Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2020 (IX.10.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás helyi szabályairól és a szociális alapellátásokról

Hatályos: 2020. 09. 10- 2022. 10. 07

Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2020 (IX.10.) önkormányzati rendelete

2020.09.10.

a települési támogatás helyi szabályairól és a szociális alapellátásokról1

Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 48. § (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Mátraszőlős Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat), a rászoruló személyek, gyermekeket nevelő családok, időskorúak szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, lakhatással kapcsolatos kiadások viseléséhez nyújtott támogatás, valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében – a helyi sajátosságoknak megfelelően és az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Mátraszőlős község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján – bejelentett lakóhellyel, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén él, tartózkodási hellyel (továbbiakban együtt: lakóhely) rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) meghatározottak szerinti személyekre.

(2) E rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az ellátást nyújtó szervezetre és az általa nyújtott ellátásokra terjed ki.

Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt. és e rendelet alapján a megállapított szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő- testület és a polgármester gyakorolja.

(2) Jelen rendelet 10. §, 13. §, 14. §, 17. §, 18. §, 19. §, 20. §, 21. §, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározására az Szt. 4. §, 41. § (3) bekezdés b) pontja, a Gyvt. 5. § a), p) és q) pontja, valamin a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja az irányadóak.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat pénzbelinek nem minősülő anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget;
b. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény – különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset és robbanás miatt bekövetkező kár;
c. ingatlan: ingatlannak az minősül, amelynek saját helyrajzi száma van, más ingatlanoktól függetlenül átruházható és elkülöníthető;
d. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;
e. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
f. háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;
g. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
h. egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

Ellátások formái

5. § (1) A jogosult részére - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint - az önkormányzat tárgyévi költségvetésében biztosított fedezet függvényében és mértékéig települési és rendkívüli települési támogatás (továbbiakban együtt: szociális ellátás) nyújtható.

(2) Települési támogatás formájában nyújtható támogatások:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) temetési támogatás,

c) köztemetés,

d) időskorú állampolgárok támogatása,

e) lakosság karácsonyi támogatása,

f) szülési támogatás.

(3) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) család- és gyermekjóléti szolgálat,

d) családsegítés.

(3) Rendkívüli települési támogatás a jogosultak részére – e jogszabályban foglaltak szerint – nyújtható.

Eljárási szabályok

6. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, valamint a rendeletben meghatározottak szerint hivatalból indul.

(2) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(2) A szociális ellátás iránti kérelmet a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti – a hivatalnál rendszeresített – formanyomtatványon lehet benyújtani.

(3) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles – az igényelt támogatástól függően – a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó – a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti – a hivatalnál rendszeresített nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá az adott kérelemre vonatkozó formanyomtatványon felsorolt igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(5) A jogosultsági feltételek fennállását, a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 36. §- ának (2) bekezdésében foglaltak szerint olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(7) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében – rendelkezés hiányában – az Szt. rendelkezései az irányadóak.

(8) A jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, banki átutalással, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,

c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával igazolható.

(9) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2) – (3) bekezdései irányadóak.

(10) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) – (5) bekezdései irányadóak.

7. § (1) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, családgondozói, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető.

(2) A szociális ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt lehet készíteni.

(3) A szociális ellátás megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(4) Házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.

(5) A gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a kérelemhez csatolni kell:

a) a házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben hozott jogerős bírósági határozatot,

b) a szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők esetében, a gyámhatóság előtt a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jegyzőkönyvezett arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a gyermek melyik szülő gondozásában nevelkedik, és a különélő szülő milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget.

8. § (1) Az e rendeletben megállapított pénzbeli szociális ellátások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban és módon történik.

(2) A nem rendszeres támogatások kifizetése a jogosult részére

a) készpénzben a házipénztárból,

b) a kérelemben megjelölt lakossági folyószámlára utalással, vagy

c) természetbeni formában történhet.

(2) A házipénztárból történő, a döntés véglegessé válását követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(3) A jogosult, a véglegessé vált határozatból eredő igényét a kifizetés esedékességétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.

(3) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelkezések megsértésével nyújtott szociális ellátást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére (az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés).

9. § A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

1. Rendkívüli települési támogatás

10. § Rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen az alábbi esetekben:

a) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a kérelmező vagy közeli hozzátartozója esetében diagnosztizált súlyos betegség vagy nyolc napon túli kórházi tartózkodással járó többletköltségekhez,

b) a temetési költségek viseléséhez, amennyiben a kérelmező a becsatolt számlák alapján igazolja, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és temetési támogatást ezen jogcímen nem igényelt,

c) a kérelmező vagy közeli hozzátartozója tulajdonában álló lakóingatlanban elemi kár következtében súlyos, a lakhatás feltételeit veszélyeztető kár keletkezett és átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartása veszélybe került,

d) a Gyámhivatal által nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához a kapcsolattartásra jogosult szülő részére,

e) a Gyámhivatal határozata alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő részére,

f) válsághelyzetbe került várandós anya gyermekének megtartásához – a családgondozó vagy védőnő jelzése alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a Mátraszőlős közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a. az (1) bekezdés a), d)-f) pontjában meghatározott esetben igényelt támogatás tekintetében, a nyugdíjminimum 200%-át,
b. az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben igényelt támogatás tekintetében,
ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 600 %-át,
bb) családban élők esetén a nyugdíjminimum 400 %-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül állapítható meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatások esetében, a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatároktól eltekinteni csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet.
(5) A rendkívüli települési támogatás mértéke;
a) az (1) bekezdés a), d)-f) pontjában meghatározott esetben családonként nem haladhatja meg évente az 50.000 forintot,
b) a (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben 30.000 forint,
c. a (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben – a keletkezett kár nagyságától függően – legfeljebb 100.000 forint.

11. § (1) A 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben a kérelem benyújtásának határideje a kórházi kezelést követő, valamint a haláleset, illetve a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

(2) A 10. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

12. § (1) A 10. § (1) bekezdésben foglalt támogatásokon kívül kérelemre vagy hivatalból, különös méltánylást érdemlő esetekben, a váratlanul fellépő, létfenntartást veszélyeztető helyzetek enyhítésére, a súlyos krízishelyzet vagy közvetlen veszély elhárítására, illetve kárenyhítésre – jövedelmi és vagyoni viszonyra tekintet nélkül – rendkívüli települési támogatást nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben nyújtott rendkívüli települési támogatás mértéke alkalmanként legfeljebb 10.000 forint.

2. Temetési támogatás

13. § (1) Az önkormányzat – a hivatalnál rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelemre – temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást állapíthat meg.

(2) Temetési támogatásra jogosult, aki

a) Mátraszőlős közigazgatási területén lakóhellyel vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,

b) aki rendkívüli települési támogatást ezen a címen nem igényelt és

c) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(3) A temetési támogatás összege egyszeri 10.000,- Ft.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő nevére kiállított – temetési számla eredeti példányát.

3. Köztemetés

14. § (1) A képviselő- testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

a) az elhunytnak nincs ingatlanvagyona, vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi, és

b) az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj összegét.

(2) Annak a személynek, akit a képviselő- testület a köztemetés költségeinek megtérítésére alól nem mentesített, jelen rendelet 13. § (3) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatás és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni.

(3) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani, melynek összege 130.000,- Ft.

4. Családok iskolakezdési támogatása

15. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére – amennyiben az adott évi költségvetés azt lehetővé teszi – egyszeri, az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében iskolakezdési támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatás összegét is.

(2) Az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások támogatása – a képviselő- testület döntése értelmében – megállapítható:

a) óvodás gyermekek,

b) általános iskolai tanulmányokat folytató gyermekek,

c) középiskolai tanulmányokat folytató gyermekek, valamint

d) felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekek számára.

(3) Támogatására az gyermek jogosult, aki Mátraszőlős közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik és Mátraszőlős közigazgatási területén él életvitel szerűen és

a) tanköteles vagy

b) nem tanköteles gyermek iskolalátogatási igazolás ellenében.

(4) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni támogatás.

(5) A támogatás jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül állapítható meg.

(6) A támogatás összegét a képviselő- testület az augusztus havi ülésén határozza meg.

(7) A megállapított ellátást az önkormányzat a jogosult részére minden tárgyév október 31-ig juttathatja.

5. Időskorúak idősek napi támogatása

16. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére – amennyiben az adott évi költségvetés azt lehetővé teszi – egyszeri idősek napi támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatás összegét és formáját is.

(2) A képviselő- testület által megállapított ellátás

a) készpénzben a házipénztár terhére,

b) átutalással a jogosult lakossági folyószámlájára, vagy

c) természetbeni ellátásként biztosítható.

(3) Időskorúak idősek napi támogatására jogosult, aki

a) az adott év augusztus 15. napjáig 65. életévüket betöltötte és

b) Mátraszőlős községben adott év augusztus 15-én állandó lakóhellyel rendelkezik.

(4) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni támogatás.

(5) A támogatás jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül állapítható meg.

(6) A támogatás összegét a képviselő- testület a szeptember havi ülésén határozza meg.

(7) A megállapított támogatás minden év október 31. napjáig kerül folyósításra.

6. Lakosság karácsonyi támogatása

17. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére – amennyiben az adott évi költségvetés azt lehetővé teszi – egyszeri karácsonyi támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatás összegét is.

(2) A képviselő- testület által megállapított ellátás természetbeni támogatásként biztosítható.

(3) Lakosság karácsonyi támogatására azon családok jogosultak, akik Mátraszőlős közigazgatási területén az adott év december 1-én állandó lakóhellyel rendelkeznek.

(4) A támogatás formája természetbeni támogatás.

(5) A támogatás jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül állapítható meg.

(6) A támogatás összegét a képviselő- testület a december havi ülésén határozza meg.

(7) A megállapított ellátást az önkormányzat a jogosult részére, évente egy alkalommal, minden tárgyév december hónapjában juttathatja.

7. Szülési támogatás

18. § (1) Települési támogatások körében a gyermek születésére tekintettel – a szülőanya kérelme alapján – szülési támogatás nyújtható, ha

a) a gyermek születésekor Mátraszőlős közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és

b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza.

(2) A szülési támogatásra jogosultság megállapítása az állampolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján történik.

(3) A szülési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 180 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A szülési támogatás összege gyermekenként 20.000,- Ft, melynek kifizetése minden év december 31. napjáig történik.

(5) A szülési támogatás jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül állapítható meg.

(6) A szülési támogatás teljesítése jelen rendelet 8. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján történhet.

(7) Amennyiben a szülési támogatásra jogosult anya a támogatás igénybe vételét megelőzően elhalálozott, úgy a szülési támogatást a gyermeket saját háztartásában nevelő, gondozó apa, családba fogadó gyám igényelheti, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

III. Fejezet

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

1. Étkeztetés

19. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) Az étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud és

a. 65. életévét betöltötte, vagy
b. korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota, vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy
bd) szenvedélybetegsége vagy
be) hajléktalansága indokolja.
(3) Egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:
a. a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást;
b. a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot;
c. a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt;
d. a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
(8) Az Önkormányzat az Szt. 62. § szerinti étkeztetést, vállalkozóval kötött szerződés útján, vásárolt szolgáltatással biztosítja.
(9) Az étkezésre való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.
(10) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy a tartásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.
(11) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ebben az esetben a személyi térítési a bekerülési költséggel azonos összegű.
(12) Az étkeztetés intézményi térítési díja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözetének egy ételadagra jutó összege.
(13) A személyi térítési díj ne haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj megállapításánál – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.
(10) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat az adott évi étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.

2. Házi segítségnyújtás

20. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Az önkormányzat a szolgáltatást az igénylő saját lakókörnyezetében biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartása érdekében az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultság megállapítása előtt – külön jogszabályban meghatározottak szerint – vizsgálni kell a gondozási szükségletet, mely a gondozónő által kiállított igazolás alapján történhet.

(4) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

(5) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.

(6) A házi segítségnyújtásra való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.

(7) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy a tartásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.

(8) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ebben az esetben a személyi térítési a bekerülési költséggel azonos összegű.

(9) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult havi jövedelemének 25 %-át, vagy – amennyiben a támogatott részére étkezést is biztosítanak – a havi jövedelmének 30% -át. A személyi térítési díj megállapításánál – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.

(10) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat az adott évi a házi segítségnyújtás önköltségéről és térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.

3. Család- és gyermekjóléti szolgálat

21. § (1) A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés 16. § (2) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.

(2) A szolgálat feladatai:

a) a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése

b) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

c) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

d) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

e) a szabadidős programok szervezése,

f) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

4. Családsegítés

22. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira.

(4) Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(5) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

5. A térítési díj fizetésének szabályai

23. § (1) A személyes gondoskodásért a Képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott összegű térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat évente két alkalommal lehet felülvizsgálni, és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható.

(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(4) A személyi térítési díjat a szociális ellátás esetén havonta utólag a hó 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díjak beszedésében a házi gondozó közreműködhet.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnése

24. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik:

a) a jogosult saját kérelmére,

b) jogosult halála esetén hivatalból,

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(2) A házi segítségnyújtás megszűnik:

a) a jogosult kérelmére,

b) a jogosult halála esetén,

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

26. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 4/2018. (XII.29.) önkormányzati rendelete.

1

Az önkormányzati rendeletet a Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete 21. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 8. napjával.