakult telkek mélységükben nem oszthatók meg, az alakítható telkek
legkisebb szélessége 20,0 m.
4. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m. Az utcai
homlokzat megengedett legnagyobb magassága 4,5 m, illetve az É-i saroktelek
esetében 4,8 m.
5. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
6. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 65%. A zöldfelületek háromszintű
növényzet telepítésével alakítandók ki.
7. Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északi
oldalhatárán kell elhelyezni.
8. Az előkert mélysége, az épületnek az oldalhatáron lévő falsíkjánál mért 5,0 m, mely
egyben kötelező építési vonalat jelent oly módon, hogy az épület utcai homlokvonalát
a telekhatárra merőlegesen kell kialakítani.
9. Az övezetben a hátsókert mélysége 10,0 m.
10. * hatályon kívül
11. Az övezetben az É-i saroktelek esetében nem kötelező az épület oldalhatáron való
elhelyezése. Az előkert legkisebb mérete 5,0 m. (Az épületet a telek utcai
homlokvonalától ennél nagyobb távolságra is el lehet helyezni, figyelembe véve a nem
beépíthető telekrész szabályozási terven jelölt határát.)
12. *hatályon kívül
13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(13) Lke-4 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1200 m .
3. Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélesség 20,0 m. A telekosztás során, az új
telkek oldalhatárát az utcára (143/31 HRSZ –ú közterületre) merőlegesen kell
kialakítani.
4. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.

5. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
6. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 70%. A zöldfelületek háromszintű
növényzet telepítésével alakítandók ki.
7. Az övezetben az előkert mélysége 5,0 m. A előkert telek felöli határa, egyben kötelező
építési vonal.
8. Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északi oldalhatárán,
oromfalas jelleggel kell kialakítani.
9. Az épületet az oldalhatárral párhuzamos hosszanti irányultsággal kell elhelyezni, az
épület legnagyobb szélessége 6,6 méter. Beforduló szárny, a fő tömegnek alárendelt
módon, az épület utcai homlokvonalától legalább 6,0 méterrel hátrahúzott módon,
kialakítható.
10. Az övezet É-i saroktelkén, az épület fő irányultságának, valamint az előkert, egyben
kötelező építési vonal meghatározásánál utcai homlokvonalként, a 143/31 HRSZ –ú
közterületet kell figyelembe venni.
11. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és
nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon
lehetséges.
12. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(14) Lke-5 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 900 m .
3. Új telekalakítás esetén az övezet É-i részén a telkeket a jelenlegivel megegyező módon
a 143/31 hrsz-ú közterülettel párhuzamos hosszirányban kell kialakítani, a déli részen,
arra merőlegesen is lehet alakítani a hosszanti telkeket.
4. A alakítható legkisebb telekszélesség 14,0 m.
5. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
7. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 65%. A zöldfelületek háromszintű
növényzet telepítésével alakítandók ki.
8. Az övezetben az épületeket kötelező módon, a telek irányultságától függően, vagy a
telek NY-i vagy É-i oldalhatárán oromfalas jelleggel kell elhelyezni.
9. Az előkert határát, az oldalkertre merőleges vonal mentén kell rögzíteni oly módon,
hogy az a legkisebb előkerti mélységnél legyen 5,0 m.
10. Az épületet kötelező módon, az előkert telek felőli határán kell elhelyezni.
11. *hatályon kívül
12. * hatályon kívül
13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15) Lke-6 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 700 m
3. A telek mélységében nem osztható meg.
4. Alakítható legkisebb telekszélesség, a kialakult rend szerint.
5. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 25%.
7. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 60%. A zöldfelületek háromszintű növény-
zet telepítésével alakítandók ki.
8. Az épületek előkertjének mélysége 5,0 m. Az épületet az előkert telek felőli határán kell
elhelyezni.
9. A hátsókert mérete 5,0 m.
10. Az övezetben az épületeket kötelező módon, a telek irányultságától függően, vagy a
telek NY-i vagy É-i oldalhatárán kell elhelyezni.
11. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell
elhelyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,0 m. Keresztszárny kialakítása,
a telek homlokvonalától legalább 10 méterrel hátrahúzva, a hosszanti irányú fő
tömegnek alárendelt módon azzal egy tömegben elhelyezhető.
12. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(16) Lke-7 övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.

2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1200 m .
3. Alakítható legkisebb telekszélesség 25,0 m
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
5. „A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.

6. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 60%. A zöldfelületek háromszintű növény-
zet telepítésével alakítandók ki.
7. Az épületek előkertjének mélysége 5,0 m. Az épületet az előkert telek felőli határán kell
elhelyezni.
8. A hátsókert mérete 5,0 m.
9. Az övezetben az épületeket kötelező módon a telek északi oldalhatárán kell elhelyezni.
10. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell
elhelyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,0 m. Keresztszárny kialakítása,
a telek homlokvonalától legalább 10 méterrel hátrahúzva, a hosszanti irányú fő
tömegnek alárendelt módon elhelyezhető.
11. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
12. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

Falusias lakóterület
6. §
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az
erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereske-
delmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, csak lakóépülettel együtt
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. a kettőt meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

(3) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban előírtak figyelembevételével kivé-
telesen elhelyezhető:
1. szálláshely szolgáltató épület,
2. sportépítmény,
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi –
gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény
(4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
1. önálló parkolóterület, kivéve, a 300 m-en belüli intézmények számára kijelölt
parkolóterületet,
2. üzemanyagtöltő.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
tésre.

Építési övezetek:
(6) A falusias lakóterületek elsősorban beépítettségük, karakterbeli különbségük, eseten-
ként szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:
1. Lf – K1/A-C Fő út Fertőparti oldalának övezetei
2. Lf – K2 Kisboz kialakult lakóterületének övezete
3. Lf – K3 Nagycenki út bevezető szakasza menti lakóterület övezete
4. Lf-Kt kerékpáros turisztikai funkciókkal vegyes falusias lakóterület övezete
(7) Az Lf-K1/A-C és Lf-K2-3 és Lf – Kt övezetekben a beépítési módra, telekalakításra,
építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tar-
talmazza.

területfel-használás

övezet

beépítési mód

maximális építmény-magasság
(m)

alakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége
(m)

maximális beépítettség
(%)

min. zöld %

Lf

K1/A

O

5,4/ H:4,2

K

16

20

70

K1/B

O

5,4/ H:4,2

K

18

20

70

K1/C

O

5,4/ H:4,2

K

20

20

75

K2

O

4,2

K

K

30

50

K3

O

4,2

K

K

40*

40

Kt

Sz

5,4/ H:4,2

K

K

20

70


/H jel: a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasságot rögzíti
K: a telekalakításra vonatkozó K jel esetén telekalakítás, csak az övezeti előírásban szövegesen rögzí-
tettek szerint lehetséges

(8) Lf-K1/A-C övezetek részletes előírásai:
1. Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy
a) az Lf-K1/A és Lf-K1/B övezetekben a (3) bekezdés 1. pont szerinti (szálláshely
szolgáltató) épület kivételesen sem helyezhető el.
b) az Lf-K1/A és Lf-K1/B övezetekben a (3) bekezdés 2. pont szerinti
(sportépítmény) csak egyéb rendeltetés kiegészítéseként helyezhető el.
c) az Lf-K1/A, Lf-K1/B és Lf-K1/C övezetekben a (3) bekezdés 3. pont szerinti
(gazdasági) építmény, csak lakóépület kiegészítéseként helyezhető el.
2. Az övezetekben a telek természetes terepfelületét a telek utcai homlokvonalától mért 6
m-en belül megváltoztatni nem szabad. A telekhasználat műszaki (megközelítési,
csapadékvíz-elvezetési) követelményeit a terep építés utáni helyreállításának feltéte-
lével és kötelezettségével kell megoldani.
3. Kivételesen, az Lf-K1/C övezetben, a kialakult terepadottságok miatt, az előkert utca-
front felöli 6,0 m-es sávjában a telek hosszirányú lejtése is egyenletessé tehető, a
közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez való igazodás feltételével. Épített
támfal ebben a sávban sem építhető, csak természetes tereprézsű létesíthető.
4. A telken bármely, a vonatkozó jogszabályban foglalt rézsű kialakítása, csak (termé-
szetes) növényzettel megfogott módon lehetséges.

5. Az építés igényelte vízrendezés, vízmegfogás érdekében létesített bármely támfalat,
mely a végleges épületet határoló falakon kívül helyezkedik el, előzetes földtakarást
követően, utólagosan növényzettel kell takarni.
6. A telek mélységében nem osztható meg, kivéve, a telek utcai homlokvonalától mért
6,0-9,0 méter közötti teleksávban történő, a telek jelenlegi homlokvonalával közel
párhuzamos telekmegosztást, ahol a telekosztás feltétele, a közterület felöl létrejövő
új telek kötelező módon való közhasználatra történő átadása. Alakítható legkisebb
telekszélesség rendre:
a) K1/A övezetben: 16,0 m
b) K1/B övezetben: 18,0 m
c) K1/C övezetben: 20,0 m.
7. * hatályon kívül
8. A hátsókert mélysége 10,0 m.
9. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,4 m, de az utcai homlok-
zat magassága legfeljebb 4,2 m lehet.
10. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%. A beépítettség számításánál a
telek szabályozott utcai homlokvonalától mért legfeljebb 75,0 m mély teleksáv, illetve
az ennél kisebb tényleges telekmélység vehető figyelembe.
11. Az övezetben biztosítandó zöldfelület minimális aránya az Lf-K1/A és Lf-K1/B öve-
zetekben 70%, az Lf-K1/C övezetben 75%, melynek számításánál az előző pontban
foglaltak szerint kell eljárni.
12. *hatályon kívül
13. * hatályon kívül
14. * hatályon kívül
15. Gépjárműtároló bejárata az épület utcai homlokvonalán nem helyezhető el.

(9) Lf-K2 övezet részletes előírásai:
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy
a) a (3) bekezdés 1. pont szerinti (szálláshely szolgáltató) épület kivételesen sem
helyezhető el.
b) a (3) bekezdés 2. pont szerinti (sportépítmény) csak egyéb rendeltetés
kiegészítéseként helyezhető el.
c) a (3) bekezdés 3. pont szerinti (gazdasági) építmény, csak lakóépület
kiegészítéseként helyezhető el.
d) a (3) bekezdés 4. pont szerinti önálló parkolóterület egyáltalán nem helyezhető el.
2. Az övezetben a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek
összevonható, a kialakult környezethez illeszkedő épülettömeg alakításának
feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös
oldalhatárának áthelyezése kivételével, amennyiben e telekrendezés esetén, az
egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető.
3. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
4. Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
5. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 50%.
6. * hatályon kívül
7. Az övezetben az épületeket a kialakult állapot szerinti oldalhatárán kell elhelyezni.
8. * hatályon kívül
9. * hatályon kívül
10. * hatályon kívül
11. Az övezetben gépjárműtároló kapuja az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(10) Lf-K3 övezet részletes előírásai:
1. Hatályon kívül
2. Az övezetben a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek
összevonható, a kialakult környezethez illeszkedő épülettömeg alakításának
feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös
oldalhatárának áthelyezése kivételével, amennyiben e telekrendezés esetén, az
egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető.
3. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
4. Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 40%.
5. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 40%.
6. Az előkert megengedett legkisebb mérete 0,0 m.
7. 20 métert meg nem haladó telekmélység esetében, a kialakult löszfalak megbontásának,
illetve azok állékonyságának veszélyeztetése nélkül a hátsókert legkisebb mérete 0,0
méter lehet. A fentiekben foglalt kitétel igazolására az építési engedély kérelem
részeként mérnökgeológiai szakvélemény benyújtása kötelező.
8. Az övezetben az épületeket a kialakult állapot szerinti oldalhatáron kell elhelyezni.
9. * hatályon kívül
10. * hatályon kívül
11. * hatályon kívül
12. Az övezetben gépjárműtároló kapuja az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
11) Lf-Kt övezet részletes előírásai:
1.Az Lf-Kt kerékpáros turisztikai funkciókkal vegyes falusias lakóterület övezetben lakó rendeltetésen kívül, sport-, turisztikai-, szállás- és vendéglátó szolgáltató funkciók helyezhetők el.
2.Az övezet telkei tovább nem oszthatók.
3.Az övezetben a telek természetes terepfelületét a telek utcai homlokvonalától mért 6 m-en belül megváltoztatni nem szabad. A telekhasználat műszaki (megközelítési, csapadékvíz-elvezetési) követelményeit a terep építés utáni helyreállításának feltételével és kötelezettségével kell megoldani.
4.Az előkert megengedett legkisebb mélysége 11,0 m.
5.Az övezetben, az építési helyet, szabadonálló módon kell kijelölni.
6.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%.
7.A biztosítandó zöldfelület minimális aránya: 70%.
8.Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,4 m, de az utcai homlokzat magassága legfeljebb 4,2 m lehet.
9.Az előző pontban foglalt értékek legfeljebb egy fő tömeg, és ahhoz nyitott/fedett térrel kapcsolódó keresztszárny, vagy két hosszanti fő tömegre alkalmazhatók. Egyéb épületek (legfeljebb további 4 db) megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m.
10.Gépjárműtároló bejárata az épület utcai homlokvonalán nem helyezhető el.

Különleges beépítésre szánt területek
7. §
(1) Különleges beépítésre szánt területek azok a területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő
építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környeze-
tükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más
területfelhasználási kategóriába nem sorolhatóak.

(2) A beépítésre szánt különleges területet, a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerinti
teljes közművel kell ellátni, a jelen szabályzat 10. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(3) A beépítésre szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető
építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
1. K-Vt településközpont vegyes jellegű terület
2. K-Kk kutatóközpont területe
3. K - R - If rekreációs, idegenforgalmi terület
(4) A Különleges területeken a beépítési módra, telekalakításra, építménymagasságra, a
beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

területfel-használás

övezet

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

alakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége
(m)

maximális beépített-ség

(%)

min. zöld %


K-Vt

1A

O

4,8

K

K

40

20*

1B

O

4,8

K

K

25

50

2

O

K

K

K

20

50

O

K

K

K

35

20*

K-Kk

SZ

6,0

K

K

10

70

K-R-If

SZ

6,0

K

K

10

70

(5)K-Vt – településközpont vegyes jellegű terület – részletes előírásai:
1. A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és igazgatási, keres-
kedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egés-
zségügyi, valamint szociális épületek, elhelyezésére szolgáló terület, amelyek alap-
vetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2. A K-Vt területen elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény, egyéb fő rendeltetéshez kapcsolódóan,

3. A K-Vt területen a vonatkozó jogszabályban előírtak figyelembevételével kivéte-
lesen elhelyezhető
a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
b) kézműipari építmény,
4. A K-Vt területen önálló parkolóterület nem helyezhető el.
5. A 2-4. pontokban foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
tésre.
(6) A K-Vt terület, a hagyományos jelleg és annak továbbfejleszthetősége szempontjából,
további övezetekre tagozódik:
1. K-Vt/1A és K-Vt/1B – általános jelleg, védett utcaképi rend
2. K-Vt/2 – halmazos jelleg, szabálytalan telekrend, templomdomb környezete

(7) A K-Vt/1A övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
megegyezik az (5) bekezdés 2-4. pontokban foglaltakkal.
2. Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos te-
lek összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telek-
szélesség jön létre (és ezáltal a kialakult és hagyományos utcaképhez jobban illesz-
kedő tömegű épület elhelyezésére nyílik lehetőség). A telekalakítás egyéb módja ki-
zárt.
3. * hatályon kívül
4. * hatályon kívül
5. * hatályon kívül
6. * hatályon kívül .
7. * hatályon kívül
8. * hatályon kívül
9. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%. A beépítettség számításánál a
szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrész területe nem vehető figyelembe.
10. Az övezetben biztosítandó zöldfelület minimális mértéke 20%, melynek számításánál
az előző pontban foglaltak szerint kell eljárni.
11. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető.
12. Térszín alatti építmény az előző pontban foglalt területeken csak a már kialakult mér-
tékig és módon helyezhetők el.
13. * hatályon kívül
14. * hatályon kívül
15. * hatályon kívül
16. * hatályon kívül
17. * hatályon kívül .

(8) A K-Vt/1B övezet részletes előírásai
1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre meg-
egyezik az (5) bekezdés 2-4. pontokban foglaltakkal.
2. Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek
összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telekszéles-
ség jön létre. A telekalakítás egyéb módja kizárt.
3. * hatályon kívül
4. * hatályon kívül
5. * hatályon kívül
6. * hatályon kívül .
7. * hatályon kívül.
8. * hatályon kívül
9. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25%.
10. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 50%.
11. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető.
12. Térszín alatti építmény az előző pontban foglalt területeken csak a már kialakult mér-
tékig és módon helyezhetők el.
13. * hatályon kívül
14. * hatályon kívül
15. * hatályon kívül
16. * hatályon kívül
17. * hatályon kívül
18. Az övezet nyugati saroktelke (hrsz. 170) két telekre megosztható. Az új telekhatárt a
jelenlegi épület hossztengelyével megegyező irányultsággal kell rögzíteni. Az így ki-
alakuló beépítetlen telken az új épületet a telek oldalhatárával megegyező hosszanti
irányultsággal kell elhelyezni.

(9) K-Vt/2 övezetek részletes előírásai:
1. Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre meg-
egyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés
2.c) pont szerinti szálláshely szolgáltató épület nem, csak legfeljebb két vendégszoba-
számú egyéb kereskedelmi szálláshely helyezhető el.
2. Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek,
amennyiben közülük az egyik telken jelenleg nincs épület összevonható (hrsz. 159 és
162). A telekalakítás egyéb módja kizárt.
3. * hatályon kívül
4. * hatályon kívül
5. * hatályon kívül
6. Az épület a telek mélységében, hosszanti irányban bővíthető. A hátsókert legkisebb
mélysége 0,0 méter kivéve, ha az adott telek hátsó telekhatára, a szomszédos telek ol-
dalhatárával egyezik meg.
7. * hatályon kívül
8. Az egyes övezetekben megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, a szabályozási
terven megkülönböztetett módon, 20%, illetve 35%.
9. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya
a) 20% megengedett beépíthetőség esetében 50%,
b) 35% megengedett beépíthetőség esetében 20%.
10.* hatályon kívül
11. * hatályon kívül
12. * hatályon kívül
13. * hatályon kívül
14. * hatályon kívül
(10) K-Kk - kutatóközpont területének részletes előírásai:
1. A terület elsősorban a kutatás, oktatás és azokhoz kapcsolódó bemutató építmények
elhelyezésére szolgál. A területen, az elsődleges célnak alárendelt módon szállás- és
lakóépület, valamint sport építmény elhelyezése nem kizárt.
2. A kialakult telkek tovább nem oszthatók.
3. Az épületeket a telken szabadonálló módon kell elhelyezni.
4. Új épület elhelyezése, a meglévő épületek bővítése csak a kialakult építészeti kör-
nyezethez illeszkedő, azzal harmonikus egységben, illetve az eredeti épületállo-
mányhoz igazodó módon lehetséges.
Az épületeket a telken, azonos építészeti koncepció szerint kell kialakítani. Az épü-
leteknek mind a kialakult táji környezetbe, mind a kialakult épített környezetbe
harmonikusan illeszkedniük kell.
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet. Ettől eltérni, csak a ku-
tatási, oktatási tevékenységhez igazoltan szükséges mértékben lehet.
6. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
7. A telkeken legalább 70% zöldfelületet kell biztosítani.
(11) K-R-If rekreációs és idegenforgalmi terület részletes előírásai:
1. A terület elsődlegesen az idegenforgalommal is összefüggésbe hozható, preventív
egészségügyi, esetlegesen szociális jellegű létesítmények elhelyezésére szolgál.
2. A területen a kialakult telek tovább nem osztható.
3. A telken az épületeket tömegalakítás és építészeti kialakítás szempontjából egymás-
sal harmonikus rendben kell kialakítani. Az épületek kövessék, a Fertő-táj világ-
örökség településein történelmileg kialakult - kiemelt jelentőségű, egyedi funkciójú
- épületeinek, épületegyütteseinek, kiemelten jó minőségű anyag használatának és
körszerű építészeti megfogalmazásának hagyományát.
4. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
5. A terület megengedett legnagyobb beépítettsége 10%.
6. A kialakítandó zöldfelület min. 70%.
7. A területen gépjárműtárolót elhelyezni, csak térszint alatt lehet. Parkolót csak a te-
rületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad lé-
tesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4 gépmű-állásonként lega-
lább egy, legalább kétszer iskolázott közepes termetű lombos fát kell telepíteni.
8. Hatályon kívül
9. A K-R-If övezetben a zöldfelületek háromszintű növényzet telepítésével alakítan-
dók ki. (biológiai aktivitás érték számításnál figyelembe vett övezet)
10. Hatályon kívül.
III. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek
8. §
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a
kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő
telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópont-
jai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak,
vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésé-
re szolgál.
(2) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők
el, illetve növényzet telepíthető.
(3) A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szélessé-
gű építési területeket ill. szabályozási szélességet kell biztosítani:

Országos mellékutak (K.V.C, B.V.c-D)

8518 j. Fertőendréd – Sopron összekötő út (Fő utca)

min. 11,0 m
a szab. tervlap szerint

85118 j. Nagycenk-Fertőboz bekötőút (Kisboz utca)

kialakult,
a szab. tervlap szerint

85313 j. Fertőboz állomáshoz vezető út

kialakult,
a szab. tervlap szerint

Lakó- és kiszolgáló utak (B.VI.d-C)

Lakóutca a 143/20 hrsz.-ú ingatlanon (Mise út)

min. 14,0 m
a szab. tervlap szerint

Lakóutca a 143/1 hrsz.-ú ingatlanon (Mise út északi irányú folytatása)

min. 9,5 m
a szab. tervlap szerint

Kiszolgáló út a 156/1, 156/2 és 157 hrsz.-ú ingatlanokon

min. 6,0 m
a szab. tervlap szerint

Lakóutca a 018/33 és 143/25 hrsz.-ú ingatlanon

min. 12,0 m
a szab. tervlap szerint

Meglévő lakó- és kiszolgáló utak

kialakult,
a szab. tervlap szerint

Tervezett lakó- és kiszolgáló utak – a fent kiemelteken kívül:

min. 12,0 m
a szab. tervlap szerint

Kerékpárutak (K.VII., B.VII.)

Az önálló nyomvonalon vezetett kerékpárutak

min 4,00 m,
a szab. tervlap szerint

Gyalogutak (B.VIII.)

Az önálló nyomvonalon vezetett gyalogutak

min. 3,00 m
a szab. tervlap szerint


Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapok, valamint az út mintakereszt-
szelvényei tartalmazzák.
(4) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területeken az
országos mellékutak nyomvonala mentén út tengelyétől számított 50-50 m szélességű
védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez
a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(5) A település közigazgatási területét érintő országos közforgalmú vasútvonal, valamint a
keskeny nyomközű vasútvonal számára az alábbi szélességű védőterületek biztosítása
szükséges:
a) a Győr-Sopron országos törzshálózati vasúti fővonal mentén 50-50 m,
b) a keskeny nyomközű (760 mm) Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút mentén
25-25 m
A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a vasút kezelőjének hozzájárulása
szükséges.
(6) A szintbeni csomópontokban 0,80 m és 2,50 m magasságok között olyan rálátási há-
romszöget kell biztosítani, amely mentes a rálátást akadályozó létesítményektől, par-
koló járművektől, és növényzettől. Fák, világítástartó oszlopok, jelzőberendezések a
látómezőn belül elhelyezhetők, de ezek az elsőbbségadásra kötelezett járművek veze-
tői elől az elsőbbséggel rendelkező járműveket, vagy az egyéb közlekedésben résztve-
vőket nem fedhetik el.
(7) A közutakon kapubehajtót, vagy útcsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hoz-
zájárulásával szabad.
(8) A gyalogosforgalom biztosítása érdekében a 8518 j. Fertőendréd – Sopron összekötő
út (Fő utca) mentén mindkét oldalon min. 1,50 m szélességű járdát kell létesíteni.
(9) Az autóbusz-megállóhelyeket lehetőség szerint öbölben kell kialakítani. A megállók-
ban fedett utasváró pavilonokat kell elhelyezni.
(10) Új létesítmények esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendel- tetésszerű használatához a vonatkozó jogszabály által előírt mennyiségű és fajtájú
járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhe-
lyet kell a telken belül biztosítani. Különös tekintettel kell lenni a kerékpárok elhelye-
zésének és tárolásának biztosítására.
(11) A személygépkocsik számára tömbparkoló építendő ki a 157 hrsz.-ú ingatlanon min.
15 férőhely kialakításával.
(12) A turistabuszok számára parkolóhely kialakítása szükséges a 047/6 és 047/7 hrsz.-ú
ingatlanok jelölt részén min. 3 db autóbusz elhelyezésének biztosítására. Az autóbusz
parkoló oly módon alakítandó ki, hogy a természetes gyepes növényzet életfeltételei
megmaradjanak. Az autóbusz parkoló felülete aszfalt, beton, nem lehet, gyeprács,
vagy gyeprácskő alkalmazható.
(13) A turistabuszok számára kijelölt parkolóhelyen (047/6 és 047/7 hrsz.-ú ingatlanok egy
része), a területnek a településbe való megérkezésnek megfelelő oldalán takarófásítást
kell alkalmazni. A fásítást, vagy fasor telepítését a térségben őshonos fafajokkal kell
megvalósítani.
(14) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a
bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhe-
lyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.
(15) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fá-
sítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy
lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.
(16) Szabályozási terven közlekedési terület, Kö-Z jelű, zöldfelületi funkciójú övezetében
nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)
továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló nem épületjellegű
építmények helyezhetők el. A Kö-Z övezetben épületek nem létesíthetők.

Közműellátás és elektronikus hírközlés
Általános előírások
9. §
(1) Hatályon kívül.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési he-
lyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
figyelemmel kell lenni
(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását
szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás
érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelye-
zésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
c) 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó víz-
mennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell
megoldani
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát
csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével
szabad végezni.
Közművesítés mértékének az előírása
10. §
A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterületi beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított:
aa) a villamosenergia ellátás,
ab) a vezetékes ivóvíz ellátás,
ac) a termikus célú energiaellátás vezetékes energiahordozóval (földgáz,
villamosenergia, villamosenergia+megújuló energiahordozó),
ad) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai telje-
sülnek,
ae) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
b) Hatályon kívül
c) Hatályon kívül
Vízellátás
11. §
(1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad elhelyezni,
c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezeték-
ként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Bel- és külterületen levő beépítésre szánt területen új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz (köz-, magán-) csatornahálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezését meg-
előzően
(3) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.
(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a hálózatról nem biztosítható:
a) a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló lé-
tesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a hálózat által bizto-
sítható mértékig,
c) a hálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
(5) A forrás vízminőség védelmére, mivel annak talpmélysége meghaladja a 100 m-t, a 10
m-es sugarú körön belüli területet belső védőterületként kell kezelni, az arra vonatkozó
előírások figyelembevételével.
(6) A forrás hidrogeológiai védőterületének kijelölését követően, az arra vonatkozó előíráso-
kat figyelembe kell venni.
Szennyvízelvezetés
12. §
(1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település
teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:
a) az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára.
b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:
ba) amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitele-
zését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett mű-
tárgyba történik, továbbá
bb) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
(5) Hatályon kívül.

Szennyvízelvezetési mód
13. §
(1) A bel- és külterület beépítésre szánt már csatornázott területén új épületet már csak a csa-
tornahálózatra való csatlakozással lehet építeni.
(2) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles
beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a közcsatorna hálózat továbbépítésével
arra tud csatlakozni.
(3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m -t:
aa) a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázá-
sának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon
belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett,
fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
ac) a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megköze-
líti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a köz-
csatorna hálózatra.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m -t, a közcsatorna háló-
zat még nem került kiépítésre, a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem
közelíti meg a területet 200 m távolságon belül és:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok
hozzájárulnak,
c) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító
(kis)berendezés is alkalmazható,
ca) a (kis)berendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cb) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befo-
gadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztí-
tó (kis)berendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna
csatlakozás lehetőségét.
(4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfe-
lelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

Szennyvízkezelés, elhelyezés
14. §
(1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kom-
munális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési
előírásoknak.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a
szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) Állattartással (pl. ló) összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi
megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(5) Védőtávolságon belül:
a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar
kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető.
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhe-
tő, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és
nem forgalmazható.

Felszíni vízrendezés
15. §
(1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tó, patak, árok, csatorna, vízfolyás, stb.)
egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi
engedély alapján szabad.
(2) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (tavat
létesíteni –látványtavat is- csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan
biztosítható.)
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) állami karbantartású tó, vízfolyások, patak, vízfelületek mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű
ba) vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,
bb) tó, tározók part éleitől min 6-6 m-es
sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem
lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell
a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
(4) Jellemzően magas talajvíz állásos, rétegvizes területen építeni csak talajmechanikai szak-
vélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.
(5) A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni
kell.
(6) Talajerózió csökkentésére és a beépítésre szánt terület elöntés veszélyének a csökkenté-
sére övárok létesítése szükséges.

Csapadékvíz elvezetés
16. §
(1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt –
burkolt, burkolatlan- árok) vízelvezetést kell kiépíteni:
a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával össze-
gyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (CH szennyezé-
si veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbe-
fogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új telekosztás esetén,
cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő
biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja,
akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasz-
tását, tárolását) megoldani,
(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat:
a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
b) vízzáró burkolattal kell ellátni,
c) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek
belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezet-
hető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).
d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló léte-
sítése tilos.
(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kiveze-
tést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szaka-
szon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető,
sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem
korlátozhatják,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne
okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
c) egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető,
ca) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb,
cb) a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a
kocsi behajtó felszínéről,
cc) a kocsibehajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb.
d) a nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdeké-
ben burkolni kell,

Villamosenergia ellátás
17. §
* hatályon kívül

Földgázellátás
18. §
(1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak föld-
ben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,
a) a berendezés csak a telkek előkertjében,
b) udvarán,
c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,
d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Vezetékes elektronikus hírközlés
19. §
(1) * hatályon kívül
(2) * hatályon kívül
(3) * hatályon kívül
(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közte-
rületi frontján kell elhelyezni.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
20. §
(1) * hatályon kívül
(2) *hatályon kívül
(3) *hatályon kívül
(4) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a lakóövezetek elkerülésé-
vel kell az antennák számára helyet keresni.

Zöldterület
21. §
(1) A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjá-
ból az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z-1: közpark - Juliánusz-völgy
b) Z-2: közpark-emlékpark
c) Z-3: közkert

(2) A Z jelű övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

területfel-használás

övezet

beépítési mód

maximális épíménymagasság
(m)

beépíthető
minimális
telekterület-méret
(m2)

maximális
beépítettség
(%)

Z

1

SZ

3,5/H*

K

2

2

3

*
/H jel: a szöveges részben foglalt kiegészítő előírásra utal
(3) A Z-1 övezetben elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, szórakoztatást, ismeretterjesz-
tést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló
létesítmények. A szabadtéri színpad ideiglenes építményei esetében, amelyek csak
használat idején hagyhatók a helyszínen, a megengedett legnagyobb építménymagasság
meghaladhatja az egyébként rögzített 3,5 métert.
(4) A Z-2 övezetben nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút,
szökőkút stb.) továbbá pihenési funkciójú, továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tá-
jékoztatást szolgáló nem épületjellegű építmények helyezhetők el. A Z-2 övezetben épü-
letek nem létesíthetők.
(5) A Z-3 övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű pihenési, játék
funkciójú építmények, köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút
stb.), továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló nem épületjellegű
létesítmények helyezhetők el. A Z-3 övezetben épületek nem létesíthetők.
(6) Zöldterületeken terepszint alatti beépítés – a meglévők megtartásán túl – nem létesíthe-
tő. (A Juliánusz völgy bejáratánál lévő pincék.)
(7) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész háromszintű növényzetként
alakítandó ki. A zöldfelülettel borított felületbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100%
mértékig beszámítható.
(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti ki-
alakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) le-
hetnek.
(9) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti
terv alapján történhet.

Erdőterület

22. §
(1) Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) védő erdő (Ev-1)
b) védett erdő (Ev-2)
c) gazdasági erdő (Eg).

(2) Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

elsődleges rendeltetés

övezet

beépítési mód

maximális épíménymagasság
(m)

beépíthető
minimális
telekterület-méret
(ha)

maximális
beépítettség
(%)

Ev

1

2

Eg

SZ

0,5

10

0,5

(3)Védő erdő övezetben (Ev-1) épületek nem helyezhetők el. Ev-1 övezetben kizárólag
az OTÉK szerinti építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi
rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.
(4) Védett erdő övezetbe (Ev-2) a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található
és/vagy Natura 2000 területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Ev-2 övezet-
ben épületek nem helyezhetők el, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgá-
ló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Védett erdő övezetben a táji, ter-
mészeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák meg-
óvása biztosítandó.
(5) Hatályon kívül.
(6) A gazdasági erdő területeken (Eg) épületek hiányos közművesítettség mellett is el-
helyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos
energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
(7) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítás-
sal, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 38-45 fok közötti tető haj-
lásszöggel létesíthetők.
(8) Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.
(9) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőte-
rületeken – különösen az Ev-2 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehető-
ség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill.
természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

Mezőgazdasági terület
Mezőgazdasági területek általános előírásai
23. §
(1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat, a
történelmi borvidéki jelleg megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében
a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a) Borvidéki kertes mezőgazdasági terület (Mkb)
b) Borvidéki mezőgazdasági terület (Máb)
c) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület (Mko)
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területe-
ken még átmenetileg sem helyezhető el,
b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyez-
hetők el,
c) mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a belterülettől
1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető,
d) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szenny-
vizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése
és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet vagy egyedi
szennyvíztisztítót kell létesíteni. Szippantott szennyvíz csak kijelölt szennyvíz-
tisztító-telepre szállítható.
e) * hatályon kívül
f) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
g) kerítés csak a kertes mezőgazdasági területen és a birtokközpont körül létesíthető,
kizárólag sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető,
max. 170 cm magasságig. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem léte-
síthető.

Borvidéki kertes mezőgazdasági terület
24. §
(1) A borvidéki kertes mezőgazdasági területbe a Szabályozási terven „Mkb” jellel je-
lölt, borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba sorolt, és
a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség terület” részét is képező kertes használatú terü-
letek tartoznak.
(2) Borvidéki kertes mezőgazdasági területben a kialakítható telek (földrészlet) területe
1 500 m -nél kisebb és 14 m-nél keskenyebb nem lehet, kivéve út és közművek
számára kialakításra kerülő telkeket.A magasabb rendű jogszabály szerint a telekegyesítés engedélyezhető

(3) A borvidéki kertes mezőgazdasági terület övezetének részletes előírásait az alábbi
táblázat tartalmazza:

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság
(m)

beépíthető
minimális
telekterület-méret
(m2)

beépíthető telek minimális
szélessége
(m)

maximális beépítettség
(%)

Mkb

O

4,0

720

9

5

2
(4) Az övezetben a beépítettség mértéke legfeljebb 5%, lehet, de 100 m2-nél nagyobb épület nem helyezhető el
(5) Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, gyümölcstárolást szolgáló épületet, építmény, továbbá földdel borított pince helyezhető el.
(6) Borvidéki kertes mezőgazdasági terület övezetben egy telken egy gazdasági épület
helyezhető el, lakóépület nem létesíthető. Jelen rendelet hatálybalépése előtt már
meglévő jelen rendelet előírásoknak nem megfelelő épület felújítható, de nem bő-
víthető.
(7) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó
pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.
(8) * hatályát veszti.
(9) Az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben a telek szélétől 5 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől a környezetre jellemző
megosztásban 0, illetve 4,0 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
Az építési hely határvonalain kívül eső meglévő épület felújítható és az építési hely határvonalai irányába bővíthető
(10) * hatályon kívül
(11) Az övezetben a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek te-
rületének 3%-át.
(12) Borvidéki kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Borvidéki mezőgazdasági terület
25. §

(1) A borvidéki mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhe-
lyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Máb-1: borvidéki mezőgazdasági terület övezet. Az övezetbe a borszőlő
termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba tartozó, termé-
szetvédelmi oltalom alatt nem álló, a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség terü-
letébe” tartozó, árutermelő gazdálkodásra alkalmas területek tartoznak.
b) Máb-2: természetvédelmi védettségű borvidéki mezőgazdasági terület öve-
zet. Az övezetbe a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minő-
ségi osztályba tartozó, és természetvédelmi védettség alatt is álló (Fertő-
Hanság Nemzeti Parki területek), vagy Natura 2000 (európai jelentőségű
élőhely) területekbe is sorolt, továbbá a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség
területébe” is tartozó, árutermelő gazdálkodásra alkalmas területek tartoz-
nak.
(2) Borvidéki mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat
tartalmazza:

elsődleges rendeltetés

övezet

beépítési mód

maximális építmény-magasság
(m)

beépíthető minimális telekterület-méret
(ha)

maximális beépítettség
(%)

Minimális zöldfelület
(%)

Máb

1

SZ

6,0

5

3

1-ben létesíthető birtokközpont

SZ

6,0

1

20

30

2

(3)Máb-1 jelű övezetben elhelyezhető:
a) a szőlőművelés, a borászat gazdasági célú építményei,
b) az a) pontban felsorolt építmények megléte esetén vagy létesítésével egyide-
jűleg a borturizmus épületei (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkósto-
ló stb.), és legfeljebb 50fh-es szálláshely szolgáltató épület, továbbá
c) terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(4) Pince kizárólag földdel borítottan alakítható ki.
(5) Máb-1 jelű övezetben lakóépület nem helyezhető el.
(6) Máb-2 jelű övezetben a tájkarakter, a tájjelleg védelme, továbbá a Natura 2000 terü-
letek védelme miatt épületek nem helyezhetők el.
(7) Ha az Máb-1 övezetben egy tulajdonos birtokában a közigazgatási területen több
tagban legalább 5 ha szőlő művelési ágú, szőlő műveléssel hasznosított termőföld
van, akkor az egyik legalább 10.000 m2 (1 ha) területű telken birtokközpontot léte-
síthet, amennyiben a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem
veszélyezteti, továbbá táji és természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. A be-
számított telkek szőlőműveléssel való hasznosítottságát a Soproni Történelmi Bor-
vidék Hegyközség Tanácsa igazolja.
(8) A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi
érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.
(9) A birtokközpont beépítettsége a beszámításra kerülő telkek összterületének 3 %-a,
de legfeljebb a birtokközpont telkének 20%-a lehet. A birtokközpont beépíthetősé-
gébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan a vonatkozó jogsza-
bályok szerint kell eljárni .
(10) Máb-1 jelű övezetben és a birtokközpont telkén az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
(11) A tájjelleg védelme miatt. két birtokközpont egymástól mért távolsága legalább 1
km kell, hogy legyen.
(12) Máb-1 jelű övezetben és a birtokközpont telkén az épületek építménymagassága
legfeljebb 6,0 m lehet, ettől eltérni technológiai igény esetén lehet, kizárólag a vi-
lágörökségi tervtanács egyetértő véleménye esetében.
(13) Épület kizárólag a táji értékeket tiszteletben tartó, a domborzati viszonyokhoz al-
kalmazkodó, terepre illeszkedő módon helyezhető el.
(14) Máb-1 övezetekben a terepszint alatti építmények alapterülete nem haladhatja meg a
telek területének 3%-át, birtokközpont esetében a birtokközpont telekterületének
30%-át.
(15) A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 6 m széles, honos növényfa-
jokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
(16) Borvidéki mezőgazdasági terület övezeteiben a szőlőterületek közötti és azokat ha-
tároló mezsgyék, gyepes, cserjés területek megőrzendők.

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület
26. §
(1) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetbe a Szabályozási terven „Mko” jellel
jelölt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Natura 2000 területek borszőlő termőhelyi
kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba nem tartozó, jellemzően
mélyfekvésű területek tartoznak. A területek a „Fertő táj, Kulturtáj Világörök-
ség”részét képezik.
(2) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben építmény kizárólag a védett területek természeti értékeinek bemutatása (tanösvény) és megőrzése céljából, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett és támogatott formában és építési megoldással helyezhető el
(3) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben nem folytatható olyan tevékeny-
ség, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a
meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket
veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoz-
tatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(4) Az övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás ki-
zárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(5) * hatályon kívül

Vízgazdálkodási terület
27. §
(1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) V-1: a Fertő tó nyíltvízfelületű csatornái és tavai.
b) V-2: nyílt csapadékvíz csatorna.
(2) V-1 övezetben a természetvédelmi kezeléssel, a vízgazdálkodással összefüggő mű-
tárgyak, kizárólag a táji-, természeti értékek megtartásával helyezhetők el. A Fertő
tó csatornái, tavai természetes állapotukban megtartandók. A kialakult tájhasználatot
megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében, vagy a termé-
szetvédelmi kezeléssel összhangban szabad.
(3) V-2 övezetben, kizárólag a csapadékvíz elvezetésére szolgáló műtárgyakat lehet el-
helyezni.

Természetközeli terület
28. §
(1) A természetközeli területek (Tk) a Fertő tó, természetvédelmi és tájképi szempont-
ból fokozott védelmet igénylő területeit foglalja magában (nádas-mocsaras terüle-
tek).
(2) A természetközeli terület övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem he-
lyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növény-
állományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a
tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a
természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.

Különleges beépítésre nem szánt területek
29. §
(1) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyez-
hető építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
1. Kk-T: temető területe
2. Kk-Hg: hagyományos gazdálkodás területe (volt nádgazdaság területe)
3. Kk-Tvk: természetvédelmi központ területe
4. Kk-If: idegenforgalmi fogadó terület
5. Kk-Kt: kilátóhely, turisztikai terület
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendel-
tetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Különleges beépítésre nem szánt területen a beépítési módra, telekalakításra, épít-
ménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tar-
talmazza.

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság
(m)

alakítható minimális telekterület-méret (m2)

maximális beépítettség
(%)

min. zöld
(%)

Kk-T

SZ

4,5

K

2

40

Kk-Hg

SZ

6,0

K

2

30

Kk-Tvk

SZ

3,5

K

K

70

Kk-If

SZ

4,0

K

2

80

Kk-Kt

SZ

K

K

K

50

(4)Kk-T – temető területe – részletes előírásai:
1. A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő
funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter.
2. A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-
2,50 m közötti magasságú lehet. A tömör kerítés helyett 100% záródású élősövény
vagy 100% záródású élősövénnyel takart drótháló kerítés is alkalmazható.
3. Az új temetői sírjelek, csak a helyi védett sírokkal harmóniában, azok látványát nem
zavaró módon alakíthatóak ki.

(5) Kk-Hg – hagyományos gazdálkodás területe – részletes előírásai:
1. A különleges hagyományos gazdálkodás területe a térségben hagyományos gazdálkodá-
si módok, elsődlegesen a nádfeldolgozás felelevenítésének célját szolgálja, összekap-
csolva akár az oktatással akár az idegenforgalom fogadásával. A területen elsődlege-
sen a gazdálkodás, oktatás és bemutató tevékenység épületei és építményei helyezhe-
tők el, kiegészítve az itt dolgozók, valamint idelátogatók fogadását szolgáló vendéglá-
tó és szálláshely (szolgáltató) épületekkel.
2. A területen kialakult telek tovább nem osztható.
3. A telken az épületeket több tömegre bontva, (egy tömegben max. 600 m2) de tömegala-
kítás, építészeti kialakítás és anyaghasználat szempontjából egymással harmonikus
rendben kell kialakítani.
4. Az anyaghasználat terén előnyben kell részesíteni a hagyományos, természetes eredetű
anyagokat, utalással a terület fő funkciójára.
5. Hatályon kívül.
6. Hatályon kívül.
7. Az övezetben zöldfelületeket háromszintű növényzetként kell kialakítani.
8. Az övezetben parkolót csak a területet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely
elhelyezése céljára szabad létesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4
gépmű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott közepes termetű lombos
fát kell telepíteni. Az övezetben felszín alatti parkoló nem alakítható ki.

(6) Kk-Tvk – természetvédelmi központ területe – részletes előírásai:
1. A különleges természetvédelmi központ (Kk-Tvk) terület elsődlegesen az oktatás, isme-
retterjesztés, illetve másodlagosan az ehhez kapcsolódó idegenforgalom fogadásának
célját szolgálja.
2.Hatályon kívül.
3. A telek tovább nem osztható, a beépítettség mértéke nem növelhető.
4. Hatályon kívül.
5. A területen kajak-kenu vízre bocsátó hely és hajózható terület kialakítása, bővítése nem
kizárt. (Mederkotrás, nádvágás megfelelő engedélyek alapján, ennek érdekében lehet-
séges.)

(7) Kk-If – idegenforgalmi fogadó terület – részletes előírásai:
1. A különleges idegenforgalmi fogadó terület a település táji, természeti történeti és kul-
turális értékeiről szóló tájékoztatás célját szolgálja, összekapcsolva a Széchenyi em-
lékkör kerékpárúttal kapcsolatos kulturális és területi ismeretek közvetítésével, vala-
mint az idegenforgalom általános fogadási lehetőségeinek a megteremtésével. A terü-
leten elsődlegesen a bemutató tevékenység épületei és építményei helyezhetők el, ki-
egészítve az idelátogatók fogadását szolgáló alapvető fogadó létesítményekkel.
2. A területen kialakult telek, tovább nem osztható.
3. A kialakítandó zöldfelület min. 80%.
4. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m.
5. Az anyaghasználat terén előnyben kell részesíteni a hagyományos, természetes eredetű
anyagokat, összefüggésben a természetközeli területi jelleg megteremtésének igényé-
vel.

(8) Kk-Kt – kilátóhely, turisztikai terület – részletes előírásai:
1. A különleges kilátóhely, turisztikai terület a meglévő Gloriette kilátó épületét és kör-
nyezetét, valamint annak a belterület felőli megközelítési útját foglalja magában.
2. A területen építmények, létesítmények a kilátóhely megközelítésével, a kilátóhely körüli
pihenéssel, a táj bemutatásával kapcsolatosan helyezhetők el, előzetes látványterv
alapján. A területen új épületek nem helyezhetők el.
3. A Kk-Kt jelű övezetekben parkoló nem létesíthető.

IV. Általános védelmi előírások

Művi értékvédelem
30. §
Az országos védelem területei és tárgyai

(1) Az országos egyedi védelem tárgyait és műemléki környezetüket a szabályozási tervlap
rögzíti, valamint jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervlap rögzíti, valamint jelen rendelet 2. sz. mel-
léklete tartalmazza.

A helyi védelem területi és tárgyai

(3) * hatályon kívül .

(4) * hatályon kívül

(5) * hatályon kívül

Táj- és természetvédelem
31. §
(1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös te-
kintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az ál-
latok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító magterületek, ökológiai folyosók
megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a
mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli nö-
vényzet, facsoportok megtartandók.
(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett
természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein) nem foly-
tatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi ál-
lapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból
értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult táj-
használatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(4) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondos-
kodni kell. A természetes rálátások és kilátások – az egyéb jogok sérelme nélkül – fenn-
tartandók.
Környezetvédelem
A levegő védelme

32. §
(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a közigazgatási területen sérülékeny ökológiai
rendszernek tekintendő:
a) Fertő-Hanság Nemzeti Park területe,
b) A Natura 2000 területek,
c) A borvidéki mezőgazdasági terület övezeteibe (Má-b1, Má-b2 jelű övezetek) tartozó
területek
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag
abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú terüle-
tet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá az (1) bekezdés szerin-
ti légszennyezettség szempontjából sérülékeny ökológiai rendszereket nem érint.
(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás meg-
akadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása,
stb.) folytatható.
(4) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytat-
hatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási tech-
nológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. ter-
jedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem he-
lyezhető el, nem üzemeltethető.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
33. §

(1) Fertőboz a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékeny-
sége szempontjából fokozottan érzékeny besorolású . A közigazgatási területen kizáró-
lag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a
felszín alatti víz minősége nem romlik, valamint a vonatkozó országos érvényű jogsza
bályokban előírt határértékek teljesíthetők .
(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a
területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmé-
nyek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba
vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Hatályon kívül
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvíz-
gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a
közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A köz
csatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek
vezethetők.
(5) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy
a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági és
birtokközpont területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék-
és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(6) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővíz-
folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még elő-
tisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(7) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti „2.2 Fertő-tó és vízgyűjtőjén
levő befogadók” vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapa-
dékvíz és szennyvíz vezethető. Amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás a „3. Idő-
szakos vízfolyás befogadó” vízminőség- védelmi területi kategóriának megfelelő minő
ségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.
(8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások, csatornák, állóvi-
zek, a Fertő-tó környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszé-
lyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvíz-
szennyezést okozhatnak, így különösen állattartás a felszíni vizek, a Fertő-tó legalább
100 m-es körzetén belül nem folytatható.
(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli
nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(10) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természe-
tes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel
megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(11) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy
funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
A talaj védelme
34. §
(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől
függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen
trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhe-
lyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés
alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli
kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3) Hatályon kívül.
(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabvá-
nyosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulla-
dék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljá-
rás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(5) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága
és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül ren-
dezetten biztosítható legyen.
(6) A vízerózió megakadályozása érdekében a közigazgatási területen:
a) a földrészletek művelési ága kizárólag szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő művelési
ágra változtatható.
b) a 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható
meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez
esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
c) a mezőgazdasági területeken a területhasználat (művelés) a Helyes Mezőgazdasági

Gyakorlat jogszabályban meghatározott, az erózió elleni védelmet szolgáló szabá-
lyok szerint folytatható (eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvény-
szerkezet).
d) vízmosás-kötésre - lehetőség szerint - mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.
e) az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0
m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű

rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lép-
csőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles
zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsűfelületek állékonyságá-
nak erősítése érdekében a rézsűfelületeken is megfelelő növénytelepítésről (terjedő
tövű cserjék alkalmazása) kell gondoskodni.
(7) Hatályon kívül.

Hulladékelhelyezés
35. §
(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időkö-
zönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben
tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó-, vegyes- és különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenysé-
gek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén en-
gedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszé-
lyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken
nem folytathatók.
(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó

jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és kör-
nyezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazga-
tási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

Környezeti zaj elleni védelem
36. §

(1) Fertőboz zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória: K-R-If, Kk-If övezetekbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-Kk, Kk-T, Kk-Tvk, Z övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória: K-Vt övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória: Kk-Hg övezetbe sorolt területek.

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
37. §
(1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly mó-
don kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy
kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) Az SZT-I és SZT-II jelű szabályozási tervlapon „települési tájképvédelmi terület” jellel
lehatárolt területbe a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szem-
pontjából értékes területek tartoznak. A települési tájképvédelmi területen:
a) a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jog-

szabályban meghatározott látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyez-
hetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.
b) új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhe-
tők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne,
károsítana.
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatko-
zó szabályok szerint lehet folytatni.
d) bázisállomások tájbeillesztését látványterv készítésével is igazolni kell.
(3) Az SZT--I és SZT-II jelű szabályozási tervlapon „kiemelt jelentőségű települési tájkép-
védelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájképi szempontból kiemelkedően értékes,
érzékeny, tájképileg kitett területek tartoznak. A kiemelt jelentőségű települési tájkép-
védelmi területen az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett az alábbi előírá-
sok érvényesek:
a) a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak
megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter
erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
b) új távvezet ékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhe-
tők el.
c) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű
bányatelek nem bővíthető.
d) bázisállomások nem létesíthetők,
e) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottsá-
goknak megfelelő növényfajok telepíthetők. Ettől eltérni csak az épületek
közvetlen környezetében lehet.
f) helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentá-
ciójának részeként kertépítészeti terv, vagy a kerthasználatot igazoló hely-
színrajz készítendő.
g) az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy
tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál na-
gyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkü-
lönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes
rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv
alakítandó ki.

V. Egyéb rendelkezések
Hatálybalépés
38. §

(1) Jelen rendelet az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendeletet a hatályba lépésének napján és azt követően indult építéshatósági
ügyekben kell alkalmazni.

1. függelék

1-7.függelék

1. melléklet

SZT-I jelű Szabályozási tervlapok

2. melléklet

SZT-II jelű Szabályozási tervlapok

3. melléklet

Mintakeresztszelvények

4. melléklet

SZT-I-M jelű Szabályozási tervlap (TT-20301)

5. melléklet

SZT-II-M jelű Szabályozási tervlap (TT-20301)

6. melléklet

SZT-TH jelű Szabályozási tervlapok területi hatályának helyszínrajza