Fertőboz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 05. 16Fertőboz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 9.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
[1] A rendelet megalkotásának célja a településfejlesztés és a településrendezés keretében a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
[2] Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 75. § (2) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzatok, államigazgatási szervek és civil szervezetek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Fertőboz település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezéseinek együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási tervlapok
aa) Szabályozási tervlap (belterület), Rajzszám: SZT-1, munkaszám: TT-22313
ab) Szabályozási tervlap (külterület), Rajzszám: SZT-2, munkaszám: TT-22313
(az a) és b) pontban meghatározott szabályozási tervlapok a továbbiakban együtt: szabályozási terv)
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési paraméterei.
c) 3. melléklet: Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetések.
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek
e) 5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények
f) 6. melléklet: A településképileg meghatározó területek lehatárolása
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv kötelező, javasolt, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) Szabályozási alapelemek:
aa) szabályozási vonal,
ab) szabályozási szélesség, méretvonal,
ac) építési övezet és övezet határa,
ad) építési övezet, övezet,
ae) kötelező megszüntető jel.
b) Szabályozási elemek:
ba) építési hely,
bb) telek be nem építhető része,
bc) műszaki infrastruktúra fejlesztés esetén igénybe vehető terület,
bd) hátsókerti építési határvonal.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) tervezett gyalogút,
b) tervezett kerékpárút,
c) tervezett felszíni parkoló
d) javasolt telekhatár.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem:
aa) világörökségi helyszín
ab) műemlék
ac) műemléki környezet
ad) nyilvántartott régészeti lelőhely.
b) Helyi művi értékvédelem:
ba) helyi védett egyedi érték,
bb) helyi védett terület.
c) Táj és természetvédelem:
ca) országos jelentőségű természetvédelmi terület
cb) országos jelentőségű természeti emlék (ex lege földvár)
cc) Natura 2000 (SAC) terület,
cd) Natura 2000 (SPA) terület,
ce) bioszféra rezervátum területe,
cf) Ramsari terület,
cg) ökológiai hálózat magterülete,
ch) ökológiai hálózat pufferterülete,
ci) tájképvédelmi terület,
cj) egyedi tájérték.
d) Korlátozások és védelmek:
da) vízminőség védelmi terület,
db) felszíni víz parti sávja,
dc) belvízjárta terület,
dd) felszínmozgással veszélyeztetett terület,
de) közművek meglévő és tervezett elemei,
df) védőterület, védőtávolság, védősáv, biztonsági övezet.
(5) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) Alaptérképi jelek,
b) Tájékoztató elemek.
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból
a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt),
b) beépítésre nem szánt területként
került besorolásra.
(2) Az adott terület területhasználat szerinti besorolását az övezeti jel első betűsora tartalmazza az alábbiak szerint:
a) beépítésre szánt terület:
aa) kertvárosias lakóterület (Lke),
ab) falusias lakóterület (Lf),
ac) településközponti vegyes terület (Vt),
ad) kutatás fejlesztés különleges területe (K-Kf),
b) beépítésre nem szánt terület:
ba) közúti közlekedési terület (KÖu),
bb) egyéb közlekedési terület – vasút (KÖe)
bc) közpark zöldterület (Zkp),
bd) védelmi célú erdőterület (Ev),
be) egyéb erdőterület (Ee),
bf) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (Mt),
bg) vízgazdálkodási terület (V),
bh) természetközeli terület (Tk),
bi) temető területe (Kb-T),
bj) különleges turisztikai terület (Kb-Tt),
bk) hagyományos gazdálkodási terület (Kb-Hg)
(3) Az övezeti jel az általános használatot és a sajátos használatot meghatározó jeleket tartalmazza az alábbi példa szerint,övezeti jel: (Lke-O/1), jelentése:
a) általános használat jele: (Lke)
b) sajátos használat jele: (O/1)
(4) Kétszintű területhasználat esetén a másodlagos és az elsődleges általános területhasználat jele kerül feltüntetésre kötőjellel elválasztva. A település közigazgatási területén az alábbi kétszintű területhasználat került kijelölésre:
a) állóvíz / természetközeli terület (V-Tk)
b) állóvíz / tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (V-Mt)
3. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
4. § (1) A „Műszaki infrastruktúrafejlesztés esetén igénybe vehető terület” jellel érintett építési övezet területén a beépítés feltétele az Önkormányzat által elfogadott, legalább egy teleksorra vonatkozó, telepítési tanulmánytervben foglalt műszaki infrastruktúra megvalósítása. A telepítési tanulmányterv finanszírozására és a műszaki infrastruktúra megvalósítására az Önkormányzat településrendezési szerződést köthet.
(2) Építési telek, telek eredeti terepszintje:
a) az építési helyen kívül legfeljebb 1,0 m-rel változtatható meg,
b) oldalkertben az oldalhatártól mért 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-rel térhet el a közvetlenül szomszédos telek geodéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszintjétől.
(3) A felszíni vizek a közvetlenül szomszédos telekre nem vezethetők át.
(4) Egy telek több övezetbe is eshet, nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani, az övezeti paramétereket mindig az adott övezetbe eső telekrészre kell betartani.
(5) Amennyiben meglévő épületen szabályozási vonal halad át, akkor az épület felújítható, és építési helyen belül, az építési paraméterek figyelembevételével bővíthető.
4. A telekalakítás előírásai
5. § (1) Az egyes építési övezetek és övezetek területén telket alakítani a 2. melléklet szerinti paraméterek figyelembevételével szabad.
(2) Beépítésre szánt területen építési telek megközelítésére közforgalom elől elzárt magánút min. 9,0 m szélességgel alakítható ki, közforgalom számára megnyitott magánút min. 12,0 m szélességgel alakítható ki.
(3) Beépítésre szánt területen új nyúlványos telek nem alakítható ki. Új fekvőtelek kizárólag abban esetben alakítható ki, amennyiben a szabályozási terv „javasolt telekhatár” elemmel azt külön jelöli.
(4) A különböző építési övezetekbe, övezetekbe sorolt telkek nem egyesíthetők.
5. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
6. § (1) A település közigazgatási területén minden önálló lakó vagy üdülő rendeltetési egység után kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. A személygépkocsi elhelyezése céljából, telken belül legalább 5 m x 5 m területet kell biztosítani.
(2) Az építési övezetek területén – a lakó és üdülő rendeltetések kivételével – az elhelyezendő személygépkocsik számának legalább 50%-át telken belül, a fennmaradó számú parkolóhelyet a tervezett rendeltetéstől legfeljebb 250 m, – 300 m2 bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet esetében legfeljebb 50 m – távolságon belül közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánút területén kell biztosítani.
Részletes övezeti előírások
6. Az egyes építési övezetek részletes előírásai
7. § (1) Az egyes építési övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az építési övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A kertvárosias lakóövezetek területén
a) telkenként max. három önálló rendeltetési egység helyezhető el. Lakórendeltetés telkenként egy db helyezhető el.
b) kertvárosias lakóterületen a telek homlokvonalán kerítés a közterület felőli oldalon max. 2,0 m magasságú, a többi telekhatáron max. 2,5 magasságú lehet
c) Az Lke-SZ/1 lakóövezetben új szállásépület nem helyezhető el, a már meglévő szállásépület fenntartható, de férőhelyszáma nem növelhető. Az övezetben, az északi oldalon elhelyezkedő ingatlanok esetében, a hátsókert mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény sem helyezhető el. Az övezetben, a szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület, építmény, vagy melléképítmény nem helyezhető el.
d) Az Lke-O/1 lakóövezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók. A hátsókert mélysége 10,0 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint alatt helyezhető el. Az övezetben új épület elhelyezése, illetve a meglévő épület bővítése során, az épület tömegének, résztömegeinek kialakításakor a templom erőteljes térbeli érvényesülését, a rálátás védelmét biztosítani kell.
e) Az Lke-O/2 lakóövezetben a kialakult telkek mélységükben nem oszthatók meg, kivétel ahol a szabályozási vonal azt jelöli. Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északkeleti, vagy északnyugati oldalhatárán kell elhelyezni. Az előkert mélysége, az épületnek az oldalhatáron lévő falsíkjánál mért 5,0 m, mely egyben kötelező építési vonalat jelent oly módon, hogy az épület utcai homlokvonalát a telekhatárra merőlegesen kell kialakítani. Az övezetben a hátsókert mélysége 10,0 m.
f) Az Lke-O/3 lakóövezetben a hátsókert mérete 5,0 m. Az övezetben az épületeket kötelező módon, a telek irányultságától függően, vagy a telek NY-i vagy É-i oldalhatárán kell elhelyezni. Az övezetben új villamoshálózat csak földkábeles kialakítással lehetséges.
(4) A falusias lakóövezetek területén
a) szálláshely, valamint sportépület csak lakórendeltetést kiegészítő rendeltetésként helyezhető el.
b) falusias lakóterületen a telek homlokvonalán kerítés a közterület felőli oldalon max. 2,0 m magasságú, a többi telekhatáron max. 2,5 magasságú lehet.
c) Az Lf-O/1, Lf-O/2 és Lf-O/3 lakóövezetek területén önálló szálláshely épület nem helyezhető el. Gazdasági épület, építmény, csak lakóépület kiegészítéseként helyezhető el. Az övezetekben a telek határain támfal építhető. Az előkert mértéke 5-10 m között szabadon megválasztható. Utcafronton álló meglévő épület építési helyen belül bővíthető. A hátsókerti határvonal az telek utcai homlokvonalával párhuzamosan 75,0 m-re húzott vonal, de min. 10,0 m.
d) Az Lf-O/3 lakóövezetek területén kivételesen, a kialakult terepviszonyoknak megfelelően az előkert utcafront felöli 6,0 m-es sávjában a telek hosszirányú lejtése is egyenletessé tehető, a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez való igazodás feltételével. Épített támfal ebben a sávban sem építhető, csak természetes tereprézsű létesíthető.
e) Az Lf-O/4 lakóövezetek területén a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek összevonható, a kialakult környezethez illeszkedő épülettömeg alakításának feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös oldalhatárának áthelyezése kivételével, amennyiben e telekrendezés esetén, az egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető. Az előkert megengedett legkisebb mérete 0,0 m. 20 métert meg nem haladó telekmélység esetében, a kialakult löszfalak megbontásának, illetve azok állékonyságának veszélyeztetése nélkül a hátsókert legkisebb mérete 0,0 méter lehet. Az övezetben gépjárműtároló kapuja az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
f) Az Lf-O/5 lakóövezet területén szálláshely szolgáltató épület önálló épületben nem helyezhető el. Gazdasági épület, építmény, csak lakóépület kiegészítéseként helyezhető el. Az övezetben a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek összevonható, a kialakult környezethez illeszkedő épülettömeg alakításának feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös oldalhatárának áthelyezése kivételével, amennyiben e telekrendezés esetén, az egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető.
g) Az Lf-O/6 lakóövezetben a hátsókert mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint alatt helyezhető el. Az épületet, építményt elhelyezni a telek utcai homlokvonalától mért 5,0 és 30,0 m közötti telekmélységében szabad. Az övezetben épületet a rendezett teleknek az északnyugati oldalhatárán kell elhelyezni. A szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület, építmény, vagy melléképítmény nem helyezhető el. A meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.
(5) A településközponti vegyes övezetek területén
a) a lakó rendeltetés mellett elhelyezhető rendeltetések csak a lakó rendeltetést nem zavaró módon helyezhetők el.
b) településközponti vegyes terület övezetben a telek homlokvonalán kerítés a közterület felőli oldalon max. 2,0 m magasságú, a többi telekhatáron max. 2,5 magasságú lehet
c) A Vt-Sz/1 jelű építési övezet területén a lakófunkció, kerékpáros turisztikai funkció, valamint egyéb sport-, turisztikai-, szállás- és vendéglátó szolgáltató funkciók helyezhetők el. Az előkert megengedett legkisebb mélysége 10,0 m.
d) A Vt-Sz/2 jelű építési övezetben a természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető, térszín alatti építmény csak a már kialakult mértékig és módon helyezhető el.
e) A Vt-O/1 jelű építési övezetben kizárólag telekhatárrendezés megengedett, két, utcafronton szomszédos telek összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telekszélesség jön létre és ezáltal a kialakult és hagyományos utcaképhez jobban illeszkedő tömegű épület elhelyezésére nyílik lehetőség. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető, térszín alatti építmény csak a már kialakult mértékig és módon helyezhető el. Az előkert megengedett legkisebb mélysége 0,0 m.
f) A Vt-O/2 jelű építési övezetben legfeljebb két vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshely helyezhető el. Az övezetben a kizárólag telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek, amennyiben közülük az egyik telken jelenleg nincs épület összevonható (hrsz. 159 és 162). A hátsókert legkisebb mélysége 0,0 méter kivéve, ha az adott telek hátsó telekhatára, a szomszédos telek oldalhatárával egyezik meg.
g) A Vt-O/3 jelű építési övezetben kizárólag a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telekszélesség jön létre. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető, térszín alatti építmény csak a már kialakult mértékig és módon helyezhető el. Az övezet nyugati saroktelke (hrsz. 170) két telekre megosztható, az új telekhatárt a jelenlegi épület hossztengelyével megegyező irányultsággal kell rögzíteni, az így kialakuló beépítetlen telken az új épületet a telek oldalhatárával megegyező hosszanti irányultsággal kell elhelyezni.
(6) A kutatás fejlesztés különleges területén (K-Kf),
a) a kutatás, oktatás és azokhoz kapcsolódó bemutató építmények mellett, az elsődleges célnak alárendelt módon szállás- és lakóépület, valamint sport építmények helyezhetők el.
b) A kialakult telkek tovább nem oszthatók.
c) A megengedett épületmagasságtól eltérni csak a kutatási, oktatási tevékenységhez igazoltan szükséges mértékben lehet.
7. Az egyes övezetek előírásai
8. § (1) Az egyes építési övezetek területén telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 2. mellékletben megállapított telekalakítási és beépítési jellemzőkkel szabad.
(2) Az építési övezetek telkein elhelyezhető, feltétellel elhelyezhető, valamint tiltott rendeltetéseket és a rendeltetési egységek számát, a rendeltetéseket tartalmazó fő és melléképületek számát és elhelyezését e rendelet szerinti részletes övezeti előírásai, illetve a 3. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A közúti közlekedési területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) országos közút (KÖu) és
b) helyi közút (KÖu-k)
(4) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területeken az országos mellékutak nyomvonala mentén út tengelyétől számított 50-50 m szélességű védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(5) A szintbeni csomópontokban 0,80 m és 2,50 m magasságok között olyan rálátási háromszöget kell biztosítani, amely mentes a rálátást akadályozó létesítményektől, parkoló járművektől, és növényzettől. Fák, világítástartó oszlopok, jelzőberendezések a látómezőn belül elhelyezhetők, de ezek az elsőbbségadásra kötelezett járművek vezetői elől az elsőbbséggel rendelkező járműveket, vagy az egyéb közlekedésben résztvevőket nem fedhetik el. A közutakon kapubehajtót, vagy útcsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával szabad.
(6) A település közigazgatási területét érintő országos közforgalmú vasútvonal, valamint a keskeny nyomközű vasútvonal számára az alábbi szélességű védőterületek biztosítása szükséges:
a) a Győr-Sopron országos törzshálózati vasúti fővonal mentén 50-50 m,
b) a keskeny nyomközű (760 mm) Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút mentén 25-25 m
A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a vasút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(7) Közpark zöldterület (Zkp) övezet területén
a) a pihenést, testedzést, szórakoztatást, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények helyezhetők el. A szabadtéri színpad ideiglenes építményei esetében, amelyek csak használat idején hagyhatók a helyszínen, a megengedett legnagyobb épületmagasság meghaladhatja a 3,5 métert.
b) Az a) pont szerint elhelyezhető rendeltetés mellett nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) továbbá pihenési funkciójú, továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló nem épületjellegű építmények is elhelyezhetők.
c) A 137/2 hrsz.-ú telken épület nem helyezhető el.
d) Új terepszint alatti beépítés – a meglévők megtartásán túl – nem létesíthető.
e) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.
(8) Az erdőterületek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) védelmi célú (Ev) és
b) egyéb (Ee)
erdőterületek lehetnek.
(9) Védelmi célú erdő területén épület nem létesíthető. Építmény csak akkor építhető, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt. Védett erdőterületen bárminemű tevékenység csak az illetékes erdészeti hatóság és az illetékes nemzeti park igazgatóság engedélyével végezhető.
(10) Egyéb erdő területén rekreációt, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló, valamint bemutató célú épület, építmény hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhető.
(11) Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.
(12) Mezőgazdasági területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint
a) tájgazdálkodási (Mt) és
b) kertes (Mk)
mezőgazdasági területek lehetnek.
(13) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.
(14) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén 100 m2-nél nagyobb épület nem helyezhető el. Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, gyümölcstárolást szolgáló épületet, építmény, továbbá földdel borított pince helyezhető el. Egy telken csak egy gazdasági épület helyezhető el, lakóépület nem létesíthető. A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. Az oldalkert mérete min. 4,0 m. A hátsókerti határvonal 20 m. Az építési hely határvonalain kívül eső meglévő épület felújítható és az építési hely határvonalai irányába bővíthető. Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
(15) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben a) a szőlőművelés, a borászat gazdasági célú építményei mellett borturizmus épületei (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló stb.), és legfeljebb 50fh-es szálláshely szolgáltató épület, továbbá terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Pince kizárólag földdel borítottan alakítható ki.
(16) Ha az Mt-1 övezetben egy tulajdonos birtokában a közigazgatási területen több tagban legalább 5 ha szőlő művelési ágú, szőlő műveléssel hasznosított termőföld van, akkor az egyik legalább 10.000 m2 (1 ha) területű telken birtokközpontot létesíthet, amennyiben a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá táji és természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. A beszámított telkek szőlőműveléssel való hasznosítottságát a Soproni Történelmi Borvidék Hegyközség Tanácsa igazolja. A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul. A birtokközpont beépítettsége a beszámításra kerülő telkek összterületének 3 %-a, de legfeljebb a birtokközpont telkének 20%-a lehet. A birtokközpont telkén az előkerti határvonal 10 m, az oldal és hátsókerti határvonal: 15 m. Két birtokközpont egymástól mért távolsága legalább 1 km kell legyen. A terepszint alatti építmények alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 3%-át, birtokközpont esetében a birtokközpont telekterületének 30%-át.
(17) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben épület nem, építmény kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett és támogatott formában és építési megoldással helyezhető el. Az övezet területén nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
(18) Vízgazdálkodási területek övezetei a sajátos rendeltetés szerint a Fertő tó nyíltvízfelületű csatornái és tavai és nyílt csapadékvíz csatornák lehetnek.
(19) A Fertő tó nyíltvízfelületű csatornái és tavai területén kizárólag a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak a táji-, természeti értékek megtartásával helyezhetők el. A Fertő tó csatornái, tavai természetes állapotukban megtartandók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében, vagy a természetvédelmi kezeléssel összhangban szabad.
(20) A nyílt csapadékvíz csatornák területén kizárólag a csapadékvíz elvezetésére szolgáló műtárgyakat lehet elhelyezni.
(21) A természetközeli területek (Tk) övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.
(22) A temetőterület rendeltetésű különleges övezet (Kb-T) területén az elsődleges rendeltetés célját szolgáló épület, építmény helyezhető el.
(23) A különleges hagyományos gazdálkodási övezet (Kb-Hg) területén elsődlegesen a gazdálkodás, oktatás és bemutató tevékenység épületei és építményei helyezhetők el, kiegészítve az itt dolgozók, valamint idelátogatók fogadását szolgáló vendéglátó és szálláshely (szolgáltató) épületekkel. A területen kialakult telek tovább nem osztható. A telken az épületeket több tömegre bontva, (egy tömegben max. 600 m2). Az övezetben zöldfelületeket háromszintű növényzetként kell kialakítani. Az övezetben parkolót csak a területet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. Az övezetben felszín alatti parkoló nem alakítható ki.
(24) A különleges turisztikai övezet (Kb-Tt) területén a kialakult telek, tovább nem osztható. A területen elsődlegesen a bemutató tevékenység, valamint pihenéssel, a táj bemutatásával kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, előzetes látványterv alapján. A Gloriette területén új épület nem helyezhető el.
Szakági előírások
8. Közműellátásra vonatkozó előírások
9. § (1) Új út építésénél, út rekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a meglevő közművek szükséges felújításáról, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali-, a 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(4) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
(5) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha az előírt közművesítettség szintje biztosítható.
(6) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál Dn 100-as átmérőnél nagyobb keresztmetszetű, műanyag vezetéket szabad telepíteni. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni,
(7) Beépítésre szánt területen új vízhálózat csak a szennyvíz csatornahálózattal együtt építhető és nem helyezhető üzembe a szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
(8) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a hálózatról nem biztosítható, a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges.
(9) A forrás vízminőség védelmére, mivel annak talpmélysége meghaladja a 100 m-t, a 10m-es sugarú körön belüli területet belső védőterületként kell kezelni, az arra vonatkozó előírások figyelembevételével. A forrás hidrogeológiai védőterületének kijelölését követően, az arra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.
(10) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(11) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(12) Szennyvíz bevezetés nyílt árokba,időszakos, vagy állandó vízfolyásba, felhagyott kutakba szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(13) Beépítésre szánt már csatornázott területén fő rendeltetésű új épületet már csak a csatornahálózatra való csatlakozással lehet építeni. A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a közcsatorna hálózat tovább építésével arra tud csatlakozni.
(14) Szennyvíz egyedi szennyvízkezelő berendezés, tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy, egyéb házi szennyvíztisztító, egyedi zárt szennyvíztároló a település közigazgatási területén nem alakítható ki.
(15) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tó, patak, árok, csatorna, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi engedély alapján szabad.
(16) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (tavat létesíteni - látványtavat is - csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.)
(17) Vízfelületek karbantartásának céljára állami karbantartású tó, vízfolyások, patak, vízfelületek mentén min 6-6 m-es, önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű) vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es, tó, tározók part éleitől min 6-6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni.
(18) Jellemzően magas talajvíz állásos, rétegvizes területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával. A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.
(19) Talajerózió csökkentésére és a beépítésre szánt terület elöntés veszélyének a csökkentésére övárok létesítése szükséges.
(20) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt – burkolt, burkolatlan- árok) vízelvezetést kell kiépíteni. A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (CH szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
(21) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, vízzáró burkolattal kell ellátni, a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). A szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.
(22) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(23) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(24) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb, a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről, a kocsibehajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb. A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell,
(25) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(26) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(27) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a lakóövezetek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni.
9. Környezetvédelem
10. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a közigazgatási területen sérülékeny ökológiai rendszernek tekintendő,
a) Fertő-Hanság Nemzeti Park területe,
b) A Natura 2000 területek,
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá az (1) bekezdés szerinti légszennyezettség szempontjából sérülékeny ökológiai rendszereket nem érint.
(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása stb.) folytatható.
(4) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.
(5) Fertőboz a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny besorolású. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a felszín alatti víz minősége nem romlik, valamint a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.
(6) Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(7) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A köz csatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(8) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági és birtokközpont területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(9) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(10) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti „2.2 Fertő-tó és vízgyűjtőjén levő befogadók” vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető. Amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás a „3. Időszakos vízfolyás befogadó” vízminőség- védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.
(11) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások, csatornák, állóvizek, a Fertő-tó környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen állattartás a felszíni vizek, a Fertő-tó legalább 100 m-es körzetén belül nem folytatható.
(12) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(13) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(14) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
(15) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(16) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(17) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(18) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(19) A vízerózió megakadályozása érdekében a közigazgatási területen:
a) a földrészletek művelési ága kizárólag szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő művelési ágra változtatható.
b) a 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
c) a mezőgazdasági területeken a területhasználat (művelés) a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat jogszabályban meghatározott, az erózió elleni védelmet szolgáló szabályok szerint folytatható (eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvényszerkezet).
d) vízmosás-kötésre - lehetőség szerint - mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.
e) az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsűfelületek állékonyságának erősítése érdekében a rézsűfelületeken is megfelelő növénytelepítésről (terjedő tövű cserjék alkalmazása) kell gondoskodni.
(20) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(21) Lakó-, vegyes- és különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.
(22) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(23) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
(24) Fertőboz zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória: Kb-Tt övezetek sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-Kf, Kb-T, Zkp övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória: Vt övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória: Kk-Hg övezetbe sorolt területek.
10. Táj- és természetvédelem
11. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító magterületek, ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(4) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. A természetes rálátások és kilátások – az egyéb jogok sérelme nélkül – fenntartandók.
Településkép védelemre vonatkozó előírások
11. A helyi védelem
12. § (1) A védelem célja a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek helyi védelme.
(2) A helyi értékvédelem feladata
a) néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
c) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti,
(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során
a) a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
b) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell, befogadhatóvá az ő beleegyezésével válik a kezdeményezés,
c) a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) A szakmai előterjesztést a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott jogosultsággal rendelkező szakember készítheti, mely tartalmazza a rendeletben meghatározott vizsgálatot és a védelemmel érintett területet.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(6) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
13. § (1) A helyi védelem nyilvántartása a jegyző feladata.
(2) A nyilvántartás kötelező tartalma:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolása.
14. § (1) A helyi védelem tárgyai területi, vagy egyedi védelem alatt álnak.
(2) Helyi területi védelem alatt áll:
a) A templom környéke
b) A temető területe. (hrsz. 182)
c) A Millenniumi emlékpark, (hrsz. 135 és 137/2 közparkként kialakított része)
(3) Helyi egyedi védelem alatt áll:
a) Jégverem pince (hrsz. 166/4 mögött),
b) Vincellér pince homlokzata, (hrsz. 187)
c) Nepomuki Szent János szobor (hrsz. 169),
d) Feszület a Kereszt hegyen (hrsz. 014/8),
15. § (1) A helyi területi védelem tartalma
a) A templom környéke területén védett
aa) a 9. (hrsz.150), 12. (hrsz. 149), 15. (hrsz. 160), 20. (hrsz. 169), 22. (hrsz. 167/1), 23. (hrsz. 170) sz. lakóépületek által meghatározott hagyományos utcakép és beépítési mód,
ab) a közterületek kialakult, illetve a hatályos rendezési tervben rögzített rendje,
ac) a templomnak a védett terület b) pont szerinti közterületeiről, valamint a védett területtel határos (hrsz. 143/20) közút északi 750 m-es szakaszáról feltáruló látványa.
b). A temető területén védett a (II. világháborúelőtti) síremlékek, valamint az 1991-ben – a II. világháborúban elesettek emlékére – emelt Hősi Emlékmű.
b) A Millenniumi emlékpark területén védettek a köztéri alkotások. Az emlékparkban további építmények elhelyezése, növényzet telepítése, csak a védett alkotások értékeinek vesztesége nélkül történhet.
(2) Helyi egyedi védelem tartalma.
a) A Jégverem pince teljes építménye
b) A Vincellér pince homlokzata
c) Nepomuki Szent János szobor esetében védett a szobor és talapzata, valamint annak közvetlen környezete. Nepomuki Szent János szobor (hrsz. 169), közterületre történő áthelyezése nem kizárt.
d) Kereszt hegyen álló Feszület esetében védett a kereszt és talapzata, valamint annak közvetlen környezete. A feszületet a Kereszt hegyen (hrsz. 014/8), eredeti helyén kell megőrizni.
12. A védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
16. § (1) A helyi területi védelem alatt álló terület meghatározó épületeinek, építményeinek valamint az egyedi védelem tárgyainak elbontása, csak kivételes esetben, a megfelelő műszaki állapot helyreállításának igazoltan aránytalan költségei esetében lehetséges.
(2) Védett területen lévő meghatározó épület esetében, az építészeti elemeket, valamint az egyedi védelem tárgyait eredeti formájában kell megtartani, illetve felújítani.
(3) Védett területen lévő meghatározó épület bővítése, csak azzal harmonikus egységet alkotó épületrész, épület (épületegyüttes) formájában lehetséges.
(4) A helyi védett érték jó karbantartását (épületszerkezeti megoldás, alkalmazott anyagok köre, színezés, kiegészítő formai és egyéb elemek), a védelem tárgyának értékvesztesége nélkül kell elvégezni.
(5) A védelem személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek és építészeti értékek (üzemeltetőire, bérlőre, használóra) terjed ki.
13. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek
17. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Fő utca észak – I.
b) Fő utca dél – II.
c) Templomkörnyék.- III
d) Mise út és Kisboz településrész -IV.
e) Településképi szempontból meghatározó egyéb területek - V.
(2) A településképi meghatározó területek lehatárolását a 6. számú melléklet rögzíti.
18. § (1) Fő utca észak nevű településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
a) Területi településképi követelmények
aa) A területen az épületet, a környezethez igazodó oldalhatáron kell elhelyezni, a telek oldalhatárával megegyező hosszanti irányultsággal.
ab) Az épületek földszintesek lehetnek, a tetőtér beépítése nem kizárt.
b) Egyedi településképi követelmények
ba) A területen az épületek nyeregtetős és oromfalas kialakítással készülhetnek, csonkakonty alkalmazása megengedett.
bb) A tető hajlásszöge – az épület szélességét is figyelembe véve – 35 – 50o-os lehet.
bc) Az épület bővítéseként esetlegesen megjelenő keresztszárny, az épület homlokvonalától hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon, azzal harmonikus összhangban alakítható ki.
bd) Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatóak ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tető síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez és anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
be) Az utcai oromfalon tetőtéri ablak álló téglány formájú, a hagyományos, tetőszellőzők jellegét követő módon alakítható ki. A nyílások felső lekerekítése nem kizárt.
bf) Az utcai homlokzaton erkély, loggia nem alakítható ki.
bg) A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
bh) A homlokzatok jellemzően vakolt falfelülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
(2) Fő utca dél nevű településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
a) A területen az illeszkedés alapjául szolgáló mértékadó épületek a Fő u. 2. (hrsz. 132), Fő u. 3. (hrsz. 134) Fő u. 4. (hrsz. 136), Fő u. 5. (hrsz. 137/1), Fő u. (hrsz. 176), Fő u. 25. (hrsz.177) Fő u. 27. (hrsz 179).
b) Területi településképi követelmények
ba) A területen az építési helyet oldalhatáron álló módon kell megállapítani, ettől eltérni, csak a kialakult módon már zártsorúan beépített ingatlan esetében lehet. (Az építési vonal, nem rögzített az oldalhatáron.)
bb) Az épületet a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni, az utcával párhuzamos hosszanti irányultsággal.
bc) Az épületek földszintesek lehetnek. Tetőtér beépítése nem kizárt.
bd) Kivételesen, az utca homlokvonalától legalább 8,0 méterrel hátrahúzott épület esetében legfeljebb kétszintes épület elhelyezése lehetséges. A tetőtér beépítése nem kizárt.
be) Az utca beépítési ritmusát meghatározó, egy összefüggő tömeget alkotó – akár több telken átnyúló – épülethossz, csak a kialakult állapothoz igazodó lehet.
c) Egyedi településképi követelmények
ca) A területen új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak, az a) pontban felsorolt, az adott területen meghatározó értéket képviselő tömeg és építészeti arányokat hordozó nyeregtetős mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet, figyelemmel a kialakult utcaképi rendre.
cb) A tető hajlásszöge 35 – 50o közötti lehet, az épületszélesség függvényében.
cc) Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez és anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon alakítható ki. Tetőtéri nyílás az utca homlokvonalán elhelyezkedő épületek esetén csak tetősíkban fekvő módon alakítható ki.
cd) Az épületek utcával párhuzamos hosszanti tömegét lezáró véghomlokzatot, oromfalas jelleggel kell kialakítani. A környezetbe való jobb illeszkedés érdekében csonkakonty, kivételesen teljes konty alkalmazása megengedett.
ce) A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
cf) A homlokzatok jellemzően vakolt falfelülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
(3) Templomkörnyék nevű településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
a) A területen az illeszkedés alapjául szolgáló mértékadó épületek a Fő u. 9. (hrsz. 150), Fő u. 12. (hrsz. 149), Fő u. 15. (hrsz. 160), Fő u. 20. (hrsz. 169), Fő u. 22. (hrsz. 167/1), Fő u. 23. (hrsz. 170).
b) Területe településképi követelmények
ba) A területen az épületeket, a kialakult állapot szerinti oldalhatáron, a jelenlegivel megegyező hosszanti irányultsággal kell elhelyezni. Amennyiben a terület telkén, a beépítési helyen kívüli oldalhatáron is áll épület, akkor az felújítható.
bb) A területen az előkert mélysége, egyben kötelező építési vonal, megegyezik a kialakult állapottal.
c) Egyedi településképi követelmények
ca) A területen földszintes, nyeregtetős épületek építhetők, a tetőtér beépítése nem kizárt.
cb) A területen új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak az adott övezetben meghatározó értéket képviselő tömeg és építészeti arányokat hordozó mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet, figyelemmel a közterületről feltáruló látvány, valamint a templom ki- és rálátás védelmére.
cc) Az épületet oromfalas jelleggel kell kialakítani, kivételesen – a környezetben ilyen módon esetlegesen már kialakult állapothoz illeszkedően – csonkakonty alkalmazása megengedett.
cd) A tető hajlásszöge épület szélességét is figyelembe véve – 35 – 50o-os lehet
ce) Az épület hosszanti irányára merőleges (beforduló) épületszárny kialakítása, csak az épület hátsó határa felőli végén, a hosszanti épülettömegnek alárendelt módon lehetséges
cf) Az utcai homlokzaton erkély, loggia nem alakítható ki.
cg) Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges. Közterületre néző oldalon csak tetősíkban fekvő ablak alakítható ki.
ch) A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
ci) A homlokzatok jellemzően vakolt falfelülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
(4) Mise út és Kisboz nevű településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
a) Területi településképi követelmények:A területen a telkek mélységében nem oszthatók meg.
b) Egyedi településképi követelmények
ba) Az övezetben, a fő épülettömeget, csak magastetővel és nyeregtetős kialakítással lehet elhelyezni. A tető hajlásszöge 35-50 fok közötti kialakítású lehet.
bb) A területen földszintes, nyeregtetős épületek építhetők, a tetőtér beépítése nem kizárt.
bc) Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatóak ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
bd) Az előkertben támfal kialakítása, csak földborítással, növényzettel fedett módon lehetséges
be) A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
bf) Az épület utcai homlokvonalán, az utcával párhuzamosan elhelyezett épületszárny esetében, tetőtéri ablak, csak a tetőhéjazat síkjában helyezhető el.
bg) Az épületek színhasználata vakolt felület esetén fehér, vagy világos meleg színű lehet, illetve fa alkalmazása esetén a fa természetes színben tartásával lehet.
bh) Az utcai homlokzaton lefeljebb 1 db garázskapu helyezhető el, a terep adottságait kihasználó módon. A kapu szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének felét.
(5) Településképi szempontból meghatározó egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények
a) tetőhéjazat kialakításaként, pikkelyes fedéstől eltérő anyag, a nádfedés kivételével,
b) közterületről látható függőleges felületen, ragasztott lapburkolat
c) falburkolatként, tetőfedő anyag, valamint műanyag,nem alkalmazható.
d) Ahol építmény elhelyezése nem kizárt, a Fertő táj hasonló rendeltetésű épületek szerinti építési hagyományától eltérő anyagokat nem lehet alkalmazni.
14. A felszíni közmű létesítményekkel kapcsolatos előírások
19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek,
b) gazdasági területek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a településképi szempontból meghatározó területek és az azokkal határos közterületek,
b) közparkok, közkertek területei,
c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
d) vízgazdálkodási területek,
e) természetvédelmi és tájvédelmi területek,
f) Natura2000 és ökológiai hálózatba tartozó területek.
(3) Beépítésre szánt területek mentén új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Beépítésre szánt területen új villamosenergia, vezetékes elektronikus hírközlési hálózati csatlakozás, új ingatlan hálózati bekötése esetén az ingatlan területén csak földalatti elhelyezéssel építhető, akkor is, ha a közhálózat föld feletti elhelyezéssel üzemel. Már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot, a meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(4) Funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása a szolgáltató feladata.
(5) Parabola antenna utcafronti homlokzaton nem helyezhető el.
(6) Klímaberendezés kültéri egysége utcafronti homlokzaton, tetőfelületen nem helyezhető el.
A településképi eljárásokra vonatkozó előírások
15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. § (1) Fertőboz Község közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel és településképi bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: szakmai konzultáció).
(2) A szakmai konzultáció részletes szabályai:
a) A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.
b) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a település önkormányzatán a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, aki egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma:
ba) Épület esetén: helyszínrajz; a rendeltetést, nagyságot mutató alaprajzi vázlat; tömegvázlat.
bb) építmény esetén: helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat.
c) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye egy olyan – a hatályos településképi rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni
ca) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
cb) az irányadó (orientáló jellegű), valamint
cc) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó)
elemeket.
16. Településképi véleményezési eljárás
21. § (1) Fertőboz közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, ha a területi építészeti tervtanácsnak vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása a polgármester feladata.
(3) A polgármester véleményét a települési főépítész véleményére alapozva adja meg.
(4) A véleményezési eljárás részletes szabályozása: A polgármester településképi véleményéhez minden esetben csatolni kell a települési főépítész szakmai állásfoglalását, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(5) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi követelményeknek és elvárásoknak,
b) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
c) figyelembe veszi-e az előzetes szakmai tájékoztatóban és a világörökségi kezelési tervben szereplő további – a település táji és építészeti illeszkedésre/harmóniára vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy
(6) A vizsgálat részletezése
a) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
aa) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
ab) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve a világörökség miatt is átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
ac) miként veszi figyelembe a tájjal és az időjárással harmóniában élő ember energia-tudatosságának mai igényeit,
ad) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását, a telek használatát.
b) Több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
ba) biztosított lesz, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
bb) a beépítés javasolt sorrendje – annak minden ütemében – megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
c) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ca) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
cb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
cc) az épület használhatósága és a megrendelői kívánság harmóniában vannak-e, beleértve a kerthasználatot is.
d) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
da) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a Fertő-táj és a település kialakult, illetve a településképi rendelet és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
db) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
dc) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
dd) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
de) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge – megfelelően illeszkednek-e a domináns világörökségi környezet adottságaihoz.
e) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
ea) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
eb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ec) logikus-e az épület, a kerthasználat és a közterület kapcsolatrendje,
ed) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ee) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
ef) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra
17. Településképi bejelentési eljárás
22. § (1) A bejelentési eljárással érintett Fertőboz közigazgatási területén
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén,
b) nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt,
c) kerítés építése,
d) napkollektor és klíma berendezés kültéri egységének, égéstermék elvezetőnek elhelyezése.
(2) A bejelentési dokumentáció műszaki tartalma
a) Helyszínrajz
b) épület esetén érintett homlokzat(ok).
c) épület esetén az érintett alaprajz(ok).
d) műszaki leírás, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással.
e) kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs.
(3) A polgármester véleményét a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.
(4) A polgármester határozata 15 napon belül megfellebbezhető. A fellebbezésről a képviselő- testület 60 napon belül dönt.
18. Településképi kötelezés, településképi bírság
23. § (1) A településképi és településrendezési elhatározások betartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.
(2) A településképi követelmények megtartása érdekében a főépítész kezdeményezi a polgármesternél kötelezési eljárás hivatalból történő lefolytatását.
(3) A főépítész közreműködik a kérelemre indult eljárás lefolytatásában és javaslatot tesz a kötelezésre vonatkozó hatósági döntés tartalmára.
(4) A kiszabandó bírság mértékéről a képviselő-testület dönt.
19. Tilalmak és korlátozások. Védőterületek, védősávok
24. § (1) Építési korlátozás alá esnek az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül első területek, ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.
25. § Ez a rendelet 2025. május 15-én lép hatályba.
26. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
27. §1
28. §2
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.